Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Validációs workshop 2007. November 13. Budapest
Napirend 16:00 kb.17:10 Előadások: Dr. Köpeczi-Bócz Tamás - Oktatásfejlesztési Observatory: Köszöntés, a kutatás ismertetése Zombori Béla - Újpesti Két Tanítási Nyelvű ű Műszaki Szakközépiskola, k Magyar Szakképzési Társaság Nagyné Román Margit - Nyírvidék TISZK Nagy Zoltán - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, SZFP Koordinációs Iroda Dr. Halász Gábor - ELTE PPK, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: Opponensi összefoglaló 17:10 17:25 Kávészünet 17:25 18:30 Vita a résztvevők és az előadók részvételével
Magunkról Küldetés: információk gyűjtése, elemzése és terjesztése tése a magyar szakmai alap- és továbbképzés rendszeréről, mellyel hozzájárulhatunk a szakképzés magyarországi és nemzetközi szintű fejlesztéséhez Tevékenységek: ReferNet TTNet (Training of Trainers Network) ettcampus JobArt CEE ALL (Adult Literacy and Life Skills Survey) kutatás
ReferNet Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) 29 európai országból álló szakképzési információkat gyűjtő, elemző és terjesztő hálózata A 25 tagú nemzeti konzorcium koordinátora az Oktatásfejlesztési Observatory 2007-ben megjelent elemzések: Készség- és kompetenciafejlesztés és innovatív pedagógiák Magyarországon. Részletes témaelemzés 2007 A szakképzés Magyarországon. Tematikus áttekintés 2007 Az elemzések Interneten elérhetőek: www.refernet.hu
TTnet Szakmai Tanárképzők Hálózata A szakmai tanárok és oktatók továbbképzésében érintett főbb szereplők és döntéshozók pán-európai fóruma 21 országban TTnet Magyarország: g 12 intézményből álló konzorcium Defining VET Professions c. projekt: 12 európai ország TTnet hálózata együttműködésével
A szakképzési szakemberek kompetenciáiról történő gondolkodás EU háttere continuing competence development of teachers and trainers in VET the examination of the specific learning needs and changing grole of vocational teachers and trainers Teachers and trainers should be supported in their essential role as innovators and facilitators in the learning environment. Copenhagen Declaration Giving attention to the learning needs of teachers and trainers training of teachers and trainers in vocational education and training Maastricht Communiqué
Szakképzési szakemberek kompetenciakövetelményei Vizsgált munkakörök: Iskolarendszerű képzés szaktanárai Iskolavezetők Iskolarendszerű képzés szakoktató Iskolarendszeren kívül oktatók
A projekt céljai 1) Kompetencia keret meghatározása 2) Javaslatok megfogalmazása a szakoktatás felnőttoktatás, és a felnőttképzés számára 3) Javaslatok kidolgozása a a tanárképzés szakmapolitikai irányítói számára 4) Javaslatok kidolgozása egy egységes g európai kompetenciakeret használatára
Résztvevő országok
A partnerek által készített profil leírások Profile FI UK DK DE EE IT PT LV LT HU Teachers 6 6 0 0 4 5 5 6 0 32 Trainer/ FT 0 1 3 6 4 0 0 0 0 4 18 Trainers/ PT 0 0 6 3 0 2 0 0 0 0 11 Principal 3 2 0 0 5 3 4 4 3 5 29 SUM 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 90
Módszertan: irodalomkutatás, háttérelemzés Szociálpolitikai háttér: demográfia, a szakképzés státusza, centralizáció decentralizáció a szakképzésben. Munkaköri környezetleírások: adminisztrációs rendszer, munkafeltételek, képesítés követelmények Szakpolitikák: trendek, hiányosságok Pilot projekt eredményeinek feldolgozása
Módszertan: interjúk Az interjú alanyok napi munkájának felmérése Irányított interjúk (n= 90) Adminisztrációs feladatok Pedagógia Fjl Fejlesztői munka Minőségbiztosítás Háló ti ütt űködé ( t é ) Hálózati együttműködés (partnerség) Ugyan azt a szerkezetet használtuk valamennyi foglalkozás esetén.
Iskolavezetők iskolarendszerű szakképzők átfogó felelősség az intézmény működtetésében Olyan intézményeket kerestünk fel ahol legalább 50 állandó alkalmazott volt
Háttér megfigyelések gy Afelsőfokú végzettség igen, de a tanári végzettség és gyakorlat nem mindenütt követelmény Valódi kompetencia követelmény, csak Litvániában és az Egyesült-királyságban ságban található Kismértékű férfi dominancia Nagyon kevés statisztikai adat érhető el az intézményvezetőkkel kapcsolatban (kor, nem, iskolai végzettség, gyakorlat stb.)
Megfigyeléseink: adminisztráció és pedagógia g A vezetők egyhangún adminisztratív i tí túlterhelést lé t jeleztek Aggasztóan kevés idő jut a pedagógiai vezetésre (a teljes munkaidő tekintetében) A pedagógiai irányítást nagyon szűken értelmezik, leginkább a pedagógiai program elkészítésében és a tanulmányi utakban testesül meg.
Megfigyeléseink: fejlesztés Az igazgatók általában támogatják és segítik az innovációra ió képes munkaerőt Nehéz az iskolai dolgozók motiválása a szakmai fejlődésre A jövőbeni vizionáló, startégiai megközelítés j, g g szinte teljes mértékben hiányzik
Megfigyelések: gy minőségbiztosítás A minőségbiztosítás általaában formális, szabályszerű elemként van jelen Nagyon kevés a konkrét tevékenység, eredmény alapú megközelítés Nincsenek egyértelmű ű összerendelések, hogy a minőségbiztosítás kimenetei miként segítenek a minőség ő fejlesztésében éb
Megfigyelések: gy partnerség A munka világának szereplőit tekintik a legfontosabb partnernek A nemzetközi kapcsolatokra, mint mobilitási, illetve közös pályázat alapú projektkapcsolatra tekintenek
A legnagyobb gy kihívások A vezetőknek szükségük lenne, időre és kompetenciára a pedagógiai vezetési és a fejlesztési feladatok ellátásához Az iskolavezetők egyik kiemelt feladata kellene legyen a minőségbiztosítás eredményeinek integrálása az intézmény tevékenységébe Az EU tagság jobb megértése szükséges intézményvezetői szinten is, ma már nem létezhet iskola elszigetelten
Kompetenciák Elmélet: menedzsment, pedagógiai, minőségirányítási, management, pedagogy, QA, stratégiai előretekintés Nagyobb hangsúly a humán képességeken vezetői képesség kommunikációs készség kölcsönösség, partnerség