Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság és a magyar társadalom versenyképessége határozza meg Mindkettő alapja a népesség szerkezete, a képzett, kulturált minőségi csoport aránya
A magyar gazdaság hatékonysága jelentősen elmarad az EU átlagtól Megnevezés mikro kis közepes Átlagos méret, fő Egy vállalkozásra jutó árbevétel, E /vállalkozás Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E /vállalk Export aránya az árbevételben Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, E /fő Munkaerőköltség / hozzáadott érték KKV nagy összes EU-19 3 19 98 5 1 052 7 Mo. 2 20 97 4 878 5 EU-19 440 3610 25680 890 319020 1550 Mo. 68 1558 7 513 186 84 261 306 EU-19 120 1180 8 860 280 126 030 540 Mo. 8 191 1 257 25 16 929 49 EU-19 9 13 17 12 23 17 Mo. 9 15 16 13 35 22 EU-19 40 60 90 55 120 75 Mo. 4 10 13 7 19 10 EU-19 57 57 55 56 47 52 Mo. 63 67 73 68 59 64 Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján
A versenyképesség legfontosabb feltételei Korszerű technológiák Felkészült, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkező munkaerő: szakmunkás, technikus, mérnök, közgazdász Piaci lehetőségek Rugalmas alkalmazkodás a változó körülményekhez
Vállalati elvárások a diplomásokkal szemben Korszerű, rendszerezett elméleti és gyakorlati ismeretek Problémamegoldó képesség Kreativitás Csoport-munkára alkalmasság Kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven (angol, német) Korszerű menedzsment-ismeretek Stressz-tűrő képesség
A felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra kapcsolatának jellemzői Eseti, időnként nagyon hatékony együtt-működés (egy nagyvállalatra épülő oktatás) A kkv-szektorral való együttműködés alacsony szintje Gyakorlati oktatás nem elégséges aránya Gyakorlati oktatók befogadásának gátjai (akkreditációs rendszer) Vállalati problémamegoldások, szabadalmak terén az érdekeltség hiánya (kizárólag akadémikus minősítési rendszer) Alacsony egyetemi szerepvállalás a vállalati igényekre épülő (fizetős) szakmai továbbképzésekben
A hatékonyabb vállalati részvétel gátjai A pénzügyi részvétel szűkülő lehetőségei (innovációs járulék felhasználhatósága, vállalati adományok anyag, eszköz adókötelezettsége) A gyakorlati képzőhelyek létesítésének és működtetésének anyagi terheit csak az erős nagyvállalatok tudják megteremteni Az átjárhatóság hiánya (egyetem vállalat)
Vállalati kezdeményezések a problémák megoldására Közös kezdeményezések: Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség Egyedi példák, jó gyakorlatok: Egy vállalat- egy felsőoktatási intézmény (AUDI - Győr, MERCEDES-Kecskemét, MOL-Pannon Egyetem Kőolajfeldolgozási és Petrolkémiai Tsz.) Kihelyezett tanszékek (Miskolc: Bosch, Wanhua, MOL, FUX, Rexroth; BME-Direct Line) Nyitott laboratóriumok (National Instruments)
Fordulat a felsőoktatás megújításában: Felsőoktatási Kerekasztal Közös érdekek megjelenése: Kormányzat: fenntartható, minőségi felsőoktatás Gazdaság: a versenyképességet biztosító felkészült diplomás munkaerő Egyetemek: kiszámíthatóság, tervezhetőség, sikeres oktatás és kutatás Hallgatók: értékes, munkahelyet és jó jövedelmet biztosító diploma
A gazdasági szféra felajánlásai, részvétele az MKIK koordinációjában 1. Tapasztalatok átadása a szakmastruktúra tisztításhoz Javaslatok a finanszírozási modell kialakításához, a vállalatok anyagi hozzájárulását segítő pénzügyi megoldásokhoz (Vállalati ösztöndíjak, adományok adómentesége, kontrollált innovációs járulék ) MKIK által delegált vállalati szakemberek intézményes részvétele felsőoktatási intézmények felügyelő testületében, a Nemzeti Akkreditációs Bizottságban
A gazdasági szféra felajánlásai, részvétele az MKIK koordinációjában 2. Részvétel a diplomás pályakövető rendszer kialakításában (teljes körű) Makro-szintű munkaerő-piaci tervező rendszer kialakítása Gyakorlati képzőhelyek szervezése, felügyelete, Vállalati vélemények visszacsatolása
Vállalati segítség a gyakorlati képzéshez Duális képzés bevezetése, ahol lehetséges Vállalati tananyagok és oktatók biztosítása (idegen nyelven is) TDK, diplomaterv, Phd témák Gyakornoki programok Közös K+F tevékenység hallgatók bevonásával Nyitott laboratóriumok, kihelyezett tanszékek
A megújult felsőoktatás eredménye a gazdaságban Magasabb hozzáadott érték, növekvő fajlagos teljesítmények Megerősödő kkv-k, kiszélesedő beszállítói körök Befektetői érdeklődés növekedése, fejlesztések, új értékes munkahelyek Innovációs tevékenység erősödése Nemzetközi szinten is versenyképes vállalatok Új piaci pozíciók
A megújult felsőoktatás eredménye az egyetemeken, főiskolákon A minőségi oktatás alapfeltételeinek megteremtése a bemenet javítása révén Vállalati finanszírozási eszközök Vállalati közreműködés a gyakorlati képzésben, a hallgatók motiválásában Kiszámítható, tervezhető munka, sikerélmény az oktatásban és a kutatásban
A gazdaság és felsőoktatás együttműködésének eredménye a két szektorban Hazai és nemzetközi vállalati fejlesztések megismerése (nem publikált eredmények), naprakész szakmai ismeretek személyes kapcsolatok az oktatók számára Korszerű ismeretek átadása a hallgatóknak jól felkészült diplomás munkaerő a vállalatok számára Korszerű eszközök használatának megosztása Közös K+F tevékenység EU források támogatásával
Társadalmi hozadék (nemzetközi kutatási eredmények alapján) Növekvő GDP növekvő életszínvonal Magasabb lakossági jövedelmek, erősödő fizetőképes kereslet a szolgáltatások, kultúra, sport, szabadidő iránt további új munkahelyek Csökkenő korrupció Növekvő innovációs képesség Magasabb a születéskor várható élettartam Nagyobb a társadalmi problémák iránti elkötelezettség Vidéken nagyobb a társadalmi mobilitás, az értelmiség hányada
A MRK és az MKIK elsőmegbeszélésének megállapítása Sokkal több az ami összeköt, mint ami elválaszt
Köszönöm a figyelmet!