ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. Üzleti jelentés

Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2014-ben az alapszabályában, a 2014. évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. Ugyanakkor 2014. rendkívüli eseménnyel is szolgált a Pénztár életében: a decemberi küldöttközgyűlés a Pénztár beolvadással történő megszűnését határozta el, amelyhez a munkáltatói hozzájárulásnak a 2010 óta tartó folyamatos és nagymértékű csökkenése vezetett. A pénztártagoknak 2009-ig egységesen 10 ezer Ft összegben nyújtott munkáltatói hozzájárulás (amely a bevételek túlnyomó részét, kb. 75 %-át adta) 2010-től a cafetéria rendszer egy elemévé vált. A rendszer bevezetésével, de különösen a keretösszegnek (a nyugdíjbiztosítási ágazatban egyharmadára) zsugorodásával nagymértékben csökkent a munkáltatói hozzájárulás is: 2013-ra ez mindössze 8,8 %-át, 2014-re pedig 9,1 %-át tette ki a 2009. évinek. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkáltatói hozzájárulásnak a működés fenntartására fordítható része is ugyanilyen arányban csökkent. Ezt a nagymértékű csökkenést sem a tagok egyéni befizetésének emelkedése, sem a 2014. közepétől megemelt egységes tagdíj, sem pedig a bevezetett költségtérítések és a befizetések működésre fordítható részének megemelése sem tudta ellensúlyozni. Mindezeken felül, jogszabályváltozás következtében a Pénztár legnagyobb munkáltatói tagjainak, mint központi költségvetési szerveknek két éve nincs lehetősége adomány nyújtására sem. Nem járt átütő sikerrel a teljes közszféra felé történt 2011. évi nyitás sem, amely a taglétszám növelését célozta. A jelzett okok miatt a Pénztár kb. 31 mft összegű kiadásával szemben álló kb. 15 mft bevétel és a 2014. év végi 32 mft összegű tartaléktőke a Pénztár működésének fenntartását ugyan 1,5-2 évre még biztosítani tudja, de ennél hosszabb távon már nem. Mindezeket figyelembe véve és átgondolva, a decemberi Küldöttközgyűlés a beolvadás mellett döntött. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést, a tagi nyilvántartást és az ügyfélszolgálatot saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a felügyeleti szerv, a Pénztárszövetség és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére (is) szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon. 1

A pénztár könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., a személyében felelős könyvvizsgálója Virsik Teréz. számlavezető bankja az OTP Bank Nyrt. vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Zrt. és az ERSTE Alapkezelő Zrt. letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 2. Taglétszám A pénztár taglétszáma a nyitó és záró létszámadatokat tekintve - 2014-ben 31 fővel, 1 %-kal csökkent - jóval kisebb mértékben, mint a megelőző évben, amikor is a csökkenés 4 %-os volt. A csökkenést alapvetően az idézte elő, hogy a szolgáltatás igénybevételekkel és más jogviszonymegszűnésekkel nem tudtak lépést tartani a belépések és a Pénztárba történő átlépések. A taglétszám csökkenését már a pénzügyi terv is előre jelezte, de ahhoz képest a tényleges csökkenés kedvezőbb lett amiatt, hogy a kilépők száma közel fele lett a tervezettnek, és a szolgáltatás igénybevétellel megszűnt jogviszonyok száma is a terv szerinti 84-hez képest csak 53 lett. A kilépettek száma (33 fő) kevesebb, mint a fele a 2013. évinek (84 fő). A szolgáltatás igénybevételek számát a mindenkori nyugdíjjogszabályok (pl. a nők 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulási lehetősége) és a pénztár korösszetétele egyaránt meghatározza, illetve befolyásolja. A kilépések részben a cafetéria rendszer bevezetésével és a cafetéria keret alacsony szintjével függnek össze: akik nem tudják, vagy akarják a munkáltatói hozzájárulást igényelni és inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választják, azok túlnyomó többsége a saját tagdíjfizetését is megszüntetve kilép a pénztárból (amennyiben rendelkezik 10 év várakozási idővel). Ebbe az irányba hat az is, hogy a tagság egy része a pótlólagos forrásigényét a nyugdíjpénztári megtakarítások terhére kívánja biztosítani. Így azok, akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban, de 3 éven belül kivették a hozamukat és a fenti okok miatt ismételten kifizetést igényelnek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) lehetséges. Ezek a tényezők különösen a 2009-2012. években rekordszintre emelkedett szolgáltatás igénybevételek és kilépések számában tükröződnek, és ez 2013-2014. évre tudott csak csillapodni a megelőző években a fenti okok miatt nagy számban történő megszűnések következtében. (Vagyis, akik ebben az időszakban el tudtak menni nyugdíjba azok éltek is a lehetőséggel, akik pedig nem tudták fizetni tagdíjukat és szükségük volt megtakarításaikra, azok kiléptek a Pénztárból.) A más pénztárba átlépők száma viszont a 2002-2013. évi átlagos 10-11 fős létszámhoz képest mindössze 3 volt. Összességében így a 2014. év végi 2 940 fős taglétszám 1,0 %-kal kevesebb a 2013. év véginél és 1 %-kal haladta meg a pénzügyi tervben rögzített várakozásokat. 2

A taglétszám alakulása 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Nyitó létszám 3 921 3 953 4 151 4 193 4 259 4 317 4 220 4 268 3 993 3 806 3 457 3 096 2 971 Új belépő 134 153 136 170 161 142 251 142 54 53 55 52 63 Átlépő más pénztárból 20 15 8 15 29 7 19 5 3 3 6 8 5 Szolgáltatásb an részesült 58 50 85 94 111 166 140 239 88 241 190 90 53 Átlépő más pénztárba 13 6 10 16 10 10 15 11 10 10 6 5 3 Elhalálozott 8 9 7 8 10 9 13 4 8 4 11 6 10 Egyéb megszűnés 43* 38* 1 1 61 54 168 138 150 215 84 33 (kilépés) Záró létszám 3 953 4151 4 193 4 259 4 317 4 220 4 268 3 993 3 806 3 457 3 096 2 971 2 940 Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla 3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény A tagsági kör bővítése érdekében a pénztár 2011-ben nyitott a teljes közszféra felé, azonban a taglétszám és a tagdíjbevételek tekintetében a tárgyévben sem volt még érzékelhető változás. 2013-ban is az ONYF és volt területi igazgatóságai, illetve a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését korábban adományokkal is, valamint a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények, továbbá a 2010-től bevezetett cafetéria rendszer voltak a legnagyobb befolyással a Pénztár gazdálkodására. A tagdíjbevételek tekintetében azonban jelentősebb változást (növekedést) jelentett az év közepétől életbelépett egységes tagdíj 3 500 Ft-ról 5 000 Ft-ra történő emelése, valamint a költségtérítések bevezetése. Az összes munkáltatói hozzájárulás és a tagok által fizetett tagdíj 2013-ban érte el minimumát, majd 2014-ben az egységes tagdíj megemelésével és a költségtérítések bevezetésével már 9, ill. 16 %-os növekedés következett be. A munkáltatói hozzájárulás 2014-ben a cafetéria rendszer bevezetése előtti 2009. évinek mindössze 9,1 %-a, ami a megelőző 2013. évinél 8,9 %-kal lett több. Bár nem ilyen drasztikus mértékben, de azért folyamatosan csökkent 2010. és 2013. között a tagok által fizetett tagdíj és ezzel együtt a tagdíjbevételek is. Míg 2009-ben és az azt megelőző években a munkáltatói hozzájárulás az összes tagdíjbevétel 70-75 %-át tette ki, addig 2013-ban mindössze 20,4 %-át, 2014-ben 18,9 %-át. Ezzel párhuzamosan a tagok által fizetett tagdíjnak a 2010. év előtti összes tagdíjbevételen belüli 25-30 %-os aránya 2013-2014-benban 82 %-ra emelkedett. Az arányok tehát felcserélődtek, a tartalékok céljára történt befizetések pedig összességében egy nagyon alacsony szintre kerültek 2013-ra, amely 2014-re az előző évhez képest 20,6 %-kal emelkedett a fentebbi intézkedések következtében. 3

A főbb bevételi tételek alakulása 2009-2014. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2010 2009 (%) 2011 2010 (%) 2014 2009 (%) 2014 2013 (%) Munk.hozjár 428 464 258 221 37 521 50 079 35 922 39 102 60,3 14,5 9,1 108,9 Tagok fiz.td. 187 466 191 620 171 781 154 302 144 531 168 024 102,2 89,6 89,6 116,3 Tagdíjbev.ö 609 589 446 161 202 931 201 081 176 276 206 761 73,2 45,5 33,2 117,3 Tagi e. bef* 33 843 28 073 19 007 27 201 43 845 65 759 83,0 67,7 194,3 150,0 Adóvisszau. 46 786 54 710 52 228 30 290 26 905 29 214 116,9 95,5 62,4 108,6 Műk. adom. 7 000 7 000 10 000 - - - 100,0 142,9 - - F,M,L ö. 703 326 544 454 286 535 262 526 257 230 310 131 77,4 52,6 44,1 120,6 * NAV visszautalás nélkül A tagok egyéb befizetése (az adóhatósági adó-visszautalással együtt) is növekedett az előző évihez képest, mégpedig jelentősen, 34,2 %-kal. A növekedés a megelőző évi tagi befizetések után visszaigényelt adóhatósági visszautalások 11,2 %-os csökkenéséből és a tényleges tagi befizetések 50 %-os növekedéséből adódott. 2014-ben tehát a tagok egyéb tényleges befizetése, a tagok által fizetett tagdíj, a munkáltatói hozzájárulás és az adóhatósági adó-visszautalás is jelentősen növekedett, adományt a pénztár nem kapott, és így összességében 20, 6 %-os volt a bevételnövekedés az előző évhez képest. Az egyes befizetési tételek növekménye/csökkenése a tartalékok vonatkozásában meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen a tagi és munkáltatói befizetések növekedése azonos módon érinti az egyes tartalékokat. (Kivétel ez alól az adomány, amely célzottan csak egy alapot érint, valamint a tagok egyéb befizetése tételsoron kimutatott adóhatósági adóvisszautalás, amely kizárólag a fedezeti tartalékot illeti.) A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: Működési tartalék Fedezeti tartalék Likvidit. Tartalék Tartalékok együtt 2013. tény (ezer Ft 2014. terv (ezer Ft) 2014. tény (ezer Ft) Tény/terv (%) 2014/2013 (%) Működési célú bevételek összesen, ebből: 11 467 16 811 17 741 105,5 154,7 Tagdíjbevétel 8 436 12 307 11 508 93,5 136,4 Tagok egyéb befizetése 1 339 1 756 3 546 200,0 264,8 Adomány - Befek. Tev. eredménye 1 340 369 288 78,0 21,5 Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: 245 600 284 193 292 131 102,8 118,9 Tagdíjbevétel 167 693 207 704 195 056 93,9 116,3 Tagok egyéb befizetése 69 404 68 824 91 371 132,8 131,7 Ebből adóhatósági visszautalás 26 905 30 000 29 214 97,4 108,6 Adomány - - - Befekt. tev. eredménye 322 127 140 342 328 316 234,0 101,9 Likviditási célú bevételek összesen, ebből: 163 240 259 107,9 158,9 Tagdíjbevétel 147 199 197 99,0 134,0 Tagok egyéb befizetése 7 26 56 215,4 800,0 Adomány - - - Befekt. tev. eredménye 701 476 313 65,8 44,7 Bevételek összesen, ebből: 257 230 301 244 310 131 103,0 120,6 Tagdíjbevétel 176 276 220 210 206 761 93,9 117,3 4

Tagok egyéb befizetése 70 750 70 606 94 973 134,5 134,2 Ebből adóhatósági visszautalás 26 905 30 000 29 214 97,4 108,6 Adomány - - - Befekt. tev. eredménye 324 168 141 187 328 917 233,0 101,5 Mivel a tartalékok céljára befizetett összegek növekedése (20,6 %) messze meghaladja a taglétszám csökkenését (1 %), így a tagdíj és egyéb befizetéseknek az átlagos taglétszámra vetített összege közel 23,8 %-kal növekedett. Év Átlagos havi befizetés Előző év = (Ft/hó/fő) 100 % 2001. 6 798 2002. 7 027 103,4 2003. 7 773 110,6 2004. 7 420 95,5 2005. 7 927 106,8 2006. 9 460 119,3 2007. 9 577 101,2 2008. 12 632 131,9 2009. 13 984 110,7 2010. 11 273 80,6 2011. 6 237 55,3 2012. 6 610 106,0 2013. 6 802 102,9 2014. 8 419 123,8 A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében 1,5 %-kal növekedett az előző évhez képest, a tervezettnek viszont több mint kétszerese. Az előző évhez viszonyított átlagos 101,5 %-os index az egyes tartalékok vonatkozásában különböző képet mutat. A működési tartalék esetében ez az index 21,5 %, a fedezeti tartalék esetében 101,9 %, míg a likviditási tartaléké 44,7 %. A fedezeti tartalék és a másik két tartalék hozama közötti különbség a tartalékokhoz tartozó vagyonrészek eltérő eszközökben, eszközcsoportokban való befektetéseinek eredménye: a működési- és likviditási tartalékot képező vagyonrész az év során folyamatosan lekötött betétben volt elhelyezve, a fedezeti tartalék vagyona pedig pénz és tőkepiaci eszközökben. Az év során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot követve a lekötött betétek kamata is folyamatosan csökkent és ez egyaránt érintette a működési és likviditási tartalékot. A működési és likviditási tartaléknak a fedezeti tartalékhoz viszonyított korábban relatíve kiegyensúlyozott hozam-változását a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból származó folyamatos növekedése és a betéti kamatok relatív stabilitása eredményezte. 2011- től azonban a bevételek jelentős csökkenése következtében e két tartalék hozamváltozása ellentétes irányúra változott. Míg a likviditási tartalék forintban kimutatott hozama továbbra is növekedett amiatt, hogy e tartaléknak gyakorlatilag csak bevétele van és kiadása nincs, s így egyre nagyobb összegű betétlekötés valósítható meg, addig a működési tartalék esetében éppen ellenkezőleg: a forintban kifejezett hozama csökkent, mert csökkent a tartalék befektethető/leköthető összege. 5

A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a 2005-2008-es évek nyeresége után 2014-ben újra veszteséget mutat a bevételek drasztikus csökkenése miatt, bár a korábban ismertetett intézkedéseknek köszönhetően ez a veszteség jóval kisebb, mint 2013-ban volt. Év Szokásos működési tevékenység eredménye (eft) Működési célú bevételek összesen ebből: tagdíjbevételek Szokásos műk. tev. eredménye a működési bevételek %- ában Befektetési tevékenység eredménye (eft) Működési tev. mérleg szerinti eredménye (eft) 2001. - 2 546 13 614 12 516-18,7 3 241 875 2002. - 3 601 14 381 13 589-25,0 3 084-517 2003. - 181 24 480 16 417-0,7 2 065 1 884 2004. - 663 24 276 17 288-2,7 3 862 3 199 2005. 898 30 375 17 703 3,0 2 571 3 469 2006. 7 719 40 696 18 158 20,0 3 352 11 071 2007. 654 35 583 18 677 1,8 4 054 4 708 2008. 8 429 43 952 27 804 19,2 4 799 13 228 2009. -987 40 821 29 889-2,4 5 983 4 996 2010. -8 567 32 080 21 879-26,7 3 980-4 587 2011. -12 183 22 099 9 929-55,1 3 529-8 654 2012. -18 972 12 715 9 828-149,2 3 200-15 772 2013. -21 509 11 467 8 436-187,6 1 340-20 169 2014. -14 200 17 741 11 508-80,0 288-13 912 A fedezeti tartalék esetében a forintban kimutatott, az előző évinél 1,9 %-kal több hozam és az ennél még nagyobb, 18,9 %-kal több szolgáltatási célú bevételek jelennek meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen és a tartalék záróállományán belüli, az előző évinél kisebb arányaiban is, és ez a fedezeti tartalék hozamtartalmát az előző évi 1,6 %-pontos növekedéssel szemben 2014-ben csak 0,9 % ponttal tudta növelni. Év A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam) Éves hozam Fedezeti tartalék záró állománya (ezer Ft) Éves hozam / fedezeti tart. Záró állománya Fedezeti céltartalékképzés (CT) ezer Ft Hozam / CT (%) Kumulált nettó hozam az év végén *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) 2001. 120 257 1 887 458 6,4 434 027 27,7 222 143 11,8 2002. 145 497 2 292 895 6,3 465 368 31,3 350 992 15,3 2003. 102 487 2 733 287 3,7 463 780 22,1 460 053 16,8 2004. 454 423 3 423 666 13,3 815 604 55,7 881 946 25,8 2005. 447 479 4 131 003 10,8 838 025 53,4 1 279 428 31,0 2006. 318 746 4 173 280 7,6 792 267 40,2 986 550 23,6 2007. 262 312 4 369 940 6,0 729 384 36,0 956 457 21,9 2008. -553 514 3 759 977-14,7 65 578-844,0 89 806 2,4 2009. 761 242 4 370 689 17,4 1 419 600 53,6 570 725 13,1 2010. 345 651 4 674 000 7,4 851 065 40,6 641 893 13,7 2011. 60 488 4 022 469 1,5 323 908 18,7 426 308 10,6 2012. 582 567 3 934 979 14,8 830 295 70,2 676 190 17,2 2013. 322 127 4 048 870 8,0 559 224 57,6 760 186 18,8 2014. 328 316 4 244 269 7,7 614 743 53,4 837 642 19,7 6

*A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) = kummulált nettó hozam az év végén/fedezeti tartalék záróállománya Elsőként 2006-ban, majd utána 2009-ben és 2012-ben nyílt meg ismét a 10 év utáni kifizetés lehetősége, és ezzel a lehetőséggel a tagok nagy része mindhárom évben élt is, a közbülső években pedig az igénylés mindig kevesebb volt. Ez így volt 2014-ben is, amikor is 476 igénylés volt 280 240 eft összegben. Az igénylő tagok 80 %-a (az előző évben 74,7 %-a) csak részösszegű, 8,4 %-a (az előző évben 7,7 %-a) jogviszony megszűnése nélküli teljes összegű kifizetést kért, 11,6 %-a (az előző évben 17,5 %-a) pedig kilépett a pénztárból. Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy lényegesen csökkent a kilépők aránya. Év A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Kifiz. Jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) 2006 38 29 021 54 67 528 973 543 862 1 065 640 411 2007 69 30 205 69 31 763 313 186 955 451 248 923 2008 78 52 408 54 61 168 439 228 113 571 341 689 2009 209 158 394 110 122 400 691 224 766 1 010 505 560 2010 154 104 620 74 49 608 506 195 147 734 349 375 2011 191 209 861 53 64 003 368 141 052 612 414 916 2012 242 262 686 56 57 186 478 203 526 776 523 398 2013 93 79 373 41 41 959 396 179 588 530 300 920 2014 55 45 868 40 40 571 381 202 801 476 280 240 2015.01.12-én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/2015.01.12. sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ez az esemény azonban a mérlegben, az üzleti jelentésben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen nem befolyásolja. Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 4,3%-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 5,2 %-kal növekedett. Az értékpapírokénál kisebb mérlegfőösszeg növekedést a pénzeszközök és a követelések előző évhez képesti csökkenése indokolja. A 4,3 Md Ft-os mérleg-főösszeg 96,5 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó értékpapírok teszik ki, 3,5 %-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A tárgyévre vonatkozó befektetési politikát a fedezeti tartalék vonatkozásában 2013.02.28-ig a Küldöttközgyűlés által 2010. május 25-én elfogadott Választható portfoliós rendszer 7

szabályzata tartalmazza. A szabályzat értelmében a pénztár vagyona három portfolióban kerül befektetésre: a Klasszikus és Növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő, a Kiegyensúlyozott portfoliót pedig az OTP és az Erste Alapkezelők megosztva kezelik. Az egyes portfoliók befektetési teljesítményének értékelése az adott portfolió és az alábbi összetételű referencia index hozamának összevetésével történik: Klasszikus portfolió: Referenciahozam: 50% RMAX + 50% MAX. Kiegyensúlyozott portfolió: Referenciahozam: 80% CMAX + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX Növekedési portfolió: Referenciahozam: 53,50% MAX + 12,50% RMAX + 1,80% BUX + 7,20% CETOP20 + 7,50% MSCI EMU + 5,00% MSCI World + 7,50% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index A 2012.12.19-i Küldöttközgyűlés módosította a Kiegyensúlyozott portfolió befektetési politikáját, melyet a Felügyelet a H-EN-IV-5/2013. sz. határozatával jóváhagyott, és amely 2013.03.01-től került bevezetésre. A módosítás lényege, hogy a Pénztár csökkentette a magyar részvények arányát, és ezzel párhuzamosan növelte a feltörekvő, fejlődő országok részvényeinek arányát az alábbi referencia portfolió szerint: 80% CMAX + 5% BUX + 5% CETOP20 + 2,5% MSCI BRIC + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX. Földrajzi megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a fedezeti tartalék befektetéseinek 96,2 %-a EU országokbeli, 3,8 %-a USA-beli befektetés: Az EU országokon belül Magyarország részesedése 96,2 %, a fennmaradó rész pedig Luxemburgé és Ausztriáé. Befektetések földrajzi megoszlása, 2014.12.31. ezer Ft Megnevezés Befektetésekből a Befektetések Befektetések részvények és egyéb időszak végi időszak végi értéke változó hozamú értéke könyv - piaci értéken értékpapírok piaci szerinti értéken értéken Összesen: 3 823 899 4 269 659 1 128 973 Európai Gazdasági Térség 968 923 3 680 108 4 109 609 összesen: EU tagországok összesen: 3 680 108 4 109 609 968 923 Ausztria 107 804 107 502 107502 Luxenburg 33 465 60 765 60 765 Magyarország 3 538 839 3 941 342 800 656 Egyéb ország: 143 791 160 050 160 050 Amerikai Egyesült Áll. 143 791 160 050 160 050 8

A befektetések devizanemenkénti megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a befektetett eszközök 80,3 %-a Ft-ban, 10,7 %-a Euróban, 8,9 %-a USD-ben eszközölt befektetés volt. Megnevezés Befektetések devizanemenkénti megoszlása, 2014.12.31. ezer Ft Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF 3 430 083 3 085 317 EUR 457 582 408 281 GBP USD 381 994 330 301 CHF Összesen 4 269 659 3 823 899 A likviditási és a működési tartalék számlalekötés, takarékszámla keretében kezelhető vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be, referenciahozama: 100% RMAX index. A befektetések alakulása Eszközérték (MFt) 5 000 000 000 4 500 000 000 4 000 000 000 3 500 000 000 3 000 000 000 2 500 000 000 2 000 000 000 1 500 000 000 1 000 000 000 500 000 000 0 A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen 2000. 2002. 2004. 2006. 2008. 2010. 2012. 2014. A KSH által közölt, 2014. évi fogyasztói árindex -0,2 % volt, melyet mindhárom portfolió teljesítménye messze felülmúlt. 2014. összességében jó év volt a befektetők részére. Az egyes negyedévekre kivéve a második negyedévet - mindhárom portfolióra nézve kiegyensúlyozott, viszonylag azonos mértékű pozitív portfolió hozamok voltak a jellemzők - párhuzamosan az egyes portfoliókat jellemző benchmark elemek hozamának mozgásával. A klasszikus portfolió bruttó hozama negyedévenként 1,17; 3,02; 0,66; 1,47%, éves szinten 6,46%, a kiegyensúlyozott portfolióé 9

rendre 1,17; 4,84; 0,85; 1,85%, éves szinten 8,95%, míg a növekedési portfolióé rendre 2,08; 4,84; 1,18; 1,35%, éves szinten 9,75% volt. Az év egészének jó teljesítményéből kiemelkedik a második negyedév, melynek kimagasló teljesítményében a hazai és nemzetközi hatások egyaránt szerepet játszottak. A hazai kötvények vonatkozásában nevezetesen az, hogy az MNB ún. önfinanszírozási programjának meghirdetésével párhuzamosan az EKB is bejelentette, hogy újabb kamatcsökkentés és monetáris lazítás várható. Az MNB önfinanszírozási programja szerint az irányadó instrumentum, a kéthetes MNB kötvény kéthetes betétté alakul át. Ezáltal romlik a bankrendszer likviditási mutatója, és ennek helyreállítása állampapír vásárlásra késztetheti majd a bankokat. A devizalejáratokat is forint-kibocsátással finanszíroznák, de ehhez szükséges a bankok állampapír vásárlása, amit a fenti intézkedésekkel ösztönöznének. Mindez azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen az államadósságon belül a deviza aránya, mérséklődjön a külföldi megújítási igény, és ezzel javuljon az ország kockázati megítélése, amely középtávon felminősítésekhez, és ezáltal további kockázati-felár csökkenéshez vezethet. Az EKB bejelentése is erősítette a kockázatvállalási kedvet, sőt az EKB bejelentett egy újabb mennyiségi lazító programot (TLTRO), amelynek részeként megfelelő eszközfedezet mellett hosszútávú hitelt vehetnek fel az euro-zóna bankjai az EKB-tól, várhatóan 400 md euró összegben. Az erős külső és belső támogató tényezők hatására júniusra a hozamok erős csökkenésnek indultak, az aukciókon rendszeresen nagy kereslet mutatkozott és ezzel párhuzamosan a hazai eszközárak a fejlett és a fejlődő piaci eszközökkel együtt emelkedtek. Ez a tendencia aztán év végéig megmaradt, és év végére jelentős hozamcsökkenést eredményezett a teljes hozamgörbén. A legnagyobb hozamesés (2,43%) a 15 éves, a legkisebb (1,24 %) pedig az 1 éves lejáratú állampapíroknál következett be. A részvénypiacok számára már nem volt ilyen egyértelműen kedvező év a 2014-es. A feltörekvő európai régióból egyedül a török piac tudott pozitív teljesítményt produkálni, a közép-európai piacok Magyarországot kivéve egyszámjegyű mértékű gyengülést éltek meg. Hazánk részvényindexe 10%-os gyengüléssel zárta az évet, amely zuhanás jelentős részét az utolsó negyedévben szenvedte el. Oroszország részvénypiaca a különleges politikai és gazdasági helyzet miatt óriási, 40 %-os zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. Negatív teljesítményét egyébként teljes egészében az olajár csökkenéssel és az ukrán konfliktussal összefüggő rubel árfolyamcsökkenése okozta, helyi devizában számolva az orosz index nulla közeli teljesítményt hozott. Az orosz-ukrán szembenállás miatti szankciók nem kedveztek a befektetői bizalomnak, hiszen a gazdasági kapcsolatok megromlása egy jelentős külgazdasági partnerrel minden félnek rossz. Az orosz gazdaságot egyre jobban súlytották a szankciók, ami az olajárak összeomlásával december közepére egy erős rubelpánikban öltött testet. Az olajár gyengülése ugyanakkor rendkívül pozitívan hatott a török, indiai és kínai gazdaságra; ezeknek az országoknak az importszámlája nagy mértékben csökkent, és ez látványos folyó fizetési mérleg javulásban öltött testet. A fejlett piacok viszont nagyon jól teljesítettek, különösen az amerikai részvényindexek, amelyek új történelmi csúcs közelében zárták az évet, köszönhetően részben a kedvező makrogazdasági adatoknak, részben pedig a konstruktív monetáris politikának. A FED ugyan novemberben lezárta a mennyiségi lazítás néven ismertté vált kötvényvásárlási programját, de a decemberi jegybanki ülést követő közleményében biztosították a befektetőket, hogy egyelőre nem lesz kamatemelés. A főbb európai gazdaságok viszont érezhetően lelassultak az év folyamán, köszönhetően a belső strukturális gyengeségek mellett az ukrajnai beavatkozás kapcsán Oroszországgal kitört kereskedelmi háborúnak is. Így míg az MSCI World index látványos 26,08 %-ot ért el, addig az MSCI Europe csak 10,63 %-ot. 10

A klasszikus és növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő egyedül, míg a kiegyensúlyozott portfoliót az OTP és az Erste Alapkezelő megosztva kezelik. Az OTP Alapkezelő által kezelt klasszikus portfolió hozama valamelyest elmarad a referencia portfolióétól, elsősorban a jobb (12,58%) teljesítményt elérő hosszúlejáratú kötvények alulsúlyozása és a kisebb (3,31%) teljesítményt elérő rövid lejáratú kötvények felülsúlyozása következtében. Bár a portfolió durationjét ugyan növelték 2014. folyamán, de a benchmarké a kibocsátások futamidejének növekedése miatt ennél nagyobb mértékben hosszabbodott, így a portfolió alulsúlyozása nagyobb volt az év végén, mint kezdetekor. A hozamcsökkenés és az alulsúlyozás eredményeként a hazai kötvényportfolió teljesítménye 2014-ben elmaradt a benchmarkétól. Ezt az elmaradást azonban mindhárom portfolióban nagymértékben ellensúlyozta a 2012. elején vásárolt OTP kötvények tartása és árfolyamemelkedése. A növekedési portfolió hozama is valamelyest elmaradt a benchmarkétól főleg amiatt, hogy a nem túl jól teljesítő orosz piacon tartott túlsúly az év vége felé negatívan hatott a teljesítményre. A vagyonkezelők azonban úgy vélték, hogy a historikusa rendkívül olcsónak számító árazási szintekből fakadó középtávú emelkedési potenciál ellenértéket nyújt a jelenlegi bizonytalan környezetért, így továbbra is indokoltnak tartják a felülsúlyozás fenntartását. A kiegyensúlyozott portfolió vonatkozásában az OTP által elért (bruttó) hozam 7,69%, míg az Erste által elért hozam 9,3% volt. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében, illetve az egyes eszközök alulfelül súlyozásában rejlik. Az OTP által kezelt portfoliószegmensben az Erste által kezelt eszközökhöz képest jóval nagyobb részarányt képviseltek a rövidebb lejáratú állampapírok, melyeknek teljesítménye 2014-ben jelentősen alulmúlta a hosszabb lejáratok teljesítményét, valamint a rosszabbul teljesítő közép-kelet-európai részvények aránya is nagyobb volt, az Erste portfolióban ezen kívül jelentős súllyal szerepeltek az euróban és dollárban denominált magyar állampapírok, valamint a fejlett piaci részvények is. A hozamráták alakulása Év Teljes pénztári vagyon bruttó nettó Fedezeti tartalék bruttó nettó referenciahozam Fogyasztói árindex (előző év=100) 1997. 24,35 35,96 118,3 1998. 18,08 17,45 19,12 19,12 114,3 1999. 17,26 16,14 17,59 17,59 110,0 2000. 9,8 9,36 9,8 9,36 109,8 2001. 8,19 7,59 8,35 7,72 109,2 2002. 8,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105,3 2003. 4,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104,7 2004. 16,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106,8 2005. 16,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103,6 2006. 8,14 7,73 - - 8,77 103,9 2007. 6,81 6,41 - - 6,56 108,0 2008. -11,82-12,13 - - -10,40 106,1 2009. 20,52 20,10 - - 21,80 104,2 2010. 8,30 7,89 - - 8,06 104,9 2011. Klasszikus 3,84 3,47 3,23 103,9 Kiegyens.. 0,16-0,23-0,28 103,9 Növekedési -0,29-0,65 0,07 103,9 2012. Klasszikus 14,73 14,42 15,07 105,7 Kiegyens.. 16,99 16,57 16,72 105,7 Növekedési 15,83 15,43 16,35 105,7 11

2013. Klasszikus 7,58 7,33 7,88 101,7 Kiegyensúly. 9,15 8,88 7,87 101,7 Növekedési 9,00 8,69 8,07 101,7 2014.Klasszikus 6,46 6,16 7,88 0,998 Kiegyensúly. 8,95 8,55 9,22 0,998 Növekedési 9,75 9,36 11,56 0,998 Megjegyzés: 1./ A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a 2001. évi beszámolóban megadottaktól. 2./ A hozamráta 2006-tól csak a pénztár egészére, 2011-től a fedezeti tartalékra kerül kiszámításra. Év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia- Bruttó nettó bruttó nettó hozam 2002. 8,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6,96 2003. 5,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2,84 2004. 16,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18,13 2005. 13,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13,26 2006. 8,06-8,86 8,29-8,52 2007. 7,04-6,75 6,22-6,30 2008. -16,51 - -12,97-7,47 - -7,03 2009. 23,60-23,21 19,92-20,22 2010. 11,02-9,64 5,65-6,29 2011. Klasszikus 3,84-3,23 - - - Kiegyens. 0,55 - -0,63 0,06 - -0,21 Növekedési -0,29-0,07 - - - 2012. Klasszikus 14,73-15,07 - - - Kiegyens. 15,18-16,67 17,44-16,73 Növekedési 15,83-16,35 - - - 2013.Klasszikus 7,58-7,88 - - - Kiegyens. 8,69-8,01 9,30-7,84 Növekedési 9,00-8,07 - - - 2014. Klasszikus 6,46-7,88 - - - Kiegyensúly. 7,71-9,37 9,30-9,18 Növekedési 9,75-11,56 - - - Megjegyzés: 2006-tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. Év 10 éves átlagos mutatók Vagyonnövek e-dési mutató Nettó hozamráta Referencia-hozam Fogyasztói árindex 2008. 6,36 7,61 6,14 6,72 2009. 7,79 7,97 7,98 6,14 2010. 7,74 7,83 7,99 5,66 2011. Klasszikus 7,03 7,41 7,51 5,13 Kiegyens. 6,71 7,02 7,13 5,13 Növekedés 6,75 6,97 7,24 5,13 2012. Klasszikus 8,03 8,01 8,31 5,17 Kiegyens. 7,79 7,82 8,09 5,17 Növekedés 7,63 7,67 8,10 5,17 12

2013.Klasszikus 8,14 8,32 8,64 4,87 Kiegyens. 8,14 8,28 8,42 4,87 Növekedési 7,97 8,11 8,44 4,87 2014. Klasszikus 7,40 7,36 7,87 4,16 Kiegyensúly 7,67 7,56 7,79 4,16 Növekedési 7,58 7,47 8,04 4,16 4. Szolgáltatások A szolgáltatást igénybevevők száma összhangban a pénzügyi tervek előrejelzéseivel a tagság korösszetételéből adódóan 2009-ben érte el csúcspontját. Akkor az igénybevételi hajlandóságot tovább erősítette a pénzügyi-gazdasági válság miatt elszenvedett 2008. évi negatív pénztári hozam, valamint az is, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől korábban már nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették, 2007-től kezdődően a korábbiaktól eltérően - nem kaptak adományt (amely személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összeg volt), és így - támogatás hiányában - szolgáltatás igénybevétellel megszüntették tagságukat. A növekedés akkor az előző évhez képest 70 %-os volt, az előző évek (2003-2008) átlagának pedig a kétszeresét érte el. Így 2010-re a nyugdíjkorhatárhoz közel állók száma jelentősen lecsökkent (ezt jelezte akkor az átlagéletkor csökkenése is), az igénybevételek száma 2010-ben az előző évinek csak 40 %-át érte el. 2011-ben azonban ismét ugrásszerű növekedés történt, amit a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba meneteli lehetősége és ezzel együtt a pénztári szolgáltatásuk igénybevétele indokol. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is folytatódott a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével szolgáltatásuk igénybevétele, bár nem érte el a 2011. évi szintet, sőt 2014-ben az előző évinek már csak 61 %-át tette ki. A pénztártagság túlnyomó többsége ugyanis nő - 2012.12.31-én a pénztártagság 78 %-a volt nő és csak 22 %-a férfi, ez az arány némileg javult (77,5 22,5 %-ra változott) 2013. végére és 77-23-ra módosult 2014. végére a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével, illetve szolgáltatás igénybevételével). Ezzel együtt tovább növekedett 2013-ban és különösen 2014-ben az átlagéletkor is, hiszen a társadalombiztosítás szerinti nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban tudnak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menni, másrészt ebből az is következik a fiatalabb korosztály belépése a Pénztárba messze elmarad a kívánatosnál. Év Átlagéletkor 2003. 43,03 2004. 43,36 2005. 43,74 2006. 44,10 2007. 44,30 2008. 44,40 2009. 44,28 2010. 43,90 2011. 43,89 2012. 44,03 2013. 45,50 2014. 46,07 13

Taglétszám koréves megoszlása 2014.12.31. taglétszám 200 150 100 50 0 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71 75 korév A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére. Szolgáltatás típus A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása: tagok száma (fő) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Egyösszegű * 55 85 94 109 165 140 238 88 241 190 88 53 Járadék 9 6 6 7 5 4 4 3 3 4 4 2 Egyö.+járad. 1 6 5 2 6 5 Összesen 65 91 100 116 170 144 243 97 249 196 98 60 * Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt Szolgáltatás típus összeg (e Ft) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Egyösszegű 37 686 113 220 111 290 120 493 260 170 326 053 282 404 168 968 532 071 358 928 131 180 100 198 1 117 Járadék 1 593 1 370 2 495 1 678 1 167 845 1 355 1 481 1 983 992 1 058 Egyö.+járad. 2 577 9 765 4 069 5 700 9 033 5 285 Összesen 39 564 114 590 113 785 122 171 261 287 327 220 285 826 180 088 537 621 366 611 141 205 106 541 14

Szolgáltat ás típus átlagos érték (e Ft/fő) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Egyösszegű 685 1 332 1 184 1 105 1 577 2 329 1 187 1 536 1 462 1 561 1 261 1 542 Járadék 177 228 416 240 223 292 211 339 494 496 248 529 Egyö.+járad. 2 577 1 628 814 2 850 1 506 1 057 Összesen 609 1 259 1 138 1 053 1 537 2 272 1 176 1 501 1 445 1 553 1 239 1 776 Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű, ill. járadékszolgáltatást igénybevevő tagjainkat is, akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. (A tárgyévben 65 fő egyösszegű szolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 53 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya évközben.) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban 2014. második felétől ellentétben a korábbiakkal - a pénztár 3 000 Ft eljárási díjat és az utalás költségét a szolgáltatási számlák terhére felszámolja. 5. A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan 2015.01.12-én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/2015.01.12. sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ezzel a Pénztár 2015-ben megszűnik, jogutódja pedig a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár lesz. Az átalakulás tervezett időpontja 2015.03.31. Budapest, 2015.03.10. Keömley-Horváth Zsolt Igazgatótanács elnöke 15