A MADÁRGYŰRŰZÉS SZAKMAI ÉS ETIKAI SZABÁLYZATA módsítva: 2010. december 13. I. A madárgyűrűzési tevékenységet flytató munkatársra vnatkzó szabályk 1. A madárgyűrűzési jelentés leadási határideje a tárgyévet követő év január 31. A madárgyűrűzési jelentést elektrnikus frmában kell leadni. Tartalma: a. Az adatbázis szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza: i. a gyűrűzési és visszafgási adatbázis; ii. az éves összesítés fióka/fejlett madár bntásban; iii. az éves gyűrűleltár a felhasznált, illetve a megmaradt, következő évre átvitt jelölőgyűrűkről. b. Hagymánys, papírnymtatvány frma csak előzetes egyeztetéssel használható (500 gyűrűzési adat/év fölötti gyűrűzési jelentés esetén nem alkalmazható, valamint 2002 után vizsgát tett gyűrűzők nem kérhetik): i. a gyűrűzési jelentőlapk; ii. az éves összesítés fióka/fejlett madár bntásban; iii. az éves gyűrűleltár a felhasznált, illetve a megmaradt, következő évre átvitt jelölőgyűrűkről; iv. a visszafgási lapk 2. A tudmására juttt külföldi gyűrűs megkerülésről srn kívül értesíti a Madárgyűrűzési Közpntt. 3. A jelentési kötelezettségeknek határidőn belül eleget tesz. Ha váratlan prblémák (pl. betegség) miatt jelentési kötelezettségének nem tud eleget tenni, értesíti a Madárgyűrűzési Közpntt. 4. A Madárgyűrűzési Közpnt leveleire az általáns levelezési szkásk szerint időben válaszl. 5. Címváltzásáról (pstacím, e-mail cím, telefnszám) a Madárgyűrűzési Közpntt időben értesíti. 6. Madárgyűrűzési naplót vezet, amelyet megőriz. 7. Gyűrűzési adatk egyetlen példányát (eredeti terepnaplót) pstán nem adhatja fel. 8. Gyűrűt más önálló gyűrűzési megbízással rendelkezőknek csak a Közpnttal egyeztetve adhat át. 9. Madárgyűrűzési tevékenységének előreláthatóan tartós szüneteltetése esetén a jelölőgyűrűket és a még nem jelentett madárgyűrűzési adatkat a Madárgyűrűzési Közpntba visszajuttatja. 10. Madárgyűrűzési tevékenységének 2 éves szünetelése esetén a jelölőgyűrűket a srn következő madárgyűrűzési jelentéssel a Madárgyűrűzési Közpntba visszajuttatja. 11. Madárgyűrűzési munkájának önkéntes vagy felfüggesztés miatti megszűnése esetén a jelölőgyűrűket és a még nem jelentett madárgyűrűzési adatkat a Közpntba haladéktalanul visszajuttatja. 12. Gyűrűzési megbízással nem rendelkezőt gyűrűzési munkával nem bízhat meg. 13. A magyar faunára új, illetve hitelesítendő faj (2. melléklet) kézre kerülése esetén gndskdik a hitelesítéshez szükséges adatk rögzítéséről (ftók, szakszerű leírás készítésével, vagy lehetőség szerint hárm tapasztalt fajismerő bevnásával). A hitelesítendő madarat a befgást követően legkésőbb 3 óra múlva szabadn kell engedni. 14. A gyűrűsrzatkat srszám szerint használja. 15. Egy fészekalj jelölésekr egy srzatt használ. 16. A gyűrű méretének kiválasztásakr az előírt típust alkalmazza. 17. A gyűrű felhelyezésekr gndskdik annak megfelelő összezárásáról. 18. Gyűrűs madár megfgása esetén a felirat figyelmes lelvasását követően a madarat gyűrűcsere és újabb gyűrű felrakása nélkül engedi el, ha a gyűrű jól lvasható. 19. Gyűrűcsere vagy újabb gyűrű felrakása csak akkr indklt, ha az eredeti gyűrű kptt, rsszul lvasható. 20. A birtkába került jelölőgyűrűt vagy annak fénymáslatát a Madárgyűrűzési Közpntba eljuttatja. 21. A gyűrűt a madarak bal csüdjére (tarsmetatarsus) kell felhelyezni. Csüd fölé (tibitarsus) gyűrűt rakni csak a Közpnttal való egyeztetés után lehet. Acélgyűrűt csüd fölé tenni szigrúan tils. 22. Egyéb jelölést (színes gyűrű, nyakgyűrű, festés, szárnykrtália, rádiótelemetriás, műhldas nymkövető stb.) csak a Madárgyűrűzési Közpnttal való egyeztetés után szabad használni. Színes jelölések esetén 1. A prgram rövid tervét el kell küldeni a Közpntnak. A Madárgyűrűzést Felügyelő Bizttság elbírálja, hgy elindítható-e a prgram. 2. A prjekt vezetőjének át kell tekinteni a madárfaj esetén eddig alkalmaztt összes hazai és külföldi kódt. 3. Ki kell alakítani a kódrendszer tervét és azt egyeztetni a nemzetközi hnlapn (www.cr-birding.be) található faj-krdinátrral, vagy ha ilyen nincs, akkr külön-külön a feltüntetett prgramkkal (nem lehet átfedő kód). 4. Ha megvan a végleges kódrendszer, akkr ezt el kell küldeni a hnlap üzemeltetőjének, hgy az megjelenhessen a hnlapn, máslatban pedig a Madárgyűrűzési Közpntnak. 5. Az éves madárgyűrűzési jelentésben meg kell adni a színes gyűrűk kódjait vagy kmbinációját. 23. Külföldön magyar gyűrűvel való gyűrűzést csak a Madárgyűrűzési Közpnttal való egyeztetés után végezhet. 24. Külföldön történő gyűrűzésnél, megfgásnál is betartja a fenti előíráskat.
25. Madárgyűrűzési tevékenységet védett természeti területen csak a hatósági engedélyben megszabtt feltételek betartásával végez. 26. A tárgyévi gyűrűfelhasználás és a Madárgyűrűzési Közpnt által a gyűrűzők számára történő gyűrűzési engedélykérés feltétele a Madárgyűrűzési Közpnt Működési Szabályzatában rögzített regisztrációs díj befizetése és ennek alapján a tárgyévre érvényes megállapdás megkötése a Madárgyűrűzési Közpnttal a Madárgyűrűzési Közpnt Működési Szabályzatának 1. sz. melléklete szerint. II. A madárgyűrűző tábrkra vnatkzó szabályk 1. A szakmai munka követelményeinek betartásáért és színvnaláért a mindenkri gyűrűzésvezető a felelős. 2. A jelentési kötelezettségekről a gyűrűt felvevő gyűrűző tagtárs gndskdik. 3. A gyűrűzésvezető munkaidőben a tábrt nem hagyhatja el. 4. A gyűrűzőnaplóban a mindenkri gyűrűzésvezető nevét fel kell tüntetni. 5. A mindenkri gyűrűzésvezető felelős az ellenőrzési időközök betartásáért, a madarak szakszerű kiszedéséért, tárlásáért, épségben való minél előbbi elengedéséért. 6. Az esetleges pusztuláskról feljegyzést kell készíteni a tábrnaplóba vagy az elhullási és sérülési jegyzőkönyvbe. III. Általáns etikai irányelvek 1. Tils szándéksan a befgtt madár sérülését, pusztulását kzni. 2. Fgáskr és gyűrűzéskr (bimetriai mérések, ftózás, ktatás-szemléltetés stb.) legfntsabb szempnt a madár testi épségének megóvása. 3. A befgást követően a madarat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2 órán belül szabadn kell engedni, kivéve hitelesítendő faj kézre kerülése esetén lásd I/13. pnt, illetve akkr, ha éjszakáztatni kell a madarat. 4. Csak azk az ismert és biztnságsan használható fgóeszközök és módszerek alkalmazhatóak, amelyeket a Madárgyűrűzést Felügyelő Bizttság elfgadtt (3. melléklet). 5. A megfgáskr messzemenően biztsítani kell a madár fiókáinak, csapattársainak stb. épségét is. 6. A fgás nem járhat az élőhely (fészek, pihenőhely stb.) kársításával vagy tartós hábrításával. 7. Befgtt madár üzleti tevékenység tárgyát nem képezheti. 8. Fgóeszköz érvényes gyűrűzői megbízással nem rendelkező személynek önálló használatra nem adható át. 9. A gyűrűzés srán a kívülállókat, érdeklődőket kulturáltan, udvariasan tájékztatni kell a gyűrűzőmunkáról, annak természetvédelmi, tudmánys jelentőségéről. 10. Zárt területen csak a tulajdns (kezelő) előzetes engedélyével lehet gyűrűző tevékenységet flytatni. 11. A befgás csak a természetvédelmi jgszabályk és a hatósági engedélyekben megszabtt előírásk alapján történhet. 12. A csapatban járó, együtt befgtt madarakat (különösen a barkóscinegét és az őszapót) együtt kell elengedni. 13. Fajk közötti hibridek befgásáról részletes dkumentációt kell küldeni a Madárgyűrűzési Közpntnak. 14. Hagymánysan díszmadárként tarttt, hazánkban nem őshns madárfajk befgtt egyedét tils meggyűrűzni és szabadn engedni, törekedni kell megfelelő elhelyezésükről. 15. Parlagi galamb (Clumba livia f. dmestica) gyűrűzése tils.
1. melléklet A digitális madárgyűrűzési jelentés frmája. (Micrsft Excel file esetén. Más adatbázistípusk ebből levezethetőek.) Fájlnév Egyéni gyűrűzés esetén: gyűrűző neve_évszám.xls vagy(és) igazlványszám_évszám.xls Prjekt gyűrűzés esetén: prjekt neve_évszám.xls Az adattáblának minden taglástól mentesnek, egységesnek kell lennie (egy táblában szerepelnek a gyűrűzések, visszafgásk, illetve az egyéb, technikai adatk (selejt gyűrű stb.). Az adattáblán belül nem lehet cellaösszevnás, üresen hagytt sr, ismétlőjel, beszúrt megjegyzés. Mellőzni kell a színek és egyéb frmai elemek használatát. Cellarácsk megjelenítése nem kötelező. Adatmező Fgástípus Gyűrűszám Adatmező leírás, megjegyzés Az adtt rekrdhz tartzó típusválasztó: gyűrűzés, visszafgás, egyéb technikai rekrd (hiányzó, selejt, elveszett gyűrű; ezekben az esetekben a többi adatmezőből csak a gyűrűszám és a gyűrűző (Igsz.) töltendő ki!) Az adtt gyűrű kódja/száma A gyűrűszámn belül a betűket nagybetűvel kell rögzíteni, a 0 nem helyettesíthető O betűvel! A gyűrűszámn belül nem lehet szóköz! Köt. * Opc. ** K Frmátum Váltzók Példa szöveg Gyűrűzés: F Visszafgás: R Selejt: S Hiány: H Elveszett: E K szöveg Gyűrűszámk A664501 Egyéb jelölés A fémgyűrű mellett előfrduló egyéb jelölések kódjai és számai O szöveg Egyéb jelölések Faj A madárfaj 6 betűs HURING kódja A kód végig nagybetűvel írandó, a kódn belül nem lehet szóköz! K szöveg Kr A madár kra HURING kóddal megadva K szöveg Ivar A madár ivara HURING kóddal megadva O szöveg HURING kódk Pullus: P Fejlett: F 1y: 1 1+: 1+ 2y: 2 2+: 2+ stb. Hím: H Tjó: T F SYLATR Fgás dátuma A madár befgásának napja K dátum év.hó.nap 2007.09.14 Időpnt A madár befgásának időpntja, egész órára kerekítve K szám*** 0-24 17 Hely A madár befgásának helye A legközelebbi helység vagy földrajzi egység neve Krdináták A Hely földrajzi krdinátái és a mérési módszer O Igsz. A gyűrűzést végző személy aznsítása K szám K szöveg Helynév Ócsa 1 vagy 2 adatmező szöveg vagy szám Földrajzi krdináták Regisztrációs szám **** Vedlés A tllazat vedlettségi állapta O szám 0-3 1 Ktlóflt A ktlóflt állaptának kódja O szöveg 0-5,+ Kndíció A kndíció ( zsír ) kódja O szám 0-8 1 Izmzat A mellizmzat fejlettségének kódja O szám 0-3 2 Tömeg A madár testtömege (gramm) O szám testtömeg 19,7 Szárnyhssz Szárnyhssz (maximális hssz) (mm) O szám szárnyhssz 76 3. kézevező hssza A 3. kézevező hssza (mm) O szám 3. kézevező hssza Háló Állandó ráfrdítású mintavételezés esetén a hálóhely kódja O szöveg hálóhely kódja B1 Egyéb bimetriai adatk Újabb mező(k) beszúrásával megadható(ak) egyéb, rendszeresen mért bimetriai adat(k) O szám vagy szöveg 1 H 577 59 66 (beszúrt adatmező: Farkhssz) Megjegyzés Minden egyéb, a madár állaptára és fgás körülményeire vnatkzó lényeges megjegyzés (pl.: hívóhang használat, fészekalj O szöveg méret, kivételesen felvett bimetriai adatk stb) * Köt.: kötelező (K): az adtt mező kitöltése minden esetben kötelező (kivéve S, H, E fgástípus esetén, amikr csak a gyűrűszám és a gyűrűző (Igsz.) töltendő ki!) ** Opc.: pcinális (O): akkr kell kitölteni, ha van adat ***: Az Ms. Excel időfrmátuma, valamint a kevert dátum-idő frmátum kerülendő, az időpntt egész szám frmátumban kell megadni! ****: regisztrációs szám (=igazlványszám). A madárgyűrűzési jelentésben nem használható a madárgyűrűzési biznyítvány száma!
2. melléklet Szakmai és Etikai Szabályzat I/13. pntja alapján hitelesítendő fajk listája (frrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nmenclatr Bizttság). Az MME NB által az alábbi, Magyarrszágn ritkán vagy csak alkalmilag megjelenő madárfajk előfrdulási adatai hitelesítendők Jeges búvár (Gavia immer) Füles vöcsök (Pdiceps auritus) 1 Rózsás gödény (Pelecanus ncrtalus) Brzas gödény (Pelecanus crispus) Vörhenyes gödény (Pelecanus rufescens) Kínai üstökösgém (Ardela bacchus) Pásztrgém (Bubulcus ibis) Zátnykócsag (Egretta gularis) Afrikai marabu (Leptptils crumeniferus) Rózsás flamingó (Phenicpterus ruber) Kis flamingó (Phenicpterus minr) Kis hattyú (Cygnus clumbianus) Énekes hattyú (Cygnus cygnus) 2 Rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) Kis lilik (Anser erythrpus) 3 Indiai lúd (Anser indicus) Kanadai lúd (Branta canadensis) Örvös lúd (Branta bernicla) Nílusi lúd (Alpchen aegyptiacus) Vörös ásólúd (Tadrna ferruginea) Zöldszárnyú réce (Anas carlinensis) Márványs réce (Marmarnetta angustirstris) Örvös réce (Aythya cllaris) Búbs réce (Aythya affinis) Pehelyréce (Smateria mllisima) 4 Cifra pehelyréce (Smateria spectabilis) Steller-pehelyréce (Plysticta stelleri) Csuklyás bukó (Mergus cucullatus) Halcsntfakú réce (Oxyura jamaicensis) Kékcsőrű réce (Oxyura leuccephala) Dögkeselyű (Nephrn percnpterus) Fakó keselyű (Gyps fulvus) Barátkeselyű (Aegypius mnachus) Fakó rétihéja (Circus macrurus) 5 Kis héja (Accipiter brevipes) 6 Fekete sas (Aquila clanga) Pusztai sas (Aquila nipalensis) Héjasas (Hieraaetus fasciatus) Fehérkarmú vércse (Falc naumanni) Elenóra-sólym (Falc elenrae) Nyírfajd (Tetra tetrix) Siketfajd (Tetra urgallus) Kék fú (Prphyri prphyri) Pártásdaru (Anthrpides virg) Reznek (Tetrax tetrax) Feketeszárnyú székicsér (Glarela nrdmanni) Ékfarkú lile (Charadrius vciferus) Sivatagi lile (Charadrius leschenaultii) Amerikai pettyeslile (Pluvialis dminica) Ázsiai pettyeslile (Pluvialis fulva) Tüskés bíbic (Hplpterus spinsus) Lilebíbic (Chettusia gregaria) Fehérfarkú lilebíbic (Chettusia leucura) Kis partfutó (Calidris pusilla) Bnaparte-partfutó (Calidris fuscicllis) Baird-partfutó (Calidris bairdi) Vándrpartfutó (Calidris melants) Tengeri partfutó (Calidris maritima) Cankópartfutó (Tryngites subruficllis) Hsszúcsőrű cankógda (Limndrmus sclpaceus) Kis gda (Limsa lappnica) 7 Véknycsőrű póling (Numenius tenuirstris) Sárgalábú cankó (Tringa flavipes) Terekcankó (Xenus cinereus) Wilsn-víztapsó (Phalarpus triclr) Lapscsőrű víztapsó (Phalarpus fulicarius) Szélesfarkú halfarkas (Stercrarius pmarinus) Ékfarkú halfarkas (Stercrarius parasiticus) Nyílfarkú halfarkas (Stercrarius lngicaudus) Nagy halfarkas (Stercrarius skua) Halászsirály (Larus ichthyaetus) Prérisirály (Larus pipixcan) Fecskesirály (Larus sabini) Véknycsőrű sirály (Larus genei) Gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis) Ezüstsirály (Larus argentatus) 8 Sarki sirály (Larus glaucides) Jeges sirály (Larus hyperbreus) Dlmánys sirály (Larus marinus) Csüllő (Rissa tridactyla) Kacagócsér (Gelchelidn niltica) 1 Kenti csér (Sterna sandvicensis) Sarki csér (Sterna paradisaea) Kis csér (Sterna albifrns) 7 Alka (Alca trda) Lunda (Fratercula arctica) Barnahasú pusztaityúk (Ptercles exustus) Talpastyúk (Syrrhaptes paradxus) Keleti gerle (Streptpelia rientalis) Pettyes kakukk (Clamatr glandarius) Hóbagly (Nyctea scandiaca) Karvalybagly (Surnia ulula) Törpekuvik (Glaucidium passerinum) Gatyáskuvik (Aeglius funereus) Havasi sarlósfecske (Apus melba) Halvány sarlósfecske (Apus pallidus) Kalandrapacsirta (Melancrypha calandra) Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) 10 Havasi fülespacsirta (Eremphila alpestris) 11 Vörhenyes fecske (Hirund daurica) Sarkantyús pityer (Anthus richardi) Citrmbillegető (Mtacilla citrela) Pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) Apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) Déli hantmadár (Oenanthe hispanica) Sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) Naumann-rigó (Turdus naumanni) Berki pszáta (Cettia cetti) Csíksfejű nádipszáta (Acrcephalus paludicla) 3 Rzsdás nádipszáta (Acrcephalus agricla) Bajszs pszáta (Sylvia cantillans) Kucsmás pszáta (Sylvia melancephala) Királyfüzike (Phyllscpus prregulus) Vándrfüzike (Phyllscpus inrnatus) Vastagcsőrű füzike (Phyllscpus schwarzi) Barna füzike (Phyllscpus fuscatus) Bnelli-füzike (Phyllscpus bnelli) Vörösfejű gébics (Lanius senatr) Havasi csóka (Pyrrhcrax graculus) Havasi varjú (Pyrrhcrax pyrrhcrax) Havasipinty (Mntifringilla nivalis) Szürke zsezse (Carduelis hrnemanni) Szalags keresztcsőrű (Lxia leucptera) Karmazsinpirók (Carpdacus erythrinus) Rózsás pirók (Carpdacus rseus) Nagy pirók (Pinicla enucleatr) Sarkantyús sármány (Calcarius lappnicus) 12 Fenyősármány (Emberiza leuccephals) Sövénysármány (Emberiza cirlus) 13 Kerti sármány (Emberiza hrtulana) 14 Törpesármány (Emberiza pusilla) Kucsmás sármány (Emberiza melancephala)
1 Kivéve a 2001. január 1. utáni adatk (azknál csak az adat jelentendő). 2 Kivéve az 1996. január 1. előtti és a 2004. december 31. utáni adatk (azknál csak az adat jelentendő). 3 A Hrtbágy régiója kivételével. 4 Kivéve a 2006. január 1. előtti adatk (azknál csak az adat jelentendő). 5 Kivéve a 2005. január 1. utáni tiszántúli adatk, illetve a 2006. január 1. utáni a Duna vnalától keletre megfigyelt madarak adatai (azknál csak az adat jelentendő). 2007. január 1-től a Dunától keletre történő megfigyelések közül a március 25. és április 25. valamint az augusztus 25. és szeptember 30. közé eső adatk mentesülnek a leíráskötelezettség alól. 6 Kivéve a régebbi ismert fészkelőhelyek (debreceni Nagyerdő) környékéről származó adatk 1975. december 31-ig, valamint a Békés megyei fészkelőhelyek környékén a fészkeléseket figyelemmel kísérő meghatárztt személyek adatai 2005. december 31-ig. 7 Kivéve az 1987. január 1. utáni adatk (ezeknél csak az adat jelentendő). 8 Kivéve az 1998. január 1. előtti adatk (ebből az időből csak az adat jelentendő). 2007. január 1-től a Balatn területén történő megfigyeléseka nvember 1. és február 28. közötti időszakban mentesülnek a leíráskötelezettség alól. 9 Kivéve az 1998. január 1. előtti adatk (ebből az időből csak az adat jelentendő). 10 Kivéve a 2006. január 1. előtti hrtbágyi adatk, valamint a 2006. január 1. utáni az Újfehértó környékén a fészkeléseket figyelemmel kísérő személyek adatai. 11 Kivéve az 1999. január 1. előtti adatk (azknál csak az adat jelentendő). 12 A Tiszántúl kivételével (nnan csak az adat jelentendő). 13 Kivéve a 2006. január 1. előtti Baranya megyei megfigyelések (azknál csak az adat jelentendő). 14 Kivéve az 1996. január 1. előtti adatk (azknál csak az adat jelentendő).
Az MME Nmenclatr Bizttság által az alábbi, Magyarrszágn ritkán vagy csak alkalmilag megjelenő alfajk előfrdulási adatai hitelesítendők Anser fabalis jhanseni Accipiter gentilis buteides Bute bute vulpinus típusú Falc cherrug cherrug Haematpus stralegus stralegus Larus canus heinei Larus fuscus heuglini Larus fuscus graellsii Larus fuscus intermedius Tyt alba alba Calandrella brachydactyla brachydactyla Luscinia svecica svecica Phyllscpus cllybita tristis Remiz pendulinus caspius Lanius excubitr hmeyeri Garrulus glandarius albipectus Crvus mnedula spermlgus Crvus crne sardnius Carduelis flammea cabaret Plectrphenax nivalis vlaswae Emberiza scheniclus intermedia Emberiza scheniclus tschusii Az MME Nmenclatr Bizttság által az alábbi, Magyarrszágn ritkán, rendszertelenül vagy csak egyes helyeken fészkelő madárfajk költési adatai hitelesítendők (amennyiben egy faj hárm egymást követő évben biznyítttan költ egy területen, a jelentési kötelezettség az adtt területre autmatikusan megszűnik) Énekes hattyú (Cygnus cygnus) Bütykös ásólúd (Tadrna tadrna) 1 Csörgő réce (Anas crecca) Kerceréce (Bucephala clangula) Nagy bukó (Mergus merganser) Kékcsőrű réce (Oxyura leuccephala) Vörös kánya (Milvus milvus) 2 Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Kis héja (Accipiter brevipes) 3 Pusztai ölyv (Bute rufinus) 4 Fehérkarmú vércse (Falc naumanni) Vándrsólym (Falc peregrinus) Siketfajd (Tetra urgallus) Daru (Grus grus) Reznek (Tetrax tetrax) 1 Az ad. madarak leírása nem szükséges. 2 A Dél-Dunántúl kivételével. 3 Az 1976. január 1. előtti és a 2006. január 1. előtti Békés megyei fészkelések kivételével. 4 A Hrtbágy kivételével. Feketeszárnyú székicsér (Glarela nrdmanni) Pajzsscankó (Philmachus pugnax) Tavi cankó (Tringa stagnatilis) Viharsirály (Larus canus) 5 Sárgalábú sirály (Larus cachinnans) Kacagócsér (Gelchelidn niltica) Kis csér (Sterna albifrns) 6 Törpekuvik (Glaucidium passerinum) Gatyáskuvik (Aeglius funereus) Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) 4 Berki pszáta (Cettia cetti) Csíksfejű nádipszáta (Acrcephalus paludicla) 4 Nagy őrgébics (Lanius excubitr) 9 Vörösfejű gébics (Lanius senatr) Sövénysármány (Emberiza cirlus) 7 Kerti sármány (Emberiza hrtulana) 8 5 Kiskunlacháza környékének kivételével. 6 A Dráva kivételével. 7 A 2006. január 1. előtti mecseki és villányi-hegységi fészkelések kivételével. 8 Az 1996. január 1. előtti Baranya megyei fészkelések kivételével. 9 A 2006. utáni Szablcs-Szatmár-Bereg megyei fészkelések kivételével Az alábbi fajknak csak az előfrdulási adatait kell az MME Nmenclatr Bizttságnak jelenteni (részletes leírás nem kell, kivéve egyes fajknál biznys területekről vagy időszakkból) Füles vöcsök (Pdiceps auritus) 1 Énekes hattyú (Cygnus cygnus) 2 Kis lilik (Anser erythrpus) 3 Pehelyréce (Smateria mllissima) 4 Fakó rétihéja (Circus macrurus) 5 Sarki partfutó (Calidris canutus) 6 Nagy sárszalnka (Gallinag media) Kis gda (Limsa lappnica) 7 Ezüstsirály (Larus argentatus) 8 Kacagócsér (Gelchelidn niltica) 1 Kis csér (Sterna albifrns) 7 Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) 9 Havasi fülespacsirta (Eremphila alpestris) 10 Hajnalmadár (Tichdrma muraria) Sarkantyús sármány (Calcarius lappnicus) 11 Sövénysármány (Emberiza cirlus) 12 Kerti sármány (Emberiza hrtulana) 13 1 Csak a 2001. január 1. utáni adatkra vnatkzik (a régebbiekről részletes jelentés kell). 2 Csak az 1996. január 1. előtti és a 2004. december 31. utáni adatkra vnatkzik (a két időpnt közötti adatkról részletes jelentés kell). 3 Csak a Hrtbágy régiójára vnatkzik (más területekről részletes jelentés kell). 4 Csak a 2006. január 1. előtti adatkra vnatkzik (az újabbakról részletes jelentés kell). 5 Csak a 2005. január 1. utáni tiszántúli, illetve a 2006. január 1. utáni a Duna vnalától keletre történt, valamint 2007. január 1. után a Dunától keletre eső nem a március 25. és április 25., valamint az augusztus 25. és szeptember 30. közötti időszakkra eső megfigyelésekre vnatkzik (más területekről vagy régebbi adatkról részletes jelentés kell). 6 Csak a 2006. január 1. előtti adatkra vnatkzik. 7 Csak az 1987. január 1. utáni adatkra vnatkzik (a régebbiekről részletes jelentés kell). 8 Csak az 1998. január 1. előtti adatkra vnatkzik (az újabbakról részletes jelentés kell). 9 Csak a 2006. január 1. előtti Hrtbágyi, valamint a 2006. január 1. utáni az Újfehértó környéki fészkeléseket figyelemmel kísérő személyek adataira vnatkzik (más időszakkból és területekről származó adatknál részletes jelentés kell). 10 Csak az 1999. január 1. előtti adatkra vnatkzik (az újabbakról részletes jelentés kell). 11 Csak a Tiszántúlra vnatkzik (más területekről részletes jelentés kell). 12 Csak a 2006. január 1. előtti Baranya megyei adatkra vnatkzik (más területekről és időszakból részletes jelentés kell). 13 Csak az 1996. január 1. előtti adatkra vnatkzik (az újabbakról részletes jelentés kell).
Függönyháló 3. melléklet Madárfgási módszerek a tudmánys és természetvédelmi célú madárgyűrűzéshez A hálóálláskat a növényzet lehető legkisebb kársításával kell kialakítani. Védett és fkzttan védett növényfajk termőhelyén tils madárfgó eszközök ly módn történő felállítása, hgy az a védett és fkzttan védett növényfaj egyedeinek, illetve a termőhely kársításával járjn. A háló felállításakr kellő körültekintéssel kell eljárni. Erős zavarásnak vagy veszélyfrrásnak kitett helyen (pl. méhes közelében) kerülni kell a hálózást. Víz fölé csak úgy szabad hálót telepíteni (pl. az alsó vezérzsinór alátámasztásával), hgy annak alsó zsebébe került madár se érje el a vizet. Ha a madarak kiszedése nem flyamatsan történik, akkr óránként vagy az időjárásnak és egyéb körülményeknek megfelelően gyakrabban kell ellenőrizni a hálókat. Erős, tartós esőben, havazásban, vihars erejű szélben a hálózást szüneteltetni kell. -5 C alatt a hálók flyamats ellenőrzéséről gndskdni kell. 30 C felett közvetlen napfénynek kitett helyen a fgást szüneteltetni kell. A hálózás szüneteltetése srán a hálókat lyan állaptba kell hzni, hgy a véletlen madárfgás veszélye ne álljn fenn (tartós szüneteltetés esetén az összetekert hálót középen kötéllel rögzíteni kell a spntán szétnyílás elkerülésére). Ha a fenti ellenőrzési rend valamilyen knál fgva nem biztsítható, a hálókat fgásképtelenné kell tenni. Flyamats hálózás esetén az első ellenőrzést a hajnali szürkület kezdetét követő egy órán belül, az utlsó ellenőrzést a teljes sötétség beálltát követő egy órán belül (lámpával) kell elvégezni. Partimadarak fgására 30 x 30 mm-es szembőséget elérő hálót használni tils. Gyakrlatlan személy felügyelet nélkül nem szedhet madarat. Ha a madarat az időjárástól, az adtt faj sajátságaitól és egyéb körülményektől függően 5-10 percen belül nem sikerül a hálóból kiszedni, akkr a hálószemek elvágása útján kell szabaddá tenni. A hálót, amelyben még ki nem szedett madár van, megfeszíteni tils! A hálóba került minden gerinces állatt sértetlenül kell kiszedni, ha szükséges, a hálószemek átvágásával. Amennyiben ragadzó emlős, guvat, szajkó stb. rendszeresen elpusztítja a madarakat, a természetvédelmi előírásknak megfelelően el kell hárítani e veszélyfrrást. Ha ez nem ldható meg, a madárbefgást az adtt helyen szüneteltetni kell. A hálónak a befgtt madarak biztnsága szempntjából megfelelő minőségűnek kell lennie (pl. elöregedett, szakadztt hálók nem használhatók). Ha a függönyhálók lyan élőhelyen állnak, ahl feltételezhető éjszaka is táplálkzó, mzgó fajk (sirályfélék, récefélék, szalnkafélék) beakadása, akkr a hálókat éjjel is legalább kétóránként ellenőrizni kell, vagy fgásképtelenné kell tenni őket. A fészkelés időszakában jelentős zavaró hatást jelenthet a háló, hiszen a környezetében mzgó, fiókáikat nevelő madarak mivel nem tudják elkerülni gyakran beleakadnak, ami a költéssikert hátránysan beflyáslja. Ha a költési időszakban ugyanaz a ktlóflts vagy táplálékt hrdó egyed rövid idő alatt többször is megfgásra kerül egy adtt hálóban, akkr azt a hálóállást meg kell szüntetni. A szigrú prtkll szerint működő CES (Cnstant Effrt Sites Állandó Ráfrdítású Gyűrűzés) prgram útmutatásait ajánltt figyelembe venni. Varsa A varsák méretét (magasság, szélesség, bebújónyílás) az adtt területen várható legnagybb faj méreteihez kell igazítani. A varsa kialakításánál ügyelni kell arra, hgy ne legyenek lyan rések, hajlatk stb., ahvá a (menekülni próbáló) madár beszrulhat. Varsá(ka)t telepíteni csak lyan területen szabad, ahl a varsa alatt víz vagy többé-kevésbé szikkadt talaj van. Kerülni kell a varsaállítást híg, flyós iszapban, mert azt a madarak hamar felverik a tllazatukra, amely emiatt átázik, majd a sár rászáradhat. Ha csak ilyen helyre lehet állítani a varsát, akkr az állandó felügyeletet biztsítani kell. Ha a fgást valamilyen kból fel kell függeszteni, akkr a varsákat fgásra alkalmatlanná kell tenni (a knstrukciónak ezt is lehetővé kell tennie). A fgásra alkalmatlanná tett varsákat is ellenőrizni kell napnta legalább egy alkalmmal. A működő varsákat elegendő 2-3 óránként ellenőrizni, ha a flyamats (akár távcsővel való) rálátás biztsíttt célszerű eleve így telepíteni őket. Ellenkező esetben óránként körbe kell járni a kihelyezett varsákat. Szélsőséges időjárás esetén a fgást fel kell függeszteni. Hldfényes éjszakákn a madarak éjszaka is aktívak, ezért vagy éjszakai ellenőrzést is kell tartani, vagy a fgást felfüggeszteni (fgásképtelenné tenni a varsákat). A sárs madarak tllát le kell öblíteni, a vizes (röpképtelen) madarakat meg kell szárítani (cserélt zsákban vagy erre alkalmas dbzban tartva).
Gndskdni kell elegendő számú, min. 20 x 30 cm-es zsákról, mert a vizes és sárs zsákkat cserélni kell. Amennyiben ragadzómadár vagy emlős (menyét, hermelin) ismételten zsákmánylni próbál a varsákból, be kell fgni, és a varsától kellő távlságban kell elengedni. Ha róka szkik rá a varsák fsztgatására, haladéktalanul gndskdni kell a kilövéséről. Csapóhálók (kandli, tarlóháló) A fgóeszköz hatásterülete alatt a talajt minden a madár testi épségét veszélyeztető tárgytól meg kell tisztítani. Működését előzetesen mindig ellenőrizni kell. Az elsütött állaptban levő fgóeszköz hálórészének annyira lazának kell lennie, hgy az alá kerülő madara(ka)t (különös tekintettel a tarlóhálóra) ne nymja össze. Az alkalmaztt háló szembőségét a célfajknak és a hálóanyag vastagságának figyelembe vételével szükséges kiválasztani. Kandli A kandli lecsaptt állaptában legalább 30 x 30 cm méretű legyen. Kandliba csalinak csak nem védett gerinctelen állatfaj egyede használható. A kandliba került madár a földön helyezkedik el, ezért különösen kitett ragadzók támadásának vagy más veszélyfrrásnak, melynek elhárítására fkztt figyelmet kell frdítani. A kandlit legalább egy óránként kell ellenőrizni, de szerencsésebb, ha a flyamats rálátás biztsíttt. A kihelyezett kandlit a gyűrűzést végző személy által jól érzékelhető jelzéssel kell ellátni a bizts megtalálás érdekében. Bármilyen csapadék vagy fagy esetén a kandli használata tils. Tarlóháló A háló biztnságsan fgó területét jól látható módn ki kell jelölni, ha ennek határán tartózkdik madár, ami a hálótól sérülést szenvedhet, a hálót elsütni tils. Több egyed megfgása esetén a fgtt madarakat először lepedővel vagy más textíliával takarjuk le, és a szedést csak ezután kezdjük el, így azk a madarak sem törik magukat, amelyek nincsenek a kezünkben. Ha több ember szedi a madarakat, az összehanglt, jól szervezett munka elengedhetetlen. Egyszerre nagy mennyiségű madár fgására kell számítani, így a biztnságs elhelyezésről és gyűrűzésről gndskdni kell (elegendő zsák, akasztók, emberek stb. álljn rendelkezésre) Élesre állíttt hálót gyakrltt ember felügyelete nélkül hagyni tils. Kckaháló A hálószemek nagysága 10 x 10 és 15 x 15 cm közötti lehet. A kckaháló kihelyezésénél különös figyelmet kell frdítani arra, hgy a fgóeszköz esetleg a madár ne kerülhessen illetéktelenek kezébe. A kckahálót stabilan kell a talajhz rögzíteni úgy, hgy különösen sólymalkatúak fgásakr nagy sebességgel bevágódó madár esetén tmpítsa a becsapódást, de ne emelkedjen a levegőbe. (Ennek érdekében célszerű a hálót megfelelő méretű nehezékkel felszerelni.) A kckahálót csak lyan helyen szabad felállítani, ahl a madár nem ütődik túl kemény, köves talajnak, illetve nem sárzódik, szennyeződik be. Csaliállatként kizárólag nem védett faj egyede használható az állatvédelmi jgszabályk befgás, szállítás, illetve használat közbeni mindenkri betartásával. Fészkelési időben külön hatósági kutatási engedély nélkül a kckaháló használata tils! A kihelyezett hálókra rendszeresen rá kell nézni (akár távcsővel), de ez nem helyettesíti az ellenőrzést. A kckahálót legalább kétóránként, erős napsütésben óránként kell ellenőrizni! Eső esetén a csapdázást szüneteltetni kell. Hurks madárfgási módszerek (hurkztt T fa, kalitka stb.) Bármilyen hurks madárfgás esetén a fgóeszközt flyamatsan figyelni kell, és a madarat a megfgást követően aznnal ki kell szabadítani. Csaliállatként (hurkztt kalitka) kizárólag nem védett faj egyede használható az állatvédelmi jgszabályk befgás, szállítás, illetve használat közbeni mindenkri betartásával. A kalitka súlyzásánál az adtt területen várható legnagybb méretű madár képességeit kell figyelembe venni.
Fészek- és dúcsapdák A fészek- és dúcsapdák felhelyezése nem járhat a fészek, illetve dú kársdásával, valamint nem veszélyeztetheti a költés sikerességét. A fészek- és dúcsapdát kizárólag flyamats rálátás esetén szabad alkalmazni, a megfgtt madarat haladéktalanul ki kell szabadítani. Helgland csapda Kiépítése és működtetése kizárólag a Madárgyűrűzési Közpnttal és a Madárgyűrűzést Felügyelő Bizttsággal történt előzetes egyeztetés után lehetséges. Hívóhang használata madárgyűrűzés céljából Hívóhang segítségével történő befgás esetén kutatási tervet kell eljuttatni a Madárgyűrűzést Felügyelő Bizttsághz a prjekt kezdete előtt legalább egy hónappal. A Közpnt csak pzitív elbírálás esetén biztsít jelölőgyűrűt a prjekteknek. A hívóhang használatának általáns feltételei a 4. számú mellékletben lvashatóak.
4. melléklet HANGOZÁSI PROTOKOLL Bevezetés A hívóhang használata a tudmánys célú madárgyűrűzésben régóta ismert és alkalmaztt módszer. A mdern hanghrdzók és fgóeszközök elterjedésével Magyarrszágn is egyre nagybb teret hódít, elsősrban látványs eredményei és újszerűsége teszi vnzóvá. A módszer rendkívül összetett, alkalmazhatósága skrétű. E prtkll megalktásával a hang használatának alternatív lehetőségeit és lehetséges veszélyeit kívántuk összegezni. Jelen prtkll kifejezetten a hívóhang segítségével történő gyűrűzési akciókra vnatkzik. Amennyiben egy adtt területen a hangzásn túl egyéb gyűrűző tevékenység is zajlik, azk rövid ismertetése (hálók és hálóállásk száma) is része kell legyen a kutatási kérelemnek. A módszer jellegéből adódóan a prtkllban száms új etikai szabály megalktására került sr, ám természetesen ezeken túl minden esetben az Általáns Etikai Szabályzatban fglaltak is betartandóak. A módszer alkalmazása száms előnnyel járhat, amiket az alábbiakban fglalhatunk össze: Jellegéből adódóan újfajta adatk nyerhetők, melyek választ adhatnak régóta megválaszlatlan kérdésekre Hagymánys módszerekkel nehezen fgható fajk befgását segítheti Fifikás módszer : fajk, egyedek céltudats befgását segítheti Bimetriai adatk gyűjtéséhez statisztikailag értékelhető mennyiség fgható Standard módn használható Esetenként nagy mennyiségű madár fgható Az ésszerűtlen, kizárólag a tömeges befgásra irányuló gyűrűzések támgatása nem cél. Statisztikailag értékelhető mennyiségek egyes fajkból már jelenleg is rendelkezésünkre állnak, más esetekben visznt a jelenleg évente fgtt példányszám legalább tízszeresét vagy még többszörösét kellene elérni ahhz, hgy statisztikailag megalapztt infrmációhz jussunk, ez pedig adtt esetben a madárhangk alkalmazásával sem érhető el. Kutatási terveink megírásakr ne a befgtt és meggyűrűzött madarak számának a növelése, hanem a gyűrűzésből származó adataink és infrmációink használhatósága legyen az elsődleges szempnt. Bár madarak átéjszakáztatása szükséges lehet, kerüljük az lyan prjektek tervezését, ami nagy mennyigében erre alapzná a befgást. Részletes prtkll 1. A prjekt címe Tartalmazza a célfajt vagy fajcsprtt, és utaljn a prgramban megfgalmaztt célkra. 2. A prjekt jellege A hívóhang segítségével történő befgtt madarak mennyisége alapján 3 kategóriát különböztethetünk meg: Kis mennyiségű madár befgására irányuló prjektek Nagy mennyiségű madár befgására irányuló prjektek Tömeges befgásra irányuló prjektek Kis mennyiségű madár befgására irányuló prjektek: Olyan prgramk, ahl a várható napi fgási eredmény nem haladja meg az 50 egyedet. Nagy mennyiségű madár befgására irányuló prjektek: Olyan prgramk, ahl a várható ellenőrzésenkénti fgási eredmény nem haladja meg a 100 egyedet. Tömeges befgásra irányuló prjektek:
Olyan prgramk, ahl a várható ellenőrzésenkénti fgási eredmény esetenként meghaladhatja a 100 egyedet. Például: Fecskék esti befgása (H. rustica, R. riparia) Pszáták hajnalban történő befgása Nádipszáták hajnalban történő befgása A módszer alkalmazásának időzítése alapján 2 fő kategóriát különböztetünk meg: Hangzás költési időben Jellemzően kis mennyiségű madár befgására irányuló prjektek Hangzás vnulási időben Éjszakai vnulók hajnalban történő befgása Nagy mennyiségű madár befgása Kis mennyiségű madár befgása Nappal vnulók befgása Nagy mennyiségű madár befgása Kis mennyiségű madár befgása Éjszakázók ( behúzás ) befgása Nagy mennyiségű madár befgása Kis mennyiségű madár befgása 3. A kutatás célja A célk megfgalmazásakr fnts szem előtt tartani, hgy a hívóhang használata biznys esetekben megváltztathatja a madarak viselkedését, élőhelyválasztásukat. Minden esetben alapsan mérlegeljünk, hgy indklt-e a hívóhang alkalmazása a feltett kérdés megválaszlására. A kutatás egy jól körülhatárlt, pntsan megnevezett prjekt keretében történjen. A prjekt megvalósításakr standard körülményeket kell biztsítani. A standard körülményektől csak a prjekt egésze szempntjából indklt esetben lehet eltérni, például esetenkénti mintavételi céllal. A célfaj(k) megnevezése. Célfajnak azt a fajt tekintjük, aminek a hangját lejátsszuk. A célfajjal kapcslatban mire vagyunk kíváncsiak. A hívóhang használata az alábbi célk érdekében történhet: Hívóhang nélkül nehezen fgható fajk befgásáhz Egyes egyedek céltudats befgása Statisztikai mennyiségű bimetriai adat gyűjtése az adtt fajról Nemzetközi prjektekhez való csatlakzás Ritkaságk jelenlétének meghatárzása Egyéb indk 4. Az adatk tudmánys feldlgzása Személyi garancia az adatk feldlgzására Annak a személynek a megnevezése, aki a publikáció(ka)t krdinálja és azk megszületéséért felelősséget vállal. A prblémával kapcslats hazai és nemzetközi tapasztalatk Az adtt témában összegyűjtött irdalmi anyagk (amennyiben van ilyen) listája. Alkalmazandó elemzési módszerek Előreláthatóan milyen módszereket alkalmazunk a nyert adatk elemzéséhez, és ennek alkalmazásáhz milyen adatkra van szükség. Mikrra várható a nyert adatk elemzése és publikációja Ki kell jelölni egy időpntt, amikr a prgram befejezése után az adatk feldlgzása megtörténik. Célszerű a prjekt első szakaszában a nyert adatk előzetes feldlgzása, mivel az módt adhat a munka flytatására, módsítására, esetleges befejezésére. Törekedni kell az eredmények minél szélesebb körű terjesztésére. 5. A kutatás időtartama Pntsan megadva, hgy hány évre tervezzük a prjektet, azaz mennyi időre kérjük az engedélyt. Egy adtt éven belül milyen időpntk között tervezzük a prjektet. Pl. július 10 któber 1.
6. A kutatás személyi háttere Meg kell nevezni egy személyt, aki a prjekt krdinálásáért felel. A prjektben résztvevő gyűrűzők megnevezése. A személyi háttér, a prjektben részvevők száma a kutatás jellegétől függően eltérő módn alakulhat. Kis egyedszámú madár befgására irányuló prjektekben: Biznys esetekben a gyűrűző személy egyedül is végezheti a munkát, ám segítők jelenléte gyakran indklt. Nagy mennyiségű madár befgására irányuló prjektekben: Alapelv, hgy a gyűrűzés flyamatsan történjen, emellett minden háló állandó kntrll alatt legyen. A madarak befgása relatív kisebb adagkban, de flyamatsan történik. Minimális létszám 1 gyakrltt gyűrűző, 1 gyakrltt adatrögzítő és hálóállásnként 1 gyakrltt szedő. Tömeges befgására irányuló prjektekben: Éjszakai vnulók hajnalban történő befgása: alapelv, hgy a gyűrűzés flyamatsan történjen, emellett minden háló állandó kntrll alatt legyen. A hajnali órákban egyszerre nagy mennyiségű, akár több száz madár befgására kell számítanunk. Ajánltt 2 gyűrűző jelenléte, de a prjekt egy tapasztalt gyűrűző irányításával is megvalósítható. A szedők számát beflyáslhatja egyéb segítők jelenléte. Minimális létszám 1 gyakrltt gyűrűző, 1 gyakrltt adatrögzítő és hálóállásnként 2 gyakrltt szedő. A madarak gyűrűzésekr a futószalag szerű munkaszervezés nagy mértékben növelheti a munka hatéknyságát (adgató, gyűrűző, író, elengedő). Éjszakázók ( behúzás ) befgása: alapelv, hgy a madarak kiszedése és biztnságs tárlása a befgás után a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjen. Az esti órákban egyszerre nagy mennyiségű, akár több száz madár befgására kell számítanunk. Ajánltt 2 gyűrűző jelenléte, de a prjekt egy tapasztalt gyűrűző irányításával is megvalósítható. Minimális létszám 1 gyakrltt gyűrűző, 1 gyakrltt író és hálóállásnként 2 gyakrltt szedő. A munkafázisk időbeli eltlódásából adódóan a gyűrűző és az író személy is elláthatja a szedő feladatait, de a biztnságs munkavégzéshez minimum 3 személy szükséges. A madarak gyűrűzésekr a futószalagszerű munkaszervezés nagy mértékben növelheti a munka hatéknyságát (adgató, gyűrűző, író, eltevő). 7. Kutatási terület leírása A terület rövid jellemzése tartalmazza az élőhely-típus megnevezését, a védettségre történő utaláskat. A hálóhelyek bemutatásában fel kel tüntetni, hgy szárazföldön vagy vizes környezetben állnak a hálók. Ha a hálók vizes területen lesznek felállítva, akkr azt is jelezni kell, hgy szárazulatn, alacsny vízállásban, mély vízben, esetleg pallón tervezzük a hanggal történő befgást. 8. A kutatás infrastrukturális háttere Kis egyedszámú madár befgására irányuló prjektekben: Külön gyűrűzőhelyiség nem szükséges, de biztsítani kell a biztnságs és eredményes munka feltételeit. Nagy mennyiségű madár befgására irányuló prjektekben: A gyűrűző helyiség rövid bemutatása tartalmazza a helyiség jellegét (kőépület, faház, sátr stb.), méreteit, a hálóállástól való távlságát.
Nagy mennyiségű madár befgása esetén a hálóállásk mellett kellő sűrűségben elhelyezett akasztók felállítása szükséges. Az akasztókra célszerű valamilyen fényvisszaverő jelzést felerősíteni, így az esti ellenőrzések alkalmával a fejlámpa fényében jól láthatóvá válnak. A hálónál lévő akasztó lehet talajba, pallóra stb. rögzített szöges akasztó, vagy vízszintesen elhelyezett rúd. Ez utóbbit célszerű két villás ágra helyezni, így a madarakat a kiszedés után a rúddal együtt lehet a gyűrűzőhelyiségbe szállítani. A kézben történő szállításnál hangsúlyzttan ügyelni kell arra, hgy egyszerre ne vigyünk túl sk madarat, mert akár rövid ideig történő szállítás esetén is tömeges pusztulás következhet be. Figyelni kell arra, hgy a madarak biztnságs helyre történő szállítása flyamatsan történjen. A madarak tárlása és éjszakáztatása történhet magában a gyűrűzőhelyiségben. Alapfeltétel, hgy 100 madár biztnságs tárlása megldható legyen. A tömeges befgásra tervezett prjektek helyszínén minimum 200 db (minimum 15 x 21 cm AH terepnapló méretű) madárzsák megléte szükséges. Ha AH méretű madárzsákban tárljuk a madarakat, zsáknként 1 madár tartható. Nappal történő gyűrűzéskr a gyűrűző helyiségben a madarakat úgy helyezzük el, hgy elengedésük a befgás srrendjében történhessen (óránkénti külön csprtsítás). Ahl egyszerre több ellenőrzésnyi madár gyűlhet össze, tt több, egymástól jól elkülönült akasztósr megléte szükséges. Tömeges befgásra irányuló prjektekben: A gyűrűző helyiség rövid bemutatása tartalmazza a helyiség jellegét (kőépület, faház, sátr stb.), méreteit, a hálóállástól való távlságát. Tömeges befgás esetén a hálóállásk mellett kellő sűrűségben elhelyezett akasztók felállítása szükséges. Az akasztókra célszerű valamilyen fényvisszaverő jelzést felerősíteni, így az esti ellenőrzések alkalmával a fejlámpa fényében jól láthatóvá válnak. A hálónál lévő akasztó lehet talajba, pallóra stb. rögzített szöges akasztó, vagy vízszintesen elhelyezett rúd. Ez utóbbit célszerű két villás ágra helyezni, így a madarakat a kiszedés után a rúddal együtt lehet a gyűrűző helyiségbe szállítani. A kézben történő szállításnál hangsúlyzttan ügyelni kell arra, hgy egyszerre ne vigyünk túl sk madarat, mert akár rövid ideig történő szállítás esetén is tömeges pusztulás következhet be. Figyelni kell arra, hgy a madarak biztnságs helyre történő szállítása flyamatsan történjen. Nappal történő gyűrűzéskr a gyűrűző helyiségben a madarakat úgy helyezzük el, hgy elengedésük a befgás srrendjében történhessen (óránkénti külön csprtsítás). Ahl egyszerre több ellenőrzésnyi madár gyűlhet össze, tt több, egymástól jól elkülönült akasztósr megléte szükséges. A madarak tárlása és éjszakáztatása történhet magában a gyűrűző helyiségben. Alapfeltétel, hgy 1000 madár biztnságs tárlása megldható legyen. A tömeges befgásra tervezett prjektek helyszínén minimum 500 db (minimum 15 x 21 cm AH terepnapló méretű) madárzsák megléte szükséges. Ha AH méretű madárzsákban tárljuk a madarakat, zsáknként 1, fecskék esetében legfeljebb 2-3 madár tartható. Ha ettől eltérő módn kívánjuk tárlni a madarakat, a tárlás módjáról pnts leírást kell készíteni. Ha a madárzsákkat szögre akasztjuk, a tárlónak az alábbi feltételeknek kell eleget tennie: Éjszakáztatás esetén a fedettségről, nappali tárlás esetén az árnyéklási lehetőségről gndskdni kell. Az akasztókat stabilan kell rögzíteni Az egymás felett elhelyezett akasztók egymástól lyan távlságra legyenek, hgy a felső zsák alja az alsó zsák szögét ne takarja el. A tárlónak predátrktól mentesnek kell lennie Egy szögre legfeljebb 8 madár akasztható, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: 2 szög távlsága minimum 5 cm kell legyen a tartófelület növelése érdekében a szögek vízszintes helyzetben legyenek a szögek haszns hssza minimum 5 cm legyen Éjszakázók ( behúzás ) befgása esetén az elektrms áram és fejlámpák biztsítása alapfeltétel. 9. A kutatás módszere Az Általáns Etikai Szabályzatban fglaltakn túl ezen a pntn szükségszerű a tömeges befgás módszereit külön ismertetni. Fecskék esti befgása: Csak természetes éjszakázóhelyen (nádasban) történhet.
A hálóállás kialakításának szempntjából elsődleges a kényelmes és biztnságs madárszedés feltételeinek biztsítása. Mély vízben vagy süppedős iszapban történő hangzás tils! A hangt a késő délutáni órákban kapcsljuk be, a sötétedést megelőzően legfeljebb 2 órával. Ha ennél krábbi időpntban történik a hang bekapcslása (nappali befgás), feltétlenül gndskdni kell a madarak legalább 2 órával a sötétedést megelőző elengedéséről. Ezt azért kell megtenni, mert a késő délutáni órákban a madarak még jelentős vnulási távt tehetnek meg, és az idő előtti éjszakáztatásuk ebben krlátzhatja őket. Fkztt figyelemmel legyünk az időjárási körülményekre. Főként a nyári időszakban gyakri zivatark kzhatnak prblémát. Brult, esőre álló időben kerüljük a hívóhang használatát, és minden esetben legyünk arra is felkészültek, hgy néha minden előjel nélkül rövid idő alatt kmly záprk alakulhatnak ki. A hang bekapcslása után az időjárás alakulását flyamatsan kísérjük figyelemmel. Célszerű figyelemmel kísérni a behúzás flyamatát is, mert esetenként sötétedés előtt már leszáll a csapat a magnóhz, így a madarak kiszedése a tejes sötétség beállta előtt megkezdődhet. A madarak kiszedése után indklt a hálóállás újbóli ellenőrzése, az esetlegesen (pl. baglyk által) megzavart madarak késői megakadása céljából. Nagy mennyiségű madár esetén 1 embernek a szedés megkezdésekr végig kell mennie a teljes hálóállásn, és a fecskéken kívül minden madarat ki kell szednie, az elhúzódó szedésből eredő balesetek elkerülése végett. Fnts az alsó zsebben lévő fecskéket is ilyenkr kiszedni, a háló esetleges megereszkedése, illetve a ragadzók kzta veszteségek elkerülése végett. Hajnalban történő tömeges befgás: Csak természetes élőhelyükön történhet (például: pszáták esetében táplálékdús bkrsban, nádipszáták esetében nagybb kiterjedésű nádas élőhelyen). A hangzás nem beflyáslhatja a madarak vnulását, az éjszaka történő befgás nem megengedett. Tekintettel, hgy éjszaka vnulókról van szó, egy rssz időpntban alkalmaztt hangzás akár több 100 km-es lemaradást kzhat az adtt éjszaka. Ezen megfntlásk alapján az éjszakai vnulók hangzása a következő módn történhet: A hangt legkrábban világsdás előtt 2 órával szabad bekapcslni A hang bekapcslásakr a hálóknak összetekert állaptban kel lenniük A hálók szétnyitása még sötétben, az első ellenőrzés előtt legfeljebb 1 órával történhet A hálóállás kialakításának szempntjából elsődleges a kényelmes és biztnságs madárszedés feltételeinek biztsítása. Mély vízben, vagy süppedős iszapban történő hangzás tils! A predátrk kártétele elleni megelőzésre különös gndt frdítsunk, praktikusan az alsó zsebek kellő magasságba történő felemelésével. Ezen felül indklt élvefgó csapdák elhelyezése a hálóállásk mellett. Ha a védelmi intézkedések ellenére is ismétlődő a predátr pusztítása, a tömeges befgásra irányuló prjektet szüneteltetni kell. A fent említett eljárás betartásával lehetőség van a kedvezőtlen időjárási körülmények kzta balesetek elkerülésére is. Amennyiben az időt kritikusnak ítéljük (például: várható zivatar vagy zápr, vihar előjelei mutatkznak), a hangfrrást bekapcslni tils, vagy ha már krábban elkezdtük a befgást, azt meg kell szakítani! Célszerű a fgás alakulását figyelemmel kísérni, és indklt esetben a széthúzást követő rövid időn belül (esetenként akár ¼ órával) megkezdeni a szedést. Célszerű tvábbá a nagy tömegben fgtt madarakat fajnként külön csprtkba szedni, a gyűrűzés meggyrsítása és a regisztráció megkönnyítése végett. A bimetriai adatk felvételére esetenként csak a célfajknál kerül sr, ezért azk elkülönítése mindenképp indklt a gyrs és hatékny munkavégzés érdekében. A fajk elkülönült szedése történhet mbil akasztók, speciális nyakba akasztható madártartók, vagy kellő számú szedő segítségével. A madárzsákkat tárlásra a hálóba helyezni tils (a hálóból történő kiesés veszélyén túl azk megfeszítik a háló anyagát, és a hálóban lévő madár fulladását is kzhatják)! A befgáshz használt hálók Kis egyedszámú madár befgására irányuló prjektekben: Kutatási kérelemben fel kell tüntetni a hangzásnál használt hálók számát, méretét, valamint a hálóállásk számát. Nagy egyedszámú madár befgására irányuló prjektekben: A működtetni kívánt hálóállásk és hálók számát annak tudatában határzzuk meg, hgy relatív kis mennyiségű hálóval (5-10) is nagy mennyiségű madár befgására lehet számítani. Ellenőrzésenként esetenként 100 madár befgására kell számítanunk. A kutatási kérelemben fel kell tüntetni a hangzásnál használt hálók számát, méretét, valamint a hálóállásk számát.
Tömeges befgásra irányuló prjektekben: A működtetni kívánt hálóállásk és hálók számát annak tudatában határzzuk meg, hgy relatív kis mennyiségű hálóval (5-10) is nagy mennyiségű madár befgására lehet számítani. Minden ilyen esetben több száz egyed biztnságs jelölésére kell felkészülnünk. Kutatási kérelemben fel kell tüntetni a hangzásnál használt hálók számát, méretét, valamint a hálóállásk számát. A hálók alsó zsebének magasságát is úgy kell meghatárzni, hgy a lehető legnagybb mennyiségű madár befgása esetén (háló maximális fgási kapacitása) se közelítse meg a talajt vagy a vízfelszínt. A nem kellően széthúztt hálók zsebmérete megnő, ami a tömegesen fgtt madarak kiszedését megnehezítheti, és az alsó zseb is alacsnyabbra kerül. A hálók megfelelően és biztnságsan történő kifeszítésére külön figyelmet kell szentelnünk. Párás, nyirks időben a jól megfeszített hálók is meglazulhatnak a nagy tömeg következtében, ami akár 20-30 cm-es ereszkedést is eredményezhet a háló középső részén. Hangtechnikai háttér A hang lejátszását többféle módn is megldhatjuk. Minden esetben a hang hálóhz juttatása a cél. Erre száms megldás létezhet, a hang minősége és megelőzési szempntból mindig a legmegfelelőbb megldást kell választani. Lejátszók típusai: Kazettás magnó CD lejátszó MP3 lejátszó Egyéb hanglejátszó Energiafrrás szerint: Elemmel működtetett Akkumulátrról működtetett Aggregátrról működtetett Hálózati feszültségről működtetett Egyéb Hangfalak: Kisebb teljesítményű hangfalak Nagy teljesítményű hangfalak Hangágyúk Egyéb hangszórók Az áramfrrás és a hálóállás távlságától függően 2 megldást javaslunk: 1. 400-500 m-nél kisebb távlság esetén a hálózatról működtetett CD lejátszó, és a hzzá csatlakztattt visznylag kis ellenállású hangfalkábel egy visznylag nagy teljesítményű hangszóróval, biztnságs és kényelmes üzemeltetést eredményez. 2. Nagybb távlságkra egy hrdzható szett összeállítását javasljuk, amely egy autós CD lejátszóból, egy kisméretű, de visznylag nagy teljesítményű akkumulátrból, valamint egy nagy teljesítményű hangszóróból áll. Az egészet célszerű egy vízmentesen zárható műanyag ládában elhelyezni. Figyelem!!! A hálózati feszültség hsszabbítóval történő kivezetése a hálóálláshz rendkívül balesetveszélyes! A hangszórók számának és teljesítményének növelése nem feltétlen növeli a fgtt madarak számát. Kis teljesítményű magnóval lejátsztt hang esetén is tömeges befgásra lehet, és kell is számítanunk. Lejátsztt madárhangk Minden lejátszani kívánt madárhangt és annak frrását (felvétel helye, valamint műsrs CD vagy műsrs kazetta esetében a kiadvány címe) fel kell tüntetni a kutatási prjektben. A lejátsztt madárhangknak a kutatási célban megnevezett célfajkkal kapcslats kérdések megválaszlását kell segíteniük. A hang használatának időtartama
Fnts, hgy a nap melyik időszakában játsszunk le biznys hangkat, és eközben a hálók nyittt, vagy összehúztt állaptban vannak. Erre vnatkzóan az egyes módszereknél leírtak az irányadók. A kutatási kérelem tartalmazza a hangzás napi idejét és időtartamát. Ez a -tól ig időintervallum nem feltétlen órában történő meghatárzást, hanem adtt esetben napszakhz történő visznyítást is jelenthet (pl. sötétedés előtt 2 órával). Adminisztráció A prjekt srán prjekt-napló vezetése szükséges. Tábri körülmények között ez része lehet a tábrnaplónak, de külön füzetben is történhet az adminisztráció. A prjekt-naplónak tartalmaznia kell: A hangzás dátuma és időpntja (-tól ig) A lejátsztt madárhangk (faj, hang típusa) A hálók száma és jellemzésük (számzásuk felesleges) A lejátszó berendezés jellemzése Az adatbázisban és az éves madárgyűrűzési jelentésben minden madárnál fel kell tüntetni, hgy hívóhang segítségével történt a madár befgása. A prjekt jellegétől függően célszerű egy testre szabtt terepnapló szerkesztése. Ennek legfőbb előnye a pnts dkumentáció mellett a prjekt egységességének biztsítása. Alapvetően 3 részből áll egy ilyen füzet: Főldal: a prjekt egészére jellemző általáns érvényű adatk (térkép, élőhelytérkép, hangtechnika leírása ) Napi adatk ldalai: egy-egy akcióra jellemző adatk (dátum, időjárás, működtetett hálók száma, időpntk ) Gyűrűzési ldalak: kizárólag a gyűrűzésre vnatkzó adatk (gyűrűszám, dátum, faj, kr, ivar, bimetria, gyűrűző ) 10. Mellékletek 1. A fentiekben nem kifejtett, de lényeges jellemzői a prjektnek 2. Térképek (amennyiben szükségesnek ítéljük a prgram jellemzése szempntjából) 3. Terepnapló-minta (amennyiben nem egyezik az AH terepnaplóval)
Támpnt a kutatási kérelmek megírásáhz A kutatási kérelmeknek az alábbiakban vázlt infrmációkat kell tartalmazniuk. Az egyes pntk kitöltését segítő magyarázatk és az Általáns Etikai Szabályzat a fent ismertetett Részletes prtkll című részben találhatók. 1. A prjekt címe 2. A prjekt jellege A befgtt madarak mennyisége alapján : Kis mennyiségű madár befgására Nagy mennyiségű madár befgására Tömeges befgásra irányuló a prgram Időzítése alapján: Költési, vagy vnulási időben zajlik. Ha vnulási időben zajlik a hangzás, akkr a vnulás mely időszakát érinti: Éjszaka vnulók hajnalban történő befgása Nappal vnulók befgása Éjszakázók befgása 3. A kutatás célja Mi(k) a célfaj(k)? Mire irányulnak kérdéseink? A kutatásban mi indklja a hívóhang használatát? 4. Az adatk tudmánys feldlgzása Személyi garancia az adatk feldlgzására A prblémával kapcslats hazai és nemzetközi tapasztalatk Alkalmazandó elemzési módszerek Mikrra várható a nyert adatk elemzése és publikációja 5. A kutatás időtartama Hány évig flyik a kutatás? Az év mely időszakában történik a hangzás? 6. A kutatás személyi háttere A kutatásért felelős személy megnevezése Gyűrűző(k) száma (hány gyűrűző jelenléte szükséges a munka elvégzéséhez) Gyűrűző(k) megnevezése (azk nevei, akik a prgramban észt vesznek) Szedő(k) minimális száma Egyéb segítők száma 7. A kutatási terület leírása Milyen élőhelyen történik a hangzás? Hálók közvetlen környezetének jellemzése 8. A kutatás infrastrukturális háttere A gyűrűzésre szlgáló helyiség rövid jellemzése A madarak tárlására szlgáló hely jellemzése Madárzsákk (egyéb tárlók) mérete, száma 9. A kutatás módszere A befgáshz használt hálók A hálók száma A hálók hssza A hálóállásk száma A hálók szemnagysága Milyen hangtechnikai eszközöket kíván használni? Hangszórók teljesítménye
Hangszórók száma Milyen hívóhangt kíván használni? Milyen faj(k) hangjait Az adtt faj(k) mely hangjait kívánjuk lejátszani? Hang használatának időtartama A nap mely időszakában szól a hang? Adminisztráció Milyen adatk rögzítésére kerül sr a prgram srán? 10. Mellékletek Szakirdalmi utalásk Térképek Terepnapló-minta