Az Országos Rádió és Televízió Testület 2845/2007. (XII.12.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2007. augusztus 1. napján sugárzott Fókusz című műsorszámában megsértette az Rttv. 3. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás 2007. augusztus 16-án állampolgári bejelentés érkezett az ORTT-hez, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy az RTL Klub által augusztus 1-én programra tűzött Fókusz c. műsorszám hajléktalanokról szóló szegmensének készítői semmibe vették a fedél nélküliek emberi jogait. A fentieken túl - véleménye szerint - az összeállítás és a műsorban feltett SMS-kérdés alkalmas lehetett a gyűlöletkeltésre, valamint a közösség elleni izgatásra. A Testület 2338/2007. (X. 10.) számú határozatával a műsorszám hatósági ellenőrzését rendelte el, amely a következőket állapította meg: A szóban forgó programot a műsorszolgáltató a közszolgálati f kategóriába sorolja. A műsorszegmens egy közérdeklődésre számot tartó témát dolgozott fel meglehetősen előítéletes és kirekesztő módon. A riportban még érintőlegesen sem számoltak be a fedél nélküliek szomorú helyzetét kiváltó társadalmi problémákról. A csoportot deviáns kisebbségként mutatták be, amelynek tagjai megrontják a többség életkörülményeit. A műsoregységben figyelmen kívül hagyták továbbá a hajléktalanok legalapvetőbb emberi
jogait, egyfajta higiéniás gondként kezelték őket, és végül, de nem utolsó sorban a probléma megoldását a kitelepítésben látták - amely törvénysértő. A 20 óra 10 perctől műsorba szerkesztett összeállítás középpontjában a hajléktalanok által kiváltott gondok álltak. A felvezetőből megtudhattuk, hogy a külföldieknek is szemet szúrnak az utcákon, tereken kéregető, elhanyagolt külsejű emberek, továbbá több mint háromezren élnek az említett szomorú körülmények között a fővárosban, és többségük - a lehetetlen helyzet ellenére is - emberhez méltó életet próbál élni. A szegmensben több fedél nélküli is megjelent, néhányan meg is szólaltak, ám helyettük több alkalommal a narrátor fogalmazott meg cinikus ötleteket, túlélési praktikákat (például fürdés a Margit-szigeten a termálfürdő kifolyójában). A kommunikátor (Hujder Zoltán) több olyan jelzőt használt a hajléktalanokkal kapcsolatban, amelyek aggályosnak tekinthetők (pl. koszos hajléktalan). Hujder Zoltán: Eszti néni tíz éve él az utcán, a 77 éves asszony szerint neki is ártanak az erőszakos kéregetők és a koszos hajléktalanok. Az emberek miattuk őt is lenézik. Egy paddal odébb pedig Gyula reggelizik. Szerinte, ha valaki akar, tud mosakodni. A Margit-szigeten például a termálfürdő kifolyójánál mindig van meleg víz. (20:10:42-20:11:05) Kifogásolható, hogy illusztrációként méltatlan helyzetben jól felismerhetően kerültek hajléktalanok a képernyőre, miközben nem éppen hízelgő jelzőkkel illették őket. Hujder Zoltán: A 40 fokos kánikulában majdnem akkora veszélyben vannak az utcán élők, mint a téli mínuszokban, ugyanakkor az ápolatlan, koszos, beteg emberek látványa is több mint lehangoló. Ilyenkor nyáron pedig nem bújnak el a hajléktalanok. (20:11:50-20:12:02) Problematikus továbbá, hogy a műsoregység azt sugallta, a hajléktalanok eltüntetése az egyetlen jó megoldás. Annak ellenére tekintették ezt az egyedüli megvalósítható útnak, hogy a műsor információi szerint sem lehetséges a fedél nélküliek közterületektől történő távol tartása. A Magyar Turizmus Zrt. igazgatója (Kardos Endre) követendő példaként említette a műsorban az őrző-védő csoportok által a Liszt Ferenc téren végrehajtott kitelepítését. Ikvai Szabó Imre (főpolgármester-helyettes): Aki nem akar onnét elmenni, és hogy mondjam másba, s magába kárt nem tesz, vagy éppen valamilyen szabálysértést el nem követ, azt nekünk tudomásul kell venni. (20:12:38-20:12:47) Hujder Zoltán: A hatóságok tehetetlensége ellenére van, ahol sikerült megoldani, hogy egy tér hajléktalan-mentes legyen. (20:14:20-20:14:24) Kardos Endre: A Liszt Ferenc téri kávézók, turisztikailag egy nagyon frekventált hely, és az ottani vállalkozók összefogtak, és egy biztonsági őrző-védő céggel őrzik ezt a területet, nemcsak a hajléktalanok elől, hanem általában minden elől, tehát, hogy rend legyen, fegyelem legyen a téren. (20:14:25-20:14:43) Később a műsorszolgáltató a következő SMS-kérdést tette fel: Ön kitiltaná a hajléktalanokat a közterületekről? 2
A kérdésre egy emelt díjas SMS elküldésével, szokás szerint igennel vagy nemmel lehetett válaszolni. A műsor végéig a válaszadók 70,3 százaléka válaszolt igennel - ők tehát kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről. A látottak és az elhangzottak alapján vélelmezhető volt, hogy a Fókusz c. műsor készítői és szerkesztői semmiképpen sem a hajléktalanok problémáinak megoldására összpontosítottak a vizsgált szegmensben, hanem a turisták, a járókelők, valamint az üzlettulajdonosok, vendéglátósok érdekeit, szempontjait vették elsősorban figyelembe. Ennek során nem riadtak vissza törvénytelen eszköz propagálásától sem, illetve a nézőkhöz intézett illegitim kérdés megfogalmazásától. A Ket. 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jog gyakorlása érdekében a Testület a Műsorszolgáltató részére megküldte a hatósági ellenőrzés megállapításait, és felhívta, hogy az ügyre vonatkozó nyilatkozatát a kézhezvételtől számított nyolc napon belül tegye meg. A Műsorszolgáltató a 2007. október 29-én kézbesített felhívásnak, a nyolc napos határidőn belül 2007. november 6-án postázott válaszlevelében tett eleget. A Műsorszolgáltató nyilatkozata szerint: Elöljáróban le kívánjuk szögezni, hogy a Btk. Kommentár szerint a gyűlölet: olyan negatív, erős ellenszenvet magába sűrítő heves, ellenséges érzelem, amely nélkülözi a józan megfontolást és a tények, érvek ütköztetésére, tárgyilagos mérlegelésére képtelenül izzó indulati, érzelmi töltéssel fordul tárgyával szemben. A vizsgált tudósításában természetesen semmi olyan nem hangzott el, nem került bemutatásra, amely alkalmas lett volna arra, hogy a fentiekben részletezett érzelmet keltse a hajléktalanokkal szemben. Megítélésünk szerint a riport kizárólag a budapesti hajléktalanok életét, helyzetét mutatta be a valóságnak megfelelő tények bemutatására törekedve, abban semmiféle értékítélet nem hangzott el. A riportban több hajléktalan is megszólalt, akik saját maguk meséltek életükről, helyzetükről, arról, hogyan lehet az utcán is embernek maradni. Véleményünk szerint teljes mértékben alaptalan a t. Testület azon felvetése, hogy a riport sérthette a hajléktalanok emberi jogait, megítélésünk szerint senkiben nem ébreszthetett gyűlöletet a hajléktalanok iránt, csak és kizárólag az utcán élő, a mindennapokkal küzdő emberek életének bemutatásán keresztül próbálta meg felhívni a fedél nélküliek problémájára a figyelmet. A hajléktalanok helyzetének rendezése, számukra megfelelő életkörülmények biztosítása mindenki számára égető probléma, a műsor pedig ennek előmozdításához próbált segítséget nyújtani. Felelős állampolgárként nem lehet a problémának hátat fordítani, és a figyelemfelkeltés egyik legjobb módja a témáról való riportfilm sugárzása egy országos televíziós csatorna népszerű műsorában. A műsor készítőinek szeme előtt pedig kizárólag ez a segítő szándék lebegett. Éppen a lehetséges megoldások előmozdítása érdekében szólaltatott meg a riport olyan neves, a témában rendkívül felkészült szakembereket, mint a Budapesti Szociális Központ Igazgatóját, Pelle Józsefet, illetve Ikva-Szabó Imre városfejlesztési gazdálkodási, és szociálpolitikai ügyekért felelős főpolgármester helyettest, akinek részvételével, illetve irányításával alakultak meg a fővárosban az egyes szociális célcsoportokat képviselő össz - budapesti érdekvédelmi szervezetek, mint például a Fővárosi Hajléktalan Konzultatív Tanács, illetve összefogóként nevéhez kapcsolódik a nők, fogyatékosok, romák, hajléktalanok és volt állami gondozottak, továbbá a 40+ korosztályra kiterjedő Esélyegyenlőség 2000 fővárosi program elkészítése is. 3
Véleményünk szerint a műsor egésze a hajléktalanok helyzetének kilátástalanságára, a helyzet megoldásának égető szükségességére hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a hajléktalanok helyzetének normalizálásakor a városkép megfelelő rendezését is szem előtt kell tartani, A műsor során számos olyan felvételt láthattunk, illetve szóban is elhangzott, hogy a helyzet megoldásában aktívan résztvevők mennyi erőfeszítést tesznek a hajléktalanok életének javításáért, ugyanúgy igyekeznek gondoskodni róluk a téli hidegben, mint a nyári kánikulában. A műsor hangvétele az elejétől a végéig együttérző, véleményünk szerint semmiképp sem elítélő. Ezt támasztja alá többek között a népszerű műsorvezetőnek, Barabás Évának a műsor felkonfjában elhangzott mondata többségük lehetetlen körülmények ellenére is, megpróbál emberhez méltóan élni illetve a riport kezdetekor Eszti néninek az immár tíz éve hajléktalan hölgynek a szavai, miszerint: az utcán is ember legyen az ember, ne állat. Határozottan visszautasítjuk a t. ORTT azon kijelentését, miszerint a műsor narrátora fogalmazott meg cinikus ötleteket, túlélési praktikákat a fedél nélkül élők részére, ugyanis a riportfilmben nem a riporter, hanem éppen egy hajléktalan úr, Gyula adja azt a tanácsot sorstársainak, hogy a margitszigeti termálfürdő kifolyójánál mindig van meleg víz, ahol meg lehet fürdeni. T. Testület kifogásolta, hogy a filmben elhangzik egy olyan mondat, mely szerint sikerült egy teret hajléktalanmentessé tenni. A megszólaló riportalany kifejtette, hogy a belvárosi, turisztikailag igen frekventált helyen lévő teret a téren üzemelő vendéglátó egységek megbízásából egy őrző-védő cég felügyeli, annak érdekében, hogy ott rend és fegyelem legyen. Véleményünk szerint a riporter azt a fejleményt értékelte pozitívan, hogy a teret sikerült biztonságossá tenni. Tehát ebben az esetben, önkényes kitiltásról nem beszélhetünk. A riport során elhangzik az is, hogy a hatóságok semmit nem tehetnek a közterületen lévő hajléktalanok ellen. Közterületről addig, míg nem követnek el valamilyen kihágást nem lehet kitiltani, elüldözni senkit. A riportfilm során a megszólalók, így többek között a megszólaló hajléktalanok és turisták kizárólag abban az esetben ítélik el az egyes hajléktalan embereket és nem a hajléktalanok egész csoportját, ha azok félelmet keltenek más emberekben, illetve kéregetve zaklatják őket. Bár a műsorban ténylegesen elhangzik, hogy a külföldieknek is szemet szúrnak az utcákon, tereken kéregető, elhanyagolt külsejű emberek, azonban ennek ellenpontozásaként a későbbiek során megjelenik Eduardo Feldmann argentin turista véleménye, miszerint találkoztak hajléktalanokkal, de nem volt zavaró, és itt sincs több hajléktalan, mint Londonban, ahonnan nemrég jöttek. T. Testület kifogásolta a műsorban közzétett szavazás során feltett kérdést, mert véleménye szerint a műsorszolgáltató nem riadt vissza sem egy törvénytelen eszköz propagálásától sem egy illegitim kérdés megfogalmazásától. Elő kívánjuk adni, hogy a Fókusz című műsor struktúrája úgy épül fel, hogy abban mindig feltesznek egy, az aznapi témába vágó közérdeklődésre számot tartó kérdést, és a szavazók között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Véleményünk szerint a fenti kérdés egyáltalán nem valósítja meg a Testület által, abba belemagyarázott tartalmat, semmiképp sem helyezi kilátásba a hajléktalanok emberi méltóságuktól, állampolgári jogaiktól való megfosztását. A kérdés nem propagál, csupán a tévé nézők véleményét kérdezi a társadalom perifériájára szorult emberek helyzete kapcsán, burkoltan utalva arra, hogy milyen égető probléma a fedél nélküliek életkörülményeinek javítása. A műsor készítőinek célja a riportfilmmel semmiképp sem a kirekesztés, az elítélés volt, nem használja ki a hajléktalanok nyomorát, a műsor kizárólag a hajléktalanok hátrányos helyzetére, az életük, illetve a budapesti élet élhetőbbé tételére hívta fel a figyelmet. A Testület megvizsgálta a kérdéses műsorszámot, valamint a Műsorszolgáltató válaszát és a következő álláspontot alakította ki. 4
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény szerint: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. A Testület álláspontja szerint a műsorban sérültek a bemutatott személyek emberi méltósághoz fűződő jogai azzal, hogy a Műsorszolgáltató méltatlan helyzetben ábrázolta őket, a hajléktalanok kérdését csak higiéniai kérdésként kezelte, és üdvözölte az olyan kezdeményezéseket, amellyel egy-egy frekventált, turisták által látogatott teret sikerült megtisztítani a hajléktalanoktól. A műsorban elhangzott kérdés, - amelyről véleményt nyilvánítva a nézők értékes nyeremények birtokába juthattak- pedig illegitim illetve ízléstelen volt. A műsorszolgáltató kifogásolt magatartását jól mutatja az alábbi jelenet: Narrátor: Az ápolatlan, koszos, beteg emberek látványa lehangoló. Képi illusztráció: egy padon fekvő/alvó hajléktalant mutat a kamera több másodpercig, akinek az arca jól felismerhető. (Az érintett ember egyébként nem szólal meg a műsorban, a riport zárásaként azonban ismét bevágásra kerül, jól felismerhetően, ahogy a padon fekszik. A kamera valószínűsíthetően egy hajléktalan szállón pásztáz végig, ahol az asztalokra, székekre borulva fekszenek a hajléktalanok, láthatóan magatehetetlen helyzetben, többük arca is jól felismerhető. Az Rttv. rendelkezései szerint: 3. (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A törvény tehát tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapelvként fekteti le a szerkesztői szabadságot, viszont tartalmazza azt a kitételt is, hogy a szerkesztői szabadság csak az Rttv. keretein belül gyakorolható. Ezt követően a törvény tartalmaz egy további alapelvi rendelkezést, nevezetesen: 3. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Ezt a rendelkezést a jogalkotó az Alkotmánnyal összhangban helyezte el az alapelvek között. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az emberi jogok, emberi méltóság kérdéskörével. Az alaphatározatnak tekinthető 8/1990. (VI.23.) sz. döntésben értelmezte az AB az emberi méltóság fogalmát: Ezt a jogot az Alkotmány 54. (1) bekezdése az alapvető jogok és kötelességek című Fejezet élén, minden ember veleszületett jogaként deklarálja. Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" 5
egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. Az általános személyiségi jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság 2007. december 4-én hozott 1006/B/2001. határozata megerősítette azt, a korábbi (46/2007. (VI.27.) AB határozatban is kifejtett álláspontját, hogy a Médiatv. 3. (2) bekezdése alapján eljárva az ORTT nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, az alanyi jogosultak igényeinek érvényesítését nem helyettesíti és nem is akadályozza. Az ORTT e közigazgatási eljárásban annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket. A Testület megállapítása szerint a vizsgált műsorszámban a mindenkit megillető egyenlő emberi méltóság joga sérült akkor, amikor a műsorszám a hajléktalanok helyzetét csak egyfajta városképi, köztisztasági kérdésként jelenítette meg, amikor nem kellő érzékenységgel dolgozta fel a valós problémát, s ábrázolásmódja teljes mértékben kirekesztő volt. A Testület 2007. folyamán eddig egy alkalommal szankcionálta a Műsorszolgáltatót a 3. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt. Határozatszám Megsértett törvényszakasz Szankció 411/2007. (II.21.) 3. (2) 112. (1) a) A Testület legutóbb az 411/2007. (II. 21.) sz. határozatban szankcionálta a műsorszolgáltatót a Fókusz c. műsorszámmal kapcsolatban az Rttv. 3. (2) bekezdés megsértése miatt, amikor felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Jelen esetben a Testület ismét felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, tekintettel arra, hogy a riport próbált kiegyensúlyozott képet mutatni a hajléktalanok helyzetéről és annak társadalmi megítéléséről, viszont a műsorban elhangzott kérdés megfogalmazása a hatályos jogszabályok ellen való. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. (1) bekezdés képezi, mely az alábbiakat tartalmazza: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. -ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület: a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, 6
Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. december 12. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. Elnök 7