A burn-out szindróma 1. Burn-out fogalmának definiálása, jellemzői 2. A burn-out folyamatának, fázisainak leírása Készítette: Rózsás Zsófia foglalkozási rehabilitációs referens, munka- és pályatanácsadó szakpszichológus 2017.06.01.
Burn-out / Kiégési szindróma - definíció - eredetileg a technológiában használtak, az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnéséig - az 1970-es években jelent meg a nyugati társadalmakban -> szociálψ és egészségψ szakirodalomban is = olyan szindróma, mely krónikus emocionális megterhelések nyomán fellépő, mentális kimerülést jelent, reménytelenség, inkompetencia érzésével társul. Jellemző a célok és ideálok elvesztése, önmagára, a munkára és másokra vonatkozóan negatív attitűdök (Freudenberger, 1974)
Burn-out / Kiégési szindróma - definíció Ʃ: minden esetben hosszú ideig! fennálló érzelmi megterhelés, melynek hatására a személy fizikailag, lelkileg, érzelmileg kimerül és nem tud megküzdeni az életében felmerülő stresszhelyzetekkel (Tandari-Kovács, 2010) A kiégést el kell különíteni a krónikus fáradtságtól/kifáradástól (ez esetben nincs reménytelenség és tehetetlenség) és a depressziótól (szuicid gondolatok, fogyás, élet semmilyen területét nem tudják élvezni).
A kiégés előjelei (Hézser, 1996) Elkötelezettség csökkenése - betegekkel, másokkal, munkával Pszichoszomatikus tünetek - belső felmondás - munka és élet értelmének elvesztése - lelki összeomlás Destruktív, negatív érzelmi reakciók (önmagával, klienssel, munkahellyel szemben) Felszínessé válás (érzelmi téren; szociális segítő kapcsolatokban) Leépülés - csökken a munka iránti motiváció - csökkenő kognitív teljesítőképesség
Munkahelyi stressz Tartós munkahelyi stressz következményei : a munkahelyen növekszik a hiányzások száma teljesítményromlás csökkenő motiváció A krónikus stressz-források: túlterheltség alacsony kontrollérzés elismerés hiánya munkaviszony bizonytalansága
Munkahelyi stressz-források 1. a feladattal kapcsolatos stresszorok mennyiségi-, minőségi túl-, illetve alulterhelések változások a munkában 2. szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok 3. szervezeten kívüli stresszorok
A kiégés tünetei 1 (Petróczi, 2007) Érzelmi tünetek levertség tehetetlenségérzet gyámoltalanság reménytelenség idegesség, ingerültség az érzelmek feletti kontroll képessége sérül Szellemi tünetek Önbecsülés csökken Negatív attitűd önmagukhoz, munkához, élethez Koncentrációs nehézségek Döntéshozási képesség sérül Önvádlás, önbüntetés
A kiégés tünetei 2 (Petróczi, 2007) Testi tünetek energiahiány fáradtság gyengeség unottság betegségre való hajlam gyakori hátfájás, fejfájás álmatlanság különböző szerekhez nyúlhatnak pótcselekvésként (altatók, nyugtatók, dohányzás, alkoholfogyasztás) Egyéb tünetek gyakori késés és/vagy korábbi távozás munkaszünetek megnyújtása munkafeladatok kerülése
A kiégés okai (Barth, 1990) 1. sok stressz, nagy megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik 2. kevés motiváció a munkában, kismértékű munkahelyi megelégedettség, mely csökkent teljesítményhez vezet 3. a munkahelyen megromlott kapcsolatok minősége dehumanizálódást hoz magával
Alapvető jelenségek a kiégés hátterében 1. Általános érvényű ideálok és eszmények kritikátlan alkalmazása mindig mindenkivel jót tenni nem megvalósítandó állapot, hanem egy irány, ami felé törekszem MOTIVÁCIÓ 2. Töretlenül kimagasló teljesítményre törekvés akkor csinálom jól, ha a teljesítményemben nincs semmilyen hullámzás töretlen fejlődésre törekszem, mert csak akkor teszem jól a dolgom IRREÁLIS részcélok részeredmények siker 3. A hivatásszerep eluralkodása mindenre segítőként reagálni nincsenek emberi megnyilatkozások, csak profiként beszél grandiózus segítő, a szakértő 4. Rutin tanulás és fejlődés nélkül a kiégés melegágya rutinból csinálom automatizmusok, gépiesedés 5. Kiégett, romboló, szakmai környezet
Veszélyeztetettek A kiégésben veszélyeztetett személyek jellemzői : (Petróczi, 2007) 1. Érzelmileg megterhelő foglalkozás - mindennapos az aktív érzelmi tevékenység - eszköz a saját személyiség 2. Specifikus személyiségjegyek - magas empátiás készség - emberek felé irányuló érdeklődés 3. Kliensközpontú orientáció - érdeklődés középpontjában az ember áll
Segítők veszélyben három sajátos személyiségkonstelláció: 1. áldozatkész és elkötelezett személyiségtípus o akkor boldog, ha másokon segíthet o munkája gyakran eredménytelen, így nagy frusztrációnak van kitéve 2. túlzottan elkötelezett személyiségtípus o gyakorlatilag nincs magánélete, számára az elismerés forrása a munka 3. autoriter és/vagy lekezelő személyiségtípus o kontrollt kell gyakorolnia, a munkát senki nem végezheti nála jobban
A kiégés fázisai 1 Brodsky és Becker (1980) felosztása: 1. Idealizmus szakasza - szakmáért való lelkesedés, élénk kapcsolattartás - személyiségét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek 2. Realizmus szakasza (egészséges, kreatív szakasz) - elkötelezett a szakmája iránt - együttműködik a kollégákkal - érdeklődik a környezetében megjelenő emberek iránt 3. Stagnálás szakasza - teljesítőképesség és érdeklődés csökken 4. Frusztráció szakasza - negativitás - visszavonul a kapcsolatok elől - kétségbe vonja saját szaktudását, képességeit 5. Apátia szakasza - sematikusan végzi munkáját - kerüli a társas kapcsolatokat
A kiégés fázisai 2
A kiégés fázisai 3 Freudenberger (1974)-12 lépcsős folyamata: 1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig - ideálok követése (cél: Legyek ideális! ) 2. Fokozott erőfeszítés - bizonyításkényszer miatt a feladatok egyre sürgetőbbé válnak => a kontrollvesztéstől való félelem 3. A személyes igények elhanyagolása - személyes dolgok háttérbe szorulnak (eltűnik az életükből az érzelem, a szerelem, a humor, a vidámság) - a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés 4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása - mindent megtesz, hogy a környezet ne vegye észre, hogy nincs jól - a testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel reagál 5. Az értékrend megváltozása - felborul korábbi értékrend, ítélő- és érzékelőképesség is deformálódik 6. A fellépő problémák tagadása - feladatvégzésre irányuló fixálódás - minden megszűnik, ami a teljesítményen kívül létezik
A kiégés fázisai 3 7. Visszahúzódás - nem hat rá környezeti inger, befolyás - tájékozódási igény kimerül 8. Magatartás- és viselkedésváltozás - nem hallgatja meg a külső véleményeket, minden kritika számára - változások jellemzője a szélsőségesség 9. Deperszonalizáció - önérzékelő képesség elvesztése; megszűnik a belső világgal való kapcsolat 10. Belső üresség - gyakran lelki betegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia, stb. 11. Depresszió - az élet értelmetlennek, reménytelennek, örömtelennek, tehernek tűnik (=>fáradtság, kétségbeesés) 12. Teljes kiégettség - szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg megjelenik Ʃ : ciklikus, a folyamat számtalanszor megismételheti önmagát -> tisztázni kell, hogy az egyén hol tart a folyamatban!
A kiégés fázisai 4 Spaniol és Caputo (1979) Elsőfokú kiégés csak szórványosan jelentkeznek a tünetek és relaxációval, szabadidőtöltéssel, mozgással orvosolhatók a problémák Másodfokú kiégés a tünetek gyakrabban és hosszabb ideig állnak fenn, hangulatváltozások észlelhetők és eluralkodik a személyek gondolkodásában a hatékonyságukkal kapcsolatos aggodalom Harmadfokú kiégés a tünetek folytonosak, nehezen enyhíthető fizikai és lelki problémák alakulnak ki. A dolgozó visszahúzódik mind a munkahelyi, mind a személyes kapcsolataiban, valamint magánéleti, munkahelyi problémák sorakoznak fel életében.
Mi segíthet a kiégés egyes fázisaiban? 1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig 2. Fokozott erőfeszítés 3. A személyes igények elhanyagolása 4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása 5. Az értékrend megváltozása 6. A fellépő problémák tagadása 7. Visszahúzódás 8. Magatartás- és viselkedésváltozás 9. Deperszonalizáció 10. Belső üresség 11. Depresszió 12. Teljes kiégettség 1. Felismerni, amikor a bizonyítási igényből kényszer lesz; saját munka- és életritmus kialakítása 2. Feladatok egy részének delegálása => csökken a megterhelés, az eredményesség javul 3. Előre megtervezett napi- és heti rend 4. Ad hoc reakciók helyett az alvás és a mozgásigény napokra való beosztása. 5. A saját értékrend őszinte áttekintése 6. A túlterhelés csökkentése 7. Annak a belátása, hogy mindenkinek szüksége van emberi kapcsolatokra 8. A változások felismerése és tudatosítása 9. Szakszerű orvosi segítség 10.Szakszerű kezelés 11.Gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás 12.Gyors szakorvosi beavatkozás
Mivel stabilizáljuk magunkat? Kampánypihenés pillanatnyi egyensúly, ettől nem oldódik meg semmi, csak tovább bírjuk Tombolás szórakozás kampányszerű megvalósítása Sport eszetlen sportolás
Hogyan ismerjük fel a kiégés jelenségét egy kollégánkon? 1. Hajoljunk közelebb, szagoljuk meg 2. Ha látjuk, hogy még ég, adjunk neki energiát magunkból 3. Utóbbi esetben álljunk közelebb, melegedjünk együtt 4. Ha már közel állunk, lehet, hogy ő ad nekünk energiát 5. Piszkáljuk meg a zsarátnokot, lehet újra lángra lobban