A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból. Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében.

Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris: Bölcsészettudomány/Társadalomtudomány (nyelvtudomány, neveléstudomány) Doktori Iskola Doktori (Ph.D.) disszertáció Papp István NYELVI-ZENEI PERCEPCIÓK ÉS PRODUKCIÓK NEUROANATÓMIAI ÉS FIZIOLÓGIAI REPREZENTÁCIÓI 7pPDYH]HW Dr. Dános Kornél Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ 2004 12

13

A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Papp István Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris: Bölcsészettudomány/Társadalomtudomány Doktori Iskolája keretében Témavezetõ: Dr. Dános Kornél Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton..86,5 % -ot ért el, (aláírás) Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:...... igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minõsítése... Az EDT elnöke 14

Tartalom 1. (O V]y... 8 2. Bevezetés... 12 2.1. A téma ismertetése... 12 2.2. Problémafelvetés... 13 2.3. Neuroanatómiai háttér... 15 2.4. A dominancia, kezesség és lateralitás kérdése... 15 2.5. A Balaton-teszt... 16 2.6. A memória szerepe nyelvi és zenei percepció és produkció során... 17 2.6.1. Memóriatípusok és fázisaik... 17 2.7. Zene a nyelvpedagógiában és az anyanyelv elsajátításában... 18 2.7.1. A zene hatása a nyelvre és az emberre... 18 2.8. A téma indokolása és aktualitása... 19 2.8.1. Nemzetközi háttér... 19 2.8.2. $KD]DLKiWWpUpVFpONLW ]pvhn... 20 2.9. 0LWKR]DM Y... 22 3. Történeti áttekintés... 22 3.1. A neurolingvisztika szempontjából... 23 3.1.1. A generatív strukturalista megközelítés... 24 3.1.2. Magyarországi kezdetei és fogadtatása... 27 3.1.3. Az afáziatípusok jelenlegi osztályozása... 29 3.1.4 Nyitott kérdések... 32 3.2. Áttekintés a neuromuzikológia szempontjából... 34 3.2.1. Régebbi nézetek a zene pszichológiai hatásairól... 34 3.2.2. $QHXURPX]LNROyJLDHO ]PpQ\HLD;;V]N ]HSpig... 36 15

3.2.3. $QHXURPX]LNROyJLDN ]YHWOHQHO ]PpQ\HL... 37 3.3. A két tudományterület nélkülözhetetlen funkcionális... 38 neuroanatómiai háttere 3.4. Egy új tudományág megszületése... 40 4. Prelúdium egy új tudomány nyitányához... 40 4.1. Mi a zene?... 40 4.1.1. A zene percepciójának határai... 42 4.2. Az amusia fogalma... 43 4.3. A Mozart-effektus és kutatásának következményei... 44 4.4. A neuromuzikológia nemzetközi és magyarországi helyzete... 46 5. Terminusok... 47 5.1 Általános jelenségek... 47 5.2. Kit nevezünk zenésznek?... 48 5.2.1 A zenészek produkció szerinti osztályozása... 49 5.2.1.1. A produktív kategória további felosztása... 51 5.2.1.1.1 Neurológiai szempontok... 53 5.3 Percepciós kategória... 54 5.4 További lehetséges alkategóriák... 55 5.5 Egy másik alapfogalom, a hang N O QE ] PHJKDWiUR]iVDL... 55 5.6 Következtések... 57 6. A nyelv és zene processzálásával kapcsolatos agyi régiók... 58 6.1 Az agy ontogenezise... 58 6.2 Általános és specifikus neuroanatómiai struktúrák... 59 6.2.1. A nagyagy (cerebrum s. telencephalon: végagy) felépítése... 60 6.2.1.1. A szürkeállomány (cortex)... 62 16

6.2.1.2. A fehérállomány... 63 6.1.1.2.1 Asszociációs összeköttetések... 65 6.1.1.2.2. Commissuralis összeköttetések... 66 6.1.1.2.3. Projekciós összeköttetések... 70 6.1.2. Diencephalon: a thalamusok... 73 6.1.3. Mesencephalon, pons, cerebellum és medulla oblongata... 73 6.2. A beszéd és zene együttes processzálásának régiói... 74 6.3. )puildj\q LDJ\... 75 6.3.1. Corpus callosum és zeneszerzés... 76 6.3.2. Subcorticalis területek és érzelmek... 77 7. Dominancia és kezesség... 79 7.1. A dominancia fogalma... 79 7.2. A kezesség fogalma... 80 7.3. Domináns-e a domináns félteke?... 81 7.3.1. $GRPLQDQFLDNLDODNtWiViEDQUpV]WYHY DQDWyPLDLVWUXNW~UiN... 82 7.3.2. Általánossá vált nézetek a dominanciáról és következtetések... 83 7.4. 0 YpV]HWHNpVODWHUDOLWiV... 84 7.5 Alteráló dominancia... 86 7.5.1. Vizuális alteráció... 86 7.5.2. Szenzoros és vegetatív alteráció... 88 7.6. A kezesség lehetséges okai... 88 7.6.1. Anatómiai, fiziológiai okok... 88 7.6.2. Genetikai okok... 90 7.7. Zene és ambidexteritás... 91 7.8. A dominancia felismerésének gyakorlati szempontjai... 92 8. Nyelv és zene kapcsolata... 94 17

8.1 $IpOWHNpNHJ\ WWYDJ\N O QP N GQHN"... 94 8.2. $OHKHWVpJHVNDSFVRODWRNPpUKHW VpJH... 95 8.3. Nemzetközi kutatási eredmények... 95 8.4. 6DMiWQHXURPX]LNROyJLDLNXWDWiVRNHO ]PpQ\HL... 97 8.4.1. Neurolingvisztikai alapok: afáziakutatás... 97 8.4.1.1. Betegek és módszerek... 97 8.4.1.2. Eredmények és követekeztetések... 98 8.5. Neuromuzikológiai vizsgálatok: a Balaton-teszt... 100 8.5.1. A vizsgálat anyaga és módszerei... 100 8.5.2. A hangzóanyag segítségével vizsgált zenei komponensek... 103 8.5.3. Amit a teszt nem mér... 106 8.6. A vizsgálat eredményeinek értékelése... 107 8.7. Megjegyzés az eredményekhez... 108 9. A memória... 109 9.1. Lokalizálható-e a memória?... 110 9.2. Memóriatípusok... 111 9.2.1. Kinetikus memória... 113 9.2.2. Szenzoros memória... 114 9.2.3. Rövidtávú memória... 114 9.2.4. Hosszútávú memória... 115 9.2.4.1. 0HPyULiEDW UWpQ EHYLWHO... 116 9.2.4.2. Tanulás, konszolidáció... 117 9.2.4.3. Tárolás... 119 9.2.4.4. (O KtYiV... 121 9.2.4.4.1. $]HO KtYiVWtSXVDL... 123 9.2.4.4.2. $]HO KtYiVWEHIRO\iVROyWpQ\H] N... 123 9.3. Memória és személyiség... 127 10. A zene szerepe az alkalmazott nyelvészetben... 128 18

10.1. 0LYROWHO V] UD]pQHNYDJ\DEHV]pG"... 128 10.2. A zene az emberi élet során... 129 10.2.1. Prenatális élmények... 129 10.2.2. 3RV]WQDWiOLVpOPpQ\HNFVHFVHP NRU... 130 10.2.3. Kisgyermekkor: 2-3 év... 131 10.2.4. Óvodáskor: 3-6 év... 132 10.2.4.1. Kodály-módszer alkalmazása a gyermekkorban... 133 10.2.5. Iskoláskor: 6-14 év... 133 10.2.6.. ]pslvnroivpvihoq WWNRU... 134 10.3. Zene- és nyelvpedagógia az anyanyelvi nevelésben... 135 10.3.1. Zenész a nyelvészetért... 136 10.3.1.1. Zene és próza... 136 10.4. Aggasztó jelenségek... 138 10.5. Mit hoz a XXI. század... 140 11. Utószó.... 141 12. Összefoglalás... 145 Summary (angol)... 146 Resumen (spanyol)... 147 Zusammenfassung (német)... 148 13. Irodalomjegyzék... 149 14. Mellékletek... 158 19

(O V]y $] HYRO~FLy W UWpQHWH VRUiQ D W EEVHMW OpQ\HN PHJMHOHQpVpYHO D] po OpQ\HN VHMWMHL HONH]GWHN GLIIHUHQFLiOyGQL0LQpOPDJDVDEEUHQG OHWWD]RUJDQL]PXVDQQiOIRQWRVDEEiYiOWKRJ\HJ\HV sejtek, sejtrendszerek elkülönüljenek arra a célra, hogy a többi sejt aktivitását és funkcióit NRRUGLQiOMiN (UUH D IHODGDWUD KiURP HOPpOHWLOHJ HON O QtWKHW HJ\PiVVDO D]RQEDQ V]RURV NDSFVRODWEDQ iooy ELRNpPLDL pv ELRIL]LNDL PHFKDQL]PXV IHMO G WW NL $] HOV PHFKDQL]PXV olyan kémiai üzenethordozókat hormonokat termel melyeket specializálódott sejtek KR]QDN OpWUH pv NHOHWNH]pVL KHO\ NW O WiYRODEE IHMWLN NL KDWiVXNDW D V]HUYH]HW W EEL VHMWMpQHN P N GWHWpVpUH $ PiVRGLN D] ]HQHWKRUGR]yNDW HOHNWURNpPLDL ~WRQ MXWWDWMD HO D] D[RQYpJ] GpVVHO V]LQDSWL]iOy többnyire szomszédos sejtekbe. Ezeknek a PHFKDQL]PXVRNQDN OHJIRQWRVDEE DODSHOYH D NL]iUyODJ po RUJDQL]PXVRNUD MHOOHP] LQJHUHOKHW VpJ D]D] D N UQ\H]HWE O YDJ\ D VDMiW EHOV PHWDEROLNXV HJ\VpJHLNE O punh] VWLPXOXVRNUDUHDNFLyNNDOYiODV]ROQDN7 EEVHMW OpQ\HNEHQD]LQJHUt felfogó és az arra reagáló szerveket az idegrendszer köti össze. Mivel a szervezet minden része összeköttetésben áll az idegrendszer valamelyik részével melyek egy másik szinten hasonlóképpen összekapcsolódnak, egy olyan hihetetlenül bonyolult struktúra keletkezik, melynek már önmagában is koordinálásra van szüksége. Az erre a célra kialakult sejtek a továbbiakban az po OpQ\HNHJ\LNYpJpQV U V GWHN VV]HpVVSHFLiOLVLUiQ\tWyIXQNFLyNDWNH]GWHNIHOYHQQL0iU D]DODFVRQ\DEEUHQG IpUJHNQpOLVDQHXURQRNpVDN ]W NOHY V]LQDSV]LVRNVSHFLiOLVG~FRNED JDQJOLRQRNED W P U OQHN (] D] LGHJUHQGV]HU NH]GHWL PHJMHOHQpVH PHO\HW IHMO GpVH VRUiQ FHQWUDOL]iFLyUD YDOy W UHNYpV MHOOHPH] PDMG D PDJDVDEEUHQG po OpQ\HNEHQ NLDODNXO D szomatikus és autonóm idegrends]hu V PLQGNHWW QHN D N ]SRQWL pv SHULIpULiV UpV]H $ 20

KDUPDGLN PHFKDQL]PXV D JHULQFHVHNQpO PHJMHOHQ ma még kevésbé ismert agyhullámok UHQGV]HUHPHO\NRRUGLQiOMDD]DJ\N O QE ] WHU OHWHLQHNpVLGHJVHMWMHLQHNDP N GpVpW Az idegrendszer egyik legfrqwrvdee DODSHOHPH D QHXURQ PHO\E O D] LQIRUPiFLy felvétele vagy továbbítása céljára nyúlványok indulnak ki. A hosszabb általában egy nyúlvány az axon vagy neurit a perikaryonból indul az egyik irányba, míg a rövidebb dendritek a másikba. Az elektromos impulzust az axon továbbítja a másik idegsejthez kémiai anyagok neurotranszmitterek útján egy speciális apparátus a szinapszis segítségével. Egy neuron több, esetleg több ezer idegsejttel szinaptizálhat, ezzel hihetetlen mértékben megnövelve a lehetséges kombinációk számát. Gondoljunk egy generatív-strukturalista nyelvészeti hasonlatra, mely szerint megszámlálható elemek kombinációjával végtelen számú variánst hozhatunk létre. Ennek analógiájára lehet agyunkban az egész több, mint részeinek összege. 9LVV]DWpUYH D] DODFVRQ\DEEUHQG OpQ\HNUH D NH]GHWL HJ\HQpUWpN LGHJV]HOYpQ\HN N ] WW HJ\HQO WOHQVpJHN DODNXOQDN NL D] HO OV WHVWUpV]KH] N ]HOL LGHJV]HOYpQ\HN QDJ\REEi VV]HWHWWHEEp YiOQDN IHOWHKHW OHJ D]pUW LWW PHUW D] LGHJUHQGV]HU W U]VIHMO Gpse során a specializáltabb érzékszervek (halló-, látó- V]DJOyV]HUY D] HO OV WHVWYpJHQ NRQFHQWUiOyGQDN (] D MHOHQVpJ D NHIDOLNXV GRPLQDQFLD $] tj\ OpWUHM WW N ]SRQWL NpS] GPpQ\ J\ MWL VV]H D] összes információt a perifériákról (érzés, érzékelés), és küldi az utasításokat a végrehajtó rendszereknek (effektorok). Az idegrendszer az évmilliók során reflexek egyre bonyolultabb változatait produkálta szinapszisok végeláthatatlan variációival. Erre azért volt szükség, mert éppen a fejlettség miatt a létfenntartáshoz elengedhetetlenné vált a táplálékfelvételen és a szaporodáson kívül a helyzetváltoztatás, menekülési és támadási stratégiák, taktikák NLGROJR]iVD LV $] LGHJL IXQNFLyN HJ\UH PDJDVDEE UpJLyNED W UWpQ iwkho\h] GpVpYHO PDMG D QHRFRUWH[ NLIHMO GpVpYHO PHJMHOHQW D OHJPDJDVDEE UHQG IXQNFLy Dtudat, és ezzel létrejött a 21

WHUPpV]HWQHNHPHFVRGiODWRVERQ\ROXOWViJiEDQpVQDJ\V]HU VpJpEHQHJ\HG OiOOyDONRWiVDD] emberi agy, mellyel a homo sapiens NpSHV DONRWQL pv URPEROQL V]HUHWQL pv J\ O OQL IpOQL és K VQHNOHQQLpOQLpVPHJKDOQL Agyunk több millió éves evolúció csodája, mely éppen összetettsége miatt roppant VpU OpNHQ\ N QQ\HQ NiURVRGLN pv ~J\ W QLN QHP YLJ\i]XQN Ui HOpJJp $] HPEHULVpJ IHMO GpVHVRUiQDJ\XQNNH]GHWEHQOpSpVWWXGRWWWDUWDQLDFLYLOL]iFLyIHMO GpVpYHOD;;V]i]DG YpJpUH D]RQEDQ pu]pnhokhw HQ OHPDUDGW $ WXGRPiQ\RN pv D WHFKQLND Q YHNY PpUWpN HO UHKDODGiViYDO KLKHWHWOHQ PHQQ\LVpJEHQ ]isrur]qdn UiQN D] RO\DQ HOPpOHWLOHJ PHJV]HU]HQG LVPHUHWHN PHO\HNHW FVDN QDJ\RQ QHKH]HQ vagy egyáltalán nem tudunk feldolgozni. De ne higgyük azt, hogy máris evolúciós zsákutcába jutottunk; mert az igaz, hogy DJ\XQNW U]VIHMO GpVpWQHPWXGMXNLUiQ\tWDQLD]RQEDQILJ\HOHPEHNHOOYHQQ QNKRJ\DEHQQH UHMO OHKHW VpJHN VRNNDO QDJ\REEDN PLQW D]W MHOHQOHJ VRNDQ JRQGROMiN. O QE ] IXQNFLyN tudatos összekapcsolásával új kapacitásokat teremthetünk, ellensúlyozva ezzel agyunk evolúciós lemaradását. Ez a természetesen és mesterségesen létrehozott komplex rendszer együttesen alakítja ki bennünk a memóriánk asszociációk és emléknyomok révén az éntudatot, melynek N ]SRQWMiWpSSHQ VV]HWHWWVpJHpVKLKHWHWOHQ OERQ\ROXOWVWUXNW~UiLPLDWWHJ\HO UHQHPWXGMXN ORNDOL]iOQL $] HUUH LUiQ\XOy NXWDWiVRN HJ\LN MHOHQW V WHU OHWH D] HJRFHQWULNXV pv D] exocentrikus tér percepciójával foglalkozik. A térérzékelés neurofenomenológiájával foglalkozó agykutatók megállapítása szerint a tér 10%-ban a priori D N OV YDOyViJ és 90%-ban a posterioriwhkiwdj\xqniowdoopwuhkr]rwwnps] GPpQ\(]HNDIRO\DPDWRNiOWDOiEan a parietális és a limbikus lebenyben lokalizálhatók. Ezt a nézetet osztják azon biológiai valláselméletek kutatói is, akik neurológiai alapon próbálnak magyarázatot adni arra, hogy miért él Isten utáni vágy az emberben. Vizsgálataikban úgy találták, hogy vallásos meditáció 22

N ]EHQ D EDO IpOWHNH RULHQWiFLyV DVV]RFLiFLyV N ]SRQWMiEDQ D YpUHOOiWiV MHOHQW VHQ FV NNHQ H]]HO OHKHW Yp WpYH D] HJ\pQQHN D PDWHULiOLV N UQ\H]HWE O YDOy NLHPHONHGpVpW (]HNU O D IRO\DPDWRNUyO VLNHU OW LV NRUV]HU NpSDONRWy WHFKQLNiYal felvételeket készíteni. A vallás szerintük azért virágozhat a racionalitás korában is, mert az érzetek és az érzelmek nem egy megfoghatatlan misztikumban, hanem az agy genetikailag meghatározott neuronhálózatában gyökereznek. Idegrendszerünk központja nem csak érzékel és tanul, hanem irányít és gondolkozik is. Gondolataink kifejezésére létrejött egy csodálatos eszköz, a nyelv, mellyel párhuzamosan PLQGLJ MHOHQ YROW D] pqhn D ]HQH D UDM] D V]REUiV]DW HJ\V]yYDO D P YpV]HWHN $J\XQN tudatos és a tudattalan irányítása hozza létre azokat a mozgásformákat, melyekkel beszélünk, pqhnho QN MiWV]XQN PXQNiW YpJ] QN pv P YpV]L DONRWiVRNDW KR]XQN OpWUH YDODPLQW NRRUGLQiOMDPLQGHQPR]JiVIRUPDMHOHQOHJOHJ VV]HWHWWHEEMpWDKDQJV]HUHQW UWpQ MiWpNRW Ezek a JRQGRODWRN NpV]WHWWpN D V]HU] W DUUD KRJ\ ³LGHJQ\HOYpV]HWL DODSRNUyO kiindulva belépjen a zene csodálatos birodalmába és jelen értekezésben az agyi funkciók közül NHWW WDQ\HOYLpV]HQHLSHUFHSFLyWHJ\PiVUDNLIHMWHWWKDWiVXNDWYDODPLQWDQ\HOYHWpVa zenét feldolgozó agyi apparátust tanulmányozza, különös tekintettel a titokzatos memóriára, a félteke-dominanciákra. A dolgozat másik célja az volt, hogy kihasználva zenei és nyelvi DODSRNUD ps O LVPHUHWHNHW KR]]iMiUXOKDVVRQ D MHOHQOHJ PpJ DQRPiOLiNNDO W ]GHOW tudományterület terminológiai problémáinak felszámolásához. 23

2. Bevezetés 2.1. A téma ismertetése $ MHOHQ puwhnh]pv D] DJ\L IXQNFLyN N ] O NHWW W D Q\HOYL pv ]HQHL SHUFHSFLyW-produkciót, valamint a nyelvet és a zenét feldolgozó agyi apparátust kívánja tanulmányozni különös tekintettel a félteke-dominanciákra, a memóriafunkciókra és megvizsgálni egymásra kifejtett hatásukat. A kifejtés ezért másfél Janus-arcú, hol nyelvi, hol zenei, hol neurológiai DVSHNWXVDNHU OHO WpUEHD]pSSHQLVPHUWHWHWWWpPDPLO\HQVpJpW OI JJ HQ $GLVV]HUWiFLyHOV UpV]HDQHXUROLQJYLV]WLNDpVDQHXURPX]LNROyJLDW UWpQHWpWWHNLQWL iw0lqwwhuplqxvplqgnhww ~MNHOHW EiUD]HO EELWiUJ\N UpEHWDUWR]yNXWDWiVRNDWPiU pyh]uhghnnhoh]ho WWLVIRO\WDWWDND]HOQHYH]és csak az utóbbi néhány évtizedben vált iowdoiqrvvi$]ljd]lwxgrpiq\rvnxwdwypxqndd]rqedqfvdnd;,;v]i]dgedqnh]g G WW SiUKX]DPRVDQDQ\HOYWXGRPiQ\HO UHKDODGWiYDO/DVVDQN UYRQDOD]yGRWWDIHOLVPHUpVKRJ\D beszéd az agynak egy terméke, még ha ez a megfogalmazás egészen napjainkig váratott is magára. -yoohkhwdqhxurpx]lnroyjldlvwhomhvhq~mirjdorpqdnw QLNDIHQWLHNKH]KDVRQOyDQ kijelenthetjük, hogy a zene lélekre, illetve idegrendszerre kifejtett hatásával már régi korok gondolkodói is fogodonr]wdnnh]gyhd]ynrulj U J NW OHJpV]HQQDSMDLQNLJ$;;V]i]DG HOV IHOpEHQNH]G GWHNHOD]RNDIRO\DPDWRNPHO\HN párhuzamosan a neurolingvisztika IHMO GpVpYHO megteremtették az alapjait egy új interdiszciplinának, melynek a neve hivatalosan is neuromuzikológia lett. 1997. június 13-án a ghenti kognitív neurológiai 24

NRQIHUHQFLDYROWD]HOV DKROD]HOQHYH]pVHO V] UNDSRWWQ\LOYiQRVViJRW 1 (]WPHJHO ] HQ neurolingvisztikai vagy muzikológiai konferenciák külön szekciójaként szerepelt, mint a zenének vagy a pszichológiának többnyire akusztika-kutatási, terápiás vagy pedagógiai aspektusú elágazása. A három éves alkalmazott nyelvészeti doktori iskola és újabb három éves neuroanatómiai PhD-kurzusok látogatása, valamint folyamatos értékelés és összegzés - összesen tehát hat év kutatómunka, klinikai vizsgálatok és eredmények feldolgozása - képezte DGLVV]HUWiFLyPHJtUiViQDNDODSMDLW7HNLQWHWWHODWXGRPiQ\WHU OHWUREEDQiVV]HU IHMO GpVpUHD fejezetek jórészét menetközben át kellett írni, mert elavultak az új ismeretek következtében. $]LVYDOyV]tQ KRJ\PLUHDGROJR]DWHONpV] OEL]RQ\RVDGDWRNpVQp]HWHNPiUPHJYiOWR]QDN 2.2. Problémafelvetés $ QHXURPX]LNROyJLD HOPpOHWLOHJ KiURP I WXGRPiQ\iJEyO WHY GLN VV]H QHXUROyJLD nyelvészet és zenetudomány. Mint minden interdiszciplinánál, itt is az lett volna a vezérelv, hogy az azt alkotó tudományok azonos részaránnyal szerepeljenek. A problémát az jelenti, hogy míg a neurológia mint természettudományos alapokon nyugvó tudomány konkrét határokkal rendelkezik, addig a lingvisztika és a muzikológia kérdéseinek gyakorlatilag nem V]DE KDWiUW VHPPL P YHO LN YLV]RQ\ODJ V]DEDGRQ J\iUWKDWMiN KLSRWp]LVHLNHW 0LYHO H] D NpW tudományág exponenciálisan növeks]lnv]hpehqdqhxuroyjldolqhiulvihmo GpVpYHOD]XWyEEL részesedése a határtudományokban (neurolingvisztika, neuromuzikológia), a nyelvészek és ]HQHWXGyVRNHOPpOHWLpVJ\DNRUODWLPXQNiLEDQDUiQ\WDODQXONLFVLV]PHOOpNOHW(O IRUGXO 1 Conference on the Foundations of Neuromusicology 25

hogy ha egy egyébként lingvisztikai tanulmányban megemlítik a corpus callosumot valamint a Broca- és Wernicke-areát, akkor már neurolingvisztikai tanulmánynak nevezik. Ugyanez elmondható a neuromuzikológia esetében is. A neuromuzikológia tudományának UpV]EHQ ~MV]HU Vége miatt is a másik OHJQDJ\REE SUREOpPiMD KRJ\ QpON O ]L D] HJ\VpJHV WHUPLQROyJLiW LOOHWYH D PiU PHJOpY W LV D] HVHWHQNpQW ]DYDUy NpWpUWHOP KDV]QiODW MHOOHP]L 7HUPpV]HWHVHQ D QHXUROLQJYLV]WLND VHP DQQ\LUD UpJL NHOHW KRJ\ QH EtUQD KDVRQOy SUREOpPikkal, de ott már az alapfogalmakat nagyjából definiálták; ugyanez nem mondható még el a neuromuzikológiáról, pedig Q\LOYiQYDOyKRJ\HJ\pUWHOP WHUPLQROyJLDQpON OHJ\WXGRPiQ\QHKH]HQYiOLNHOIRJDGKDWyYi A jelenlegi neuromuzikológiai tanulmányok nagy rés]pqhn HJ\LN OHJMHOHQW VHEE problémája az, hogy a nemzetközi irodalom FVHNpO\ V]iP~ NLYpWHOW O HOWHNLQWYH a YL]VJiODWLDODQ\RNDWHJ\V]HU HQ]HQpV]LOOQHP-zenész (musician, non-musician) kategóriákra osztja. Ez a felosztás a további kutatások során már QHP WDUWKDWy PHUW HJ\ LG XWiQ elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy kit is nevezhetünk zenésznek? A kutatók nagy része mindenkit, aki énekel vagy hangszeren játszik, zenésznek nevez, és úgy gondolja, hogy ezeknek az embereknek a non-domináns féltekémh PiVNpSSHQ P N GLN PLQW D QHPzenészeké, ami egyébként igaz is lehetne, ha a vizsgált alanyok megfelelnének azoknak a NULWpULXPRNQDN DPHO\HN HJ\pUWHOP Yp WHKHWQpN D WHUPLQXV KDV]QiODWiW (QQHN KLiQ\iEDQ azonban, a zenész elnevezés tarthatatlanná válik, és ezt bizonyítja a sok ellentmondás, melyet DYL]VJiODWRNVRUiQD]HOWpU ORNDOL]iFLyVHUHGPpQ\HNLJD]ROQDN0HQHWN ]EHQPHJiOODStWiVW nyert, hogy vannak zenészek, akik született tehetségek, míg mások tehetség nélkül is megtanultak zenélni. GondolkozzuQN HO PL YDQ KD D] HOV NpQW HPOtWHWW V]HPpO\ PpJVHP kerül zenei pályára? Mennyiben befolyásolja nyelvi produkcióját a nem-]hqpv]w O HOWpU JHQHWLNDLODJ NyGROW DJ\EHUHQGH]pVH" (]puw D M Y EHQ D QHXURPX]LNROyJLDL WHV]WHN 26

elkészítésénél és a vizsgálat során külön kategóriákat kell felállítani, mint ahogy ez a dolgozat során a terminológia fejezetben megkísérelt felosztásban is történik, a jelenleg még egységesen zenész -nek nyilvánított terminus további pontosítására. 2.3. Neuroanatómiai háttér A dolgozaw N YHWNH] UpV]H QHXURDQDWyPLDL DVSHNWXVEyO YL]VJiOMD D Q\HOY pv ]HQH processzálásával kapcsolatos agyi régiókat, különös tekintettel azokra, melyek mindkét WHU OHWHQ pulqwhwwhn HOV VRUEDQ D NODVV]LNXVQDN V]iPtWy - neurolingvisztikában jól ismert - neocorticalis területekre (Broca, Wernicke, primer és asszociációs). Ezután következnek azok a subcorticalis területek melyeknek kulcsfontosságú szerepük van a fent említett folyamatokban. Az ebben a részben tárgyalt agyi régiók áttekintése után kerül sor a nemek közti anatómiai, strukturális (pl. corpus callosum) különbségek okozta eltérések megtárgyalására is. A kérdés azonban továbbra is nyitott marad: vajon anatómiai különbségek YDJ\ D WiUVDGDOPL PHJKDWiUR]RWWViJ MiWV]DQDN QDJ\REE V]HUHSHW DEEDQ KRJ\ D Q N általánosságban jobb kottaolvasók, hangszeren a férfiakkal azonos szinten játszanak, azonban ]HQHV]HU] FVDNHOYpWYHDNDGN ] WW N 2.4. A dominancia, kezesség és lateralitás kérdése A féltekei commissuralis összeköttetések vizsgálata felveti a dominancia és a lateralitás kérdését is. A napjainkig általánosan elfogadott nézet szerint agyunk rendelkezik egy domináns féltekével, mely jelentése szerint uralkodik a másik, non-domináns félteke fölött. Ez D] HOPpOHW PHJOHKHW VHQ QNpQ\HV PHUW D OHJPDJDVDEEUHQG DJ\L IXQNFLyW HJ\ROGDO~DQ D 27

nyelvben határozza meg, melyre többé-kevésbé érvényes a dominancia-elmélet. Az emberi agynak azonban van számos más, a legmagasabb agyi régiókhoz (neocortex) kötött, szenzoros (pl. látás), illetve alacsonyabb agyi régiókhoz N WKHW YHJHWDWtY IXQNFLyMD LV SO OpJ]pV PHO\HNQpO D GRPLQDQFLD YiOWDNR]LN $ ODWHUDOLWiV HOV VRUEDQ D NH]HVVpJKH] N W G IRJDORP de ez ugyanúgy önkényes meghatározás, mint a dominancia esetében. Az esetek többségében ugyanis még jobb féltekei verbális központ esetén is - jobboldali lateralitás áll fenn. A kezesség kérdése nem hanyagolható el sem a zenei, sem a nyelvi percepciók és produkciók vonatkozásában, ezért ennek anatómiai és fiziológiai vonatkozásaival a fejezet részletesebben foglalkozik. 2.5. A Balaton-teszt $ GLVV]HUWiFLy HOV VRUEDQ QHP KXPiQ ILOROyJLDL V]HPV] JE O YL]VJiOMD D Q\HOYL pv ]HQHL percepciókat, hanem funkcionális humán neuroanatómiai szempontból, ezért a dolgozat egyik részét egy klinikai környezetben végzett kísérletsorozaw HUHGPpQ\HL pv D] HEE O OHYRQKDWy konklúziók, hipotézisek képezik. A kísérlet tesztanyaga 2000-ben készült el neurológus és zenész kollégák segítségével, egy 1962-es, Egyesült Államok-beli Seashore test alapján, és a célja az volt, hogy megvizsgálja és bizonyítsa annak alkalmasságát a percepció ORNDOL]iOKDWyViJiQDN FpOMiUD 0LYHO 0DJ\DURUV]iJRQ D WHV]W DQ\DJD QHP pukhw HO H]pUW leírások alapján el kellett készíteni hazai változatát, mely a Balaton teszt elnevezést kapta. A vizsgálati anyag a zenét a percepció szempontjából hat komponensre bontotta, mely a NtVpUOHWHNVRUiQNHYpVQHNEL]RQ\XOWtJ\DNpV EELHNEHQH]HNHWPDMGE YtWHQLNHOODNXV]WLNDL WpQ\H] N H[SHFWDWLR PHPyULiEDQ U J] OW pu]hopl W OWpV VWE $] HUHGPpQ\HN UpV]EHQ igazolták a nemzetközi lokalizációs elméleteket, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a teszt 28

így önmagában nem felel meg komplett lézió lokalizációs diagnosztika követelményeinek. Használata legfeljebb poszt-operatív vizsgálatok során a zenei percepciós funkciók helyreállásának mérésére korlátozható. 2.6. A memória szerepe nyelvi és zenei percepció és produkció során Az agyi funkciók közül a témához kapcsolódóan MHOHQOHJOHJMHOHQW VHEEDPHPyULD(]pUW D]HUU OV]yOyIHMH]HWYLV]RQ\ODJUpV]OHWHVHEEHQIRJODONR]LNN O QE ] Ii]LVDLYDOpVD]D]RNDW HO iootwy PHFKDQL]PXVRN OHtUiViYDO $ PHPyULD PLQGHQ EL]RQQ\DO D] HPEHUL DJ\ legkomplikáltabb és legtitokzatosabb funkciója. Míg más agyi tevékenységek általában világosan körülhatárolható központokkal rendelkeznek, addig a memória gyakorlatilag PDJiEDQ IRJODOMD D] HJpV] DJ\DW NH]GYH D] DODFVRQ\DEE V]LQW IHOWpWHOHV UHIOH[HNNHO D OHJPDJDVDEE V]LQW NpUJL DVV]RFLiFLyV WHU OHWHNHW DNWLYL]iOy KLKHWHWOHQ O ERQ\ROXOW folyamatokig. Mivel a memóriafunkciók nélkül nincs sem tanulás, sem emlékezés, tanulmányozásuk kikerülhetetlen mind a nyelvi, mind a zenei processzáló folyamatok kutatásában. 2.6.1. Memóriatípusok és fázisaik A fejezetnek ebben a részében megemlítésre kerülnek a nemzetközi irodalomban általánosan használt típusok, mint pl. explicit implicit, kinetikus kognitív, rövid távú hosszú távú memória, stb. kiemelve azokat a típusokat, amelyek logikailag szervesen illeszkednek a GLVV]HUWiFLy WpPiMiKR] (J\ YLV]RQ\ODJ KRVV]DEE UpV] IRJODONR]LN D PHPyULD QpJ\ DODSYHW fázisáydo PHO\HN D N YHWNH] N bevitel, input (automatikus vagy tudatos); konszolidáció, 29

consolidation (pathway-teória révén a tulajdonképpeni tanulás); tárolás, storage (neurális: szinaptikus kémiai, molekuláris, stb.); és végül az HO KtYiV retrieval mely vaoyv]tq OHJ D memória legbonyolultabb fázisa. Ugyanitt kerül ismertetésre a fejezet egyik hipotézise a mátrix teória, valamint azoknak a gyakorlati szempontoknak az összegezése, melyek alkalmazásával megkönnyíthetjük a tanulás és emlékezés folyamatait. 2.7. Zene a nyelvpedagógiában és az anyanyelv elsajátításában A zene szerepével foglalkozó fejezetben végigjárjuk az emberi élet stációit a preembrionális ioodsrwwyohjpv]hqdihoq WWNRULJ(QQHNVRUiQYLOiJRVViYiOLNKRJ\D]HQHKDOOJDWiVpVpQHNOpV a beszédtanulás periódusában nemcsak a zenei, hanem a nyelvi képességeket is fejleszti. A nyelvi-zenei nevelés többek között Kodály szerint is NLOHQF KyQDSSDO D V] OHWpV HO WW NH]G GLNpVH]WDPiUDiOWDOiQRVViYiOWQp]HWHWDYLOiJV]iPRVRUV]iJEDQRV]WMák, módszereit DONDOPD]]iN $] LVNROiVNRUEDQ MHOHQWNH] SV]LFKpV JiWOiVRN HEEHQ D NRUEDQ W UWpQ OHN ]GpVpQHN NLHPHONHG IRQWRVViJD YDQ PHUW KD D] pqhnopviyeld U J] O DNNRU pohwuh V]yOy negatív (nyelvi, pszichés, stb.) hatásban állandósul. 2.7.l. A zene hatása a nyelvre és az emberre $GLVV]HUWiFLyQYpJLJYRQXOD]DNHWW VVpJPHO\DWXGRPiQ\WHU OHWLQWHUGLV]FLSOLQiULVYROWiEyO DGyGLN+RODQ\HOYLKROD]HQHLDVSHNWXVNHU OHO WpUEHKLV]HQDV]HU] HJ\V]HPpO\EHQ nyelvész és zenész is, aki mindent eln YHWD]pUWKRJ\OHKHW OHJUpV]OHKDMOiVQpON O WiUJ\LODJRVDQYL]VJiOMDDNpWWHU OHWMHOHQVpJHLWpVLG QNpQWLHJ\PiVUDJ\DNRUROWKDWiViW Ennek következtében többször is felmerül az a probléma, hogy a nyelv és a zene párhuzamos 30

vizsgálata jelenleg egy olyan interdiszciplináris terület, mely terminológiájának, módszereinek és pontosan körülírt alkalmazási területeinek meghatározása még várat magára. Jóllehet a neuromuzikológiát ma még csak a neurológia és a neurolingvisztika egy leágazásának tekintik, mégiv MHOHQW V PpUWpNEHQ MiUXO KR]]i D] XWyEEL NpW WXGRPiQ\WHU OHW I OHJSV]LFKROyJLDLMHOOHJ kutatási eredményeihez. Már régebbi korok nagy gondolkodói is felfigyeltek arra a jelenségre, hogy az éneklés gyógyítja a pszichés- és beszédfogyatékosságokat, és jótékony hatással lehet a nyelvre is. Az ókorban Demoszthenész, a reneszánszkorban William Byrd, a XX. században többek között Kodály Zoltán, és napjainkban egyre többen vallják a fenti nézeteket. Ezzel szemben a zene összetettsége - nemcsak neurológiai értelemben véve - nem teszi OHKHW YpKRJ\PLQGHQKDWiViWNDWHJRUL]iOMXN1HPOHKHWNLMHOHQWHQLKRJ\D]HQHFVDNSR]LWtY hatásokkal bír; erre számos példa hozható fel bizonyítékul akár az irodalomból, akár a W UWpQHOHPE O $ ]HQH IHOKDV]QiOKDWy XJ\DQLV Qegatív érzelmek, pl. agresszió (rap) vagy fanatizmus (indulók, vallási szektás énekek, stb) közvetítésére is. 2.8. A téma indokolása és aktualitása 2.8.1. Nemzetközi háttér 1961-ben két kutató egymástól függetlenül hasonló tesztsorozattal kívánta megvizsgálni a korábban említett hat zenei komponens lokalizálhatóságát. Míg az Egyesült Államok-beli Milner az ún. Seashore teszt alkalmazásával végezte kísérleteit, addig a japán Kimura PDMGQHP D]RQRV IHOpStWpV XJ\DQD]RNDW D IXQNFLyNDW YL]VJiOy WHV]ttel ért el hasonló 31

eredményeket. Az elmúlt több mint négy évtized során nagy lendületet kapott a zene és QHXUROyJLD NDSFVRODWiYDO IRJODONR]y WXGRPiQ\iJ PHO\ HOV DONDORPPDO YDOyV]tQ OHJ D] l997-es ghenti kongresszuson, a neuromuzikológia elnevezést kapta. Nemzetközi YLV]RQ\ODWEDQ D NXWDWiVRN OHJMHOHQW VHEE KHO\V]tQHL D NH]GHWL LG V]DNEDQ QpJ\ QDJ\ WHU OHWUH NRUOiWR]yGWDN PHO\HN QpJ\ N O QE ] HJ\PiVWyO MyO HON O QtWKHW LUiQ\]DWRW NpSYLVHOWHN Keleten illetve a nyugati féltekén az említett japán és amerikai kutatók (Kimura és Milner), Európában nyugaton a germán vonal (Helmholtz), míg keleten az oroszok (Luria) folytattak kísérleteket, gyakorlatilag egymás kutatási eredményeinek figyelmen kívül hagyásával. A 1990-es évek elejére általánossá vált a terminus, és az évtized végére a tudományág hatalmas lendülettel kezdett kibontakozni. Természetesen eleinte ugyanúgy áldozatul esett a divathullámnak, mint a neurolingvisztika, és mindent, ami zenével és a lélekkel kapcsolatban állt így neveztek. A világ majd minden részén megalakultak a Kodály Intézetek, melyek azóta is sikerrel P N GQHN pv MHOHQW V PXQNiVViJRW IHMWHQHN NL D ]HQHSV]LFKROyJLDL PyGV]HUHN alkalmazásában és terjesztésében, kialakítva olyan egyéni zeneterápiai módszereket is, - például a kaliforniai Kodály Intézetben melyekkel arra biztatják a kismamákat, hogy ULWPLNXV NRSRJiVVDO ]HQMHQHN V] OHWHQG J\HUPHN NQHN H]~WRQ NpV]tWYH IHO NHW D PDMGDQL hatékonyabb anyanyelv-elsajátításra. $KD]DLKiWWpUpVFpONLW ]pvhn Magyarországon a zene ilyen irányú vizsgálata többnyire inkább a pszichológia szintjén mozog. Természetesen nemcsak zenei intézmények foglalkoznak a zene és pszichológia NDSFVRODWiYDO KDQHP D] RUYRVWXGRPiQ\ pv ELROyJLD N O QE ] ijd]dwdl LV LGHpUWYH D 32

magatartástudomiq\w D SV]LFKLiWULiW pv D QHXUROyJLiW $] LO\HQ MHOOHJ NXWDWiVRN OHJMHOHQW VHEE KHO\V]tQHL W EEHN N ] WW.RSS 0iULD P KHO\H D 6HPPHOZHLV (J\HWHP Magatartástudományi Intézetében, a BME Kognitív Idegtudományi központja és a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája. Hazai agykutatók vizsgálataik tárgyává tettek bizonyos zenei tevékenységeket is. 6]iPRV NXWDWy pulqwl D ]HQH QHXUROyJLDL pv SV]LFKROyJLDL YRQDWNR]iVDLW DODSYHW HQ KLiQ\]LN azonban hazánkban az a bázis, melynek alapján egységes neuromuzikológiai kutatásokról EHV]pOKHWQpQN (OpUNH]HWWQHN OiWV]LN D] LG H PXQNiVViJRN VV]HKDQJROW KiWWHUpQHN D megteremtésére, különös tekintettel az egységes terminológiára valamint a nemzetközi kutatási eredmények és irodalom ismertetésére. Tekintettel a konkrét értelemben vett WXGRPiQ\WHU OHWHQPXWDWNR]yDNWLYLWiVKLiQ\iUDDMHOHQpUWHNH]pVHJ\LNI FpOMDKR]]iMiUXOQLD neuromuzikológia alapjainak letételéhez Magyarországon. Ez talán túl nagy vállalkozásnak W QKHW GH KD ILJ\HOHPEH YHVV] N I OHJ D WHUPLQROyJLiUD vonatkozó anomáliákat, megállapíthatjuk, hogy az alapok megteremtéséhez szükséges fogalmak tisztázása nem odázható tovább, mely megállapítást nem szó szerint kell értelmezni, hisz tudjuk, az alapok Magyarországon már réges-régen le lettek fektetve. Elég leqqhkdfvdnd.rgio\pygv]hue O NLIHMO G WW ]HQHSV]LFKROyJLDL pv PX]LNRWHUiSLDL PyGV]HUHNHW HPOtWHQpQN GH KD KR]]iYHVV] N azt a hatalmas kutatási- és ismeretanyagot, mely hazánkban a kulturális és a tudományos hagyományok alapján felhalmozódott, megállaptwkdwmxn KRJ\ D N YHWNH] OpSpV PiU YDOyEDQ a neuromuzikológia fogalmának elfogadtatása kell, hogy legyen. Összehangolt kutatásokra lenne szükség, valamint az eredmények ismertetésére és összehasonlítására meg kellene V]HUYH]QLD]HOV ghentihez hasonló neuromuzikológiai konferenciát Magyarországon. 33

0LWKR]DM Y " $ GROJR]DW PHJNtVpUOL pulqw OHJHVHQ IHOYi]ROQL D ;;, V]i]DG SHUVSHNWtYiLW PLO\HQ újdonságok, eredmények és kudarcok várhatóak ezen a jelenleg még interdiszciplináris területen. Az 1990. július 17-pQPHJKLUGHWHWW³$J\pYWL]HGH VRUiQURKDPRVIHMO GpVQHNLQGXOW neurolingvisztika nyitányát jelentette a neuromuzikológia - mint önálló tudományág - megszületésének, és reménykedhetünk, hogy ez hazánkban sem lesz másképp. A várható ~MGRQViJRN N ] O PHJHPOtWKHW D PpUI OGHV OpSWHNNHO KDODGy IDUPDNROyJLDL pv géntechnológiai módszerek alkalmazása a tanulás és memóriafunkciók területén. Nagy J\DNRUODWL MHOHQW VpJ HUHGPpQ\ OHQQH KD D N ]HOM Y NXWDWyL PHJWDOiOQiN D]RNDW D ]HQHL neurrpx]lnroyjldlwpq\h] NHWDPHO\HNWXGRPiQ\RVDQDOiWiPDV]WKDWyPyGRQVHJtWLNDQ\HOYL WHYpNHQ\VpJHNNLDODNXOiViWIHMO GpVpWpVNiURVRGiVDHVHWpQPpJDJ\yJ\XOiViWLV 3. Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedben, a tudományos életben hatalmas lendületet kapott az agykutatás, és a hozzá kapcsolódó interdiszciplinák nagyon gyorsan eljutottak az önálló tudományág szintjére. Körülbelül öt év alatt a pszicholingvisztika eljutott arra a szintre, hogy a neurológiai kutatások DODSMiQNLYiOWEHO OHHJ\~MWXGRPányterület, a neurolingvisztika. A média minden ágából LQIRUPiFLy ] Q]~GXOWD]ROYDVyNpVWpYpQp] NQpSHVWiERUiUDtJ\H]HNDIRJDOPDNDUiQ\ODJ gyorsan beivódtak a köztudatba. Természetesen a divathullám negatív hatásai sem maradtak 34

el, a zsurnalisztika minden tudományos alapot nélkülözve használ bizonyos kifejezéseket. Ennek legkirívóbb példája egy divatlap cikk (1. melléklet), mely neurolingvisztika címmel MHOHQWPHJVYDOyMiEDQFVDNDN O QE ] EHV]pGPRGRURNDWUHJLV]WHUHNHWpVH]HNDONDOPD]iVL területeit ismertette, legnagyobb jóindulattal is csak megközelítve a szociolingvisztika néhány kérdéskörét. Olyan vadhajtások is kerültek a felszínre, mint pl. az alkoholingvisztika vagy az akkor még ennek számító QHXURPX]LNROyJLD$]HO EELD]DONRKROEeszédre gyakorolt pozitív hatását tanulmányozza, melynek van némi fiziológiai alapja, hiszen köztudott, hogy az DONRKRONLVPHQQ\LVpJEHQROGMDDYHUEiOLVJiWOiVRNDWgQiOOyWXGRPiQ\iJJiHJ\HO UH PpJVHPIHMO G WWHOOHQWpWEHQDQHXURPX]LNROyJLiYDOPHO\U l egyre inkább bebizonyosodik, hogy kapcsolatban áll a neurolingvisztikával, mivel a beszédnek is és a zenének is vannak RO\DQHOHPHLPHO\HNORNDOL]iFLyMDVRUiQN ] WW NOpY NDSFVRODWWDOiOKDWy 3.1. A neurolingvisztika szempontjából A XX. század utolsó évtizedét méltán nevezik az agy évtizedének 2 (ld. 2. sz. melléklet). Az ekkorra kirajzolódott határtudományok önálló életre keltek és újabb interdiszciplinák jelentek meg. KözülüNHJ\LNDQHXUROLQJYLV]WLNDPHO\DSV]LFKROLQJYLV]WLNDHOiJD]iViQDNWHNLQWKHW Kezdetben a neurolingvisztika az afázia kutatására szorítkozott, napjainkra azonban már olyan szakterületek is támaszkodnak a neurolingvisztika eredményeire és módszereire, mint pl. a logopédia, afáziakutatás, zenepedagógia, pszichológia, pszichiátria, neurológia, agysebészet, agykutatás, farmakológia, nyelvészeti számítógépes modellezés (Vitelson 1992). 2 (]DV]86$HOQ NLSURNODPiFLyiOWDOLVPHJHU VtWpVWQ\HUW³1RZ7KHUHIRUH,*HRUJH%XVK3UHVLGHQW of the United States of America, do hereby proclaim the decade beginning January 1, 1990, as the Decade of the Brain In Witness Whereof, I have hereunto set my hand this 17 th day of July in the year of our Lord 1990. 35

Mindezek a neurolingvisztikával kapcsolatba hozható területek a köyhwnh] pywl]hghnehq YDOyV]tQ OHJ WRYiEEL UpV]WHU OHWHNUH IRJQDN RV]WyGQL pv H] D IRO\DPDW PiU HO LV NH]G G WW5DJDGMXQNNLHJ\HWDIHQWLOLVWiEyOSOD]DJ\NXWDWiVWPHO\QHNNpSYLVHO LPiUFVDN egy-hj\ HU VHQ VSHFLILNXV UpVV]HO IRJODONR]KDWQDN- primer szekunder szenzoros és motoros, Broca, Wernicke areák, kondukciós, insularis és Geschwind-terület a neocortexben (Dános 2001b), a kisagy, középagy, limbikus rendszer, valamint ennek részei: a hippocampus (Freund 2004), septum, amygdala, corpus mamillare, stb. A jelenlegi tapasztalatok szerint az agy N O QE ] VWUXNW~UiLQDN PpO\UHKDWy PHJLVPHUpVH éppen bonyolultsága miatt egy NXWDWyQDNHJpV]pOHWHWNLW OW HOIRJODOWViJRWMHOHQWKHW $QHXUROLQJYLV]WLNDHJ\RO\DQGLQDPLNXVDQIHMO G WXGRPiQ\PHO\QHNDKRYatartozásáról újabban számos vélemény alakult ki a tudományág természeténél fogva. Jelenlegi nézetek V]HULQWHJ\D]RUYRVWXGRPiQ\pVQ\HOYpV]HWKDWiUiQHOKHO\H]NHG LQWHUGLV]FLSOLQDPHO\HWD NpV EELHNEHQ IHMO GpVpYHOSiUKX]DPRVDQ N O QE ] UpV]WHU OHtekre kell majd osztani, hasonlóan az afáziakutatás területeinek a felosztásához (ld. 3.1.3). 3.1.1. A generatív strukturalista megközelítés $QHXUROLQJYLV]WLNDDODSNpUGpVHLPiUDKLYDWDORVPHJMHOHQpVpWPHJHO ] LG NEHQLV foglalkoztatták korunk nagy gondolkodóit, melyek közül feltétlenül meg kell említeni &KRPVN\WDNLQHNDPXQNiVViJDN ]HOpYHiOOD]pUGHNO GpVHO WHUpEHQ Noam Chomsky a Massachusetts Institute of Technology nyelvésze és a modern NRJQLWtYWXGRPiQ\RNHJ\LN~WW U MHNRUXQNKXPiQWXGRPiQ\DLQDNHJ\LNMHOHQW VHEE IRUPiOyMD1HPYDOyV]tQ KRJ\DQ\HOYpV]HWQHNpVQ\HOYWXGRPiQ\QDNOHQQHRO\DQWHU OHWH 36

PHO\EHQQHDONRWRWWYROQDPDUDGDQGyW7HUPpV]HWV]HU HQNHU OPLQGD]RQHOPpOHWHNQHND vonzásába, melyek kihívást jelentenek a tudományterület számára. Új paradigmákat alkot, és ezekkel párhuzamosan megteremti a paradigmaváltások szükségességének a feltételeit is, de ~J\W QLNFVDND]pUWKRJ\D]RNOiWV]yODJRVIHO ONHUHNHGpVHXWiQ~MUDGHILQLiOKDVVDNRUiEEL paradigmáját. Ez történt a strukturalizmus elméletével is, melynek megszüntetésével, de bizonyos elemeinek a megtartásával vezette be a generatív nyelvtant. Chomsky felfogása a Q\HOYU O3OpK&VDEDV]LQRSV]LVDV]HULQWWHOMHVHQ~MV]HU ³$Q\HOYpV]HWIHODGDWDQHP HJ\V]HU HQDQ\HOYLDGDWRNPLQWW O QNI JJHWOHQ OOpWH] GROJRNOHtUiVDKDQHPD]RN levezetése egy elmélet segítségével... A nyelvtan ebben az értelemben nemcsak a nyelvész HV]N ]HD]DGDWRNUHQGH]pVpUHKDQHPHJ\VDMiWRVYDOyViJDQ\HOYEHV]pO LQHNPHQWiOLV valósága. (Pléh 1995) 7HUPpV]HWHVHQ D] pughno GpVL WHU OHWHL N ] O QHP KLiQ\R]KDWRWW D QHXUROLQJYLV]WLND sem, csak nem ezen címszó alatt. Az 1968-ban megjelent Nyelv és elme c. könyvében (Chomsky, 1968; magyar fordításban 1995) már olyan problémákat feszeget, melyek PHJWHUHPWLNDSV]LFKROLQJYLV]WLNDYDODPLQWD]HEE ONpV EENLYiOyQHXUROLQJYLV]WLNDDODSMDLW természetesen nem a szó neurológiai vagy funkcionális anatómiai értelmében. Erre Chomsky nagyon is odafigyelt, mint azt a könyv címe is mutatja: nem a nyelvet és az agyi struktúrákat vizsgálta, hanem csak a nyelv és elme kapcsolatát a pszichológia szempontjából (Chomsky, 1967). Elméletének egyik lényeges alkotóeleme a LAD hipotézis (Language Acquisition Device /1980/, melyet 1982-ben Bruner kiegészített a LASS (Language Acquisition Supporting System), mely szerint minden ember egy nyelvelsajátításra képes apparátussal 37

V] OHWLNPHO\HWD]RQWRJHQH]LVVRUiQHJ\PHJHU VtW UHQGV]HUNtVpU'iQRV$/$'- LASS szavak ihletésére elméletileg bhyh]hwkhw OHQQHDQHXURPX]LNROyJLDNDSFViQD 38

MAD és MASS rövidítések használata (Music Acquisition Device Music Acquisition Supporting System), 3 de mivel a hipotézis alapjait újabb kutatási eredmények PHJNpUG MHOH]WpNDGROJR]DWEDQH]HND]HOQHYH]pVHNQHPV]HUHSHOQHN Chomsky a Nyelv és elme ODSMDLQ DODSYHW NpUGpVHNHW IHV]HJHW PHO\HN jóllehet ma már nagy részükkel vitába lehet szállni PpJLV LG V]HU HN KD PiVpUW QHP D]pUW KRJ\ megtámadásukkal és esetleges cáfolatukkal újabb kutatási perspektívákat tárhassunk fel. Piaget-vel folytatott vitájában kiállt azon elmélete mellett, hogy a nyelv és a gondolkodás egymástól függetlenek, mind az elme felépítésében, mind produkciójában (Piatelli-Palmarini, 1979). Természetesen a könyv megírásakor Chomsky még nem tudhatta, hogy 1990-W Oig deklarálják az Egyesült Államokban az agy évtizedét, ezért a könyv megjelenésekor még joggal ostorozhatta a hiányosságokat a nyelv és elme közti kapcsolat tanulmányozásában. Felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, mellyel a strukturalista nyelvészet elveti a SV]LFKROyJLiW $KRJ\ PDJD IRJDOPD]RWW -ban: végtére is a viselkedés és nem az elme tudományának korában élünk. A viselkedéstudomány kifejezés azonban egy nem is csekély hangsúlyeltolódásra utal az adatok irányába, a viselkedés által nyújtott adatok segítségével WLV]Wi]KDWyP J WWHVPpO\HEE HOYHNW OpVabsztrakt mentális struktúráktól. Olyan ez, mintha a természettudományt a PpU P V]HU-leolvasás tudományának neveznénk. (Chomsky 1968) -yoohkhw &KRPVN\ QHP ykdmwrww MyVOiVRNED ERFViWNR]QL D NXWDWiVRN M Y MpW LOOHW HQ GH PiU feltételezte, hogy a nyelvtudomány leginkább a mentális folyamatok és az általuk létrehozott pv P N GWHWHWW VWUXNW~UiN PHJpUWpVpKH] IRJ KR]]iMiUXOQL (]]HO D NLMHOHQWpVpYHO YDOyMiEDQ D pszicholingvisztika egyik alapkövét fektette le. Az 50-es évek elején kezdte ostorozni a nyelvészeti mygv]huhn NXWDWiViEDQ D]W D V]HPEH WO KDQ\DWOiVW DPLW D Q\HOY 3 $&KRPVN\iOWDODONRWRWWU YLGtWpVKH]KDVRQOyDQOHJpQ\OHiQ\H]HNDEHW V]DYDNLVMHOHQWpVVHOEtUQDN³ U OW massza 26

SV]LFKROyJLiMiQDN NXWDWiViEDQ W EEHN N ] WW 6NLQQHU D +DUYDUG (J\HWHPHQ WDUWRWW HO DGiVDL jellemeztek. Az a 40-HV pyhnehq NH]G G WW WHFKQROyJLDL KDODGiV PHO\ D V]iPtWyJpSHN megjelenéséhez vezewhww D]W D PHJJ\ ] GpVW VXJDOOWD D WXGyVRNQDN KRJ\ D] 65 LQJHUreakció) pszichológia kerete hamarosan ki fog tágulni addig, amíg a legrejtélyesebb mentális NpSHVVpJHNUH LV NLHOpJtW PDJ\DUi]DWRW QHP DG (]W D YpOHPpQ\W RV]WRWWiN W EEHN N ] WW / Bloomfield és B. Russell is és általában a pozitivista nyelvészek, valamint pszichológusok és filozófusok is (Pléh 1995). Ennek az illúziónak mára kevés nyoma maradt. A számítógépek megjelenése utáni kezdeti eufória a 90-HV pyhnehq DOiEEKDJ\RWW D] DJ\NXWDWiV HO Wérbe kerülésével párhuzamosan. 0LQW D M Y U O V]yOy IHMH]HWpEHQ IRJDOPD]]D ³D Q\HOYWXGRPiQ\ HJ\LN MHOHQW V M Y EHOL KR]]iMiUXOiVD D] iowdoiqrv SV]LFKROyJLiKR] D] OHKHW KRJ\ NLGROJR]]XN D] HPEHUL intelligencia egyik területének mögöttes kompetenciarendszerét (Chomsky 1968). 3.1.2. Magyarországi kezdetei és fogadtatása A neurolingvisztika magyarországi megjelenése a pszicholingvisztika elágazásaként jelent meg, kezdetben szintén az afáziakutatás kapcsán (Lengyel 1995a, 1995b, Bánréti 1999 és Pléh 2003) 0 YHO LQHN V]iPD UHQGNtY O DODFVRQ\ KD ILJ\HOHPEH YHVV] N D]RNDW D NULWpULXPRNDW DPHO\HNDODSMiQDQHXUROLQJYLVWDV]HPpO\HPHJKDWiUR]KDWy$]HOV Q\LOYiQRVQDNQHYH]KHW megmérettetésre és szakmai találkozásra az orvostársadalommal a SOTE II. Kísérleti Élettani,QWp]HWpEHQ 0yQRV (PLO SURIHVV]RU iowdo V]HUYH]HWW DIi]LDNXWDWiVVDO NDSFVRODWRV HO DGiVRQ pv D]W N YHW YLWiQ NHU OW VRU -ben (3. sz. melléklet), ahol orvosok és nyelvészek voltak MHOHQ $ NpW WiERUW V]iP V]HULQW N U OEHO O HJ\HQO DUiQ\EDQ Nppviselték többek között: 6]LUPDL 7ULQJHU pv 6]pNHO\ SURIHVV]RURN D] RUYRVRN LOO D] HO DGy 'U 'iqrv.ruqpo 27

valamint Bíró András, Stephanidesz Éva és Rébék-1DJ\ *ieru D Q\HOYpV]HN UpV]pU O $ találkozón elgondolkodtató, alapfogalmakat tisztázó, vita aodnxow NL H]pUW D] HO DGiV PpUI OGN QHNWHNLQWKHW DWXGRPiQ\WHU OHWPDJ\DURUV]iJLHOIRJDGWDWiVDV]HPSRQWMiEyO Az egyik lényeges kérdést a neurolingvisztika elnevezés jelentette. Tringer professzor szerint ez etikai kérdés, és a terminust nem is lenne szabad használni, mivel már foglalt, és pár évtizede már valamilyen más fogalommal 4 kapcsolódott össze. Elhangzott az is, hogy ennek a paratudománynak 5 (sic!) neve magyarul lehetne pl. idegnyelvészet. Világossá vált, hogy a neurolingvisztikát mint önálló tudományterületet akkori stádiumában nagyon nehéz elfogadtatni az orvostársadalommal. Mivel interdiszciplináról van szó, a terület kutatóinak QHKp]VpJHLWiPDGKDWQDNDNpWYpJSRQWRQHOKHO\H]NHG HJ\PiVWNL]iUyV]DNPDLIHOIRJiVRNNDO Erre vonatkozik Székely professzor néhány gondolata: Az agyban több százmilliárd sejt van. Az ezek közti kapcsolat sokkal bonyolultabb, mintsem azt gondolnánk a lokalizálás nehéz az agy, mint egészp N GLN«0LRUYRVRNV]HUHWM NDPHUHYNDWHJyULiNDW«(]HNNHOD gondolatokkal természetesen mindenki egyetértett, mivel a nyelvészek álláspontja szerint a neurolingvisták nem az orvostudományba akarnak beavatkozni, hanem az orvostudomány nyelvészettel kapcsolatba hozható kutatási vívmányait felhasználni. A kiindulási elv lehetne a produktum elmélet, mely szerint ha az orvosok bizonyos végtermékek vizsgálatával GLDJQRV]WL]iOQLWXGMiNDYpJWHUPpNHWHO iootwyv]huyydj\uhqgv]hup N GpVLUHQGHOOHQHVVpJHLW (széklet, vizelet, stb.), akkor a beszédet is tekinthetjük egyfajta végterméknek, és ennek a vizsgálata során az agy beszéddel kapcsolatos területeinek a rendellenességeit is könnyebben feltárhatjuk (Dános 2001b). A beszélgetés során kiderült az is, hogy az orvosok majdnem 4 Hogy a fogalom pontosan mi volt, sajnos nem tisztázódott. 5 Ennél sokkal élesebb megfogalmazást is elhangzott. 28

PLQGHQWiWIRJyP V]HUH]HWWVpJJHO 6 rendelkeznek ahhoz, hogy neurolingvisztikai vizsgálatokat folytassanak, de az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy kutatási eredményeik QHP NHOO PpUWpNEHQ vagy egyáltalán nem jutnak el a nyelvészekhez. Fenntartásaikat LOOHW HQ YDOyEDQ LJD] KRJ\ D] HV]PpQ\L ³LGHJQ\HOYpV] D] OHQQH DNL Q\HOYpV] LV pv RUYRV LV egy személyben. Az anatómia és a fiziológia mélyebb megismerése viszont egyre távolabb YLV]LDV]DNHPEHUWDEL]WRQViJRVQDNYpOWtWpOHWHNW O.H]GHWEHQDQ\HOYpV]PHJWXGMDKRJ\YDQ Broca-afázia (homloklebenyben lokalizált) és Wernicke-afázia (halántéklebenyben lokalizált), azután azt, hogy ezeken kívül az DJ\ PLO\HQ MHOHQW V WHU OHWHL YHV]QHN UpV]W D EHV]pG- és fogalomalkotásban, és az afázia-ndwhjyulinhonh]ghqhne Y OQL(O WpUEHNHU OD]DJ\IpOWHNpN GRPLQDQFLiMD YDODPLQW D] LV KRJ\ H] D] HOPpOHW EiUPHQQ\LUH LV WHWV]HW V QHP Q\~MW HJ\pUWHOP DODSRW D WRYiEEL RV]WiO\R]iVUD $] DJ\XQNDW IHOpStW KR]]iYHW OHJ PLOOLiUG neuron asszociációs és commisuralis szinapszisai sokkal bonyolultabbak, mint azt a kezdeti HOPpOHWHN VXJDOOWiN $ ORNDOL]iFLyV HOPpOHWHN E Y OpVpYHO NLDODNXOW D QpJ\ NODVV]LNXVQDN nevezkhw DIi]LDWtSXV3RHFNBroca, Wernicke, globális és amnesztikus. Ez a felosztás 1997-LJ WDUWRWWD PDJiW GH D] XWyEEL pyhnehq H]HN D WtSXVRN V]iPD WRYiEE E Y OW,VPHUWWp vált, többek között, hogy a frontális (motoros) és a parieto-temporális (szenzoros) területet VV]HN W DVV]RFLDWtY SiO\iN VpU OpVH LV RNR]KDW DIi]LiW QHP EHV]pOYH DUUyO KRJ\ EiUPLO\HQ lézió olyan agyképletben, mely nyelvi produkcióban vagy percepcióban érintett, kiválthatja a EHV]pGYDODPLO\HQV]LQW NiURVRGiViW 3.1.3.Az afáziatípusok jelenlegi osztályozása $N YHWNH] WiEOi]DWPHJNtVpUHODMHOHQOHJUHQGHONH]pVUHiOOyNXWDWiVLHUHGPpQ\HNDODSMiQ 6 EEG, MRI, fmri, MEG, ERP, PET, stb. 29

WD[RQRPLNXV UHQGV]HUW IHOiOOtWDQL HJ\ Q YHNY V~O\RVViJL VRUUHQGEHQ PHO\ RV]WiO\R]iV önkényes, mert mindegyik típusnak vannak enyhébb súlyosabb fokozatai, melyek befolyásolják a nyelvi produkciót. Afázia típusa Érintet terület Brodmann Károsodik 1. Amnesztikus gyrus angularis 39 emlékezet 2. Transzkort. motoros opercularis 44 beszédprodukció fasciculus arcuatus írás 3. Transzkort. szenzoros gyrus temp. sup. 41 beszédértés, hallás 4. Transzkort. keresztezett VXSSOPR]JPH] PHG beszéd, hangos olvasás 5. Szenzoros gyrus supramarg. 22, 40 beszédértés, prozódia hangmagasság 6. Williams-szindróma aorta supravalvularis beszédhang magassága, non-domináns félteke (?) prepoziciók, gramm. nem 7. (Klasszikus) Broca, motoros frontális lebeny 45 produkció, gramm. 8. Parkinson-szindróma Broca-PH] 45 beszédtempó, gramm bazális ganglionok. 9. (Klasszikus) Wernicke (szenz.) temporális lebeny 42 beszédértés, lexika 10. Alzheimer-szindróma Wernicke-PH] 41,42 szintaktika, lexika 11. Huntington-szindróma Wernicke-PH] VWULDWXPV]yPHPyULD 12. Kondukciós (W Br) insula (assz. rostok) 47, 40 fluens beszéd 13. Anomikus (anómiás) lobusok érintkezésénél, jelentés- temp.-occip. cx, gyr. ang. reprezentáció 14. Globális kiterjedt károsodás a fent említett részek érintésével 30

Természetesen számos egyéb terület károsodása is generálhat valamilyen típusú afáziát HO LGp] IRO\DPDWRW DNiU SULPHU DNiU DVV]RFLiFLyV WHU OHWU O YDQ V]y,O\HQ W EEHN N ] WW D lobus temporalis Heschl-IpOH J\UXVD D KDOOiV HOV GOHJHV NpUJL N ]SRQWMD %U PHO\ bármilyen típusú szenzoros afázia kiindulópontja lehet, vagy az occipitalis Br. 17, a látás HOV GOHJHV NRUWLNiOLV N ]SRQWMD YDODPLQW D KR]]i WDUWR]y DVV]RFLiFLyV %U WHU OHWHN melyek károsodása az olvasás bármilyen zavarának kialakulásához vezethet. (J\HV V]HU] N D] DIi]LDWtSXVRNKR] VRUROMiN D diszfázia, diszlexia, agnózia N O QE ] típusait és az agráfia valamint az alexia Dejerine típusait, melyeknél az érintett terület a gyrus angularis és a parieto-temporo-occipitalis asszociációs cortex. A taktilis afázia, melyben a beteg az érintett tárgyakat csak megtekintés után tudja megnevezni, valamint az amusia, mely a non-domináns féltekében is jelentkezik, a commisuralis szinapszisok még nem teljesen WLV]Wi]RWW IXQNFLyLUD WHNLQWHWWHO QHP V]HUHSHO D] HO EE OHtUW HJ\HO UH WtSXVW WDUWDOPD]y- táblázatban. Az afáziakutatás diagnosztikai részével való foglalkozás kapcsán még nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a tudományterület milyen sebességgel halad: 1997-ben még csak négy afáziatípust ismertünk, míg a kutatás jelenlegi állása szerint több mint húszat 7. Mivel a tanulmány egyik feladata a zenei és nyelvi percepciók vizsgálata, illetve egymásra gyakorolt hatása, ezért a korábban említett de az afáziákat felsoroló táblázatban már nem ismertetett - területek közül, az amusiát kell vizsgálat tárgyává tenni, az ide sorolható összes zenei percepciós és produkciós anomáliákat tárgyaló kategóriáival. 7 Ez a szám lehet, hogy növekedni fog, de az is lehet, hogy csökkenni, mivel a terminológia pontosítása N YHWNH]WpEHQW EEWtSXVNLNHU OD]DIi]LDN UpE O 31

3.1.4. Nyitott kérdések Mivel majdnem mindegyik afázia típusnál közrejátszik a félteke-dominancia, az intelligencia foka, a súlyosság, életkor, nem, nyelvi regiszter használata, stb., melyek befolyásolják a WD[RQyPLDHJ\pUWHOP VpJpWD] VV]HVNRPSRQHQVHJ\LGHM YL]VJiODWiYDOPDMGQHPWHWV] OHJHV számú afázia-altípust nevezhetünk meg. Felmerül többek között a beszédértés és -produkció folyamatának összetettsége. A klasszikus neurolingvisztikai elmélet szerint e két folyamatnak QpJ\DODSYHW HOHPHYDQIHOYpWHOSHUFHSFLyNyGROiVWiUROiVPHPyULDHO KtYiV (dekódolás, retrieval) és közlés (produkció). Ha ezek közül megvizsgáljuk a OHJWLWRN]DWRVDEEDWDPHPyULiW~J\W QLNKRJ\HQQHNDPHJpUWpVHpVNXWDWiVDOHKHWD] HON YHWNH]HQG LG V]DNHJ\LNOHJIRQWRVDEEIHODGDWD$]XWyEELLG EHQV]iPRVHOPpOHWOiWRWW napvilágot melyek alkotói nem kizárólag orvosok vagy biológusok. Napjainkban a számítógépek legújabb generációján dolgozó számitástechnikai szakemberek többsége már idegtudományokat is tanul, és ezzel jut egy olyan inspirációs többlethez, mely segítheti a fizika törvényei által szabott akadályok leküzdésében. Az elmúlt évtizedekben nem ez volt az általános szemlélet hanem, gyakorlatilag a fordítottja. A számítógépek elterjedésével kialakult az a heuresztikus gondolat, hogy az emberi agy valójában egy elektronikus kapcsolószerkezet, PHO\HWiUDPN U NNHOpVELQiULVPiJQHVHVWiUROyNNDOXWiQR]QLOHKHW(]HOPpOHWLOHJP N GKHW is a rövidtávú memória modellezésénél, mert ilyenkor az agy majdnem kizárólagos elektromos aktivitása mutatható ki, de felmerült a probléma: ha az ismereteinket így kívánnánk tárolni, DNNRUD]DGDWRNyULiVLW PHJHU YLGLG DODWWHOiUDV]WDQiDJ\XQNDWpVDNDSDFLWiVJ\RUVDQ kimerülne. A kezdeti lokalizációs kísérletek nem hozták meg a várt eredményt és az agycomputer elmélet létjogosultsága kérdésessé vált, habár sok kutató még ma is változatlanul iootwmd$]dj\p N GpVpQHNFVDNHJ\LNKiQ\DGiWWHV]LNLDYLOiJRVDQN UYRQDOD]KDWy 32

elektronikus kapcsolatok rendszere, melyeket részben sikerült elektronikusan modellezni.,o\hqv]lqdsv]lvrnupypqp N GQHNDQHRFRUWH[QDJ\UpV]pEHQDSULPHUV]HNXQGHUpV asszociációs területek, valamint a többi agyképletben a rövid távú memória, automatizált funkciók, reflexek, stb (Hydén 1979). De miért nem lehet az agyat elektronikus modulokból IHOpStWHQL"0tJDV]iPtWyJpSN O QE ] UpV]HLN ] WWJRQGRVDQV]LJHWHOWiUDPN U NYDQQDN addig az agy kb. 200 milliárd sejtjének mindegyike több ezer másikkal van kapcsolatban és nem csak szinaptikus kapcsolataik révén, mint ezt Vizy E. Szilveszter egyik (még nem SXEOLNiOWH DGiViEDQKDOOKDWWXN(]WD³]VHOp -WWDOiQDV]iPtWyJpSHNHJ\LNN YHWNH] generációja lesz képes plaszticitásában utánozni (Hámori 2001). Visszatérve a másfajta tárolási módszeuhnuhho V] UDVYpG+ROJHU+\GpQ 8 professzor dolgozott ki egy elméletet, miszerint az agyunk vegyi (molekuláris) úton is tárolja az információkat pv V]HULQWH H] D PROHNXOD D] 516 W~OOpSYH H]]HO D YLV]RQ\ODJ HJ\V]HU HOHNWURPRV WHUPpV]HW QHXURQIXQNFLyNRQ. 7D\ORU $ WRYiEELDNEDQ D] LV IHOYHW G WW hogy esetleg nemcsak a neuronok, hanem a gliasejtek is lehetnek a memória székhelyei. Ha sikerül is megismernünk, hogy hogyan tárolódik az emlék, akkor még mindig számos nyitott kérdés van, többek között a betáplálás, és ami ennél is sokkal bonyolultabb, a felidézés megismerése (Hydén 1979). Ezeknek az összefüggéseknek a megismerése ma már csak RO\DQ W EE V]DNHPEHUE O álló kutatócsoporttal és olyan komplex vizsgálatokkal lehetséges, melyeket például Freund 8 Érdekességképpen megemlíthetjük planáriákkal folytatott kísérleteit, melyekben bebizonyosodott, hogy a kefalikus szelvényvégeken ezek a lények tanulásra és memória tárolására is képesek. A kettévágott férgeknek csak a IHMLUpV]pE ONLIHMO G WW~MHJ\HGHNYLWWpNWRYiEED]HPOpNQ\RPRW8J\DQH]WDUpV]WHOIRJ\DV]WDWWD ³WDQXODWODQ SODQiULiNNDODNLNtJ\D]LQIRUPiFLyELUWRNiEDNHU OWHN(QQHNDODSMiQ~J\W QWKRJ\WXGiVW szerezhetünk úgy, hogy annak birtoklóját elfogyas]wmxn³6dmqrv H]PDJDVDEEUHQG po OpQ\HNQpOPiUQHP P N GLNPLYHODIHMOHWWHEEHPpV]W UHQGV]HUHOSXV]WtWMDDYLY DQ\DJRWDWXGiVVDOHJ\ WW 33