Innovatív képesség a vajdasági kis és közepes vállalkozásokban

Innovatív képesség a vajdasági kis és közepes vállalkozásokban 1

Tartalom 1. A felmérés során alkalmazott módszertan 2. A válaszadók jellemzői 3. Az oktatás és tudás jelentősége a KKV-knál 4. Külső tényezők hatása a KKV-k innovatív képességére 5. Kreativitás és tolerancia a KKV-kban 6. Következtetések 2

1. A felmérés során alkalmazott módszertan A kutatásunk célja az volt, hogy egy kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva értékeljük a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő, a külön meghatározott feltételeknek megfelelő kis és közepes vállalkozások innovációs képességeit, illetve hajlandóságát. Külön figyelmet fordítottunk annak megállapítására, az oktatás és a tudás, illetve az oktatási intézmények és kutató intézetek megléte és működése milyen kapcsolatban áll és minként hat a vizsgált vállalkozásokra. Egy külön kérdéscsoport foglalkozott a cégekben tapasztalható kreativitás és tolerancia kérdésével. A felmérés egy tipizált kérdőív segítségével történt, kérdezőbiztosok közreműködésével. A válaszok túlnyomó részét az interjúk során gyűjtöttük be, míg a pénzügyi jellegű, illetve árbevételre vonatkozó adatokhoz a Cégnyilvántartó Ügynökség (Agencija za privredne registre) adatbázisa révén jutottunk hozzá. A kérdőív öt részből állt: 1. rész: előzetes kérdések annak ellenőrzésére, hogy a kérdezett cég eleget tesz-e a statisztikai minta feltételeinek 2. rész: általános kérdések a vállalkozás cégformájára, nagyságára, korára, tevékenységére és székhelyére vonatkozóan 3. rész: az oktatás és tudás területére vonatkozó kérdések 4. rész: az innováció jelenlétére vonatkozó kérdések 5. rész: a vállalkozóknál jelentkező kreativitásra és a toleranciára vonatkozó kérdések A statisztikai mintába kiindulásképpen mintegy 600 cég került be. Ezeknek az adatait három forrásból gyűjtöttük be: bankok ügyfélnyilvántartásából a Köztársasági Nyugdíjbiztosító adatbázisából saját adatbázisunkból Erre azért volt szükség, mivel a hivatalos Cégnyilvántartó Ügynökség adatbázisából csupán egyedi cégadatok hívhatók le. 3

Miután felvettük a kapcsolatot a kiválasztott cégekkel, az eredeti kör leszűkült olyképpen, hogy végül 400 cég jelent meg a feldolgozott mintában. Fontos szempont volt a kikérdezés során, hogy a kérdőívbe csakis a vállalkozásban magas beosztásban álló személy, tehát a tulajdonos és/vagy igazgató válaszai kerülhettek be. A kutatással felölelt cégeknek eleget kellett tenniük a következő előfeltételeknek: - a vállalat szervezeti formája korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság vagy egyéb gazdasági társulási forma, - a vállalatot 2009. január 1. előtt alapították, és rendelkezik legalább két teljes ügyviteli évvel, - a vállalatnak legkevesebb 2 alkalmazottja van, beleértve a tulajdonost is, amennyiben az részt vesz a cég irányításában és - a vállalat székhelye Vajdaság Autonóm Tartomány területén van. 2. A válaszadók jellemzői Az előző pontban leírt módon megvalósított kérdőíves felmérés eredményeinek kiértékelését a mintában szereplő vállalatok alábbi sajátosságainak elemzésével kezdtük: 2.1. A vállalkozások cégformája 2.2. A vállalkozások székhelye 2.3. A cégek nagysága a foglalkoztatottak száma szerint 2.4. A cég alapításának éve 2.5. A válaszadóknak a cégükben betöltött pozíciója 2.6. A vállalkozások fő tevékenysége 2.7. Az üzleti partnerek földrajzi helyzete 2.8. A foglalkoztatottak számának változása az iskolai végzettségük függvényében 2.9. A működés szempontjából jelentős változások az elmúlt három évben 4

Az általános adatokra vonatkozó kérdéseinkre a legtöbb esetben mind a 400 megkérdezett kis és közepes vállalkozás választ adott. 2.1. A vállalkozások cégformája Noha a kutatás módszertani megkötéseiben több cégforma is megjelenhetett a mintában, esetünkben mégis az a helyzet alakult ki, hogy a 400 megkeresett vállalkozás közül mindössze 4 volt közkereseti társaság (szerbül: ortačko društvo), míg a többi 396 cég mindegyike korlátolt felelősségű társaság (szerbül: društvo sa ograničenom odgovornošću). 2.2. A vállalkozások székhelye A kutatásba bekapcsolt vállalatok székhelyét illetően fontos szempont volt, hogy Vajdaság egész területét felöleljük, ugyanakkor a cégek legnagyobb része mégis azokból a gazdasági központokból kerüljön ki, ahol valóban nagyobb a vállalkozások koncentrációja. 1. ábra: A mintában szereplő vállalatok megoszlása a székhelyük szerint 5

Amint az jól látható az 1. ábrán, a vállalkozások legnagyobb része újvidéki (74 cég) vagy szabadkai (66 cég) székhelyű. Ezek a cégek alkotják a minta közel egynegyedét. Viszonylag sok vállalkozás van még Palánkáról (Bačka Palanka), Szávaszentdemeterről (Sremska Mitrovica), Kúláról, Pancsováról, Nagybecskerekről és Nagykikindáról is. 2.3. A cégek nagysága a foglalkoztatottak száma szerint Az előfeltételek értelmében a kutatásban megjelenő cégeknek legkevesebb két alkalmazottja kell, hogy legyen, beleértve a tulajdonost is, amennyiben az részt vesz a cég irányításában. 2. ábra: A foglalkoztatottak száma a kutatásban szereplő vállalkozásokban A 2. ábrán látható a cégek megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint. Ebből megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozásnak öttől kevesebb alkalmazottja van, miközben különösen alacsony azoknak a cégeknek a száma, amelyek legalább húsz személyt foglalkoztatnak. A cégeket csoportosíthatjuk is a foglalkoztatottak száma szerint: 1-4 foglalkoztatott: 154 5-9 foglalkoztatott: 94 6

10-19 foglalkoztatott: 78 20-49 foglalkoztatott: 47 50-től több foglalkoztatott: 27 2.4. A cég alapításának éve A vizsgált vállalkozásoknak a korukat tekintve eleget kellett tenniük annak a feltételnek, hogy 2009. január 1. előtt alapították őket, ugyanakkor rendelkezniük kell legalább két teljes ügyviteli évvel. 3. ábra: A vizsgált vállalatok alapításának éve A 3. ábra szemlélteti, hogy mely években hány céget alapítottak a kutatásban szereplő vállalkozások közül. Szembetűnő, hogy kimagaslóan a legtöbb cég, a minta 19%-a alapításának éve 1992. Ugyanakkor a megelőző két, és a következő egy évben is különösen sok cég alakult. Ennek hátterében az a jelenség áll, hogy a 90-es évek elején a törvényi szabályozás változása következtében számos, addig kisiparosként működő vállalkozó alapított céget, többek között a gazdasági lehetőségek jobb kihasználása végett. Ezek a vállalkozások nagyrészt szakmai alapon jöttek létre, és a menedzsmentjüket is a tudás, tapasztalat és szakmaiság jellemzi. Így volt lehetséges, 7

hogy a következő, igen nehéz éveket is átvészelték, és húsz év után is fenn tudtak maradni. Kisebb ugrás tapasztalható még a cégalapítások számát illetően 1998-ban, 2001-ben és 2004-ben is, ugyanakkor 1994-ben, 1996-ban és 2007-től jelentősen visszaesett a vállalkozói kedv. A cégeket csoportosíthatjuk koruk, illetve az alapításuk éve szerint: legfeljebb 5 éves: 19 6-10 éves: 82 11-15 éves: 86 16-20 éves: 148 legalább 21 éves: 65 2.5. A válaszadóknak a cégükben betöltött pozíciója A válaszadók jellemzőinek meghatározásakor külön kitérünk arra is, hogy a kérdőívet kitöltő személy milyen pozíciót tölt be a cégen belül, ugyanis kikötésként szabtuk meg, hogy ez a személy a tulajdonos vagy az igazgató/ügyvezető lehet. 4. ábra: A válaszadók megoszlása a cégükben betöltött pozíciójuk szerint 8

A diagramon jól látható, hogy a válaszadók közel 43%-a az adott cég tulajdonosa, egyben vezetője, menedzsere is, továbbá 9% a társtulajdonosok aránya. A cégekben vezető beosztásban alkalmazott személyek közül 16% ügyvezető, közel 14% felsőbb vezető, míg 18% középvezető. 2.6. A vállalkozások fő tevékenysége A vállalkozások tevékenységének meghatározásakor fontosnak tartottuk a cégek vezetőinek véleményét arról, hogy a vállalkozásuk számára melyek a legjelentősebb üzleti tevékenységek, illetve ezek a tevékenységek mely gazdasági szektorba sorolhatók. Ez amiatt volt fontos, mert sok esetben a cégek a bevételük jelentős részét nem azzal a tevékenységgel valósítják meg, amelyet a cég bejegyzésekor fő tevékenységként jelöltek meg. 5. ábra: A kutatással felölelt cégek fő üzleti tevékenységeinek megoszlása ágazatonként 9

Mivel a kutatásunk elsősorban az innovációra összpontosít, így nem meglepő, hogy a vizsgált cégek egyharmadának (135 a 400-ból) fő tevékenysége éppen az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek szektorába sorolható. Ugyancsak gyakoriak a gépgyártásban tevékenykedő vállalkozások (számuk 57), illetve a vegyi anyagok gyártásával foglalkozó cégek is (37). 6. ábra: A fő üzleti tevékenység hozzájárulása az összbevétel megvalósításához A 6. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a vajdasági kis és közepes vállalkozások nagy mértékben szakosítottak, hiszen a fő tevékenységükkel valósítják meg a bevételeik több, mint 90%-át. A kutatásba bevont cégek közül 360-ban nyilatkoztak így, miközben mindössze 5 vállalkozó állította, hogy a legfontosabb tevékenysége a bevételeinek csak kevesebb, mint felét biztosítja. 2.7. Az üzleti partnerek földrajzi helyzete A kérdőívvel arra is választ kerestünk, hogy a vállalkozások földrajzilag mely területen értékesítik termékeiket, illetve szolgáltatásaikat, valamint hogy mely területeken vannak a főbb beszállítóik. 10

7. ábra: A cégek üzleti partnereinek földrajzi helyzete A 7. ábra alapján a vizsgált cégek értékesítéseit elemezve azt láthatjuk, hogy a teljes eladásuk 85,5%-át Vajdaságban valósították meg, további 13,5% a szerbiai értékesítések részaránya, miközben a külföldi eladások mindössze 1%-ot tesznek ki. Hasonló a helyzet a beszerzési oldalon is, ugyanis a vajdasági kis és közepes vállalkozások beszállítóinak 79,7%-a ugyancsak vajdasági, 15,7%-a Szerbia más területein működik, és mindössze 4,6% a külföldi partnerek részesedése. A kérdőívben arra is választ kerestünk, hogy mekkora volt a cégek összbevétele 2009. és 2011. között, illetve mekkora volt az export részesedése az összbevételből. Azonban, mivel a kutatásba bevont cégek gyakorlatilag nem állnak üzleti kapcsolatban külföldi vállalkozásokkal, így a kivitel mértékének ismertetése is irrelevánssá válik. 2.8. A foglalkoztatottak számának változása az iskolai végzettségük függvényében A kérdőív általános részében ugyan szerepelt már egy kérdés a foglalkoztatottak számára vonatkozóan, azonban, mivel a kutatás témája a vállalkozásoknak a tudáshoz fűződő viszonya, így külön kérdéscsoporttal tértünk ki a foglalkoztatottak iskolai végzettségére. 11

A cégeknek választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy hány foglalkoztatottjuk volt felsőfokú, középfokú, alapfokú iskolai végzettséggel, valamint hány betanított munkásuk volt 2011-ben, továbbá hogy az egyes csoportok létszámában milyen változás történt az előző, 2010-es évhez viszonyítva. A kapott válaszokat a 8., 9., 10. és 11. ábra mutatja. 8. ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak számának változása 2010-2011. között A cégek 66%-ánál nem történt változás a felsőfokú, tehát egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak számában 2010. és 2011. között, a válaszadók 15%-ánál csökkent a számuk, míg mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy növelte a magasan képzett alkalmazottainak a számát. 10% nem tudott választ adni erre a kérdésre. 12

9. ábra: A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak számának változása 2010-2011. között A középfokú végzettségűek esetében, tehát akik érettségivel rendelkeznek, hasonlóan alakult a helyzet. A cégek 62%-ánál nem változott ezeknek a foglalkoztatottaknak a száma, 12,5%-uknál csökkent, és csak 5 cég esetében nőtt a számuk. Közel 25% azoknak az aránya, akik nem tudtak választ adni erre a kérdésre, vagy nincs adat róluk. 10. ábra: Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak számának változása 2010-2011. között 13

A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottaknál másként alakultak az arányok, mivel a cégek többségének nem voltak ilyen alkalmazottai (51% esetében nincs adat). Azok a vállalkozások közül, amelyek foglalkoztatnak képzetlen munkaerőt, a legtöbbnél csökkent a számuk (a válaszadók 24%-a), 9%-uknál nem történt számbeli változás, és csak 2,44% mondta azt, hogy nőtt az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottjainak száma. 11. ábra: A betanított képesítés nélküli foglalkoztatottak számának változása 2010-2011. között Külön rákérdeztünk a képesítés nélküli, betanított munkások számának alakulására is. A 11. ábrán látható, hogy a válaszadók 47,5%-ánál nem történt változás, 26% esetében csökkent és kevesebb, mint 2%-uknál nőtt a betanított munkások száma. Itt is a teljes minta közel egynegyedétől nem érkezett válasz. 2.9. A működés szempontjából jelentős változások az elmúlt három évben A mintában szereplő cégek alapvető jellemzőinek leírásához végül ki kell térni arra a kérdéscsoportra, mellyel meg kívántuk tudni, hogy a vizsgált vállalkozásokban történtek-e jelentősebb változások a 2009-2011. közötti időszakban. A kérdések az innovációs képesség vizsgálata szempontjából jelentős változásokra összepontosítanak. A 12., 13., 14., 15. és 16. ábrán látható az üzleti változásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszok megoszlása. 14

12. ábra: A forgalom 10%-ot meghaladó növekedése más vállalatokkal történő egyesülés következtében 2009-2011. közötti időszakban A kutatásba bevont cégek esetében gyakorlatilag alig történt vállalatok közötti egyesülés, illetve nem növekedett a forgalmuk ilyen okból kifolyólag. A válaszadók mindössze 11,75%-a nyilatkozta azt, hogy nőtt a forgalma 10%-ot meghaladóan más vállalatokkal történő egyesülés következtében, 64% nemleges választ adott, míg 24%- uktól nem érkezett válasz. 13. ábra: A forgalom 10%-ot meghaladó csökkenése a cég egy részének felszámolása következtében 2009-2011. közötti időszakban 15

Az üzleti változásokat illetően a következő kérdés azt firtatta, hogy sor került-e a forgalom 10%-ot meghaladó csökkenésére a cég egy részének felszámolása következtében. Itt 15% adott igenlő választ, 68,5% nem tapasztalt ilyen változást, 11,5% pedig nem tudott választ adni erre a kérdésre. 14. ábra: Tulajdonosváltás 2009-2011. közötti időszakban Egy vállalkozás szempontjából jelentős változást hozhat a tulajdonosváltás is. A kérdésünkre, hogy 2009. és 2011. között történt-e tulajdonosváltás a cégükben, négyből hárman nemmel válaszoltak, és csak 3,5% nyilatkozott úgy, hogy változott a cég tulajdonosa. Közel 19% az egyéb válaszok aránya. 16

15. ábra: Tőkeberuházás 2009-2011. közötti időszakban A kutatásba bevont cégek közül a vizsgált időszakban csak minden tízedik hajtott végre valamilyen tőkeberuházást. A vállalkozások 76,5%-ánál nem került sor nagyobb beruházására, 8,5%-uk pedig nem tudott választ adni erre a kérdésre. 16. ábra: Üzleti klaszterbe tömörülés 2009-2011. közötti időszakban Végül az innovációk iránti nyitottságot jól tükrözheti a különböző szakmai tömörülések, gazdasági klaszterek megléte, és az ezekhez történő csatlakozás. Mivel Vajdaságban még alig alakultak ilyen tömörülések, így nem meglepő, hogy a válaszadóknak mindössze 5%-a csatlakozott valamely klaszterhez a 2009. és 2011. 17

közötti években. Ezzel szemben 70% nem tagja klaszternek, a kérdezettek egynegyede pedig nem is tudott választ adni erre a kérdésre. 18

3. Az oktatás és tudás jelentősége a KKV-knál A kérdőíves kutatásunkban külön fejezetet szenteltünk annak, hogy a vállalkozók miként viszonyulnak a tudáshoz, képzéshez, oktatáshoz. A továbbiakban ezeknek a kérdéseknek a kiértékelése következik. Elsőként arra kerestük a választ, hogy a különböző tényezők milyen mértékben befolyásolták a vállalkozás megalapítását. A válaszadóknak tizennégy lehetséges tényezőt kellett értékelniük 1-től 5-ig, attól függően, hogy az adott tényező egyáltalán nem befolyásolta a vállalkozás megindításának döntését (ekkor az érték 1), bizonyos mértékben hatott rá, avagy az volt a legfontosabb szempont a cég megnyitásakor (ennek értéke 5). A lehetséges tényezők az alábbiak voltak: 1) Egy technológiai ötlet (új termék, szolgáltatás) jutott eszembe, feltaláltam egy új rendszert. 2) Észrevettem egy piaci keresletet, amelynek úgy gondoltam, hogy eleget tudnék tenni, ha időben lépnék. 3) Függetlenségre és szabadságra vágytam, meg akartam valósítani saját ötleteimet és álmaimat. 4) Meguntam a korábbi munkámat, változást szerettem volna. 5) Kellett a pénz, és azt gondoltam, vállalkozóként meg tudnám szerezni. 6) Hasznosítani akartam a családi és baráti kapcsolataimat egy vállalkozás keretében. 7) Szerencse csak úgy megtörtént! / A megfelelő helyen voltam a megfelelő időben. 8) Ki akartam használni a szakértelmemet és a korábbi munkatapasztalatomat egy saját vállalkozásban. 9) Más emberek tapasztalata alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet. 10) Középiskolai / Főiskolai tanfolyamok vagy tapasztalatok. 11) Otthonról akartam dolgozni. 19

12) Elvesztettem a korábbi munkámat, munkanélküli lettem. 13) Nyugdíjba mentem, majd elindítottam a vállalkozást. 14) A cél csak az volt, hogy tudjak számlát kiállítani. 17. ábra: A vállalkozás beindítását befolyásoló különböző tényezők hatása (1 nem befolyásolta, 5 leginkább befolyásolta) A 17. ábrán áttekinthető a fenti 14 lehetséges tényező hatása a vállalkozások beindítására. Jól látható, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben azért kezdtek vállalkozásba, mert függetlenségre és szabadságra vágytak (ennek átlagos pontértéke a legmagasabb, 3,9), felfedeztek egy piaci rést, amelyet ki szerettek volna elégíteni (ennek átlagértéke 3,8), vagy volt egy új ötletük, amit meg szerettek volna valósítani (3,7-es átlag). Megfigyelhető továbbá, hogy a legtöbb felsorolt tényező átlagosan 2,5- től magasabb osztályzatot kapott, vagyis legalább kis mértékben hatással volt az egyének döntésére. Ugyanakkor érdekes, hogy három olyan tényező, amely általában kihat arra, hogy valaki vállalkozást indítson, itt igen alacsony osztályzatot kapott. Így a nyugdíjas vállalkozók (1,4-es átlag), a kényszervállalkozók, akik munka nélkül maradtak (1,9) és azok, akik csak azért alapítanak céget, hogy számlát tudjanak kiállítani (2,0) ebben a mintában gyakorlatilag nem jelennek meg. Ennek kettős oka lehet: egyrészt az ilyen kényszervállalkozók általában nem gazdasági társaságot 20

hoznak létre, hanem egyéni vállalkozók lesznek, másrészt viszont körülük igen kevesen tudnak sikeresen fennmaradni évekkel a megalapításuk után. A vállalkozások létrehozásához kapcsolódott a következő kérdés is, melyben arra kerestük a választ, hogy a cég megalapításakor mekkora jelentőséget kapott egy-egy feladat. Itt is 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelni a következő tevékenységeket: 1) Gazdasági és üzleti tréningeken való részvétel 2) Szakmai képzéseken való részvétel 3) Szakmai tapasztalat és tudás gyűjtése 4) Általánosan elérhető tudás gyűjtése (könyvekből, internetről) 5) Konzultáció más vállalkozókkal 6) Jogi és adminisztrációs ismeretek gyűjtése a cégnyitással kapcsolatosan 7) Alaptőke biztosítása 8) Üzleti terv kidolgozása 18. ábra: A vállalkozás beindítását megelőző különböző tevékenységek jelentősége (1 nem volt jelentős, 5 nagyon fontos volt) 21

A 18. ábra arról tanúskodik, hogy a kutatással felölelt vállalkozásokban kifejezett mértékben megjelent a cégnyitást megelőző információgyűjtés iránti igény. Az előzőekben mondottakhoz hasonlóan leszűrhetjük, hogy mindazokban a vállalkozásokban, melyek több éven keresztül sikeresen fenn tudtak maradni, a cég beindítását egy átgondolt előkészület előzte meg. Így a válaszadók szinte mindegyike magasan értékelte az előzetes üzleti tervezés fontosságát, így lett a nyolcadik feladat átlagos értéke 4,1. Hasonlóan fontosnak tartották a szakmai tapasztalat és tudás gyűjtését (4,0). Ezzel szemben a legkevésbé fontos tevékenységként találjuk a szakmai képzéseken való részvételt és a konzultációt más vállalkozókkal. Ennek hátterében felismerhető ugyanaz az ok, amely miatt még nincsenek jelen a klaszterek sem Vajdaságban, ugyanis a vállalkozók még mindig nem tudnak együttműködni, és nem készek arra, hogy kölcsönösen segítsék egymást, mivel csak a versenytársat látják egymásban. A továbbiakban azokat a tényezőket kerestük, amelyek hátráltatták a vállalkozás beindítását. Itt tizennégy alternatívát kellett értékelniük a megkérdezetteknek aszerint, hogy az említett dolog problémát jelentett-e a cégnyitáskor vagy nem. Az értékelendő tevékenységek a következők voltak: 1) Az eredeti ötlet kifejtése, a részletek meghatározása 2) A technológiát / vállalkozást érintő személyes tudás hiánya 3) Az üzleti és gazdasági ismeretek hiánya 4) Az üzleti kapcsolatok kiépítése 5) Ügyfelek megkeresése, az ügyfélkör kiépítése 6) Jogi kérdések / papírmunka 7) Reklám / Marketing / A vállalkozás nevének meghatározása 8) A szükséges pénzügyi források biztosítása 9) Beszállni a túlzottan erős versenyben 10) A székhely és az iroda biztosítása, fejlesztése és felszerelése 11) A foglalkoztatottak megtalálása / képzése / betanítása 22

12) Az emberek irányítása és motiválása 13) A saját motiváció és a fegyelem hiánya 14) Félelem a kockázatvállalástól 19. ábra: Az adott tényezők mennyiben jelentettek problémát a vállalkozás indításakor (1 igen, 2 nem) A 19. ábrán láthatjuk, hogy a mintában szereplő vállalkozások számára az adott 14 lehetséges probléma közül 8 kifejezetten megjelent a cégük indításakor, mivel ezeknek az átlagos értéke 1,5 alatti, vagyis itt az igen válaszok voltak túlsúlyban. Ezek szerint a cégek számára problémaként jelentkezik az, hogy a már így is erős versenyhez kell csatlakozniuk, valamint hogy túl nagy a kockázat (mindkét esetben 1,2 az átlagos érték). Hasonlóan nagy problémaként élik meg az üzleti kapcsolatok és az ügyfélkör kiépítésének kérdését, az iroda felszerelését és az alkalmazottak vezetését (1,3-as osztályzat). Ugyanakkor a megkérdezettek szerint a legkevésbé jelentett problémát önmaguk motiválása abban, hogy véghez vigyék a céljuk megvalósítását. A továbbiakban a vállalkozásoknak az egyetemekhez fűződő kapcsolatát vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a cégek szerint mi az egyetemek szerepe a vállalkozások létrehozása terén. A hat megadott állítást kellett értékelni (1 egyáltalán nem értek egyet, 5 teljes mértékben egyetértek): 1) "Az egyetem kreatív légköre inspirálja az új vállalkozások létrejöttét." 23

2) "A képzések javítják a vállalkozók számára nélkülözhetetlen társadalmi és vezetői képességeket." 3) "A tanfolyamok biztosítják egy új vállalkozás indításához szükséges ismereteket." 4) "Az egyetemi barátságot és személyes kapcsolatok jelentős mértékben segítik a vállalkozások beindítását, és hozzájárulnak azok üzleti fellendüléséhez." 5) "Az egyetem segít befektetőket találni." 6) "Az egyetem aktívan támogatja az új cégek létrehozásának folyamatát." 20. ábra: Az egyetemek jelentősége a vállalkozások létrehozásában (1 egyáltalán nem értek egyet, 5 teljes mértékben egyetértek) A 20. ábrán látható, hogy miként értékelték a cégek az egyetemek szerepét a vállalkozások létrehozásában. Megfigyelhetjük, hogy a megkérdezettek összességében minden állítással egyetértettek, ugyanakkor az utolsó két kijelentés esetében volt a legtöbb negatív értékelés, vagyis sokan nem érzik úgy, hogy az egyetemek aktívan támogatnák az új cégek létrehozásának folyamatát (átlag 2,9-es értékelés), illetve hogy az egyetemek segítenének befektetőket találni (3,0). Tehát a vállalkozók szerint az egyetemeknek fontos szerepet kell játszaniuk a vállalkozói környezet fejlesztésében, még ha az jelenleg nincs is így maradéktalanul. 24

Egy vállalkozás elindításához és sikeres működtetéséhez mindenképpen tudásra van szükség. A felmérésben hatféle ismeretet kellett értékelniük a válaszadóknak aszerint, hogy mekkora azok jelentősége egy új vállalkozás indítása esetében. A következő tudásfajtákat kellett osztályozni a jelentőségük szerint (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos): Vállalkozói ismeretek Marketing ismeretek Pénzügyi ismeretek Üzleti terv készítésének ismerete Innováció menedzsment ismeretek Pályázati és projekt menedzsment ismeretek 21. ábra: A különböző fajta ismeretek jelentősége új vállalkozás indításakor (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) A 21. ábrán bemutatott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett vállalkozók mindezeket az ismereteket egyformán jelentősnek ítélték ahhoz, hogy valaki sikeresen tudjon vállalkozni. A pénzügyi ismereteket értékelték a legmagasabban (átlag 4,6-os osztályzat), míg a vezetői és pályázatokhoz kapcsolódó ismereteket a legalacsonyabban (4,2). 25

A következő kérdés is a tudással, ismeretszerzéssel foglalkozott. Itt azt szerettük volna megtudni, hogy a megkérdezett vállalkozók hogyan viszonyulnak bizonyos készségeik fejlesztéséhez. A felkínált kilenc területet kellet értékelniük aszerint, hogy azt korábban fejlesztették ugyan, de ma már nem (1), folyamatosan fejlesztik (2), vagy eddig nem fejlesztették, de a jövőben fejleszteni kívánják (3): Üzleti jog Vállalkozásfejlesztés (támogatások kis cégeknek) Üzleti tervezés Piac (szerkezet, trendek) Marketing Emberi erőforrások és foglalkoztatási kérdések Csapatépítés és fejlesztés Pénzügyi irányítás Finanszírozás biztosítása 22. ábra: Részképességek fejlesztése a vállalkozásokban (1 korábban fejlesztették, de ma már nem, 2 folyamatosan fejlesztik, 3 eddig nem 26

fejlesztették, de a jövőben fejleszteni kívánják, DK nem tudják, NA nincs adat) A 22. ábráról leolvasható, hogy a kutatásba bevont cégek legnagyobb része már most is folyamatosan képzi magát a megnevezett területeken, miközben minden esetben 10% alatti azoknak az aránya, akik mindeddig nem foglalkoztak ezekkel az ismeretekkel. Ebből megállapítható, hogy a vajdasági cégekben meg van a hajlandóság arra, hogy a vállalkozók folyamatosan képezzék magukat, csupán az a kérdés, hogy ki tudja biztosítani számukra a szükséges tudást. Azt vizsgálva, hogy mekkora az oktatás és a tudás jelentősége a vajdasági KKV-knál, végül arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozás vezetőinek körében mekkora a nyitottság a tanulás, a képességek fejlesztése iránt. Itt is a felkínált területeket kellett értékelni aszerint, hogy azt korábban fejlesztették ugyan, de ma már nem (1), folyamatosan fejlesztik (2), vagy eddig nem fejlesztették, de a jövőben fejleszteni kívánják (3). A következő készségekre voltunk kíváncsiak: Kreatív gondolkodási készség Problémamegoldó készség Döntéshozó készség Kommunikációs és prezentációs készség Tárgyalási és meggyőzési készség Vezetői készség Csapatmunka készség Hálózatépítési készség 27

23. ábra: A vezetők készségeinek fejlesztése a vállalkozásokban (1 korábban fejlesztették, de ma már nem, 2 folyamatosan fejlesztik, 3 eddig nem fejlesztették, de a jövőben fejleszteni kívánják, DK nem tudják, NA nincs adat) A 23. ábra tanúsága szerint a mintában szereplő vállalkozások többségében kifejezett a hajlandóság arra, hogy a vezetők fejlesszék különböző készségeiket. Mind a nyolc felsorolt készség esetében a válaszadóknak több, mint a kétharmada úgy nyilatkozott, hogy már most is folyamatosan fejlesztik ezeket a képességeiket, miközben alig 10%- nyi azoknak az aránya, akik már nem foglalkoznak ezzel, vagy pedig nem adtak választ a kérdésre. 28

4. Külső tényezők hatása a KKV-k innovatív képességére A kérdőívünk negyedik részében a kis és közepes vállalkozásoknak az innovációhoz fűződő viszonyát vizsgáltuk a rájuk ható külső tényezők függvényében. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a kutatás során az innováció fogalma alatt nem kizárólag a termékfejlesztést értettük. A kibővített értelmezés szerint az innovációnak számít: - egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás, és / vagy - az áruk vagy szolgáltatások előállításakor vagy értékesítésekor alkalmazott új eljárások - egy új marketing-módszer, vagy - stratégiai szintű változások a szervezetben és a gyakorlatban. A vállalkozások innovációs képességeinek pontosabb vizsgálata előtt kiszűrtük azokat a cégeket, melyekben történt valamilyen újítás a megelőző három évben. 24. ábra: Történt-e innováció a vállalkozásban az elmúlt három évben (2009-2011)? 29

A kérdésre, hogy történt-e valamilyen innováció a vállalkozást illetően a megelőző három évben, vagyis 2009. és 2011. között, a megkérdezett 400 cég közül mindössze minden harmadik adott pozitív választ. A cégek 45%-ánál nem került sor semminemű újításra, közel egyötödük pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Azoknál a válaszadóknál, akiknél sor került innovációra a megelőző három évben, a következő kérdések ezeknek az újításoknak a jellegét firtatták. A 25., 26. és 27. ábra mutatja, milyen fajta innovációra került sor, illetve azt is, hogy az csak a cégen belül számított újdonságnak, vagy a piacon is. 25. ábra: Innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek Azok a cégek közül, akik az előző kérdésben igennel válaszoltak arra, hogy történt-e náluk valamilyen újítás, több mint 120-an (45,6%) állították, hogy új vagy jelentősen továbbfejlesztett terméket dobtak piacra, 25,3% esetében ez a termék a piacon is újnak számított, 20,3%-nál viszont csak a cégen belül minősült újdonságnak. A cégek közel felénél az elmúlt három év innovációi nem termékfejlesztésben nyilvánultak meg. 30

26. ábra: Innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatások Az innovációban érintett cégek közül 46,2%-nál történtek újítások a szolgáltatások terén. 27. ábra: Innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett eljárások a termékek vagy szolgáltatások előállításakor vagy értékesítésekor Az előző két újítási formához hasonlóan a továbbfejlesztett termelési vagy értékesítési eljárásokkal is a válaszadó cégek közel felénél, 48,8%-ánál találkozhatunk. 31

A következő kérdések is az innováció különböző lehetséges formáira vonatkoztak. A 28., 29., 30. és 31. ábrán látható, hogyan oszlott meg a cégek száma az alapján, hogy sor került-e náluk új vagy jelentősen továbbfejlesztett vállalati stratégia bevezetésére (a cégek 10,15%-ánál igen, lásd 28. ábra), új vezetői technikák alkalmazására, mint pl. a Just-in-Time (a válaszadók 22,56%-ánál igen, lásd 29. ábra), lényegi változásokra a szervezeti struktúrát illetően (itt 24,06% a pozitív válaszok aránya, lásd 30. ábra), illetve változott-e a marketing koncepció vagy az értékesítési stratégia (34,21% esetében volt ilyen változás, lásd 31. ábra). 28. ábra: Innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett vállalati stratégia bevezetés 32

29. ábra: Innováció új vezetői technikák alkalmazása 30. ábra: Innováció lényegi változások a szervezeti struktúrát illetően 33

31. ábra: Innováció megváltozott marketing koncepció vagy értékesítési stratégia Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi négy lehetséges innováció közül a marketing stratégia változása a cégek egyharmadát érintette, minden negyedik cégnél változott a szervezeti struktúra, illetve ennyien kezdtek új vezetői technikákat alkalmazni, míg a vállalati stratégia változása csak minden tizedik vállalkozást érintette. A folytatásban arra kerestük a választ, hogy az innovációban érintett cégek közül hányan vettek részt az utóbbi három évben az újításokhoz kapcsolódó különféle tevékenységekben: Cégen belüli kutatás és fejlesztés (a cégen belül végzett kreatív munka, amely bővíti a termékek, szolgáltatások vagy folyamatok javításához szükséges ismereteket) Külső kutatás és fejlesztés igénybevétele (azonos a fenti tevékenységekkel, csak más vállalkozások, magán vagy állami kutatási szervezetek által végrehajtva, az eredményeket a cég megvásárolja) Innovációhoz szükséges gépek, berendezések és szoftverek beszerzése (korszerű gépek, számítógépes hardver és szoftver) 34

Külső tudás megszerzése (szabadalmak és nem szabadalmazott találmányok, know-how és más típusú tudás vásárlása más vállalkozásoktól vagy szervezetektől) Képzés innovációs tevékenységek végzése érdekében (a személyzet külső vagy belső képzése, kifejezetten az innovációk fejlesztése és/vagy bevezetése céljából) 32. ábra: A vállalkozások bekacsolódása különböző innovatív tevékenységekbe (1 nem vett benne részt, 5 erőteljesen bekapcsolódott) Amint azt a 32. ábra mutatja, azoknak a vállalkozásoknak a körében, melyeknél történt valamilyen innováció az előző három évben, a legkifejezettebb tevékenység az innovációhoz szükséges gépek, berendezések és szoftverek beszerzése terén nyilvánult meg (átlagos értékelése 3,68), míg a felkínált lehetőségek közül a szabadalmak vásárlása volt a legkevésbé jellemző (átlagos értéke 2,13). Külön kérdés keretében firtattuk, hogy a cégeknek volt-e már szabadalmi kérelmük, regisztráltak-e ipari tervet vagy védjegyet, illetve készítettek-e szerzői jog alá eső anyagokat. Az erre adott válaszok megoszlása a 33. ábrán látható. 35

33. ábra: A cégek intellektuális tulajdona (1 van, 2 nincs) A megkérdezett cégek körében elenyésző azoknak a száma, amelyek rendelkeznek intellektuális tulajdonnak minősülő értékekkel, mivel mind a négy forma esetében a cégek túlnyomó többsége nemleges választ adott. A kutatásban részt vevő vállalkozásoknak értékelniük kellett 1-től 5-ig azokat a tényezőket, melyek befolyásolták őket az újításra vonatkozó döntésük meghozatalában (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos). A következő tíz lehetséges motiváló tényezőt kellett osztályozni: 1) A felkínált termékek vagy szolgáltatások skálájának bővítése 2) Új piacokra való belépés 3) A piaci részesedés növelése 4) Az áruk vagy szolgáltatások minőségének javítása 5) Az áruk vagy szolgáltatások előállítása kapacitásának, hatékonyságának növelése 6) Az egységnyi költségek csökkentése 36

7) Egészségvédelem és biztonság javítása 8) Termékek, eljárások környezetbaráttá tétele 9) Az elavult termékek és eljárások cseréje 10) Megfelelés a törvényes előírásoknak 34. ábra: Az innovációt ösztönző tényezők jelentősége (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) A vizsgált cégek körében a megadott ösztönző tényezők közül legkifejezettebbek a termékskála bővítésének igénye (átlag 4,18-as értékelés), a minőség javítása (4,18), az idejétmúlt termékek kiiktatása (4,12) és a törvényes előírások által támasztott követelmények (4,02) voltak. A legkevésbé jelentősek az egészséget és biztonságot célzó újítások lettek (3,28). A különféle külső tényezők, amelyek kihatnak egy KKV innovációs képességére, leginkább a közvetlen kapcsolatok útján tudják kifejteni hatásukat. Ezért tartottuk szükségesnek megvizsgálni, hogy a vajdasági vállalkozásoknak kikkel milyen az együttműködése. A következő ábrákon az látható, hogy a kutatásba bevont vállalatoknak vannak-e innovációhoz köthető kapcsolatai a régión belül, az ország 37

más részein vagy a külföldön működő beszállítókkal (35. ábra), ügyfelekkel (36. ábra), konkurens kisvállalatokkal (37. ábra), egyazon iparágban működő nagyvállalatokkal (38. ábra), magán kutatóintézetekkel, laboratóriumokkal (39. ábra), egyetemekkel és más felsőoktatási intézményekkel (40. ábra), állami kutatóintézetekkel (41. ábra), és végül fejlesztési és technológiai központokkal, fejlesztési ügynökségekkel (42. ábra). 35. ábra: Együttműködés az innováció terén a beszállítókkal 36. ábra: Együttműködés az innováció terén az ügyfelekkel 38

37. ábra: Együttműködés az innováció terén a konkurens kisvállalatokkal 38. ábra: Együttműködés az innováció terén az ugyanazon iparágban működő nagyvállalatokkal 39

39. ábra: Együttműködés az innováció terén a magán kutatóintézetekkel, laboratóriumokkal 40. ábra: Együttműködés az innováció terén az egyetemekkel és más felsőoktatási intézményekkel 40

41. ábra: Együttműködés az innováció terén az állami kutatóintézetekkel 42. ábra: Együttműködés az innováció terén a fejlesztési és technológiai központokkal, fejlesztési ügynökségekkel Az ábrákon feltüntetett adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az innováció terén megvalósuló együttműködés a legkevésbé kifejezett az állami kutatóintézetekkel (4% körüli), valamint a fejlesztési és technológiai központokkal, fejlesztési 41

ügynökségekkel (valamivel több, mint 7%). Ezzel szemben, a megkérdezett vállalatok jól együttműködnek a beszállítóikkal, az ügyfeleikkel és a magán kutatóintézetekkel (mindhárom esetben 30% körüli az együttműködők aránya). A külföldi partnerek is a beszállítók és az ügyfelek körében a leggyakoribbak, ugyanakkor a megkérdezett vállalkozások a régión belül működő partnereikkel tartják fenn a legtöbb kapcsolatot. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a vajdasági vállalkozások többsége (több, mint 45%-a) gyakorlatilag elszigetelten működik. Nincs együttműködése az állami intézményekkel, az egyetemekkel és a nagyvállalatokkal. Ilyen körülmények között nincs is lehetőségük találkozni a különféle innovációkkal. A folytatásban azokat a külső tényezőket vettük számba, amelyek akadályozhatták a cégeket az innovációhoz kapcsolódó tevékenységeik végzésében. A kérdésben a megadott tizenkét lehetséges tényezőt kellet értékelniük 1-től 5-ig, aszerint, hogy azok az elmúlt három évben mekkora szerepet játszottak az újítások hátráltatásában (1 nem játszottak szerepet, 5 nagyban befolyásolták). A lehetséges gátló tényezők a következők voltak: 1) Túl magas közvetlen innovációs költségek 2) Pénzügyi háttér hozzáférhetősége vagy hiánya 3) A szakképzett munkaerő hiánya 4) Szervezeti merevség (belső ellenállás, hosszú adminisztratív és jóváhagyási folyamat) 5) Információ hiánya a technológiáról 6) Információ hiánya a piacokról 7) Már bejáródott vállalkozások uralta piac 8) Bizonytalan kereslet az innovatív termékek és szolgáltatások iránt 9) A helyi önkormányzatok pénzügyi, műszaki támogatásának hiánya 10) EU-s, állami vagy kormányzati előírások 11) A közelmúlt gazdasági fejleményei (pl. recesszió) 12) Az infrastruktúra (műszaki) hiánya 42

43. ábra: Külső tényezők, melyek gátolhatták az innovatív tevékenységeket (1 nem játszottak szerepet, 5 nagyban befolyásolták) A 43. ábrán látható, hogy a megkérdezett cégek miként élték meg az említett tényezőknek a hatását. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a túl magas költségek jelentették a legkifejezettebb akadályt (átlagos értékelése 3,96), továbbá gyakori probléma volt a gazdasági válság (3,73) és a pénzügyi háttér hiánya is (3,67). A megadott lehetséges problémák közül a válaszadók a bizonytalan kereslettel szembesültek legkevésbé (3,12), habár még ennek a tényezőnek is igen magas a befolyása. A megkérdezett kis és közepes vállalkozásoknak arról is nyilatkozniuk kellett, hogy az egyes információs források mekkora szerepet játszanak a cégük innovatív tevékenységeiben (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos). A következő információs csatornákat kellett értékelniük: 1) Informális kapcsolatok (család, barátok, egykori kollégák stb.) 2) Kollégák, dokumentumok stb. a cégen belül 3) A berendezések, anyagok, szolgáltatások vagy szoftverek beszállítói 4) Ügyfelek vagy vásárlók 43

5) Versenytársak vagy más vállalkozások az iparban 6) Tanácsadók, kereskedelmi bankok vagy magán K + F intézmények 7) Egyetemek vagy más oktatási intézmények 8) Kormányzati vagy állami kutatóintézetek 9) Regionális fejlesztési ügynökségek 10) Konferenciák, vásárok, kiállítások 11) Szakmai és iparági szövetségek 12) Műszaki, ipari vagy szolgáltatási követelmények 13) Tudományos folyóiratok és kereskedelmi / műszaki kiadványok 44. ábra: Az információs csatornák jelentősége (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) A 44. ábrán megfigyelhető, hogy a vizsgálatban részt vevő cégek leginkább az ügyfeleiktől érkező információk alapján kezdenek innovatív tevékenységekbe (átlagos értékelés 4,36). Hasonlóan fontos szerep jut a konferenciáknak, vásároknak és szakmai kiállításoknak is. Ugyanakkor a megnevezett információs csatornák közül éppen az egyetemekkel és más oktatási intézményekkel a leggyengébb a vállalkozások kommunikációja (2,98). 44

45

5. Kreativitás és tolerancia a KKV-kban A kérdőívünk utolsó részében a vállalkozók kreativitásával foglalkoztunk, hiszen az újítások megvalósításához elengedhetetlen a kellően kreatív szakembergárda. Ugyanakkor éppen a megfelelő munkatársak kiválasztásának folyamatában játszhat szerepet, hogy milyen előítéletek jellemzik a munkaadókat, illetve hogy mennyire toleránsak a különböző csoportokkal szemben. Általános elképzelés, hogy leginkább az egyetemek és más oktatási intézmények a kreativitás kútfői, tehát a cégeknek együtt kellene működniük ezekkel az intézményekkel. Ezért kérdeztük meg a kutatásba bevont vállalkozásokat, hogy az elmúlt három évben volt-e együttműködésük valamely felsőoktatási intézménnyel, akár a régióban, akár az ország más részében vagy külföldön. 45. ábra: A vállalkozók együttműködése az egyetemekkel A 45. ábrán látható, hogy a megkérdezett cégek közül csak minden ötödik működött együtt valamely felsőoktatási intézménnyel 2009. és 2011. között, mégpedig 8,27% a régión belül, 7% külföldön és 2,26% az ország más részében. Elmondhatjuk, hogy kifejezetten magas azoknak a vállalkozásoknak a részaránya, akiknek nincs egyáltalán semmi kapcsolata az egyetemekkel. 46

A következő kérdés csak az ilyen együttműködésben részt vevő vállalkozásokra vonatkozott, és a kapcsolat jellegét firtatta. A lehetséges együttműködési formákat kellett értékelni egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1 egyáltalán nem értek egyet, 5 teljesen egyetértek): 1) Oktatási programok 2) Együttműködés a felsőoktatási intézményekben dolgozó magánszemélyekkel különböző projektek megvalósításán 3) Technológia bérbe vétele 4) A diákok bevonása tanulmányaik befejezése előtt 5) Diplomások foglalkoztatása 6) Tanácsadás 7) Részvétel szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon 8) Segítség pályázatírásban 9) Műszaki szakértői jelentések 10) Gazdasági és jogi szakértői jelentések 46. ábra: Az egyetemekkel való együttműködés lehetséges formái (1 egyáltalán nem értek egyet, 5 teljesen egyetértek) 47

Mindazok a cégek, amelyek az előző kérdésre pozitív választ adtak, tehát volt valamilyen együttműködésük az egyetemekkel, azok ezt az együttműködést sokrétűen valósították meg, hiszen a felkínált lehetőségek mindegyike legalább 3,5-ös átlagos értékelést kapott. Mégis a leggyakoribb az oktatási programokba történő bekapcsolódás (4,26) volt, továbbá a hallgatók bevonása a cég tevékenységébe (4,07). A cégek kreativitása érdekében nem csak az oktatási intézményekkel történő együttműködésre van szükség, hanem biztosítani kell vállalaton belül a megfelelő munkaerőt is. Ezért a megkeresett vállalkozóknak választ kellett adniuk, hogy a különböző, a foglalkoztatottak kreativitását biztosító készségek közül melyek fontosak a számukra (1 nem fontos, 5 nagyon fontos): 1) Probléma érzékenység 2) Innovatív kérdésfeltevés képessége 3) Lényeglátás képessége 4) Analízis és szintézis képességek 5) Legyenek nagyszerű ötletei 6) Rugalmas gondolkodás 7) Kognitív önellátás 8) Kommunikációs készségek 9) Kreativitás 10) Határozott fellépés 11) Nem sémákban történő gondolkodás 12) Együttműködési készség, csapatmunkára való alkalmasság 48

47. ábra: A foglalkoztatottak kiválasztásának szempontjai (1 nem fontos, 5 nagyon fontos) A 47. ábrán azt láthatjuk, hogy a megkérdezett vállalkozók szerint az a legfontosabb, hogy az alkalmazottak tudjanak együttműködni, csapatban dolgozni (4,92-es értékelés). Ugyanígy kiemelkedően fontosnak tartják a kreativitást (4,71) és a határozott fellépést (4,71). A felsorolt tulajdonságok közül a válaszadók számára legkevésbé jelentős az, hogy a munkavállaló képes legyen a lényeget látni, illetve kognitívan önellátó legyen, de ennek két tényezőnek az átlagos értékelése is közel 4- es. Vagyis megállapíthatjuk, hogy a vállalkozók elvárnák az alkalmazottaiktól, hogy a felsorolt feltételek mindegyikének feleljenek meg. A munkaadóknak nem csupán elvárásaik, de előítéleteik is lehetnek. Ezt vizsgáltuk az utolsó két kérdésben. Arra a kérdésünkre, hogy az alkalmazottaik között vannak-e a kisebbségekhez tartozó személyek, a vállalkozók szinte mindegyike igennel felelt (az átlag így lett alig több 1-től, lásd 48. ábra). Ugyanilyen eredmény született akkor is, amikor a hajlandóságukat firtattuk. A második kérdés azt vizsgálta, hogy vannak-e vagy lehetnének-e csökkent képességű alkalmazottaik, és a válaszoknál itt is túlsúlyban voltak az igenek (1,15 és 1,16 az átlag, lásd 48. és 49. ábra). A legnagyobb 49

intolerancia a homoszexuálisokkal szemben figyelhető meg, ugyanis itt a nagyobb számú negatív válasz hatására az egyensúly elmozdult (1,31 és 1,36), és a cégek egyharmada elutasítóan viszonyul ehhez a csoporthoz. 48. ábra: Foglalkoztat-e kisebbségi, csökkent képességű vagy homoszexuális személyt? (1 igen, 2 nem) 50

49. ábra: A jövőben foglalkoztatna-e kisebbségi, csökkent képességű vagy homoszexuális személyt? (1 igen, 2 nem) 51

6. Következtetések A kutatással felölelt 400 vajdasági kis és közepes vállalkozás válaszai alapján kialakult egy kép az innovációhoz, tudáshoz és kreativitáshoz való viszonyulásukról. Elmondható, hogy a vizsgált cégek szinte mindegyike korlátolt felelősségű társaság, és minden harmadiknak Újvidéken vagy Szabadkán van a székhelye. A vállalkozások két ötödének öttől kevesebb foglalkoztatottja van, és ugyanekkora a kilencvenes évek elején alapított, tehát immár 20 éves vállalkozások részaránya is. A mintában szereplő cégek átlagos kora 16,4 év. A vizsgált cégek egyharmadának fő tevékenysége az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek szektorába sorolható, de gyakoriak a gépgyártásban tevékenykedő, illetve a vegyi anyagok gyártásával foglalkozó vállalkozások is. A válaszadók az összbevételük több mint 90%-át a fő tevékenységükkel valósítják meg. A cégek a teljes eladásuk 85,5%-át Vajdaságban valósították meg, további 13,5% a szerbiai értékesítések részaránya, miközben a külföldi eladások mindössze 1%-ot tesznek ki. Hasonló a helyzet a beszerzési oldalon is, ugyanis a vajdasági kis és közepes vállalkozások beszállítóinak 79,7%-a ugyancsak vajdasági, 15,7%-a Szerbia más területein működik, és mindössze 4,6% a külföldi partnerek részesedése. Ezek az arányok a vajdasági piac zártságára utalnak, amely mind a kilencvenes évek gazdasági elszigetelődésének, mind pedig a vállalkozók innováció iránti nyitottsága hiányának betudható. Az elmúlt három évben történt, a cégeket érintő változások közül a válaszadók körében gyakorlatilag alig történt vállalatok közötti egyesülés, illetve nem növekedett a forgalmuk ilyen okból kifolyólag. A cégek 15%-ánál került sor a forgalom 10%-ot meghaladó csökkenésére a cég egy részének felszámolása következtében, illetve csak minden tizedik hajtott végre valamilyen tőkeberuházást. A legtöbben azért kezdtek vállalkozásba, mert függetlenségre és szabadságra vágytak, felfedeztek egy piaci rést, amelyet ki szerettek volna elégíteni, vagy volt egy új ötletük, amit meg szerettek volna valósítani. Ugyanakkor három olyan csoport, akik egyébként viszonylag gyakran indítanak vállalkozást a nyugdíjasok, a kényszervállalkozók, akik munka nélkül maradtak és azok, akik csak azért alapítanak 52

céget, hogy számlaképesek legyenek ebben a mintában gyakorlatilag nem jelennek meg. Ennek kettős oka egyrészt, hogy az ilyen kényszervállalkozók általában nem gazdasági társaságot hoznak létre, hanem egyéni vállalkozók lesznek, másrészt pedig, hogy közülük igen kevesen tudnak sikeresen fennmaradni évekkel a megalapításuk után. A kutatással felölelt vállalkozásokban kifejezett mértékben megjelent a cégnyitást megelőző információgyűjtés iránti igény. Leszűrhetjük, hogy mindazokban a vállalkozásokban, melyek több éven keresztül sikeresen fenn tudtak maradni, a cég beindítását egy átgondolt előkészület előzte meg. A klaszterekbe történő tömörülést illetően Vajdaság még igen gyerekcipőben jár, hiszen a megkérdezett cégeknek csak 5%-a tagja valamely klaszternek. A megkérdezettek szerint a cégnyitás előtt a legkevésbé fontos tevékenységek a szakmai képzéseken való részvétel és a konzultáció más vállalkozókkal. Ennek hátterében felismerhető ugyanaz az ok, amely miatt még nincsenek jelen a klaszterek sem Vajdaságban, ugyanis a vállalkozók még mindig nem tudnak együttműködni, és nem készek arra, hogy kölcsönösen segítsék egymást, mivel csak a versenytársat látják egymásban. A vállalkozás beindítását leginkább akadályozó tényezők, hogy a már így is erős versenyhez kell csatlakozniuk, hogy túl nagy a kockázat, és hogy nehéz kiépíteniük az üzleti kapcsolatokat és az ügyfélkört. Ugyanakkor a megkérdezettek szerint a legkevésbé az jelentett problémát, hogy önmagukat motiválják céljaik megvalósítására. A kutatásba bevont cégeknek a tudás és oktatás iránti viszonyulását elemezve elmondhatjuk, hogy legnagyobb részük már most is folyamatosan képzi magát, tehát megvan a hajlandóság arra, hogy a vállalkozók folyamatosan bővítsék ismereteiket, csupán az a kérdés, hogy ki tudja biztosítani számukra a szükséges tudást. A vállalkozók szerint az egyetemeknek fontos szerepet kell játszaniuk a vállalkozói környezet fejlesztésében, még ha az jelenleg nincs is így maradéktalanul. A vállalkozások innovációs képességeinek pontosabb vizsgálata előtt kiszűrtük azokat a cégeket, melyekben történt valamilyen újítás a megelőző három évben. Ez a mintában szereplő vállalkozások egyharmadára volt igaz. Közülük minden másodiknál ez az innováció a termékeket érintette, ugyanilyen arányú volt a szolgáltatások fejlesztése és a működési folyamatok javítása is. Megállapíthatjuk, 53

hogy az innováció lehetséges módozatai közül a marketing stratégia változása a cégek egyharmadát érintette, minden negyedik cégnél változott a szervezeti struktúra, illetve ennyien kezdtek új vezetői technikákat alkalmazni, míg a vállalati stratégia változása csak minden tizedik vállalkozást érintette. Azoknak a vállalkozásoknak a körében, melyeknél történt valamilyen innováció az előző három évben, a legkifejezettebb tevékenység az innovációhoz szükséges gépek, berendezések és szoftverek beszerzése terén nyilvánult meg, míg a felkínált lehetőségek közül a szabadalmak vásárlása volt a legkevésbé jellemző. Arra a kérdésre, hogy mi motiválta a cégeket az újítások bevezetésére, legtöbben azt felelték, hogy a termékskála bővítésének igénye, a minőség javítása, az idejétmúlt termékek kiiktatása és a törvényes előírások által támasztott követelmények. A különféle külső tényezők, amelyek kihatnak egy KKV innovációs képességére, leginkább a közvetlen kapcsolatok útján tudják kifejteni hatásukat. Ezért vizsgáltuk, hogy a vajdasági vállalkozásoknak kikkel milyen az együttműködése. Az innováció terén megvalósuló együttműködés a legkevésbé kifejezett az állami kutatóintézetekkel, valamint a fejlesztési és technológiai központokkal, fejlesztési ügynökségekkel. Ezzel szemben, a megkérdezett vállalatok jól együttműködnek a beszállítóikkal, az ügyfeleikkel és a magán kutatóintézetekkel. A megkérdezett vállalkozások a régión belül működő partnereikkel tartják fenn a legtöbb kapcsolatot. Tehát megállapíthatjuk, hogy a vajdasági vállalkozások többsége (több, mint 45%-a) gyakorlatilag elszigetelten működik. Nincs együttműködése az állami intézményekkel, az egyetemekkel és a nagyvállalatokkal sem. Ilyen körülmények között nincs is lehetőségük találkozni a különféle innovációkkal. A vizsgálatban részt vevő cégek leginkább az ügyfeleiktől érkező információk alapján kezdenek innovatív tevékenységekbe, de hasonlóan fontos szerep jut a szakmai vásároknak és kiállításoknak is. Ugyanakkor a megnevezett információs csatornák közül éppen az egyetemekkel és más oktatási intézményekkel a leggyengébb a vállalkozások kommunikációja. Általános elképzelés, hogy leginkább az egyetemek és oktatási intézmények a kreativitás kútfői, tehát a cégeknek együtt kellene működniük ezekkel az intézményekkel. A cégek kreativitása érdekében nem csak az egyetemekkel történő együttműködésre van szükség, hanem biztosítani kell vállalaton belül a megfelelő munkaerőt is. A 54