Coming soon. Pénzkereslet

Hasonló dokumentumok
Makroökonómia. 11. hét

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

Makroökonómia. 12. hét

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

Makroökonómia. 7. szeminárium

Makroökonómia. 8. szeminárium

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Makroökonómia. 9. szeminárium

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február


Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 3. szeminárium

Makroökonómia. 13. hét

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia Kisokos

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ


KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Makroökonómia. 4. szeminárium

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia. 10. hét

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam

6. szeminárium Solow modell

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

3571,4=100L 0,5, L=1275,5 a munkakeresleti függvénybe helyettesítve (L(W/p) a profitmaximum feladatból) adódik.

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása

Tesztgy jetmény G kar makroökonómia konzultációra

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A fogyasztási kereslet elméletei

Horvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Nemzetközi gazdaságtan 11. a rövid távú modell

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Makroökonómia. 5. szeminárium

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

6. Pénz és Infláció. Infláció

Rövid távú modell:aggregált kínálat

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Átírás:

Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Múlt héten: pénzkínálat Ezen a héten: pénzkereslet Pénzkereslet Keynes-féle függvény Baumol-Tobin-féle függvény LM görbe Amint a monetáris politikáról eddig tudunk Ha az árak és bérek tökéletesen rugalmasak, akkor a monetáris politika reálváltozókat nem tud módosítani (Y, C, I, stb.), csak az árszínvonalra hat. Klasszikus dichotómia: nominális változók módosítása nem változtatja meg a reálváltozók pályáját! Viszont rövid távon van árragadósság! Pénzkereslet Többféle változata létezik Közös: Magyarázat, hogy miért tartanak pénz a gazdasági szereplők, és hogyan módosítják magatartásukat, ha változik a pénzkínálat? Jövedelem (+) és kamat (-) magyarázó változó általában. Különbség: Melyik pénzfunkciót használják ki a szereplők? A pénzkeresletet megadjuk vagy levezetjük? Keynesi likviditás preferencia elmélet I. Pénz fizetési eszköz funkcióját szeretnék használni (vásárlás) Tranzakciós pénzkereslet Pénzkereslet pozitívan függ a tranzakciók számától, ami megfeleltethető a GDP-nek. A gazdasági szereplők nem a GDP-vel egyező mennyiségű pénzt tartanak, mert a pénz forog. 1

Keynesi likviditás preferencia elmélet II. Keynesi likviditás preferencia elmélet III. Likviditás preferencia Vagyontartási eszköz funkcióját szeretnék használni (vagyon átmentése) Spekulációs motívum Vannak más alternatívák (ingatlan, pü-i eszköz, stb.), ezekkel hozamot (i nominális kamat) realizálhat. Amelyik jobb vagyontartási eszköz, abban tartja a teljes vagyonát. Minél nagyobb a kamat, annál több gazdasági szereplő dönt úgy, hogy az alternatíva jobb aggregált pénzkereslet a kamat negatív függvénye Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb a pénzkereslet aggregált pénzkereslet a nominális jövedelem pozitív függvénye = ó + áó ó = () = 0,2 (PY: pozitív) áó =, =, (kamat: negatív; PY: pozitív) Megfigyelések alapján levezetve Reál pénzkínálatot és keresletet feltételezünk Átosztunk P-vel, tehát kereslet csak Y-tól és r-től függ És mivel árragadósság van, P amúgy sem számít A Baumol-Tobin modell I. A Baumol-Tobin modell II. Baumol-Tobin: pénztartás grafikusan Eddig: tranzakciós pénzkeresletet magyaráztuk, a gazdasági szereplők csak felhasználták a pénzt (fizettek vele) Az újdonság: már vannak optimalizáló ágenseink célokkal és korlátokkal vezetjük le a függvényt Egy olyan gazdaságban, ahol csak készpénzzel lehet fizetni, az emberek azért tartanak maguknál pénzt, hogy ne kelljen állandóan a bankba járni pénzt felvenni. A gazdasági szereplő előnyöket és hátrányokat mérlegel optimalizál. (Bankba járás költségei + elveszített kamat) Cél: pénztartással kapcsolatos teljes költség minimalizálása Periódus elején Y jövedelem bankszámlára. Csak készpénzzel lehet fizetni, ennek felvételi költsége alkalmanként F összeg. N alkalommal megyünk bankba. A gazdasági szereplő minden alkalommal ugyanakkora pénzösszeget emelhet le a számlájáról, periódus végére mindent elkölt. A pénz a bankban %-os kamat mellett kamatozik. Ezen feltételek mellett a gazdasági szereplőnek kell eldöntenie, hányszor érdemes bankba menni ahhoz, hogy a pénzzel való rendelkezés költségei minimálisak legyenek. Y/N Átlagos pénztartás: Y/2N 2

Baumol-Tobin: Költségek grafikusan 2 Baumol-Tobin levezetés N-szer megy bankba, átlagosan tartott pénz: Emiatt elmulasztott kamat: Pénzfelvétel költsége: Összes költség: + Költség minimalizálása: Összes költség deriválása N szerint: = Ebből optimális pénzfelvétel: = Átlagos pénztartás: = Pénzkeresleti függvény: =, = Nő a pénzkereslet, ha: F megnő Y megnő i csökken Pénzpiac Reálpénzállomány kínálata: Reálpénzállomány kereslete: = (, ) Egyensúly: = (, ) Pénzpiac Pénzkínálat csökken: M^S/P balra Árszínvonal megnő: M^S/P balra Jövedelem megnő: M^D jobbra fel 1. feladat A vizsgált gazdaság fogyasztói szektorának pénzkeresleti magatartását leginkább a Baumol-Tobin modell alapján jellemezhetjük. Tudjuk, hogy a gazdasági szereplők 138720 jövedelemmel rendelkeznek (nominális GDP), a kamat 5 %, valamint ismert, hogy a pénzfelvétel 48 egységnyi költséggel terhelt. A fenti információk alapján töltsük ki a táblázatot! Hányszor vesznek fel pénzt a gazdasági szereplők? 2 14 98 157 340 432 720 pénzfelvétel pénztartás alternatíva pénztartás teljes + 1. feladat A vizsgált gazdaság fogyasztói szektorának pénzkeresleti magatartását leginkább a Baumol-Tobin modell alapján jellemezhetjük. Tudjuk, hogy a gazdasági szereplők 138720 jövedelemmel rendelkeznek (nominális GDP), a kamat 5 %, valamint ismert, hogy a pénzfelvétel 48 egységnyi költséggel terhelt. A fenti információk alapján töltsük ki a táblázatot! Hányszor vesznek fel pénzt a gazdasági szereplők? pénzfelvétel pénztartás alternatíva pénztartás teljes + 2 96 1734 1830 14 672 247,7143 919,7143 98 4704 35,3878 4739,3878 157 7536 22,0892 7558,0892 340 16320 10,2 16330,2 432 20736 8,0278 20744,0278 720 34560 4,8167 34564,8167 3

Az alábbi ábra olyan gazdaságban mutatja a gazdasági szereplő induló jövedelmét, ahol a gazdasági szereplők pénzkereslete mögött meghúzódó ösztönzők megfelelnek a Baumol-Tobin modell feltételeinek. a) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ebben a gazdaságban csak egyszer vesznek fel pénzt számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! b) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők háromszor vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! c) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ötször vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! a) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ebben a gazdaságban csak egyszer vesznek fel pénzt számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! Átlagos pénzkereslet: b) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők háromszor vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! Átlagos pénzkereslet: c) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ötször vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet! Átlagos pénzkereslet: 3. feladat Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív fogyasztója minden periódus elején hozzájut 11520 egységnyi jövedelemhez. A jövedelem a gazdasági szereplő bankszámlájára érkezik. Az itt tartott összegre a bank 6%- os kamatot fizet. A fogyasztó nem rendelkezik bankkártyával, így számára a készpénz tölti be azokat a funkciókat, amelyeket a pénztől szokásosan elvárunk, így ha a fogyasztó terméket és szolgáltatást kíván vásárolni, kénytelen elmenni a bankba és pénzt felvenni a bankszámlájáról. A pénzfelvételt 60 egységnyi tranzakciós költség terheli (függetlenül a felvett pénz mennyiségétől). A fogyasztó hogy könnyebbé tegye életét- bizonyos rutinokhoz ragaszkodik: bár többször vesz fel pénzt a bankszámlájáról, a felvett összeg mindig ugyanakkora, a felvett pénzt egyenletesen költi és nagyon ügyel arra, hogy a periódus végére a teljes jövedelmét elköltse. Azt azonban ő is érzi, hogy a tranzakciós költségen, hogy a tranzakciós költségen kívül annak is van bizonyos költsége, hogy a felvett pénz után már nem kap kamatot. a) A fenti feltételek mellett hányszor vesz fel a gazdasági szereplő pénzt a bankszámlájáról, ha a célja a pénztartással kapcsolatos költségek minimalizálása? b) Átlagosan mekkora lesz a gazdasági szereplő által tartott pénzmennyiség? 4

3. feladat LM görbe (Liquidity-Money Curve) LM görbe levezetése a) = =, = 2,4~3 = 11520 =? = 0,06 = 60 Azon, kombinációk halmaza, amelyek egy gazdaság pénzpiacán egyensúlyt biztosítanak. Pozitív meredekségű eltolódhat (adott jövedelem mellett csökken a kamat) Exogén módon csökken a pénzkereslet b) = = 2400 ( ) ( ) 4. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac jelenlegi állapotát. Vezessük le a gazdaság LM görbéjét! 4. feladat Vezessük le a gazdaság LM görbéjét! 5. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van. Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha növekszik a pénzkínálat! 5

5. feladat Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha növekszik a pénzkínálat! 6. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van. Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha a fiskális politikai döntéshozó növeli a kormányzati kiadások nagyságát! 6. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van. Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha a fiskális politikai döntéshozó növeli a kormányzati kiadások nagyságát! 6