Óvodai Pedagógiai Program 2015. Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 1
Tartalomjegyzék Törvényi háttér 4 1. Bevezetés 5 1.1.Az óvoda adatai 5 1.2.Helyzetelemzés az intézményekről 5 2. Óvodánk pedagógiai hitvallása 6 2.1. Gyermekképünk 6 2.2. Óvodaképünk 6 2.3. Pedagógiai hitvallásunk 7 2.4. A Helyi Óvodai Integrációs Program alapelvei 8 3. Programunk alkalmazásának feltételrendszere 9 3.1. Az óvodánk személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 9 3.1.1. Személyi feltételek 10 3.1.2. Tárgyi feltételek 10 3.2. Az óvodai élet megszervezése 10 3.2.1. Napirend, heti rend 11 3.2.2. A csoportszervezés alapelvei 11 3.3. Az óvodai mérési-értékelési feladatok 12 4. Az óvoda átfogó globális nevelési terve 13 4.1. Az óvodai nevelésünk célja 13 4.2. Egyéni arculat, specialitások 14 4.2.1. Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda programjából 15 4.3. Az óvodai nevelés feladatai 26 4.4. Az óvoda nevelésének alapvető keretei 26 4.4.1.Az egészséges életmód kialakítása 26 4.4.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 29 4.4.3. Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés megvalósítása 34 5. Az óvodai élet tevékenységformái 36 5.1. Játék 36 5.2. Verselés-mesélés 35 5.3. Ének-zene, énekes játék, tánc 38 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 38 5.5. Mozgás 39 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 41 5.7. Munka jellegű tevékenységek 41 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 42 6. Az óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei 43 7. Az óvoda kapcsolatai 44 7.1. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei 44 7.2. Az óvoda és az általános iskola kapcsolata 46 7.3. Az óvoda kapcsolata a Fenntartóval, a Városi Önkormányzattal 47 7.4. Az óvoda kapcsolata a roma kisebbségi önkormányzatokkal 47 7.5. Az óvoda kapcsolata az egészségügyi intézménnyel 47 7.6. Szakszolgálati intézményekkel kialakult kapcsolat 47 7.7. Az óvoda egyéb kapcsolatai 48 8. Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével,a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét 2
szolgáló intézkedések 50 8.1.2.Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése 53 8.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység 53 8.3. A gyermeke esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 55 8.4. Az óvodai integrációs program- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése 56 9. Gyermekvédelmi munka az óvodában 58 9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 59 10. Az óvodába és iskolába lépés feltételei 61 10.1. Az óvodába lépés feltételei 61 10.2. Az iskolába lépés feltételei 62 11. Az óvodánk szakmai dokumentumai 63 Mellékletek 65 3
Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény A 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról A kormány 363/2012. (XII.17) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségi jogairól Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Alapító Okirat: 51/2007. ( VIII.30.) határozat (módosítva: 68/2015. (VII.23.) határozat) Belső szabályzatok: Szervezeti és Működési Szabályzat 80/2015.(2015.09.01.) módosítás alapján Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda módosított nevelési és etnikai programja: 42/2007.(V.31.) határozata Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda nevelési programja: 20/2004.(VI.23.) határozata Helyi Óvodai Integrációs Program: 2007.09.01., módosítva: 2009.09.01. 1. Bevezetés 1.1 Az óvoda adatai OM-azonosítószáma: 031349 Neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Székhelye: 3250 Pétervására, Kossuth út 1. Tagintézménye: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda Telephelye: 3254 Váraszó, Rákóczi Ferenc út 1. Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata Alapító Okirat: 51/2007. ( VIII.30.) határozat (módosítva: 68/2015. (VII.23.) határozat) Működési körzete: Pétervására Város, Kisfüzes és Váraszó községek közigazgatási területe 4
Csoportszáma: székhelyén: 3 telephelyén: 1 Maximális gyermeklétszám: székhelyén: 75 telephelyén: 25 A helyi óvodai nevelési program egybeszerkesztve: 2013.06.21. 1.2 Helyzetelemzés az intézményekről 2007. szeptember 1.-én a Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, mint székhely óvoda működik, melynek jelenleg 1 tagóvodája van: a váraszói tagóvoda. Az óvoda a gyermek hároméves korától (részleges kivétel esetében 2,5 éves kortól) a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Biztosítja a gyermekek számára a képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő oktatást, nevelést, a gyermekek iskolai életmódra történő előkészítését, továbbá, a gyermekek felügyeletét, megfelelő napirendjét, étkeztetését, gondoskodik a megfelelő komfortérzetükről. Ellátja a testi, érzékszervi, értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermekek különleges gondozás keretében történő nevelését, attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították. ETNIKAI NEVELÉS Az óvoda 4 csoporttal működik. a székhely óvodában 3 csoport, telephelyen 0 csoport. Társadalmi környezetről mindkét településen elmondható, hogy az óvodánkba érkező gyermekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. A szülők körében igen magas a munkanélküliek száma, sok gyermek él hátrányos helyzetű nagycsaládban, ahol az életszínvonal romlása tapasztalható. Következésképpen az utóbbi időben növekedett a szociális gondoskodást és a gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma, igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Kiemelt jelentőséggel bír a szülői házzal való szoros kapcsolattartás, a folyamatos együttműködési lehetőségek keresése, valamint az óvodai integrációs program működtetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A társadalmi körülményekhez képest pozitív tényezőnek tekinthető, hogy kevés kivételtől eltekintve a gyermekek 3 éves koruktól óvodai nevelésben részesülnek, így megoldott ezen gyermekek napközbeni ellátása. A köznevelési törvény lehetővé teszi a 2 és fél éves gyermekek felvételét is az óvodába, ha a településen az összes 3 éves korú gyermek óvodai ellátása biztosított. 5
2. Óvodánk pedagógiai hitvallása: 2.1. Gyermekképünk Programunkban az emberi személyiségből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi es lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi es tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Minden embernek, gyermeknek, vannak rejtett értékei, melyet türelmesen ápolgatva, lassan kibontogatva segítünk, hogy majd az életben mindegyikük megtalálja a maga helyét és feltétel nélkül odaforduljon minden embertársához. 2.2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévtől az iskolába lépésig. Ez idő alatt biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének es nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Célunk az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori es egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Arra törekszünk, hogy az óvoda az egész szervezeti rendjével úgy működjön, hogy mindenki elégedettségére biztonságot, nyugalmat és szeretet sugározzon. 6
2.3. Pedagógiai hitvallásunk: Nevelőmunkánk során a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatására törekszünk. Valljuk: A gyermeket-mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Az őt érintő döntésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe vennünk. Az óvónő modell szerepe - óvodáskorban a gyermekek utánzási hajlamából következően, a pozitív példaadás a leghatásosabb nevelőerők egyike; A nevelés folyamatában az óvónő és a gyermek kölcsönös-aktív kapcsolatban kell, hogy legyen. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét, viszont el kell fogadnia, hogy a gyermek is hathat rá; A családokkal való szoros kapcsolattartás az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban kell, hogy megvalósuljon. A család nevelőmunkájának és az óvodai nevelés közelítésére való törekvés hatja át munkánkat. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál a következőkből indulunk ki: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi es segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai tevékenységeknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Óvodánkban az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra; - az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről a játékon és különböző tevékenységeken keresztül; - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 2.4. A Helyi Óvodai Integrációs Program alapelvei: A család, az emberi, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve A családok elvárásait, szokásait, hagyományait figyelembe vesszük pedagógiai programunk megvalósításában. Figyelemmel kísérjük a gyermekek véleményalkotási jogát, biztosítjuk személyi és adatvédelmét. A tolerancia elve Valamennyi együtt járó gyermek körében fellelhető eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása. Az esélyegyenlőség megteremtésének elve A szociális hátrányokból fakadó hátrányok csökkentése, segítségnyújtás a rászoruló gyermekek részére. Az empátia elve Az etnikai kultúra, norma, szokásrendszer megértése, az identitászavarok kezelése. 7
Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve A családi nevelésből fakadó eltérésekre tekintettel a játék, az utánzás, a szülői, az óvónői minta szerepének, a játékosság és aktivitás elvének érvényesülése. Egyéni eltérésekre figyelés elve A családi nevelésből és öröklött hajlamokból fakadó testi, lelki, szociális igények figyelembe vétele. Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatási-közművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségügyi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. 8
3. Programunk alkalmazásának feltételrendszere 3.1. Az óvodánk személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 3.1.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus közfeladatot lát el, munkája közszolgálat. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelésünk eredményességéhez. A nemzetiséghez tartozó vagy migráns gyermekek nevelése esetén az óvodában minden dolgozó feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, óvodai nevelésünk célkitűzéseit. Az óvoda 4 csoporttal működik, 7 fő óvodapedagógus,abból 1 fő független óvodavezető, 1 fő óvodatitkár, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő kisgyermek nevelő, 2 fő gondozónő,3 fő dajka és 1 fő kisegítő dolgozó látja el a nevelési feladatokat. Óvodapedagógusaink mindannyian rendelkeznek a törvény által előírt óvónői képesítéssel. Egyéb szakképzettség: 2 fő tanítói képesítéssel is rendelkezik. 1 fő fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkezik. Gondozónőinknek szakképzett ápolónői végzettsége van, egészségügyi tapasztalataik elősegítik a gondozónői munkájuk hatékonyságát. A nevelő munkát közvetlenül segítők megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Székhelyóvodánk rendjét, tisztaságát egy takarítónő biztosítja. Nevelőmunkánk hatékonysága érdekében fő célunk, a jó felnőtt közösség kialakítása, amely az erkölcsi normák, elfogadásán épül. Egymás tiszteletén, megbecsülésén, elfogadásán alapszik, s korrekt szakmai és munkatársi együttműködési készséget igényel az óvoda minden dolgozójától. Az óvodapedagógus modellt jelent a gyermek számára, ezért az alábbi elvárásokat fogalmaztuk meg óvodapedagógusainkkal szemben: Személyiségét meleg elfogadó attitűd jellemezze Kellő önismerettel rendelkezzen A nevelői hatások szervezését tudatosság jellemezze Magatartása derűs, barátságos, szeretetteljes, őszinte és következetes legyen. Törekedjen a gyermek megismerésére Toleránsan, kellő empátiával, igazságosan, differenciáltan, az életkori és egyéni sajátosságaikhoz igazodva nevelje a gyermekeket. Óvodai nevelőmunkánkat, e szempontok és jellemzők figyelembevételével végezzük, ezzel is elősegítve a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztését. Munkánk hatékonyságának, eredményességének biztosítása érdekében lehetőség szerint részt veszünk tanfolyamokon, továbbképzéseken. Továbbképzési terv elkészítésekor figyelembe vesszük, az intézményünk érdekeit, céljait, és a pedagógusok igényeit is. 9
3.1.2.Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének,biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeketharmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és biztonságágukra figyelemmel helyezzük el. Az óvodánk egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. 3.2. Az óvodai élet megszervezése 3.2.1. Napirend-hetirend: Napirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirendünk és a heti rendünk biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezéséhez, szervezéséhez. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára, a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer. A napirend összeállításánál fontosnak tartjuk: A folyamatosság és a rugalmasság betartását. Az idő nem osztható fel rövid szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege, a belső-külső történéseknek. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységek, és a pihenés, váltakozó biztosítását. a szabad levegőn való optimális mozgásigény kielégítését. A szokásrendszer kialakítását. A gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A legtöbb időt, a gyermek legfőbb tevékenysége a szabad játék kapja. A tevékenységek sorrendje a napirendben: - óvodába érkezéstől szabad játék, óvónő kezdeményezései, folyamatos tízóraizás, gondozási feladatok - mindennapos testnevelés, mozgás - délelőtt szabad játék, foglalkozás, a csoport életéhez rugalmasan alkalmazkodva egyéni fejlesztés a csoportszobában vagy az udvaron - időjárástól függően levegőzés, séta, kirándulás, udvari játék - ebéd, gondozási feladatok - délutáni pihenő, lehetőség szerint a gyermekek életkorának és igényeinek megfelelően - uzsonna, gondozási feladatok - délután időjárástól függően játék a teremben vagy az udvaron, szükség szerint egyéni fejlesztés a szülő megérkezéséig. 10
Hetirend A hetirend általában nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma, projekt köré csoportosítva azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző tevékenységi formákon keresztül (Csoportnapló). Fontosnak tartjuk, hogy hetente többször beszélgető kört indítsunk. Ezeknek a 10-15 perces együttléteknek nincs kötött időpontja és részleteiben előre megtervezett tartalma. A hetirend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. 3.2.2. A csoportszervezés alapelvei Intézményünkben vegyes életkorú gyermekcsoportokat szervezünk, mely az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. A csoportok szervezésénél, a gyermeklétszám kialakításánál a következőket vesszük figyelembe: a gyermek életkorát, fejlettségét, a testvérpárok együttlétét integrációt elősegítő csoportalakítás az óvoda befogadó képességét a gyermekek személyiségét a gyermekek szociális összetételét (hátrányos, halmozottan hátrányos, roma kisebbségi származású) a szülők igényeit. A gyermekek családias, nyugodt, derűs légkörben nevelkednek, mely a HHH-s gyermekek óvodai integrációs nevelése szempontjából is előnyös, és a nemzetiségi életmódhoz is közelebb áll. Az új kicsik beilleszkedése hamarabb lezajlik, segítik a testvérek és a nagyobbak a kapcsolatteremtést. Lerövidül a beszoktatási idő, mert az újak egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják, utánozhatják a nagyobbak tevékenységét. A kicsiket szeretettel, figyelmességgel váró nagyok az óvónő mellett érzelmi támaszt is nyújtanak. Egy csoportba járnak a testvérek, barátok, ismerősök. A nagyobb megéli az óvó, segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot és mindketten az összetartozás érzését. Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását. Alkalmanként előfordul a túlzott ragaszkodás a nagyhoz, vagy a kicsi túldédelgetése. Ilyenkor az óvónő nevelőfunkciója megnő, segít az egészséges arányok megtalálásában. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyerekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Meg tanulnak alkalmazkodni, viselkedni heterogén életkorú közösségben, fokozódik a gyerekek empátiás képessége, természetesebben 11
fogadják a másságot. Lényegesen csökken a gyerekek között a konfliktusok száma, mert másmás érettségi fokon álló gyerekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. Az osztatlan csoport előnye az is, hogy az iskolába nem menő nagyok nem kerülnek új csoportba. Az osztatlan csoport sarkalatos kérdése a csoportlégkör és a gyerekek közötti együttműködés kialakítása. Ennek alapja az a fő elv, hogy a gyerekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illessék meg. Nem zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére. A nagy segíthet a kicsinek, ha akar s hogy akarjon, erre motiválhat az óvónő -, de a segítség ne legyen kötelező a számára, ne végeztessen el vele az óvónő olyan feladatot, ami a kisebb dolga lenne. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése erősödjön a gyerekek között. 3.3. Az óvodai mérési-értékelési feladatok Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését es fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Célunk a fejlődést segítő visszacsatolás. A gyermekek óvoda szintű mérése, értékelése Anamnézis Fejlődési napló megfigyelési szempontjai, be- és kimeneti mérés A gyermekek egyéni fejlettségi mutatóinak szociális nevelési szükségleteinek feltérképezése (szociometria) DIFER (4 éves kortól) Logopédiai mérés az ötévesek körében Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése, megbízási szerződés alapján Az óvodapedagógus a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként rögzíti, valamint rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A fejlettségmérő lapokon a mindennapos életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítsük. Bizonytalanság esetén nem tilos játékos formában egyénileg megbizonyosodni arról, hogy a gyermek egy-egy funkciójában elért-e már bizonyos szintet, de ezt a módszert ne alkalmazzuk rendszeresen! A gyermek tudatos megfigyelése mellett az óvodapedagógus saját munkájának eredményességét is nyomon tudja követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de társaihoz, saját korosztályához képest is tudja viszonyítani. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. 12
4. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve 4.1. Az óvodai nevelésünk célja: Az óvodai nevelésünk célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Óvodánk sajátos nevelési célja, a társas és közösségi tevékenységek állandó, helyes gyakoroltatásával, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés. A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül. a gyermekek egészséges és harmonikus személyiség fejlesztésének megvalósítását és az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális és értelmi érettség kialakítását. az esélyegyenlőséget biztosító óvodai nevelés megvalósításán keresztül a nemzetiségi és a HHH-s gyermekek integrációjának elősegítését. Az a célunk, hogy gyermekeinket a különbözőségek elfogadására, a különböző kulturális értékek felismerésére, elfogadására és egymás tiszteletére neveljük. Jövőképünk Óvodánkban magas szintű minőségi pedagógiai munkát végzünk partnereink elégedettségére. Óvodánk szakmai eredménye, széles körben ismert. Partnereinkkel hatékonyan működik külső és belső kommunikációnk, kapcsolatainkra az egymás segítése és megerősítése a jellemző. Pedagógiai céljaink megvalósításához lehetőségünk van szakmai fejlődésünket segítő továbbképzéseken való részvételre. A fenntartó színvonalas, szakmai munkánkat anyagilag ösztönzi, erkölcsileg elismeri. A fenntartó által biztosított költségvetés garanciája a színvonalas személyi és tárgyi felszereltségünknek, melyet sikeres pályázatokkal és óvodai alapítványunk támogatásával bővítünk. Intézményünkben, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, otthonos körülmények között, érzelmi biztonságban, szakképzett óvodapedagógusok, gondozónők és dajkák nevelik a gyermekeket. A gyermeki személyiséget feltétel nélkül elfogadjuk. A gyerekeket szeretetre, felnőttek és egymás közötti tiszteletre neveljük. Az esélyegyenlőség megteremtésével a különbségeket csökkentjük. A zökkenőmentes iskolakezdést, neveltségi mutatónk alapján az önállósulás, jártasságok, készségek kialakításával kívánjuk elérni. A szülők körében elismert, kedvelt óvodánk, vidám, gyerekzsivajtól hangos, a játék és egyéb változatos tevékenység biztosításával teremtjük meg az óvodába járó gyermekeknek a boldog gyermekkort. 13
4.2. Egyéni arculat, specialitások: Helyi Programunk az Óvodai nevelés alapprogramjában megfogalmazott általános alapértékek, és alapelvek mellett részletesen tartalmazza az óvodák által vállalt speciális alapértékeket, melyek intézményünk egyéni arculatát tükrözik, formálják a 1 tagintézményre megfogalmazottan. 4.2.1. Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, saját gyermeki tevékenységre épülő programjában vállalt speciális alapértékek: - A tevékenységbe ágyazott, cselekvéses tanulás, egyéni tapasztalatok beépítése, a tanulás kereteinek és módszereinek önálló megválasztása, a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztése komplexitásra való törekvés. - Nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a kooperáció-együttműködési képesség fejlesztésére, a toleráns viselkedési módok elsajátítására, valamint az önállóságra, nevelésre. - Fontosnak tartjuk a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók szenzitív periódusban történő megfelelő fejlesztését, az érésen alapuló sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés támogatásával. Mindezek alapján a differenciált személyiségfejlesztés keretein belül: - A fejlődésben elmaradott egyenlőtlen fejlődésű gyermekek, sajátos ütemben történő fejlesztését. - A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek kielégítését. A kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztését-a, tehetséggondozást. - Óvodánk hagyományrendszerének további ápolásával lehetőséget nyújtunk a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetésére, megszerettetésére, valamint a nemzeti kisebbség mese és mondavilágának, zene, tánc, dal anyagának megismertetésére. - Célunk az életre való felkészítés a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően. A helyi programokban és az Alapító Okiratban megjelölt feladatok mellett, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét figyelembe véve kívánunk dolgozni a jövőben. Ennek érdekében: Biztosítjuk a körzetünkből érkező gyermekek felvételét, elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak /esetleges fogyatékosságuk szintjének/ megfelelő nevelésüket. Biztosítjuk a HHH-s gyermekek beíratásának támogatását és törekszünk az igazolatlan hiányzások minimalizálására (IPR). Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek egymás közötti kapcsolataiban minél családiasabb légkör jellemezze intézményünket. Kiemelt figyelmet fordítunk óvodai környezetünk esztétikájára, otthonossá tételére, valamint környezetünk védelmére. Rendszeresen tájékoztatjuk a gyermekek szüleit, gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről,- segítséget, tanácsot nyújtva otthoni nevelésükhöz. Rendszeresen kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek-és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. 14
4.2.2.Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda programjából: A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlődés és nevelés lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága, az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. A harmonikus személyiségfejlesztésben a 3-7 évesekre jellemző pszicho szociális fejlődés összetevőit vesszük alapul. Alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyermek-felnőtt és gyermek-gyermek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modellhatása és a szoktatás révén. Az énkép-önismeret-önértékelés fejlesztése, a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítések által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra (autonómok), hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadhatómódon, teljesítményen keresztül történik. Új attitűdök, értékek, normák kialakítása annak érdekében, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, az önérvényesítés alapvető szabályait: egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció, (igénynívó) alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség jutalomértékének alakítása, az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti az adott életkorban elvárható kontroll erősítése. Az erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül. A jó rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése megfelelő értelmezéssel párosulva segíti e folyamat előrehaladását, valamint a fentiek saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett nagyon fontos a nevelő személyes példájának a hatása. 15
Az értelmi nevelés feladata a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. E két tevékenység az egész óvodai életet átszövi. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata. Folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermekek komfortérzetét. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermek legalapvetőbb, természetes megnyilvánulási formája a mozgás is csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. Ezért a testi nevelésben fő feladatunk: sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a gyermek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A Komplex Prevenciós Óvodai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése 3-7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakaszban, a szenzitív periódusban nyílik optimális lehetőség. A Komplex Prevenciós Óvodai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra épít. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk: a 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén; a mozgásos tapasztalatokban gyökereztethetőek az értelmi műveletek, egyben az önmagunkról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképződése; a mozgás, a finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: 16
A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkcióit erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak és a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulópont és az adekvát eszköz. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: szervesen illeszkedjen a nevelési programunkba, messzemenően építsen a gyermek érzelmi belső motivációjára, lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvodai nevelésünk egész időtartamára elosztva, folyamatosan, következetesen alkalmazzuk, az óvodánk egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen, alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű. Mozgásfejlesztés A gyermekek mozgásigényére építve célzott testmozgások a fejlesztés eszközei, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Nagymozgások fejlesztése 1. Járás a) kis és nagy lépésekkel b) különböző irányokba fordulással c) változó szélességű sávok, vonalak között d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával 2. Futás a) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással b) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással c) változó szélességű sávok között d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével 3. Ugrás a) távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra b) magasugrás c) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában d) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.) e) szökdelés egy lábon f) oldalirányba szökdelés g) mélyugrás 17
4. Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban a) különböző irányokba, majd irányváltoztatással b) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) c) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával Egyensúlygyakorlatok 1. Állás a) állás lábujjon b) sarkon állás c) állás fél-lábon 2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. 3. Kúszás egyenes padon. 4. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése 1. Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.) 2. Babzsák csúsztatás két vonal közé 3. Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra 4. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról 5. Kugli-játék 6. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal 2. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás 3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában 5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás Finommotorika fejlesztése 1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása) 2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel) 3. Papírhajtogatás, papírfűzés, mintaalakítás 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból 5. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig 6. Vágás, domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig 7. Kézi szergyakorlatok 8. Papír-ceruza feladatok a) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) b) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon c) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása 18
Testséma fejlesztés A test és testrészek megismerése, önmaguk felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságaik megtanulásával (haj-, szemszín, kicsinagy stb.). Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi, a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután történjen a testrészek kisebb részeinek hasonló módon való begyakorlása. Meghatározott testrészekre koncentrálás: a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni vele b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában A test személyi zónájának kialakítása: 1. az oldaliság tanítása: a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2. a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra 3. a test függőleges zónájának megtanítása: - játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 4. az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel 5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal stb. a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. b) ülj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. 19
Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. (I. 1-3.) 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészeknek megmondani a funkcióját. 2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások 1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel c) csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd előre ismert helyzetű tárgy felé 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-középtartásban tartott karokkal b) a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl 3. Karok a) karkörzés előre és hátra b) karok helyzetének utánzása c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén d) különböző karlengetések ritmusra e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás g) karhúzás és tolás, páros munka 4. Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása b) az ujjak ide-oda mozgatása c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva 5. Lábak 20
a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése f) törzshajlítás bokafogással g) szökdelés, ugrálás h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés 6. Lábak és lábujjak a) sarokemelés és leengedés b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, pipálás ) c) járás sarkon és lábujjhegyen d) a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon f) törzshajlítás előre g) hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra h) babzsák fölmarkolása lábujjal Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. Mindkét szakaszban a folyamat természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, a látott, halott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális (látás) észlelés fejlesztése Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1.A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése a) Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. b) Az iránykövetést mindig kísérje az irányok verbális megjelölése. 2.A szem fixációs működésének erősítése a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, lemozgatjuk) b) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. Vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása a) Mi hiányzik? Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. 21
b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) Rejtett figurák megtalálása. 4. Vizuális időrendiség felismertetése képeken elmesélt történetek kirakásával (mi történt először, mi következik? 5. Vizuális ritmus a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása a) tárgyakból (gyöngyök, kockák, rudak, kártyák) kirakott minták folytatása b) rajzos, képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó ) c) sorminták rajzolása 6. Vizuális helyzet pozíció felismertetése a) mágnes táblán (négymezős tábla) a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt b) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni 7. Vizuális memória fejlesztése a) egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és csökkenthető a bemutatás ideje) Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbb féle alak forma méret motoros kialakítása: a) formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás) létrehozása felső végtagok, test, testrész segítségével) b) padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása c) padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében a) Bemutatása b) azonos megkeresése c) párosítási, csoportosítási feladatok( lottó, dominó). 3. Adott vizuális minta kirakása a) forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása (pl.: lyukas tábla) b) egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követve (pl.: csak szín, vagy csak forma stb.), valamint a kevesebb elemtől az összetettebb formákig haladva 4. Minták rajzolása, festése 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. Tapintásos (sztereo gnosztikus) észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása (gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlása plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával) 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után 22
3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el! 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása Az említett fejlesztési módoknál a fő hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van, de a vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával (pl.: érzékelő zacskó, elvarázsolt zsákocska segítségével): a) pusztán tapintással felismerni a tárgyakat Mi lehet? Milyen a mérete, formája, felülete, anyaga, stb.? b) a tapintással felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével a) kézzel (pl.: kört ír le a levegőbe, stb.) b) lábbal (pl.: lépés előre, hátra, stb.) c) nyitott szemmel mozgásokat ismétel 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. Térészlelés térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése 1.Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: a) rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével b) a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával c) a négy fő iránymező megismertetése az említett módon 2.Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal a) ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása b) a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével (mellette, előtte, mögötte, alatta, felette) c) függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból d) a fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése 3.A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. Hallási (auditív) észlelés fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent! Figyeljünk a természet hangjaira! Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. 23
Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, vagy róka, rózsa, stb. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma, te, si, stb. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése 1.Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése a) tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresni a vizuális mintákban b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelő zacskóból c) egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2.Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatokat ábrázoló képeket (különböző hangforrások vizuális képét), majd a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét. b) Figyeljünk a hangokra! A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, minek a hangja? (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése. 3.Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése a) bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában b) mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát c) vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is használható 4.Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. 5.A szem-kéz koordináció fejlesztése A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A szemmozgás követéséhez szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. 24