Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini Magánszemélyeknek és vállalkozóknak - 2014. évi változások A TÁMOP-2.5.3/B-12/1-2012-0001 számú, Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini projekt kiadványa 1
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini Tartalom ELŐSZÓ 2 Családi kedvezmények 4 SZJA családi kedvezmény 4 Családi járulékkedvezmény 5 Példák 6 Szja változások 8 Pénztárak 8 Béren kívüli juttatások 9 Egyéb 11 Szociális hozzájárulás adó (SZOHA) 12 Megszűnő kedvezmények 12 Munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított kedvezmények 12 Összefoglaló táblázat szakképzési hozzájárulással 14 Társadalombiztosítás (Tbj) 16 Vállalkozásokat érintő adók 17 Társasági és osztalékadó (Tao) 17 KATA 18 KIVA 19 EVA 20 Készítette: Pauker HOLDING Kft. Felelős vezető: Varga Szilárd Budapest, 2013 1
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini ELŐSZÓ DÉL-ALFÖLDI JOGPONT+MINI PROJEKT BEMUTATKOZÁS Tisztelt Érdeklődő! Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ- COOP Szövetség) elnökeként tisztelettel köszöntöm. Egy olyan egyedi kezdeményezésre kívánom figyelmét felhívni, mely nagymértékben megkönnyíti életét. Ez a kezdeményezés az újabb ingyenes jogsegélyszolgálat, a JOGPONT+ Mini. A sikeres JOGPONT+ projekt kiterjesztéseként lehetővé vált a 10.000 főnél kisebb településeken is a mindenki számára elérhető, ingyenes jogi szolgáltatások igénybevétele - munkajog, cégjog, társadalombiztosítás, közigazgatási és családjog, valamint részben az adójog területén. A JOGPONT+ és a JOGPONT+ Mini jelenleg az ország több mint 300 helyszínén biztosítja szolgáltatásait szakértő, gyakorlott jogászok közreműködésével, továbbá elektronikus és telefonos formában. Legfontosabb célja az elérhető jogi segítség biztosítása az ország minden lakosának. A dél-alföldi régió, azaz Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén a JOGPONT+ Mini projekt 21 településen biztosítja a jogi információszolgáltatást és tanácsadást, meghatározott ügyfélfogadás alapján. Várjuk irodánkba jogi kérdéseivel, vagy keressen minket telefonon az ingyenes hívható zöldszámunkon - 80/205-408- szerdán 10-18 óráig, illetve tegye fel 2
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini kérdéseit e-mailen vagy online a www.jogpontplusz.hu honlapon, ahol bővebb információkat talál szolgáltatásainkról. Jelen kiadványban a 2014. évi legfontosabb adóváltozásokra szeretnénk felhívni a figyelmet, hangsúlyozva, hogy év közben is sor kerülhet még módosításokra, amelyekről érdeklődjön JOGPONT+ Mini irodáinkban. A kiadvány a 2014. év eleji és új Ptk. hatálybalépésétől -2014.03.15. veszi át a legfontosabb magánszemélyeket és a kisvállalkozókat érintő adótörvény változásokat. Dr. Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a Dél-Alföldi JOGPONT+Mini vezetője 3
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini Családi kedvezmények Átfogó változás történt a családi kedvezmények rendszerében 2014-től. Mivel korábban egy alacsonyabb keresettel sokan nem tudták igénybe venni a teljes kedvezményt, így bevezették a családi járulékkedvezményt, ezt már a 2014. évi munkabérek tekintetében igénybe lehet venni. Mivel a családi kedvezmény így kétirányú lett: 1. egyrészt jelent SZJA kedvezményt, amely már a személyi jövedelemadó előlegnél (bruttó bérből levont 16%) érvényesíthető és 2. jelent járulékkedvezményt, ha még erre van lehetőség, ezért bemutatjuk a kétféle kedvezmény közötti különbséget és azok kapcsolatát. SZJA - családi kedvezmény A személyi jövedelemadó esetében az összevont adóalapból biztosít csökkentési lehetőséget, tehát kevesebb lesz az adóalap, ami után a 16%- ot fizetni kell, így kevesebb lesz a fizetendő adó is. A családi kedvezmény az összes eltartott 1 számától függően, kedvezményezett eltartottanként 2 és jogosultsági hónaponként jár: egy és két eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta 62.500 Ft három és minden további eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta 206.250 Ft Családi kedvezményre jogosult, aki családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő (a magzat a fogantatás 91. napjától megszületéséig) és vele közös háztartásban élő házastársa. Több jogosult esetén a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult megoszthatja az őt megillető családi kedvezményt vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. A családi kedvezménynek a jogosultak közös igénybevétele, vagy a kedvezmény megosztása esetén nyilatkozni kell 1 a kedvezményezett eltartott és még az is, aki a családi pótlék szempontjából figyelembe vehető 2 akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult, és a magzat a 91. naptól 4
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini az érintett magánszemélynek egymás adóazonosító jeléről, a kedvezményt melyikük veszi igénybe, a kedvezmény összegének felosztásáról. Új előírás, hogy, ha a szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket és ezért a családi pótlékra is 50-50 %-os arányban jogosultak, úgy a gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül mindkét szülője (valamint azok házastársa) vonatkozásában. A családi kedvezményre a szülő (házastársa) 50 %-ában jogosult. Mindenki szeretné érvényesíteni az SZJA kedvezményt, már akkor, amikor bruttó keresetéből adóelőleget vonnak le, erre lehetőség is vanl. Így írásban nyilatkozni kell: magzat esetén a várandósságról orvosi igazolás szükséges arról, hogy 91 napos a magzat, minden eltartott (közöttük a kedvezményezett eltartott) adóazonosító jeléről (ennek hiányában természetes azonosítójáról), lakcíméről, arról, hogy az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése tényéről, vagy, hogy csak egyik jogosult veszi igénybe, a másik fél adóazonosító számáról, azaz a gyakorlatban mindkét szülő munkáltatójának mindkettőjük nyilatkozatát alá kell írnia! Később a bevallásban szintén fel kell tüntetni ezeket az adatokat. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették. A családi járulékkedvezmény Az egyéni járulékok (azaz adójellegű tételek) terhére ad kedvezményt. Így az összevont adóalap kedvezményből fennmaradó összegnek meg kell állapítani a 16 %-át, hogy meghatározzuk a családi járulékkedvezményként igénybe vehető összeget. A családi járulékkedvezmény a biztosított (vagy a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak és/vagy megosztott családi kedvezményt érvényesítő biztosított házastársa, élettársa) által együttesen fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető, de csak egyszeresen, és ebben a sorrendben. 5
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini A családi járulékkedvezmény másodlagos, azaz akkor van szerepe, ha a jogosultnak az Szja szerinti összevont adóalapja havonta nem nyújt fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére. Az igénybe vehető havi családi járulékkedvezmény megegyezik az Szja szerinti családi kedvezmény azon összegének 16 %-ával, amely összegre az Szja szerinti havi összevont adóalap már nem nyújt fedezetet, legfeljebb azonban a biztosítottat tárgyhónapban terhelő járulékok összegéig vehető igénybe. A járulékok igénybevételi sorrendje természetbeni egészségbiztosítási járulék -4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék -3 % nyugdíjjárulék -10% Ezeket a járulékokat a foglalkoztató nem vonja le, nem fizeti be az állami adóhatóságnak, hanem ennyivel több lesz a nettó bér. Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény havi összegéről bevallást ad. Bár a biztosított az adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezhet, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, az ellátások összegét. Példa: 3 gyerekes család, szülők munkaviszonyban keresnek 250.000 Ft 250.000 Ft bruttó bért havonta. 50-50%-ban osztják meg a kedvezményt, igénybe vehetnek 3 206.250 Ft, azaz 618.750 Ft kedvezményt, de mivel jövedelmük összesen bruttó 500.000 Ft, marad 118.750 Ft, amit nem tudnak igénybe venni. Bár igaz SZJA-t nem kell fizetniük, de ha kéne, akkor ennek 16% lenne a kedvezmény, amit még igénybe vehetnének. Ezért vesszük a le nem vonható kedvezmény 118.750 Ft 16%-át, ez 19.000 Ft, azaz 9.500-9.500 Ft, ezt vehetik igénybe a járulékok terhére: - természetbeni EB járulék 4%, azaz 10.000 Ft, először ebből kell levonni, és így csak 500 Ft-ot kell fizetni, - a többi járulékot 3% és 10% továbbra is fizetni kell. Ha 200.000-200.000 Ft lenne a keresetük, akkor 218.750 16%, 17.500-17.500 Ft (azaz 35.000 Ft) járulékkedvezményt lehetne elszámolni, ez fejenként 6
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini természetbeni EB járulék: 8.000 Ft, ezt nem kéne fizetni, pénzbeli EB járulék: 3%, ez 6.000 Ft, ezt se kéne fizetni nyugdíjjárulék: 10%, ez 20.000 Ft, ebből 3.500 Ft-ot nem kell fizetni. Így a járulékkedvezmény okán nettó keresetük 17.500 Ft-tal, összesen 35.000 Ft-tal emelkedik. Példák a családi járulékkedvezményre A) Két gyermekes szülő, egyedül veszi igénybe a kedvezményeket 1. Havi jövedelem 100.000 Ft 2. Havi családi kedvezmény (2x62.500 Ft) 125.000 Ft 3. Le nem vonható Szja adóalap kedvezmény 25.000 Ft 4. Családi járulékkedvezmény 4.000 Ft (25.000 Ft x 0,16) 5. Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4.000 Ft (4 %) 6. Jövedelmet terhelő egyéni járulék 17.000 Ft (4+3+10=17%) 7. Fizetendő egyéni járulék (3+10%=13%) 13.000 Ft B) Három gyermekes szülő, egyedül veszi igénybe a kedvezményeket 1. Havi jövedelem 300.000 Ft 2. Havi családi kedvezmény (3x206.250 Ft) 618.750 Ft 3. Le nem vonható Szja adóalap kedvezmény 318.750 Ft 4. Családi járulékkedvezmény 51.000 Ft (318.750 Ft x 0,16) a) Természetbeni egészségbiztosítási járulék 12.000 Ft (300.000 Ft x 4 %) b) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 9.000 Ft (300.000 Ft x 3 %) c) Nyugdíjjárulék (300.000 Ft x 10 %) 30.000 Ft d) Összesen 51.000 Ft 5. Fizetendő egyéni járulék 0 Ft 7
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini SZJA Változások Pénztárak - önkéntes, kölcsönös, nyugdíj tekintetében röviden összefoglalnánk a legfontosabb tudnivalókat. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint egyéb jövedelemnek számító, a tag javára jóváírt összeg együttese után a tag nyilatkozata alapján 20 % adójóváírásra jogosult. Ezen felül a tag az önkéntes egészségpénztárban, az önkéntes önsegélyező pénztárban 24 hónapra lekötött összeg után, valamint a prevenciós szolgáltatásokra adóévben kifizetett összeg után nyilatkozatban 10-10 % adójóváírásról rendelkezhet. Az adójóváírás összege adóévben valamennyi önkéntes biztosító pénztárba történő befizetést és külön jóváírást egybeszámítva legfeljebb 150.000 Ft lehet. Ez az összeg nem függ a nyugdíjkorhatár betöltésétől. Lehetőség nyílik 2014. január 1-től üzleti biztosításként nyugdíjbiztosítási szerződés kötésére. A magánszemély e célra befizetett díj 20 %-áról, de legfeljebb adóévben 130.000 Ft-ról nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján jogosult az összevont adóalap adója terhére, a nyugdíjbiztosítási számlája javára rendelkezni. A nyugdíjszolgáltatás feltétele, hogy néhány kivételtől (pl.: haláleset, rokkantság, rehabilitációs ellátásra jogosultság) eltekintve legalább 10 évnek kell eltelnie a szerződéskötéstől. A nyugdíjszolgáltatás akkor folyósítható, ha a magánszemélynek halála bekövetkezik, vagy társadalombiztosítási nyugdíjszolgáltatásra jogosult, vagy egészségi állapota legalább 40 %-os mértékben károsodott, illetve elérte a reá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt. NYESZ. Változatlanul hatályosak a nyugdíj-előtakarékossági számla /NYESZ/ nyitására és használatára vonatkozó szabályok. A NYESZ számlára a tulajdonos által befizetett összegek után évenként az öszszevont adóalap adójának terhére (Szja 16%) nyilatkozata alapján kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege a NYESZ-re befizetett öszszegek 20%-a, adóévben legfeljebb 100 ezer Ft, aki 2020. január 1. előtt tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, annál 130 ezer Ft lehet. Összességében. Ha a magánszemély az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és 8
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini nyugdíjbiztosítási szerződési nyilatkozatban egyaránt rendelkezik az adója meghatározott részének átutalásáról, akkor ezek együttes összege nem haladhatja meg adóévben a 280 ezer Ft-ot. Béren kívüli juttatások A kifizetőt terhelő adó mellett továbbra is adható juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában, amennyiben a juttatás feltételeiből megállapítható, hogy milyen termék, szolgáltatás vásárlására használható. A módosítás kizárja azt az utalványt, amely visszaváltható, a ki nem osztott (nem juttatott) utalvány kivételével. A béren kívüli juttatások köre bővült azzal, ha a munkáltatói tag önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba (e törvény előírásai szerint) olyan módon teljesít befizetést, hogy az célzott szolgáltatás fedezetét képezi (pl.: egészségügyi szűrés.) Ez esetben az értékhatár a pénztártagsággal rendelkező alkalmazotti létszáma és a minimálbér szorzata. A juttatás a pénztártag munkavállaló tekintetében nem számít bele az 500 ezer Ft értékhatárba. A befizetett összegnek a munkáltató tekintetében az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. A béren kívüli juttatások egy része függ a mindenkori minimálbér összegétől. Miután 2014. január 1-jétől a minimálbér 101.500 Ft/hó, ezért az alábbiakban foglaljuk össze (az új értékhatárt figyelembe véve) az ez évben hatályos béren kívüli juttatások forint összegét (X) jelzéssel láttuk el, azt, amelyik változott az egyéb feltételek feltüntetése nélkül. Sorszám Megnevezés Összeg a) Üdülési szolgáltatás (X) 101.500 Ft/év b) Munkahelyi étkeztetési szolgáltatás (utalvány formájában is) 12.500 Ft/hó c) Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/év 9
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini Sorszám Megnevezés Összeg d) Széchenyi Pihenőkártya szálláshely 225.000 Ft/év vendéglátás (melegkonyhás vendéglátóhelyek, 150.000 Ft/év munkahelyi étkeztetéshez is) Szabadidő, rekreáció, egészségmegőrzés 75.000 Ft/év e) Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként (X) 30.450 Ft/év f) Helyi utazásra szolgáló bérlet (munkáltató nevére szóló számlával) a bérlet értéke g) Iskolarendszerű képzés költsége (munkáltatói elrendelés alapján) (X) 253.750 Ft/év h) Szakszervezeti üdültetési szolgáltatás (X) 101.500 Ft/év i) Szövetkezeti közösségi alapból tag részére nem pénzbeli juttatás (X) 50.750 Ft/év j) Magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba (X) 50.750 Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba (X) 30.450 Ft/hó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményhez 50.750 Ft/hó (X) k) Munkáltató tag által önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg (ezen tétel az éves keretösszegnél 500.000 Ft figyelmen kívül hagyható (X) 101.500 Ft/év/ pénztártag 10
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini Az előzőekben felsorolt béren kívüli juttatások személyenként meghatározott maximális keretösszege 500.000 Ft. Az ezt meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Adómentes tételek változása közül az alábbiakat emeljük ki. a) Munkáltató által munkavállalóknak hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott vissza nem térítendő támogatásnak minősül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez nyújtott támogatás. Változatlanul több feltétel mellett legfeljebb a vételár, illetve az építési költség 30 %-áig, maximum 5 millió forintig. b) Pénzügyi intézmény által elengedett pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, feltéve, hogy erre független felek között kerül sor és azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásban részesülnek. c) Sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet (értékhatár nélkül). Ugyanakkor a különböző rendezvényekre az 50 ezer forintig adómentesen juttatható belépőjegyek, bérletek közül kikerült a sportesemény. Egyéb fontos módosítások Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a jogszabály alapján választott tisztségviselő díjazása. Ideértve a felügyelőbizottság tagjának és a Ptk. szerinti küldöttgyűlés tagjának (kivéve a választott könyvvizsgálót), tevékenységére tekintettel kapott jövedelmét, feltéve, hogy nem egyéni vállalkozóként szerezte. Ha a munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) az előző naptári évre tekintettel fizetik ki, akkor a munkáltató által a következő év január 10-éig (korábban 15-e volt) kifizetett összeg a megelőző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. Az ingatlan-bérbeadás továbbra is önálló tevékenységnek minősül, alkalmazható a 10 % költségátalány, vagy a tételes költségelszámolás. De az évi 1 millió Ft feletti bérleti díj esetén az összes bérleti díj után fizetendő 14 %-os Eho nem számolható el költségnek. 11
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini Szociális hozzájárulási adó (SZOHA) Korábbi munkabérek megőrzést célzó kedvezmény és megszűnt Start programok A munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló SZOHA kedvezményekről szóló törvényi rendelkezéseket miután azok 2012-2013. évre szóltak hatályon kívül helyezték. Ezeket már 2014-ben nem lehet érvényesíteni! Ugyancsak hatályon kívül helyezték a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint a Karrier Híd Program adókedvezményeknek a SZOHA törvényben megfogalmazott más adókedvezményekkel történő együttes igénybevételére, illetve ennek tiltására vonatkozó rendelkezéseket. A START konstrukciókat kivezették az adórendszerből. Munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett kedvezmények A munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott adókedvezmények: 1. szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, 2. 25 év alatti és pályakezdők, 55 év feletti munkavállalók, 3. tartósan álláskeresők, 4. anyasági ellátásban részesülők megmaradtak, kibővültek, ezek továbbra is igénybe vehetőek a munkáltató által bruttó bér után fizetendő 27%-os SZOHA és általában az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás terhére. A kedvezmény a munkáltató által a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek a havi bruttó munkabére után, legfeljebb havonta azonban bruttó 100 ezer forint értékhatárig vehető igénybe. Az adókedvezmény összegét a munkáltató/kifizető munkaviszonyként havonta a részkedvezmények összege alapján állapítja meg. A munkáltató dönti el az egyes munkavállalóknál, hogy az adókedvezmények közül melyiket érvényesíti. A tartósan álláskereső személyeknél az álláskeresési időszakot hónapok helyett naptári napokban határozták meg. Tartósan álláskeresőnek az a természetes személy minősül, aki 275 naptári napon belül legalább 183 napig álláskeresőként volt nyilvántartva. Ugyanezen napok számításánál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásban való részvételt. 12
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini A gyermekgondozási ellátások módosításához (pl.: a GYED és a GYES időszaka alatt is lehet a gyermek egy éves kora után a vonatkozó törvény szerint munkaviszonyt létesíteni) kapcsolódóan a kedvezmény is változott. A GYED, a GYES és a GYET folyósítása alatt, vagy folyósításának megszűnését követően, együtt: anyasági ellátásokban részesülők után a munkáltató kedvezményt vehet igénybe. A GYED és a GYES ellátásban részesült, vagy részesülő munkavállalók után az első két évben 27 %, a harmadik évben 14,5 % mértékben a havi bruttó munkabér alapján, maximum 100 ezer Ft határig vehető igénybe. Amennyiben a munkavállaló szülőként legalább három gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra és GYED, vagy GYES ellátásban részesült, vagy részesül, vagy a munkavállaló GYET ellátásban részesült, vagy részesül, ezekben az esetekben a havi bruttó munkabére legfeljebb 100 ezer forint alapján a munkáltató az első három évben 27 %, a negyedik és ötödik évben 14,5 % kedvezményt vehet igénybe. A munkáltató a SZOHA kedvezményt az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő naptól számított 45. hónap, ill. 69. hónap végéig, de legfeljebb 3, illetve 5 évig érvényesítheti. A SZOHA kedvezmény az alábbi kategóriáknál szakképzési hozzájárulási kedvezménnyel is párosul (nem teljes körű felsorolás): pályakezdő munkavállalók, tartósan álláskeresők, GYED, GYES, GYET folyósítás alatt, vagy azt követő foglalkoztatásnál, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók esetében. A szakképzési hozzájárulási kedvezmény számításának módja megváltozott. A járulék alapját lehet csökkenteni havonta, azoknak a munkavállalóknak a havi bruttó bérével, amelyek után a SZOHA fizetésére kötelezett munkáltató SZOHA kedvezményt érvényesít a foglalkoztatás első két évében, egyes gyermekgondozási ellátások esetén az első három évben. Ez a módosítás az egyes gyermekgondozási ellátásokban részesülők után 1 évvel növeli a hozzájárulás alapjának kedvezményes időszakát. A szabad vállalkozási zónában a munkáltató által foglalkoztatott új munkavállaló után a SZOHA kedvezmény mértéke 27 % az első két év- 13
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini ben, 14,5 % a harmadik évben, a munkavállalók havi bruttó bére, maximum 100 ezer forint után. Új előírás a részkedvezmény jogosultságának feltételénél, a munkavállalók tekintetében a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában legyen, amelyben a kifizető/munkáltató működik, a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapig a szabad vállalkozási zónában, vagy e zóna közigazgatási határától maximum 20 km távolságra lévő szabad vállalkozói zónával megegyező területfejlesztési kistérségben van. Összefoglaló táblázat a SZOHA és szakképzési hozzájárulás kedvezményekről 2014. január 1-től Sorszám Kedvezményezetti kör 1. Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló Szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke időtartama 14,5 % Nincs korlátozva Szakképzési hozzájárulási kedvezmény mértéke időtartama 2. 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló 14,5 % Életkor betöltésének hónapjáig 25. év alatt hónapjától 55. év felett időkorlát nélkül 14
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini 3. Pályakezdő 25 év alatti munkavállaló 4. Tartósan álláskereső 27 % 14,5 % 27 % 14,5 % Első 2 évben Harmadik évben 25. életév betöltésének hónapjáig Első 2 évben Harmadik évben SZOHA kedv. járulék-alap SZOHA kedv. járulékalap Első két évben Első két évben 5. GYED, GYES ellátással rendelkező személy 27 % 14,5 % Első 2 évben Harmadik évben SZOHA kedv. járulékalap Első két évben 6. a) GYED, GYES ellátással 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult b) GYET ellátással 27 % 14,5 % 27 % 14,5 % 7. Szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott új munkavállalók 27 % 14,5 % Első 3 évben Negyedik és ötödik évben Első 3 évben Negyedik és ötödik évben Első 2 évben Harmadik évben SZOHA kedv. járulékalap SZOHA kedv. járulékalap SZOHA kedv. járulékalap Első három évben Első három évben Első két évben 15
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini Társadalombiztosítás (Tbj.) Általános alapelvként rögzítették, hogy a biztosítás szünetel, ha külön jogszabályok alapján a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel. A biztosítás nem terjed ki a képzési program keretében, vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Családi járulékkedvezményt az Szja-ról szóló rész keretében tárgyaljuk (LD: 1. fejezet). A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknál (saját jogú nyugdíjban részesülő egyéni és társas vállalkozóknál) az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 6.660 Ft/hó helyett 6.810 Ft/hó lett. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak többek között, ha keresőképtelen, GYES-ben részesül, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, új rendelkezésként, ha foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve egyidejűleg fennálló munkaviszonyban eléri a heti 36 órát. Járulékalapot képező jövedelmet a tanulószerződésben meghatározott díj helyett, a ténylegesen kifizetett díj képezi. 16
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini Vállalkozásokat érintő adók Társasági és osztalékadó (TAO) A Tao 2013. évközi és 2014. évi változásai összességükben is kisebb léptékűek voltak. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzintézettől hitelt vett fel, úgy annak kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke: 2000. december 31. 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján a kamat 40 %-a, 2013. december 31-e után megkötött szerződés alapján a kamat 60 %-a. A kamattámogatás de minimis támogatásnak minősül. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás 2014. január 1-től korábban még használatba nem vett szoftvertermékek (korábban a szoftvertermék nem szerepelt) felhasználási jogának és a szellemi termékeknek a bekerülési értékével csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentés mértéke adóévben maximum 30 MFt. Az adóalap kedvezményt változatlanul igénybe lehet venni a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások, az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítások, bővítések, rendeltetésváltozás, átalakítás után. Az adóalap kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, nem lehet több 30 MóFt-nál. Az igénybe vett összegnek az adókulccsal számított értéke de minimis, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott, vagy állami támogatásnak minősül. Korábbi szabály szerint átalakulás esetén a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteséget a jogutód társaság tovább viheti, a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában, az adózás előtti eredmény csökkenéseként még el nem számolt rész tekintetében. Új szabályként került megfogalmazásra, hogy beolvadás esetén a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első 17
Dél-Alföldi JOGPONT+Mini alkalommal a beolvadást magába foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. Mindkét esetben akkor lehet ezeket a szabályokat alkalmazni, ha a jogutód társaságban olyan tag szerez közvetlen, vagy közvetett többségi részesedést, amely a jogelődben is hasonlóval rendelkezett. Az adózót 2014. január 1-jétől választási lehetőség illeti meg a nem jelentős összegű hiba feltárásakor választása szerint az adózó javára mutatkozó különbözet esetén önrevízió helyett azt a feltárás adóévéről szóló bevallásában veheti figyelembe. Továbbá feltétel, hogy a hibával érintett adóévi adóalap haladja meg a nem jelentős összegű hiba összegét. Fejlesztési tartaléknak tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására történő felhasználása esetén, ha a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke pozitív, úgy ezen tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírást lehet elszámolni a bekerülési értékre vetítve, az üzembe helyezéstől számítva. Kapcsolt vállalkozások közötti árak alkalmazása során akkor is kell korrekciót végrehajtani a feltételek fennállása (szokásos piaci ár érvényesítése) esetén, ha gazdasági társaság alapítói a jegyzett tőkét/tőketartalékot érintően azt nem pénzbeli hozzájárulással teljesítik. Az adózónál elismert költségnek minősül az Szja szerinti reprezentáció (hivatali, üzleti, szakmai rendezvény keretében nyújtott vendéglátás) során a vendéglátási szolgáltatásnak bankkártyával történő kiegyenlítése, akkor is, ha nem számlát, hanem nyugtát állítanak ki. A látványcsapatsportok támogatási feltételeiben is változás következett be. A szabályozást amely részletes, összetett rendszert képez a Tao külön részben (22/C. ) tárgyalja. KATA kisadózó vállalkozások tételes adója 2013. április 1-jétől szűkült azon tevékenységek köre, amelyek esetében nem választható a KATA-alanyiság. Ezen időponttól csak az a vállalkozás nem választhat KATA-alanyiságot, amely az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 08. szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez az adóalanyiság választásának évében. Így a 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység esetén is választható a KATA-alanyiság. 18
Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini 2014. január 1-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát, aki más vállalkozásban főállású egyéni, vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Ezen személyek után a kisadózó vállalkozásnak havi 25 ezer (50 ezer helyett) forint tételes adót kell fizetni. A kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb (75 ezer Ft/hó) összegű tételes adót fizethet, amely alapján magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A havi 75 ezer Ft-os tételes adó megfizetése estén a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja 136.250 Ft. A választásról a vállalkozás az adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor később is nyilatkozhat. Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után a havi 50/75 ezer forintos tételes adót nem kell megfizetni, tekintettel arra, hogy a biztosítást csak a járulékfizetés alapozhatja meg. Adatszolgáltatási kötelezettség. A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha 1 millió forintot meghaladóan adóalanynak nem minősülő más személytől (pl. külföldi vállalkozástól) szerez bevételt. Bevételek nyilvántartása. A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, ha ezen bizonylatokból a bevételszerzés időpontja is megállapítható. Tag kilépése. Nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kisadózó tagja a vállalkozásnak, de egy másik tagot legkésőbb a kilépést követő napig kisadózóként bejelentenek. KIVA kisvállalkozói adó 2013. április 21-étől a KIVA szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A KIVA választása esetén az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. 19