A bélcsatorna általános felépítése

A tápcsatorna

A bélcsatorna általános felépítése a külvilág része, a nyílásokat záróképletek (szfinkterek) védik fejbél: - táplálék belépése: evéssel/nyeléssel kapcsolatos struktúrák, funkciók - szájüreg, garat elıbél: - táplálék továbbítása, tárolása, emésztése - ált. nyelıcsı és gyomor középbél: - emésztés (duodenum, jejunum) - felszívás (jejunum, ileum) - perisztaltikus, keverı mozgások - nagy felület, savas és/vagy bázikus szekréció utóbél - tárolás, só- és vízvisszaszívás - ürítés struktúra bevitel fejbél elıbél középbél utóbél ürítés funkció beérkezés továbbítás tárolás emésztés emésztés (savas szekréció) felszívás - raktározás (bázikus szekréció) végtermékek tárolása

A bélrendszer motilitása funkciói: a táplálék továbbítása: szakaszos és szabályozott (szájüregtıl végbélig kb. azonos idızítés) a táplálék ırlése és dagasztása: emésztınedvekkel elkeverés, oldható formába kerülés elısegítése a béltartalom keverése: az epitélium mindig friss résszel érintkezzen továbbítás késleltetése: raktározás végrehajtó szöveti elemek: gerincesekben kizárólag izmok harántcsíkolt: a tápcsatorna kezdeti szakaszában (szájüreg, garat, nyelıcsı felsı harmada) a végbél külsı záróizma nagyrészt akaratlagos mőködtetés (motoros beidegzés) fıleg simaizom: enterális idegrendszer szabályozása felsı szakasz (nyelıcsı alsó 2/3-a, gyomor proximális szakasza): saját miogén tónus, agytörzsi vegetatív reflexív szabályozza alsó szakasz (disztális gyomor vastagbél belsı záróizom): saját ritmusgenerálás, enterális idegrendszer lokális reflexei

Izommozgás a szájüregben és a garatban rágás: rágóizmok alternáló mozgása szomatomotoros beidegzés megindítása akaratlagos, kivitelezésben reflexek szerepelnek koordinálás: nyúltvelı agykéreg, több szinten nyelés: akaratlagos indítás, de kell valami nyelnivaló is kivitelezése nyúltvelıi reflexes irányítás alatt szájüreg és garat: tápcsatorna és légutak közös szakasza koordinált irányítás nyelvgyök megemelkedése táplálék a lágy szájpad és garat mechano-receptoraihoz nyomódik nyelési reflex beindítása 1. légutak elzárása: lágy szájpad megemelkedése (orrüreg) hangszalagok összehúzódása glottis záródás gége felemelkedése gégefedı eltereli a falatot agytörzsi belégzési központ reflexes gátlása 2. nyelıcsı felé továbbítás körkörös garatizmok aktiválódnak, garatőri nyomás fokozódik

Izommozgás a nyelıcsıben felsı nyelıcsıi szfinkter csak funkcionális anatómiailag nem különíthetı el harántcsíkolt izom! nyugalomban a n. vagus szomatomotoros efferensei aktiválják nyeléskor beidegzı motoneuronok reflexes gátlása corpus (20-22 cm) felsı szakaszon (6-8 cm) vázizom, alsó részen (10-12 cm) simaizom, középen keverve vázizomrostok agytörzsi irányítás alatt, nincs pacemaker aktivitás simaizom: 3-5 cm/s perisztaltikus hullámok: n. vagus efferensek, közvetett hatás - körkörös simaizom ellazítás: nem adrenerg, nem kolinerg (NANC) posztganglionáris rostok - hosszanti simaizom kontrakció: kolinerg posztganglionáris rostok a gyomortartalom visszaáramlása ellen a felsı szfinkter aktiválása alsó nyelıcsıi szfinkter simaizom (valódi szfinkter), agytörzsi irányítás alatt nyelés kezdete után 2-3 sec-mal elernyedés (n. vagus; NANC transzmitterek), proximális gyomorszakasszal együtt nyelés után összehúzódás a reflux ellen

hányás: alapvetıen védekezési folyamat, vegetatív tünetekkel együtt (szabálytalan szívverés, sápadtság, verejtékezés, fokozott nyálelválasztás, rosszullét) bonyolult reflex folyamat, légzıizmok is segítik vékonybélbıl fordított perisztaltika > chymus gyomorba visszajut; belégzı izmok aktiválódása (negatív mellőri nyomás ) és hasizmok kontrakciója (intraabdominális nyomás ) -> nagy nyomáskülönbség; alsó nyelıcsı szfinkter ellazul -> gyomortartalom corpusba visszakerül kilégzı izmok aktiválódása -> mellőri nyomás -> felsı szfinkter nyitása szekunder perisztaltika: ki nem ürült gyomortartalom visszajuttatása, kiürítéséhez újabb öklendezési ciklus kell vagustónus -> bradikardia nyúltvelıi szabályozás: 3 zóna centrális hányás (öklendezés nélkül), öklendezés (hányás nélkül), kemoreceptív triggerzóna vér, liquor anyagaira érzékeny, másik 2 zónát aktiválja kiváltó ingerek: direkt (agyhártya gyulladás, undor), kémiai (apomorfin, mustáros víz), mechanikai (hátsó garatfal), zsigeri (hashártya, méh, vesemedence, here erıs ingerülete), egyensúlyszerv túlingerlése (tengeribetegség, szokatlan mintázat)

ferde izomköteg nincs A gyomor motoros mőködése proximális: cardia, fundus, corpus felsı 1/3-a körkörös, hosszanti és ferde izomkötegek táplálék befogadása és tárolása stabil membránpotenciál, nincs tónusos kontrakció; nagy tágulékonyság - táplálék beérkezésekor reflexes relaxáció (vagovagalis reflex) disztális: corpus alsó 2/3-a, antrum, pylorus pylorus alsó szfinkter nyelıcsı antrum (disztális gyomor) felsı szfinkter cardia pacemaker zóna redık spontán hipo- és depolarizáció (Cajal féle intersticiális sejtek): bazális elektromos ritmus, 3/perc lassú hullám, amplitúdója disztálisan egyre nı ırlés, keverés: pylorus és antrum közötti körforgás ; pylorus <1 mm darabokat enged át n. vagus preganglionáris efferensek: kolinerg sejtekre átkapcsolva perisztaltikát fokozza; NANC (nem adrenerg, nem kolinerg) idegsejteken keresztül relaxáció gasztrin: frekvencia, kolecisztokinin (CCK): gyomorperisztaltika a továbbítás a duodenum felıl, negatív visszacsatolással szabályozódik (chymus ozmolaritás, ph, zsírsav, monoszacharis és aminosav-tartalom); kemo- és ozmoreceptorok (n. vagus)

A vékonybél perisztaltikus mőködése külsı hosszanti simaizom: kevés réskapcsolat; nincs spontán ritmuskeltés; kolinerg beidegzés belsı, körkörös simaizom: sok réskapcsolat, spontán ritmuskeltés, enterális idegrendszer ált. gátló hatása (VIP, NO) szegmentáló mozgás: győrős kontrakció, beindítása még nem ismert perisztaltikus mozgás: béltartalom feszítı hatása váltja ki: análisan ellazulás, orálisan győrős kontrakció elágazó primer szenzoros interneuron perisztaltikus szegmentáló orálisan: gátló (NANC) neuronokat análisan: több, sorozatos gátló, opioid neuronok aktiválása interneuron aktiválása -> gátlás gátlása -> orális kontrakció -> gátlás erısítése -> anális relaxáció (opiátok: NANC neuronok tartós gátlása > székrekedés) körkörös izomzat ellazulását a hosszanti simaizom kontrakciója kíséri (kolinerg beidegzés) interdigestív mozgás: 2 táplálkozás között, 90-120 min periódusok; pylorus nyitva, >1 mm darabok is távozhatnak; táplálékfelvétel megszünteti

A vastagbél perisztaltikus mőködése fı feladatok: víz és elektrolit felszívás baktériumflóra fenntartása béltartalom rendezett, alkalmankénti ürítése áthaladás ideje változó hosszanti simaizmok: 3 kötegben, de végbélben és anusban egyenletesen körkörös simaizmok: erıs, tartós kontrakciós győrők (haustratio) antiperisztaltikus mozgás: a felszálló vastagbélbıl a vakbél felé; ileocaecalis billentyő a reflux ellen idıleges tónusos kontrakció: disztális és leszálló harántvastagbélben; lassú, tónusos kontrakció anális irányba, szilárduló béltartalom erıteljes tónusos kontrakciók: szigmabél végbél között tömegperisztaltika: evést követıen disztális elmozdulás a vastagbélben pacemaker zónák: belsı mucosa körkörös izomzatban 6/min, lassú, depolarizációs hullámok, AP nélküli összehúzódások; serosa felé, kifelé haladva hipopolarizáció, lassú depolarizáció helyett AP-kiváltotta összehúzódás bélidegrendszeren keresztüli szabályozás: ált. tónusos gátló hatás

A végbél motoros mőködése belsı szfinkter: körkörös simaizom nyugalomban tónusos miogén kontrakció + szimpatikus konstrikció (α 1 noradrenerg beidegzés) végbél telıdése reflexes ellazulás, de a külsı szinkter reflexes kontrakciója ellazító bélidegrendszer NANC neuronjaira szakrális paraszimpatikus bemenet külsı szfinkter: harántcsíkolt izom! beidegzés csak a n. pudendus szomatomotoros, tónusos ingerületével sacralis gv-i szelvények székletürítés bonyolult, összehangolt mővelet: testtartás, hasprés, gátizmok, szfinkterek összhangja kell

Hashajtók székletmennyiség növelése (több, puhább széklet, ozmotikus/hidrofil sajátosság miatt) növényi rostok korpa, répa, barnakenyér gummi arabicum, gyümölcsök (aszalt szilva, szilvalekvár, füge, alma) Mg(OH) 2, MgSO 4 (keserősó), Na 2 SO 4 (glaubersó), Na 3 PO 4 gyógyvizek (Apenta, Igmándi, Mira stb.) sok vizet kell inni hozzá!! székletpuhítás: nyálkahártyára gyakorolt hatás, vízvisszaszívás csökken paraffinolaj: vastagbélben emulgeálja a beszáradt székletet, a bélfalat bevonva csökkenti az irritációját, nem okoz vízvesztést! bélfalstimuláció, bélmotilitás fokozása, a víz és elektrolit visszaszívásának csökkentése (Na + /K + ATP-áz gátlása) antrakinon származékok pl rebarbara, bengefa, szenna, aloé phenolftalein, bélizgató olajok (ricinus) a végbél izgatásával kiváltott székelési reakció beöntés, glicerin, szappan ördögi kör: hashajtó elektrolitvesztés aldoszteron szekréció K + ürítés bélrenyheség hashajtó; hashajtó üres belek lassú feltöltıdés székrekedésnek tőnik hashajtó

Hasmenés elleni szerek hasmenést okozhat ozmotikus anyagok elégtelen felszívódása, emésztési zavarok bakteriális (Salmonella, Cholera) és vírusfertızés colon carcinoma, colitis ulcerosa terápiás lehetıségek: elektrolit adása (glükóz-nacl oldat) antibiotikumok (általában felesleges) adszorbensek (adszorbeálják a toxinokat) aktív szén, caolin, talcum, pektinek adstingensek (bevonatot képezve gátolják a szekréciót) albumenum tannicum, bizmutsók bélmotilitás gátlása opioidok: diphenoxylat (Reasec), loperamid (Imodium) (agyba nem jutnak be)

Az epehólyag, epeutak motoros mőködése epét máj termeli a bélbe ürítését az epeutak motilitása szabályozza (csak itt!) májsejtek -> epekapilláris -> kivezetıcsı -> ductus hepaticus interdigestív szakasz: a közös epevezeték és a duodénum közötti Oddiszfinkter zárt + ellazult epehólyag-izomzat > epe az epehólyagba áramlik koncentrálódás, térfogatcsökkenés táplálkozás, zsírbevitel: Oddi szfinkter relaxáció, epehólyag-izom kontrakció -> epe a duodénumba ürül közös epevezeték az epehólyag ürülését elısegíti: - kolecisztokinin (CCK), VIP felszabadulás (hormonális hatás) - gyomor/duodenum feszülése - n. vagus aktiváció (idegi hatás) duodenum hasnyálmirigy vezeték Oddi-szfinkter

belsı kontrol: Ca-spike, AP nem mindig jön létre kontrakció AP nélkül is lehetséges A bélmotilitás szabályozása - a bél simaizomzata képes elektromos aktivitás generálására - ritmikus hypo-, és repolarizáció akciós potenciál Cajal-féle intersticiális sejtek: pacemaker aktivitás izom membránpotenciál simaizom kontrakció - bazális miogén tónus: nyújtás, béltartalom kémiai ingere összehúzódást vált ki - az AP-ok frekvenciája a gyomorbél traktus szakaszaiban eltérı - eltérı perisztaltikus aktivitás! gyomor vékonybél vastagbél

A bélmőködés szabályozása - a vegetatív idegrendszer efferens vegetatív idegeken keresztül közvetlen beidegzés a bélidegrendszerre paraszimpatikus beidegzés: vagovagalis reflex n. vagus afferensek: mechano-, ozmo- és kemoreceptorokból; érzırostok a n. tractus solitarii-ba futnak afferens rostok: CCK érzékenység preganglionáris rostok: dorzális vagusmagból; ACh a transzmitter posztganglionáris rostok: sejttest a mienterikus plexusban (effektorsejt) fıként enterális idegrendszer interneuronjain végzıdnek serkentı hatás (de lehet gátló is) kisebb részben végrehajtó neuronokon gyomorsav szekréció, szfinkter ellazítás (pl. nyelıcsı)

A bélmőködés szabályozása - a vegetatív idegrendszer szimpatikus beidegzés: - preganglionáris rost kolinerg - posztganglionáris rostok fıleg noradrenergek sejttestek a szimpatikus ganglionokban - fı hatások: arteriola vazokonstrikció (ATP és noradrenalin) enterális interneuronokon gátló hatás (α 2 adrenergr) közvetlen serkentı a szfinktereken (α 1 adrenergr) közvetlen gátló az exokrin mirigyeken és simaizmokon szimpatikus ACh adrenalin NA

A bélmőködés szabályozása - a bélidegrendszer mienterikus (Auerbach) és szubmukózális (Meissner) ideghálózat + lokális reflexívek érzıneuronok: mechano-, kemo-, és ozmoreceptorok információit továbbítják substance-p, hisztamin, szerotonin felszabadulásra aktiválódnak interneuronok: sekentı: ACh (n-achr!), adenozin, glutaminsav mint transzmitter gátló: fıleg neuropeptidek: enkefalinok (opiátok) vagy szomatosztatin mint transzmitterek végrehajtó, effektor neuronok nem adrenerg, nem kolinerg (NANC) idegsejtek: - vazoaktív intestinalis peptid (VIP), NO tartalom - simaizom relaxáció, bélmotilitásra gátló hatás - pl. szegmentáló összehúzódás, opiod interneuronok gátolják gátlás gátlása - relaxáció további gátló hatás: pl. ATP Ach és tachikinin (pl. substance-p) serkentı hatás

A bélmőködés szabályozása - a bélidegrendszer végrehajtó, effektor neuronok (folyt.) célsejtek: ált. a Cajal-féle intersticiális (pacemaker) sejtek pacemaker frekvencia szabályozása vérellátás szabályozása: funkcionális hiperémia - kolinerg beidegzés, NO felszabadulás - ér simaizom relaxáció - ér simaizom konstrikció: csak szimpatikus beidegzés, enterális idegrendszer nem játszik benne szerepet! szekréciós sejtek aktiválása: - VIP, kolinerg hatás vérellátás fokozása mőködésüket hormonok és lokális (parakrin) szekrétumok is befolyásolják az interneuronok gátló hatása fıleg opioid peptideken keresztül érvényesül: gátlásoldás

A bélmőködés szabályozása - a lokális peptidhormonok bizonyítottan hormonok: szekretin, gasztrin, CCK (kolecisztokinin), glükózdependens inzulinotróp peptid (GIP) - de még sok más jelölt is van gasztrincsalád: gasztrin és CCK C-terminális 5 aminosav azonos, mindkettı több hosszúságban is hat szekretincsalád: szekretin, GIP, glukagon, VIP (vazoaktív intesztinális peptid) a hormontermelı sejtek közvetlenül érzékelik a béltartalom ph-ját és összetételét - kemoszenzitív area, mikrovillusok - elszórtan találhatóak a nyálkahártyában a sejteken szekréciós pólus - granulumok felszabadulás - egyeseknél bizonyítottan idegi szabályozás is van epehólyag nyelıcsı vékonybél a máj felıl hasnyálm. gyomor

gasztrin: G-sejtek, gyomor antruma-ban, a duodenumban elszórtan rövid távú hatás: sósavelválasztás - közvetlen: gyomor fedısejtek aktivációja - közvetett (fontosabb): gyomor ECL (enterochromaffin) sejtek aktiválása, hisztamin termelés hosszú távú hatás: gyomornyálkahártya sejtjeinek proliferációja gasztrin-termelés fokozása: - bombezinerg beidegzés: gastrin releasing peptid (GRP) a transzmitter -> gastrin termelés ; (+ szimpatikus beidegzés is) vagus preganglionaris rostok és a bél interneuronok is fokozzák a GRP-felszabadulást - kémiai inger: aminosavak, aminok (+ bor, sör, kóla, kávé, tea) - Helicobacter pilori: NH 3 termelés > G sejtekbe diffundál > gasztrin szekréció -> nyombélfekély gasztrin-termelés gátlása: - D sejtek, szomatosztatin; negatív visszacsatolás gasztrin -> HCl -> szomatosztatin -> gasztrin epehólyag nyelıcsı vékonybél a máj felıl hasnyálm. gyomor

kolecisztokinin (CCK): I (CCK) -sejtek, duodenumban, felsı jejunumban elsısorban fehérje/zsír tartalmú táplálék fokozza a termelıdését szerteágazó CCK hatás: asszimilatív anyagcsere fı integrátora - epehólyag izomzatának kontrakciója, Oddi-szfinkter relaxáció (indirekt) - pancreas enzimtermelés fokozása - fısejtek pepszinogén, fedısejtek HCl termelésének fokozása - gyomor ürülésének késleltetése, táplálékfelvétel gátlása - bélperisztaltika fokozása - n. vagus afferensek aktiválása CCK A (fıleg CCK) és CCK B (CCK és gasztrin is köt) receptorok központi idegrendszeri hatás ált. közvetlen: n. vagus szenzoros ingerlés -> vagovagalis reflexek (jóllakottság érzése) táplálékfelvétel után 5-10x növekedés: aminosavak (Phe), hosszú láncú zsírsavak közvetlenül serkentik a termelését epehólyag nyelıcsı vékonybél a máj felıl hasnyálm. gyomor

szekretin: legelsı hormon duodenumban sav hatására felszabaduló kémiai hírvivı S-sejtek termelik a duodenumban funkció: duodenumban savas hatás közömbösítése gyomor sósav duodénumba jut pancreas kivezetıcsı sejteken szekretin receptor aktiválás HCO 3- gazdag, alkalikus nedvszekréció duodenumban savas hatás közömbösítése S-sejtek szekretin termelése AC aktiválás, camp epehólyag nyelıcsı a máj felıl glükózdependens inzulinotrop peptid (GIP): GIP -sejtek, duodenumban termelik a bélbe kerülı szénhidrát hatására termelıdik hatása: inzulinelválasztás, gyomorürülés gátlása vékonybél hasnyálm. gyomor

szomatosztatin: D sejtek termelik a gyomorban, hasnyálmirigyben δ sejtek ált. a gátolandó célsejt közelében szabadul fel a gyomor-bél csatorna általános, negatív szabályozója termelıdését a táplálékfelvétel nem befolyásolja! termelıdését a lumen H + szintjének emelkedése (savasodása) indítja be hisztamin: enterochromaffin-típusú sejtekbıl (ECL sejtek) gasztrin hatását közvetítik a fedısejtekhez hízósejtekbıl: gyomor-bélrendszeri védekezı mechanizmusok; IgE aktiváció esetén; motilitás fokozása epehólyag nyelıcsı a máj felıl szerotonin: enterochromaffin sejtekben termelıdik enterális idegrendszer saját primer afferenseit ingerli, lokális reflexív vékonybél hasnyálm. gyomor

A fıbb gasztrointesztinális hormonok sejt hormon inger gyomor epe hasnyálmirigy G gasztrin peptidek, aminosavak a gyomorban HCl termelés, mozgás nı I (CCK) kolecisztokinin zsír, fehérje a vékonybélben mozgás, ürülés csökken epehólyag ürülés enzimtermelés fokozódik S szekretin sav a vékonybélben ürülés csökken kivezetıcsı HCO 3 - leadás fokozódik GIP glukózdependens inzulinotróp peptid szénhidrát a vékonybélben HCl termelés, ürülés csökken

háromféle szekréció típus: A szekréciós mőködések - szekréciós-visszaszívásos típus - fehérje, víz, elektrolitok szekréciója az acinusban, visszaszívás a kivezetıcsıben, pl. nyálmirigy - szekvenciális szekréciós típus - fehérje szekréció az acinusokban, víz és elektrolitok a kivezetıcsıben, pl. hasnyálmirigy, máj - párhuzamos szekréció - pl. gyomor; fısejtek: pepszinogén, fedı-, vagy parietális sejtek: HCl, intrinsic faktor, mellék-, vagy felületi sejtek: mucin és HCO 3 naponta 5-6 l emésztınedv termelıdik! nyelıcsı nyálmirigy epehólyag lokalizáció szájüreg végbél gyomor hasnyál hasnyálmirigy vakbél vastagbél szekrétum nyál gyomornedv epe bélnedv napi mennyiség (l) ph összetétel* amiláz, bikarbonát *mucus és víz nélkül (ezek a szekrétum akár 95%-át is kitehetik) pepszinogén, HCl, intrinsic factor (kimo)tripszinogén, korboxi- és aminopeptidáz, lipáz, amiláz, maltáz, nukleáz, bikarbonát zsírok és szírsavak, epesavak, epefestékek, koleszterol enterokináz, korboxi- és aminopeptidáz, maltáz, laktáz, szukráz, lipáz, nukleázok

A nyál szekréciója 3 pár nagy nyálmirigy: gl. parotis, submandibularis, sublingualis + sok kicsi a szájüregben; funkciók: - nedvesen tartás hipozmotikus folyadék (szájszárazság - szomjúság) - lizozim, IgA: antibakteriális hatás - mucin: nyelés megkönnyítése - amiláz: keményítıbontás (+ kevés lipáz) acinusban: - szerózus sejt: sok, izozmotikus elektrolit, fehérje (amiláz) - mucinózus sejt: mucin (glikoprotein) termelés, sőrő primer szekrétum: - izozmotikus, ~vérplazma - másodlagosan aktív Cl - pumpa -> Cl - lumenbe -> lumen elektronegatív -> paracelluláris, passzív Na + beáramlás -> ozmotikus konc. -> passzív vízbeáramlás > izozmotikus kivezetıcsı: - Na +, Cl - visszaszívás, vízre alig permeábilis -> hipozmotikus - K + kiválasztás: elektroneutrális K + /H + antiporter

A nyál szekréciója a nyálelválasztás intenzitása az acinus-szekréciótól függ: - szimpatikus beidegzés: β 2 adrenergr aktivációja (pl. izgalom) fehérje szekréció fokozódása, kevés folyadékszekréció kis térfogatú, sőrő, fehérjedús nyál - paraszimpatikus szabályozás (fıleg ez jellemzı): kolinerg rostok, machr aktiváció PKC aktiválás -> intracell Ca ++ szint, Cl - és K + csatornák konduktanciája nı fokozott szekréció + vérellátás növelése (VIP, NO) híg, szerózus nyál csak idegi szabályozás; feltételes/feltétlen reflex

A gyomornedv szekréciója párhuzamos szekréció: fısejtek: pepszinogén elválasztás fedı (parietális) sejtek: H +, Cl -, intrinsic corpus faktor termelés nyaki sejtek: mucin, Na +, HCO 3- termelés felületi hámsejtek: gyomormirigyek közötti antrum felület; mucin, HCO 3- termelés G-sejtek: gasztrin termelés gyomornedv: izozmotikus, savas (pepszin optimum) a) sósav-szekréció: fedısejtek luminális membránja - canalicularis membrán; beágazó, lumen felé nyitott "gödör" gyomormirigy gyomor ürege gyomorfal canalicularis membrán - aktív H + /K + pumpa (elektroneutrális, H + kifelé); K +, Cl - csatorna (lumen felé) - H 2 O -> H + + OH - intracellulárisan; OH - feldúsulás -> szénsavanhidráz -> HCO 3- képzés -> citoplazma ph neutralizálás; - Cl - /HCO 3- transzporter a bazolaterális membránban -> Cl - szekréció - lumenbıl felvett K + a canalicularis K + csatornán át jut vissza a lumenbe - inaktív H + /K + ATP-áz, canalicularis membránba aktivációkor kerül ki (endoszóma) mucinózus sejtek fedı (parietális) sejtek fısejtek

A gyomornedv szekréciója - HCl-szekréció serkentése: idegi: n. vagus kolinerg rostok, machr és bombezinerg beidegzés aktiválása hormonális: gasztrin közvetve (enterochromaffin sejtek hisztamin-szekréciója ) és közvetlenül: fedısejtek CCK B R parakrin: hisztamin enterokromaffin sejtekbıl; H 2 receptorok kefalikus gasztrikus intesztinális szakasz a szekrécióban; G- sejteken mindez összefut - HCl-szekréció gátlása: monogliceridek vagy >10C hosszabb zsírsav: gasztrin szekréció, gyomor ürülése GIP hatás: szénhidrát jelenléte b) pepszinogén szintézis: fedı (parietális) sejtekben - táplálékfelvétellel szinkron; - kolinerg, serkentı beidegzés (machr) - luminális HCl -> szintézis - gasztrin közvetetten szintén serkent gyomor ürege gyomorfal gyomormirigy fedı (parietális) sejt fısejt

A hasnyálmirigy külsı szekréciója endokrin funkció is, de 90% exokrin (emésztınedv termelés) pancreasnedv: emésztéshez alapvetıen szükséges (min. 10% szint kell! ) szekvenciális szekréció: egymást követıen 1. acinus sejtek: - piramis alakú mirigyvégkamrák, minden sejt egyformán termel - kis térfogatú, nagy fehérjekoncentrációjú váladék - aktív enzimek: α-amiláz, (dezoxi)ribonukleáz, lipáz, észterázok - inaktív proenzimek: tripszinogén, kimotripszinogén, proelasztáz, prokarboxipeptidáz, profoszfolipáz aktiválódás csak a duodenumban: enteropeptidáz tripszin aktiválása; tripszin többi proenzim aktiválása - szabályozó fehérjék: kolipáz, tripszininhibitor, CCK-szekréciót szabályozó peptid - másodlagosan aktív Cl - szekréció tartja fenn - cisztás fibrózis: Cl - csatorna mutációja miatt túl sőrő fehérjeváladék - szekréció szabályozása: - idegi: machr, vagovagális reflexív - hormonális: CCK A receptor, VIP, szekretin, de közvetetten is hathat a vagovagális reflexíven

2. kivezetıcsövecskék (ductulus): A hasnyálmirigy külsı szekréciója - nagy térfogatú, alkalikus szekrétum (200-700 ml) végsı térfogat megszabása; - izozmotikus, másodlagosan aktív HCO 3- szekréció, bazolaterális membránban aktív Na + /K + pumpa - szekretin, CCK fokozza elválasztást táplálékfelvétel indítja meg, fehérjetartalommal arányos kefalikus gasztrikus intesztinális szakasz a szekrécióban szekréció fenntartása: - kémiai ingerek (oligopeptidek, eszenciális aminosavak, 8-18 C zsírsavak, monogliceridek) a bélben - fıleg a fehérjetartalom számít - vagovagális reflex - CCK

A máj külsı szekréciója sokféle mőködés; itt csak epeelválasztás tárgyalása szekréciós funkció: lipidek lebontásához, felszívásához epesavas sók, foszfolipidek termelése exkréciós funkció: anyagcsere-végtermékek, testidegen anyagok eltávolítása (bilirubin, koleszterin, mérgezı anyagok, gyógyszerek, nehézfémek) epe: nem valódi oldat; amfipatikus molekulák micellái izozmotikus szekrétum hepatociták (parenchimasejtek): - epesavas sók, koleszterin, foszfolipidek, bilirubin, idegen anyagok kiválasztása - módosult hámsejtek, sinusoid felé fenesztrált endothelium - ált. transzcelluláris transzport, specializált transzporterek (ABC) - koleszterinbıl epesav (kólsav, kenodezoxikólsav) szintetizálása, ebbıl másodlagos epesavak és epesavas sók alakulnak ki - epesavas sók 95-98%-a vékonybélbıl visszaszívódik; vérben maradt epesav filtrálódik, de tubulusban reabszorbeálódik - epesavas sók ozmotikusan aktívak - lumenbe víz: epesavas sóktól függı szekréció (2/3 1/3 független), epe térfogatnövelése

cholangiocita: epecsatornát bélelı hámsejtek - elektrolitoldat kiválasztása (teljes térf. 40%-a) - HCO 3- szecernálás; szekretin, VIP hatás vissza nem szívódó epesavas só: széklettel távozik de novo szintézis pótolja epefestékek: hemoglobin -> biliverdin (zöld) -> bilirubin (sárga) hepatocita kiválasztja -> szterkobilin (barna) májlebenyke

A vékonybélhám szekréciója táplálékfelvétel után intenzív szekréció -> emésztıenzim nincs, csak izotóniás NaCl és NaHCO 3 szekréció (1L/nap) chymus higítása; nagy része visszaszívódik Lieberkühn kripták kriptasejtjei termelik, enterociták felszívják

Felszívás a vékonybélben táplálék: luminális bontás poliszacharid -> dextrin, tri- és diszacharid fehérjék -> peptid, néhány aminosav trigliceridek -> zsírsavak, 2-monogliceridek celluláris bontás: oligo-, di és triszacharidok -> glükóz, galaktóz, fruktóz oligo-, di és tripeptidek -> tri- és dipeptid, aminosavak felszívás a vékonybélben (esetleg szájüreg, gyomor) bélboholy: tengelyben kapillárisok, centrális nyirokér simaizom: ritmikus kontrakció, vér/nyirok továbbítása enterociták: felszívás; kefeszegély mikrovillusok; nem keveredı vízréteg kriptasejtek: elektrolit szekréció ıssejtek: kripta alján, folyamatos sejtutánpótlás

Lebontás és felszívás a bejutó szénhidrát teljesen lebomlik és felszívódik, a fehérjék és zsírok több, mint 90%-a szénhidrátok és fehérjék emésztése kétlépcsıs: a bélhámsejtek felszínén lévı enzimek (oligoszacharidázok, exopeptidázok) fejezik be a luminális emésztést a felszívást nagyrészt a Na + gradiense mőködteti - bazolaterális Na + /K + pumpa vízfelszívás: ozmotikusan aktív felszívást követıen, paracellulárisan szénhidrátok: - nyál, pankreász α-amiláz: csak az 1-4 kötés bontása -> maltóz, maltotrióz, határdextrin keletkezés - celluláris bontás: maltáz, izomaltáz, szacharáz; laktáz - tejcukor β-galaktozid kötés bontása; monoszacharidok! - glukóz és galaktóz Na + /glukóz kotranszporttal, fruktóz GLUT-5-el - lassabb, mert nem közvetett aktív transzport - bazolaterális membránon facilitált transzport (GLUT-2) - növényi rostok: bakteriális bontás (nem hasznosítható, gázfejlıdés)

szénhidrát-lebontás károsodás: ozmotikusan aktív di- és monoszacharidok a bél lumenében -> vastagbél folyadékterhelés -> ileum, vastagbél baktériumok fermentálják -> gázok, nyálkahártya irritáció, gyulladás fehérjék: exogén és endogén fehérje (90-120g/nap) 95-97% lebomlás és felszívás gyomor, pankreász enzimei: endopeptidáz: pepszin, tripszin, kimotripszin, elasztáz luminális exopeptidáz: karboxipeptidáz A és B (C-term.) membránpeptidázok (kefeszegélyben) -> aminosavak, di- és tripeptidek Na + /aminosav kotranszporter, 5 féle csoport; bazolaterálisan facilitatív transzporterek B 12 -vitamin: szükséglet napi 1-2 mikrogram csak táplálékból (májban több éves tartalék) fehérjéhez kötıdve szívódik fel fehérjebontás - gyomorban R-proteinhez kapcsolódik- duodenumban R lebomlik, ellenálló intrinsic faktorhoz kapcsolódik ileumban receptor indukálta endocitózis, vérben transzkobalamin II szállítja vészes vérszegénység fıleg intrinsic faktor hiányában (sok máj evésével pótolható)

lipidek: táplálékkal + epe foszfolipidjei; vízben nem oldódnak, bontás csak lipid-víz határfelületen lehetséges: emulzifikálás, micellaképzés csak luminálisan: gyomorlipáz, hasnyálmirigy lipáz, foszfolipáz A2, koleszterin-észteráz (anyatej lipáz - táplálékkal) a micellákból a zsírsavak, 2-monogliceridek, zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) a bélhám sejtbe lépnek - epesavas sók hiányában véralvadási zavar K-vitamin hiány miatt, lipidfelszívás gátolt rövid, közepes hosszúságú zsírsavak: bazolaterális membránon át közvetlenül a kapillárisokba hosszú láncú (14, 16, 18C) zsírok újraszintetizálódnak (ER) -> lipoproteinek (trigliceridek, foszfolipidek, koleszterin és észterei, valamint apoproteinek) sőrőség szerint VLDL, LDL, HDL lipoproteinek vannak - a legnagyobbak a kilomikronok; a Golgiból exocitózis útján a nyirokerekbe jutnak lipoproteinek a májban is keletkeznek

kalcium: kis részben paracelluláris diffúzió (bevitt konc-tól függ), duodenum, proximalis jejunum: aktív transzport; kalcitriol (1,25-dihidroxi-D 3 - vitamin) hormonális szabályozása (ld. késıbb) kefeszegélyen átjutás ismeretlen módon - kalciumkötı fehérje - aktív transzport bazolaterálisan; a vitamin fıleg a kötıfehérje mennyiségét növeli vas: felszívás szükség szerint nıhet, de fölösleg esetén gátolt is lehet (nyálkahártya blokk) férfiaknak napi 1, nıknek (menstruáció) 2-3 mg vas kell magasság, terhesség, vérveszteség esetén az Fe igény fokozódik duodenum, prox. jejunum enterocita anorganikus Fe 2+, ill. hem felszívása enterocitában ferritin formájában tárolódik, a vérben transzferrinhez kötıdik - ha az enterocita telített, nem vesz fel több vasat víz és NaCl: a bazolaterális K + /Na + pumpa hajtja a Na + felvételt - apikálisan Na + csatorna - mennyiségét az aldoszteron szabályozza Cl és víz passzívan, transz- és paracellulárisan követi hasmenés: lumenben ozmotikusan aktív anyagok maradnak (limitált felvétel, túlzott bevitel, nem felszívódó anyagok) -> vízvisszaszívás csökken bakteriális toxin: kriptasejt szekréciója fokozódik -> visszaszíváshoz nincs elég szubsztrát -> rehidratáció (NaCl-glukóz, NaCl-aminosav)

Felszívás a vastagbélben tápanyaglebontás, jelentıs felszívás nincs, de a napi 1-2l folyadéktartalomból 90% víz visszaszívódik a hámsejtek között szoros kapcsolat lumen és intersticium között ozmotikus és iongradiensek Na + felszívás: bazolaterális Na + /K + pumpa, luminális membránban Na + csatorna a csatornák száma aldoszteron által szabályozott K + kiválasztás: Na + /H + és H + /K + antiporterek összehangolt mőködése luminális K + csatornák aldoszteron szabályozza HCO 3- szekréció: H + kilépése -> szénsavanhidráz ->HCO - 3 /Cl - kicserélés széklet enyhén lúgos a tápcsatornába kerülı folyadék mennyisége normálisan HCO 3-, K + veszteség nem jelentıs de hasmenés! felszívódó folyadék mennyisége

Ábrák

A nyelés folyamata

A gyomor felépítése

A vékonybél perisztaltikus mőködése perisztaltikus szegmentáló

NA (nor)adrenalin hatás ACh acetilkolin hatás szimpatikus beidegzés gerincvelı posztganglionáris rost (adrenerg és kolinerg) ACh hosszanti izomköteg körkörös izomköteg NA musc. mucosae mucosa A szimpatikus és a paraszimpatikus beidegzés a bélidegrendszerre paraszimpatikus beidegzés preganglionáris rost (kolinerg) szimp. dúc paraszimpatikus vagus mag (agytörzs) gerincvelı n. vagus preganglionáris rost (kolinerg) pl. myent. ACh ACh pl. submucosa machr + n. pelvicus preganglionáris rost (kolinerg) posztgangl. rost endokrin adrenerg és kolinerg) sejtek exokrin sejtek

NA ACh ACh NA A szimpatikus és a paraszimpatikus beidegzés a bélidegrendszerre paraszimpatikus ACh machr + ACh

A tápcsatorna szekréciós mőködései lokalizáció szájüreg szekrétum napi mennyiség (l) ph összetétel* nyelıcsı nyálmirigy gyomor nyál gyomornedv amiláz, bikarbonát pepszinogén, HCl, intrinsic factor epehólyag hasnyál hasnyálmirigy epe bélnedv vakbél vastagbél (kimo)tripszinogén, korboxi- és aminopeptidáz, lipáz, amiláz, maltáz, nukleáz, bikarbonát zsírok és szírsavak, epesavak, epefestékek, koleszterol enterokináz, korboxi- és aminopeptidáz, maltáz, laktáz, szukráz, lipáz, nukleázok végbél *mucus és víz nélkül (ezek a szekrétum akár 95%-át is kitehetik)

A nyál szekréciója kapillárisok acinus lumen acinus sejtek primér szekréciója amiláz, mucin kivezetıcsı aminosavak véna kapillárisok arteria kivezetıcsıben másodlagos modifikációk glükóz nyál

A gyomor sósav-szekréciója A gyomormirigy felépítése gyomor ürege A parietális sejtek transzportfolyamatai "gödör" mucinózus sejtek gyomormirigy fedı (parietális) sejtek fısejtek gyomorfal canalicularis membrán

A gyomor pepszinogén-szekréciója gyomor ürege gyomorfal gyomormirigy fedı (parietális) sejt fısejt

A lipidek felszívása