CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 16/2003. (XI.1.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Csopak község Önkormányzata Ambrus Tibor polgármester 8229 Csopak, Petőfi u. 2. Tel.: 87/446-250 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár, Bimbó u. 20 Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/938-3221 Településrendezés: Tájrendezés: Fotók: Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259 Bérczi Szabolcs okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök TK 01-5257 Bérczi Szabolcs 2013. június VZM 1229/13 csopak_mod2_130624
2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. BEVEZETŐ... 4 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE... 4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 5 II. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT... 5... 7 1. A BALATON TÖRVÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA... 7 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT... 13 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT... 16 4. KÖRNYEZETI HATÁSOK... 16 4.1. A felszíni és felszín alatti víz-, talajvédelem... 16 4.2. Levegőtisztaság-védelem... 17 4.3. Hulladékkezelés... 17 4.4. Zaj- és rezgésvédelem... 18 5. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS... 18 6. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT... 19 6.1. Természetvédelem... 19 6.2. Örökségvédelem... 19 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT... 19 8. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT... 19 MELLÉKLETEK... 20
3 BEVEZETŐ TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Bérczi Szabolcs, okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök kijelentjük, hogy Csopak Településrendezési Terv módosítása során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Budapest, 2013. június Ferik Tünde Vezető településtervező TT/1É 13-1259 Bérczi Szabolcs okl. településmérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök
I. BEVEZETŐ 4 BEVEZETŐ 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Csopak község Önkormányzatának képviselőtestülete 76/2013. (IV.17.) ÖKT számú határozatában a a hatályos településrendezési eszközök Csopak, kemping területére vonatkozó módosításáról döntött, ennek keretében a 16/2003. (XI.1.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról döntött. Az önkormányzat a tervezési munkával a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési területre vonatkozóan korábbi önkormányzati igény volt a helyi építési szabályzat kemping területére vonatkozó előírásainak módosítása a 2012-ben indított településrendezési terv módosítás (továbbiakban: Tervmódosítás) során. A Tervmódosítás államigazgatási egyeztetésének lezárását követően azonban újabb változási igények merültek fel, melyek miatt a Tervmódosítás anyagát újabb egyeztetésre kellett volna küldeni. Az újbóli egyeztetést az önkormányzat - a Tervmódosítás elhúzódását megakadályozandó elvetette, így a kempingre vonatkozó előírásokat egy csomagban - a településrendezési eszközök újabb módosítása során kívánja megváltoztatni a január 1-én életbe lépett 314/2012. (XI.1.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) előírásai szerinti eljárásban,, élve az átmeneti rendelkezések adta lehetőséggel a 2012. augusztus 6. előtti OTÉK nak megfelelően. Mivel a kemping területére vonatkozó előírások módosítása során - a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, - nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, illetve - nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése, így a Kormányrendelet 32. (4) bekezdése alapján az önkormányzat fenti határozatában döntött a módosítás egyszerűsített eljárás szerint történő lefolytatásáról. A tervezési munka 2013. júniusában kezdődött. A terület helyszíni vizsgálata, valamint a jogszabályi összhang vizsgálatát követően adtunk javaslatot a helyi építési szabályzat módosítására. Az alátámasztó munkarészek a változtatás szakmai indokait és a módosítás szükségességét tartalmazzák. Jelen dokumentáció a településrendezési terv módosítás munkaközi változata, mely településfejlesztési bizottsági/képviselő-testületi véleményezést követően véglegesíthető, s a dokumentáció a Kormányrendelet 38. szerinti véleményezésre megküldhető.
5 SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK II. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Csopak község Önkormányzat képviselőtestületének.../2013. ( ) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 16/2003. (XI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról * Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében és 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a helyi építési szabályzatról szóló 16/2003. (XI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el: 1. A helyi építési szabályzatról szóló 16/2003. (XI.1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 21. (2) bekezdés helyére a következő szöveg lép: "21. (2) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Üü-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 7,5-13,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 K 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % Az Üü-1 jelű építési övezetben új épület esetében az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 10 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m. Kialakult beépítés esetén a környező épületek paramétereihez, illetve az OTÉK 35. 1-4 bekezdése szerinti értékekhez kell igazodni. Az övezet területén egy telken maximum két építmény helyezhető el. Üü-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1500 m 2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K -13,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 K 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % Az Üü-2 jelű építési övezetben új épület esetében az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége a tényleges építménymagasság fele, a hátsókert minimális szélessége 20 m. Kialakult beépítés esetén a környező épületek paramétereihez, illetve az OTÉK 35. 1-4 bekezdése szerinti értékekhez kell igazodni. Üü-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 7,5 m *Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásainak megfelelően. A szürke színnel kiemelt részek a HÉSZ módosítással érintett részei.
6 SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % Az Üü-3 jelű építési övezetben új épület esetében az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m. Kialakult beépítés esetén a környező épületek paramétereihez, illetve az OTÉK 35. 1-4 bekezdése szerinti értékekhez kell igazodni. Az övezet területén egy telken maximum két épület helyezhető el. Üü-4 jelű építési övezet (tábor) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 3000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 50 m mélységi mérete - K 60 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % Az Üü-4 jelű építési övezetben az építési telket telken belül valamennyi oldaláról 10 m-es zöldsávval kell körülvenni. Üü-5 jelű építési övezet 2 OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 8000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 9,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % A más övezetbe sorolt szomszédos ingatlanok, valamint a Balaton parti közterület felé minimálisan 15 m szélességű zöldfelület alakítandó ki. 2. Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Csopak, 2013. Ambrus Tibor polgármester Dr. Szántód Anita jegyző A rendelet kihirdetve: Csopak, 2013. Dr. Szántód Anita jegyző
7 1. A BALATON TÖRVÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA A 2008. évi LVII. törvénnyel módosított 2000. évi CXII. törvény (ún. Balaton törvény) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi szerkezeti tervét és a kiemelt térségi övezetek tervlapjait, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot állapítja meg. Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg, s az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni. A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) települési térség, d) vízgazdálkodási térség, e) egyedileg meghatározott térség, f) építmények által igénybe vett térség.
8 Csopak területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vízgazdálkodási térséget jelöl. A tervezett kemping területét a térségi szerkezeti terv települési térségként jelöli. A térségi szerkezeti terv által meghatározott területfelhasználási kategóriák területén az alábbi előírásokat kell betartani a településrendezési eszköz módosítása során: 1) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; 2. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Csopak közigazgatási területét érintő közlekedésfejlesztési elemeket a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve nem tartalmaz. A közműlétesítmények közül Balatonalmádi területét csak a már meglévő nagyközépnyomású gázhálózat nyomvonala érinti, azonban ez a kemping területét nem érinti. A Balatoni Területrendezési Szabályzat alapján a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül: a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor; 20 személygépkocsi befogadó képességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető; a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető. Csopak hatályos helyi építési szabályzata a BTSZ fenti előírásaival nem ellentétes. 3. A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A település közigazgatási területén a településrendezési eszközökben az erdő- és a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a) más területfelhasználási egység nem jelölhető ki; b) vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő nem alakítható ki; c) a létesítmények megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart-rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető; A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen tóparti területeket legkevesebb 50 méter széles sávban a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény szerinti felszíni vízminőség-védelmi terület övezetre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.
9 A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével kialakítani nem szabad. Az országos jelentőségű védett természeti területeken a) 2700 m 2 -nél kisebb telkek, b) a szántóművelési ágú területek nem építhetők be. A kiemelt üdülőkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet. A kiemelt üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni. A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezéséről. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a) terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg; b) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni; c) a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m 2 -nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési tervekben a külön jogszabály szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv vagy hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. Az országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható. A BTSZ fenti előírásaival Csopak hatályos településrendezési eszközeinek módosítása összhangban van.
10 4. A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át. A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár irányuló engedély kiadása, illetve az engedély érvényének meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%- ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények ill. a terület gondozását szolgáló építmények. A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel; b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles - közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas - zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; d) a kiemelt üdülőkörzet partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározható beépítési szabályok szerint történhet. A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet. A meglévő strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatárrendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.
11 A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén. Bányászati tevékenység kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről látványtervvel igazolhatóan nem látható részén engedélyezhető. A BTSZ fenti előírásaival Csopak hatályos településrendezési eszközeinek módosítása összhangban van. 5. A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. A tervezett kemping területét is érintő kiemelt térségi övezetekre vonatkozó előírásokat a következőkben részletezzük. A történeti települési terület övezetének (T-2) (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét - a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: 1. a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; 2. a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi 3. szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; 4. új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. Csopak hatályos településrendezési eszközei a BTSZ-ben meghatározott szempontok figyelembe vételével készültek, melyhez kapcsolódóan örökségvédelmi hatástanulmány is készült. Jelen módosítások a HÉSZ vonatkozó előírásait nem módosították. A tervek összhangban vannak a történeti települési terület övezetének előírásaival.
12 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: 1. korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; 2. új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. A településrendezési eszközök módosítási javaslataiban foglaltak a BTSZ fenti előírásaval nem ellentétesek. Települési terület övezetén (U-1) 1. a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezet-alakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; 2. új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; 3. az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; 4. a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; 5. a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Csopak településrendezési eszközeinek módosítása során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.
13 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT Változtatásra javasolt területek 1. Üdülőházas üdülőterület (Üü-2 építési övezet) beépítési paramétereinek megváltoztatása A módosítással érintett terület Csopak keleti határán, a 71.sz. főúttól délre helyezkedik el. A jelenleg használaton kívüli belterületi terület a Balatonparti üdülőterületek szomszédságában helyezkedik el, a Sport utca keleti oldalán. A forgalmas 71-es főút szomszédságában fekvő terület 300 méterre helyezkedik el a Balatontól, a Paloznaki-öböl nádasának szomszédságában. A terület jelenleg nincs kiépítve, aktív hasznosítása elmaradt. (Az 1970-es évek elején az ifjúsági tábor részére szabadidős tevékenységekre alkalmas partrészt alakítottak ki. Ekkor építették ki az aszfaltburkolatú sportpályákat, az ezek mellett elhelyezkedő padokat, pingpongasztalokat, valamint az ezekhez vezető járdalapok alkotta gyalogutakat. A pályákat ma már nem használják, azok környezete elhanyagolt, növényzettel benőtt területrész.) A hatályos településrendezési eszközök üdülőházas üdülőterületként jelölik a 167/2 illetve a 171 hrsz-ú ingatlant (A 167/2 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonban van). Az ingatlanokon a község önkormányzata ökokemping kialakítását határozta el. (A szabályozási terv Üü-2 építési övezetbe sorolja az ingatlant, mely övezeti besorolás a kemping kialakítás számára megfelelő) Az elkészített tervek szerint a kemping a két ingatlan egészén létesülne, a 167/2 hrsz-ú ingatlan déli részére ( a alrészlet) boltot, biciklikölcsönzőt és éttermet, északi részére ( b alrészlet) pedig egy vizesblokkot illetve foglalkoztatót terveztek. A kemping fogadóépülete (porta, recepció) a 171 hrsz-ú ingatlan északi részén helyezkedne el - a kemping jó megközelíthetőségének érdekében. A hatályos helyi építési szabályzat előírásai szerint Üü-2 építési övezetben a kialakítható legkisebb telekméret kialakult (1500 m 2 ), a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke kialakult, illetve 20%, s a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság szintén kialakult, illetve 7,5-13 m. További előírás, hogy az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, s a hátsókert minimális szélessége 20 m. Az építési övezetben egy telken maximum két építmény helyezhető el. Bár az övezeti besorolás a kemping számára megfelelő, egyes előírások nem teszik lehetővé az ingatlanon az Önkormányzat elképzelései szerinti kemping teljes megvalósítását, így az önkormányzat képviselő-testülete a terv módosításáról döntött. A tervek eszerint az előírtnál kisebb épületet terveznek, így a módosítás során az építési övezet beépítési paraméterei közül a legkisebb építménymagasság értéke törlésre került, a legnagyobb építménymagasság előírásának változatlan értékkel való megtartása mellett, hogy a kemping földszintes kiszolgáló épületei a területen elhelyezhetők legyenek. Az építési hely kijelölés során változtatásra került az oldalkert mértéke is, mely a tényleges építménymagasság felében lett meghatározva. Ennek következtében a 171 hrsz-ú ingatlanon tervezett fogadóépület elhelyezhető az előzetes tervek szerint (ld. 4. melléklet) tekintve, hogy az ingatlan a határoló közterületek alapján csak elő és oldalkerttel rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy az övezetbe tartozó további ingatlanok esetében (166, 168, 169/1 hrsz) fenti változások nem számottevők, mivel a telkek már korábban beépültek, a jogszabályi előírások nem változtatnak azok fejlesztési lehetőségein. Az ingatlanokon három, illetve négyszintes üdülőépületek helyezkednek el, így sem a minimális építménymagasság eltörlése, sem az oldalkert minimális méretének megváltoztatása nem okoz jelentős különbséget az ingatlanok számára. További módosítást jelent az Üü-2 építési övezetbe sorolt telkeken elhelyezhető épületek száma. Az építési övezetben az elhelyezhető építmények száma korábban két építményben volt maximálva, ám ez az előírás jelen módosítás során törlésre került. Ennek oka, hogy a kempingben elhelyezett kisebb alapterületű és tömegű kiszolgálóépületeket önállóan, a kemping működésének megfelelően lehessen elhelyezni.
14 Az övezet előírásainak jogszabály harmonizáció céljából történt - áttekintése során törlésre kerültek az időközben életbelépett jogszabályi változásokkal ellentétes előírások. A terv módosítása (Üü-2 építési övezet beépítési paramétereinek megváltoztatása) nem érinti a településszerkezeti illetve a szabályozási tervet. Hatályos szabályozási terv
15 A tervezett ökokemping területe (167/2, 171 hrsz-ú ingatlanok) A Sport utcai ingatlanok üdülőépületei
16 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása során az Üü-2 építési övezet előírásainak módosításával csupán kisebb változás történt a helyi építési szabályzatban. A beépítési paraméterek módosításával lehetőség nyílik - a terület elaprózódása nélkül - egy minőségi ökokemping létesítésére, mely összhangban van a szomszédos védett természeti területekkel. A kemping kiépítésénél nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi zöldfelületek kialakítására, valamint - a védett nádas irányába - védőfasor kialakítására. A minőségi és a tájjal harmonizáló - ökokemping kialakítását segíti elő a 7,5 m-es legkisebb megengedett építménymagasság törlése is, hiszen a területen így földszintes épületek is elhelyezhetők. Ez a módosítás nagymértékben segíti elő a tájképvédelmi szempontok érvényesülését. Biológiai aktivitás-érték számítás Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Csopak településszerkezeti tervének módosítására nem volt szüksége, így a község területén újonnan beépítésre szánt terület kijelölésére nem került sor. A fenti rendelkezés értelmében tehát jelen esetben nem szükséges a település területére biológiai aktivitás érték változással számolni. 4. KÖRNYEZETI HATÁSOK Csopak község területére 2003-ban készült településrendezési terv, mely tartalmazott környezetvédelmi fejezetet. A környezeti elemek szempontjából a helyi építési szabályzat módosítását követően a környezeti állapotban - zajterhelés, felszíni- és felszín alatti vizek, talaj, hulladékkezelés - számottevő változás nem történik. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a tervezett módosítás várhatóan nem jelenti a környezet minőségének romlását. Ezzel együtt a tervezett ökokemping létesítése környezeti változásokkal jár, így ennek érintettségében szükséges a környezetvédelmi javaslat megfogalmazása. 4.1. A felszíni és felszín alatti víz-, talajvédelem Az Észak-Balatoni Kistérségben a Balaton vízfelülete mellett több kisebb vízfolyás található, amelyek a medencét táplálják. A vízfolyások ún. Séd típusú vízfolyások jellemzően kis vízgyűjtő területtel. A vízfolyások ezen a szakaszon szűk völgyekben, nagy eséssel jutnak el a befogadóig. Jellemző vízfolyások a térségben: Paloznaki Séd, Csopaki Séd, Arácsi Séd. A Paloznaki-Séd időszakos jellegű vízfolyás, a 71. sz. út alatti nádasban ömlik a Paloznaki öböl K-i részébe. A Csopaki-Séd állandó jellegű vízfolyás. Karsztforrások táplálják. Vízgyűjtője hosszan elnyúlik, felső részét erdő övezi. Csopak belterületén burkolt mederben halad. Hordalékfogó műtárgyon keresztül jut a Kerekedi- öböl parti nádasába. (A vízfolyás kezelője: Csopaki Önkormányzat.) Az Arácsi-Séd időszaki jellegű vízfolyás, Balatonfüred Arácsi városrészén keresztül a vasutat és a 71. sz. utat keresztezve jut el a Balatonig. A terület nagy része karbonátos alapkőzetű középhegység, melyet közepesen tagolt eróziós medencedombság választ el egymástól. A terület érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan és a felszín alatti vizek minősége szempontjából a fokozottan érzékeny A kategóriába tartozik, ezen belül kiemelten érzékeny terület a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján. A térség területét jellemzően három típus uralja: erdőtalajok (savanyú barna és agyagbemosódásos), a mészkövön képződött, szélsőséges vízgazdálkodású redzinák (sötét színű erdőtalaj), illetve barna földek, melyek főként a tihanyi részen jellemzőek. A talajokat többnyire cseres-tölgyes erdők, kis arányban szőlők és szántók fedik. A térségben az elmúlt évek során kismértékben nőtt a szőlő és erdőterületek nagysága. A Balaton-felvidék az a terület ahol az erdőrészletek természetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi és tájképvédelmi funkciót is betöltenek.
17 A térség alárendelten gipszes-sejtes dolomitokkal, mészkőpadokkal Csopaki Márga Formációkifejlődésű. A szeizi középső kampili képződmények gyenge vízvezető képességűek, ami részben a márgás kifejlődésnek, részben az agyagos kitöltődésnek az eredménye. Hidrogeológiai szempontból elsősorban a márga csoportoknak van nagy jelentősége. A tevékenységből eredő technológiai jellegű ipari szennyezés nem terheli a talajt és a felszín alatti vizeket. A területről felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetés nincs. A létesítés során a talaj felső rétegét képező humuszt későbbi tereprendezési célra elkülönítve kell tárolni. Mezőgazdasági célú termőföld kivonás nem történik, ezért humuszmentési tervet nem kell készíteni. Az üzemeltetés során gondoskodni kell a keletkező kommunális szennyvizek megfelelő elvezetéséről, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszerben olajszűrők kihelyezéséről. 4.2. Levegőtisztaság-védelem A légszennyező-anyag kibocsátás Csopak ezen területén főként a közlekedésből származik. Az üzemelés időszakában a megnövekedő gépjárműforgalom, illetve a fűtési rendszerek kibocsátásai okozhatnak levegőterhelést. A beruházás során helyhez kötött légszennyező pontforrás illetve diffúz forrás nem kerül kialakításra. Vonalforrás a megnövekedett gépjárműforgalomból ered. A közlekedésben bekövetkezett változások fejlettebb, korszerűbb gépkocsiállomány, illetve a műszaki, környezetvédelmi szabályozás szigorodása következtében a közlekedésből származó légszennyezés is csökkent az elmúlt években. A nitrogén-oxid kibocsátás döntő többsége továbbra is a közlekedésből származik. A gáznemű anyagok mellett amelyek az úttengelytől 100-150 méterre is mérhetők jelentős a közlekedésből származó porszennyezés, amely szilárd szennyezőanyagok a hozzájuk tapadó szénhidrogéneket az úttól 10-50 méter távolságra is eljuttatják. A tervezési területen a személygépjárművekre 50 km/h-s sebesség, tehergépjárművekre illetve egyéb járművekre a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok tartalmazzák a fajlagos kibocsátási értékeket: Személygépjárművek (egységjármű) maximális kibocsátásai Kibocsátási érték Haladási sebesség km/h Szén-monoxid g/kg Szénhidrogén g/kg Nitrogén-oxid g/kg Fajlagos 50 10,4 1,62 1,45 55 Ej/óra csúcsórában 50 572 89 80 Forrás: KTI 2003. A területet érő környezeti hatások (levegőszennyezés, zajterhelés) mérséklése érdekében a 71. sz. főút és a vasút felőli részén a területen zárt növénysáv fenntartása indokolt. 4.3. Hulladékkezelés A vizsgált területen jelenleg hulladékkezelési problémák nincsenek. A létesítés során keletkező építési hulladékok elszállítására nagy hangsúlyt kell fektetni. Az üzemeltetés során keletkező szilárd hulladék elszállítása, megfelelő kezelése és ártalmatlanításáról a PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt.-nek kell gondoskodni - a közszolgáltatási szerződés alapján. A kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében szelektív gyűjtőládák kihelyezése javasolt. Ezek tartalma a településen jelenleg is működő 2 db gyűjtősziget elszállításával együtt megoldható. A területen keletkező sütőolaj, valamint ehhez kapcsolódó veszélyes hulladékok elszállításáról és megfelelő kezeléséről gondoskodni kell.
18 4.4. Zaj- és rezgésvédelem Tekintettel arra, hogy a 71-es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban elkerülő út hiánya miatt - a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Csopakon, az északi part üdülőforgalmának jelentős része elhalad a vizsgálati terület mentén. További zajforrás a főúttal párhuzamosan haladó Budapest-Tapolca vasútvonal. A kemping telekhatára és a 71-es főközlekedési út akusztikai tengelye közti távolság kb. 32 méter, a Budapest Tapolca vasútvonal pedig a közút túloldalán, a kemping telekhatárától kb. 60 méterre húzódik. A 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a közlekedésből származó zajterhelés felső értéke. Közlekedési zajtól származó határértékek: kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 50 db 40 db 55dB 45 db Lakóterület 55 db 45 db 60 db 50 db A rendelet 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Lakóterület 50 db 40 db A kemping előzetes engedélyezéséhez készített előzetes környezeti vizsgálat a következő hangnyomásszinteket mérte a vizsgált területen. Közúti közlekedéstől származó megítélési A hangnyomásszint (db) Vasúti közlekedéstől származó megítélési A hangnyomásszint (db) Együttes közlekedési megítélési A hangnyomásszint (db) Zajterhelési határérték (db) nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 52,8 48,0 50,8 45,2 55 50 60 50 Ezek alapján a tervezett kemping területén tervezett védendő ingatlanrészen a meglévő közlekedési létesítményektől származó zajterhelés várhatóan a hosszú távú forgalomfejlődési mutatókat is figyelembe véve nem haladja majd meg a zajterhelési határértéket. 5. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A beruházáshoz szükséges helyi építési szabályzat módosítása kapcsán a község önkormányzata - a 2012-ben indított településrendezési terv módosítás államigazgatási egyeztetése során lefolytatta a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti környezeti vizsgálatot. Az 1.1. fejezetben ismertetett okokból kifolyólag a korábbi módosítás keretein belül a kempinget érintő változások nem kerültek jóváhagyásra, azonban az akkor leegyeztetett dokumentációhoz képest jelen módosítás csak minimális, a környezetre kedvező hatású változásokat tartalmaz (minimális építménymagasság csökkentése, oldalkert méretének megváltoztatása), így az önkormányzat úgy határozott, hogy a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben meghatározott környezeti vizsgálat újbóli elkészítését nem tartja szükségesnek.
6. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT 19 6.1. Természetvédelem A vizsgált terület a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű természetvédelmi terület része. A védett terület elsősorban a Paloznaki-öbölre és annak nádasára terjed ki, de a módosítással érintett területen felnyúlik mintegy 100 m-es sávban a 71.sz. főútig. A kijelölés célja a Paloznaki-öböl természetközeli élőhelyeinek védelme volt, mely szerint a település felől pufferzónaként funkcionál és ezzel a főleg nádasokból álló élőhelyet védi. (A területnek csupán az északkeleti szegletében, mintegy 1500 m 2 -en található természetközeli élőhely.) A terület szomszédságában található a Balaton különleges madárvédelmi terület (HUBF30002) elnevezésű Natura 2000 terület. A terület határán húzódik továbbá a Nemzeti Ökológai Hálózat magterülete, mely a szomszédos Paloznaki-öböl nádas vegetációját fedi le. Az Üü-2 építési övezet előírásainak megváltoztatása természetgvédelmi szempontból nem jelent potenciális veszélyt. Bár a módosítás során a telkeken (kemping létesítése esetén) elhelyezhető építmények száma növekszik, azonban a védett területek szomszédságában üzemeltetett ökokemping nagyságrendekkel kisebb környezeti hatással jár, mint bármely az Üü-2 építési övezet előírásai alapján elhelyezhető üdülőépület, mivel a kempingben elhelyezhető épületek méretei (alapterület, építménymagasság, szintterület) alapvetően kisebbek, mint az azonos méretű telken elhelyezhető üdülőépületeké. A kemping kialakításakor ugyanakkor a védett területekre nagy figyelmet kell fordítani, a kemping üzemeltetése csak a védett természeti értékek megóvásával történhet. 6.2. Örökségvédelem A településrendezési terv módosítása nem érint országos védelem allatt álló művi értéket, s a tervezett beruházással érintett 167/2 hrsz-ú telken régészeti terület sem található. (A szintén Üü-2 építési övezetben elhelyezkedő 166, 168, 169/1 hrsz-ú ingatlanokat érinti régészeti lelőhely, azonban ezen területeken kemping elhelyezésének - a működő üdülőépületek megléte miatt - nincs realitása, így a megnövekedett építményszámmal nem kell számolni.) Az Üü-2 építési övezet előírásainak megváltoztatása örökségvédelmi szempontból nem jelent potenciális veszélyt. Az érintett terület épületállománya nem képvisel komolyabb építészeti értéket. Fentiek következtében a hatályos településrendezési tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány kiegészítése nem vált szükségessé, annak aktualizálása a településrendezési terv teljes felülvizsgálata esetén javasolt. 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása során a 167/2 hrsz-ú ingatlan megközelítése a meglévő közlekedési hálózat fejlesztését nem igényelte. A 167/2 hrsz-ú telek kijárata a Sirály utcára csatlakozik. A Sirály utca érintett szakasza 12 m széles, mely szélesség a kemping célforgalmának fogadására alkalmas. (A vonatkozó útszakaszt többségében a kempingben üdülők fogják használni, a Sirály utcában elhelyezkedő mintegy 8-10 hétvégiház tulajdonosa nem generál jelentős forgalmat.) A kemping kialakítása során a telken belüli közlekedés megoldott, így a településrendezési terv jelen módosítása a közlekedési hálózat fejlesztését nem igényli. 8. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása új beépítésre szánt terület kijelölésével nem jár, így a meglévő közművek kapacitás-növekedését nem teszi szükségessé. A településrendezési terv jelen módosítása nem érinti a hírközlési szakági munkarészt, annak módosítása nem szükséges.
20 MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet - Településfejlesztési döntés