Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat.
I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV. Miért is ilyen sok a dilemma a pszichológusi gyakorlatban? V. Az etikai döntés VI. Támpontok az etikai döntéshez VII. Célok az etikai döntéskészség kialakulásához
I. A dilemma fogalma dilemma (görög) di-lemma, kettős réteg a) azok a helyzetek, amikor két olyan lehetőség közül kell választanunk, amelyek egymással ellentétes etikai elveket képviselnek b) amikor az etikai szempont valamely más, nem etikai szemponttal ütközik: pl. jogi szabályokkal, az alkalmazó elvárásaival, szakmaközi kapcsolatokkal
II. A dilemma felbukkanása a) egyértelműen kiderül, a kezdet kezdetén b) lassan, fokozatosan gabalyodik bele a dilemmába a pszichológus c) a dilemma csak a cselekvés után áll elő
III. Nem minden dilemma etikai dilemma - Probléma - Vétség - Etikai kín, etikai gyötrelem
IV. Miért is ilyen sok a dilemma a pszichológusi gyakorlatban? 1) Maga az eset, a helyzet hordoz egymással ellentétes elveket ha az egyiket követjük, óhatatlanul sértjük a másikat. 2) Az adott helyzetben több, eltérő forrásból származó elvet kellene egyeztetni, de ezek nem egy irányba mutatnak. 3) A saját belső szempont ( személyes kódex ) ütközik a hivatalos szabályokkal, előírásokkal. 4) A pszichológusnak, azon túl, hogy szakmája etikai kódexét kellene követnie, egyúttal az adott szervezet más szabályainak is köteles engedelmeskedni. 5) Közös páciens kapcsán pszichológus kollégák egymással elégedetlenek. 6) Amikor egy adott területen vagy szervezetben számos szakma dolgozik egymás mellett, melyek mindegyike rendelkezik saját etikai szabályzattal.
V. Az etikai döntés Racionális-analitikus döntés Intuitív döntés Szabályok, kódexek, irányelvek követése, szervezeti struktúra, személyközi kapcsolatok. Lépésről-lépésre, tudatosan, körültekintően, minden tényezőt mérlegelve hozzuk meg a döntést. Zsigeri impulzusok, szubjektív érzések saját belső, személyes értékrend alapján. Nincs tudatos rálátásunk a folyamatra. A semmiből, zsigeri alapon, megérzésből születik a döntés. A legjobb megoldást keressük. Precíz Hibázás estén farkashibák születnek messze eltérnek a helyes megoldástól. Gyakran pontatlan Gyakoriak a helyestől vagy ideálistól eltérő megoldások, de közelebb állnak az ideális változathoz.
Az egyes döntési stílusokat előhívő körülmények (Williams, 2004) Racionális-analitikus döntés Kellő idő és forrás áll rendelkezésre az adatok elemzésére. Előzetes intuíción alapuló döntéseink helytelennek bizonyultak. A döntést olyan közegben kell meghozni, amelyben valamely felsőbb hatóságnak be kell számolnunk döntésünkről Intuitív döntés Sok, bizonytalan érvényességű tényezőt kellene figyelembe venni. E tényezők egyidejűleg (szimultán) és nem egymást követően (szekvenciálisan) jelennek meg. Nincs ismert modell, amely mentén szerveződhetne az információ. megindokolva azt. A döntésnek nincs időkorlátja, vagy az nem sürgető. Behatárolt idő alatt kell dönteni.
Egy lehetséges döntéshozatali modell (Corey, Corey és Callanan) 1. Azonosítsd a problémát 2. Azonosítsd, milyen lehetséges kimenetelek jöhetnek szóba 3. Tekintsd át a releváns etikai szabályokat 4. Konzultálj 5. Vedd számba a lehetséges és valószínű cselekvési lehetőségeket 6. Sorold fel a különféle döntések következményeit 7. Dönts a legjobb változat mellett
VI. Támpontok az etikai döntéshez 1. Egyértelmű tilalom szól a pácienssel való szexuális kapcsolatra vonatkozóan. 2. A tervezett cselekedet nem válhat-e első lépéssé a sikamlós lejtőn? 3. A terapeutának folyamatosan mérlegelnie kell, hogy a páciens felé irányuló kommunikációja konzisztense. 4. Ha a terápia zsákutcába jut, vagy a terapeuta bizonytalan, hogy megtegyen-e valamit vagy sem, gyakran segít, ha átgondolja, kell-e tisztáznia valamit a páciensével. 5. A tervezett cselekedetek valóban a páciens jóllétét szolgálják-e?
VI. Támpontok az etikai döntéshez 6. A tervezett cselekedet illeszkedik-e az eredetileg megkötött terápiás szerződéshez? 7. A tervezett cselekedet végrehajtásával kapcsolatban érdemes végiggondolni, elképzelni annak lefutását, következményeit a páciens szempontjából. 8. Kompetensek vagyunk-e a tervezett cselekedet, ill. intervenció végrehajtására? 9. Megszokott-e a tervezett cselekedet a terapeuta saját gyakorlatában, ill. az ilyen típusú terápiákban általában? 10. Könnyen és nyíltan beszámolnánk-e a tervezett intervencióról a szupervízióban vagy az esetmegbeszélésen?
VII. Célok az etikai döntéskészség kialakulásához (McGovern, 1988) 1. Megismeri és megérti azokat a szabályokat és sztendereket, amelyeket a nemzeti etikai kódexek, szabályok rögzítenek. 2. Esetek elemzése során elsajátítja az etikai elvek és sztenderdek alkalmazásának készségét, képes alternatívákat kialakítani, és értékelni a cselekvési tervet. 3. Kifejleszti, letisztulttá teszi személyes etikai értékrendjét, filozófiáját és morális viselkedését, valamint az ezekre épülő etikai érzékét. 4. Képes arra, hogy a kollégák eltérő véleményét, etikai álláspontját elfogadja és kritikailag értékelje. 5. Képes saját munkája értékelésére, felismeri saját erősségeit, gyengéit és döntései jelentőségét. 6. Képes arra, hogy saját etikai döntéseit adott esetben nyilvánosan is meg tudja védeni, le tudja vezetni.