A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és hazai relevanciák

Hasonló dokumentumok
A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Az Otthonteremtési Program hatásai

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Új típusú versenyképesség és az Európai Unió _ MNB statisztikák alapján

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Versenyképesség vagy képességverseny?

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS ÖSVÉNYÉN

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

Válságkezelés Magyarországon

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Élelmiszervásárlási trendek

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Konjunktúrajelentés 2009

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

a szakképzés és felnőttképzés területén

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

Bruttó hazai termék, III. negyedév

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Konjunktúrajelentés 2014

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Gazdasági Havi Tájékoztató

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Költségvetési szabályok

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Információs társadalom Magyarországon

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS VERSENYELİNYÖK. Budapest, május 24.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

Hitelezési folyamatok alacsony kamatkörnyezetben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

L 165 I Hivatalos Lapja

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Konjunktúrajelentés 2017

A változatos NUTS rendszer

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

Út a kiesés széléről a bajnokok közé a magyar gazdaság elmúlt évtizede számokban (1.rész)

Korrupció Érzékelési Index a világ korrupciós térképe 2018-ban

ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Átírás:

A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és hazai relevanciák Virág Barnabás MNB, ügyvezető igazgató MKT Vándorgyűlés Miskolc, 2015. szeptember 4.

Legfontosabb üzenetek A sikeres gazdasági felzárkózás ritka kivétel, nem általánosság A gazdasági válságot követően a konvergencia feltételei szűkültek Magyarország a rendszerváltás óta csak rövid időszakokban mutatott fenntartható felzárkózást A stabilizációt követően egy dinamikusabb felzárkózást biztosító új növekedési modell kialakítására kell fókuszálnunk Átfogó, hosszú távú, pragmatikus gazdaságpolitikai terv vezethet csak sikerre o kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenység o hangsúlyossá válnak a minőségi és az intézményi feltételek o kis nyitott országként növekedésünk alapvetően exportunk versenyképességétől és annak hazai hozzáadott-értékétől függ Magyar Nemzeti Bank 2

A gazdasági felzárkózás nemzetközi tapasztalatai Magyar Nemzeti Bank 3

Kevés ország lépett a közepesen fejlettek közül a legfejlettebbek közé Az elmúlt 50 évben több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból kevesebb mint tíz emelkedett fejlett státuszba 6 Egy főre jutó GDP az USA arányában (ln, 2011) 5 4 3 2 1 0 24000 USD/fő 1500 USD/fő SG HK TW IE KR HU 0 1 2 3 4 5 Egy főre jutó GDP az USA arányában (ln, 1970) Magyar Nemzeti Bank 4 Forrás: PWT

A sikeres gazdasági felzárkózás inkább ritka kivétel, mint általánosság Az elmúlt 50 évben, több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból, kevesebb mint 10-nek sikerült fejlett státuszba emelkednie Több évtized és kimagasló növekedés szükséges hozzá Dél-Kelet Ázsia Később belépő EU-tagok Közép-Kelet- Európa 1980-2000 (kb. 20 év) 1985-2005 (kb. 20 év) 1990-2010 (kb. 20 év) Évi 5 % felzárkózási ütem Évi 2-4 % felzárkózási ütem Évi 3-5 % felzárkózási ütem Dél-Korea Tajvan Ausztria Finnország Írország Magyar Nemzeti Bank 5 Lengyelország Szlovákia Forrás: Penn World Table

A felzárkózás buktatói: a közepes fejlettség csapdája Közepes fejlettség csapdája Alacsony HÉ Közepes HÉ (tényezőfelhasználás) Közepes HÉ Magas HÉ (tényezőfelhasználás) Alacsonyan fejlett Közepesen fejlett Fejlett o Munka- Tőkeintenzitás o Nagy értékű szolgáltatások o Külföldi technológia másolása (imitation) o Hazai innováció (innovation) o Fejlett infrastruktúrába beruházás Magyar Nemzeti Bank 6 o Tulajdonjogok erősítés

Hogyan lehet elkerülni a csapdát? I. Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége nagyobb: Korábbi periódusok gyors növekedése Kedvezőtlen demográfia Fenntarthatatlanul magas beruházási ráta Cserearány sokkok Pénzügyi instabilitások: ovaluta-, bank-, adósság-, inflációs válságok: gyenge összefüggés otőzsdeválság: gyakori a visszaesés előtt és után is oberuházásokon keresztüli hatása szignifikáns Magyar Nemzeti Bank 7 Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New Evidence on the Middle-Income Trap

Hogyan lehet elkerülni a csapdát? II. Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége kisebb: Humán tőke felhalmozása (részvétel a felsőfokú oktatásban) High-tech export magas aránya esetén Gazdaság nyitottsága Magyar Nemzeti Bank 8 Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New Evidence on the Middle-Income Trap

Felzárkózási lehetőségek a válság után Magyar Nemzeti Bank 9

A fejlődő országok növekedési többlete mérséklődik Fejlett és fejlődő országok növekedési üteme 10 10 8 8 6 6 4 4 2 2 0 0-2 -2-4 -4 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 Növekedési különbözet Fejlett országok Feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok Magyar Nemzeti Bank 10 Forrás: IMF WEO

A beruházások dinamikája gyengült A beruházási ráta alakulása (Százalék) 28 26 24 22 20 18 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 Fejlett országok Feltörekvő és fejlődő országok (Kína nélkül) Világ (Kína nélkül) Magyar Nemzeti Bank 11 Forrás: IMF WEO (2015. április), MNB számítás

Ezzel párhuzamosan az FDI áramlások is lassultak FDI áramlás a világ országaiban (a GDP százalékában) 3 2,5 GDP százalékában 2 1,5 1 0,5 0 1970-79 1980-89 1990-99 2000-2008 2009-2013 Magyar Nemzeti Bank 12 Forrás: UNCTAD

A termelékenység növekedése már válság előtt lassulni kezdett Vállalatok termelékenységének alakulása (2001=0) Feldolgozóipar Szolgáltatások Magyar Nemzeti Bank 13 Forrás: Andrews-Criscuolo-Gál (2015): Frontier Firms, Technology Diffusion and Public Policy: Micro Evidence from OECD Countries

A demográfiai kihívások világszerte erősödnek Időskori függőségi ráta alakulása (64 évnél idősebbek aránya a 20-64 éves populációhoz viszonyítva, százalék) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 2031 2033 2035 2037 2039 2041 2043 2045 2047 2049 Európai Unió USA Kína Japán Magyar Nemzeti Bank 14 Forrás: OECD

A hazai felzárkózás helyzete a válság után Magyar Nemzeti Bank 15

A felzárkózás régi álom, ehhez képest a régió is elhúzott mellettünk Az euroövezethez viszonyított konvergencia (Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék) 80 70 60 50 40 30 20 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Magyar Nemzeti Bank 16 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számítás Forrás: WDI

Konvergenciát kevesebb, mint a rendszerváltást óta eltelt 25 év felében sikerült felmutatni Az euroövezethez viszonyított konvergencia (Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék) 70 65 60 55 50 45 40 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 Magyarország Magyar Nemzeti Bank 17 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számítás Forrás: WDI

a pénzügyi szempontból is fenntartható felzárkózási periódusok különösen rövidebbek voltak Konvergencia és államadósság Magyarországon (Százalék) 70 65 100 60 80 55 50 60 45 40 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Államadósság-ráta (a GDP arányában) GDP/fő az euroövezethez viszonyítva (PPP alapon, jobb tengely) 40 Magyar Nemzeti Bank 18 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan a GDP/fő esetén MNB számítás Forrás: WDI, Eurostat

Régóta visszatérő fenntarthatósági problémákat hagyhatunk magunk mögött A GDP növekedés és egyensúlyi mutatók alakulása (százalék) 8 6 4 2 0 % -2-4 -6-8 -10-12 -14 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 GDP növekedés Kormányzati szektor egyenleg Magyar Nemzeti Bank 19 Folyó fizetési mérleg egyenleg Megjegyzés: az egyenlegmutatók a GDP arányában. Forrás: KSH, MNB

30 20 10 0-10 A válság óta áramlási típusú egyensúlyi mutatóink sokat javultak Egyensúlyi mutatók változása 2007 és 2014 között (a GDP arányában) Folyó fizetési mérleg 5 0-5 -10-15 Költségvetési egyenleg Magyar Nemzeti Bank 20 Forrás: IMF, Eurostat

Az adósság is csökkenő pályán 60 40 20 0-20 -40 Adósságráták változása 2009 és 2014 között (a GDP százalékában, külső adósság a tulajdonosi hitelek nélkül) Nettó külső adósság 55 35 15-5 Államadósság Magyar Nemzeti Bank 21 Forrás: EUROSTAT, BIS

Mérsékelt reálgazdasági áldozattal sikerült véghezvinni a stabilizációt A GDP szintje a nettó külső adósság szerint 112 110 108 106 104 102 100 98 96 94 92 90 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4 2013Q1 2013Q2 2013Q3 2013Q4 2014Q1 2014Q2 2014Q3 2014Q4 2015Q1 2007Q4 = 100 Adósság kevesebb, mint 20% Adósság 40% és 20% közé esik Adósság magasabb, mint 40% Magyarország Visegrádiak (CZ, PL, RO, SK) Magyar Nemzeti Bank 22 Forrás: Eurostat

A tőkefelhalmozás 2013 után erősödött A beruházások szintje a nettó külső adósság szerint Magyar Nemzeti Bank 23 Forrás: Eurostat

A foglalkoztatás a kibocsátásnál kedvezőbben alakult 10 5 0 A foglalkoztatás változása 2007. IV. n.é. és 2015. I. n.é. között az EU országaiban -5-10 -15-20 -25 Görögország Lettország Spanyolország Portugália Írország Horvátország Románia Bulgária Litvánia Szlovénia Ciprus Észtország Olaszország Finnország Hollandia EU28 Dánia Franciaország Szlovákia Csehország Belgium Lengyelország Ausztria Németország Svédország Egyesült Királyság Magyarország Magyar Nemzeti Bank 24 Forrás: Eurostat

A belső kereslet visszaesése elhúzódó adósságleépítésre utal 30 A fogyasztás változása 2007. IV. n.é. és 2015. I. n.é. között az EU országaiban 20 10 0-10 -20-30 Görögország Horvátország Magyarország Spanyolország Észtország Olaszország Portugália Lettország Írország Hollandia Szlovénia Litvánia Dánia Bulgária Egyesült Királyság Ausztria Szlovákia Franciaország Románia Csehország Finnország Luxemburg Németország Belgium Málta Svédország Lengyelország Magyar Nemzeti Bank 25 Forrás: Eurostat

Kihívások Magyar Nemzeti Bank 26

Főleg hatékonyságban és tőkefelhalmozásban kellene előrelépnünk A potenciális kibocsátás forgatókönyvek (Százalékpont) Jelenleg elérhető alappálya Potenciális GDP változása (%) 2.5 Euroövezet Felzárkózáshoz szükséges pálya Potenciális GDP változása (%) Euroövezet 4.0 TFP hozzájárulása 1,4 TFP hozzájárulása 2,0 Munka hozzájárulása 0,1 Munka hozzájárulása 0,5 Tőke hozzájárulása 1,0 Tőke hozzájárulása 1,5 0 1 2 3 0 1 2 3 4 Magyar Nemzeti Bank 27 Megjegyzés: Euroövezet potenciális GDP változása 1,3% Forrás: MNB számítás, Európai Bizottság (2015 Ageing Report)

Számos ágazat jelentős termelékenységbővülési potenciállal rendelkezik Munkatermelékenység az eurozóna arányában 2013-ban (Százalék) Magyar Nemzeti Bank 28 Forrás: Eurostat, MNB számítás

A kkv szektor termelékenységének javítása szükséges 100% A kkv szektor termelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva 1000 euro/fő 100 80% 80 60% 60 40% 40 20% 20 0% RO BG HR PT HU EE SI PL CZ ES SK IT DE FR NL AT BE 0 Mikrovállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely) Magyar Nemzeti Bank 29 Forrás: Eurostat

A munkapiacon egyre erősebb korlátot jelenthetnek a demográfiai feltételek Demográfiai kilátások Magyarországon (15-74 éves korosztály, ezer fő) 8000 4700 7800 4550 7600 4400 7400 4250 7200 4100 7000 3950 6800 3800 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 Populáció Aktívak száma (jobb tengely) Magyar Nemzeti Bank 30 Forrás: KSH, MNB becslés

Az alacsony képzettségűek foglalkoztatása tovább növelhető Egyes csoportok hozzájárulása az aktivitási ráta EU-15- től vett eltéréséhez (2014-ben a 15-64 évesek körében, százalékpont) 4 2 0-2 -4-6 -8 HU PL SK CZ 50 év felettiek Alapfokú végzettségűek Teljes eltérés Magyar Nemzeti Bank 31 Forrás: MNB számítás

Erősíteni kell a humán tőke felhalmozást 60 50 40 30 20 10 0 Felsőfokú végzettségűek aránya a népességben (százalék) Románia Olaszország Málta Szlovákia Horvátország Csehország Portugália Magyarország Bulgária Lengyelország Németország Görögország Szlovénia EU28 Ausztria Lettország Franciaország Hollandia Spanyolország Dánia Litvánia Belgium Svédország Észtország Ciprus Egyesült Kir. Írország Finnország Luxemburg 25-65 éves korosztályban 25-34 éves korosztályban Magyar Nemzeti Bank 32 Forrás: Eurostat

Az állam és a vállalkozások működésén is kell javítani Magyarország helyezései a WEF versenyképességi rangsor alkategóriáiban Magyar Nemzeti Bank 33 Forrás: World Economic Forum

Több K+F szükséges, elsősorban a vállalati szférában K+F kiadások a finanszírozási forrás szerint (2013-ban, a GDP arányában) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Románia Ciprus* Lettország Bulgária Görögország Horvátország Szlovákia Málta Lengyelország Litvánia Spanyolország Olaszország* Portugália* Magyarország Írország Egyesült Királyság Észtország Csehország Hollandia EU28* Franciaország* Szlovénia Ausztria Németország* Dánia Svédország Finnország GDP arányában (%) Vállalatok Állam, nonprofit Külföld Magyar Nemzeti Bank 34 * 2012. évi adat. Forrás: Eurostat

Egyensúlyteremtés után a gyorsabb, fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk A magyar növekedési helyzetkép változása az ezredforduló óta 2013-2015 2016-2002 - 2006 Eladósodásból finanszírozott növekedés 2006-2010 Sikertelen kiigazítási kísérletek 2010-2012 Stabilizáció, munkapiaci reformok Magyar Nemzeti Bank 35 Újrainduló felzárkózás, egyensúlyi pozíciók megőrzése Tartós felzárkózás, új fenntartható növekedési modell

Út az új növekedési modell kidolgozásához A nemzetközi tapasztalatokat csak a magyar sajátosságokat és a kor kihívásait figyelembe véve szabad felhasználni Külső, világgazdasági trendek feltérképezése Nemzetközi tapasztalatok áttekintése ÚJ FELZÁRKÓZÁSI MODELL Ország-specifikus, magyar sajátosságok azonosítása Aktív, gazdaságpolitikai programok kialakítása Magyar Nemzeti Bank 36

Szükséges feltételek a nemzetközi tapasztalatok tükrében Gazdasági nyitottság Globális piacok elérése Tudás import Makrogazdasági stabilitás Alacsony infláció Mérsékelt költségvetési hiány Csökkenő adósság Stabil árfolyam Jövő orientáltság Magas belső megtakarítási, és beruházási ráta Vezetés és kormányzás Hiteles elköteleződés Pragmatikus döntések Világos kommunikáció Hatékony adminisztráció Magyar Nemzeti Bank 37 Forrás: Growth Report: Strategies for Sustained Growth and Inclusive Development

Azok az országok válnak sikeressé akik megfelelő válaszokat adnak a kor kihívásaira A következő évtizedek legfontosabb kihívása ROMLÓ DEMOGRÁFIA Öregedés Migráció TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS Robotizáció Információ-technológia szélesedése Csak aktív, hosszú távú stratégiában gondolkodó kormányzati gazdaságpolitikával kerülhető el a közepes fejlettség csapdája IMITÁTOR gazdaság helyett KULCS: TUDÁS TŐKE (productive knowledge) INNOVÁTOR gazdasággá válni Magyar Nemzeti Bank 38

A gazdasági felzárkózás tényezői: egyre inkább a minőségi és a gazdaságpszichológiai tényezőkre kell fókuszálni Természeti adottságok Elérhető humán és fizikai tőke Mennyiségi tényezők Gazdaságpszichológiai feltételek Elköteleződés Nyitottság, vállalkozókészség Rugalmasság Minőségi tényezők Technológia Gazdaságszervezés Intézményi rendszer Innovációs-képesség Magyar Nemzeti Bank 39

A sikeres felzárkózásokban az állam mindig aktív szerepet vállalt Aktív, pragmatikus, konzervatív, fejlesztő állam Jó intézmények Erőforrások mennyisége Erőforrások minősége Stabilitás Felzárkózás Magyar Nemzeti Bank 40

Az új növekedési modell sarokpontjai A válság előtti növekedési modell - Fogyasztás vezérelt növekedés - Koncentrált export szerkezet -Alacsony munkapiaci aktivitás és vállalati beruházás - Magas kapacitás kihasználtság Kereslet Kínálat Kívánatos növekedés modell - Export és beruházás a meghatározó növekedési tényezők - Diverzifikált export szerkezet - Tartósan magas beruházási ráta - Tovább növekvő aktivitása ráta - Magasabb termelékenység => EU-s források KKV fejlesztésre történő felhasználása - Oktatási reform - K+F kiadások megduplázása - Magas külső finanszírozás - Jelentős arányban bankrendszeren keresztül Finanszírozás --Dominánsan belföldi megtakarítások - Külső finanszírozás oldalán max. FDI Magyar Nemzeti Bank 41

Átfogó vízió mentén, hosszú távú, összehangolt, pragmatikus gazdaságpolitikai akciókra van szükség Számszerű célok kijelölése és folyamatos visszamérése segítheti a célok elérését VÍZIÓ CÉL- RENDSZER STRATÉGIAI AKCIÓK VISSZA- MÉRÉS MEGVALÓ- SÍTÁS Magyar Nemzeti Bank 42

Egyensúlyteremtés után a gyorsabb fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk 1) Sikeres hosszú távú felzárkózáshoz a gazdaság potenciális növekedését meghatározó tényezőkre kell fókuszálnunk Kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenység 2) A növekedés mennyiségi feltételei mellett egyre hangsúlyosabbá válnak a minőségi és az intézményi feltételek 3) Kis nyitott országként növekedési teljesítményünk exportunk versenyképességétől és hozzáadott-értékétől függ 4) Finanszírozás: a belső források jelenthetnek stabilabb alapot Magyar Nemzeti Bank 43

Nem találhatunk jobb időpontot a fejlesztő állam megalapozásához Alacsony hozamkörnyezet Kedvező induló egyensúlyi helyzet Pozitív cserearány-sokkok KIVÉTELES LEHETŐSÉG EGY ÚJ, FELZÁRKÓZÁST BIZTOSÍTÓ NÖVEKEDÉSI MODELL FELÉPÍTÉSÉHEZ Magyar Nemzeti Bank 44

Legfontosabb területek Export magasabb hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások előrelépés a beszállítói hálózatokban Beruházások 25% közeli beruházási hányad fejlett IT infrastruktúra és tudás EU források hatékony, gazdasági-fejlesztési célú felhasználása Költségvetés Fegyelmezett, kiegyensúlyozott költségvetési politika Csökkenő adósságráta Munkát terhelő adók további csökkentése Állam Vállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentése Bizalom erősítése Gazdaság további fehérítése Magyar Nemzeti Bank 45

Köszönöm a figyelmet! (elérhetőség: viragb@mnb.hu) Magyar Nemzeti Bank 46