BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAKIRÁNY ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK A XXI. SZÁZAD NÉPBETEGSÉGE: A STRESSZ KÉSZÍTETTE: HULMÁN ÁGNES BUDAPEST 2007

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 5 A STRESSZ... 7 STRESSZ A MAI VILÁGUNKBAN... 8 SELYE JÁNOS... 8 Stresszorok a munkahelyen:... 14 A, Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok... 14 B, Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok... 14 C, Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok... 14 Stresszre utaló jelek a munkavégzés során:...15 Munkahelyen kívüli stresszorok... 15 Különböző rétegek stresszorai... 17 Vezetők stresszorai:... 17 Nők stresszorai:... 19 Gyerekek stresszorai:... 21 KÉRDŐÍVEM ÉRTÉKELÉSE:... 22 JELEK, KÖVETKEZMÉNYEK... 27 I. A STRESSZ HATÁSA AZ EGYÉNRE:... 27 A. Biológia változások... 27 B. Lelki reakciók a stresszre... 28 Depresszió:... 28 Szorongás, pánikbetegség, fóbiák:... 31 Viselkedésbeli változások:... 32 Kiégés:... 32 Munkahelyi elégedetlenség, teljesítményromlás:... 33 Munkaalkoholizmus:... 34 C. Stresszel kapcsolatba hozható betegségek... 37 II. A STRESSZ HATÁSA A CÉG EGÉSZÉRE:... 37 MEGELŐZÉS, KEZELÉS... 38 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK... 39 Jóga... 39 David Koncepció... 39 NLP Neuro-Lingvisztikus Programozás... 40 Dietetika, Táplálkozástan... 42 Mozgás, fizikai aktivitás... 42 Kocogás, futás... 42 Kerékpározás... 43 Tánc... 43 Úszás... 44 Relaxáció... 44 Autogén Tréning (AT)... 44 Aktív pihenő... 47 ÖSSZEFOGLALÓAN 14 JÓTANÁCS A STRESSZ ENYHÍTÉSÉRE:... 48 14. Életünk minden perce valóság. Életünk minden perce a miénk. Akármit teszünk, tegyük azt teljes felelősséggel és figyelemmel!... 49 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A MUNKAHELYEN, MUNKAVÉGZÉS SORÁN, SZERVEZETI SZINTŰ STRESSZKEZELÉS... 49 Interjú... 50 Mit tesz még a cég a munkavállalók egészségének megőrzése, a munkahelyi stressz csökkentése érdekében?... 52 Lehetséges munkáltatói intézkedések vizsgálat a választott cég alapján... 53 1. Környezet... 54 2. Magatartás, viselkedés... 55 3

3. Képességek... 56 Meggyőződés, értékek; Identitás... 58 BEFEJEZÉS, KÖVETKEZTETÉS...59 IRODALMI JEGYZÉK... 61 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE:... 63 4

Bevezető Ép testben...ép lélek - folytatjuk azonnal, ahogy meghalljuk a jól ismert latin mondást. De meg is fordíthatnánk: ha egészséges a lélek, akkor odafigyelünk testünk állapotára is. A héten már harmadszor fordult elő, hogy nem tudtam időben hazamenni! Bárcsak 30 órából állna egy nap, akkor talán végeznék a feladataimmal! Ilyen hangzavarban nem lehet rendesen dolgozni! Már megint velem kiabál a főnök, képtelen megérteni, hogy ezt a feladatot nem lehet ennél gyorsabban megoldani... Ez nem az én feladatom lenne, unom már, hogy mások helyett kell dolgoznom! Üzleti útra kell mennem, úgy néz ki, hogy idén sem leszek otthon a fiam születésnapján. Mégis hogyan tartsak el ennyi pénzből egy négytagú családot? **********!!! Mindannyiunk szájából hangzottak már el ezekhez hasonló mondatok. Legalábbis annak az embernek, aki valaha is dolgozott életében, biztos, hogy voltak már ilyen gondolatai. És ezek csak apró gyöngyszemek a sokezer gondolat közül, amelyek nap mint nap a fejünkben kavarognak....reggel 5.45. Még van 15 percünk aludni..6.15..elaludtunk..gyors felöltözés, mosakodás, kávé... a gyerek sír, éhes... sietünk, gyereknek enni adunk, a kávé a fehér ingen landol..káromkodás..a gyerek még jobban sír.. nem volt éhes.. gyors átöltözés.. gyerek még mindig sír... 6.40.. gyerek lázas.. reggel 9 órás prezentáció anyaga nincs sehol... 6.55.. gyerek még mindig sír.. prezentáció anyaga megvan.. sietünk.. beszállás a kocsiba, gyereket orvoshoz.. városban dugó.. nagymamát felhívjuk, jöjjön az orvoshoz a gyerekért...7.30.. orvosnál, nincs nagy baj.. nagymama érkezik.. indulunk dolgozni..8.00.. városban dugó.. el fogunk késni.. 8.30.. dugó.. el fogunk késni.. hívjuk a főnököt.. ő ordít.. magyarázkodunk... még jobban ordít.. 8.55.. el fogunk késni.. 9.15.. megérkeztünk.. Elkéstünk... munkatárs jön szembe, üdvözöl.. ordítunk, hagyjon békén..számítógépet bekapcsoljuk..100 olvasatlan e-mail.. nem kapunk fizetésemelést.. főnök jön, ordít..kolléga jön, segítséget kér.. főnökkel versenyt ordítunk... sietünk prezentációt tartani a nagyfőnököknek, izzad a tenyerünk...hol vannak a 5

gondolataink??..ezen most sok múlik...teljesíteni kell...9.25..és elkezdjük a prezentációt. Ez már a harmadik nap a héten, amikor az idegességtől vörös fejjel kezdünk dolgozni. És még csak szerda van... Mi az, ami az olvasónak erről a reggelről először eszébe jut? Rohanás, idegeskedés, stressz, nyomás, még több idegeskedés.. Igaz, nyugodt típusú emberként egy kisebb kihívás számomra a stresszről írni, de szerencsére a környezetem bőven ad alkalmat a stresszel kapcsolatos megfigyelésekre. Majd csak lesz valahogy...olyan még nem volt, hogy ne lett volna sehogy...miért ne sikerülne?...minek idegeskedni?... gondoltam magamban mielőtt érettségin kihúztam a tételt; mikor nyelvvizsgázni mentem; német szigorlat előtt; mikor nem volt gyakorlati helyem s lakásom se... És mindez nem azt jelentette, hogy nem érdekeltek a fent említett események. Egyszerűen tudtam, hogy nem érdemes idegeskedni, mert attól nem oldódik meg semmi. Ugyanakkor a stressz nagy mértékben megjelenik a mai társadalmakban. Elegendő a közvetlen környezetemre tekintenem, mind a magánéletben, mind a munkahelyen. Sokszor egyszerűen csak le kell ülni és csendben megfigyelni a körülöttem élőket. Az egészséges életmód híveként és leendő HR-es lévén úgy gondolom, hogy igencsak fontos a stresszel, kialakulásának okaival, megelőzésével, kezelésével foglalkoznunk. Nemcsak saját magunkra kell odfigyelnünk, hanem embertársainkra is, legyen az családtag, barát vagy munkatárs. Meg kell próbálnunk proaktív módon cselekedni, tehát megelőzni a stressz kialakulását vagy felismerni annak jeleit, mert az apró, jelentéktelennek tűnő jelek egy pillanat alatt veszélyessé válhatnak. Aki felismeri a stresszállapotot, az könnyebben tud ellene tenni. Figyelnünk kell a testünkre, mert a testünk mindig jelez, ha baj van. A munka világában is nagyobb már a munkáltató felelőssége a munkavállalóval szemben. Gondoskodni kell a munkaerő igényeiről, így foglalkozni kell a dolgozók egészségével is, hiszen az egészségesebb munkavállaló például hatékonyabban és gyorsabban dolgozik, illetve kevesebbet hiányzik a munkából betegség miatt. Ez mindkét félnek érdeke, de elsősorban a vezetésnek kell felismernie ennek a fontosságát, és beépíteni a vállalati filozófiába. Számos teendő van ezen a téren, ráadásul anyagi 6

áldozatokat is igényel, de ez egy jó befektetés, amely hozzájárul a vállalat hosszútávú sikeréhez. Szakdolgozatom segítségével szeretnék néhány tanácsot adni, hogy egy a bevezető elején említett kaotikus reggel után képesek legyünk megnyugodni, napközben hatékonyan dolgozni, a munkatársakkal barátságosan viselkedni, majd este a gyereknek türelemmel és odafigyeléssel esti mesét mondani. A stressz A stressz olyan, mint az orvosság: alapvetően a javunkat szolgálja, de ha egy bizonyos szintet túllép, nemcsak egészségünkre, de teljesítményünkre, közérzetünkre, kapcsolatainkra is rossz hatással van. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk életében vannak periódusok, amikor túl sok teher nehezedik ránk. Túl sok a tennivaló, nagy a felelőség vagy valami érzelmileg megvisel bennünket. Ilyenkor vesszük észre, hogy a feszültségek mennyire befolyásolják életünket. Sajnos legtöbbünk életmódjából fakadóan ez az állapot észrevétlenül az állandósulás felé tart. Mindenhol másodperceket igyekszünk nyerni, az autók egyre erősebbek, kézzel már nem is adunk össze, csak számoló- és számítógépen, és idegesek leszünk, ha 30 másodpercnél többet kell várnunk a liftre. Ez a pörgés, a felgyorsított életmód bizonyos szintig motivál bennünket, azonban az állandó válaszkényszer teljesítmény- és egészségromláshoz, szellemi és érzelmi kiégéshez és korai halálhoz vezet. Ahhoz, hogy megtakarított időnket hatékonyabban használni és élvezni is tudjuk, teret kell adjunk a lazításnak és a feltöltődésnek. Meg kell tanulnunk kézben tartani feszültségeinket, és élvezni teljesítményünk és egészségünk javulását, azt, hogy szellemileg és érzelmileg feltöltődünk, gazdagodunk és ennek eredményeként várhatóan magasabb kort élhetünk meg. 7

Stressz a mai világunkban Mindegy, hogy a stresszhelyzetet mi váltotta ki, az élettani hatás ugyanaz. Egy üregi nyúlban lényegében ugyanaz a folyamat játszódik le, mikor feltűnik egy sas jellegzetes alakja az égbolton, mint bennünk, amikor például nagy tömeg előtt kell beszélnünk, vagy sorsdöntő tárgyalás előtt állunk. A stressz eredetileg a túlélés hatásos eszköze: veszélyhelyzetben villámgyorsan felkészíti a szervezetet a támadj vagy fuss állapotra. A ma emberét fizikai veszélyek ritkábban fenyegetik, de a szervezet ugyanazt a választ produkálja. A mai veszélyhelyzetekben az izmok és az érzékszervek harckészültségének fokozása többnyire nem kielégítő készenlét egy stresszhelyzet megoldásához, ráadásul a társadalmi játékszabályok sem támogatják a szemet szemért, fogat fogért típusú megoldásokat. Selye János 1 Selye János az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós világszerte. Munkássága az endokrinológia, élettan, biokémia és a krónikus megbetegedések kutatása területén ma is meghatározó hatású. Tíz éven át rendszeresen jelölték Nobel díjra, de végül nem kapta meg. Ennek talán az a legfőbb oka, hogy kutatásai nem egyes pontosan meghatározott hatóanyagok vizsgálatára irányultak, hanem, ahogy egyik nagy tekintélyű idős professzora mondta róla: egész életében a szervezetet érő általános károsító tényezők hatásmechanizmusát vizsgálta. Sorsdöntő vizsgálatait egy speciális női hormon felismerésének reményében kezdte el a kanadai McGill University-n. A kutatás kudarca vezette ahhoz a felismeréshez, hogy a szervezet a legkülönbözőbb károsító anyagokra ugyanazzal a hármas válaszsorozattal reagál. Első lépésben az alarmreakció alakul ki, amely feltétlenül szükséges a veszélyeztető helyzetekkel való megbirkózáshoz, a támadó vagy menekülő magatartáshoz. A második szakasz az ellenállás fázisa, amely az alkalmazkodás szempontjából alapvető. Ezzel szemben a harmadik, a kimerülési fázis a szervezet tartalékainak felélésével jár. De ezekről bővebben később fogok majd szólni. 1 Kopp Mária: Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára; letöltve: 2007. október 25. 13h42 8

Selye János 2 magyar apa és osztrák édesanya gyermekeként született. Általános és középiskolai tanulmányait Komáromban végezte. A Bencés Gimnáziumban már kitűnt kiváló nyelvtehetségével, hat nyelven olvasott és beszélt. Ma egykori gimnáziuma, sőt a magyar nyelvű komáromi Selye János Egyetem is az ő nevét viseli. A prágai német egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját 1927-ben, a PhD fokozatot ugyanott 1931-ben, majd 1942-ben a D.Sc fokozatot a kanadai McGill Egyetemen. A kutatás szigorú módszertanát és a mellékvese kiemelt szerepének felismerését a prágai egyetemen Artur Biedl, szintén magyar származású kórtan professzor mellett sajátította el. 1931-ben Rockefeller ösztöndíjat kapott a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem biokémiai osztályára, majd innen került át a McGill Egyetem biokémiai tanszékére. 1936- tól a nem specifikus tényezők hatásainak vizsgálatával az általános adaptációs szindróma, majd a stressz kutatás megalapozójává vált. Bár a stressz fogalmat korábban is használták, ő adott új értelmezést és élettani tartalmat ennek az elnevezésnek. Jellemző nyelvészi motiváltságára, hogy külön büszke volt rá, hogy a stressz szó minden nyelvben polgárjogot nyert, nem találtak rá jobb kifejezést. Selye meghatározása szerint a Stressz egy fajlagos tünetcsoportban megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül. A szervezet valamennyi adaptációs reakciójának a stressz a foglalata 3. Nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy elkülönítse a stresszorokat, a károsító környezeti hatásokat és magát a három fázisban lezajló stressz 2 Kopp Mária: Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára; letöltve: 2007.okt.25. 13h42 Bertók L.: Emlékeim Selye Jánosról 2007; letöltve: 2007.okt.25. 14h05 3 Selye János: Életünk és a Stress (1964), Akadémia kiadó, Budapest 9

reakciót. Leírta a stressz hatásra kialakuló gyomor-bélrendszeri fekélyképződést, megalapozta a legkülönbözőbb környezeti hatások által kiváltott ún. stressz betegségek élettani mechanizmusainak vizsgálatát. Több mint 1.700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a stresszel kapcsolatban, több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát. Különösen nagy hangsúlyt fektetett eredményeinek széleskörű megismertetésére, a tudományos ismeretterjesztésre. Az ilyen módon megfogalmazott, néha túl merész általánosításai sok kritikát váltottak ki tudományos körökben, ugyanakkor szinte felmérhetetlen az a pozitív hatás, amellyel fiatal kutatók ezreit indította el a tudományos pályán. Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára? Selye János kísérletei azt bizonyították, hogy a stressz, a kihívások önmagukban nem károsak, sőt a testi és lelki fejlődés alapját képezik. Ezzel szemben a krónikus stressz állapota mélyreható élettani változásokat eredményez, és így valóban a legkülönbözőbb stressz betegségek kialakulásában szerepet játszhat. Az állati és emberi stresszhelyzetek közötti alapvető különbség, hogy az ember számára a munkahelyi bizonytalanság, a társadalom kiszámíthatatlansága, az értékvesztés, az önértékelés, az identitás zavarai, a családi vagy más személyes kapcsolatok tartós konfliktusai, a tartós lemaradás élménye ugyanolyan stresszreakciót eredményeznek, mint a fizikai stresszorok az állatkísérletekben. 4 Egyeseknél igen könnyen alakul ki a krónikus stressz állapota, míg másoknál alig váltható ki. A veszélyeztetettséget fokozza a kora gyermekkori elválasztás az anyától. A korai szülővesztés, negatív családi légkör, gyermekkori bántalmazás fokozza a krónikus stressz állapotának veszélyét. A korai anya-gyermek kapcsolat zavara három fázison keresztül vezethet a krónikus stressz állapot kialakulása iránti fokozott sérülékenységhez, ezek a fázisok a tiltakozás, reménytelenség, majd a kötődési zavar. A biológiai és pszichológiai tényezők között szoros összefüggések vannak, az utóbbi időben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és depresszió közötti párhuzamot. A mai magyar társadalomnak is fel kell ismernie, hogy az átalakuló társadalomban a krónikus stressz komoly népegészségügyi kockázati tényező, az idő előtti egészségromlás és halálozás bizonyított rizikófaktora. 4 Kopp Mária, Skrabski Á.(1989): What does the legacy of Hans Selye and Franz Alexnder mean today? 10

A stressz sajátossága, hogy a minket ért kisebb feszültségek összeadódnak. Lehet hogy éppen nem ér minket olyan hatás, amely önmagában meghaladná megbirkózási képességünket, mégis feszültségek alakulnak ki. A munka világában egy vállalat számára elengedhetetlen stressz kezelése és a dolgozók egészségének megőrzése. A bennük levő feszültség nem engedi kibontakoztatni képességeiket, és ez az indiszponált alaphelyzet természetesen kihat a munkavégzésre is. Szembe kell néznünk a tényekkel: kezelnünk, és még inkább: meg kell előznünk a stresszártalmakat. A stressz hatással van mind az ott dolgozókra, mind a vállalat gazdasági teljesítményére. A stresszt valós vagy vélt veszélyhelyzetek hívják elő, de magunk hozzuk létre. Ez ad lehetőséget arra, hogy a feszültséget és az oldást egy egyensúlyihoz közelítő szinten tartsuk. Ezt a dinamikus állapotot nevezhetjük a tökéletes közérzet ( well being )- nek. 5 Hogy mennyire vagyunk stresszesek, az alkati kérdés. Teljességgel emberfüggő, az egyén érzelmi élete szerint változó, hogy az átélt napi stresszadag milyen hatást vált ki. Egyesek a hét minden percében keresik az adrenalindús helyzeteket, mások teljesen maguk alá zuhannak, ha egy parányi porszem kerül a mindennapi rutinba. A pszichológusok szerint vannak A típusú maximalisták, akikben erős a versenyszellem. Ők hajlamosabbak a stresszre, mint a szerencsésebb, B típusú emberek, akik nagyobb nyugalomban élnek, kevésbé adnak mások véleményére, és nem feltétlenül kívánnak elsők lenni. Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint minden hatodik ember úgy érzi, munkája nagyon vagy különösen stresszes. A munkahelyi stresszben megbetegedett dolgozó kieső munkanapjai nem csak a szigetországban számottevőek. A nők munkavállalását felmérő, szintén brit kutatások rámutatnak, hogy a megkérdezettek átlagosan sokkal többet dolgoznak az elvártnál, és 44 százalékuk szerint az életük jóval stresszesebb, mint öt évvel korábban volt. Mivel a családok többségében még mindig a nők töltik be a fő gondoskodó szerepet, a kötelezőnél több munkaóra feszültséget okozhat. Az érem másik oldala az, hogy éppen a családi életszervezés nehézségei miatt a nők rugalmasabb munkaidőre törekszenek, s emiatt sokszor vállalnak olyan pozíciót, amelynek betöltésére túlképzettek. A lecsúszás érzete persze újabb ok a feszültségre. 5 www.evamagazin.hu/letkerdes letöltve:2007.okt.25. 9h50 11

Aggasztó jelenség, hogy a fiatalok szintén ki vannak téve a stressz károsító hatásának. A nyilvánvalóan túl korai stressz és az egyre gyakoribb fiatalkori depresszió a törtető, versengésre kiélezett társadalom terméke. Stresszes magyarok A Gordio Tanácsadó Csoport 2005-ben végzett kutatása szerint szinte nincs olyan magyar ember, aki ne volna érintett a fejlett ipari országok népbetegségében. Harminc vállalat 1230 munkatársa vett részt egy átfogó munkahelyi stresszfelmérésben, melynek eredménye: minden második (!) magyar munkavállaló különösen nagy munkahelyi stressznek volt kitéve, további 40 százalék (!) közepes mértékű stressztől szenvedett. A felmérésben résztvevők 27 százaléka magas vérnyomással küzdött. A pszichés tünetek között gyakori volt az elégedetlenség, a csökkent munkakedv, a szorongás. Minden negyedik válaszadó kiégésre, céltalanságra és kedvetlenségre panaszkodott. Ennek ellenére a stressz hatásainak csökkentésére csupán a megkérdezettek 10 15 százaléka törekedett tudatosan. Egynegyedük a felmérés előtti fél évben 11 napnál is többet dolgozott úgy, hogy nem volt teljesen egészséges. 6 Kiváltó tényezők Definíció: Stresszoroknak a szervezetre ható külső erőket, körülményeket vagyis ingereket nevezzük, amelyek kellemetlen testi változásokat, lelki reakciókat idéznek elő. Mitől válik egy inger stresszorrá? 7 A stresszkeltő események általában befolyásolhatatlannak tűnnek: a tudat, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, önmagában már csökkenti 6 www.stresszmanagement.hu letöltve:2007.nov22 16.00 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 7 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 12

a szorongást. Jelentős stresszorként hat, ha a munkavégzés során nincs befolyásunk a munkatempó és munkamódszer kialakítására. Bejósolhatatlanok: egy bejósolható kellemetlen esemény esetében lehetőség van valamilyen előkészítő folyamat beindítására, amely csökkentheti vagy akár kivédheti az inger káros hatását. Negatívan befolyásolják énképünket: ha úgy érezzük, hogy egy feladat teljesítése meghaladja a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, képességeinket. Ebből következik, hogy nagyobb az esélye a kudarcnak, ami pedig negatívan befolyásolja a magunkról kialakított képünket. - A stresszorokat csoportosíthatjuk a szervezetre ható ingerek erőssége szerint. A túl kevés és a túl sok inger is egyformán stresszkeltő lehet. A túl kevés ingerlés okozta stressz az unalommal feleltethető meg, és ugyanúgy okozhat lelki károsodásokat, mint a túlzott negatív ingerlés. - A minket ért hatások által kiváltott stressz egy optimális szintig motivál, energiát ad új képességek megszerzésére, kihívásként éljük meg, késztetést jelent számunkra, hosszútávon építően hat ránk (ezt a fajta pozitív stresszt nevezi a tudomány eustressznek). A stresszorok másik csoportját nevezzük distressznek, amely felmorzsolja energiánkat, kiégést okoz, testi-lelki károsodáshoz vezet (ezt a fajta túlzott, kontrollálatlan, negatív stressz nevezi a közvélemény valójában stressznek.) 8 Selye János szerint a stressz olyan, mint a gitár húrja: ha nem feszítjük meg, használhatatlan, ha túlfeszítjük, elszakad. - 9 A stresszorokat csoportosíthatjuk aszerint is, hogy már megtörtént-e a kellemetlen, félelemkeltő esemény vagy később fog megtörténni, illetve ettől függetlenül, hogy vane lehetőségünk megküzdeni vele. Így megkülönböztethetünk: Végleges, visszafordíthatatlan károkat, veszteségeket Fenyegetéseket, melyek valamilyen kárnak, veszteségnek az elővételezései Kihívásokat, vagyis olyan külső ingereket, megterheléseket, melyek a személy gyarapodásának, növekedésének lehetőségét rejtik magukban. 8 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 9 Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 13

Stresszorok a munkahelyen: A, Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok 10 1. mennyiségi illetve minőségi túlterhelés (túl sok vgy túl nehéz feladat) 2. mennyiségi illetve minőségi alulterhelés (monotónia, unalom) 3. alkalmazkodás, együttműködés 4. túlszabályozott munka, befolyásolás lehetőségének hiánya 5. műszakozás, túlóra, túlmunka, rossz időbeosztás 6. szakmai bizonytalanság (lépést tartani a folyamatos változásokkal) 7. időkényszer, fokozott munkatempó 8. döntéskényszer 9. teljesítménykényszer 10. rengeteg mások által diktált vagy önmagunktól elvárt- elvárásnak kell megfelelnünk, B, Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok 1. zaj 2. megvilágítás 3. klímaviszonyok 4. légszennyezettség, sugárzás 5. ellátási feltételek 6. munkaeszköz, munkagép, berendezés, bútorzat, személyes tér belső kialakítása, elrendezése C, Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok 1. szerep konfliktus ez nem az én feladatom lenne! 2. szerep kétértelműség mit kell csinálnom? 3. feladatkör, hatáskör, felelősség diszharmónia ebben kérdésben nem dönthetek, pedig nekem kell megoldanom ezt a feladatot miért engem vonnak felelősségre? 4. túl sok vagy túl kevés felelősség én vagyok felelős az embereimért előbb meg kell kérdeznem a főnököt 10 www.stresszmanagement.hu letöltve: 2007.nov.14. 20.00 14

5. előmeneteli lehetőség hiánya vagy túlzott előléptetés 6. megbecsülés hiánya 7. jó munkatársi kapcsolatok, társaság hiánya, konfliktusok 8. konfliktus a felettessel, beosztottakkal 9. szervezeti légkör: szervezthez tartozás érzése, döntésekben való részvétel, kommunikációs problémák 10. foglalkoztatás bizonytalansága, túl alacsony fizetés 11. igazságtalan ellenőrzési, értékelési rendszerek 12. gyakori szervezeti változások Stresszre utaló jelek a munkavégzés során: csökkent teljesítőképesség, vonakodunk a felelősségvállalástól, feledékenység nem szívesen érintkezünk munkatársainkkal, munkába menekülünk ( munkaalkoholizmus ) idegesség, melynek nem tudjuk az okát, szorongás, nyugtalanság fáradékonyság, kimerültség érdektelenség koncentrációs készségünk csökken, döntéseinket halogatjuk stb. Munkahelyen kívüli stresszorok családi kapcsolatok biztonságérzet anyagi problémák karrier család összeegyeztetése életkötülmények társadalmi elidegenedés, elszigetelődés munkahelyi és otthoni feladatok ütközése, a mai életmód kevés lehetőséget ad a feszültségek levezetésére, 15

mozgásszegény életmód, az élelmiszerek tápanyag- és vitamintartalma az elmúlt évben 30%.kal csökkent, ugyanakkor méreganyagtartalmuk nőtt. Minden olyan életesemény, amely jelentős mértékű alkalmazkodást kíván, stresszkeltőnek tekinthető. Az egyes életesemények hatásának felmérése céljából Holmes és Rahe 1967-ben kidolgozták az életesemények stresszkeltő hatásának skáláját. Ezen a 100 fokozatú skálán önkényesen 50-re rögzítették a házasságkötést, és valamennyi egyéb esemény stresszkeltő hatását ehhez viszonyítva ítéltették meg mintegy 400 külöböző életkorú és társadalmi helyzetű emberrel. Az így kapott skálát mutatja be a következő táblázat: 1.sz. táblázat 11 Érték Életesemény % Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön 63 Baleset, vagy betegség 53 Házasságkötés 50 Állás elvesztése 47 Kibékülés a házastárssal 45 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39 Anyagi helyzet változása 38 Közeli barát halála 37 Új munkaterület 36 Jelzálog érvényesítése 30 Új beosztás a munkahelyen 29 Gyermek elköltözése otthonról 29 Probléma anyóssal, apóssal 29 Kitűnő személyes teljesítmény 28 11 www.erg.bme.hu - BUTE Department of Ergonomics nd Psycology letöltve: 2007.nov.14. 16h25 16

Feleség munkába állása, vagy munka abbahagyása 26 Iskola kezdete, vagy vége 26 Életkörülmények változása 25 Személyes szokások megváltozása 24 Vita a főnökkel 23 Költözés 20 Iskolaváltoztatás 20 Hobbiváltoztatás 19 Templombajárási szokások megváltoztatása 19 Társasági szokások megváltoztatása 18 Alvási szokások megváltoztatása 18 Étkezési szokások megváltoztatása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértések 11 Néhány életesemény stressz-pont értéke 100 fokozatú skálán Holmes és Rahe kutatásai alapján (1967) Különböző rétegek stresszorai Vezetők stresszorai 12 : döntéshozatal és következményei kapcsolatok a beosztottakkal, szociális támogatottság hiánya kiemelkedő teljesítmény kényszere családi kapcsolatok és a munkaviszony szembenállása időhiány miatti feszültség IT Vezetők/Beosztottak 13 : Egy felmérés szerint az informatikai vezetők kétharmadának vannak alvásproblémái a munkahelyi gondok miatt, de a megkérdezettek 75 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyi problémák -- például a rendszerek teljesítménye -- miatt idegeskedni 12 Dr. Soós Béla: Emberi erőforrás menedzsment Budapest, 2003 3-4. 13 www.hwsw.hu/hirek letöltve: 2007.nov.04 20h00 17

szokott. A 272 szakember bevonásával készült internetes felmérés azt találta, az ITvezetők negyede szenved a stressztől, a legtöbben fejfájásra, rosszullétre, migrénre, pánikrohamokra, izomrángásra és szívzavarokra panaszkodtak. Sok múlik az informatikai rendszerek teljesítményén, nem véletlen ha a szakemberek nyomás alatt dolgoznak. Az IT éjjel-nappal megy, ráadásul nehéz feladatokat kell megoldani a lehető leggyorsabban. Az IT-dolgozóknak ráadásul meg kell küzdeniük azzal is, hogy az informatika ma már a legtöbb modern vállalat életének minden mozzanatát áthatja, ezért sokszor a legkülönbözőbb helyekről érkező kérdésekre kell válaszolniuk és gyakran találják magukat szemben értetlenséggel vagy ellenkezéssel. A felmérés azt találta, hogy egy IT-vezető egy szolgáltatás hibája, leállása miatt átlagosan 20 levelet és telefonhívást kap, de ötödük több mint ötvenet. A válaszadók elmondása szerint a legtöbb stresszt a munkahelyükön található ITinfrastruktúra túlzott komplexitása okozza, de gyakran jelent problémát, hogy a vezetés nem megfelelően kommunikálja a célokat. Az informatikusok és a céges felsővezetők közötti kommunikációs szakadék régóta ismert probléma. Egy, az Intel megbízásából kilenc európai országban tavaly nyáron elvégzett felmérés szerint az IT menedzserek 62 százalékának meg kell szenvednie, hogy az új technológiák értékét meg tudja értetni a vezetőkkel, 57 százalékuk pedig egyszerűen képtelen a témát "laikus" nyelvezetre lefordítani. 2.sz. táblázat 14 Menedzserszűréseken tapasztalt betegségek előfordulási arányai Megnevezés Részarány (%) Alvászavar 70 Magas koleszterinszint 20 Magas vérnyomás 12 Koszorúér problémák 1 Cukorbetegség 1 Daganatos megbetegedések 0,1 Menedzserszűréseken tapasztalt betegségek előfordulási arányai 14 Forrás: Istenhegyi Preventiv Klinika 18

Nők stresszorai 15 : A nők helyzete a munka világában Nők és férfiak között a mai napig fennáll a munkaerő-piaci, foglalkozásbeli és fizetésbeli különbség. Magyarországon különösen nagyok a nemenkénti bérkülönbségek, melyek oka egyrészt, hogy a nők a rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak, másrészt ugyanabbn a foglalkozásban, beosztásban is láthtóak a keresetkülönbségek a nők hátrányára. Munkahelyi zaklatás A munkhelyi stressz egyik fajtája az ún. szociális stressz, amit sokan pszichoterrornak neveznek. A munkahelyi pszichoterror, idegen nevén mobbing 16, már Magyarországon is ismert fogalom, amelyet Dr. Kaucsek György és Simon Péter tudományos tanácsadók hoztak be a köztudatba. Tulajdonképpen egy sportszerűtlen, barátságtalan viselkedéssel kezdődik, szekálással, majd rendszeressé válik, és ezzel fokozatosan kikészítenek valakit. Az áldozat a zaklatás során lelkileg sérül, önbizalma és teljesítménye csökken, majd kiszorul a munka világából. Kutatások mutatják, hogy a pszichoterrort elszenvedő nők általában otthon is áldozatok, míg ha férfi az áldozat, abban az esetben az illető gyakran válhat családon belüli erőszak elkövetőjévé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szervezeti hiányosságok közül a a vezetői tapasztalatlanság, a stresszhelyzet nem megfelelő kezelése és a mobbinggal kapcsolatos általános tájékozatlanság áll a munkahelyi pszichoterror hátterében. Azt, hogy a férfiak vagy nők a munkahelyi zaklatás célpontjai, elsősorban a szervezet struktúrája határozza meg. A mobbing gyakran szexuális zaklatás képében jelenik meg, illetve a két zaklatási forma párhuzamosan is folyhat. A munkahelyi szexuális zaklatás nem kizárólag csak a nőket érintheti. Azonban a munkahelyi zaklatás az egyenlőtlen hatalmi- és erőviszonyok egyik megnyilvánulási formája, amely tekintetben a legtöbb társadalomban a férfiak vannak fölényben. 17 A szexuális zaklatásnak a médiuma a szexuális illetve erotikus töltésű viselkedés olyan helyzetben, amikor az nem illene oda - verbális és fizikális viselkedés, amely hívatlan és kéretlen. A helyzetet racionalizálni igyekvő magyarázkodásokban gyakran 15 Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 16 http://hvg.hu/karrier/20060418munkahelyipszichoterror.aspx letöltve 2007.dec.07. 22.42 17 Thun Éva: A szexuális zaklatás mint társadalmi jelenség, Belügyi Szemle, 2000.4-5.szám, 14-23 old 19

felbukkan a természetes szexuális ösztön kiélése és annak megnyilvánulásának érve. A valóságos szándék azonban a hatalom érvényesítése és gyakorlása egy nő felett. A végtelen számú megjelenési forma között egyértelműen egyetlen motívum húzódik meg: a nő személyes integritásának erőszakos megtámadása, megsértése, kikezdése, felőrlése azzal a céllal, hogy visszasimuljon a hatalmi rendbe. A személyes integritást nem csak fizikálisan, dörgölődzve, tapogatással, stb., lehet megsérteni, hanem számos szóbeli fordulattal, erőszakra utaló viccek, kifejezések, odaszólások, megjegyzések, pornóképek, erotikus képek mutogatása, a személyiség lekicsinylését célzó megjegyzések, lenéző, degradáló viselkedésmodor formájában - sőt a másiknak való parancsolgatás, utasítgatás is lehet szexuális zaklatás, hisz annak látható célja a másik fókuszáltságának, eltökéltségének, figyelmének szétforgácsolása és akaratának megtörése. A viselkedési minta tehát könnyen leírható. A szexuális zaklatás nem jó néven vett, hanem rátukmált férfiviselkedés, durva behatolás a nők érzéseibe, gondolataiba, szuverenitásába, integritásába, viselkedésformáiba, fizikális terébe, idejébe, időbeosztásába, energiáiba és magába a testébe. Sok vizsgálat tanúsága szerint a férfiak és nők közötti hatalmi viszony fenntartására a férfiak szinte rutinszerűen alkalmazzák a szexuális zaklatás ezen módszereit. Különösen, ha arra hivatalos státuszuk okán - főnök-beosztott viszony - lehetőségük van, és úgy gondolják, következmények nélkül megtehetik. 18 Zaklatásra különösen veszélyeztetett csoportok: fiatalok, egyedülállóak, etnikai kisebbséghez tartozók, pályakezdő nők, férfias szakmában dolgozó nők. A zaklatottak reakciói: általában először összezavarodnak, előfordul, hogy megalázottnak érzik magukat. Később kerülnek csak felszínre a sokk, a félelem,harag érzései. A legtöbb esetben a zaklatottban fel sem merül a zaklatás visszautasításának gondolata, vagy mert a zaklató magasabb pozícióban van, vagy mert félnek, hogy azt fogják gondolni róluk, hogy ők provokálták a zaklatót. További reakció lehet, hogy a zaklatott megpróbál távolmaradni a munkhelyétől (betegállomány, áthelyeztetés, kilépés). A munkhelyi szexuális zaklatás következményei lehetnek olyan fizikai és pszichés panaszok, amelyek akadályozhatják a munkvégzést, mellyel negtívan hatnak a termelékenységre, a nyereségre. A cégeknek tehát érdekében áll biztosítani az egészséges munkahelyi kapcsolatokat. Törekedni kellene a munkahelyen a nők és 18 Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés oktatási segédanyag, Munka- és szervezet pszichológiai szakképzés; Budapest, 2002 20

férfiak létszámának egyensúlyára, egyenjogúsági tréningek szervezésére, tanácsadásra és a panaszok megfelelő kezelésére. Munka és család Annak a ténynek, hogy a mai világban a nők többsége a házimunka mellett állást is vállal, nagy szerepe van abban, hogy a nők nagyobb stresszről számolnak be a különböző vizsgálatokon, mint a férfiak, valamint a mentális megbetegedések is gyakoribbak náluk. Ugyanakkor kísérletek igazolják, hogy a háztartásbeli nők sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint dolgozó társaik. A családi szerepekkel kapcsolatos stresszorok szorosabban kapcsolódnak a pszichológiai distresszhez. Ezzel szemben a munka kínál olyasmit, amit a háztartásvezetés kevésbé: kihívás, kontroll, önbecsülés, szociális kapcsolatok. Vizsgálatok is kimutatták, hogy a nők munkahelyi és a munkahelyen kívüli stresszorai kapcsolatban állnak egymással: az otthoni konfliktusok fokozhatják a munkahelyi stresszt, és fordítva. A munkahelyi és nem munkahelyi stresszorok egymástól függetlenül is befolyásolják a nők fizikai és mentális egészségi állapotát. Gyerekek stresszorai: 19 A stressz egy tanult reakció: az ember nem születik idegeskedő lénynek, hanem környezetének családjának hatására válik azzá. Egy családban a rosszkedv mindig a felnőttektől ered. Pál Melinda pszichológus szerint viszonylag új keletű a gyerekkori stressz kutatása két évtizedes, melynek eredményei arról tanúskodnak, hogy a gyerekek és ifjak is olyan mértékű terhelésnek vannak ma kitéve, amely egészségkárosító hatású rájuk nézve. Ennek egyik fő okát a szakemberek a gyermekek korai önállósodásában látják. A fiatalok a szülőktől sokszor a rendszeres törődés hiányát leplező bűntudat-pénzként kapnak akár jelentősebb összegeket, azzal, hogy vegyélmagadnak-valamit. Közben a mintaadó felnőttek is egyre kevésbé képesek megküzdeni életük nehézségeivel, amitől egyre feszültebbek lesznek, s ez tükröződik a mai gyermekek lelkiállapotán is. Ugyanakkor a stressz, a kihívást jelentő helyzetek az élet hajtóerejét jelentik. A fejlődés során a gyerekben tanulás által fejlődik a megbirkózási képesség, ami a felnőtté válás alapja. Ha egy gyerek az élete során nincs elegendő mértékben kitéve sem fizikai, sem pszichológiai próbatételeknek, akkor 19 http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=65650 letöltve 2007.dec.08 14h38 21