Az óvodai játék környezetkultúrája Dr. Pálfi Sándor főiskolai tanár Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar palfis@ped.unideb.hu
Óvodai Nevelés Országos LEGfontosabb LEGfejlesztőbb LEGhatékonyabb Kiemelt jelentőségű Tájékozódó tevékenység Közlési nyelv FELTÉTELFÜGGŐ Alapprogramja A játék elsődleges, első a többi tevékenység között A játék szükséglet Mással nem helyettesíthető A létfontosságú kompetenciák (ön)fejlesztési lehetősége A gyermeki személyiség tükre
A gyermeki játék mai jellemzőiből A gyermekek változása Az ingerlékenység, ingerelhetőség általános Az életkori játékfejlődési jellemzőket a családi élet sokfélesége felülírja A nemi jegyeket megjelenítő témák a lakókörnyezet mintáit tükrözik, egyediek Játszócsoportokban illetve egyedül játszanak gyermekek A gyerekek személyes birtokában a játékszerek központi helyet kaptak (ünnepekre kapott, alkalmi vásárlásokból származó) A játékszerek státuszképző erőt jelentenek
A gyermeki játék mai jellemzőiből Játékszerek változása Anyaga: plasztik túlsúly Egy gyermek jutó száma: mennyiségben mérhető Gyermekszoba játékszer sajátossága: családi, ismerősi környezet ízlése, pénztárcája függő Média, reklám meghatározottság, Növelik az agressziós szintet
Játékszerek változása o Egyre inkább kereskedelmileg is tematizált (Pókember, Walt Disney figurák és kiegészítők) o Tömegcikkek marketing eleme: mosóporok, csokoládék, stb.= azok is forgalmaznak akiknek nem jelent szakmai értéket a játékszer o Árával arányos a presztizsérték tételezés, felnőttek és gyermekek körében (beszélőjáró-pisilő stb. baba, csúcsfelszereltségű tűzoltó autó) A gyermeki játék mai jellemzőiből
A gyermeki játék mai jellemzőiből Az óvodai játéktér változása Több helyen zsúfolt termekben játszanak a gyermekek Az óvodák korábbi évtizedek tematikus térszemléletét tükrözik A gyermekek előszeretettel játszanak a nem az óvoda által kialakított játékhelyeken Az óvoda több helyisége kapott játékfunkciót növelve a személyes tereket
A RÉGI JÁTÉKPEDAGÓGIA AZ ÚJ JÁTÉKPEDAGÓGIA Nevelésfilozófiája Morál és közösségi értékpedagógia A konstruktivitás pedagógiája Paradigmája Az irányítás A reflektivitás A játék szerepe A játékpedagógia szocializációs alapja A játékkörnyezet jellege A felnőtt szerepe A felnőtt beavatkozási attitűdje A személyiségfejlesztés lehetőségét adja nevelési terv megvalósításához A gyermeki játék csoportszintű értelmezésének elsőbbsége Nagy terek tematikus, rögzített játszóhelyekkel, melyek nem különülnek el egymástól A gyermeki gondolkodás, cselekvés irányítása a társadalmi sztereotípiákhoz, ill. a felnőtt világ moráljához A gyermek játékának értékelése A személyiségfejlődésben jelentkező szükségletek játékban történő átfordításához adja a segítséget A gyermeki játék individuális, mikrocsoportos jellege 4-6 gyermek számára láthatóan lehatárolt játszóhelyek, a gyerek által is mobilizálható elemekkel A gyermeki érdeklődés feltárása, követése és az érdeklődést involváló hatás, környezet biztosítása A játékelképzelések TÁMOGATÁSA
A játékkörnyezet változó szempontjai Szempontok Mire neveli a gyermeket? FOGLALKOZÁSKÖZPONTÚ A be- és elfogadásra, az alkalmazkodásra, a saját elképzelések alárendelésére JÁTÉKKÖZPONTÚ A saját értékek megmutatására, az önkifejezésben a környezet eszköz jellegére, alkotó felhasználására A környezet szerepe A környezet esztétikája A felnőttek számára természetes esztétikai elképzelések közvetítése, az óvodapedagógus által megtervezett rend érvényesítése A felnőttek esztétikájának alárendelve Egységes képet mutat A játékszükségletnek megfelelő aktuális feltétel biztosítása, a belső motívumok aktivizálása A játék folyamatának, produktumainak alárendelve A sokszínűség jellemzi
A játékkörnyezet változó szempontjai A gyerek szerepe Az óvodapedagógus szerepe Az óvodapedagógus által megtervezett, megálmodott feltételek, környezeti elemek létrehozása, gyarapítása, óvása Az állandó játszóhelyek fenntartása, a játékkörnyezet meghatározása, irányítása, a felnőttek által képzett szabályoknak alárendelve A gyermek saját játszó környezetet hoz létre, melyben személyisége és annak változása visszatükröződik A produkció képességét folyamatosan mozgósítja A gyermekek egyéni megismeréséhez igazított horgonyok biztosítása A környezetet fenntartó szabályok eredete Az óvodapedagógus egyéni vérmérséklete, nevelésről alkotott felfogása, morális elvárásai A játék folyamatában jelentkező megoldandó problémák következményeként keletkeznek, a gyerekekkel közösen (Dinamikusan bővülve és szükségtelenné válva)
A játékkörnyezet változó szempontjai A környezet befolyásolhatósága A környezet elrendezettsége A környezet hozzáférhetősége, használhatósága A gyermek számára csak időleges (a foglalkozások előtti időtartamban) és korlátozott Az állandó játszóhelyek a meghatározóak, amelyek a falak mentén helyezkednek el Rögzített helyű bútorok Az óvodapedagógus engedélyétől, a hozzájutás, alkalmazás szabályaitól függ Az óvodapedagógus mellett a gyermek egyenrangúan alakíthatja a játék környezetét Az egész hely a játéknak alárendelve strukturálódik A gyermek számára mobilizálható bútorok A gyermek számára természetes és nem feltételekhez kötött
A játékkörnyezet főbb jellemzői A környezetben található receptor ingerlő lehetőségek A játék környezet individualizált (a személyességet jelző formák, tartalmak) A környezetben elhelyezett ún. médiumok, közvetítenek információt Az egyes gyermek családjából származó üzenetek találhatók
A játékkörnyezet főbb jellemzői Többféleképpen használható anyagokkal A játékkörnyezetet és magát a játékot fenntartó-működtető szabályrendszer a felnőttek-gyermekek közös, kölcsönös együttműködéséből ered, így funkcionális elsősorban
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN A személyiség fontos jellemzőit dinamizáló hatások tudatosabb bevonása A nemi jegyeket aktivizáló hatások egyenrangú biztosítása A társ preferenciák elfogadása, adaptációja A tárgy preferenciák beépítése A téma, probléma preferenciák követése, felhasználása A saját játékkörnyezetet alakító, igénylő eltérések
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN Az életkorról az egyéni lehetőségekre, korlátokra hangolás (külső követelmények kontra személyes diszpozíciók): a gyermek fejlődése, fejlesztése belülről kifelé valósuljon meg A támogató, reflektív játékpedagógiai eljárások intézményi kimunkálása, beépítése a helyi nevelési programba
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN Az egyes gyermek személyére utaló játékkörnyezet, a személyiség egyéni vonásait ingerlő horgonyok elhelyezésével A tárgyi feltételek kiszolgáló funkciójának bővítése (játékszerek, tárgyak, anyagok, szerszámok, térelemek, stb.)
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN A játék pedagógiai felhasználását realizáló elemző-értékelő mechanizmusok szelektálása, az újak kialakítása, dokumentációs beillesztése Játékképzés családok számára, a személyiség fejlődését elősegítő lehetőségek megismerése érdekében
Jelenleg minél többet beszélünk az óvodás gyermekek tanulásáról, annál kevesebbet teszünk a játékukért, de minél többet támogatjuk a gyermekek játékszükségleteit, annál jobban fejlődhetnek!
Köszönöm kitüntető figyelmüket! Erősítsük tudatosan a játékot, csodákra képes környezeti lehetőségeit!