Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának Pedagógiai Programja 2013.
A Pedagógiai Program Jogszabályi Háttere 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2
I. A BELVÁROSI ÓVODA Óvodánk, Győr belvárosában fákkal és virágokkal körülvett szép, védett környezetben található. Az intézményt 1970-ben funkciójának megfelelő célra épült, egy emeletes közművesített épület. 1985-ben felújították és az óta is folyamatosan, karbantartják. Játszóudvara homokozókkal, ivókúttal, csúszdával, mászókákkal felszerelt, mely eszközök kiválóan biztosítják a gyermekeink számára az udvari tevékenységekhez szükséges feltételeket. Az intézmény 107 férőhelyes. Négy csoportszoba és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek biztosítják a gyermekek számára a kényelmet. Óvodánk, a Bisinger Óvoda tagintézményeként működik irányítását a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett vezető végzi. Személyi feltételek biztosítottak. A nevelő oktató munkát csoportonként két óvodapedagógus, a gondozási és higiéniai feltételeket csoportonként egy fő dajka látja el. Intézményünk alapítvánnyal rendelkezik: Belvárosi Óvodáért Közhasznú Alapítvány, mely nagymértékben hozzájárul az intézmény játék és eszközkészletének bővítéséhez. II. A BELVÁROSI ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA A Belvárosi Óvoda Nevelési Programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglalt irányelvekre, valamint a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságainkra, pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára, illetve a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve épült fel. Programunk célkitűzései: - Nevelési programunk elkészítésekor az volt a fő nevelési célkitűzésünk, hogy a három éves kortól kötelezően óvodába járó gyermeknek, mint fejlődő személyiségnek az óvodában töltött évek során védelmet, nyugodt, meleg, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkört teremtsünk, melyben az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve, a gyermekek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával törekszünk szükségleteik kielégítésére, valamint személyiségük teljes fejlesztésére. - Programunkban egyenrangú partnerként kívánjuk kezelni a családot, a nevelési oktatási feladatok megvalósításában. A gyermek nevelése elsősorban a család joga, feladata. Az óvodai nevelőmunka azzal összhangban, azt kiegészítve, esetenként a hátrányokat csökkentve törekszik a gyermeki személyiség kibontakoztatására. - Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy a gyermekeknek szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben és élményekben gazdag óvodai életet teremtsünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a gyermek személyiségét feltétel nélkül elfogadjuk, szeretjük és tiszteljük. 3
Nevelési programunkban főként a művészetek eszközeivel történő nevelésre, az egészséges életmódra környezetvédelemre, az anyanyelv fejlesztésére, valamint az iskolai életre való felkészüléshez szükséges tanulási képességek fejlesztésére kívánjuk a fő hangsúlyt fektetni. A gyermek személyiségének bontakozását, anyanyelvünk fejlesztését - ápolását nagyon hatékonyan segítik a versek, mesék, dramatikus játékok, amelyek hallgatása során a kisgyermek érzelemvilága mindig újabb és újabb pozitív élménnyel gazdagodik. A rajzolás kézimunkázás alkalmával képi formát öltenek azok a pozitív élmények, amelyek formálják, alakítják a gyermek lelkivilágát, téri látásmódját. Napjaink rohanó életmódja szükségessé teszi, hogy a gyermekeket nevelő intézmények fokozott figyelmet szenteljenek a környezet és az ember a kisgyermek egészséges életmódra nevelésére. Programunkban kiemelt helyen szerepel az egészségre nevelés, mozgás, környezetvédelem. Feladatunknak tekintjük azoknak a fórumoknak a keresését, felkutatását, amelyeken keresztül népszerűsíthetjük egészségmegőrző programjainkat, rendezvényeinket. Intézményünk felvételét kérte az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata nevű egészség megőrző prevenciós programba is, hogy az együttműködés során minél több gyakorlati és elméleti tudnivalóval bővíthessük ismeretanyagunkat és munkánkat. Pedagógiai programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Nevelési célunk: - A gyermekek sokoldalú képességfejlesztése, testi-lelki szükségleteik kielégítése, - a környezet védelme, szeretete - az anyanyelv ápolása, szeretete - a gyermekek egyéni ütemben történő, differenciált fejlesztése a tevékenységek által, a művészetek eszközeivel. - a német, mint idegen nyelv és kultúra hangzásvilágának megismertetése, megszerettetése a gyermekeinkkel. - az eltérő nevelési szükséglettel bíró (sajátos nevelési igényű, kiemelkedő képességekkel rendelkező) gyermekek integrált nevelése - alkalmazkodva a gyermekek eltérő nevelési szükségleteihez. - a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez való alkalmazkodás, differenciált nevelési oktatási tartalmak közvetítése. - A gyermeki személyiség önmagához képest történő fejlődése. - A SNI gyermekek inkluzív nevelése, fejlesztése, a másság elfogadása. - A hátrányok csökkentése, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kísérése. - A multikulturális nevelésen alapuló integráció, az önazonosság megőrzésével, ápolásával, erősítésével. Óvodánk arculatát jellemzi: - A jó játékra, mint alapvető gyermeki szükségletre fektetett hangsúly. - A természet védelme, szeretete, környezetegészségre egészséges életmódra nevelés. - A gyermekek egyéni ütemben, differenciáltan történő fejlesztése - Hangsúlyos művészeti nevelés, mely kiterjed a gyermekek kézügyességének, zenei, irodalmi tehetségének nevelésére. 4
- Hangsúlyos anyanyelvi - nyelvi nevelés Hisszük, és valljuk: Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére. /Celestin Freinet/ III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Óvodaképünk Pedagógiai munkánk során olyan intézményi működést szeretnénk megvalósítani, mely figyelembe veszi, hogy a gyermek - az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Pedagógiai programunk biztosítja az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlődésének és nevelésének optimális tárgyi, személyi feltételeit. Intézményünkben a pedagógiai munka, az óvodáskorú gyermekek semmi mással nem helyettesíthető tevékenységére, a játékra épül. A szabad és irányított játék fejleszti a gyermekek személyiségét, közösségi magatartásuk alakulását, szabálytudatuk fejlődését. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei és segíti felkészülni őket egy következő életszakasz a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételeinek kialakulásában. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. A családból hozott értékekre támaszkodva, azzal összhangban, azt kiegészítve, az esetleges hátrányokat kompenzálva neveljük a gyermekeket. A hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek nevelésében nagy gondot fordítunk az önazonosság megőrzésére, ápolására, erősítésére, társadalmi integrálásukra. Nevelési célunk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön minden gyermekünk, az esetlegesen meglévő hátrányaik csökkenjenek. Nevelőmunkánk során nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Célunk továbbá, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem (kiemelt figyelmet igénylő gyermek is) figyelembevételével. Munkánkat szolgáltatásként értelmezzük, célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, a szülői igények szakszerű kielégítése. 5
Nevelési alapelveink: - Nevelésünk, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására a gyermeki személyiség elfogadására, szeretetére, megbecsülésére irányul. - Pedagógiai intézkedéseink, a gyermek egyéni szükségleteihez igazítottak. Minden gyermeket önálló, egyedi személyiségként, jogait tiszteletben tartva, egyéni készségeinek, képességeinek megfelelő tempóban fejlesztve nevelünk. - Pedagógiánk, az egyenlő hozzáférés elvének megtartásával biztosítja a gyermeknek, mint fejlődő személyiséget, az őt megillető gondoskodást, és különleges védelmet. Az óvodánkba járó kisgyermekeket meleg, otthonos, derűs légkör veszi körül, melyben a testi, lelki szükségleteik kielégítésére különös gondot fordítunk. - A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni, életkor-specifikus alakításában, nagy hangsúlyt kap a mással nem helyettesíthető szabad játék, illetve a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. - Különös gondot fordítunk a gyermekek eltérő szociális, kulturális környezetéből adódó hátrányainak csökkenetésére, kompenzálására. - Pedagógiai munkánk során különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, fejlesztésére, a másság elfogadására, illetve a tehetséggondozásra. - Pedagógusaink pedagógiai hitvallása a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését tükrözi, a harmonikus személyiségfejlesztés érdekében. Értékeink Az intézményben folyó nevelőmunka támaszkodik a magyar óvodapedagógia gyakorlat több mint két évszázados eredményeire. Nevelőmunkánk során ápoljuk, őrizzük a nemzeti kultúrát, nyelvet, nemzeti hagyományokat ezek értékeit. Gyermekképünk Programunk abból az Alapprogram által megfogalmazott tényből vetíti előre gyermekképét, mely szerint az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükséglete van. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az intézményünkbe járó, majd onnan kikerülő gyermekek legyenek képesek arra, hogy az állandóan változó világban mindenkor megállják és megtalálják helyüket. Tiszteljék, szeressék és becsüljék egymást és a felnőtteket. A művészetek eszközeivel formálódjon ízlésviláguk és kultúrájuk. Őrizzék, szeressék népünk hagyományait, anyanyelvünket. 6
A természetet védő óvó, egészséges életmódra törekvő, környezettudatos életet élő emberekké váljanak, akik felelősséggel gondolkodnak Földünk kincseiről. Igényeljék a rendszeres testmozgást, sportolást. Legyenek nyitottak más népek kultúrája, nyelve iránt. Minden gyermekünk a tanulási képességeinek optimális fejlődésével sajátítsa el, lehetőleg a hatodik év végére az iskolakezdéshez szükséges ismereteket. Jövőkép Olyan intézményi működést szeretnénk: Ahol olyan pedagógusok dolgoznak, akik egyre magasabb szintű pedagógiai munkavégzésre törekednek. Ennek elérése érdekében folyamatosan képezik magukat. Ahol olyan dajkák segítik a nevelőmunkát, akik természetesnek tartják azt, ha nincs a környezet tisztán tartásában feladatuk, akkor a gyermekek között tevékenykedve segítik az óvónő munkáját. Ahol a szervezeti egység és kultúra egymás tiszteletén, elfogadásán és megbecsülésén alapul, mely az emberi és szakmai kapcsolatokból táplálkozik Ahol olyan kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló jó kapcsolat alakul ki a szülőkkel, melyben érvényesülnek a jogok és kötelességek. Olyan pedagógiai munkát szeretnénk: Ahol a csoportjaink által vállalt profilok hatékony nevelést eredményeznek. Ahol megvalósíthatóvá válik a személyi feltételek teljesülésével Az egy nyelv, egy személy német nyelvi program bevezetése. IV. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ELVEI IV. 1. Humán erőforrás Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó minta a gyermek számára. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az intézmény teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Személyisége elfogadó, támogató, mintaértékű a gyermekek számára. Az óvoda működését segítő dajka, munkáját teljes összhangban végzi az óvodapedagógussal, illetve a gyermekcsoporttal, hozzájárulva ezzel a gyermekek eredményes óvodai neveléséhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli, mely szakembereket a Radó Tibor Egységes Módszertani Központ, utazó tanári szolgálata biztosítja intézményünknek. 7
Pedagógusainknak, dolgozóinknak feladata, hogy az intézményünkbe járó eltérő kultúrájú (migráns) gyermekek nevelésében lehetőséget teremtsenek ahhoz arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvoda hivatalos elnevezése: Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 9021 Győr, Árpád út 15. Telefon: 96/322 743 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Telefon: 96/500-289 Az intézmény, jellemző adatai: Az óvodai férőhely száma: 107 fő Csoportszobák száma: 4 Az óvoda személyi feltételei: Az óvodában dolgozó közalkalmazottak száma: Felsőfokú végzettségű, főállású óvónők száma: Pedagógiai munkát segítő főállású, szakképzett dajka: Pedagógiai munkát segítő szakképzetlen dajka: Pedagógiai asszisztens: 13 fő 8 fő 3 fő 1 fő 1 fő IV.1.1. Óvodapedagógusaink egyéb képzettségei Középfokú német nyelvvizsga: Német nemzetiségi óvodapedagógus Tanulási nehézségek vizsgálata és megelőzése: Fejlesztőpedagógus: /szakvizsga/ Gyógypedagógus /TANAK/ egyetemi végzettség Vezető óvodapedagógus: /szakvizsga/ Általános ápoló és asszisztens: 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő Óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai: Óvodapedagógusaink a hét évenként kötelező továbbképzéseken, a csoportprofiloknak és a tehetségfejlesztési programban megfogalmazott irányultságainknak, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű fejlesztésére helyezve a hangsúlyt, szereztek képesítéseket: - Játszóház vezető, szabadidő szervező 3 fő - Korszerű módszerek, technikák a vizuális nevelésben 3 fő - Környezetismereti fejlesztő játékok 2 fő - Matematikai fejlesztő játékok 2 fő A továbbképzésen elsajátított elméleti ismeretekről a kollégák nevelőtestületi értekezletek keretén belül számolnak be, a nevelőtestületnek. Az ismeretek gyakorlati része beépül a csoportok mindennapi nevelőmunkájába. 8
IV.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, berendezési tárgyait úgy alakították ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, biztosítva egészségük megőrzését, egészséges fejlődésüket. A tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhető módon helyeztük el, ügyelve a biztonságukra. A felnőtt dolgozóink számára megfelelő higiénés és munkakörnyezetet biztosítunk. A szülők fogadására a nevelői szoba áll rendelkezésre. Az óvoda épületének főbb adatai Az intézmény építésének éve: 1970 Az épület felújítása: 1988 Teljes telekterület: 1789 m 2 Beépített terület: 302,22 m 2 Játszóudvar: 2140,46 m 2 Műszaki adatok: Egy emeletes, blokkos szerkezetű, lapos tetős, közművesített, távfűtéses, egyedi meleg víz ellátású épület Helyiségek Eszköz Mennyiségi mutatók Megjegyzés Csoportszoba 4 Tornaszoba 0 nincs Játszóudvar 1 Vezetői iroda 1 Vezető helyettesi iroda 0 Nincs fejlesztőszoba 1 Nevelői szoba 1 Orvosi szoba 1 Gyermeköltöző 4 Gyermekmosdó; WC 4 Felnőtt öltöző 1 Melegítő konyha 1 Tálaló, mosogató, felnőtt 1 étkező Felnőtt mosdó 1 Felnőtt WC 2 Mosléktároló 1 Egyéb raktár 1 Szertár 1 Intézményünket a belvárosban lakó, és dolgozó szülők választják gyermekeik számára. Központi elhelyezkedésünknek köszönhetően, azonban a város különböző pontjain dolgozó 9
szülők is szívesen bízzák gyermekeik nevelését óvodánkra. Az átutazó forgalom miatt a gyermekeink többsége körzeten kívüli. IV. 3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. IV.3.1. Napirend A gyermekeink egészséges fejlődését, fejlesztését a megfelelően összeállított napirend és heti-rend biztosítja, a megfelelő időtartamú és párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend rugalmasan igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, szokásokhoz, igényekhez, programokhoz. A napirend rugalmas biztosítását az óvónő és a dajka összehangolt munkája eredményezi. Az óvónő és a csoport dajkája minden reggel átbeszélik az aznapi teendőket, ennek megfelelően szervezik a csoport napi életét. A napirend összeállításánál igyekeztünk az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását biztosítani, szem előtt tartva a gyermek életkori sajátosságából adódó játék kitüntetett szerepét. A megfelelő játékidő biztosításán túl, fontos kellő időt fordítani a gondozási, táplálkozási, higiéniai szükségletek kielégítésére. A gyermekek délutáni pihenése, élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a kisebbeknél 2 óra, a nagyobbaknál 1,5 óra. A legnagyobbaknál a tanév végéhez közeledve meg is szüntethető. Az óvodában négy csoport működik. Az óvodapedagógusok maguk dolgozzák ki, - emeletenként - összehangolva a gyermekek fejlődésének, szükségleteinek, illetve a csoportok zavartalan működésének leginkább megfelelő napirendet. Az étkezések, a pihenés időpontja kötött, a többi tevékenység rugalmasan szervezhető. A napirend kialakításának általános szempontjai óvodánkban: A napirendet rugalmasan alakítjuk a programokhoz. - Figyelembe vesszük az óvodai nyitva tartás időkeretét. - Figyelembe vesszük a gyermekek életkorát - Figyelembe vesszük a játékidő kitüntetett szerepét a gyermeki személyiség fejlődésében. - Az évszakok kínálta tapasztalatszerzési lehetőségeket. - A gyermekek egyéni szükségleteit. - Ügyelünk az egészséges életkörülmények, szokásrend kialakításához szükséges feltételek megteremtésére, ennek megvalósulására az óvodai élet teljes időtartama alatt. - A gyermekek étkezési, és higiéniai szokásait. - Az életkori sajátosságaikból eredő alvásigényét. 10
IV.3.2. Heti-rend - A napirendben kellő időt szeretnénk biztosítani a kiemelt nevelési területeken történő tevékenykedésre tapasztalatszerzésre. - Rendszeres úszásoktatáson való résvétel a nagyobb korcsoportoknak. - Ovifoci klub rendezvényeken való részvétel - Rendszeres játék az óvoda udvarán, Időjárástól függően az óvodai tevékenységek szabadban történő megvalósulása: játék; alvás; étkezés; kezdeményezések - Élményszerző séták, kirándulások a természetbe. - Ismeretek, tapasztalatok szerzése az élménypedagógia módszereivel és eszközeivel - projekteken keresztül. A programunkban a 3 7 éves korosztálynál a játékot tekintjük a gyermeki tapasztalat és ismeretszerzés legfontosabb tevékenységi formájának, mert személyiségformáló hatásán túl ez a tevékenységi forma a legalkalmasabb az új ismeretek átadására, a tanulásra. Az élménypedagógia eszközeit segítségül hívva évszakok köré csoportosított projektek keretén belül sajátítják el a gyermekek az ismereteket. Nagycsoportban rendszerező jellegű, foglalkozásokat is beiktatunk, az óvoda iskola átmenet zavartalan biztosítása érdekében. Heti-rend kialakításának általánosa szempontjai: 3-4 évesek: - A gyermeki tevékenykedtetés középpontba állítása - A gyermekek érdeklődésére épített ismeretek nyújtása - A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vétele - A tevékenységek közötti harmonikus arányok figyelembe vétele - A gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele, differenciált fejlesztés - Projektpedagógia módszereinek alkalmazása - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. /nincs játékelrakás, az óvónő által kezdeményezett tevékenység után visszatérnek a játékukhoz./ Kötelező tevékenység: Játékba integrált tanulás: - Mindennapos mese- vers, dramatikus játék - Mindennapos testnevelés - Heti egy alkalommal tornaruhás torna Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket. 11
- A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 10 15 perc. 4-5 évesek - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. Kötelező tevékenység: - Mindennapos mese- vers, dramatikus játék - Mindennapos testnevelés - Heti egy alkalommal tornaruhás torna Játékba integrált tanulás: Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket. - matematikai tartalmú ismereteket - A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 15 20 perc. 5-6-7 évesek - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. Ebben az életkorban már szükségesnek tartjuk, hogy bizonyos rendszerességgel, egy egy projekt lezárásának alkalmával, a gyermekek kötött formában szervezett tevékenységekben vegyenek részt, hogy ne okozzon számukra nehézséget az iskolai életmód megkezdése. Kötelező tevékenység: Játékba integrált tanulás: - Mindennapos mese- vers, dramatikus játék - Mindennapos testnevelés - Heti egy alkalommal tornaruhás torna, úszás, Ovifoci - Az aktuális projekt zárása alkalmával szervezett kötött tevékenység Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket. - matematikai tartalmú ismereteket 12
- A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 25 30 perc. IV.3.4. Az óvodai nevelés tervezése A nevelési programunkban kitűzött célok és feladatok az óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósulnak meg. Az óvodai nevelésünket a fenntartó által jóváhagyott nevelési program: A Belvárosi Óvoda Nevelési Programja alapján tervezzük, szervezzük, és valósítjuk meg az óvodapedagógusok jelenlétében és közreműködésével. A tudástartalmak tervezése a csoportnaplókba, évszakok köré csoportosítva 2 hetes projektekbe tervezetten történik. Gyermekeink fejlődésének nyomon követését a BGR-ből átvett dokumentumok alapján végezzük. V. PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Egészséges életmód alakítása, környezeti nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösség nevelés 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés V. 1. a. Az egészséges életmód alakítása Cél: a gyermekek testi, lelki fejlődésének elősegítése, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása Feladataink: - Gyermekek gondozása - Gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - Gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - Rendszeres testmozgásra, egészséges táplálkozásra nevelés - Étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, és megőrzés szokásainak alakítása. - Megfelelő szakemberek bevonásával szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása - egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; 13
Gondozás Az óvodai élet megszervezésében kiemelt szerepe van a gondozásnak. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködik a gondozást végző többi munkatárssal /dajka/. A gondozás, az óvodai nevelőmunka szerves része: biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását, megerősítését, az egészséges életmódot. Sajátos nevelési folyamat, amely feltétele az összes nevelési hatások pozitív érvényesülésének. A gondozás a testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiségük fejlődéséhez. A nevelőmunkák kiinduló pontja, a gyermek fejlődését elősegítő optimális óvodai környezet biztosítása. Az óvodába lépő gyermekek számára az új környezet a megszokottól való eltérő életfeltételeket jelent. Az életmódban bekövetkezett változás sokszor nem csak a gyermek pszichés, hanem ezzel összefüggésben, a testi állapotában is átmeneti zavart okozhat. Gyakran vezet étvágytalansághoz, álmatlansághoz. A különböző tüneteket nagy figyelemmel kell kezelni, a gyermeket nem szabad még a legfontosabb funkciók elvégzésére sem erőltetni, hiszen elsődlegesen az új környezetet kell megszoknia. A testi fejlődés egyéni sajátosságait minden gyermeknél figyelembe kell venni a gondozás során. A gyermek fejlődését csak az egyéni fejlettség alapján /mint a kiindulás alapja/ lehet értékelni. A gyermekek eredményes gondozása érdekében szorosan együtt működünk a családdal. Fontos, hogy a szülői ház kellő mértékben előkészítve segítse elő a gyermek érzelmi feloldódását az óvodai életbe történő beilleszkedéshez. Egészséges környezeti feltételek biztosítása Udvar: Célunk, hogy gyermekeink, minden évszakban, minél több időt tölthessenek az óvoda udvarán. Ennek érdekébe felszerelése a gyermekek életkorának megfelelően különféle tevékenységek végzésére alkalmas. EU komfortnak megfelelő mászókák hinták, napos és árnyékos rész, fedett homokozók, kisebb, nagyobb esztétikus fa épületek tagolják, illetve teszik változatossá gyermekeink számára. A tankertjeinkben közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerkedhetnek a növénytermesztéssel. Az óvoda helyiségei: Öltözők: az intézményünk négy csoportjának mindegyike mellett található egy egy öltözőrész, melyen a helyi sajátosságokból adódóan két két csoport osztozik. A gyermekeinknek saját jellel ellátott csukott szekrénykéje van. Csoportszobák: A fehérre meszelt falak, hatalmas ablakok kellő természetes fény beáramlását biztosítják a csoportszobákba. A berendezési tárgyak a gyermekek kényelmét, igényeit szolgálják. Ügyelünk arra, hogy természetes, jól tisztítható anyagokból készüljenek. Az elhelyezésüknél ügyelünk arra, hogy a gyermekek mozgásigényét, tevékenységeit ne befolyásolják. Minden csoportunkban EU komfortnak megfelelő fektetők biztosítják a gyermekek kényelmét. A helyiségek fűtését egyedi hőmérsékletszabályozóval ellátott radiátorok teszik optimálissá. A szellőztetés állandó és folyamatos a csoportokban, a résnyire nyitott bukóablakok által. 14
Mosdók: Minden csoportunknak önálló mosdórésze van, ahol saját jellel ellátott törölköző tartó, fogmosó polc /fogmosó pohár és kefe/, fésű tartó /fésű/ szolgálja a gyermekek higiéniás biztonságát. A dajkák heti egy alkalommal rendszeresen fertőtlenítik a fésűket. A mosdókat, WC-t igény szerint tisztítják. Mivel a WC-k együtt vannak a kézmosó kagylókkal, ezért a boxok elé szerelt esztétikus függönyökkel biztosítjuk az intim környezetet. A fertőzések elkerülése érdekében folyékony szappant használunk a kézmosáshoz. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A WC- t, mosdót önállóan, igény szerint használják. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyre teszik azokat. - Zsebkendőjüket önállóan, felszólítás nélkül használják köhögéskor, tüsszentésnél, igény szerint. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan mernek a tálból, öntenek a kancsóból. Rendeltetésének megfelelően használják az evőeszközöket. Használják a kést, villát. - Teljesen önállóan öltöznek, tudnak cipőt kötni és ruhát gombolni. Ruhájukat összehajtva rendben teszik a polcukra, ügyelnek saját külsejük rendezettségére. - Ügyelnek természeti és társadalmi környezetük tisztaságára és rendjére, az óvoda épületén belül és kívül: a szemetet vegyék fel, söpörjék össze, az eszközöket, játékokat használat után tegyék a helyére. - Napi rendszerességgel mozognak az óvoda udvarán, vagy a teremben, lehetőség szerint. - A SNI gyermekek a szülő, óvodapedagógus, vagy speciális segítséget nyújtó szakember által sajátítsák el azokat az ismereteket, melyek az életkoruknak megfelelő. V. 1. b. Egészség és környezeti nevelés alapelvei Cél: Környezettudatos magatartás megalapozása óvodás korban Feladataink: - Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás alakítása. - Energiatakarékosságra nevelés - Állatok, növények szeretetére, védelmére nevelés - Épített és természeti környezet óvása - Tanulmányi séták szervezése - Szülők, megfelelő szakemberek bevonása a munkába, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Egészséges életmód kialakítása Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása alapfeltétele a testi és szellemi fejlődésnek. Az étkezéseknek, illetve a pihenésnek kötött időpontja van, a tevékenységeket pedig a programoknak megfelelően alakítják a csoportok. 15
Különös figyelmet szentelünk a testileg fejletlenebb, gyengébb egészségű kisgyermekekre. Arra törekszünk, hogy a testi fejlődésben lemaradt gyermekek behozhassák hátrányukat, ezért odafigyelünk az egészségi állapotukra, táplálkozásukra. A fejlődésükkel kapcsolatos észrevételeinkről tájékoztatjuk a szülőt. Fontos feladatunknak tekintjük a megfelelő gondoskodást arról, hogy játék, munka, pihenés közben minden gyermeknek kényelmes helye és megfelelő mozgási lehetősége legyen. A féktelenség, erős zaj, lárma az idegrendszert fárasztja, a fejlődést gátolja, ezért a halk beszédre szoktatása a gyermekeknek, az óvodába lépés pillanatától kezdve feladata az óvónőnek és a dajkának. Testápolás: Biztosítania kell az állandó és rendszeres, szükség szerinti tisztálkodást, a gyermekek tisztaság iránti igényének a kialakulását. A testápolással járó tevékenység hozzájárul a gyermek és az óvónő, illetve a dajka közötti személyes jó kapcsolat kialakulásához. Minél kisebb a gyermek, annál inkább igényli a felnőtt segítségét. Az óvónő fokozatosan szoktatja hozzá a gyermeket az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve az önálló testápolási teendők elvégzésére. Rendkívül fontos, a gyermekek rendszeres, napi színtű tisztálkodása, fürdése, a bőr ápolása. Az óvodában a gyermekek folyóvízben, folyékony szappannal mosnak kezet WC használat után, étkezés előtt és után, valamint minden olyan tevékenységet követően, mely megkívánja. Hajápolás: Rendkívül fontos, a heti egyszeri hajmosás. Erre felhívjuk a szülő figyelmét. Az óvodában a gyermekeknek saját jellel ellátott fésűje van, melyet igény szerint - 3 4 éves korban az óvónő, dajka segítségével, nagyobb korban pedig önállóan használnak. A délutáni alvásidőt követően a kisebb gyermekek az óvónő, vagy dajka segítségével, a nagyobb gyermekek pedig önállóan fésülködnek. Rendezetlen hajjal, külsővel nem hagyja el kisgyermek az intézményünket. Körömápolás: A gyermekek körmeit rendszeresen ápolja a szülő. Az óvodában szappannal és körömkefével tisztítjuk bizonyos tevékenységek után. Fogak ápolása: Célunk, hogy a gyermekek szokjanak hozzá a rendszeres fogápoláshoz. Ennek jelentőségére a szülők figyelmét is felhívjuk a szülői értekezletek alkalmával. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk az ebéd utáni fogmosásra. Légzőszervek védelme: A füljárat és a dobhártya védelmében a helyes orrfújásra meg kell tanítani a gyermekeket. Az orrlégzésben gátolt gyermekekre különös gondot fordítunk. Táplálkozás: Az egészséges fejlődéshez, növekedéshez fontos, hogy a gyermekek egész évben, megkapják az optimális fejlődésükhöz szükséges tápanyagot, ásványi sókat, vitaminokat. Az egészséges táplálkozásuk biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az élelmiszert szállító konyhával való rendszeres konzultációt az étlap összeállítása során. Rendkívül fontos, hogy a nap folyamán a gyermekek kellő mennyiségű folyadékhoz jussanak, ezért a csoportszobán belül is /a higiéniás feltételek biztosítása mellett/ lehetőségük van víz fogyasztására. Rendszeresen iktatunk a gyermekink táplálkozásába zöldség és gyümölcsnapokat. Nagy figyelmet fordítunk a kulturált étkezés szokásainak elsajátítására. Gyermekeink szépen, esztétikusan terített asztalnál étkeznek. Fokozott figyelmet fordítunk az étkezés előtti 16
várakozási idő minimalizálására. A kulturált étkezés szokásait megtartva, derűs, légkörben, csendesen beszélgetve folyik az étkezés a csoportjainkban. Kiscsoportban minden gyermeknek annyi ételt adunk, amennyit kíván, és amennyit egyszerre el tud fogyasztani, a nagyobb gyermekek pedig igényeik szerint merítenek az ételből. Azoknak a kiscsoportos korú gyermekeknek, akiknél nehézségbe ütközik az önálló étkezés, a csoport felnőtt dolgozói segítséget nyújtanak. A lassan evő gyermeket nem sürgetjük, kellő időt adunk számukra a szükséges mennyiségű táplálék elfogyasztására. Az étkezésnél is alkalmazzuk az egyéni bánásmód elvét, hiszen a gyermekek különböző szociális környezetből érkeznek, eltérő adottságokkal. Öltözködés: A megfelelő ruházatban a gyermekek jól érzik magukat. Szülői értekezleteken nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy felhívjuk a szülők figyelmét a kényelmes, mozgást nem akadályozó ruhák használatára, gyermekeik évszaktól függő, réteges öltöztetésére. A gyerekek biztonsága érdekében kényelmes, bokát tartó cipő viselését javasoljuk. Az épületen belül gyermekeink váltócipőt viselnek, az évszaktól függetlenül. A testnevelés foglalkozásokhoz tornaruhába öltöznek a gyerekek. Mozgás: A gyermekek a mozgás által fejlődnek leginkább. A mozgásfejlesztést szolgálják a testnevelési foglalkozások és különösen a szabad levegőn szervezett mozgásos játékok. Az egyes korcsoportok mozgásigényét figyelembe véve, minél több, udvari játékot, tevékenységet tervezünk, szervezünk. A nagyobb gyermekeknek bonyolultabb szabályjátékokat ajánlunk, arra késztetjük őket, hogy maguk is kezdeményezzenek ilyeneket. Ilyenkor a gyermekek annyit mozognak, amennyire egyénileg képesek. A terem, udvar, tornaterem kínálta lehetőségeket kihasználva a gyermekek lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják mire képesek. A szabadon mozgó gyermekek megtanulnak, a környezet sokféleségében tájékozódni, és azokhoz megfelelő módon alkalmazkodni. Az önállóan kezdeményezett játékok olyan mozgásformákra ösztönzik a gyermeket, amelytől egyébként idegenkedne. A mozgás a gyermek számára a pihenés egyik formája. A séták, a kirándulások az élményhatáson kívül a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásuk fejlesztését is szolgálják. Nagycsoportos gyermekeinknek rendszeres lehetőséget biztosítunk szervezett úszásoktatáson, ovi focin való részvételen, valamint városi szervezésű sporttevékenységeken, mint például Óvodás Olimpia - korcsolyázás. A kiscsoportos gyermeket fokozatosan szoktatjuk a csoportos mozgáshoz. Nagyobb korcsoportokban is szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni terhelhetőségét. Pihenés: Az egészséges életritmus fontos része a pihenés. A nyugodt alvás feltétele az erős külső belső inger kiküszöbölése. Az alvás ideje alatt a csoportszobákban nyugalmat, csendet, a pihenést elősegítő kellemes hangulatot biztosítunk. A csoportszobát lefekvés előtt kiszellőztetjük, illetve az alvás ideje alatt is biztosítjuk a folyamatos friss levegőt. Nyáron biztosítjuk, gyermekeink számára a szabad levegőn történő alvást. Alvás idejére a gyermekekről levetjük a szoros, kényelmetlen ruhadarabokat. A takaróval úgy takarjuk be a gyermekeket, hogy alattuk is legyen. A kiscsoportos gyermekeknek segít az óvónő a lefekvésben. A nagyobb korcsoportot látogató gyermekek, fokozatosan tanulják meg a takaró hajtást, illetve a lefekvést. A cipőiket párosával rakják az ágyuk elé, a levetett ruhadarabokat pedig szépen összehajtva a székükön helyezik el. Az iskolába készülő gyermekek számára nem kötelező az alvás, a lefekvés a tanév végén. 17
A gyermekeknek egyénileg is más más az alvásigénye. A hosszabban alvó gyermekeket nem keltjük fel, megvárjuk, hogy önállóan ébredjenek, míg a kevesebb alvást igénylő kisgyermektől elvárjuk, hogy ne zavarják társaikat. Pihenés ideje alatt óvónő tartózkodik a csoportban. Levegőzés: A lehetőségekhez mérten minél több időt töltünk a szabad levegőn. A tavaszi, nyári, őszi hónapokban a tevékenységek nagy részét is az udvarra tervezzük. Télen a lehetőségeket és a hőmérsékletet figyelembe véve tartózkodunk a szabadban. Amennyiben a hőmérséklet - 10 alá hűl, inkább a nyitott ablak előtt szervez az óvónő, mozgásos játékot. A betegségből felgyógyult gyermeket, fokozatosan szoktatjuk a megerőltetőbb mozgásokhoz. Testedzés: A légfürdő az edzés legfontosabb formája. A légfürdő alapfeltétele, hogy a gyermekek télen, nyáron, nyirkos levegőben is sokat tartózkodjanak a szabadban. Ez által válnak edzetté a kisgyermekek. Az edzett gyermekek télen is jól bírják a szabadban való mozgásos játékokat, sétát. A víz edzőhatása intenzívebb a légfürdőnél. Nyáron gumimedencében fürdenek gyermekeink, illetve permetező locsolással fürdetjük őket. Fürdés után leszárítjuk, felöltöztetjük a gyermeket, majd mozgunk. Napfürdőt óvatosan alkalmazzuk, mivel igen erős hatása van. A túl erős napsugárzás árthat, ezért a reggeli és délelőtti órákban tartózkodunk a szabadban nyáron, megfelelő védettséget nyújtó napkrémmel kenjük a gyermekinket, illetve vászonsapka viseletét javasoljuk számukra a szabadban való tartózkodáshoz. A napsugárzás UV hatását napi szinten mérjük, és ennek megfelelően tartózkodunk a szabadban. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A gyermekek igényévé válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. - A saját személyük körüli higiénés teendőket önállóan végzik. - Felszólítás nélkül, igénynek megfelelően használják a papír zsebkendőt, a használat után, kezet mosnak. - Étkezés közbeni kulturáltan viselkednek. - Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használják. /kés, villa/ - Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőzzenek. Ruháikat szépen összehajtva teszik a szekrényükbe, cipőiket pedig párosával a jelük alá. - Igény szerint vetik le, illetve veszik fel ruhadarabokat, attól függően, hogy fáznak, vagy melegük van. - Az épületbe lépés előtt letörlik a lábukat, az ajtókat csendben csukják. - A bútorokkal, eszközökkel, játékokkal óvatosan bánnak. - Az épületbe lépéskor köszönnek a felnőtteknek és társaiknak. V. 2. Érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés alapelvei Cél: a gyermekeknek a családias, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, a pozitív érzelmek, társas kapcsolatok alakítása. A gyermekek egyéni képességeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normáinak figyelembe vételével. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés. Feladataink: 18
- Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. - Az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és az azt ápoló magatartásformák alakítása. Különösen fontos, hogy az óvodába lépő gyermeket pozitív érzelmi hatások érjék: különösen az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze érzelmi töltés jellemezze. - A gyermek szociális érzékenységének, erkölcsi, érzékenységének, én tudatának fejlesztése, valamint az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése. - Az emberek különbözőségének megértése, elfogadása - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerinti jó együttműködés az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. - A gyermek szokás- és normarendszerének a megalapozása. - A gyermek erkölcsi és szociális érzékenységének a fejlesztése - A gyermekek megismertetése a szűkebb és tágabb környezetével, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából mintaértékű óvodapedagógusi, illetve mintaértékű dolgozói kommunikáció és gyermekkel való bánásmód. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, ezen belül a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, illetve a nehezen szocializálható, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek speciális nevelése szükség szerint szakemberek bevonásával. Különös figyelmet szentelve a halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekekre. A családias légkör megvalósítását a gazdag programokkal, élményekkel dúsított óvodai élettel szeretnénk elérni. A SNI, valamint az elhanyagolt, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre az érdeklődést nem tanúsító kicsikre különös gondot fordítunk. A befogadó közösségben olyan érzelmi légkör kialakítására törekszünk, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. Személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a másság elfogadása, a különbözőség tolerálása. Az óvónői magatartás, mintaértékű a szocializációs folyamatban, ezért tevékenységünket úgy szabályozzuk, hogy irányítója és társai is legyünk a gyermeknek. Fontos feladatunknak tekintjük a pozitív kapcsolatok alakítását, különösen: a felnőtt felnőtt; óvodapedagógus gyermek; gyermek dajka; gyermek gyermek vonatkozásában. A gyermek közösséghez, társakhoz való viszonyát nagymértékben befolyásolja a mintaértékű felnőtti kommunikáció és a gyermekkel való bánásmód. 19
Óvónői feladataink: - Példamutató beszéd és magatartás - A gyermeki jogok biztosítása - A tevékenységek, eszközök változatos biztosítása - Az eltérő szükségletek figyelembe vétele. - Az egyéni képességek fejlesztése, erősítése. - A szorongó gyermekek oldása. - Pozitív magatartásformák erősítése. - Minden gyermekkel szemben elfogadó magatartás, szeretet. - A másság elfogadása. - Türelem, empátia, tolerancia. - Együttműködés a nevelési kérdésekben, szokásrendszer alakításában a csoportban együtt dolgozó felnőttek között, illetve a szülőkkel. - A félő, szorongó gyermekek felkarolása, a nem kívánatos magatartásformák fékezése. Az érzelmi nevelés egyik fontos feladatának tekintjük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetével való megismertetését, mely a hazafias nevelés, illetve később a hazafias magatartás és gondolkodás alapjává válik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Tudják óvodájuk nevét, címét, név szerint ismerik az óvodában dolgozó felnőtteket, pajtásaikat és név szerint számon tartják őket. - Ismerik, szeretik, megnevezik szűkebb és tágabb környezetükben található épületeket. - Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. - Konfliktus helyzetben egyezkedő magatartást tanúsítanak. - A közösség tagjaival együtt éreznek, egymásnak, és a kisebbeknek segítenek a felnőtt felszólítása nélkül is: öltözködésben, különböző feladatok végrehajtásában. Egymás munkájára vigyáznak, megbecsülik. Nem tépik, gyűrik össze, dobják szemétbe. - Az udvariassági formákat betartják: idősebb embereknek átadják a helyüket, a fiúk az ajtóban előre engedik a felnőtteket és a lányokat, a lányok a felnőtteket. Felszólítás nélkül köszönnek egymásnak, és a felnőtteknek. - A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, hellyel kínálják. - Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket, nem kiabálnak. - A közösségért szívesen dolgoznak, önként vállalnak apróbb megbízatásokat: szemét felszedés; asztalterítő hajtás; 20