2. 2005. II. negyedév Készítette az Agrár Európa Tanácsadó Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Budapest, Magyarország
TARTALOM OLDAL ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELÉS MAGYARORSZÁGON 3 A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELDOLGOZÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI 7 A CSEMEGEKUKORICA VILÁGA 17 A ZÖLDBORSÓ PIACÁNAK HELYZETE 28 PIACSZERKEZET 32 1075. Budapest, Károly krt. 11. 2
Zöldség-gyümölcstermelés Magyarországon Magyarország ökológiai és ökonómiai adottságai kiválóan alkalmasak a mezőgazdaság három fő ágazatának (gabona, hús és kertészet) művelésére. Az EU-csatlakozás előtt a hagyományos gabona-, húsvertikumra épült magyar mezőgazdaságon belül a - múltban is magas szinten művelt - kertészet új, a korábbinál nagyobb jelentőséget kapott. A kertészet mezőgazdaságon belüli jelentős szerepét alátámasztják mind a termelési, mind pedig az exportárbevételi adatok. Ma a kertészet adja a teljes mezőgazdasági termesztés mintegy 18,5 százalékát (több éves átlagban 20 százalékát), amivel az állattenyésztés (31,1 százalék) és a gabonatermelés (22,1 százalék) után a harmadik legjelentősebb ágazata a mezőgazdaságnak. Ha az exportárbevételeket tekintjük (köztudott Magyarország exportorientáltsága) még jelentősebb a kertészet szerepe, amely a teljes magyar mezőgazdasági export 23 százalékát adja, ezen belül is kiemelkedő a zöldség-gyümölcs exportunk szerepe 20 százalékkal, és ezzel minden mezőgazdasági területet megelőz. A kertészeten belül a termelési érték szerinti átlagos arányok (beleszámítva a szürke gazdaságban értékesített termékek értékét is): zöldség 180 milliárd Ft, gyümölcs 120 milliárd Ft, bor-szőlő 70 milliárd Ft, dísznövény 44 milliárd Ft és gyógynövény 30 milliárd Ft. Így a kertészetnek mindösszesen mintegy 450 milliárd Ft a termelési értéke. Ha más szempontok szerint vizsgáljuk a kertészet jelentőségét, az intenzív termesztésben rejlő magasabb árbevételi lehetőségek és az ehhez társuló kézimunka-igény az állattenyésztés mellett a legjelentősebb munkahely-teremtő és vidék-megtartó ágazat. A piaci lehetőségek szempontjából is kedvező a helyzete, miután a kertészeti termékek a lazán szabályozott termékek csoportjába tartoznak az Európai Unióban (ahol nincsenek kvóták), ezért megfelelő minőségű és árfekvésű termékekkel növelhetőek a piacaink. Emellett különleges adottságunk, hogy a Magyarországon termelt kertészeti termékek íze, aromája és beltartalmi értéke kiváló, szintén piaci előnyt jelent. A zöldség-gyümölcstermelés a kertészeti termelés mintegy 70 százalékát teszi ki, évi termelési értéke 300 milliárd forint körül van. A termőfelület nagysága 170 ezer ha, amelyből 100 ezer hektáros a zöldség- és 70 ezer hektáros a gyümölcstermelés. Az összes termelt árumennyiség átlagosan mintegy 2,5 millió tonna, melyből 1,7 millió tonna a zöldség és 0,8 millió tonna a gyümölcs. Az ágazat eltartóés munkaerő-foglalkoztató képessége magas, mintegy 100-120 ezer család megélhetését biztosítja. Az uniós zöldség-gyümölcs piacszabályozás két fontos alapra épül, az egyik a szervezeti átalakításra, a másik pedig a minőségi áru-előállítására vonatkozik. A szervezet átalakítás keretében a termelőknek termelői értékesítő szervezeteket (producer organization), TÉSZ-eket szükséges létrehozniuk, miután csak ezeken keresztül juthatnak piacszabályozási támogatáshoz az Unióban. Magyarországon ma 100 TÉSZ van, ebből azonban csak 8 van véglegesen elismerve, a többi ideiglenesen. Ez a szám rövid távon még emelkedhet, de középtávon gyors mérséklődésbe kezd majd. Még nőni fog amiatt, mert jelenleg az országos lefedettségük még messze nem egyenletes, s csökkenni azért, mert egyesülni fognak a TÉSZ-ek, piaci befolyásuk további növelése érdekében. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a velünk együtt csatlakozott Lengyelországban, ahol a zöldségtermelés jelentősebb, mint nálunk, a szövetkezési hajlandóság messze elmarad a miénktől. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 3
A TÉSZ-ek jelenleg a termelés 10 százalékát adják, de ez az arány hamarosan akár a 30-40 százalékot is elérheti. A magyarországi zöldség-gyümölcstermesztésben már előrehaladott a szerkezetváltás, mely a versenyképesség fokozása érdekében zajlik. Növekszik a minőségi árutermelés szerepe, fejlődik az intenzív szabadföldi, valamint az öntözéses és fólia alatti termelés. Kiemelést érdemel, hogy meghatározó termékünk, a csemegekukorica termelésére Magyarország adottságai kiválóak. A zöldborsónál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Abban a tőlünk északabbra levő területek vannak optimálisabb helyzetben. Közvetlenül az EU csatlakozás hatásának tudhatjuk be, hogy az elmúlt évek csökkenő felvásárlási árai miatt a termelők jelentős része nem vállalta a zöldborsó vetését, inkább a kiszámíthatóan támogatott gabonafélék felé fordultak. Ez az általánosítható hozzáállás több zöldség és gyümölcs esetén okoz átmeneti termelés visszaesést Magyarországon. Mivel a csemegekukorica gabonafélének számít szabályozási szempontból, területalapú támogatásra jogosult kultúra. Ez szintén azt eredményezte, hogy a kockázatosabb csemegekukorica helyett sokan takarmánykukoricát vetettek 2004-ben, ami meg is látszik a rekordtermésben. A tartósítóipar alapanyagai közül 2004-ben a csemegekukorica, a zöldborsó és a paradicsom felvásárlási ára egyaránt emelkedett. Ennek szintje a csemegekukoricánál 21 százalékos, a zöldborsónál 28 százalékos, a paradicsomnál 40 százalékos volt. Ez értelemszerűen ugrásszerű emelkedést eredményezett a feldolgozóipar önköltségeiben, melyben az alapanyagok átlagosan 60 százalékos arányt képviselnek. Zöldség felvásárlási árak alakulása, Ft/kg 2001 2002 2003 2004 Vöröshagyma 24,5 31,8 38,5 34,2 Fokhagyma 177,2 210,4 195,3 184,8 Sárgarépa 22,5 28,7 35,0 25,9 Petrezselyemgyörkér 73,8 100,3 192,3 100,8 Retek 124,0 116,9 135,2 133,8 Paradicsom 18,1 18,5 21,0 29,3 Uborka 82,1 56,0 61,0 96,3 Zöldborsó 55,8 51,3 48,0 61,3 Zöldbab 49,0 52,4 54,6 51,2 Karfiol 58,7 56,0 65,2 55,4 Fejes káposzta 39,1 43,9 47,4 31,5 Kelkáposzta 53,8 68,7 67,8 50,6 Karalábé 44,4 61,4 68,4 48,7 Csemegekukorica 19,4 20,1 19,1 23,1 Spárga 327,2 332,5 211,2 199,2 Termesztett gomba 239,5 227,7 240,4 Forrás: KSH 242,0 1075. Budapest, Károly krt. 11. 4
A feldolgozóipar teljesítményét a felvásárlási árak emelkedése mellett az erős forint is rontotta. 2004- ben a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödött, ami a kivitel jövedelmezőségét rontotta. Forrás: MNB 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Euró és dollár árfolyam, éves átlag 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Mielőtt a feldolgozóipar helyzetét áttekintenénk, vizsgáljuk meg árumérleg szempontjából a zöldséggyümölcs szektort! A teljes hazai zöldség-gyümölcstermelésre vonatkozóan a feldolgozásra kerülő alapanyag aránya 60 százalék. Ebből 42 a konzerviparba, 12 a hűtőiparba, 6 pedig a szárítókba kerül. A konzerviparban az összes alapanyag 45 százaléka az előkészítési veszteség, míg az eltérő termékszerkezet miatta a hűtőiparban ez az arány 39 százalékos. A konzerviparba nem jelentéktelen az import alapanyagok mennyisége sem. 2003-ban 113 ezer tonna volt. Zöldség-gyümölcs árumérleg, 2003, ezer tonna Friss piaci Konzervipari Hűtőipari Szárítóipari Összesen Importáru 316 113 8 16 453 Hazai árufogyasztás 685 204 109 6 1004 Hazai áru alapanyagigénye 742 369 177 22 1310 Hazai árufogyasztás 1001 316 117 22 1456 Exportáru 349 438 100 16 903 Exportáru alapanyagigénye 379 794 163 118 1454 Áruvá készítés alapanyag-vesztesége 86 521 131 141 879 Összes magyar áru 1034 642 209 22 1907 Összes magyar alapanyag 1121 1163 340 163 2787 Magyar alapanyag megoszlása, % 40,2 41,7 12,2 5,9 Forrás: MZGySZSZT 100 1075. Budapest, Károly krt. 11. 5
A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELDOLGOZÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI Sem a konzervek, sem a fagyasztott termékek nem alapvető élelmiszerek. Ennek inkább előnyeit emeljük itt ki. Az ilyen termékekkel szembeni árérzékenység elmarad az alapélelmiszerekénél tapasztalttól. Ez a jelenlegi, kiélezett árversenyben egyre fontosabb tényezővé válik. Véleményünk szerint, néhány százalékos, vagy forintos áremelkedés nem veti vissza a fogyasztást. Más a helyzet a gyártói és a kereskedelmi márkák közötti árkülönbség terén. Amennyiben a két féle márka közötti árkülönbség jelentős, a gyártói márka elveszti vonzóképességét. Ezt legjobban a csemegekukorica és a zöldborsó konzervek piacán lehet érzékelni. Azért kívánkoztak ezek az információk mindjárt a fejezet elejére, mert segítenek megérteni, hogy a márkahűség nem sajátja a tartósítóipari termékek piacának. A márka csak akkor tud értéket eladni, ha ára nincs messze a kereskedelmi márkákétól. Ilyen helyzetben a konzerv- és a hűtőipar hatékonysága, kapacitásainak kihasználtsági szintje elsődleges fontosságúvá lép elő. A zöldség-gyümölcs szakágazati besorolás alá a tartósítóipar két ága, a konzervipar és a hűtőipar tartozik. Együttes árbevételük 200 milliárd forint körüli, amiből kétharmadot a konzerv, egyet a hűtőipar teljesít. A mintegy 260 vállalkozás közül 50 hűtőipari, a többi konzervgyártó. Az élelmiszeripar forgalmából és termeléséből egyaránt 10-10 százalékkal részesednek. Az iparág exportjának ötödét teljesítik. Az élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcs-feldolgozás aránya 10 százalék alatt marad mind a bruttó termelési érték, mind az értékesítés tekintetében. 2003-ban a betakarított zöldségfélék 16 százalékát a hazai hűtőipar, 26 százalékát pedig a konzervipar dolgozta fel. A gyümölcstermésnek mindössze 3,3 százaléka került hűtőipari feldolgozásra a hazai üzemekben, míg a konzervipar a betakarított gyümölcsmennyiség több mint 63 százalékára tartott igényt. E magas arányszám mögött elsősorban az áll, hogy a gyümölcstermés háromnegyedét adó alma 85 százaléka ipari almaként a hazai konzervgyárakba került. A tartósítóipar összes felvásárlása meghaladja a 1,5 millió tonnát csak zöldségből és gyümölcsből, amihez a húsfélék is A két kiemelt zöldségféléből fenti arányok sokkal magasabbak, hiszen a zöldborsó 96, a csemegekukorica 100 százalékban ipari feldolgozásra került. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 6
Zöldség- és gyümölcstermelés és felvásárlás 2003-ban ezer tonna TERMELÉS Szabadföldi zöldség 1585 Zöldborsó 59 Csemegekukorica 618 Hajtatott zöldség 417,5 Összes zöldség 2002,5 Gyümülcs 784 FELVÁSÁRLÁS Zöldség 1143 Zöldborsó 56,5 Csemegekukorica 618 Gyümülcs 522,6 Forrás: MZGySZSZT 1 Az elmúlt évig a két iparág egészen eltérő piaci és gazdálkodási körülmények között tevékenykedett, a forint erősödése azonban egyformán súlyosan érintette mindkettőt, ami fokozott exportorientációjuk következménye. A konzerviparban a csatlakozásnak a hús- és a baromfiiparinál gyorsabb, s ebből következően hamarabb véget érő, negatív hatása van. A konzervipar 210 vállalkozásának zöme ugyanis kis- és közepes méretű, amelyek eladósodottsága és likviditása már ma is kritikus szinten van. A csatlakozás utáni hatékonysági versenyben, az előírásoknak való meg nem felelés miatt sokan közülük elvéreznek. Pedig a kis és közepes méretű cégeknek is van helye a konzervek piacán. Ezek a vállalkozások tudják gyártani azokat a jellemzően nagy kézimunka-igényű termékeket, amelyek a piac magas hozzáadott értékű szegmenseiben népszerűek. Ezt bizonyítja a konzervipar nyugati szerkezete, hiszen az Unióban a 100 500 főt foglalkoztató középvállalatokra jut az eladások több mint fele, és a nagyvállalatok szerepe elenyésző, addig Magyarországon a struktúra fordított, a nagyvállalatoké a vezető szerep, a termékmennyiség több, mint kétharmadát ezek állítják elő. E struktúrához azonban stabil gazdálkodási háttér, beruházások kellenek. El is érkeztünk a legmeghatározóbb problémához, a tőkeszerkezethez. Az immár harmadik egymást követő exportválság igen megviselte a konzervipart. 1993 (a szovjet piac széthullása) és 1998 (orosz válság) után a forint erősödése sodorta értékesítési válságba az iparágat. A konzervtermelés közel hetven (2003-ban 68) százaléka kerül exportra, 50-50 százalékban keleti és nyugati irányba. Értékben persze a nyugati, főleg német kivitel a meghatározó. Bár ehhez tudnunk kell, hogy a magyar termékek jórészt, mint helyi kereskedelmi márkák, kerülnek ott a polcokra. A konzervipar termelése 2003-ban 642 ezer tonna volt, ez tavaly 10 százalékkal mérséklődött. A tavalyi szezon nagy vesztese a csemegeuborka volt. A három éve még 56 ezer tonnás felvásárlás 2004- re 30 ezer tonna alá esett. Az okok: a belépéssel e növény támogatása megszűnt, a főleg kistermelőkből álló termelői kör motivációja jelentősen lecsökkent. Az exportpiacokon az erős forint miatt elveszette versenyképességét a magyar uborka. A feldolgozók tavaly alapanyagigényük 10 százalékát importból fedezték, s ez az arány az elkövetkezőkben tovább fog emelkedni. 1 Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 1075. Budapest, Károly krt. 11. 7
Hasonló a helyzet a paradicsomnál. Az EU régi tagállamaiban 8,5 millió tonna paradicsomot sűrítenek be, ennek felét Olaszországban. Az ottani termék árával a hazai nem tud versenyre kelni, így valószínűleg néhány éven belül e tevékenység megszűnik az országban. A statisztikai adatok szerint a zöldségkonzervek kivitele 2003-ban 436 ezer tonnás volt, ami 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Értékben ezt meghaladó mértékkel nőtt a kivitel, ami a drágább termékek arányának növekedése miatt történt, nem pedig az árak emelkedése miatt. A fagyasztott zöldségek kivitele csökkenő tendenciájú, de ezen belül a kukoricáé folyamatosan emelkedik. A zöldborsóé viszont csökken. Az import oldalán sajnos a növekedésé a főszerep. Még nem jelentős. De gyorsan bővülő a zöldségkeverékek behozatala. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a Globus ebben nem kis szerepet játszik, hiszen lengyel üzemeiből jelentős mennyiséget importál. Zöldség-gyümölcs termékek külkereskedelme, tonna tonna 2001 2002 2003 Fagyasztott zöldség export 103674 97469 89043 csemegkukorica 38760 43344 47846 zöldborsó 19545 16534 12771 zöldségkeverék 8249 7148 7068 import 7714 4420 5693 csemegkukorica 816 853 89 zöldborsó 2801 1676 1014 zöldségkeverék 2513 1028 2392 Konzerv zöldség export 450831 425785 436596 csemegkukorica 98682 123572 138181 zöldborsó 71432 56366 77327 zöldségkeverék 8193 5486 5667 import 78022 87115 112562 csemegkukorica 414 290 308 zöldborsó 2358 251 174 zöldségkeverék 139 348 701 Forrás: MZGySZSZT Konzervipari termékek exportja, 2003 tonna ezer USD ezer euró Zöldségkonzervek 325 689 256 883 227 549 ebből savanyúságok 73 260 54 325 48 132 Paradicsom termékek 20 825 18 127 16 084 Főzelékkonzervek 93 423 65 973 58 341 Csemegekukorica-konzerv 138 181 118 458 104 992 Gyümölcskonzervek 79 476 75 142 65 994 ebből dzsemek 1 693 1 610 1 423 Befőttek 31 135 34 858 30 526 Almalé és -sűrítmény 46 648 38 674 34 045 Összesen 405 165 332 025 293 543 Forrás: MZGySZSZT 1075. Budapest, Károly krt. 11. 8
2003-ban a feldolgozott zöldségfélék teljes exportmennyiségének 35 százalékát a fagyasztott és tartósított kukorica tette ki. 2003-ban 48 ezer tonna fagyasztott és 138 ezer tonna tartósított csemegekukoricát vittek ki az országból. A tartósított borsó exportja a termelés függvényében szintén eléggé ingadozó. A feldolgozott zöldségfélék kivitelében jelentős tételt képviselnek még a zöldségkeverékek. A gyökérzöldségek és hüvelyesek nagy része fagyasztott keverékek formájában kerül a kereskedelembe. A friss és feldolgozott gyümölcsök exportja az árualap mennyiségének függvényében az utóbbi években erős ingadozást mutatott. A friss áru kivitele az utóbbi három évben összességében növekvő irányzatú, a feldolgozott gyümölcsök exportja azonban folyamatosan csökkent. Az exportbevétel negyede a friss, háromnegyede a feldolgozott gyümölcsök értékesítéséből származik. A friss és feldolgozott gyümölcsök között az exportban az alma vezet. A friss áru jelentősége ugyan évről évre csökken, elsősorban az exportra alkalmas fajták hiánya miatt. A friss áruk kivitelében az elmúlt években a csonthéjasok jelentették a második legnagyobb tételt, 30-40 százalékos aránnyal. A csonthéjasok között kiemelkedik a meggy, az árucsoport exportértékének több, mint kétharmadát biztosítva. Fontos és viszonylag stabil részét képezik exportunknak a bogyós gyümölcsök. Az utóbbi években e sok fajtából álló színes termékcsoport közel kétmilliárdos export bevételt biztosított, az évi 14-17 ezer tonnás árualap révén. A görögdinnyeexport dinamikus fejlődése az utóbbi évek sikertörténetének számít. A kivitel a 2000. évi 92 ezer tonnáról 2002-ben közel 153 ezer tonnára nőtt, értékben pedig 2,5 milliárdról 3,8 milliárd forintra. Az ágazat exportjában az elmúlt évtizedben lassan átalakult a rendszerváltás előtti évek hagyományos relációs szerkezete, miszerint Nyugat- Európába szállítottuk a friss és fagyasztott árut, Kelet- Európába pedig a tartósított zöldség- és gyümölcsféléket. Azóta a merev struktúra nagymértékben enyhült. A friss termékeket ma már nagyobb mennyiségben exportáljuk a szomszédos országokba is, ugyanakkor a feldolgozott áruk nagy felvevőpiacai között ott találjuk a nyugat-európai országokat. A hagyományos szerkezet azonban még sok tekintetben megmaradt: a friss áruk legnagyobb felvevője ma is Németország, a konzerveké pedig Oroszország (ill. a Szovjetunió többi utódállama). Az elmúlt évek külkereskedelmi adataiból kiderül, hogy a friss és a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök exportjának 23 százalékát Németországba szállítjuk, további 9-10 százalék Ausztriába kerül. Németország mögött második legnagyobb partnerünk Oroszország, aránya 18 százalékos a zöldségek és gyümölcsök kiviteléből. Harmadik helyen Lengyelország áll 12 százalékkal. Értékben ezek az arányok 26,5, 19,7 és 6 százalék, de itt a harmadik helyre fellép Ausztria 12 százalékkal. A konzervek exportjában továbbra is az orosz piac a meghatározó, aránya mennyiségben 48, értékben 45 százalékos volt 2003-ban. A belföldi piacon jelenleg 10 százalék körüli az import konzervek aránya. Ezek főleg választéknövelő termékek (hal-, déligyümölcskonzervek, illetve őszibarack). A magyarországi konzerviparban három jelentős csoport alakult ki. Ezek a Globus-csoport, az Univer és a Bonduelle. Együttes forgalmuk meghaladja a 75 milliárd forintot. A magyarországi konzervipar tehát meglehetősen koncentrálttá vált az elmúlt években. A három legnagyobb piaci szereplő a konzervpiac közel kétharmadát tartja a kezében. Rajtuk kívül kéttucatnyi cég mondhat még magának 1075. Budapest, Károly krt. 11. 9
jelentősnek nevezhető, 1-2 milliárd forint körüli forgalmat, míg a többi közel kétszáz üzem a kisüzemi kategóriába tartozik, és helyi piacokra termel. A konzervipar saját felmérése szerint csak az előírásoknak való teljes megfelelés iparági szinten 15 milliárd forint körüli beruházást igényelne. A koncentráció növekedése, valamint a hatalmas beruházási igény mondatja velünk, hogy a konzerviparból számos vállalkozás fog eltűnni az előttünk álló években. Ezek között pedig nem csak kis üzemek, hanem több nagy is lesz. A kis és közepes méretű üzemek közül a továbbélők a magasabb hozzáadott értékű termékekre specializálódva, esetleg azokat bérgyártva lehetnek életképesek. Példaként hozzuk a 2003. évi beruházásokat a szektorban. A közel 9,6 milliárd forintos beruházás kétharmadát valósították meg saját forrásból. 2003. évi élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke, ezer Ft Épületek Belföldi gépek Belföldi Import gépek Import és egyéb és jármûvek és berendezések jármûvek Megnevezés építmények berendezések (járművek nélkül) Egyéb Összesen Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás összesen 24 783 471 33 730 833 3 858 081 24 255 384 3 366 894 4 262 600 94 257 262 ebbõl: 1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 505 734 872 140 91 623 829 136 53 630 12 647 2 364 910 1533 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 2 421 371 5 127 069 232 584 1 073 549 214 214 516 200 9 584 987 Forrás: AKII 1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Épületek Belföldi gépek Belföldi Import gépek Import és egyéb és járművek és berendezések járművek Megnevezés építmények berendezések (járművek nélkül) Egyéb Összesen saját forrás 424 719 796 988 83 593 679 734 53 630 12 647 2 051 311 belföldi hitel 36 015 59 632 8 030 149 402 253 079 költségvetési támogatás 45 000 15 520 60 520 Forrás: AKII 1533 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Épületek Belföldi gépek Belföldi Import gépek Import és egyéb és járművek és berendezések jármûvek Megnevezés építmények berendezések (járművek nélkül) Egyéb Összesen saját forrás 1 362 619 2 812 617 222 864 900 237 214 214 480 588 5 993 139 belföldi hitel 601 431 216 453 9 720 170 671 998 275 alapjuttatás 40 109 3 125 43 234 költségvetési támogatás 121 571 119 514 2 641 35 612 279 338 egyéb forrás 295 641 1 975 360 2 271 001 Forrás: AKII A belföldi konzervfogyasztás fejenként 16-18 kilogramm közötti, aminek növekedésére nem lehet számítani. A fogyasztás csökkenésében a még ma is élő, a konzerveket az olcsó élelmiszerekkel azonosító fogyasztói kép játszotta a legfontosabb szerepet. Az alapanyag termelés nehézségeiből adódó magas beszerzési áraknak és az élelmiszerkereskedelemmel szembeni gyenge tárgyalási pozíciónak a következménye az, hogy a hagyományos konzervipari termékek belföldi forgalmazásának jövedelmezősége alacsony szintű. Az iparág évek óta halmozódó veszteségéhez pedig ezen kívül az alacsony világpiaci árak és a csaknem teljesen eltűnt exporttámogatás is hozzájárul. Mindebből az következik, hogy még a jelenlegi igen alacsony, átlagosan 50 százalékosan 1075. Budapest, Károly krt. 11. 10
kihasznált kapacitások fenntartása sem tűnik reálisnak. A meglévő kapacitás kihasználására, még a keleti export számottevő növekedése esetén sem látunk komoly esélyt. A hővel, illetve annak kombinációs változataival végzett tartósítás jelenleg ugyan a legelterjedtebb módszer az élelmiszeriparban, de hosszú távon háttérbe fog szorulni. Ezt a folyamatot a fogyasztási kultúra változatlansága és az életszínvonal gyenge növekedése, illetve a hatalmas kapacitások leépülésének tehetetlensége lassítja leginkább. Az exporthoz hasonlóan a belföldi forgalomban is növekszik a csemegekukorica és a zöldborsó aránya. Ezek a sikertermékek felgyorsították a fajtaválaszték átalakulását, s így ma csemegekukoricából Magyarország a kontinens legnagyobb termelője. A feldolgozott gyümölcsök évek óta veszítenek jelentőségükből. Ennek elsődleges oka a termés jelentős ingadozása, másodsorban az exportlehetőségek beszűkülése. Kivételt egyedül a meggy képez, amelyből a feldolgozott mennyiség évente még 20 ezer tonnás. Feldolgozott paradicsomra 130790 tonnás kvótát kaptunk, szemben az igényelt 321442 tonnával. Piacon mára három szereplő maradt. A békéscsabai Almex kft, a Kecskeméti Konzervgyár és a felszámolás alatt lévő Aranyfácán. A kvótához kötődő termelési támogatást a termelők kaják, ha érvényes felvásárlási szerződést mutatnak be, ezért a támogatás közvetve javítja a szerződéses fegyelmet az ágazatban. A tonnánként 34,5 eurós támogatást április közepéig várhatóan kifizetik a gazdák számára. Ez a szerkezeti változás teszi lehetővé, hogy a konzervipar termelése még tartani tudja 600 ezer tonnás szintjét. Összefoglalva a konzervipar helyzetét, kilátásait, inkább negatív képet kapunk. Tanulságos, hogy a csatlakozás után Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban egyaránt 40 százalékkal csökkent a konzervgyártók száma. A nagy konzervgyártóknak van a legkevesebb félnivalójuk (ők még befektetőkre is számíthatnak), míg a kis és közepesek között csak a valóban innovatívak tudnak majd talpon maradni. Ennek a csoportnak a tennivalói a specializáció fokozása, a feltőkésítés, a koncentráció (a vállalkozás méretének) növelése, a márkapolitika kialakítása. Jelenleg a Globus-on és Bonduelle-n kívül alig tudunk márkát említeni. A márkák hiánya mellett további komoly feladat az EU élelmiszer előállítási szabályainak való megfelelés (úgy, mint higiénia, nyomonkövethetőség, környezetvédelem). Ez utóbbi még a nagy konzervgyárak számára is súlyos gondot jelent. A belföldi piac mennyiségi növekedésére pedig nem lehet számítani, csak értékbelire. Az elkövetkezendő két-három év a konzervipar nehéz időszaka lesz, de amely cég ezután talpon marad, az tartós szereplője lesz a piacnak. A hűtőipar mindig is az élelmiszeripar elitjébe tartozott. (Ezt még a Mirelite kifejezés megalkotásakor is hangsúlyozták.) Az utóbbi két év azonban sok nehézséget hozott a hűtőipar számára is. A válság jelei felszámolásokban (Arvit) veszteségekben (Fevita, Globus) profilváltásban (Goldsun, Miskolci) is tetten érhetők. A hűtőipar talán az egyetlen élelmiszeripari szakágazat, melynek termelése technológiailag és minőségileg sosem különült el az értékesítés iránya szerint. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtized 1075. Budapest, Károly krt. 11. 11
elején lezajlott kényszerű piacváltás az élelmiszeripari szakágazatok közül talán a hűtőipart érintette legkevésbé. Annak ellenére, hogy termelésének átlagosan kétharmadát külföldön értékesíti, aminek túlnyomó többsége már korábban is nyugati irányban hagyta el az országot. Ezzel szemben jelentéktelennek nevezhető import áll, főleg tengeri eredetű termékek. A szakágazat szerkezete a következő: 8 cég rendelkezik 20 ezer tonnánál nagyobb éves termeléssel, 10 található a 10-15 ezer tonnás szinten, míg a többi ennél kisebb kapacitással rendelkezik. Az exportot zöldségből, gyümölcsből jórészt a nagyok teljesítik, a kisebbek a belföldi piacon versenyeznek. A szakágazat átlagosan 220 ezer tonnás termelésének háromnegyede zöldség, illetve zöldségkeverék. A többit a gyümölcsök és a készételek, tésztafélék alkotják. Ez összhangban van a fogyasztás szerkezetével, amelyben 90 százalék a zöldségek aránya, míg a maradék 10 százalékon a burgonya, a gyümölcs és a tésztafélék osztoznak. A gyorsfagyasztott élelmiszerek iránti kereslet földrajzilag erősen differenciált. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban az országos átlag feletti a kereslet. Ez nem véletlen, hiszen vidéken, a falvakban a legtöbb háztartásban saját termelésből biztosítják a fogyasztás nagy részét. Számszerűen a jelenleg 120 ezer tonnás belföldi piacon a fővárosiak átlagosan kétszerannyi gyorsfagyasztott élelmiszert fogyasztanak, mint a vidékiek. A kapacitáskihasználásról alkotott képhez hozzátartozik, hogy a hűtőipar a termelési tevékenysége mellett - kialakulása óta - folytat bértárolási tevékenységet. Ezzel folyamatosan gyakorlatilag 100 százalék közelében lehetett tartani a tárolókapacitások kihasználtságát. Mivel a kapcsolódó iparágakban (húsipar, baromfiipar, tejipar) az elmúlt évtizedben jórészt kiépítették a megfelelő méretű tárolótereket, e tevékenység a hűtőiparban az utóbbi időben háttérbe szorult. Ez azért érintette hátrányosan a hűtőipari cégeket, mert a bértárolás az alaptevékenységüknél jobb jövedelmezőséget biztosított számukra. Ennek háttérbe szorulásával viszont rákényszerültek arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak saját termékeik piacára. Ekkor vette kezdetét az az innovációs hullám, amely még ma is tart. A kertészeti ágazatok válsága a hűtőipart is negatívan érintette. Ennek következménye a beruházások elmaradása és az eladósodottság növekedése, a likviditás romlása. Ezt tetézte a forint erősödése. A hűtőipar helyzetének megítélésekor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a viszonylag fiatal iparág olyan élelmiszereket gyárt, melyek a legfejlettebb fogyasztói kultúrával rendelkező néprétegek igényeinek kielégítésére hivatottak. Magyarul, ezek olyan modern élelmiszerek, melyek kereslete a gazdasági és társadalmi fejlettség bizonyos szintje felett kezd el növekedni. A magyar fogyasztók éppen a küszöbén állnak e szintnek. Az ehhez szükséges technikai feltételek (háztartási gépek) csak a mikrohullámú sütők arányában maradnak el a nyugat-európai országokétól. A termékek árai sem nevezhetők az alacsony kereslet valódi okainak. Inkább a fogyasztói szokások, a vásárlóban kialakult kép különbözik a nagyfogyasztású országokétól. A hazai lakosság fogyasztási szokásaiban (például a főtt illetve hideg vacsorákban) szűk helye van a fagyasztott készételeknek. A gyorsfagyasztott termékek forgalmazásába több házhozszállítással foglalkozó cég is bekapcsolódott. Ezek a vállalkozások a tömegárunak számító termékeket általában a hazai hűtőipartól illetve a jégkrémgyártóktól vásárolják, s csak néhány speciális terméket állítnak elő maguk, főleg készétel- 1075. Budapest, Károly krt. 11. 12
féleségeket. Piaci részesedésük véleményünk szerint nem haladja meg a 10 százalékot, s ennek jövőbeni emelkedése is erősen korlátozott. 11% 23% A fagyasztott zöldségexport átlagos megoszlása 1% 40% 20% 5% Burgonya Borsó Bab Csemegekukorica Paradicsom Egyéb zöldség A hűtőipar kivitele gyakorlatilag zöldségekre és gyümölcsökre korlátozódik. Van ugyan félkész- és készételexport is, de ez lassú növekedése ellenére sem nevezhető számottevőnek. Az exporton belül átlagosan a zöldségek 80, a gyümölcsök 20 százalékkal szerepelnek. A zöldségek közül a csemegekukorica és a zöldborsó a legnagyobb mennyiségben exportált termék. Reláció szerint termékeink legnagyobb piacai Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában vannak. Németország egyedül a kivitelünk egyharmadát vásárolja meg. Ennek áruszerkezete viszonylag állandó: csemegekukorica, zöldborsó, paradicsom, paprika, keverékek, málna, meggy és ribiszke. Több tényező is közrejátszott e struktúra kialakulásában. Többek között az, hogy a fagyasztott termékek gazdaságosan csak viszonylag kis távolságra szállíthatók a szárazföldön. A magyar gyorsfagyasztott termékek nagy része tömegáruként hagyja el az országot. Az ömlesztett, nagy kiszerelésű illetve tömbbe fagyasztott termékeket a cél-országban tovább feldolgozzák, fogyasztói kiszerelésbe csomagolják. A magyar termék tehát, mint márkázott helyi áru kerül a boltokba. Ez ugyan biztos piacot jelent számunkra, de természetesen a márkázott vagy magasabb feldolgozottsági fokú áruknál sokkal kisebb jövedelmet biztosít. Mivel egy hazai márka bevezetése a nyugati piacra olyan költségigényes intézkedés, amelyet egyetlen hazai vállalat sem engedhet meg magának, a jövőben sem látunk reális esélyt a helyzet változására. A kivitelnek a jelenlegi formában való további növelésére azonban igen, annál is inkább, mert a vámok megszűnése a csatlakozás után javította versenyképességünket. Mivel a növekedés korlátja sokkal inkább a hazai alapanyag termelés ingadozása, mint a külföldi kereslet, a kertészeti ágazatok stabil növekedési pályára állítása javítaná a hűtőipar kilátásait is. A gyorsfagyasztott élelmiszerek világpiacát a globális cégek vezetik. A szakágazat termelése a korábbi évek 220 ezer tonnás szintjéről tavaly 180 ezer tonnára mérséklődött. A nehézségek forrása ugyanaz a fokozott exportérdekeltség, melyet a konzerviparnál már emlegettünk. A már a 70-es évektől kezdve nyugati exportra termelő hűtőipar belföldi piacát csak az elmúlt években kezdte komolyan venni. Ma ott tart, hogy a piac kétségtelenül jelentős növekedéséből próbálja a maga részét kivenni, versenyben az olcsó importtal. A támogatáspolitika változása (megszűnő exporttámogatások, csökkenő alapanyag oldali szubvenciók) a mezőgazdasági alapanyagok áremelkedései, az emelkedő energiaárak fokozott hatékonysági versenyre kényszerítik a 1075. Budapest, Károly krt. 11. 13
hazai hűtőipart, aki bizony nehezen birkózik meg e kihívással. Az import növekedése, mely egy iparág versenyképességének legjobb tükre, a lengyel, szlovák irányból az alacsonyabb alapanyag és termelési költségek, a holland, belga irányból a hatékonyságbeli különbségek által generált. A fagyasztott termékek belföldi piacán a félsz és készételek szegmense bővül leggyorsabban. Ez ugyan még alig 10-15 százalékát képviseli a hűtőipar termelési értékének, de folyamatosan növekszik. E piacon 5-6 hazai cég versenyez jelenleg. A Globus részesedése a készételek piacán 10 százalékos. A fagyasztott termékek fogyasztásának szerkezetében ugyan még mindig dominálnak a zöldségek, a fogyasztás szerkezet azonban érzékelhetően lekezdett a magasabb feldolgozottságú termékek irányába tolódni, ami a hazai gyártóknak kedvez. A Globus a már említett részesedése mellett 35 százalékos aránnyal bír a zöldségek és 6 százalékossal a tésztás készítmények piacán. A hűtőipar termékeinek fogyasztása Magyarországon 12 kg fejenként és évente. Ez a szint évente ingadozó ütemben, de átlagosan 5-10 százalék közötti szinten bővül. Ez így lesz az előttünk álló években is, sőt az idén fel is gyorsulhat az import miatt kissé mérséklődő árak miatt. A gyorsfagyasztott élelmiszerek piacának legnagyobb szegmese a zöldségeké. A rendkívül praktikus termékek méltán népszerűek a háziasszonyok körében. Forgalmuk viszonylag egyenletesen oszlik meg: 22 százalék a szupermarketekben, 27 százalék a diszkontokban, 23 százalék a hipermarketekben talál gazdára. A kereskedelmi márkák aránya közel 20 százalékos. A piacot a keverékek színezik, melyek nagyobb árréssel adhatók el, mint a homogén termékek. Mind a belföldi, mind az exportpiacok egyik leggyorsabban fejlődő szegmense a készételeké. Főleg a városi lakosság, azok között is a fiatal, kis létszámú háztatásoknál növekszik az igény e termékekre. Az egyadagos (350-5-450 grammos) kiszerelések népszerűsége ezen belül azt is mutatja, hogy az ár e szegmensben is nagyon fontos, másrészt a napközbeni, munkahelyi étkezésekbe is bekapcsolódott a hűtőipar. Mivel az egész gyorsfagyasztott termékkörben a hipermarketek adják a forgalom 60 százalékát, a készételekből is ők tartanak és forgalmaznak a legtöbbet. Részesedésük e termékkör forgalmából 70-80 százalék közötti. Ebből az is következik, hogy minél több nagy eladóterű üzlet nyílik az országban, annál gyorsabban nő a piac. Abból, hogy a készételek aránya a nyugati országokban néhol eléri a 40 százalékot is a fagyasztott élelmiszerek forgalmában, arra következtetünk, hogy nálunk is nagy tartalékok vannak még e piacon. A korlátot a háztartások fagyasztókapacitása képezi. A panírozott termékek 15 ezer tonnás piaca az elmúlt évben is stagnált, amit az árcsökkenés sem tudott megváltoztatni. Véleményünk szerint ez a gyenge minőségű termékek miatt történik, mivel azok alaposan lejáratták e termékeket. A piacvezető a Sága e szegmensben, részesedése 31 százalékos. Növekszik viszont a mikrohullámú sütőben felmelegítendő termékek köre. Ebben a konzerv és a hűtőipar termékei egyaránt jelen vannak. Az ACNielsen kimutatásai szerint a készételek szegmensében a Findus részesedése 35 százalékos. A piacvezető azonban a Globus-csoport, 50 százalékos aránnyal, Globus, Kőrös, Deko márkák alatt, több mint 80 féle termékkel. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 14
Mindkét szakágazat piacán folytatódik az az innovációs boom, mely az elmúlt éveket is jellemezte. A magyar fogyasztó ugyan még sokkal kevésbé él a tartósítóipar modern termékeivel, mint a nyugati, de a fejlődés iránya egyértelműen ez (előhűtött ételek, mikrózható készételek). A rendkívüli ütemben bővülő készételválaszték hozzászokatja a fogyasztót az újdonságok folyamatos megjelenéséhez, ami ezáltal lerövidíti a termékek életét. A konzerv- és hűtőipari kínálat tehát ketté fog válni, hagyományos termékekre (elnyúló életgörbével) valamint innovációs termékekre (rövidebb életgörbével). Érdemes kiemelni, hogy Magyarországon néhány kisebb szegmens (például a burgonyakrokett) kivételével nincs fagyasztott burgonyagyártás. Az elmúlt évtized elején még három helyen volt ilyen az országban, de ma már a teljes piacot importból kell ellátni. Ennek oka a következő: Magyarország sem fajtákban, sem technológiában, sem klimatikus adottságaiban nem versenyképes a holland, a német, vagy lengyel termeléssel. Összefoglalva a hűtőipar helyzetére és kilátásaira vonatkozó meglátásainkat kijelenthetjük, hogy a legnagyobb kockázatot a nyersanyagtermelés és az árfolyam politika jelenti. Szerencsés tényező a hűtőipar termékei iránti kereslet tartós növekedése, mely a konzerviparral való összehasonlításban a legnagyobb különbség. Az alapanyag termelésben az öntözhető területek arányának növelése elsődleges szemponttá kell, hogy váljon. Fentiek alapján világosan kirajzolódik a két iparág eltérő fejlődési iránya. A hűtőipar bővülő hazai és exportpiacokkal számolhat, míg a konzervgyárak piacainak növekedési lehetősége erősen korlátozott. Ebből az következik, hogy míg a hűtőipar töretlen fejlődésében a likviditási helyzet romlása és a beruházások elmaradása csak megtorpanást jelent, addig a konzervipar strukturális válsága tartós jelenség. Ettől függetlenül mindkét szakágazat lépéskényszerben van, ennek kényszerítő ereje azonban különböző. Az előttünk álló évtizedben nemcsak a termékek, hanem a technológiák szintjén is felgyorsulnak a változások. Új tartósítási technológiák fognak ipari méretűvé válni. A fogyasztók ilyen irányú nyomásának engedve, a már ma is marginális szerepű vegyszerek teljesen el fognak tűnni az élelmiszerekből. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás exportorientációja tovább fog erősödni, ami keleti és a nyugati irányban egyaránt várható. Ez együtt jár majd a koncentráció fokozódásával és a piacvezetők tőkeerejének növekedésével. A zöldség-gyümölcs szektor az ország agrárökológiai és gazdaságföldrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a vertikális érdekeltség tartós kialakulása esetén, komparatív előnyök érvényesítését teszi lehetővé. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 15
Erősségek Kedvező termőhelyi adottságok; Viszonylag alacsony környezetterhelés; Minőségbiztosítási rendszerek folyamatos bevezetése; Stabil beszállítói háttér; Lehetőségek Egyre aktívabb közösségi marketing; Javuló innovációs készség; Növekvő tulajdonosi koncentráció; A fogyasztók fogékonysága az újdonságok iránt; Viszonylag olcsó munkaerő; Kevéssé befolyásolt piac az EU-ban; Erősebb verseny, csökkenő árak az alapanyagoldalon; A zöldség-gyümölcs feldolgozás SWOT elemzése Gyengeségek Alacsony hatékonyság; Kevés hazai márka; Kihasználatlan kapacitások; Ingadozó alapanyag termelés; Magas eladósodottság; Heterogén általános műszaki színvonal; Rugalmatlan termékszerkezet; Kedvezőtlen kép a fogyasztókban; Magas beruházási igény; Veszélyek Erősödő verseny, növekvő import; Stagnáló hazai piac; Megszűnő exporttámogatások; Változó fogyasztói preferenciák; Keleti irányú ország-kockázatok; Erősödő láncok és kereskedelmi márkák; Túlzott exportorientáció; A következőkben a csemegekukorica és a zöldborsó termelésének, piacának, a magyar termékek helyzetét tekintjük át részletesebben. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 16
A CSEMEGEKUKORICA VILÁGA A csemegekukorica az elmúlt években olyan súlyra ette szert a magyar tartósítóipar kínálatában, hogy mára jövőjének elsőszámú meghatározójává vált. Gyakorlatilag a legnagyobb sikertörténete e szektornak, nem véletlen, hogy ekkora jelentőségre tett szert. A növény kizárólag nagyüzemi körülmények között, öntözéssel termeszthető gazdaságosan. Így van mód megfelelő gépesítésre és hatékonyságra. Az ország természetföldrajzi adottságai optimálisak a csemegekukorica termeléshez. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a csöves csemegekukoricának csak harmadából lesz értékesíthető szemes kukorica, a többi (a csuhé és a csutka) több környezetvédelmi problémát is felvet a feldolgozó számára. 2004-ben ugyan csökkent a vetésterülete és termelése, de az átlagosan 35 ezer hektáros területen évente 500 ezer tonna biztonsággal megtermelhető. Csemegekukorica vetésterülete Magyarországon, hektár 2000 2001 2002 2003 2004 23500 28875 35000 38000 30000 Forrás: KSH A csemegekukorica termelés Magyarországon, ezer tonna 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 150 231 200 280 260 254 423 535 618 500 700 600 500 400 300 200 Csemegekukorica termelésünk, ezer tonna 423 280 260 231 254 200 150 535 618 500 0 100 0 Forrás: KSH 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A csemegekukorica felvásárlás alakulása, 2002-2003 Konzervipar Hűtőipar Összesen felvásárlás átlagár felvásárlás átlagár ezer tonna Ft/kg ezer tonna Ft/kg ezer tonna millió Ft csemegekukorica 2002 322.8 23 212.3 22 535.1 12095 2003 402.0 21 216.0 21 618.0 12777 Forrás: MZGYSZSZT 1075. Budapest, Károly krt. 11. 17
A feldolgozóipar felvásárlása 2004-ben alatta maradt az előző évinek, aminek oka mind az alapanyagárakban, mind a piaci nehézségekben keresendő. 2004-ben Franciaország újra megelőzött minket a csemegekukorica termelésben, de a világ termeléséből továbbra is 6 százalék körüli mértékben részesedünk. Az EU régi tagállamaiban tavaly mintegy 332 ezer tonna csemegekukoricát állítottak elő. Magyarország a kontinens csemegekukorica termelésének 40-45 százalékát adja. Az országos termésátlag 12-15 t/ha között mozog évente. Az elmúlt évek aszályai nagyon jól kiemelték versenyképességi előnyünket a legfőbb konkurensünk, Franciaországgal szemben. Nálunk ugyanis csaknem a teljes csemegekukorica terület öntözött, míg náluk csak töredéke. Emiatt 2003-ban 30 százalékkal kevesebb csemegekukoricát állítottak elő, mint tervezték. Ráadásul az egyszerre érés miatt minőségi gondjaik is voltak. Másik versenyelőnyünk, hogy a franciákénál sokkal koncentráltabb a termelésünk. A 2003-as év eseménye az is, hogy a thaiföldi csemegekukorica növekvő volumenben jelent meg nyugati piacainkon. Ez a sajnálatos tény annak következménye, hogy Thaiföldön évente háromszor tudnak kukoricát aratni, önköltségeik tehát olyan alacsonyak, hogy az EU vámok ellenére is ki tudnak minket szorítani. A teljes kép kialakítása érdekében hozzá kell tennünk, hogy ebben az évben kisebb támogatásra számíthatnak a termelők: 70 helyett mintegy 35-40 ezer Ft/ha-ra. Ez is próbára fogja tenni versenyképességüket, további hatékonyságnövelésre készteti őket, de hangsúlyozni kell, hogy a feldolgozott termékek szintjén hatása nem lesz számottevő. A termelést Magyarországon a feldolgozóipar koordinálja. A siker feltétele a termelők és a feldolgozók szoros kapcsolta, a biztonságos nyersanyag-előállítás és a biztos késztermék-értékesítés. Az integráció foka igen magas e termék előállítói és feldolgozói között, ami biztosítja a kiváló minőségű és programozottan folyó termelést és beszállítást. A biztonságos termesztés érvényesülésének feltételei: - az ipar csak öntözött területre köt szerződést; - a termőterület a magas technológiai feltételek és beruházások miatt nem aprózódott el; - a fajtahasználat korszerű világfajtákra alapozott; - a folyamatos alapanyag-beszállítás a különböző tenyészidejű fajtákkal és szakaszos vetésekkel július közepétől októberig megoldott; - a termés fogadása és feldolgozása a gyárakban jól ütemezett. Csemegekukorica vetésterületek országonként, hektár 1999 2003 Franciaország 18 000 25 000 Magyarország 20 500 38 000 Spanyolország 3 000 3 600 Izrael 5 000 3 500 Olaszország 4 000 3 800 1075. Budapest, Károly krt. 11. 18
A világ csemegekukorica termelése, ezer tonna 2001 2002 2003 2003% Világ összesen 8680 8759 9066 100,0 USA 4093 4027 4344 47,9 Magyarország 423,0 535,0 618,0 6,8 Franciaország 445,0 524,0 509,0 5,6 Thaiföld 287,0 280,0 288,0 3,2 Chile 240,0 245,0 250,0 2,8 Mexikó 191,0 186,0 186,0 Forrás: FAO 2,1 A francia és a magyar fagyasztott csemegekukorica gyártás, tonna 2002 2003 ha nyersanyag késztermék ha nyersanyag késztermék Magyarország 13 900 215 000 57 000 14 000 240 000 65 000 Franciaország 47 000 48 000 A feldolgozott csemegekukorica alapvetően két formában jelenik meg a kereskedelemben, konzervként és fagyasztott termékként. Adataink szerint a feldolgozott mennyiség 30 százaléka fagyasztott, míg a 70 százalék konzerv csemegekukoricaként kerül eladásra. Ezen belül vizsgálva az export és a belföld forgalmi arányát, mindkét esetben elmondható az export nagyobb jelentősége. A konzerv termékeknél az export 80 százalék, míg a belföld értelemszerűen 20 százalék. A fagyasztott termékeknél ugyanez az arány 70-30 százalék. Az export forgalom viszonylag jól nyomon követhető, míg a belföldi forgalom nagyságát konkrét adatok hiányában, gyakorlati úton szerzett becslés alapján tudjuk megadni. Ennek oka, hogy a belföldi kereskedelem szereplői nem kifejezetten pártolói adataik ilyen mélységig történő kiszolgáltatásának. Továbbá, a kereskedelem többcsatornás természete miatt vannak termékcsoportok, melyeknél az egyes értékesítési csatornák között komoly átfedések vannak. A csemegekukorica ilyen tekintetben akár egy tipikus példa is lehetne. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 19
Feldolgozott Csemegekukorica export, 2003 Export Import tonna 1000 USD tonna 1000 USD Összes ország 47 846,3 33 394,0 88,6 91,9 f Nagy-Britannia 11 516,9 8 724,7 0,0 0,0 a Belgium 6 889,2 4 610,4 11,4 20,7 g Németország 6 419,0 4 393,5 0,0 0,0 Hollandia 6 371,7 3 751,9 0,0 0,0 y lengyelország 3 043,4 1 883,5 18,4 22,9 a Svédország 2 008,6 1 832,4 0,0 0,0 s Ausztria 1 976,3 1 427,2 0,0 0,0 z Finnország 1 386,4 1 056,3 0,0 0,0 Görögország 1 163,1 869,9 0,0 0,0 t Franciaország 910,3 606,1 7,9 10,9 o Csehország 875,4 586,9 0,0 0,0 t Svájc 723,7 616,0 0,0 0,0 t Törökország 666,0 460,8 0,0 0,0 Egyéb 3 896,3 2 574,4 50,9 37,4 Összes ország 138 180,5 118 458,4 308,1 193,9 Oroszország 66 737,8 56 439,0 0,0 0,0 Németország 25 175,0 23 178,7 0,0 0,1 lengyelország 14 808,9 11 900,0 0,0 0,0 Ukrajna 7 644,9 6 193,7 0,0 0,0 k Franciaország 2 864,5 2 491,1 30,6 36,3 Ausztria 2 782,5 2 424,7 0,0 0,0 o Csehország 2 059,5 1 819,3 0,0 0,0 n Belorusszia 2 011,8 1 601,5 0,0 0,0 z Svédország 1 985,8 1 892,9 0,0 0,0 e Szlovákia 1 952,7 1 667,9 0,0 0,0 Hollandia 1 710,8 1 616,0 0,0 0,0 r Kazahsztán 1 393,5 1 099,8 0,0 0,0 v Lettország 1 243,5 1 113,4 0,0 0,0 Litvánia 957,4 819,2 0,0 0,0 Moldova 744,3 634,5 0,0 0,0 Horvátország 738,4 706,6 0,0 0,0 USA 488,6 344,9 0,0 0,0 Egyéb 2 880,6 2 515,2 277,5 157,5 Forrás: MZGYSZSZT Szerepeljen itt mindjárt csemegekukorica exportunk szerkezete: kivitelünk háromnegyed része konzerv formájában hagyja el az országot. Legnagyobb vevőink Oroszország, Németország, Lengyelország, Ukrajna, Csehország illetve fagyasztott formában Nagy-Britannia, Belgium, Németország. Általánosan és egyben büszkén kijelenthetjük, hogy a magyar csemegekukorica gyakorlatilag a kontinens minden országába eljut. A legjobb átlagárakkal az EU legfejlettebb államaiban tudunk eladni, de fejlődőnek kell tekintenünk a velünk együtt csatlakozók piacát is. Csemegekukorica piac általános jellemzői: export orientált piac; rendkívül ár-érzékeny, kicsi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az eladott mennyiség csaknem 100 százalékban árfüggvény; klasszikusan alapvető termék, ahol a vásárlók spájzolási kedvétől függően az egy főre eső tényleges fogyasztás nehezen meghatározható; biztonságos ellátás legalább annyira fontos, mint az ár; 1075. Budapest, Károly krt. 11. 20
a kereskedelmi láncok dominanciája vitathatatlan a tartósítóipari termékek forgalmazásában is. A klasszikus nagykereskedők szerepe egyrészt marginálisra szűkült, másrészt nem tudnak jobb kondíciókkal vásárolni, mint a kiskereskedelmi láncok. Maradva az értékesíthetőség témakörénél. Ármegfigyeléseink során tapasztaltuk azt az egyébként ismert tényt, hogy mind a zöldborsó, mind a csemegekukorica a különböző keverékek formájában értékesül legmagasabb áron. A zöldségkeverékek nagy választékban, és több fantáziadús márkanév alatt kerülnek a pultokba, a lényeg azonban, hogy áruk átlagosan 30-40 százalékkal magasabb a homogén termékekénél, ráadásul alacsonyabb értékű zöldségfélékkel vannak keverve (sárgarépával, hagymával, karfiollal, esetleg babbal, gombával). szezonalitás; szezon-szerződések kötődnek, amelyektől eltérni a felek csak nagyon indokolt esetben szoktak, amely praktikus esetben lehet egy akció vagy lényegesen jobb szállítási feltétel; a zöldségkonzervek szegmensei (zöldborsó, zöldbab, bab, sárgarépa, kukorica, lencse, szójacsíra, gomba, spárga, lecsó és vegyes zöldségek) között a legnagyobb volument a csemegekukorica adja, számszerűen 20 százalékát birtokolja; a belföldi piac 4/5-e konzerv; mind a két termékcsoport esetében a forgalom nagyobb része a 400 m 2 feletti boltkategóriában jelentős, az ez alatti boltkategóriák esetében a konzerv termékek jelentősége jóval nagyobb, mint a fagyasztott termékeké, aminek egyszerűen fizikai okai vannak; tapasztalatok azt mutatják, hogy az exportkiesések miatt tavalyról áthúzódó készletek befolyásolták a 2004 évi eladásokat. a csemegekukorica feldolgozásnak mintegy 70 százaléka a három nagy vállalkozás (Globus, Univer, Bonduelle csoport) kezében van; eladhatósági szempontból az ½ kiszerelés jelentősége a legnagyobb; becsléseink szerint a belföldi szervezett hálózati kiskereskedelemben 25 millió darabos stabil eladásnál nem lehet többet kalkulálni. Ebben természetesen nincs benne a nagykereskedelemi és a gasztronómiai forgalom, ami a belföldi piac nagyságának megítélése tekintetében pluszként jelentkezik; Fontos kiemelni a kereskedelmi márka és a vele azonos kereskedelem politikával működő első áras termékek jelentőségét a forgalomban. Országos átlag alapján a kereskedelmi márka termékek piaci részesedése: 30 százalék, amennyibe hozzá kalkuláljuk az első áras termékek forgalmát, véleményünk szerint a 70-80 százalékot is eléri. Partnerenkénti bontásban akár a 100 százalékos is lehet, ami azt jelenti, hogy a saját márkás vagy első áras termék mellett nem tart a választékban márkaterméket; Elemezve a hazai termékválasztékot és a fogyasztói árakat, megállapíthatjuk, hogy jelenleg a Bonduelle gyártja a kereskedelmi márka és első áras termékek csaknem 100 százalékát, bár az új szezonra vonatkozó megállapodások csak később mutatkoznak a polcokon, információink szerint a változás marginális. Nemzetközi pozíciónk egy dinamikus növekedés eredménye, amit egyértelműen az exportlehetőségek növekedése határozott meg. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 21
Fagyasztott kukorica Az egy főre eső évi fagyasztott zöldség fogyasztás 10-11 kg. Felmérések a teljes fagyasztott zöldségkategóriát vizsgálják, amelyre a tavalyi adatok szerint közel 3,5 milliárd forintot költöttek a háztartások; A termelés oldaláról közelítve a fejlődő export ellenére az idei évet is hasonló méretűnek becsüljük, mint az előző év. Amennyiben a 70 százalékos export részaránnyal kalkulálunk a belföldi fagyasztott csemegekukorica piac nagysága: 17.000 tonna körül van; Hasonlóan a konzerv csemegekukorica piachoz, a fagyasztottban is jelentős a kereskedelmi márka és a vele paralel első áras termékek forgalma. Kategórián belüli részesedés közel 50 százalék, ami a konzerv kukoricához képest kisebb arány, amiből az következik, hogy ezen kategórián belül a márka jelentősége nagyobb. Ezt a kategórián belüli nagyobb választékszám és a márkák jelentősége is alátámasztja (Iglo, Globus, Bonduelle); Zöldségkeverékeken belül a kukoricát is tartalmazó franciasaláta alapok és a mexikói keverékek egyértelműen listavezetők a kategórián belül; A konzerv kukoricához hasonlóan ár-érzékeny a piac, ugyanúgy szezonális; Keretszerződések vonatkoznak a szezonra, amelyek vélhetően ezen a területen is megkötődtek. A csemegekukorica piacán, mely a magyar tartósítóipar messze legjelentősebb termékévé lépett elő, több fejlemény határozza meg. Egyrészt március hetedikén az EU környezetvédelmi szakértői bizonytalan időre elhalasztották a szavazást a GM csemegekukorica belső piacra engedésének tárgyában. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem lehet a közösség piacára importálni ilyen kukoricát. A világon lassan az EU az utolsó, ahol igen komoly ellenállás van a genetikailag módosított csemegekukoricával szemben. Ennek fenntartása igen fontos a hazai szektor számára, hiszen védettséget jelent az igen olcsó tengerentúli importtal szemben. Ezt amúgy a címkézési szabályok is segítik, hiszem már igen kis mennyiségű (0,9%) GM tartalmat is fel kell tüntetni a termékeken. A csemegekukorica világpiacán tehát a négy legnagyobb szereplő között ott van hazánk is, az Egyesült Államok, Franciaország és Thaiföld társaságában. Az USA tavaly a 2003. évinél 6 százalékkal kevesebb csemegekukoricát exportált, miközben a thai és a magyar kivitel tovább nőtt. Az európai piacon Franciaország a legnagyobb termelő. A közösség piacán az amerikai termék nem csak az általunk is generált árverseny, hanem a biotechnológiai termékekkel szembeni ellenállással, valamint a nyomonkövethetőségi és címkézési szabályokkal is meggyűlik a baja. A francia termelés a régi tagállamokénak konzervből 85, fagyasztott kukoricából 69 százaléka. A legutóbbi szezonban 93700 tonnát exportáltak, ami szintén nekünk köszönhetően 7 százalékos mérséklődés az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést egyedül a fagyasztott termékek gyártásában tudtak elérni tavaly, mivel az angol és a belga piac ebből igényelt többet. 1075. Budapest, Károly krt. 11. 22