A HELYSZÍNI REZGÉSCSÖKKENTÉS MÓDSZEREI I.

A HELYSZÍNI REZGÉSCSÖKKENTÉS MÓDSZEREI I. Helyszíni kiegyensúlyozás rezgésméréssel Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Bánki Donát Gépészmérnöki Kar

A keletkező rezgések csökkentését, elfogadható szint alá szorítását többféle módon érhetjük el: A gerjesztés, a forrás elfojtása A rezgés tovaterjedésének megakadályozása A káros hatásnak kitett személy, vagy berendezés rezgésvédelme A rezgésmentesítés két fő részre bontható : Aktív rezgésmentesítésről beszélünk akkor, ha egy rezgéskeltő berendezés rezgéseit azért csökkentjük, hogy magát a rezgéskeltő gépet, illetve annak környezetét a káros rezgésektől megóvjuk Passzív rezgésmentesítés esetében a védendő berendezés környezetében létrejött rezgésektől próbáljuk a megvédendő gépet, vagy személyt elszigetelni, távol tartani

Géprezgések csökkentésének lehetőségei FELLÉPŐ REZGÉSJELENSÉG Súrlódások és kopások, kenési elégtelenség Kiegyensúlyozatlanság Tengely-beállítási, illetve tengelykapcsoló hiba Alternáló tömegek miatti egyenlőtlen járás Ütőgépek, prések egyenlőtlen járása Turbulencia, lapátzaj, kavitáció okozta rezgések Kritikus fordulatszám közelében való üzemelés Pörgettyűhatás fellépése Fellazulás, szerkezeti rezonancia Csőrezonanciák Egyéb rezgést gerjesztő források AZ EHÁRÍTÁSRA, ILLETVE CSÖKKENTÉSRE TETT INTÉZKEDÉSEK Kenés, kenőanyagcsere Kiegyensúlyozás, alapozás megerősítése Tengelybeállítás, tengelykapcsoló csere Alapozás megerősítése, ellenlengő tömeg felszerelése Alapozás elhangolása Hidraulikus, pneumatikus rezgés és zajcsökkentés Megfelelő méretezés, a kritikus fordulatszám elhangolása Megfelelő méretezés Rögzítő, alapozó csavarok meghúzása Csővezeték megfelelő rögzítése Egyedi beavatkozások

KIEGYENSÚLYOZATLANSÁG Forgó gépek nem megfelelő üzemelési állapotának (magas rezgésszintjének) egyik leggyakoribb oka kiegyensúlyozatlanság. Létrejöttéért legtöbbször a gyártási, szerelési, tervezési és anyaghibák, illetve a kopás, a gép által kezelt anyag felrakódása, a korrózió, vagy a hődeformáció felelősek. Kiegyensúlyozatlanság TGK és Tengelybeállítási hiba Fellazulás, rezonancia Csapágyhiba egyéb

Ha egy forgórész a kiegyensúlyozatlanság állapotába kerül olyan nemkívánatos (előre nem tervezett) erők és nyomatékok keletkeznek, amelyek előbb a csapágyak, majd a berendezés idő előtti tönkremenetelét, sőt közvetve ugyan, de egész gépsorok üzemzavarát, gyáregységek leállását, termelés-kimaradását is eredményezhetik forgórész tömegelrendezésének hibás állapota, az megfelelő nagyságú tömeg hozzáadás, vagy elvétel a szükséges helyen) az elfogadható szint alá lehet Mivel a kiegyensúlyozatlanság nem más, mint a általa keltett magas rezgéseket okozó erőket és nyomatékokat tudatos kiegyensúlyozási intézkedésekkel (a berendezés rezgésvizsgálata, csökkenteni

Kiegyensúlyozatlanság esetén keletkező erőhatások Ha egy forgórész tömege valamilyen ok miatt átrendeződik, akkor a működés közben a csapágyakon veszélyes erők, erős rezgések léphetnek fel. Ezek a hatások csökkentik a gép élettartamát, sőt tönkremenetelt okozhatnak!

A kiegyensúlyozatlanság leggyakoribb okai: a gyártás hibái (pl. excentrikus megmunkálás) terhelések okozta deformációk, törések repedések a szerelés pontatlansága (pl. nem jól számított ellensúlyozó tömeg, vagy nem egyforma csavarok) hőmérséklet által létrehozott deformációk Az üzemelés során létrejött méret- és tömegváltozások (pl. szivattyú lapát elkopik a kavitációban) a gép által szállított anyag, vagy por lerakódásából származó tömeg átrendeződés

Gépjármű teljesítmény mérő pad

Gépjármű teljesítmény mérő pad gyártási hibából eredő kiegyensúlyozatlansága

A kiegyensúlyozatlanság jellemzői Egy merev test bármely tengely körül megforgatható, amely egy tetszőlegesen kijelölt forgástengely kialakítását tételezi fel. A forgástengely helye a konstruktőri szándékon a legyártás és a szerelés pontosságán múlik. Ha azt kívánjuk, hogy a test kiegyensúlyozottan forogjon e forgástengely körül, akkor a tengely helyzetének kiválasztása nem történhet tetszőlegesen. Minden merev testnek meghatározható ugyanis a súlypontja és a súlyponton áthaladó - legalább három - tehetetlenségi főtengelye

A kiegyensúlyozatlanság jellemzői A tehetlenségi főtengelyek egymásra kölcsönösen merőlegesek. A tehetetlenségi főtengelyek abban különböznek az összes többi súlyponti és nem súlyponti tehetetlenségi tengelytől, hogy rájuk nézve a síkra vett - un. deviációs-nyomatékok rendre zérók. A tehetetlenségi főtengely tehát kitüntetett szerepű tengely, a súlytalanság állapotában megforgatott testek - műholdak, vagy az űrhajóban elszabadult testek, ahol nincsenek csapágy-kényszererők - ezen tengelyek körül fognak forogni. Úgy is mondhatnánk, hogy a testek a tehetetlenségi főtengelyek körül "szeretnek" forogni.

A kiegyensúlyozatlanság jellemzői Amikor kiegyensúlyozunk a cél mindig az, hogy a forgástengely éppen egybeessék valamelyik tehetetlenségi főtengellyel. A kiegyensúlyozatlanság jellege éppen ennek a két tengelynek a kölcsönös viszonyától függ. Mint láttuk a tehetetlenségi főtengely a merev test immanens tulajdonsága, a forgástengelyt pedig a géptervezői szándék és a gyártási technológia pontossága határozza meg.

A kiegyensúlyozatlanság fajtái. Az ideális állapot A kiegyensúlyozatlanság különböző eseteit a két tengely geometriai viszonya alapján választhatjuk el egymástól. Eszerint az alábbi esetek fordulnak elő. súlypont forgástengely tehetetlenségi fõtengel Az ábrán látható esetben a geometriai és a tehetetlenségi tengely egybeesnek. Ez tehát az az eset, amire a kiegyensúlyozó eljárások során törekedni kell. Ennek eredményeként a csapágyaknál sem kényszererők, sem nyomatékok nem jelentkeznek

A statikus kiegyensúlyozatlanság A csapágy reakcióerõk Fc kiegyensúlyozatlan tömeg (m) B e forgástengely súlypont tehetetlenségi fõtengely TIPILUS REZGÉSSPEKTRUM v [mm/sec] magas amplitúdó az 1x fordulatszámon radiális irányban frekvencia [ Hz ] Ha a két tengely párhuzamos egymással, akkor értelmezhető közöttük egy "e" távolság. Ennek segítségével meghatározható az a centrifugális erő, mely reakcióit lényegében a csapágyak veszik fel.

A statikus kiegyensúlyozatlanság F= m e ω 2 c [ N] m - a test tömege [ kg ] ω - a forgás szögsebessége [ 1/s ] Megszüntetése tömegátrendezéssel - mégpedig egyetlen jól megválasztott helyen történő tömeghozzáadással, vagy elvétellel történhet. A statikus kifejezés jól utal arra is, hogy ezt az eljárást régen nagy lendítőkerekeknél megforgatás nélkül, vízszintes prizmákon végezték mindaddig, amíg a lendkerék bármilyen helyzetben egyensúlyban maradt

A dinamikus kiegyensúlyozatlanság A Fc kiegyensúlyozatlan tömegek (m1 = m2) tehetelenségi fõtengely α tengelyvonal súlypont Fc TTIPIKUS REZGÉSSPEKTRUM v [mm/sec] magas amplitúdó az 1x-es fordulatszámon radiális és axiális irányban B frekvencia [ Hz ] Az ábrán látható esetben ugyan centrifugális erő nem lép fel, a test statikusan kiegyensúlyozott (hiszen a súlypont rajta van a tengelyvonalon), megforgatáskor azonban előáll egy deviációs nyomaték, melyet a csapágyakon fellépő erőpár tart egyensúlyban.

A dinamikus kiegyensúlyozatlanság A nyomaték nagysága és a csapágyreakciók : M ahol Θ Θ z = ( Θ Θ ) ω sinαcos α [ Nm] D z x x 2 ; - az adott tengelyre számított tehetetlenségek [ Ns 2 m] α - a két tengely hajlásszöge ebből a reakcióerők az alábbi összefüggéssel számíthatók : A B M D = = [ N ] a + b ahol "a" és "b" a csapágy középpontok súlyponttól való távolságát jelentik A reakcióerők itt is körbejárnak, feleslegesen terhelve ezzel a csapágyakat. A kiegyensúlyozatlanság ez esetben csak forgatás közben áll elő, speciális esetükben "tiszta nyomaték-kiegyensúlyozatlanság -ról van szó. Egyszerűen belátható, hogy itt legalább két síkban - mégpedig lehetőleg minél távolabbi síkban - kell tömegátcsoportosítást végrehajtani.

A kvázi-statikus kiegyensúlyozatlanság A kiegyensúlyozatlan tömeg tehetetlenségi fõtengely α forgástengely súlypont A kvázi-statikus kiegyensúlyozatlanság - amint az ábrán is látható - a statikus és a tiszta nyomaték kiegyensúlyozatlanság olyan kombinációja, amikor a forgástengely és a tehetetlenségi főtengely metszik egymást, de nem a forgórész súlypontjában. B

Általános kiegyensúlyozatlanság A Fc1 tehetetlenségi fõtengely α forgástengely súlypont Fc2 B TIPIKUS REZGÉSSPEKTRUM v [mm/sec] magas amplitúdó az 1x-es fordulatszámon radiális és axiális irányban frekvencia [ Hz ] Ez a típus a kiegyensúlyozatlanság legáltalánosabb esete. A kiegyensúlyozatlanságot okozó tömegek egymástól nem 180º-ra helyezkednek el és a két tömeg sem azonos nagyságú. A két kitüntetett tengely helyzete egymáshoz képest kitérő lesz, azaz a tehetetlenségi főtengely nem halad át forgástengelyen. A rezgésspektrumokban továbbra is az 1x-es forgási frekvencián radiális és axiális irányban kiemelkedő magas rezgésamplitúdó fogja jellemezni probléma okát

Helyszíni kiegyensúlyozás rezgésméréssel A helyszíni kiegyensúlyozás főbb módszerei : 15 pont módszer könyvben elolvasni!! 3 pont módszer (120 -os tömegelhelyezés) 3-pont módszer den Hartog (90 -os tömegelhelyezés) könyvben elolvasni!! fázisméréssel végzett kiegyensúlyozás. Ebben az esetben a rezgésmérés mellett a fázisszöget is mérik, majd ennek eredményeit használják fel a kiegyenlítő tömeg nagyságának és helyének kiszámításához.

Helyszíni kiegyensúlyozás rezgésméréssel A rezgésmérés segítségével történő kiegyensúlyozást az egyszerűség kedvéért először a statikus kiegyensúlyozatlanságra mutatjuk be. Ez elsősorban tárcsaszerű forgó tömegek esetén használható. Axiális irányban kiterjedt forgórészekre, dinamikus - legalább két síkban történő - kiegyensúlyozás szükséges Első lépésként meg kell mérni vízszintes irányban a kiegyensúlyozatlanság rezgéssebesség amplitúdóját A kezdeti kiegyensúlyozatlanság rezgéssebessége v ref. Arra, hogy ez az érték egy forgórésznél megfelelő-e az ISO előírásai adnak segítséget. Ha v ref > v meg értéknél, akkor a kiegyensúlyozás elvégzése indokolt.

Az ISO 10816 szerinti rezgéssebess ssebesség szintek a rezgések erőss sségének megítélésére Géposztályok A rezgéssebesség effektív értéke 10-1000 Hz frekvenciatartományban [mm/s] jó elfogadható nem kielégítő veszélyesen magas I. oszt. kis gépek 15 kw-ig II. oszt. közepes gépek 75 kw-ig III. oszt nagy gépek 300 kw -ig merev alapozással III. oszt nagy gépek 300 kw -ig rugalmas alapozással 0-0,71 0,71-1,8 1,8-4,5 4,5 felett 0-1,2 1,2-2,8 2,8-7,1 7,1 felett 0-1,8 1,8-4,5 4,5-11,2 11,2 felett 0-2,8 2,8-7,1 7,1-18 18 felett

Kiegyensúlyozás 120 -os 3-pont módszerrel Fontosabb jellemzők: A módszer egyik előnye, hogy ezek a mérések a legegyszerűbb effektív rezgésösszeget mérő készülékekkel is elvégezhetők a módszer a tömeghozzáadás elvére épül, három effektív rezgéssebesség mérést kell a kiszámított próbatömeggel elvégezni, oly módon, hogy a próbatömeget egy-egy mérés után mindig átszereljük a következő rögzítési helyre, melyek a kiegyensúlyozandó forgórészen egymástól 120º-ra helyezkednek el

Kiegyensúlyozás 120 -os 3-pont módszerrel Első lépésként meg kell mérni vízszintes irányban a kiegyensúlyozatlanság v ref rezgéssebesség amplitúdóját. Hogy ez az érték megfelelő-e az ISO előírásai adnak segítséget. Ha v ref > v meg értéknél, (nem kielégítő, vagy annál magasabb!) akkor a kiegyensúlyozás elvégzése indokolt és szükséges. A kiegyensúlyozást általában próbatömeg felszerelésével oldják meg. A próbatömeg rögzítése lehet oldható (pl. csavarkötés alkalmazásával) és nem oldható (pl. hegesztéssel, vagy ragasztással) kapcsolat.

A 3 pont módszer végrehajtási sorrend 1. Referencia v ref rezgéssebesség mérése 2. Mérési eredmény összehasonlítása a szabványos értékekkel 3. Próbatömeg nagyságának meghatározása 4. Rezgésmérés a próbatömeggel a forgórész három egymástól 120º-ra lévő helyén v 1, v 2, v 3 rezgésse-bességek meghatározása a szerkesztés elvégzéséhez 5. A tömeg hozzáadás, illetve tömeg elvétel helyének meghatározása szerkesztéssel 6. A kiegyensúlyozó tömeg nagyságának számítása 7. Ellenőrző mérés a számítás és szerkesztés által megadott helyre felrakott tömeggel 8. Kiegyensúlyozás hatásfokának számítása

A próbatömeg nagyságának számítása próbatömegre minden kiegyensúlyozási eljárásnál szükség van, nagyságának meghatározására az alábbi képlet alkalmas : q p = v ref m [ gr] Ahol ω r v ref - a mért kezdeti rezgéssebesség [m/s] m - a forgórész tömege [ kg ] ω - a szögsebesség [ 1/s ] r - a próbatömeg felerősítési sugara [mm] Ezután a forgórészen három helyen rögzítjük ugyanazt a próbatömeget az egyes helyeken megmérjük a rezgéssebességet majd áttesszük

A kiegyensúlyozatlanság helyének szerkesztése A próbatömegekkel felvett v 1, v 2, v 3 rezgéssebesség amplitúdó értékekkel el kell végezni a szerkesztést vektorábra megrajzolásához. Ennek megfelelően a forgórész középpontjából húzott három 120º-os sugárra fel kell mérni léptékhelyesen a három rezgéssebesség vektort, a vektorok végpontjain át kört kell rajzolni és a kapott kör középpontja fogja kijelölni a kiegyensúlyozatlanság irányát, az elvétel és a hozzáadás helyét

A kiegyensúlyozó tömeg nagyságának számítása A helyes irány most már rendelkezésünkre áll, a kiegyensúlyozó tömeg nagyságának megállapításához azonban még egy mérésre szükség van. Ekkor a próba tömeget a vektorok által mutatott "hozzáadás" helyére erősítve ismét megmérjük a rezgéssebesség effektív értékét, az eredmény jelölése legyen v H. Ezzel a mérési eredménnyel a végleges kiegyensúlyozó tömeg a összefüggéssel meghatározható q ki = q p v ref v ref v H [ gr]

A kiegyensúlyozás ellenőrzése és a kiegyensúlyozási hatásfok számítása A kiegyensúlyozás elvégzéséhez tehát eddig 5 indításra volt szükség, a 6. indítás az ellenőrző mérés, amikoris a H (hozzáadás) helyre szerelt qki tömeggel felvesszük a vki végleges effektív rezgéssebesség értéket. Ez adja a kiegyensúlyozás végeredményét, melynek jóságát ( a kiegyensúlyozás hatásfokát) kiszámíthatjuk az képlettel v = η ki ref ki v v 100% ref

A 3 pont módszer előnyei - hátrányai Gyakorlati szempontból, egyszerűsége és kis műszerigénye miatt ez a módszer igen elterjedt, de pontossága nem mindig kielégítő. Némi gyakorlattal egy lépésben 60-70 %-os hatásfok is elérhető. Abban az esetben, ha a v ki kiegyensúlyozott állapotban mért effektív rezgéssebesség az eljárás végén is magasabb a szabványos értéknél, akkor a teljes eljárást meg kell ismételni

Kiegyensúlyozás fázisszög méréssel A "három-pont" módszerek már kevesebb indítást igényelnek, azonban a szerkesztés és a számítás szintén jelentős időt igényel és az említett 6, illetve 5 indítás után is csak maximálisan 70 %-os kiegyensúlyozottságot érhetünk el, ami sok esetben még nem elegendő. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére dolgozták ki azokat a módszereket, amelyek a rezgés- amplitúdó mérése mellett a kiegyensúlyozatlanság helyének megállapítását a fázisszög mérésével oldják meg. Több külföldi gyártó cég is kidolgozott ilyen módszereket, amelyek közül most az SKF által gyártott MICROLOG CMVA 10 típusú hordozható rezgésanalizátorba épí-tett BALANCING Kiegyensúlyozó Modult ismertetem

Kiegyensúlyozás fázisszög méréssel Nagyobb rotorok esetében általában nincs lehetőség sok indításra, mivel a szándékosan bevitt kiegyensúlyozatlanság már a mérések folyamán tönkreteheti a beállítandó gépegység csapágyait. Meg kell még említeni, hogy az egyszerű mérőeszközökkel gazdaságosan csak egy síkban lehet dolgozni, mivel kétsíkú kiegyensúlyozás szükségessége esetén sokszorosára növekszik a számítás és szerkesztés időigénye, illetve ez esetben dupla annyi indításra van szükség. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére dolgozták ki azokat a módszereket, amelyek a rezgés amplitúdó mérése mellett a kiegyensúlyozatlanság helyének megállapítását a fázisszög mérésével oldják meg.

Kiegyensúlyozás fázisszög méréssel A nehéz hely: - a kiegyensúlyozatlanság (plusz tömeg) valódi pozíciója a rotoron. Ezt a nehéz helyet kell meghatározni az egyensúlyozó módszerek valamelyikének segítségével. Ez esetben a kiegyensúlyozás nem más, mint tömegek hozzáadása, vagy elvétele abból a célból, hogy az egyenlőtlen tömegeloszlásból származó centrifugális erőket ki tudjuk egyenlíteni. A könnyű hely: - éppen a nehéz hellyel szemben található, erre a pontra kell elhelyezni a kiegyensúlyozó tömeget. A MICROLOG a mérés során (aszerint, hogy a rendszer milyen választ ad a környezetnek) meghatároz még egy un. magas helyet is. A magas hely a rotor válasza a kiegyenlítetlen tömegerőkre. Ezt a választ mérhetjük a rezgésmérés során. Ez az a pozíció, amely az excentrikus tengelymozgásból származó centrifugális erők hatására a legmagasabb rezgésamplitúdót szolgáltatja.

Kiegyensúlyozás fázisszög méréssel A fázismérés lényegében a nehéz hely rotoron való elhelyezkedésének megállapítása. A rotor fordulatszámának pontos ismeretében az analizátor meghatározza azt a szögértéket, amely a legmagasabb rezgésamplitúdót szolgáltatja egy körülforduláson belül. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a mérés indulásának pillanatát, illetve helyeit mi is ismerjük, hogy ezután ebbe a helyzetbe visszaállítva, és a műszer által kijelzett szögértéket lemérve mi is meg tudjuk állapítani a legnagyobb amplitúdó pontos helyét.

Rezgésanalizátorral történő kiegyensúlozás főbb sajátosságai szükség van rezgésérzékelőre és egy olyan készülékre, amely segítségével az amplitúdók fázisszöge mérhető. Ez általában valamilyen optikai eszköz, amely a forgórész színének (sötét - világos átmenet) megváltozásakor ad egy rezgésmérést indító (trigger) jelet. a rezgés-amplitúdót és a hozzá tartozó fázisszöget egyidőben kell mérni, erre a műszer lehetőséget ad, sőt (mivel két csatornás mérési lehetőség is van) egyszerre mérhetünk két csapágyon is, ami kétsíkú kiegyensúlyozás esetében lecsökkenti a mérési időt. szükség van kiegyensúlyozási síkonként egy referenciamérésre a kezdeti kiegyensúlyozatlan állapot rögzítése és dokumentálása érdekében a próbatömeget a műszer becslüli. A felszerelt próbatömeg szöghelyzetét és nagyságát a műszer számára meg kell adni, hiszen csak így tudja a tömeg hatását figyelembe venni

Fázisszög mérés stroboszkóppal Az SKF CMSS 6165 típusszámú stroboszkópja a fordulatszám és fázisszög mérésére is alkalmas. A fázisszög mérésekor egy bemeneti adapter segítségével tudjuk a MICROLOG-hoz csatlakoztatni. Ez az adapter teszi lehetővé, hogy a gyorsulásérzékelő és a stroboszkóp segítségével együtt tudjuk mérni a fázisszöget és a hozzá tartozó rezgésamplitúdót.

Szög mérés optikai fázisreferenciával A fázismérő eszközt adapterrel csatlakoztatjuk a MICROLOGhoz. Magát a fázis érzékelőt egy mágnestalp segítségével rögzítjük a mérendő géphez. A fázismérő tartozéka egy fényviszszaverő szalag, amelyet a rotor felületére ragasztva rögzítjük a mérést indító 0º-os helyzetet. Ezt a helyzetet kell visszaállítani akkor, amikor a nehéz helyet, illetve a kiegyensúlyozó tömeg helyét meg akarjuk állapítani

Kiegyensúlyozás rezgésanalizátorral 1. Referencia futás: amelynek során a forgórész hibás állapotát, azaz a nehéz hely pozícióját és a kezdeti rezgés amplitúdót tudjuk meghatározni. A MICROLOG által megadott szögérték a rezgésérzékelő helyzetétől a forgásiránnyal ellentétes irányban értelmezendő. (a referencia jelet a 0º-os helyzetbe kell állítani.) 2. A próbatömeg becslése: melynek során azt számítja ki az analizátor, hogy mekkora legyen a próbafutáshoz a rotorra helyezendő próbatömeg. Ennek akkorának kell lennie, hogy hatással legyen a forgórészre, de még ne okozzon túl nagy rezgéseket.

Kiegyensúlyozás rezgésanalizátorral 3. A próbasúly megadása : megadjuk az általunk felhelyezett próbatömeg nagyságát és helyét a felszerelésnek megfelelően. Így közöljük az analizátorral, hogy milyen mértékben és hol módosítottuk a forgórész eredeti tömegeloszlását. 4. Próbafutás : a gépet ismét felpörgetjük az üzemi fordu-latszámra és megmérjük a próbatömeg hatására kialakult rezgésértéket. Az eredmény a magas pont új helyzetét és amplitúdóját fogja mutatni, ezek az értékek a referencia futáshoz képest a próbatömeg hatására változtak meg. E mérés alapján számítja ki az analizátor a tökéletes kiegyensúlyozáshoz szük-séges korrekciós tömeg értékét és helyzetét.

Kiegyensúlyozás rezgésanalizátorral 5. Beállító futás : a korrekciós tömeg felszerelése után a beállító futás mérését kell elvégeznünk. Ez tulajdonképpen már csak a kiegyensúlyozás ellenőrzése, ha a kiszámított nagyságú próbatömeget a megfelelő helyre helyezzük fel, akkor akár 90 %-os kiegyensúlyozási hatásfokot is elérhetünk.

Néhány esettanulmány

Vákuum ventilátor egysíkú egyensúlyozása

Vákuum ventilátor egysíkú egyensúlyozása

A rezgésérzékelő elhelyezése

Kiegyensúlyozás stroboszkópos fázisszög méréssel

A gép összes rezgésspektruma kiegyensúlyozás előtt és után

Axiális rezgésspektrumok kiegyensúlyozás előtt és után Utána : 1,59 mm/s Előtte : 16,93 mm/s

Kiegyensúlyozó tömeg - anyacsavar

Tengely csukló gyártás esztergagépen tokmány kiegyensúlyozása

Eszterga készülék egyensúlyozása

Eszterga készülék egyensúlyozása

VÉGE