Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve: Pap Jánosné 1. Jó gyakorlat megnevezése: Lurkó iskola előkészítő program 2. Tulajdonos neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde Képviselője: Szabóné Nagy Erzsébet 3. Megvalósítás helyszíne: Intézmény: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde OM azonosító: 037612 Régió: Nyugat-Dunántúl Megye:Zala Település: Sümegcsehi Irányítószám: 8357 Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 1. 4. Alkalmazási terület: Pedagógiai, módszertani, szervezetfejlesztés Intézmény típus: óvoda Korosztály: 5-7 5. Tartalmi leírás: 5.1. Bemutatott jó gyakorlat céljai: o Kidolgozott jó gyakorlat célja, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolakezdéshez o A fejlesztésnek köszönhetően a gyermekek hat-hét éves korra elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermekek testileg, lelkileg és szociálisan is éretté válnak. o A gyermekek folyamatos megismerése, fejlődésük nyomonkövetése lehetővé teszi a tudatos fejlesztést o A feladatok során előtérbe helyeztük a játékosságot o Célunk a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása
o A gyermekek egészséges körülmények között, szeretetben, biztonságban, egyéni érési ütemükben fejlődhessenek o Egyéni képességek a gyermeki játékszabadság figyelembevételével, tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. 5.2. Hogyan szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására o Lehetőség nyílik önálló tanulást elősegítő tevékenységközpontú foglalkozásokra, differenciált feladat megoldásokra, tanulásszervezésre, kooperatív tanulási technikák alkalmazására. o Új tanulástechnikai módszerek alkalmazásával lehetővé tesszük a hatékony ismeretszerzést o A fejlődésben mutatkozó egyéni eltéréseket hatékonyabban figyelembe vevő fejlesztőprogramot valósítunk meg o A frontális és az egyéni feladatok váltakozása a foglalkozásokon lehetővé teszi a differenciált fejlesztést. 5.3. A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazása: o A program jól kapcsolódik a kompetencia alapú oktatáshoz o A többszintű differenciálás lehetővé teszi kognitív képességek tudatos fejlesztését o A közös programok fejlesztik a szociális kompetenciákat: Kapcsolatteremtés, kapcsolat tartás, empátia, tolerancia, siker-és kudarc feldolgozó képesség, másság elfogadása o A projekt pedagógia alkalmazása segíti az együttműködést o A program biztosítja az SNI-s, HH, és HHH-s gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását is o Fejlődik verbális kompetenciájuk, hiszen fejlesztjük szókincsüket, szóbeli kifejezőképességüket.
5.4. A jó gyakorlat kiemelten szolgálja a gyerekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez: o A program kiemelten foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a gyerekek eltérő szociális háttérrel érkeznek az óvodába o Igyekeztünk olyan programokat szervezni, amely nem költség igényes viszont nagyon változatos, és sok fejlesztő feladatot foglal magába o A szülők folyamatos tájékoztatást kapnak a gyermekük fejlődéséről, feladatmegoldásáról, majd az iskolaérettségi vizsgálat eredményét részletesen ismertetjük velük. o Az óvodában szervezett vetélkedőkön, különböző rendezvényeinken a szülők is részt vesznek, a csapatok tagjaivá válhatnak, így személyesen is megbizonyosodhatnak a gyermekük feladatmegoldó képességéről. 5.5. Milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától: o A gyermekek szorongásmentesen várják az iskola kezdést o A gyermekek magas százalékban elérik az év végére az iskolaérettségi szintet. o Csökken azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek még egy évig óvodai fejlesztésben kell maradnia o A differenciált fejlesztésnek köszönhetően minden gyerek a saját egyéni ütemében fejlődhet, nem éri kudarcélmény. o A gyerekek feladattudata kialakul, ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Nő a kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk és önfegyelmük. 5.6. Jó gyakorlat kifejlesztésének fázisai. o Gyermekek fejlettségének felmérése, hiányok feltárása o Éves program kidolgozása, a fejlettségi szintek figyelembe vételével o Kutatómunka, amely során az egyes képességek fejlesztéséhez a megfelelő fejlesztő játékokat összegyűjtöttük o Program kipróbálása, szükséges módosítások elvégzése o Végleges program végrehajtása, értékelése
o Szülői elégedettség mérése az iskola-előkészítő programunkról, melynek eredményét beépítettük a programba. o Program hatékonyságának mérése, értékelése 5.7. Milyen jellemző körülmények esetén működőképes a jó gyakorlat: o Elsősorban olyan településen ajánlott, ahol van óvoda és iskola is. o Előnyös a kislétszámú csoport (15-20) o Differenciált fejlesztést támogató óvodapedagógus. o Különösebb személyi és eszközigénye nincs. o A kipróbálás vegyes életkorú csoportban történt, de homogén összetételű csoportban is megvalósítható o Hatékonyan alkalmazható olyan csoportokban, ahol magas a HH-s, HHH-s gyermekek száma. 5.8. Mitől egyedi a jó gyakorlat: o Éves tervben kidolgozott, hetekre lebontott foglalkozás tervezet teszi lehetővé a folyamatos, sokirányú fejlesztést o A foglalkozások egymásra épülnek és nagyon játékosak. o Az óvodában található eszközökkel megvalósíthatóak a feladatok o A frontális és egyéni feladatok váltakozása lehetőséget biztosít a gyermekek differenciált fejlesztésére o 5.9. hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a működés eredményességét o Szülői elégedettség mérése kérdőívvel o A gyermekek iskolaérettségi felmérésén elért eredmények o Nevelési Tanácsadói szakvélemények o Nevelési Tanácsadóba irányított gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat 6. Referenciák o Az óvoda, éves tervei, beszámolói o Szülői elégedettségmérés eredményessége o Az első osztályosok eredményes iskolai teljesítménye o Tanítónők elégedettsége a gyermekek felkészültségéről
7. Humán erőforrás igény o Csoportonként két óvoda pedagógus, egy dajka, tehát programunk erőforrás igénye nem haladja meg az óvodai létszámkeretet o Megvalósításhoz fontos, hogy a pedagógusok jó együttműködési-, innovációs készséggel rendelkezzenek és elkötelezettek legyenek a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjával kapcsolatban o Szükség van az óvodapedagógusok, szülők és az általános iskolai alsó tagozatos pedagógusok együttműködésére o Lényeges, hogy jól működő-egymást támogató- kapcsolat rendszer alakuljon ki a partnerek között 8. A fenntartáshoz szükséges igény o Eszköz igényében nem tér el túlságosan a hagyományosan működő óvodáktól, de megkönnyíti a munkát, ha vannak képesség fejlesztő játékok. 9. Átvitelhez szükséges költségek típusai o Know how ára o Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés o Utazás o Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés