A KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Intézményi köszöntő Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculati bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát képzeljünk el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket meg kell őriznünk és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk. Küldetésnyilatkozat Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/ Iskolánk nyitva áll és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. Hangsúlyt fektetünk az alapvető emberi-erkölcsi értékekre való nevelésre. A becsület, a barátság, a család szeretete és megbecsülése, a hazaszeretet, mások értékeinek tiszteletben tartása, a konfliktusok elfogadható módon való kezelése, egészségünk és környezetünk megvédése és még sok fontos nevelési cél áll előttünk. Így lehet műveltséget követni, tudást fejleszteni, személyiséget formálni. Eger, 2013. március 25. Kerekné Fábri Eufrozina igazgató

Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 26 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 26 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 29 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 32 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 34 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 37 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje, Diákönkormányzat 39 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 40 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 43 1.9.1 A tanulmányok alatti vizsgák fajtái... 43 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya... 46 1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje... 47 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai... 49 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 51 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 53 2.1 Kifutó képzések helyi tantervei... 53 2.1.1. Óraterv a kerettanterv szerint a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira... 53 2.1.2. Óraterv a kerettanterv szerint a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira... 55 2.1.3. Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira... 58 2.2. A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek... 60 2.2.1. I. Egészségügy ágazat... 60 2.2.2 XXXVIII. Rendészet ágazat... 61 2.2.3. A szakiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete... 62 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 62 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 63 2.5 Mindennapos testnevelés... 70 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 71 2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak... 71 2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei... 74 2.9 Projektoktatás... 74 2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 75 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 75 2.11.1 Írásbeli feladatok értékelése... 78 2.11.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 79 2.11.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 80 1

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 81 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 81 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 85 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 87 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei... 87 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 88 2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 89 3. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM... 92 3.1. Bevezetés... 93 3.1.1. A Pedagógiai Program összeállításánál alapul vett dokumentumok... 95 3.2. A működés belső feltételrendszere... 95 3.2.1. Személyi feltételek, elvárások... 95 3.2.2. Tárgyi, környezeti feltételek... 96 3.2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások... 98 3.2.4. A kollégium kapcsolatrendszere... 98 3.3. Elvek... 100 3.3.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése... 100 3.3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei... 102 3.3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei... 104 3.3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei... 104 3.3.5. Egészségnevelési elvek... 105 3.3.6. Környezeti nevelési elvek... 106 3.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete... 108 3.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások... 108 3.4.1.1. Felkészítő foglalkozások... 108 3.4.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások... 109 3.4.2. Irányított tevékenységek... 110 3.5. Tevékenységkategóriák... 111 3.5.1. A tanulás... 111 3.5.2. Énkép, önismeret pályaorientáció... 114 3.5.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra... 121 3.5.4. Környezettudatosság... 124 3.5.5. Testi és lelki egészség... 127 3.5.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés... 130 3.5.7. Hon-és népismeret... 133 3.6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek 136 3.7. Egészségfejlesztési program... 137 3.8. A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai... 142 3.9. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése... 143 MELLÉKLETEK... 146 A középszintű érettségi vizsga témakörei... 146 Magyar nyelv és irodalom... 146 2

Történelem... 148 Idegen nyelvek: (angol, német)... 150 Matematika... 150 Fizika... 151 Kémia... 152 Biológia... 153 Földrajz... 155 Informatika... 157 Rajz és vizuális kultúra... 158 Testnevelés... 158 3

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: - az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai - a polgári társadalom normái - az egyetemes és nemzeti kultúra értékei - a közoktatási törvényben megfogalmazott normák Intézményi nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola és kollégium egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak és nyitottak legyenek minden változtatásra. A felelős állampolgári magatartás kialakítása. Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktatásunk tanuló-, illetve gyermekközpontú és humánus. Tantestületünk elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos fejlesztések s a partnerközpontú működések iránt. Iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő, a további műveltség megszerzését és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló nevelő-oktató tevékenység folyik. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy tanulóink: Korszerű, a kor szellemének megfelelő ismeretekhez jussanak és sikeres érettségi vizsgát, illetve sikeres szakmai vizsgát tehessenek Kialakítsák magukban a folyamatos önművelődés, a fenntartható fejlődéshez az élethosszig tartó tanulás igényét. 4

Rendelkezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amely biztosítja, hogy jól konvertálható tudású, az itthoni és külföldi munkaerőpiacon magukat menedzselni tudó szakemberré váljanak. Tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben vagy más szakképző intézményekben folytathassák. A szakmai tudás mellett, megfelelő intelligens, humánus viselkedési jegyekkel rendelkezzenek. Törekszünk a képességek fejlesztése mellett a közismereti és szakmai képzéssel összhangban az erkölcsi normák, szabályok elsajátíttatására. Mivel intézményünk tanulói a képzési idő elteltével többnyire segítő foglalkozású szakemberek lesznek, ezért fontos követelmény számukra a fegyelmezett, lelkiismeretes, humánus, megbízható magatartás az előítélet-mentesség, és a másság elfogadása Az iskolai tevékenységek során kialakítjuk tanulóinkban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet. Fejlesztjük a diákok környezettudatos magatartását, hogy tetteik pozitív módon hassanak a környezeti problémák megoldására, az egyetemes környezet javára. A tanulók egészséges életmódra nevelése Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelés, a közismereti oktatás, a szakmai képzés szerves egészet alkot, melyhez szükséges: A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, a pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szervezése, önképzés A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának a folyamatos fejlesztése A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos fejlesztése Felkészítés az eredményes érettségi és szakmai vizsgára Ösztönzés a sikeres nyelvvizsga és ECDL vizsga megszerzésére Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre, könyvtári kompetenciák kialakítása A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tehetséggondozás, hátránykompenzálás, felzárkóztatás, esélyteremtés 5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei, a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező fontos elemi tényezői. A módszerek kiválasztásában a nevelési célokon és feladatokon túl igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, vezetői stílusához; a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Iskolánk nevelési folyamatában a magatartás és tevékenységformálás a személyiségfejlesztéssel egységben történik. A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a tanulók önismeretének, kommunikáció, kompromisszum készségének fejlesztése, valamint toleranciájának és empátiájának erősítése is. A magatartásra ható módszerek a) Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás A dicséret iskolánkban használatos módjai Szóbeli dicséret nyilvános formái: tanórán, osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt; iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás) Írásbeli dicséret formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret (ellenőrző), igazgatói dicséret (oklevél, ellenőrző) A jutalmazás iskolánkban használatos formái oklevél jutalom (könyv, Kossuth Zsuzsanna Emlékplakett, Az év diákja cím adományozása, vándorserleg a szakképzésben ) Jutalmazzuk a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást; a szorgalmas, folyamatos odaadó közösségi munkát; a rendkívüli tevékenységeket (iskolai, városi, megyei, országos versenyeredmények). b) Elmarasztaló, kényszerítő módszerek: szóbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói); osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás (írásban); igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás (írásban); fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések (hatályos jogszabályok szerint). 6

Minőségi munkát biztosító módszerek, eljárások A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szervezése, munkaerő átcsoportosítása, szervezeti átalakítás, önképzés A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának folyamatos fejlesztése: reális önértékelés, differenciálás, önképzés, bemutató órák, projektek, ellenőrzés, óralátogatás, belső továbbképzés A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos fejlesztése (A helyi tantervben megfogalmazottak szerint) Felkészítés az eredményes érettségi és szakmai vizsgára Ösztönzés a sikeres nyelvvizsga és ECDL vizsga megszerzésére Igények felmérése, szakkör indítása, pályázatok keresése Személyiségfejlesztés A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Az azonos életkoron belül még további differenciálást tesznek szükségessé az iskola képzési céljai és képzési szintjei. A közösségfejlesztés: Szabadidős programokon, tanulmányi, illetve hétvégi kirándulásokon, pályaorientációs programokon, vetélkedőkön, iskolai rendezvényeken, osztályfőnöki órákon. A tehetség, képesség kibontakoztatása Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre: háziversenyek, tehetséges tanulók kiválasztása, egyéni foglalkozás, szakkörök, edzések, felmérés, lehetőség szerint a szükséges eszközök biztosítása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítése Hátránykompenzáció, motiváció a tanórákon, korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztés, szakember alkalmazása ( pszichológus, gyógypedagógus) Hagyományok ápolása, aktualizálása Az iskola névadójához kapcsolódó programok, eszközök: Kossuth Zsuzsanna-nap (február 19.), névadó vetélkedő, Kossuth Zsuzsanna emlékpark. Oktatási-nevelési célokhoz kapcsolódó rendezvények: tanévnyitó, diáknap, gombavató, elsősök avatása, karácsonyi ünnepség, Föld napja, egészségnap,sportnap, sí tábor, ballagás, tanévzáró, oklevélosztó 7

Nemzeti ünnepeink, emléknapok: március 15., október 6., október 23., holokauszt emléknap, kommunizmus áldozatainak emléknapja, költészet napja, magyar kultúra napja Sikeres diákjaink elismerése: az év diákja cím, kiemelkedő diákok tablója büszkeségeink Kerek évfordulók: jubileumi évkönyv és ünnepségek Hazai és külföldi kapcsolatok ápolása Szakmai kapcsolatrendszer ápolása, fejlesztése Közvetlen partnerek: tanulók (Képviselő: diákönkormányzatot patronáló pedagógus személyesen), pedagógusok (KT elnök személyesen), oktatást segítő dolgozók (Igazgató-személyesen), szülők (SZM-elnök, osztályfőnöki munkaközösség) fenntartó (Igazgató személyesen, írásban, telefonon), kollégium (Szakmai igazgatóhelyettes személyesen). belső elektronikus üzenőhálózat, levelezőrendszer Segítő partnerek: iskolaorvos, Magyar Vöröskereszt egri szervezet, Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Szociális Intézmények - Idősek Otthona (megyei és városi szinten), Szociális Fogl. Int. Fogyatékosok Otthona Andornaktálya, Hotel Eger, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona, Füzesabony További partnereink: Megyei Művelődési Központ, Cukorbetegek Egyesülete, Családsegítő Központ - Eger, Életreform Népfőiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv; OMSZ Egri Mentőállomás, TISZK. Könyvtárhasználat Könyvtárhasználati órák 9-12 évfolyamon, szaktárgyi órák helyszíne. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: könyvtárhasználati vetélkedő, kulturális programok, iskolai versenyek szervezése, önképzési lehetőség, olvasásfejlesztő programok. Tehetséggondozás: Felkészítés a Bod Péter Könyvtárhasználati tanulmányi versenyre. Tanulmányi versenyekre való felkészülés segítése az iskolai könyvtár könyvtári eszközeivel, informatikai környezetével. Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák, esélyegyenlőség - A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy a különböző kommunikációs helyzetekben feltalálja magát, szóban és írásban kapcsolatot tudjon teremteni. Törekedjen mások 8

megismerésére, az építő jellegű párbeszédre, az építő jellegű, őszinte, de nem sértő, a másik szempontjait is figyelembe vevő párbeszédre. - Felkelteni az érdeklődést idegen nyelvi kultúrák iránt, az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges ismeretek elsajátításához - A mindennapi életben tudjanak alkalmazni alapvető matematikai ismereteket, a problémák megoldásakor keressék a dolgok logikus okát, értékeljék az érvek láncolatát. - Természettudományos ismeretek birtokában legyenek kritikusak az áltudományos, a tudomány és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. - Tudják használni a komplex információ megszerzését segítő eszközöket, az internetet. Legyenek kreatívak, innovatívak. - Az alapvető képességek birtokában legyen igényük az önálló tanulásra, az IKT-eszközök használatára. Legyenek képesek szükség esetén információ, támogatás kérésére. Ismerjék a könyvtári ismeretszerzés technikáját. - Legyen igényük a közügyekben való hatékony együttműködésre, érdeklődjenek a közösséget érintő problémák iránt. Törekedjenek a kompromisszumra, tiszteljék a másságot, mások értékeit és legyenek empatikusak. - A személyes és társadalmi életben legyenek kreatívak, innovatívak. Legyenek képesek kisebb szervezési feladatot elvégezni. - Értsék az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Legyenek nyitottak, fogékonyak a kulturális értékek iránt. - Legyen igényük az önmegismerés, az önfejlesztés. Érezzék magukat felelősnek saját sorsuk alakításában. - Legyen igényük nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismerésére, ugyanakkor váljanak európai polgárokká, tiszteljék a demokrácia értékeit. - Váljanak tudatos fogyasztókká. Tudják mérlegelni döntéseiket, a pénzzel való bánást, a fenntartható fogyasztás elvét. - Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében. Tiszteljék a természetet, óvják a környezetet. - Törekedjenek az egészséges életmódra, alakítsanak ki egészséges életvitelt. Tanulási esélyegyenlőség A tanulók képességfejlesztésekor meghatározó, hogy mely kulcskompetenciák (ismeret, képesség, attitűd rendszer) fejlesztése kívánatos. 9

Fontosnak tartjuk: a tanulási nehézségek feltárását, a problémák megoldásának segítését, sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazását /egyéni korrepetálás, csoportos felzárkóztatás, páros munka, kooperatív technikák, tanulószoba szervezés, iskolapszichológus, szakvélemény, személyiségformálás/. a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórán és tanórán kívül /tanulmányi versenyekre való felkészítés, adaptív tanulásszervezés, információs és kommunikációs technikák alkalmazása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:a kerettantervben az érettségi és szakmai vizsgáztatási követelményekben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Személyiségfejlesztés: Közösségfejlesztő, önfejlesztő tréningeket, szituációs helyzeteket szervezünk a kommunikációs, önismereti készségfejlesztés, egészségkultúra, környezetkultúra, egészségtan, egészséggondozás, tanulásmódszertan, pálya-orientációs, valamint a pszichológiai jelenségekkel foglalkozó órákon. Az életmóddal foglalkozó órákon életviteli modellek bemutatásával, valamint tények és jelenségek megismertetésével, osztályfőnöki, valamint egyéb órákon, beszélgetésekkel, problémafelvetésekkel, szituációs játékokkal, vitakészségük és esztétikai érzékük fejlesztésével, személyes példaadással kívánunk hatni. Meggyőződésük formálását előadások, beszélgetések, vitafórumok, önálló munkáik elemzése, és a filmkultúra ezt elősegítő alkotásainak megtekintése szolgálja. 10

Szabadidős programokon, tanulmányi, illetve hétvégi kirándulásokon, pályaorientációs programokon, vetélkedőkön felvilágosítással, a tanulmányi tevékenység segítésével (pl. könyvtárhasználat), ösztönzéssel és a vita módszerével formáljuk személyiségüket. Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a sokoldalú tanulásnak, az iskolai életnek, munkának, játéknak; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, belsővé válásához. A tanórán kívüli személyiségfejlesztés A szabadidős programok során a tanulóknak lehetőségük van az önmegvalósításra, a gyakorlati készségük fejlesztésére és hasznosítására. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet. Greguss Pál 1. Egészségnevelés lényege, iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégia Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: 11

az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az egészségnevelési program megfogalmazza, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. Miért? - hosszú éveket töltenek iskolában - érdemben lehet hatást gyakorolni személyiségfejlődésükre - a hatások nagyban meghatározzák kialakuló szokásaikat, preferenciák kialakítását. - Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol a szűkebb tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, viselkedésére. Az iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégiája Az iskola humán szakiskola- és középiskolai tanterv alapján végzi az oktató nevelő munkáját a szakiskolában- és a szakközépiskolában. A szakképzésben pedig egészségügyi és szociális szakemberek képzése folyik. A humán szakmákban a szakmai orientáló és szakmai alapozó képzés, a szakképzésnek pedig a fő nevelési területe az egészségnevelés, valamint az egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés főbb tantárgyai melyekben az oktató, nevelőmunka folyik: Szakközépiskola Sorszám Évfolyam Tantárgy 1. 9. évfolyam Egészségtan Tanulásmódszertan Kommunikáció 2. 10. évfolyam Egészségtan Ön- és társismeret Humán pályák világa 3. 11. évfolyam Általános és személyiség-lélektan: Fejlődéslélektan és szocializáció: Egészséggondozás: Szakmai kommunikáció 4. 12. évfolyam Szociálpszichológia Mentálhigiéné Emberi test Gondozástan 12

Szakiskola Sorszám Évfolyam Tantárgy 1. 9. évfolyam Egészségkultúra Néprajz, társadalomismeret Tanulásmódszertan Viselkedés és kommunikációs kultúra Manuális készségfejlesztő gyakorlat: 2. 10. évfolyam Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek Anatómiai alapismeretek Elsősegély-nyújtási alapismeretek: Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: 1. az egészségnevelési tanterv a tanított tananyag és azok a különféle megközelítései amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek 2. legeredményesebben a rejtett tanterv segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz 3. az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. Pedagógiai alapelvek Általános elv, az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket. Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Az egészségfejlesztés feladata, hogy a tanulók: - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat 13

- ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat: - ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására - segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában - segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Egészségfejlesztési célkitűzések: Rövid távú célok A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy: a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért Középtávú célok olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönző az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskola, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében: minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen 14

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 2. Helyzetelemzés Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho - szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Problémafeltárás, helyzetértékelésben első és alapjaiban meghatározó tevékenység a szükségletfelmérés elvégzése Fontos annak meghatározásához, hogy az iskolában milyen egészségnevelési feladatok milyen hangsúllyal szerepeljenek az egészségfejlesztési munkában. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége 15

Az egészségnevelési program kialakításakor át kell tekinteni, hogy a tervben megjelennek-e az életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például: az egészséges táplálkozás a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. Fontosnak, hogy a felmérést osztály szinten kell elvégezni, hogy ki lehessen alakítani előbb az osztály, majd az iskola egészségfejlesztési területeit. Az iskolaorvosi vizsgálat, a testnevelő tanár edzettségi felmérése, az ifjúságvédelmi felelős szociológiai felmérése, az osztályfőnök és a SWOT felmérése adja a vizsgálat alapját. A kapott eredményeket osztályonként táblázatban kell rögzíteni, majd iskolai szinten összesíteni, elemezni és a konzekvenciát levonni, hogy a táplálkozás, mozgáskultúra gazdagítása, motorikus cselekvés biztonság, egészségkárosító magatartás elkerülése, párkapcsolatok, társas kapcsolatok területeket milyen szinten kell fejleszteni. A fejlesztés színterei osztályfőnöki óra, kollégiumi foglalkozás, szabadidős tevékenységek keretei. 3. Szociológiai felmérés Ennek a felmérése anonim kérdőívet kitöltésével történik. A SWOT analízis az intézmény legfontosabb jellemzőit adja meg, megmutatja az erősségeket, gyengeségeket, fejlesztésre a lehetőséget és a veszélyeket. Értékelés A kérdőívek kitöltése réven nyert információt kördiagramon rögzítik. Láthatóvá fog válni, hogy melyek a leginkább problematikus területek az iskola mindennapi működésében, Ezek azok a területek, amelyeket a fejleszteni kell, ezekre az iskolai egészségfejlesztési tervben kiemelt figyelmet kell fordítani. 4. Egészségfejlesztés tanórán kívüli tevékenységben A tanórán kívüli tevékenységben a kővetkező feladatokat látja el az iskola: - Egészségnevelési előadások különböző közoktatási intézményekben. 16

- Elsősegélynyújtás szakkör, és versenyen való részvétel - Személyiségfejlesztő munka más iskolának és intézményeknek - Egészségnevelési versenyek szervezése közoktatási intézményekben, és más intézményekben. - Diáksportköri munka, sportversenyekre való felkészülés, és részvétel - Kirándulások szervezése, és részvétele szabadidős tevékenységben 5. Az egészségnevelési munkában résztvevők köre A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők, család A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaorvos, védőnő A középfokú tanintézetben főfoglalkozású, és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tőrvény, és a 26/1997 NM értelmében szóló rendelet alapján látja el. Iskolapszichológus Jelenleg a TISZK pszichológusa áll rendelkezésre konzultációra. A pszichológus a lelki eredetű problémák, feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az iskola a kortárshatásokra is kitér az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport 17

nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. A kényes témák területén sikeresek ezek a programok, pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, A képzett kortársak hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik. Iskolán kívüli külső segítők köre - Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők - Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei - Rendvédelmi szervek - Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe - Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet - Magyar Vöröskereszt Egri Szervezete - Civil Szervezetek Egri Egyesülete A társadalmi hatások, a keleti régió adta gazdasági nehézségek rányomják bélyegét az iskola egészségfejlesztési tevékenységére. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanulóink elsősegély nyújtási alapismereteket a szakiskola és a szakközépiskola 10. osztályában tanulnak, tanórai keretek között. Tanórai kereteken kívül elsősegélynyújtó szakkörön, heti egy órában gyakorolhatják az elsősegélynyújtást. A szakkörös csapatból a legjobb 5 fő a Vöröskereszt városi versenyén, továbbjutás esetén megyei és országos versenyen adhatnak számot képességeikről. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását tanórán illetve délutáni foglalkozáson, szakköri formában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett. 18

Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik: a tanulók ismerjék meg: - Elsősegélynyújtás általános szabályai, jogi kérdések - Az elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai, elsősegélydoboz használata - Eszméletlenség, tünetei, ellátása - Felnőtt újraélesztési ismeretek Félautomata defibrillátor működési elve, alkalmazása - Vérzések fajtái, ellátásuk - Sebek, sérülések formái, ellátásuk - Csont-illetve ízületi sérülések és ellátásuk - Hasi, mellkasi sérülések és ellátásuk - Koponya és gerincsérülések és ellátásuk - Ájulás felismerése, ellátása - Mérgezések fajtái, ellátása - Légúti idegentest felismerése, ellátása - Drogok, gyógyszerek hatása a szervezetre - Belgyógyászati balesetek és ellátásuk - Gyakori, életet veszélyeztető állapotok felismerése, az elsősegélynyújtó lehetőségei a tanulók legyenek képesek: - Biztonságos helyszín megteremtésére, betegvizsgálatra - A különböző sérülések, vérzések ellátására - Ájulás, eszméletlen sérült ellátására - Légúti idegentest ellátására - mérgezett sérült ellátására - A különböző fektetési módok alkalmazására - Belgyógyászati balesetek ellátására - Felnőtt alapfokú újraélesztésre - Félautomata defibrillátor alkalmazására - Segélyhívásra Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti óra b) gyakorlat a gyakorlati foglalkozáson részt vesznek az egészségügyi ágazati osztályban tanuló, elsősegélynyújtó versenyre készülő tanulók is, mint kortársképzők. Az intézményünk profiljából adódóan az elsősegélynyújtásban jártas, azt oktató szakemberek/pedagógusok segítik a tanulókat a megfelelő ismeretek, készségek elsajátításában. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 19

A tanuló személyiségfejlődésében fontos szerepe van a tanulói közösségek hatásának, ezért az iskola alapvető feladata ezen közösségek megszerezése, fejlesztése, tudatos irányítása. Az iskolai közösségfejlesztés célja, olyan közösségek megteremtése az iskolában, melyek tagjaikat minél eredményesebb tanulásra, egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését. Az iskolai közösségfejlesztés feladatai Olyan közösségek kialakítása, fejlesztése, melyekben a tanulók elsajátíthatják és gyakorolhatják a konstruktív társadalmi magatartás értékeit és normáit, az interperszonális kapcsolatokhoz szükséges képességeket és technikákat, a nyitott, elfogadó és segítőkész magatartást a mássággal, valamint a beteg és a fogyatékos embertársaikkal kapcsolatban. Olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait. Formálni és erősíteni a tanulókban a magyarságtudatot és a hazaszeretet érzését. Kialakítani és fejleszteni a tanulók nyitott, elfogadó, toleráns viszonyát a közös európai és az egyetemes emberi értékekhez. Törekszünk arra, hogy minden tanulónk: - sajátítsa el a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, legyen képes önellenőrzésre egymás segítésére - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és lakói megismeréséhez, megbecsüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához vezetnek, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, viselkedjen környezettudatosan, életmódjában a természet tisztelete és iránti felelőssége alakuljon ki - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, prevenciós tevékenység 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Tanáraink arra törekednek, hogy a tananyag elsajátítása: - segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, 20

- biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - mélyítse el a nemzettudatot, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, hagyományápolás, környezettudatos magatartás, erkölcsösség, önálló érvelés véleménykifejtés - fejlessze ki a tanulóban az új információs kommunikációs rendszer kritikai módon való használatának képességét, - felelős örömteli párkapcsolatokra történő fölkészítésre, erősödjön az egymásért érzett felelősség érzése 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: - osztálykirándulások, projekt munkák, sítúrák, iskolai kirándulások, drámakör, énekkar, iskolai könyvtár: a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni és csoportos tanulását, önképzését szolgálja Hagyományőrző tevékenységek (Lásd: iskolai hagyományápolás) 1.4.3. A közösségi szolgálat Iskolánk a 2012-2013 tanévtől kiemelt feladatának tekinti a 9-12 évfolyamos diákok körében a közösségi szolgálat keretében végzett önkéntes tevékenységet. Az új köznevelési törvény a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1- je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, tanítási időn kívül összesen 50 órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott, egyéni vagy csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni. A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük. Emellett segíti a másság elfogadását, a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását. Vöröskeresztes Bázis Iskola vagyunk, így az önkéntes tevékenységvégzése tanulóink számára nem ismeretlen fogalom. Vannak Vöröskeresztes aktivistáink, akik folyamatosan egész évben tevékenykednek különböző versenyeken, rendezvényeken segédkeznek szervezett formában. Vannak egy-egy tevékenységre szerveződött csoportjaink, akik nem azonos korú tanulókból tevődnek össze, de azonos cél eléréséért tevékenykednek szintén önkéntesen. 21

Tudatosan törekedni fogunk arra, hogy ezek az önkéntes, vagy közösségi szolgálati programok hozzájáruljanak iskolánk tanulóinak személyiség és készségfejlődéséhez, gyakorlati tudásuk bővüléséhez, mely mind-mind elengedhetetlen feltételei a sikeres élet kialakításnak. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A tanítási órán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek Osztálykirándulások, projektek, kirándulások, drámakör, énekkar, sportkör, könyvtárhasználat 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 22

A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. A 14-22 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hét év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál -sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a - napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatokra. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Az osztályfőnök feladatai: Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki munka megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja. 23

Az osztályfőnök éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (9. osztályok esetében szeptember 30-ig) átgondolja a tanév feladatait az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján. Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó Házirend szabályait. Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi. Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. Az osztályfőnök felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel. A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Elektronikus napló, törzslapok, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, szülő értesítése a tanulmányi eredményről, iskolai viselkedésről, stb.)a hiányzásokat naprakészen vezeti, az igazolatlan mulasztások estén megteszi a kötelező lépéseket a GYIV felelőssel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével. Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a szaktanári tevékenységről tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket. Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel kollégista tanulók esetén a tanulók nevelő tanárával. Szükség esetén az éves munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Az osztályfőnök és a szülői ház kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala. Az osztályfőnök megvizsgálja az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez. 24

Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. Részt vesz a tanévnyitó és tanévzáró osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, továbbá amennyiben az iskola nevelési-oktatási helyzete indokolja az évközi osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, az osztályozó konferenciákra előkészíti a magatartás és szorgalomjegyeket a helyi tantervben meghatározott elvek szerint. Az osztályfőnök feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és kapcsolattartás mind az osztályfőnök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel. Az osztályfőnök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. Ennek osztályfőnökök számára legcélszerűbb formája az iskolavezetés által szervezett és az iskolában zajló továbbképzés. A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelő tanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival. Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra. Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalomért felelős pedagógus segítségével. Tanulmányi kirándulásra a kijelölt időszakban az igazgató által engedélyezetten elkíséri az osztályát Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. 25