A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető: Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD
A dolgozat főbb célkitűzése A mindfulness operacionális definíciójának létrehozása A mindfulness képesség mérőeszközének, a Five Facet Mindfulnes Questionnaire (FFMQ) validálása magyar nyelven
A mindfulness értelmezési kerete Eredendően buddhista meditációs technika A pozitív pszichológia emelte be repertoárjába Egészségvédő faktor (Kulcsár, 2009) Csökkenti: a depressziót, a szorongást, az ellenségességet Fokozza: optimizmust, belső állapottudatot, önértékelést (Kulcsár, 2009).
Mit is értünk mindfulness alatt? Rokon fogalmak: Introspekció, reflektív funkcionálás (Bishop, 2004) Flow (Csíkszentmihályi, 2001; Kee és Wang, 2008) Abszorpció (Tellegen és Atkinson, 1974) Intrinzik moticáció(ryan, Deci, 2000) Magyar megnevezései Jelentudatosság (Kulcsár, 2009) Éber figyelem (Kabat-Zinn, 2009, ford.: Veszprémi Krisztina ) Belső Figyelem (Perczel Forintos, 2009) Tudatos Jelenlét (Linehan, 2010, ford.: Bányász Réka, 2010)
A mindfulness kétkomponensű modellje (Bishop, 2004) 1. Figyelem önszabályozása: lehetővé teszi, hogy a figyelem tartósan az aktuális élményekre irányuljon, megnövelve ezzel a jelen pillanatban zajló mentális történések felismerésének lehetőségét. A figyelem önszabályozása a fenntartott figyelmet, a figyelem váltásának képességét, valamint az elaborációs folyamatok gátlását foglalja magában. Ilyen értelemben a mindfulness metakognitív képességként értelmezhető 2. Élményorientáltság: az egyén jelen pillanatban zajló élményeire irányuló, sajátságos orientációját foglalja magában, mely orientációt kíváncsiság, nyitottság és elfogadás jellemez
A mindfulness kétkomponensű modellje (Bishop, 2004 alapján) MINDFULNESS A figyelem önszabályozása Élményorientáltság aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság fenntartott figyelem figyelem váltásának képessége elaborációs folyamatok gátlása kíváncsiság, nyitottság, elfogadás decentrált perspektíva a figyelem rugalmassága
A mindfulness és a depresszió A MAAS révén felmért mindfulness szoros, fordított kapcsolatban áll a depresszió, a szorongás és a betegség által okozott fizikai és pszichoszociális gátoltság mértékével (McCracken és mtsai 2007) Képes előre jelezni a depressziós relapszusokat major depresszióban szenvedőknél (Michalak és mtsai, 2008)
1. Hipotézis: Nemi különbséget feltételezek a mindfulness képességében; a nők mindfulness szintje magasabb 2. Hipotézis: Hipotéziseim A (FFMQ kérdőívben mért) magasabb mindfulness szint a depressziós tünetek és a szorongásos tünetek alacsonyabb szintjével jár együtt A magasabb mindfulness szint magasabb önértékeléssel jár együtt (Brown, Ryan, 2003, idézi: Kulcsár, 2009)
3. Hipotézis: A vallásgyakorlás összefüggést mutat a mindfulness magasabb, valamint a depresszióra való hajlam, és a szorongás alacsonyabb szintjével. A vallás a mindennapi életben betöltött jelentőssége pedig a depresszió és a szorongás magasabb szintjével, a mindfulness alacsonyabb szintjével kapcsolódik össze (Brown, Ryan, 2003; Kopp, 2006). 4. Hipotézis: A (FFMQ által mérhető) mindfulness összefüggésben áll a személy által alkalmazott megküzdési móddal (Bishop, 2004), méghozzá inkább az érzelmi, mint a probléma fókuszú megküzdési módokkal jár együtt.
Eljárás
A kutatás menete 1. fázis Az FFMQ kérdőív fordítása 2. fázis A mérőeszköz előtesztelése 3. fázis A nem megfelelő tételek javítása 4. fázis A kérdőívcsomag felvétele, a hipotézisek tesztelése
A minta jellemzői Előtanulmány (2. fázis): 50 egyetemi hallgató (25 férfi, 25 nő) átlagéletkor: 25 (19-33 között, szórás: 3,075) Fő kutatás (4. fázis): 194 hallgató (203) 77 férfi (39,7%) és 117 nő (60,3%), Átlagéletkor: 23 év ( 18-31, szórás: 3,145) BCE, BME, ELTE, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
A minta jellemzői A vallásgyakorlás módja 26% 28% 13% 24% 9% Nem hívő Nem gyakorolja a vallását A maga módján gyakorolja Ritkán, de egyházban Rendszeresen egyházban A vallás mindennapi életben betöltött jelentősége 14% 39% 22% Egyáltalán nem fontos Kissé fontos 25% Nagyon fontos Minden cselekedetét befolyásolja
A kérdőívcsomag bemutatása 1. Demográfiai kérdések 2. Rosenberg Önértékelési Skála (Rosenberg, 1965) 3. Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) (Baer és mtsai, 2006) 4. Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI- R) (Beck, 1961, magyarul Kopp és mtsai, 1993) 5. Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976, Beck et al., 1988) 6. Paykel-féle Életesemény Kérdőív (Paykel, 1970) 7. Megküzdési módok kérdőív (Folkman és munkatársai, 1986; Kopp, Skrabski, 1992) 8. Vallásossággal kapcsolatos kérdések (Hungarostudy, 2002)
A mérőeszközök bemutatása
Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) 5 egymástól függetlenül létrehozott mindfulness kérdőív (FMI, MAAS, KIMS, CAMS-R, SMQ) faktoranalízisén alapszik (Baer és mtsai, 2006) 39 tétel (5 fokú skála) Faktorai: Megfigyelés Leírás Tudatos cselekvés Ítéletmentesség Reaktivitás-mentesség
Az FFMQ reliabilitása
Az eredmények bemutatása, értelmezése
1. Hipotézis: a nők mindfulness szintje magasabb Sem az FFMQ összpontszámát vizsgálva, sem 3 alskála tekintetében nincs szignifikáns nemi különbség Az Ítéletmentesség alskálán tendencia szinten mutatkozott eltérés a nők javára (p<0,1) A Reaktivitás-mentesség alskálán a férfiak szignifikánsan magasabb értéket értek el (p <0,01)
2. Hipotézis: a mindfulness összefüggése a depresszióval, a szorongással és az önértékeléssel Depresszív tünetek (BDI-R): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, az alskálák közül a Leírás, Tudatos cselekvés, és Ítéletmentesség skálákkal, tendencia szinten a Reaktivitás-mentesség skálával Szorongásos tünetek (BSZL): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, a Leírás, a Tudatos cselekvés, az Ítéletmentesség és a Reaktivitás-mentesség alskálákkal Önértékelés (Rosenberg Önértékelési Skála): pozitív korreláció az FFMQ mindfulness szintjével, minden alskálán
3. Hipotézis: a vallásgyakorlás, a mindfulness, a depresszió és a szorongás kapcsolata A vallás fontossága és a mindfulness szintje A vallásgyakorlás módja nem függött össze sem az FFMQ, sem a BDI-R, sem a BSZL értékeivel, 100 91,7 90 86 Magas A vallás mindennapi jelentőssége és 80a BDI-R közt sem mutatkozott 75 70 66,7 kapcsolat 60 50 A vallás mindennapi életben betöltött 40 jelentősége az FFMQ 30,6 (p <0,01), valamint a BSZL pontszámával 30 is szignifikáns kapcsolatban 25 állt 20 (p <0,01). 8,3 10 0,14 0 A vizsgált mintán az FFMQ magas szintje egyáltalán és nem kissé a fontos szorongás nagyon fontos alacsonyabb minden fontos cselekedetét foka azok között volt gyakoribb, akik számára a vallás egyáltalán nem befolyásolja fontos, illetve akik minden tevékenységét a vallás befolyásolja A vallás fontossága és a szorongás szintje Közepes mindfulness mindfulness 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 90,7 92,8 79,2 83,7 5,3 4 14,5 6,3 9,3 7 3,6 3,6 1 2 3 4 Alacsony szorongás Közepes szorongás Erőteljes szorongás
4. Hipotézis: a mindfulness és a megküzdési mód kapcsolata Az FFMQ teljes összpontszámával kapcsolatban nem igazolódott a hipotézis Sőt, az FFMQ alskálái a Problémára irányuló konfliktusmegoldással mutattak szorosabb összefüggést
Korlátok, megoldási lehetőségek 1. A minta sajátosságai (egyetemista, főiskolás hallgatók) 2. Internetes adatfelvétel korlátai 3. Korrelációs vizsgálat 4. Az FFMQ magyar verziójának kialakítása 5. BDI-R 1. Klinikai, és nem egyetemista minta bevonása 2. Személyes adatfelvétel 3. Ok-okozat feltárása 4. Faktorelemzés, más mérőeszközök adaptálása 5. Differenciáltabb mérőeszköz
Köszönetnyilvánítás Dr. Perczel Forintos Dórának a konzultációs lehetőségekért, hasznos tanácsaiért, Németh Kingának az FFMQ kérdőív magyarra fordításában nyújtott segítségéért, Rózsa Sándornak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Hungarostudy 2002 vallásossággal kapcsolatos kérdéseit, minden hallgatónak, aki a kutatásban való részvételével segítette szakdolgozatom megszületését.
Köszönöm a figyelmet!