A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN VIG Zoltán Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mőszaki Pedagógia Tnaszék 1111 Budapest, Egry J. u. 1. vigzo@eik.bme.hu A hazai Internet penetráció a régióbeli országokhoz mért elmaradása érezteti hatásait a KKV szektor versenyképességének vizsgálatakor. Korábbi kutatásaink alapján megállapítható, hogy a KKV szektor körében alacsony VIR elterjedtség jelentıs részben a munkatársak alacsony IKT használati szintjével és negatív, elutasító attitődjével magyarázható. Jelenleg megkezdett kutatásunk célja a WWW reprezentáció felmérése, indikátorainak meghatározása, vizsgálata, valamint a hazai kitörési pontok megkeresése, a motivációs lehetıségek feltárása. A kutatás jelen szakaszában a hipotézisek felállítása mellett a korábbi vizsgálatok -a jelen kutatási céloknak megfelelı- összegzése történt meg. Ennek keretében képet kaphatunk a KKV szektor IKT használati szintjérıl, attitődjérıl, a hazánkban megfigyelhetı digitális szakadék jellemzıirıl. A kutatás eredménye továbbá a KKV szektor webes megjelenéséhez és hatékony honlap-üzemeltetéséhez szükséges, költséghatékony informatikai metódusok módszerek feltárása, bemutatása. Tárgyszavak: kis- és középvállalkozások, IKT, Internet attitőd A kis- és középvállalkozások versenyképessége napjainak aktuális kérdése. A versenyképesség javítása nehezen képzelhetı el modern eszközök információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata nélkül. Ezen eszközrendszer hatékony felhasználását az eddigi kutatások tisztán technológiai, szervezeti és finanszírozási feltételek meglétére korlátozták. Korábbi, más területen folytatott kutatásaink felvetették annak a hipotézisnek a fennállását, hogy ezen feltételek mellett a munkavállalók informatikai tudása, attitődje is szerepet játszhat az említett eszközrendszer optimális alkalmazásában. Mivel a teljes IKT vertikumra vonatkozó hatások feltérképezése a KKV szektorban túl tág és nehezen koncentrálható eredményeket hozott volna, így a vizsgálatok fókuszába a vállalkozás Interneten, a World Wide Weben történı megjelenését, sikerességét befolyásoló tényezık vizsgálata kerültek. A vizsgálat társadalomtudományi feladatai a BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén folynak, a gazdaságtudományi feladatokat az Általános Vállalkozási Fıiskola Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport végzi. Az informatikai területen a két intézmény együttmőködése valósul meg. 1. A kutatás céljai Kutatási célként az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: A hazai KKV szektor IKT ellátottságának felmérése korábbi tanulmányok, vagy szükség esetén saját adatfelvétel segítségével Informatikai fejlıdést elısegítı és gátló tényezık feltárása, mind a vállalkozás mőködése, mind a munkavállalók ismereti, beállítódása alapján Az Internet penetráció és attitőd vizsgálat a vállalkozás egészére és munkavállalóira vonatkoztatva Vállalkozások world wide web-es megjelenésének tipikus mintáinak feltárása A kutatás célcsoportja a kis és középvállalati kör, amely az alábbi táblázatok alapján definiálható. 1. táblázat: A kis és középvállalkozások meghatározása (2004. december 31-ig Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 fı <11-50 fı < 250 fı Éves forgalom vagy mérlegfıösszeg Függetlenség Forrás: 2004. évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról < 700 M forint < 500 M forint < 4.000 M forint < 2.700 M forint Az állam, az önkormányzat vagy akkv vállalkozáson kívül esı vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tıke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
2. táblázat:a kis és középvállalkozások meghatározása (2005. január 01-tıl Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 fı < 50 fı < 250 fı Éves forgalom vagy mérlegfıösszeg Függetlenség Forrás: 2004. évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról < 2 M euró < 10 M euró < 50 M euró < 43 M euró Az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tıke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Jelenleg a korábbi külsı és saját kutatási eredmények összegzése történt meg a témában. A Cikk az alábbiakban ezek összegzését tartalmazza. Nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján áttekintésre került az IKT, ezen belül hangsúlyosan az Internet technológiák elterjedtsége. A magyar lakossági Internet penetráció és attitőd elemzésével meghatározásra kerültek a munkavállalók vizsgálatának relevánsnak feltételezett szempontjai is. 2. A kutatás elızményei 2.1. Nemzetközi vizsgálatok A Taylor Nelson Sofres (TNS) a nagyvállalati és a KKV szektorban nemzetközi felmérést végzett annak internetes ellátottságáról és az Internethasználat prioritásairól. E felmérés adatait 2004 során publikálta. Az eredmények áttekintésénél mind a hazai, mind a nemzetközi kutatást a célcsoport körében tapasztalható Internet penetráció mértékének felmérésével célszerő kezdeni, hiszen az elemzett szolgáltatások és kommunikációs módok erre a technológiára épülnek. 1. ábra: Az interent penetráció a vizsgált országokban Forrás: TNS A TNS felmérésében szereplı 6 ország, 10 fınél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak körében szinte teljes mértékő az Internet ellátottság (az USA-ban 100%). Magyarországon a 300 fı feletti cégek 97%-a, a 50-299 fıs cégek 80%-a, a 10-49 fıs cégek 61%-a rendelkezik Internet eléréssel, ami összesen a 10 fı feletti vállalati szegmenst tekintve átlagosan 76%. A felmérés az Internet penetráció nagyságának összevetése után a világháló felhasználási területeit járta körbe. A nemzetközi kutatók - az e-mail mellett, amely minden országban vezeti az Internet leggyakrabban használt funkcióinak rangsorát - két nagy felhasználási területet különítettek el: Értékesítés: Customer Relationship Management (CRM) vagy vevıszolgálat, marketing, online megrendelılap és termékek, szolgáltatások elektronikus értékesítése (a hazai kutatásban az online vevıszolgálatot, az ügyfelekkel való kommunikációt, az online hirdetéseket és az internetes értékesítést sorolták ebbe a kategóriába) Belsı funkciók: tréningek, munka-hatékonyság menedzsment, ismeret-menedzsment és erıforrás-menedzsment IP-alapon (a távoktatás, a távmunka került ebbe a kategóriába) Miután a két kategóriában elhelyezték az internetes tevékenységgel kapcsolatos területeket, a kutatásba bevont országok vállalatainak jellegzetességeit e két szempont mentén hasonlították össze.
2. ábra: Az internet felhasználási területei a vállalati szférában Forrás: TNS Az Egyesült Államok (89%), Nagy-Britannia (81%) és Dánia (70%) élen jár az értékesítést és a vevıkapcsolatokat szolgáló tevékenységek internetes alkalmazásának terén. Némileg lemaradva mögöttük Japán (57%), Szingapúr (58%), és meglepetésre Magyarország (63%) áll, míg a sor Franciaország (32%) zárja, jelentıs hátránnyal. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy internetes kultúránk sokszor és széles körben emlegetett viszonylagos fejletlensége ellenére is sikerült az értékesítés és a vevıkapcsolatok terén néhány év alatt felzárkóznunk a vezetı ázsiai országokhoz. Az Internet és az IP-alapú technológiák belsı célú, hatékonyságot, információátadást segítı funkcióját tekintve már komolyabb eltérések tapasztalhatók. Az USA (76%) és Nagy-Britannia (56%) ebben az esetben is vezetı szerepet tölt be, a két ország közötti különbség azonban lényegesen nagyobb, mint az értékesítés területén. Az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát Szingapúr (30%) köveit, majd a sort egy közel azonos arányokat képviselı csoport (Dánia: 21%, Franciaország: 23%, Japán: 21%) és végül Magyarország (14%) zárja. A magyarországi adat a fejlettebb nyugat-európai országok (Franciaország, Dánia) eredményeinek tükrében szép reményekre jogosít, bár hozzá kell tenni, a 14%-ot javarészt a hazánkban mőködı multinacionális vállalatok teszik ki, amelyek a külföldi gyakorlatot alkalmazzák a hazai Internet használat során is. Az e tanulmányban vizsgált KKV szektor esetében megállapítható, hogy a felmérés idején a belsı hatékonyságot segítı IP technológia szerepe nem volt jelentıs. Azóta a hazai IP technológia szolgáltatásainak elérési lehetıségei a KKV-k számára is bıvültek, így a belsı hatékonyságot javító IP technológiának szerepe erısebbnek feltételezhetı az alábbi kulcsfontosságú feltételek részbeni javulásának köszönhetıen: A kapcsolatszolgáltatói (ISP) verseny következtében jelentısen csökkentek az internetelérés költségei Az alternatív tartalomszolgáltatói kör (ICP) hazai bıvülésével az internetes megjelenés költségei is mérséklıdtek. A szélessávú kapcsolatok elterjedésével hátérbe szorult az idıalapú internetelérés, amely tervezhetı költségek mellett teszi lehetıvé a többszörös sebességő intenetkapcsolat használatát. A TNS nemzetközi kutatása miután feltérképezte a 6 ország vállalatai által alkalmazott internetes e-megoldások körét, elhelyezte ezeket egy olyan "lépcsın", amelynek fokai azt mutatják, hogyan és milyen sorrendben következett (következik) be a felhasználási területek adaptációja az egyes országokban. Ennek az evolúciós rendszer segítségével végül elhelyezték az országokat a rájuk jellemzı fejlettségi szintre. USA: a vevıszolgálat (vagy CRM), a marketing és az értékesítés mellett használ az alkalmazottak ismereteit fejlesztı magas szintő megoldásokat és tréningeket is Nagy-Britannia: vevıszolgálatot (vagy CRM-et), marketinget és értékesítést használ, ezeket várhatóan az ismeret-menedzsment, a tréning és a vezeték nélküli elérés megvalósítása fogja követni Japán és Franciaország: a vállalatok jellemzıen e-mail küldésére használják az Internetet, a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása lehet a következı lépés Dánia és Szingapúr: a két végpont között helyezkednek el, tipikusan e-mail küldésre és marketingre használják az Internet nyújtotta lehetıségeket. Mindkét országban a további eladásösztönzı megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés bevezetése jelenti a jövıbeli fejlıdés egyik legfıbb csapásirányát
3. ábra: Az Internetes megoldások adaptációs szintjei Forrás: TNS A magyarországi vállalatokat az internetes e-megoldások adoptációjának szempontjából leginkább a dán és szingapúri cégekhez lehet hasonlítani. A 10 fınél több alkalmazottat foglalkoztató "tipikus" magyar vállalat e-mail küldésre használja az Internetet, de a világhálón keresztül végzett marketing megoldások sem idegenek tıle. Napjainkban valószínőleg a korlátozott e-business megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása fog elıtérbe kerülni. A kutatás beszámol a nemzetközi kutatásban résztvevı 6 ország tervezett Internet vonatkozású kiadásairól. A két vezetı ország - USA és Nagy-Britannia - IT menedzsereinek többsége arról számolt be, hogy a jövıben csökkenteni kívánják internetes kiadásaikat. Ennek oka abban keresendı, hogy-e két ország fejlett internetes kultúráját gyorsan és nagy beruházások révén érte el, a szintentartáshoz azonban kisebb büdzsé is elegendı. Dániában és Franciaországban a kiadások mérsékelt, míg Japánban és Szingapúrban dinamikus növekedésük prognosztizálható. Szingapúrban a növekedés legfontosabb gerjesztıje a vevıkkel való kommunikáció fejlesztése, míg Japánban a munkavállalókkal és a fogyasztókkal is szeretnének hatékonyabb párbeszédet folytatni a világhálón. 2.2. Hazai kutatások 2.2.1. A KKV szektor informatikai fejlesztéseinek potenciális problémai A fentiekben említett nemzetközi összehasonlítás mellett szükségesnek éreztük a hazai vállalati információs fejelesztések világát részletesebben feltárni. Ezt korábbi a vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedési lehetıségeit vizsgáló kutatásunk utóelemzésével végeztük. A vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedésének befolyásoló tényezıit vizsgálva áttekintésre került a hazai kis és középvállalti szektor informatikai fejlesztéseinek háttere is. Az alábbiakban a KKV szektor internetes rendszereire is vonatkozó eredmények kerülnek ismertetésre. Új informatikai rendszerek, legyen az egy vállaltirányítási rendszer, internetes kommunikációra épülı vállalaton belüli, vagy külsı kommunikációs célú fejlesztés, bevezetésével a vállalkozás több problémával szembesülhet. E szervezeti, finanszírozási és menedzsment jellegő problémákat az alábbi táblázat foglalja össze. A problémák megfogalmazása mellett a lehetséges okok, valamint a megoldási lehetıségek is ismertetésre kerülnek.
3. táblázat: Informatikai fejlesztések kapcsán felmerülı vállalati problémák és annak lehetséges megoldásai FELMERÜLİ PROBLÉMA PROBLÉMA OKAI LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A vezetés hátráltatja a beruházás megvalósítását Nincs elég forrás a beruházáshoz A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkentı lehetıségeket A vezetés nem vállalja az informatikai beruházás kockázatát Nem rendelkeznek elegendı információval, így kockázatosnak tartják a projekt megvlósítását Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elınyeire A rendszer erısségeit és gyengségeit fel kell tárni Félelem a nagyobb terheléstıl Félelem a vállalaton blüli hierarchia megváltozásától A felhasználók túlságosan gyors fejlıdést várnak a rendszertıl Elavult, nem megfelelı eszközök használata A helyzetfelmérés nem a valóságot tükrözi Nem áll rendelkezésre megfelelı információ a technikai lehetıségekrıl, illetve az átállás idıtartamára vonatkozóan Az informatika fejlıdését nem követi az eszközpark korszerősítése Nincs elég forrás a megfelelı szintő helyzetfelmérés elvégzéséhez A vállalat bizalmatlan a tanácsadókkal szemben, így eltitkolnak információkat Félelem, hogy a rendszer révén nem lesz szükség a munkájukra A vállalat nem érzékeli az elıkészítı munka jelentıségét Közvetlenül vagy közvetett módon biztosítani kell a tájékoztatást Elavult eszközök lecserélése, egyéb hasznosíthatóságának lehetıségeit fel kell mérni Megfelelı mennyiségő forrást kell biztosítani Erısíteni kell a bizalmat (titoktartási kötelezettség) Részletesen kell ismertetni a várható következményeket Nem akarnak változtatást, mivel a jelenlegi rendszerekbıl kapott információkat elegendınek tartják A tanácsadó cég nem jól értelmezi a vállalat által közölt információkat, nincs rálátása az adott iparági, vállalati sajátosságokra Növelni kell a motivációt A vállalat megismerésére több idıt kell fordítani A felmérés elkészítése elhúzódik A vállalat alkalmazottai késve reagálnak a kérdésekre A munkaszakaszokhoz határidıket kell kijelölni, továbbá több, de kisebb intervallumot kell megadni a válaszadáshoz.
FELMERÜLİ PROBLÉMA PROBLÉMA OKAI LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Nem alakul ki megfelelı prototípus A vállalat bizalmatlan a prototípussal szemben Túlzott elvárásokat támasztanak a prototípussal szemben A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkentı lehetıségeket Nem rendelkeznek elegendı információval, így kockázatosnak tartják a project megvlósítását Félelem a nagyobb terheléstıl Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elınyeire A rendszer erısségeit és gyengeségeit fel kell tárni A felhasználók ellenzik a rendszer használatát A kulcsfelhasználók nem képesek kijavítani az idıközben felmerülı hibákat A felhasználók nem képesek megfelelıen használni a rendszert Nem akarják vállalni a felelısséget Nem ismerik jól a rendszert Nem tanulták meg megfelelıen a rendszer használatát A vezetésnek kell tisztázni a problémák okait és megoldást találni a problémára A bevezetı céget kell segítségül hívni További oktatásra van szükség Forrás: Böcskei Elvira, Vig Zoltán: ERP systems gather ground int he SME sector (2005) 2.2.2. A KKV szektor informatikai attitődje A KKV-k nyitottak a modern információs rendszerek bevezetésére, hiszen az alacsony költségigényő alkalmazásokat - könyvelı és számlázó programokat, irodai szoftvereket - már használják. Korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük miatt azonban jelentısebb beruházásokat nem vállalnak. Mindezen tényezık együttes hatásának eredményeként a KKV- körében az z internetes megjelenést megvalósító rendszerek szigetszerőek, kevéssé integráltak a vállalkozás egyéb informatikai rendszerébe. A vállalatok közötti integrált elektronikus üzleti rendszerek elsısorban a Magyarországra települt multinacionális cégek között található meg. Az üzleti kapcsolatok, folyamatok, elektronikus úton történı lebonyolítása, információk automatikus internetes közzététele itt már nem mint lehetıség, hanem minimális elvárásként jelenhet meg. 3. A munkavállalók társadalmi, kulturális alapjai, informatikai attitődje Munkánk során megállapítottuk, hogy a vállalkozások informatikai fejlıdésének gátjai csak részben magyarázhatók a fent említett problémákkal, illetve egyes problémák gyökere visszavezethetı a vállalkozás munkavállalóinak informatikai képzettségére és az informatikával kapcsolatos esetlegesen negatív attitődjére. Ezt a feltételezésünket megerısítette a 2005 elején a TNS által publikált megdöbbentı megállapítás, miszerint a magyar (nem internetezı) lakosság körében megjelent az internetet és az informatikai fejlesztéseket negatívan, kívülállóként értékelık növekvı csoportja. Így a pontosabb állapot és paraméterek feltárása érdekében szükséges volt a kutatás multidiszciplináris bıvítése. A hazai és nemzetközi elemzések tükrében a negatív attitőd kialakulása a digitális írástudás (computer literacy) hiányara és az így létrejött a digitális szakadék (digital divide) megjelenésével magyarázható. A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos orgánumok felé, hogy késıbb a diskurzusok kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta társadalmi egyenlıtlenségrıl (mennyiségi változás) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes
átrétegzıdésével egy egészében újfajta társadalmi egyenlıtlenségi rendszerrıl van-e szó, amely az információs társadalom sajátossága (minıségi változás). A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik fı az elmaradást konzerváló tényezı- abból adódik, hogy a csoport attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. Ezen csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség IKT eszközökre ill. ezek használatára. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik és különállásuk attitődjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a terület iránt.. Ezt a feltételezést erısíti meg a fejezet elején említett hazai kutatási eredmény a negatív információs attitődrıl. Amennyiben egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, az így elmaradó csoportok könnyedén behozhatnák az információs korszakban felhalmozott lemaradásukat. A fejlıdés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat ez az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi) rutint jelent még ha ez nem is formalizáltan (pl egy tanfolyamon, vállalati továbbképzésen) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd lassan átalakul biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Azokon a területeken ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. A digitális szakadék hazánkban három, más kutatások szerint négy indikátor alapján érzékelhetı. Lakóhely A kisebb településeken lakók, így az itt mőködı vállalkozások munkavállalói IKT használata elmarad a nagyvárosokban élıktıl. Ennek oka részben az infrastruktúra (technikai megvalósítás) hiányosságai, a vállalkozások, munkavállalók szerényebb anyagi lehetıségei, valamint a pozitív környezeti minták hiánya lehetnek. Életkor Magyarországon a 15-29 éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban az internethasználók aránya 48 százalék. Míg a 60 év feletti internethasználók száma néhány százalék. Az arány érvényes általában az IKT használati indexre is. Az okokat kutatva a felnıtt lakosság tanulási aktivitásának hiányosságai fedezhetı fel. Az életkor növekedésével a tanulási aktivitás és az új ismeretek elsajátításának hatásfoka csökken. Ez a paraméter szoros kapcsolatban áll az alábbiakban ismertetett munkavégzés jellegével. Iskolai végzettség Vig Vig Zoltán Zoltán A felsıoktatásban végzettek IKT használati indexe messze meghaladja a legmagasabb végzettségként általános iskolai bizonyítványt birtokló csoportot. Ez a kulturális közeg, a munkavégzés jellege és az anyagi források eltérésébıl adódik. Munkavégzés jellege Egyes kutatások külön paraméterként értékelik hogy a munkavállaló feladati teljesítése során milyen IKT eszközök használatára kényszerül, illetve van lehetısége. Amennyiben a munkavállaló elér IKT eszközöket vagy kényszerül azok használatára, informatikai kompetenciája javul. Ennek hatása leginkább az életkor szerinti határvonal eltolódásában érzékelhetı. 4. További kutatási célok A kutatás következı feladata azoknak a kvantitatív paramétereknek az összeállítása, amelyekkel a KKV-k körében mérhetı az IKT ellátottság szintje, és az IKT használat volumene, paraméterei. Ezek feltárása feltehetıen önálló adatfelvételt nem igényel, korábbi statisztikák adataiból deriválható. Saját adatfelvételt igényel viszont a munkavállalók informatikai képzettsége, attitődje és a vállalkozás információs fejlıdése közötti kapcsolat kvantitatív adatokon alapuló bizonyítása. A vállalkozások informatikai fejlıdését csak az internetes reprezentáció alapján kívánjuk megvizsgálni, amelynek kvantitatív módszereit már korábbi felméréseinkben sikerrel alkalmaztunk.
5. Irodalomjegyzék ERP systems gather ground int he SME sector / Böcskei Elvira, Vig Zoltán = 5th International Conference of PhD Students University of Miskolc, innovation and Technology Transfer C Hungary 14-20 August 2005. Kiad. a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc: 2005. p. 49-54. Vig Vig Zoltán Zoltán