Rózsakert Tagóvoda Pedagógiai Programja

Átírás

1 XXII. Kerület Egyesített Óvoda Rózsakert Tagóvoda Pedagógiai Programja (Módszertani ajánlás) PORKOLÁBNÉ DR. BALOGH KATALIN KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMJÁNAK (KUDARC NÉLKÜL AZ ISKOLÁBAN) ADAPTÁLÁSA

2 TARTALOM JEGYZÉK Oldal Az óvoda adatai. 3 I. Helyzetkép..4 II. Gyermekkép, Óvodakép III. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi és értelmi fejlesztés.30 IV. Az óvodai élet megszervezésének elve V. Az óvodai élet tevékenységi formái: 1. Játék Munka jellegű tevékenységek A tevékenységben megvalósuló tanulás Mozgás Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka /a Külső világ tevékeny megismerése /b Környezetünk mennyiségi, formai, téri összefüggései VI. A kiemelt figyelmet igénylő és egészséges gyermekek együttnevelése az óvodában 83 VII. Gyermekvédelem VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Függelék Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék Felhasznált irodalom 105 2

3 AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Rózsakert Tagóvoda Az óvoda székhelye, telefonszáma: Budapest, Rózsakert u. 31. Tel: Az óvoda felügyeleti szerve: Budapest, XXII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az óvoda fenntartójának címe, telefonszáma: Budafok-Tétény Budapest, XXII. ker. Önkormányzat Budapest, Városház tér 11. Tel: Óvodai csoportok száma: 6 Az óvoda alapító okiratának száma: 114/2014 Az óvoda alapító okiratának kelte: Az óvoda vezetője: Tagóvoda vezetője: HORVÁTHNÉ FŰKŐ ZSUZSANNA Balogh Zsuzsanna 3

4 I. HELYZETKÉP Óvodánk a közoktatási rendszer alsó pillére, az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek figyelembevételével a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Óvodánk arculatát a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit megőrizve alakítottuk ki, melynek során figyelembe vettük a helyi sajátosságokat és adottságokat is. A családi neveléssel együtt hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki gondozására, az érzelmi biztonság megteremtésére, az értelmi fejlődés elősegítésére és a szocializáció minél teljesebb kibontakozására. Elveink megvalósulását jól szervezett tevékenységekkel, nevelői támogatással, a mindennapi élet biztonságos feltételeinek megteremtésével és eszközeivel biztosítjuk. Pedagógiai Programunkban a közös értékek megfogalmazása egységet teremt pedagógiai szemléletünkben. 1. Elhelyezkedés: A Rózsakert tagóvoda a Rózsakert lakótelep négyemeletes panelházai között, középen helyezkedik el ban építették, a kerület egyik legfiatalabb óvodája. Az épület korának modern építési stílusjegyeit viseli. Jelenleg hat foglalkoztatóval és az ezekhez tartozó kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az épülethez nagyméretű, fedett terasz és udvarrész kapcsolódik. l998 nyarán egy tágas szélfogóból tornatermet alakítottunk ki. Az átgondolt költségvetés, a fenntartói támogatás lehetővé tette az udvari mozgásos EU-s szabvány játszóeszközök cseréjét, a tető és homlokzat szigetelést, a csoportok bútorainak folyamatos megújítását, az udvaron térkövezést, ill. két csoportnál tornapálya kialakítását. Az intézményünk évek óta nagy gondot fordít, nagy hangsúlyt fektet a közvetlen környezet küllemére, az épületek külső és belső állagának megóvására, hogy minél ízlésesebb, családiasabb környezetben biztosítsuk a gyermekeknek a fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges szeretetteljes, biztonságos és nyugodt légkört. Az eszköztárak bővítése céljából, az évi költségvetés összegének gyarapítása érdekében, rendszeresen részt veszünk országos, fővárosi és kerületi pályázatokon. 2. Háttér: A Rózsakert tagóvoda hat csoportos, befogadóképessége 158 fő. A gyermekcsoportok összetétele korcsoportonként homogén, melyeket felmenő rendszerben alakítottunk ki. A 10 főiskolát végzett óvodapedagógus, - akik közül 3 szakvizsgával rendelkezik -, munkájukat szakképzett dajkák segítik. Az óvodapedagógusok 2/3-a fejlesztőpedagógus továbbképzésen részt vett, minden csoportban van, aki tovább tudja adni a program lényegét, az új kollégák vállalták, hogy megismerik és alkalmazzák a Pedagógiai Programban megfogalmazottakat. A stabillá vált nevelőtestületre jellemző az együttműködés, a közös célok érekében való összefogás. Az elmúlt években sikerült az óvoda arculatát kialakítanunk, melyben tevőlegesen vettek részt a hozzánk járó gyermekek szülei. Pedagógiai munkánkat nyitottság, szakmai érdeklődés, tudatosság és folyamatos önképzés jellemzi. 4

5 Eredményeink: A kerületi gyermek rajzversenyeken és a kerületi és budapesti szintű sportrendezvényeken I., II. helyezéseket értünk el. Az általános iskolák visszajelzései azt igazolják, hogy gyermekeinket alaposan felkészítjük az iskolára. Óvodánk bekapcsolódott az Ovi zsaru programba, az ezzel kapcsolatos vetélkedőkön, jó eredményekkel szerepelt. A Rózsakert tagóvoda gyermekeinek kulturális háttere különféle. A szülők többsége fiatal. A gyermekek száma általában, családonként 2 fő, de gyakori a nagycsalád is. A gyermekek családi háttere, szociális helyzetük nagyon különböző. Évek óta érezhető a részképesség hiányos gyermekek számának növekedése, s mivel a 3-7 éves korosztály legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás, a mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetők az értelmi műveletek. Ez indokolja a programválasztásunkat Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programjának adaptálását. A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: Szervesen illeszkedik a nevelési programba Épít a gyermek érzelmi, belső motivációjára Lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazás Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása Az óvodapedagógus fejlesztő feladatai: Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt, vagy tartósan stagnál (ez nyomon követhető a fejlettségmérő lapon), abban az esetben vissza kell térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (vagyis a mozgáshoz, cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatnia a következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit (pl mozgásos játékeszközök, logikai játékok). A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre: Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét, meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. Tevékenységét más szakemberekkel (pszichológus, utazó gyógypedagógus, logopédus) összehangoltan végzi. 5

6 Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért. A fejlesztőpedagógus feladatai: A gyerekek fejlettség mérését a tanév folyamán kétszer végezik el: novemberben, majd március április hónapban: éves gyermekeknél a játékos tevékenységek alatt történő megfigyeléseken alapszik a fejlettségi szintjük megítélése; éveseknél: pszichológiai teszteket töltetnek ki: - EDFELDT - Pieron : figyelemvizsgálat - Dyslexia Prognosztikai Teszt részfeladatok:- betűk azonosítása -mértani formák másolása - auditív diszkrimináció - vizuális percepció éves gyerekek mérése kiegészül a PREFER teszt rövidített változatával.teljes vizsgálatot abban az esetben végezünk, ha az eredmények nem egyértelműek és teljesebb képet szeretnének kapni a gyermek fejlettségi szintjéről. A megfigyelések és mérések értékelése. A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása pszichológussal, logopédussal, utazó gyógypedagógussal. Az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző felmérése. A mérések értékelése. A kapott eredményeket összevetve az előző év eredményeivel és az egyes gyerekekről kapott szakértői vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, és ennek koordinálása a pszichológussal, logopédussal. A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolatkialakítása és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése. Egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartása. Helye elsődlegesen a gyermekcsoport, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt esetben a gyermek kivihető a külön helyiségbe. A fejlesztés folyamatos koordinálása a pszichológussal, logopédussal, utazó gyógypedagógussal A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről: fogadóórák félévente, illetve igény szerint. Féléves ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődési üteméről (február). Folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel, fejlesztőkkel (Pedagógiai Szakszolgálat, utazó, fejlesztő 6

7 gyógypedagógus, pszichológus). Év végi ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődéséről. Sikerkritériumok A kisgyermek örömmel és aktívan vesz részt játékos foglalkozásokon, önmagához mérten kimutathatóan fejlődik, tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükségek részképességei. A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai Mozgásfejlesztés 1. Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás: 1. kis és nagy lépésekkel 2. különböző irányokba fordulással 3. változó szélességű sávok, vonalak között 4. különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. Futás: 1. különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással 2. különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással 3. változó szélességű sávok között 4. különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. Ugrás: 1. távolugrás (páros lábbal szökdelés), ugrás előre, hátra 2. magasugrás 3. ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában 4. különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög) 5. szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés 6. mélyugrás. Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban: 1. különböző irányokba, majd irányváltoztatással 2. különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) 7

8 3. különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával. 2. Egyensúlygyakorlatok Állás: 1. állás lábujjon, sarkon állás 2. állás egy lábon 3. egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson 4. kúszás egyenes padon 5. Body Roll henger gyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya) 6. forgások, fordulatok, testhelyzet-változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése: 1. játékok babzsákkal: babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött babzsák-csúsztatás két vonal közé babzsák dobás vízszintes és függőleges célba 2. karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról 3. kugli-játék 4. labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése: 1. ugrókötéllel: kötél átugrása, változó magassággal 2. karikával: különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás 3. lábbal különböző formák rajzolása alkalmi felületen (homokba, padlóra) 4. ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában 5. függeszkedés: átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése: 1. gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása) 2. építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel) 8

9 3. papírhajtogatás papírfűzés, mintaalakítás 4. puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból 5. mintakirakás lyukastáblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig 6. vágás, domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig 7. papír-ceruza feladatok: rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása 8. kéziszer gyakorlatok. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete: 1. önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy) 2. tevékenységek a testrészek megismerését célozva: testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét az előzőek megismétlése csukott szemmel 3. meghatározott testrészre koncentrálás: különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni,és csak ezután következhet a testrészek részeinek hasonló módon valóbegyakorlása. A test személyi zónájának alakítása: 1. az oldaliság tanítása: színes szalaggal (gumipánt) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni) 9

10 lábra hasonlógyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés 2. a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: az eszközt helyezzék maguk elé, majd a hátuk mögé feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra 3. a test függőleges zónájának megtanítása: játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra,vagy a lábak elé 4. az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel 5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (pl. szék,pad, asztal): Testfogalom állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át A testfogalom a testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkciónak, a nyelvi megfogalmazásoknak. A testfogalomhoz kapcsolódó gyakorlattípusok: Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. 1.Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások Fej: 1. fejfordítás, fejkörzés 2. csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel 3. csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. Törzs: 1. törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó, majd mellső középtartásban tartott karokkal 2. a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 10

11 Karok: 1. karkörzés előre és hátra 2. karok helyzetének utánzása 3. oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén 4. különböző karlengetések ritmusra 5. oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése 6. oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás 7. karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak: 1. a kéz ökölbe szorítása 2. az ujjak ide-oda mozgatása 3. ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra 4. a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. Lábak: 1. a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan 2. a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza 3. állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le 4. térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk 5. padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése 6. törzshajlítás bokafogással 7. szökdelés, ugrálás 8. szökdelés váltott lábbal, láblengetés. Lábak és lábujjak: 1. sarokemelés és leengedés 2. a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, pipálás ) 3. járás sarkon és lábujjhegyen 4. külső talpélen járás, kartartás törzs mellett 5. ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon 6. törzshajlítás előre 7. hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra 8. babzsák fölmarkolása lábujjal. 11

12 Néhány gyakorlat ezek közül zenére is végezhető. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének, megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. 1. Vizuális (látás-) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. Vizuális fejlesztés: 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése: mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le,kör, diagonális A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. a szem fixációs működésének erősítése: ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? ismert tárgyak, eszközök, egy részlete hiányának felismertetése hiányos képek felismertetése: mi hiányzik róla?, mit ábrázolhat? rejtett figurák megtalálása 4. vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először?, mi következik? 5. vizuális ritmus (a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása): tárgyakból kirakott gyöngyök, kockák, rudak, kártyák minták folytatása rajzos képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó ) sorminták rajzolása 12

13 6. vizuális helyzet- pozíciófelismertetése: mágnestáblán a pedagógus elhelyez egy alakzatot adott mezőbe (négymezős tábla) és a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt az alakzatot adott mezőben, más pozícióba elforgatni 7. vizuális memória fejlesztése: egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése). Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése: 1. A lehető legtöbbféle alak-forma-méret motoros kialakítása: formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel) padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyermekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése párosítási, csoportosítási feladatok(lottó, dominó) 3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különbözőminták kirakása (lyukastábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formától a bonyolultabbig, először egetlen szempont figyelembe vételét követelve meg, pl. csak szín, vagy csak forma, stb., kevesebb elemtől az összetettebb formákig) 4. Minták rajzolása, festése 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. 2. A tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése A tapintásos észlelés fejlesztése: 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával, plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával 13

14 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el! 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál a főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. 5. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: Érzékelőzacskó, Elvarázsolt zsákocska Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat. Mi lehet? Milyen a mérete, formája, felülete, anyaga? A tapintással felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos és kinesztetikus észlelés fejlesztése: 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe), lábbal (lépés előre, hátra), nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. Térészlelés, térirányok: 1. Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: rácsos papíron, szögestáblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül, a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával a négy fő iránymező megismertetése az említett módon 2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal 3. Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakorlása 4. A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette 5. Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból 6. A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése 7. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. 3. A hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hallási észlelés fejlesztése: 1. A hangzási analízis-szintézisfejlesztése: Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt vagy tüsszent, különböző hangot működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, később szabálytalan ritmusokat. 14

15 Ritmusvisszaadás csukott szemmel. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek! Hány szót tudsz felsorolni,melyek úgy kezdődnek: ma, te, si A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. 2. A keresztcsatornák fejlesztése: Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: - tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban - vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelőzacskóból - egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: - mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét - Figyeljünk a hangokra! A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást: minek a hangja? (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) - Auditív memória fejlesztése: dallamtöredékek, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése Vizuális-kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: - bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe, és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában - mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát - vizuális-kinesztetikus megközelítés, a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - a gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez A szem-kéz koordináció fejlesztése: - A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontrollfejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél 15

16 beszéltünk. Fontos felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Tegyük szomjassá a gyermeket, amennyire csak lehet. Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket! Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz. Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak, meg fognak mozdulni az izmok. 1. Gyermekkép /Freinet/ A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív), amely során a gyermek fejlődési ütemének, érési törvényszerűségeinek figyelembevételével biztosítjuk az életkoronként és egyénenként változó testi-lelki- szociális-értelmi szükségletek kielégítését, egyéni képességeihez, készségeihez igazodó személyiség fejlesztését, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A személyi és tárgyi feltételek megfelelő biztosításával, a tevékenységek gyakorlásával olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik önállóak önkiszolgálásukban (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) és a közösségért végzett feladatok elvégzésében, mint például a naposi munka, alkalmi megbízatások elvégzése, és a feladatok teljesítésében jó megoldásokra törekszenek. Olyan óvodai élet szervezésére törekszünk, amely segíti, hogy gyermekeink aktívak, kreatívak, kíváncsiak, folyamatosan cselekvők, érdeklődőek, kitartóak, őszinték, segítőkészek,udvariasak, előzékenyek, engedelmesek, figyelmesek, önzetlenek, együtt érzők, tisztelettudóak legyenek, tudjanak egymásra figyelni, egymáshoz alkalmazkodni, becsüljék egymást. Rendelkeznek önfegyelemmel, nyitottsággal, önbizalommal, feladattudattal, szabálytudattal, megfelelő türelemmel, felelősségtudattal, rendszeretettel. Merjék vállalni, ha hibáztak, próbálják kijavítani, jóvátenni a hibákat. Képesek legyenek a kapott szeretet továbbadására, a különbözőség elfogadására, együttműködésre, döntésre, erőfeszítésre, összpontosításra, önkifejezésre, véleményük kinyilvánítására. Jókedvűek, kedvesek, igényük van az egészséges életvitelre. Tudjanak 16

17 rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tiszteljék, becsüljék és védjék azt. Szeressék a mozgást, a zenét, a könyveket, a meséket, a verseket, az alkotásokat. 2. Óvodakép: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda három alapvető funkciója: óvó - védő, szociális, nevelő - személyiség fejlesztő. Az óvodai nevelésünk célja: A harmonikus és sokoldalú személyiségfejlesztés, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettségnek kialakítása, a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezése. Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése. A tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása. Ezek az alapfunkción túl vállalt tevékenységek adják az óvoda sajátos arculatát, ami a helyi óvodai nevelési célkitűzések egyik feltétele. A nevelési célok alapján: Támasznyújtás, amely igazodik a gyermekek érési folyamatához, az életkori sajátosságokhoz, ehhez illeszkedő eszközökkel, mely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális, személyi és tárgyi környezetet. Ebben meghatározóak az óvodáskor alapvető sajátosságai: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érze lemvezérelt, cselekvésközpontú megismerés, tapasztalatszerzés, az átélt élmények által kiváltott gondolkodás, tanulás. Nevelési munkánk legfontosabb alapelvei: a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése, minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 17

18 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Az egészséges életmódra nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3. Környezettudatos nevelés 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS: Célunk: A gyermek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi -lelki, szociális fejlődésének elősegítése, egészségének megőrzése, védelmének biztosítása. A GYERMEKEK TESTI NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATAINK: A gyermekek edzésének, mozgásigényeinek kielégítése Ez a feladat a pszichés-szomatikus-szociális gondozás egységeként, a nap legnagyobb részében mozgásos játék keretében valósul meg. Mindemellett a mozgásigény kielégítése megvalósulhat még a pedagógus által tervezett mindennapos mozgás, testnevelés foglalkozás, gyógytestnevelés és egyéb programok (júdó, néptánc, vízhez szoktatás) keretében. Pedagógusaink már a családlátogatás során ill. a kitöltött anamnézis lapok alapján tájékozódnak a gyermekek szomatikus- és pszichés fejlettségéről, a speciális szükségletekről, igényekről. Ezek figyelembe vételével történik a csoportszobák mozgásfejlesztő eszközeinek, a mozgásos játékok eszközkészletének összeválogatása, az alapvető szabályok kialakítása. A nevelési év során az időjárástól függően, rendszeresen a szabad levegőn tartózkodunk. A szervezet folyamatos edzését segíti az évszakok kínálta lehetőségekhez igazodó szabadlevegőn tartózkodás, ill., a különböző kinti, aktív, mozgásos tevékenységek. A gyermekek szervezetének edzése során a rendszeresség és fokozatosság elvét érvényesítjük, pihenő időszakok közbeiktatásával. Figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat, egyéni képességeiket Nyáron a gyermekeknek óvodánk adottságaihoz igazodva zuhanyozási, pancsolási, sarazási lehetőséget, vízpermetet biztosítunk. Sétáink célja az ismeretek gyarapítása mellett a levegőzés, mozgásfejlesztés, a társas kapcsolatok alakítása, az alkalmazkodó képesség fejlesztése, a helyes, biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása. 18

19 Az egyéni szükségletekhez igazodó gondozás, komfortérzet kielégítése Intézményi, azon belül csoportszinten törekszünk az egészség megőrzésére, fenntartására, kiegyensúlyozására és megerősítésére. Ez megjelenik és tükröződik valamennyi nevelési területen és nevelési feladatban, a napirendünkben, szokásrendünkben. Munkánk alapja az egészséges gyermek állapota, de szót kell ejtenünk lappangó-beteg, mozgásszervi, ill. érzékszervi problémákkal, idegrendszeri-pszichés gondokkal küzdő gyermekekről is. őket gondozó, gyógyulást segítő, tudatosan tervezett nevelői folyamatban kell foglalkoztatnunk. Az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás során célunk, hogy óvodásainkban alakuljanak belső igénnyé, szokássá a személyi higiénés tennivalók ( önálló mosakodás, kézmosás, WC-használat, bőr-haj-köröm ápolás, fogápolás, zsebkendő használat, ruházat rendezettsége. o Kiscsoportban: segítséggel, személyes támogatással, példamutatással. o Középső csoportban: egyénhez igazodó segítségadással, egyre nagyobb mértékű önállósággal. o Nagycsoportban: figyelmeztetés nélkül, automatizáltan. o A szoktatásban a legfőbb mérvadó a türelem és a tapintat. o A tevékenységek céljához a felnőttek magyarázata, bemutatása, segítsége, a gyermekek méretéhez, igényeihez igazodó eszközök segítenek eljutni. o Az eszközöket fenntartói, ill. szülői segítséggel biztosítjuk: évente 2 alkalommal óvodai szinten egységes tisztasági csomag, nevelési ciklus kezdetén csoportlétszámhoz igazodóan 2 garnitúra törölköző, fogmosó felszerelés, saját fésű, nedves törlőkendő közösségi használatra, körömkefe. A felnőtt bensőséges kapcsolata a gyermekkel a gondozási feladatok alapvető feltétele. Így intézményünk dolgozói nevelési gyakorlatuk során gyermekekhez hajoló, szociális biztonságukat megalapozó, képességeiket, adottságaikat, törekvéseiket kibontakoztató, stressz elhárító,- elviselő, harmonikus közösségi kapcsolataik kiépítését célzó szemléletet tanúsítanak. o Tisztában vagyunk azzal, hogy a hatékony egészségnevelési törekvéseinket egységben, összefogottan kell a gyermekek érdekében végeznünk (szülők, egészségügyi dolgozók, óvodai dolgozók). Szoros egységben az óvodakezdéstől szülők és óvónők között. o A minőségi javítást, a bipoláris kapcsolattá fejlődést szolgálják: anyás beszoktatás, fogadó órák, szülői értekezletek, egészséghét szervezése, faliújság, csoport ek stb. Arra törekszünk, hogy összehangoljuk a családi és az óvodai szokásokat. o Ezen szokások megismerése a családlátogatással, anamnézissel veszi kezdetét. Erre építenek a folyamatos kapcsolattartási formák ill a nyitott, kérdésekre váró, és válaszoló óvodapedagógusaink. o Intézményünk a Szülői kérdőívek anonim válaszaiból követi nyomon az otthon véleményét óvodánkról, dolgozóinkról, gyermekek-szülők légköréről. o Az összehangolást elmélyítik a közös programok (családi nap, kirándulás, szülői fórumok, versenyek, közös együttlétek ) ezeken a közös lehetőségeken még több információt kaphatunk a gyermekről, így támaszkodhatunk a család elsődleges szerepére a nevelésben, melyhez mi az empátiás készségeinket, 19

20 differenciált-egyéni bánásmódunkat, felkészültségünket igazítjuk, a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó módszerekkel, eszközökkel. A rendszeres gyakorlás és a jelzés módszere segíti a gyermekek én képét, a szokások alakítását, önállóbbá válását. o A gyermekek egészségvédelme, gondozása, komfortérzetének javítása tevékenységekben, gyakorlás útján építhető be a személyiségbe. Az óvodapedagógusaink bemutatásai, magyarázatai, a gyakorlás módszerei segítik az ismeretektől a jártasságig, majd a készségekig eljutni óvodásainkat. o Eközben ismétlések, korrekciók jelzik szakaszonként, hogy éppen milyen szinten áll az adott kisgyermek. o Óvodánkban a kötelező és kötetlen tevékenységek, a felkínált eszközök, módszerek sokasága, komplexitása, az udvari játékok, séták segítik a gyermekeket abban, hogy szokások alakuljanak, önállóbbá váljanak. Mindezekről pedagógiai nyomon követés (dokumentáció) készül intézményünkben. A dajkák az óvodapedagógusok segítőtársai a gondozási folyamatban. o Az ő magatartási, viselkedési jellemzőik is példaként hatnak a gyermekekre, befolyásolja meggyőződésüket, mintakövetésüket. o Célunk, hogy óvodánkban a dajkák belső igényévé váljon ismereteik bővítése, gazdagítása, a továbbképzéseken, bemutatókon való részvétel. Így tudnak az óvodapedagógusainkkal partnerként együttműködni, a gyermekek mind teljesebb fejlesztésében, nevelésében részesekké válni. Összehangolt, egymásra építő, következetes feladatvállalással, humánus, emberközpontú, gyermeki értékeket meglátó megfigyeléseikkel, tevékenységeikkel támogatják a nevelőmunkát. Láthatóan és láthatatlanul erősítik a csoport légkörét, derűs, nyugodt klímáját. Kiegyensúlyozott, gyakorlatias segítői mindennapjainknak, hiszen a szokások, szabályok közvetítése, megerősítése elképzelhetetlen nélkülük. Saját feladatkörükön túl, nevelőpartnerként kapcsolódnak be mindazon feladatok végzésébe, melyek a csoport érdekeit szolgálják (ünnepek lebonyolítása, terem díszítése, stb.) A gyermekek öltözködésének az időjáráshoz való igazítása A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit az öltözködésben. o Figyelmet fordítunk arra ki az izzadékonyabb, fázósabb, esetleg betegségből tért vissza, stb. o Az egyéni igények megismerése már a beszoktatás során elkezdődik. A helyes öltözködési szokások kialakítása érdekében kérjük a szülőket a célszerű öltözék biztosítására, mely biztosítja a gyermek számára a biztonságos, szabad mozgást. A ruha súlya, hossza, a rétegek száma megfelelő legyen. A gyermekeknek megtanítjuk, hogy ha fáznak, felvesznek még egy réteg ruhát, ha melegük van, levesznek egy réteget. o A túlöltöztetésből fakadó átizzadás veszélyére felhívjuk a szülők figyelmét, a gyermekeket az edzettségük fokozásával tereljük a jó egészségi állapot eléréséhez. o Elvárásainkat a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, testi adottságaihoz igazítjuk. Az öltözködésszokásainak kialakítás a azonban nagy mértékben függ az óvónő-dajka közös értelmezésén. Óvodai szinten egységesen 20

21 fogalmazódik meg a szülők felé a kérésünk: fokozott önállóság támasztás gyermekeikkel szemben. Kérjük a szülőket, hogy jellel lássák el gyermekük személyes holmijait, ügyeljenek annak tárolására és kövessék nyomon azok meglététhiányát. Gondoskodjanak váltó ruházatról, de intézményi szinten mi is biztosítunk pót-ruhákat, melyek esetileg használhatók, majd vissza kell adni kitisztított formában. A cipők, váltócipők használatának jellemzői egységesen: egészséges lábboltozat- lábtartás biztosítása, jellel ellátottság. Balesetvédelmi okok miatt javasoljuk a papucs használatának a mellőzését. Gondoskodunk a gyermekek ruháinak megfelelő tárolásáról. o Óvodánkban minden gyermeknek külön öltözőszekrénye van. Ebben tárolják a szülők a gyermekek ruházatát. A szekrények rendjét a szülőkkel megbeszéljük, valamint ábrával is illusztráljuk (a jelzés minden csoportban ugyanaz). o Az utcai, ill. udvari cipőknek csoportonként külön cipős polc van, a benti cipők a szekrényekben vannak. o A vizes, beleizzadt ruhadarabok szárításáról gondoskodunk. o A dajka nénik takarítják a szekrényeket, de a szülő feladata azok rendszeres kiürítése, és tiszta ruházattal történő feltöltése (csak annyi amennyire szükség van). Az öltözködés helyes sorrendjének elsajátításához a jelzés módszerét alkalmazzuk. o Már kiscsoport kezdetén finoman, de határozottan tolmácsoljuk a szülői ház felé az öltözködés helyes sorrendjére vonatkozó elképzeléseinket. (levetjük a kabátot, sapkát, kibújunk a lábbeliből, polcra ha vizes a kikészített plédre, csepegtető tálcára tesszük - és nekilátunk az otthoni ruha átcserélésének óvodai játszóruhára. o Figyelem felhívás történik: családlátogatáskor, anyás beszoktatáskor, napi szinten egyénileg, szülői értekezleteken, ill. csoportonként elhelyezett ábrák segítségével. o éves gyermekeinknél napi tevékenységekben, játékokban (dramatikus, egyéb ) is lehetőség van az öltözködés helyes sorrendjének gyakorlására, megerősítésére. Kialakítjuk a rend iránti igényét az öltözködéssel kapcsolatban. o Első számú feladatunk az öltözködéssel kapcsolatos szokások, szabályok következetes betartatása.. o Megtanítjuk a ruházat esztétikus összehajtását, megfelelő helyre történő elrakását. A kicsiket személyes példával erősítjük. o Rámutatunk arra, hogy így, a szekrényben könnyebb az eligazodás. o Felhívjuk figyelmüket, hogy ruhájuk, cipőjük tisztaságára ügyelnek. A lábtörlőt, szükség esetén a sárlehúzót használják. Biztonságukat a bekötött cipőjük is segíti. o Télen a csizmákat a bejáratnál leveszik, ezzel is megelőzve az elcsúszásokat a folyosón. o S nem utolsó sorban: önmagunkkal nevelünk! Mi felnőttek minden nap tiszta, vasalt ruházatban jelenünk meg a gyermek, szülő előtt. 21

22 A pihenés feltételeinek megteremtése Az óvodás gyermek fejlődésének lételeme a pihenés ezt az elvet szem előtt tartva képviseljük a gyermek érdekét. Ehhez a családlátogatás és az anamnézis adja az alapot, és erre épül az óvodai megfigyelés és tapasztalat. A pihenés alatt nyugalom, a kellemes környezet fenntartása a cél, ezért a belső és külső ingerek minimalizálásával teremtjük meg a feltételeket. Megfelelő méretű fektetők, saját jellel ellátott lepedők (aki nem ágytiszta, annál vízálló huzat), otthonról hozott alvós játékok, textil engedélyezése, saját takaró( nyári és téli), életkornak megfelelő mesék hallgatása, altatózene, relaxációs zene biztosítása, óvónői ének, dúdolás teszik kellemesebbé a pihenést. A felsíró kicsik megvigasztalásával is a pihenés zavartalanságát biztosítjuk Óvodánkban két hetente történik az ágyneműk cseréje, tisztítása. A toalett használata alvásidőben is biztosított. Az egyéni alvásigények figyelembe vételével biztosított a fokozatos ébredés. A nem alvó gyermekek előbb kelhetnek fel, nézegethetnek könyvet, rajzolhatnak. ( 5 éves kortól, nyugalmas 40 perces pihenés) Egyetlen elvárásunk van: Hagyják aludni alvó társaikat! Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás Elsősorban a táplálékot biztosító konyha feladata, amelyet a szülők segítségével naponta ( a faliújságra kihelyezett gyümölcs naptár segítségével napra pontosan követhető) kiegészítünk gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával. Ezt a gyermekek a délelőtt folyamán fogyasztják, elsősorban a dajka néni előkészítésében. Középső és nagycsoportban már maguk a gyerekek is szeletelhetnek, tisztíthatnak gyümölcsöt, és ízlésesen elhelyezhetik egy tányéron, ezzel is megteremtve a látvány illat harmóniát. A heti étlap közzététele lehetővé teszi, hogy a családi étrend kiegészítője lehessen az óvodai étkezésnek. Folyadék egész nap a gyermekek szükséglete szerint rendelkezésre áll. A folyadékpótlás alapját képezik: a víz zöldség- és gyümölcslevek. Ügyelünk arra, hogy az ételek fogyasztása mindig jó hangulatban történjen. Lehetőségük van étkezés közben is halkan beszélgetni asztaltársaikkal. Így lehetőség nyílik az ételek nevének, ízének, színeinek, összetételének megbeszélésére. A kulturált étkezési szokások alakítása az óvodába lépés kezdetétől történik, ennek alapja a terítés és a tálalás esztétikája a csoportban. A szépen megterített asztalon elhelyezett kis kosarak, szalvétatartók, poharak, tányérok növelik az étkező gyermek étvágyát. o Az étkezésekkor elfogadjuk az egyéni különbözőségeket ( nem kívánja, több folyadékot szeretne stb.) azonban pici kóstoló szolgál az étel ízének megismerésére. 22

23 o Az étvágytalan vagy falánk természetű gyermekekre külön figyelmet fordítunk. A falánkság mögött gyakran valamilyen probléma rejtőzik, így a szülőkkel konzultálva a korszerű, egészséges táplálkozás szokásának elsajátítására törekszünk, az optimális ételadagokat betartva. Új ízek, ételek megismertetését különösen fontosnak tekintjük. Ennek érdekében újszerű margarinkrémeket, salátákat készítünk. Egészséghéten egzotikus zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedünk. A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre. o A konyha vezetőjével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, a fenntartó az ételek minőségét rendszeresen ellenőrizteti. Betegségek, balesetek megelőzése A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák gyermekeiket óvodába. Ennek érdekében már a családlátogatás alkalmával információkat gyűjtünk a gyermekekről, majd erre építjük a szülői értekezleteken elhangzó tájékoztatást. Felhívjuk figyelmüket a gyakran előforduló járványos, ill. eseti megbetegedések jellemzőire, az ezekkel kapcsolatos közösségi szabályokra, előírásokra. Csak egészséges orvosi igazolással rendelkező gyermeket lehet a közösségbe hozni. Az óvodában történő megbetegedés esetén, telefonon értesítjük a szülőket, magas láz esetén lázcsillapítót alkalmazunk, igyekszünk elkülöníteni a gyermeket a szülő megérkezéséig. Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló balesetek megelőzésére. A gyerekek körében is, megfelelő módszerek és eszközök segítségével, október hónapban balesetmegelőzési tájékoztatást tartunk. Folyamatosan ügyelünk a csoportszobai és udvari játékok ellenőrzésére, karbantartására. A törött, sérült eszközöket kivonjuk a játékból. o Csoportonként évente frissítjük az eü. doboz tartalmát. Kirándulások alkalmával is visszük magunkkal a szükséges eü-i felszerelést, ill a szülők telefonszámait. Ennek érdekében játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző magatartási szabályokat közvetítünk gyermekeink részére. Az egészségvédő ismereteket, magatartási szabályokat az évszakok váltakozásához igazítjuk. A balesetmegelőzési ismeretek és közlekedési szabályok erősítését a nagycsoportosoknak ajánlott Ovi-zsaru program keretében is taglaljuk. A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroltatjuk. A fertőző betegségek megelőzése A megelőzés (prevenció) érdekében a személyi higiénia elsődleges szerepét emeljük ki, s ehhez járul még az óvónői higiénés kontroll (ellenőrizni a bőr, a haj, a ruházat tisztaságát) o Pl: fejtetvesség esetén tapintatosan jelzünk a szülőnek és négyszemközt segítjük tanácsainkkal, javaslatainkkal. 23

24 o Szezonális, járványos időszakokban fokozatos szellőztetéssel, aroma-lámpa, légtisztító eszközök használatával segítjük elő a környezet higiéniájának megtartását. Ilyenkor gyakoribbá tesszük a játékeszközök fertőtlenítését. Nyáron, ha fürdési lehetőség van, a vizet fertőtlenítjük. A kisebb egészségi rendellenességek korrekciója Elsősorban a testtartási rendellenességek megelőzésére vonatkozik, amelyekre lehetőség a mindennapos testneveléseken adódik. Ennek érdekében megfelelő ruházatot, lábbeli kérünk a szülőktől a gyermekeiknek. Meggyőzzük őket, hogy a papucs a lúdtalp kialakulását elősegíti. A helyes testtartás kialakítását fejlesztő mozgással, egyenes fekvőhelyek biztosításával érjük el. A mindennapos mozgás anyagába beépítünk 3-4 testtartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatot, játékot. Intézményünk akadálymentesített, így mozgáskorlátozott, gyengénlátó, nagyothalló gyermekek ellátása is biztosított. Óvodánkban szakvizsgázott kolléganőnk gyógytestnevelést is tart. Segítségét szülők és kollégák is kérhetik. Lelki rendellenességek vagy viselkedésformák, gyermekbántalmazás vagy deviáns viselkedés okait feltárjuk. Enurézis, enkoprézis, ingerlékenység, sírás, agresszivitás, passzivitás, félénkség, visszahúzódás, kapkodás, figyelmetlenség, tikkelés, bevizelés, beszékelés, maszturbálás is fellelhető a csoportokban. Ezek észlelésekor családlátogatás, tapintatos, egyéni beszélgetések segíthetnek az okok felderítésében, a megfelelő szakember megkeresésében. Intézményi és csoport szinten is a megóvás, a megszégyenítéstől való tartózkodás az alkalmazott nevelési eljárás óvodánkban. Gyermekbántalmazás nyomainak felfedezése esetén az óvoda gyermekvédelmi megbízottjával közösen keressük a megoldást. Látás-, hallás zavarral, beszédhibával küszködő gyermekek számára nevelési-fejlesztési szakemberek, orvosok segítségét kérjük. Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a megoldás keresésével kiemelten foglakozunk. Lelki egészségfejlesztésre, nevelésre vonatkozó feladataink Az óvoda pszichés klímájának megteremtése során olyan halk, nyugodt, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, mely védőhálóként veszi körbe a megannyi miliőből érkező, egyedi sajátosságokat hordozó gyermekeket. Ez a pszichohigiénés nevelés áthatja a mindennapos nevelőmunkát, legfontosabb célja a pszichés egészség fenntartása, a pszichés sérülések megelőzése. Ennek feltétele a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő napirend összeállítása. Többek között az anyás beszoktatás lehetősége is segítségünkre van az óvodai élet első napjaiban a gyermekek biztonságérzetének kialakításához. Igyekszünk kompenzálni, korrigálni az esetleges sérüléseket, megfelelően alkalmazott közösségi és egyéni választható tevékenységekkel, dramatikus- mentálhigiénés játékokkal. 24

25 A pszichés sérülések megelőzése, kivédése, amelynek feltétele minden óvodai dolgozó pozitív attitűdje a gyermekkel szemben. Nevelőmunkánk folyamatában nagy figyelmet fordítunk a félelem szorongás feloldására, az agresszió kivédésére. Ennek érdekében a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk a gyakorlatban: nyugodt, kiegyensúlyozott nevelői és dajkai magatartás, empatikus reakciók a gyermek aktuális érzelmeire vonatkozóan, kevés kötöttség és tilalom a mindennapokban. Legfontosabb feladatunknak a problémák kibeszélését, megbeszélését, az érintett gyermek tevékenységbe való bevonását tartjuk. A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását. Személyiségük szabad kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. Az életre nevelünk. Elsődleges célunk nem a konfliktusok elfojtása, hanem ezek kezelése a közösség szabályainak betartásával. Az önkéntesség, önállóság és aktivitás biztosítása a játékban megteremti a személyiség szabad kibontakozását. Mindezek feltételezik az óvónői pozitív, jutalmazó, megerősítő módszereket és az önmegvalósításhoz kapcsolható követelménytámasztást. Valamennyi csoportunkban azon fáradoznak pedagógusaink, hogy a társas kapcsolatok harmonizációját megteremtsék, hogy a gyerekek érezhessék, megtapasztalhassák egyediségüket értéküket. Ezt segítik a dramatikus, mentálhigiénés játékok, mesék, diafilmek, bábozások, családjátékok, stb. A gyermekek fizikai, lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, és ha kedvezőtlenül változik, megkeressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására, Éreztetjük velük elfogadásunkat, szeretetünket, bizalmunkat és, tudatosítjuk bennük, hogy mindig mindenben segítjük. Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésére nevelünk. (drog, alkohol, dohányzás) a családi miliő felé a meggyőzés, kötetlen beszélgetések nyújthatnak alapot, ill. a szülői értekezleteken szakemberek rövid előadásai, szakirodalom ajánlása jelenthet segítséget. A gyermekeket erősíti az Ovi-zsaru program ide vonatkozó része is, valamint bábokkal vagy óvónői dramatizálással előadott műsor is. Szociohigiénés nevelésre vonatkozó feladataink A gyermeki személyiség önkibontakozásának biztosítása, konfliktushelyzetek megoldására szolgáló technikák megismertetése, bizonyos feszültségek elviselésére való nevelés sokféle dramatikus játék szervezése által biztosítjuk a feladat megvalósítását. Segítőkészségre, együttérzésre, a másság elviselésére nevelünk. Az egészségügyi szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartás A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító Egészségügyi Szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk. 25

26 A védőnő látja el a gondozó munkát, ő a legközvetlenebb munkatársunk a gyermekek egészségvédelmének biztosításában. Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatát végzik. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Segítség nélkül, önállóan öltöznek. Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruhájukat ízlésesen, összehajtva a polcukra helyezik. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés. 2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI, ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtése. A családi nevelés kiegészítése. A gyermek szocializációjának segítése. Az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulása, amelyek az együttéléshez szükségesek. Az óvodapedagógusi feladataink az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés területén: Az óvodai élet komplex szervezésével biztosítjuk, hogy a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságai sokoldalúan fejlődjenek. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedési és magatartásformákat beépítjük a gyermekek viselkedésébe. Megteremtjük az érzelmekre épülő, szeretetteljes, barátságos, biztonságos légkört, a közös élmények sokoldalú, együttes feldolgozásának lehetőségét. Tevékeny óvodai életet alakítunk, ugyanakkor kerüljük a túlzott ingereket, élményzsúfoltságot, a cselekvésekben is nyugalmat biztosítunk. A gyerekek élettereit 26

27 igényesen, átgondoltan alakítjuk, a bútorok elrendezésével egyszerű és áttekinthető, elkülönülésre is alkalmas belső teret alakítunk ki, melyek a gyerekek igényei szerint bármikor átalakíthatóak. A csoportszobát részekre tagoljuk: babasarok, építősarok, természetsarok, mozgásos sarok, ábrázoló sarok, mesélős-, pihenős sarok. A csoportszobában minden gyereknek biztosítunk olyan helyet, ahol a kincseit tárolhatja. A textileket, szőnyegeket és egyéb kiegészítőket (képek, díszítő elemek) úgy válasszuk ki, hogy harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. A csoportszobát aktuálisan az évszakoknak, ünnepeknek, jeles napoknak megfelelően dekoráljuk. Dekorációként felhasználunk: Gyermekmunkákat igényes fotókat, illusztrációkat óvónők és gyerekek által közösen készített termésfüzéreket, termés és gyümölcstálakat, valamint növényi és virág kompozíciókat az ünnepkörnek megfelelő jelképeket (pl.- kokárda, zászló ) A díszítő elemeket a gyermekeknek megfelelő szemmagasságba helyezzük el. Az összetartozás érzésének erősítése érdekében csoportjelképeket alkalmazunk (póló, zászló, csatakiáltás, báb ). o Ebben az érzelmi biztonságot nyújtó környezetben biztosítjuk a gyermekek képességeinek, tevékenység-szükségleteinek kibontakozását. A közös élmények együttes feldolgozását ismertetjük a családokkal segítve ezzel az intervenciós gyakorlatot, pozitív hatást gyakorolva a családi szokásokra. Közös élményeken alapuló pozitív érzelmi kapcsolatot alakítunk ki gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt között az óvodába lépés első napjától az óvodáskor végéig. Már óvodába lépés előtt felvesszük a családokkal a kapcsolatot, júniusban szülői értekezletet tartunk a leendő óvódás gyerekeknek. A nyár utolsó hónapjában esedékes családlátogatáson ismerkedünk leendő óvodásaink szokásaival, s anyás beszoktatással biztosítjuk a lehetőséget a zökkenőmentes óvodakezdéshez. Biztosítjuk az anyás befogadást, elfogadjuk az otthonról hozott kedvenc játékaikat, tárgyaikat, a régi óvodásokkal ajándékot készítünk az új gyermekek fogadására. A befogadási folyamatban részt vesz mindkét óvodapedagógus, a dajka, a szülő. Ez idő alatt a gyermekek az óvodai szokásoknak megfelelően végzik a mindennapi tevékenységeket. Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységeket, ünnepeket szervezünk, amelyek beépülnek nevelésünk hagyomány-rendszerébe, és mélyítik az összetartozás élményét. Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változása adja meg. Ezeket a hétköznapok és az ünnepek tagolják. Az ünnepek szinte magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Hagyományaink, ünnepeink az összetartozás, a közösségi érzelmek alakulásában jelentős szerepet töltenek be. Ezek szervezésében, előkészítésében koruknak megfelelő tevékenységekkel a gyermekek is részt vesznek, s az események tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködnek. Az érzelmi előkészítés és az örömteli várakozás kiteljesedése maga az ünnepi együttlét. Hagyományaink, ünnepeink a szülők javaslatainak figyelembe vételével együttműködő támogatásukkal és szervezésükkel valósulnak meg. 27

28 o az alábbi ünnepeket és hagyományokat tarjuk az óvodában Nemzeti ünnep: 1848 márc. 15. Hagyományos ünnepek, néphagyományok: Szüret, Márton nap, Mikulás, Karácsony, Medve hét, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermek nap, gyerekek születésnapja, Nagycsoportosok búcsúztatása Jeles napok: Állatok világnapja október 04, Víz világnapja március22, Föld napja április 22, Madárkarácsony Az óvoda és család közös rendezvényei: családi nap, madárbarát munkadélután, karácsonyi munkadélután, egészséghét, évzáró ünnepség Újra papír világnap Március 1. Stabil szokás- és szabályrendszert alakítunk ki, amely a gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodik. Együttjátszás, együttműködés, együttdolgozás során folyamatosan alakítjuk, gyakoroltatjuk a különböző szituációkban megjelenő viselkedési szokásokat. Ezen területek fejlesztését segítik az óvodapedagógusok által felkínált dráma- és szituációs játékok. Segítjük megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének módját a kritikát elfogadni Észrevetetjük, hogy a közös tevékenységekben együttműködő társak sokféle egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetből származó értékeket közvetítenek Fontosnak tartjuk nevelőmunkánk tartalmának megvalósításán keresztül a szociális érzelmek (együttérzés, segítőkészség, szeretet, örömszerzés, kötődés, őszinteség, türelem, tolerancia, tisztelet, önzetlenség, igazmondás) kialakítását. Elfogadó, támaszt nyújtó magatartásunkkal ösztönözzük a gyermeket az utánzásra, a mintakövetésre. A gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztésében hangsúlyozzuk a felnőttek modellszerepét: a gyermekek érezzék, majd tudják, a felnőttek mit és miért tartanak helyesnek, mit várnak el tőlük. A gyermekek elé olyan óvónői modellt állítunk, aki példaképül szolgál, és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a különbözőség iránti megértés kialakulását segíti a gyermekben. Elfogadó magatartásunkkal segítjük a gyermekek egymáshoz való közeledését, nyitottságát, elfogadását. Átgondolt szokásrendszerben, felesleges korlátozásokat, fegyelmezéseket elkerülve alakítjuk a gyermekek illemtudó magatartását, empátiáját. Segítjük, képviseljük a társas együttélés szabályait: óvodába érkezéskor és távozáskor köszönjenek egymásnak legyenek türelmesek egymással, hallgassák végig egymás mondani valóját udvariasan viselkedjenek egymással, használják a köszönöm, kérem, légy szíves szavakat 28

29 érezzék meg a másik gyermek bánatát, örömét, örüljenek a másik sikerének, érdeklődjenek mások iránt (hiányzó társak iránt érdeklődjenek) találjanak örömet a tevékenységeikben, ne zavarják a másik gyermek tevékenységét, elemi szinten kontrollálják viselkedésüket gyakorolják a harag tettlegességtől mentes kinyilvánítását séták, kirándulások, utazások alkalmával ne hangoskodjanak segítsenek társaiknak, ha arra rászorulnak igyekezzenek örömet szerezni másoknak a felnőttek és a társak munkáját becsüljék meg Az óvoda minden dolgozójának kommunikációját, bánásmódját, viselkedését úgy alakítjuk, hogy követendő minta legyen a gyermekek számára. A különböző szociokulturális helyzetű családokból érkező gyermekek fejlődését, változását, a különböző megfigyelések, diagnosztikus eszközök alkalmazásával felmérjük és folyamatosan figyelemmel kísérjük. Eltérő szokásaik beillesztése családias, harmonikus, derűs, elfogadó légkörben történik. Óvodapedagógusként a megértést, elfogadást és az előítélet-mentességet tartjuk a legfontosabbnak. Igénybe vesszük a gyermekvédelmi felelős segítségét illetve az óvodai nevelés folyamatában a fent megfogalmazottak alapján elősegítjük, hogy meglévő hátrányai csökkenjenek. Segítjük az átlagostól eltérő képességű (kiemelt figyelmet igénylő), illetve eltérő személyiségvonásokkal rendelkező gyermekeket. Fontosnak tartjuk, hogy a szocializációs folyamat során érezzék magatartásunkban az elfogadást. Erősítjük a felnőttekkel, társakkal való kapcsolatfelvétel igényét, a pozitív felnőtt- és társas kapcsolatok alakulását. A gyermekcsoportokban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, amelyekhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a valóságos énkép kialakulásához, az énhatárok megtapasztalásához. Kialakítjuk, erősítjük a társakért, a csoportért érzett felelősségtudatot. A mindennapok során alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek különböző helyzetekben más csoportokkal együttműködhessenek az egész év folyamán. Óvodás gyermekeinkben a felelősségtudat érzését csoportalakító játékokkal, közös előadások alkalmával, közös, átjárható udvarrészek használatával, a kicsik óvásával, a nagyok búcsúztatójával, közös versenyekkel erősítjük. A világnapok alkalmával szervezett játékok (állatok vn., Föld vn.,) segítik az óvodán belüli illetve a csoporton belüli összetartozás érzését. Segítjük a barátságok alakulását, az érzelmileg átélt, közös tevékenységek megvalósulását, amelynek során a gyermekek megtanulják felmérni saját helyzetüket a csoportban, képessé válnak önálló helyzetmegoldásra felnőtt segítsége nélkül. Mintaadással, tapasztalatok nyújtásával megalapozzuk a gyermekek környezettudatos viselkedését. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segítjük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb (pl.- Kastélymúzeum, könyvtár, állatmenhely, Tétényi fennsík ) és tágabb környezetét (Állatkert, Medvepark, Humusz ház, ), amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 29

30 Kirándulásaink, sétáink időpontjait igyekszünk úgy tervezni, hogy minél több időt tölthessünk a szabadban. A gyermekek véleményét kikérjük, javaslataikat figyelembe vesszük a kirándulások, séták tervezésekor. Az előkészületek során beszélünk az úti célról, mit fogunk csinálni, mit viszünk magunkkal és arról is, hogy milyen viselkedési szabályokat kell betartani. Mintaadással, tapasztalatok nyújtásával megalapozzuk a gyerekek környezettudatos viselkedését. Biztosítjuk, hogy felnőtt és gyermek aktív és kölcsönös kapcsolatában a lehetőségekhez mérten a gyermekek is beleszólhassanak az óvodai élet szervezésébe. Kiemeljük szakképzett dajkáink tapintatos, segítő, támogató, együttműködő szerepét. Dajkáink a nevelési tervet megismervén a gondozási feladataikon túl segítik az óvodapedagógus munkáját. Munkarendjük alkalmazkodik a csoport napirendjéhez, részt vesznek a teljes nevelési folyamatban. A tevékenységek során építünk a gyermekek belső motivációira, öntevékenységére. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentősnek tartjuk az óvoda együttműködő szerepét az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A már szakvéleménnyel rendelkező gyerekek fejlesztésében résztvevő szakemberekkel felvesszük folyamatos kapcsolatot tartunk (utazó gyógypedagógus, utazó logopédus). Az óvónők a szakvéleményben leírtak alapján fejlesztési tervet készítenek (heti, éves), a tanév végén pedig ez alapján értékelik a fejlődést. 3, ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi nevelés nem elkülönülő tevékenység az óvodai nevelés rendszerében, hanem az egész óvodai élet folyamán, valamennyi tevékenységben megjelenik. Ebben a fejezetben az anyanyelvi nevelés feladatait és lehető ségeit rendszerezzük. Célunk: A gyermek tanulja, gyakorolja, ismerje és becsülje meg, tudja használni anyanyelvét. Helye a nevelés folyamatában: Állandóan jelen van minden tevékenységben, óvodába lépéstől iskolás korig. Óvónőink feladatai a nevelés folyamatában: 3-4 éves korban: Légzésgyakorlatok, beszédszerveket ügyesítő gyakorlatok, auditív - vizuális emlékezetet fejlesztő gyakorlatok tervezése, játékos gyakoroltatása. 4-5 éves korban: 30

31 A 3-4 éves korban nevelési feladatain túl - hallás, beszédhallás gyakorlatok tervezése, gyakoroltatása éves korban: A fentieken túl - a hangtani kódolást elősegítő gyakorlatok tervezése. Valamint, korcsoporttól függetlenül az egész óvodáskor folyamán rendszeresen a következők. Felmérés gyermekenként: megfigyelés, irányított helyezetek, beszélgetés kezdeményezése, célzott - egy bizonyos anyanyelvi fejlettségi szintre utaló szimulációs játékok alkalmazása stb. beszédértés beszéd produkció beszéd észlelés beszédszervek állapota hangzók képzése A felmérés eredményeiből kiindulva állítja össze az óvónő a fejlesztés tartalmát képező gyakorlatokat, játékokat, és gyermekenként a gyermek fejlődési szintjéhez igazodva alkalmazza a következőket: A fejlesztés tartalma: játékos gyakorlatok a beszéd értés fejlesztésére, a beszédprodukció fejlesztése - beszéd és kommunikáció, szókincs, fogalomértés, mondatalkotás, - beszéd és gondolkodás, a beszédészlelés fejlesztése, a hangképző és egyéb beszédszervek ügyesítése, a hangzási analízis- és szintézis fejlesztése - keresztcsatornák, auditív zártság, auditív ritmus, auditív emlékezet, hangtani kódolás. Modell-szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, jó kérdések feltevése, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta artikuláció A különböző tevékenységekből adódó lehetőségek felhasználása: új fogalmak, szókincs-bővítés, mondatalkotás, folyamatos-összefüggő beszéd, helyes légzés, értelemszerű tagolás, mondattípusok, beszédfegyelem, beszédmimika, tiszta ejtés, jó artikuláció, magyaros hangsúlyozás, csoportos beszélgetés, metakommunikatív elemek. A beszéd észlelést, értést, produkciót, a beszédszervek ügyesítését, a hangzók tiszta ejtését és elkülönítését célzó anyanyelvi játékok tervezése és alkalmazása. Kommunikációt és önkifejezést fejlesztő játékok szervezése, tervezése és alkalmazása, irányítása. A fejlődés várható jellemzője óvodáskor végére: a gyermek a beszédre figyel, érti, 31

32 szókincse megfelelő ahhoz, hogy saját gondolatait, érzelmeit kifejezze, képes összefüggően, összetett mondatokban beszélni, légzéstechnikája jó, beszédfegyelme kialakult, képes a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni, a hangzókat tisztán ejti, auditív és verbális emlékezete jó, a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban, lendülettel és hangsúllyal beszél, kialakult az auditív zártság, az auditív ritmus, hangzókat képes kiemelni, elkülöníteni. Értelmi fejlesztés: A kisgyermekkor a nagy felfedezések korszaka, hiszen szeretnének mindent megismerni, melyhez érzékszerveiket használják (tapintás, látás, hallás, szaglás, ízlelés) Célunk: Legyenek képesek rendet teremtetni a tapasztalatokban, akarjanak és tudjanak ezekről beszélgetni. Szívesen hallgassák meg az óvónőik és társaik gondolatait, boldogan beszéljenek, egészítsenek ki gondolatokat, ezáltal fejlődnek kognitív képességeik. Értelmi nevelés hangsúlyozott feladatai: Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, bővítése. Az értelmi képesség és kreativitás fejlesztése. Óvónőink feladatai az értelmi nevelés területén: Igyekszünk megismerni a gyermekek érdeklődését, az előzetes élményeiket, tapasztalataikat, tudásukat, és ezekre építjük az ismereteket is tartalmazó tevékenységrendszert. Megismerjük a ránk bízott gyermekek egyéni sajátosságait. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bővítjük és biztosítjuk élethelyzetekben való gyakorlásukat. A gyermekeknek változatos tevékenységeket kínálunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, építve érdeklődésükre, kíváncsiságukra. Fenntartjuk a gyermeki aktivitást, alkotókedvet, beszédkedvet. 32

33 A sajátos nevelési igényű gyermek számára is biztosítjuk az elfogadó, fejlesztő környezetet. Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus stb.) Lehetőséget teremtünk olyan helyzetekre ahol a gyermekek vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. A világ felfedezése közben ösztönözzük őket magyarázat keresésére. A fejlődés nyomon követésének érdekében a fejlődési naplókban az egyéni fejlesztéseket tervezzük, az eljárásokat rögzítjük. Az értelmi képességek fejlesztését szem előtt tartjuk. Képességfejlesztési lehetőségek: Fejlődik: nagymozgásuk, szem-kéz koordinációjuk, finommozgásuk; érzékszerveik működése tökéletesedik, észlelésük: látási, hallási, tapintási stb.; ezek differenciálódnak, értelmi képességeik: emlékezetük, figyelmük, koncentrálóképességük, gondolkodásuk, megfigyelőképességük, fejlődnek verbális képességeik, gazdagodik szókincsük, nyelvtanilag helyesen beszélnek, nő a beszédkedvük, érzelmi életük, önbizalmuk, önfegyelmük, kudarctűrő képességük, önértékelésük, képzeletük, kreativitásuk, alkotóképességük, ritmusérzékük, hallásuk, igényességük, esztétikai érzékük, tájékozódó képességük térben és időben, beszédfegyelmük. hangszerekkel, használatukkal, a néphagyományokkal, szokásokkal ismerkednek, alakulnak a szülőföld, az emberek iránti pozitív érzelmek, megszeretik a meséket, verseket, mondókákat, igénylik azokat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges kognitív képességei, ismereteik vannak környezetükről, képesek megérteni a felnőttek és társaik beszédét, azokra értelmes válasszal reagálni, újabb gondolatokat elindítani, viselkedésük tükrözi az egymás figyelmes meghallgatásának illemszabályát, a kapott feladatokat megértik, önállóan teljesítik, kialakul a szándékos figyelmük, képesek a figyelemmegosztásra, összpontosításra, megbízható válik az emlékezetük, 33

34 felismerik az elemi ok-okazati összefüggéseket, rész-egész viszonyát, tevékenységeikben gyakorolják, gondolkodásuk fejlettségi szintje eljut az elvont, fogalmi gondolkodásig, kialakul problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk, kialakul a szabálytudatuk, felelősségtudatuk, a tevékenységekben eszközhasználatuk kreatív, önálló, megjelenik a siker, mint motiváló erő. 1. Napi és hetirend lv. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVE 2. Személyi feltételek 3. Az óvoda dokumentációi, a nevelés tervezése, ellenőrzés, értékelés 4. Az óvoda kapcsolatai 5. Óvoda és család együttműködése 1. Napi és hetirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend kialakításánál (évszakhoz igazodva) figyelembe kell vennünk az alábbiakat: az óvoda belső elrendezését, a gyermekek mozgásigényét, alvásigényét, biztosítani kell, hogy az étkezésekre és az azzal kapcsolatos gondozási feladatokra elegendő idő jusson. A napirend feladata: a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása, megfelelő időkeretek megjelölésével, visszatérő ismétlődések szervezése az érzelmi biztonság megteremtésének érdekében. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. 34

35 Napirend szeptember 1-jétől május 31-ig A tevékenység kezdete és vége A tevékenység megnevezése Érkezéstől ig h -ig 13 h - hazamenetel ig A tevékenység kezdete és vége Érkezéstől ig h -ig 13 h - hazamenetel ig Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos tízórai, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben (5-35perces csoportos foglakozás során) megvalósuló tanulás, mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék - élményszerzés a szabadban. Öltözködés, testápolási teendők elvégzése, étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítés. Mindennapi mese, pihenés, folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, folyamatos uzsonna, párhuzamos tevékenységek: szabadjáték, egyéb szabadon választott tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység Nyári napirend június 1-jétől augusztus 31-ig A tevékenység megnevezése Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos tízórai, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység, mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék jó idő esetén testedzés (fürdés), Öltözködés, tisztálkodási teendők elvégzése, étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítése. Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez igazított folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, uzsonna, párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban, egyéb szabadon választott tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység. 35

36 A megfelelő, helyes életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások kialakítása, megalapozása. Nagyon fontos a jó szokások kialakítása, az igények felkeltése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. A hetirend kialakításának elvei: Nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. 2. Személyi feltételek A nevelő munka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában f ontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 3. Az óvoda dokumentációi, a nevelés tervezése, ellenőrzés, értékelés Az óvodai nevelés tervezéséhez szükséges dokumentumok: Az alapprogram A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja Az óvodavezető és tagóvoda-vezető éves munkaterve. Az Egyesített Óvoda és tagóvodák munkaközösségeinek terve. A csoportos foglakozásban megvalósuló tanulás terve. 36

37 A tagóvodák csoportonkénti nevelési, gondozási, tanulási terve (csoportnapló) A tagóvodákban a gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentációja. Célunk: A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket. Óvodapedagógusi feladataink a nevelés tervezése területén: A tervezés kiindulópontjának a gyermekcsoportot tekintjük. A nevelés egészét a helyi lehetőségek alapos ismeretében gondoljuk át. A nevelés a gyermek óvodába lépése pillanatától a hazamenetelig zajlik, ezért mindegyik időszak ugyanolyan fontos. A tervezést mindig megelőzi az anyaggyűjtés, amelyhez ötlettárat állítunk össze. A teljes nevelési folyamat átgondolása számunkra alapvetően fontos, ugyanakkor jelentős mértékben kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira. A tervezés során a sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Az éves nevelési, gondozási terv tervezésének fázisai: befogadási-, vissza szoktatási tervet mindenkori nevelési év szeptember 1-ig készítjük el. Értékelés: mindenkori nevelési év október vége, év végi értékelés június eleje. A tagóvodák csoportonkénti csoportnaplóinak tartalma, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda óvodai csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrendjében van rögzítve. (Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében a VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban, az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrend címen) A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távra, éves periódusokban gondoljuk át. Az óvodapedagógus dönti el, hogy mit és hogyan kíván megtervezni. Egyáltalán nem teszünk különbséget aszerint, hogy délelőtt vagy délután dolgozik valaki. A teljes nevelési folyamat átgondolása az óvodapedagógus számára alapvetően fontos még akkor is, ha jelentős mértékben, kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés segítségével tervezzük meg. Az óvodapedagógus önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A tervezés éppen olyan önálló és kreatív munka, mint az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása, vagy az anyag rendezése. A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyerekek számára. A napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek. 37

38 Az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük, mely tartalmazza a gyermek fejletségi szintjét, fejlődésének ütemét. A gyermekek érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődésének eredményét is szükség szerint, de legalább félévenként rögzítjük. Rögzítjük a gyermek fejlődését szolgáló megállapításokat, intézkedéseket, javaslatokat is. Az óvodáskorú gyermekek fejlődési naplójának tartalma: A gyermekcsoport névsora, fejlesztést végzők neve és munkaköre (logopédus, pszichológus vagy gyógypedagógus stb.). A gyermekcsoport különböző területen történt mérése, és annak összesítő lapja. Gyermekek fejlődéséről a szülők tájékoztatásának nyilvántartása című lapon félévkor, és év végén dokumentálni kell a szülők tájékoztatását. A Nyilvántartó lap a szülők tájékoztatásáról c. dokumentumban nyilvántartjuk a tájékoztatás idejét./szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás, stb./ A gyermekek egyéni nyilvántartásának tartalma: Gyermek neve, jele, gyermek oktatási azonosító száma, óvodába lépésének időpontja/év, hó, nap/ A gyermek anamnézislapja Környezettanulmányt /a családlátogatás tapasztalatai/, beszoktatás napjai/egy lapon rögzítjük szeptember végén/. A gyermek fejlődésének nyomon követése, a gyermek összes mérési eredményei az óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Tájékoztató a gyermek óvodai fejlődéséről, fejlesztési javaslat, melyet az óvodapedagógusok a nevelési évben két alkalommal írásban rögzítenek és fogadóórán minden szülővel megbeszélik a leírtakat. Fejlesztési tervet, fejlesztési javaslat alapján. A gyermek fejlesztendő területeit, fejlesztési módszereit és eszközeit jelöljük meg. Év végén a fejlesztés eredményeit, és az esetleges további fejlesztést igénylő területeket határozzuk meg. A gyermek embert ábrázoló rajzai, melyek minden nevelési év novemberében, illetve áprilisában készültek. Szakértői Bizottság felülvizsgálatának megállapításait, javaslatait. Az ellenőrzés értékelés mérés Az értékelés minden oktató-nevelő folyamatban döntő tényező. Az értékelés módja befolyásolja a nevelő és a nevelt közti kapcsolatot, a pedagógiai folyamat hatékonyságát. A gyermek személyiségfejlődését alapvetően meghatározzák azok a visszajelzések, melyek a környezetétől /társak, szülők, nevelők, / érkeznek hozzá. A legtudatosabb visszajelzéseket óvodai életük legelején az óvodapedagógusoktól kapják. A következő elvek szem előtt tartása alapfeltétele értékelésünk sikerességének. Ha az értékelés rendszeresen és következetesen zajlik, a gyermek képessé válik elsajátítani az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Több pozitív tapasztalat után már igyekszik eleget tenni az általa is megértett követelményeknek. Ezáltal tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az önértékelés szabályozó jellegének. Természetesen a fent leírtaknak alapvető feltétele, hogy ezeket a szempontokat ne csak megértse, hanem el is fogadja a gyermek. Ez csak akkor lehetséges, ha a 38

39 követelmények se nem túl magasak, se nem túl alacsonyak. Mindenkor a gyermek életkorához, képességeihez és teljesítményszintjéhez kell igazodni, hiszen csak akkor tudunk a számára is elfogadható elvárásokat megfogalmazni. Segítségünkre van ebben az értékelés formatív, fejlesztő, szabályozó funkciója, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget, és feltárja a gyermek neveltségi szintjét, amihez fejlesztési terveinket igazíthatjuk. Az ellenőrzés, értékelés folyamatossága a pedagógiai tevékenység minőségi garanciáját jelenti, főleg ha a pedagógus tudatosan és következetesen épít az ebből nyerhető információkra. Minél különlegesebb pedagógiai bánásmódra van szüksége egy gyereknek, annál jobban ügyelni kell az értékelés módjára. Óvodánk magáévá tette és pedagógiai programjában fel is vállalta az integrált nevelés eszméit. Magatartászavaros gyerek bevonása az értékelésbe még nagyobb jelentőséget kap. Különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében az önértékelés, önérvényesítés realitását kell megmutatnunk, egy egészséges énkép kialakítását elősegítenünk, a már esetlegesen kialakult gátlásokat felszabadítanunk. Mindez az értékelés minősítő jellegének háttérbe szorításával, és az ösztönző, motiváló jelleg előtérbe helyezésével érhető el. Az egyéb indokok miatt hátrányos helyzetű gyermekünk értékelésénél is alapvető az alapos, minden részletre ügyelő és kiterjedő, megfontolt, világos minősítés. Csak ez a kifinomult értékelési rendszer teszi lehetővé, hogy a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő elégedett és sikeres legyen. Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a gyermeket önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés a gyermekeket egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy e korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, rögzítése a fejlettségmérő lapok alkalmazásával történik. Számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program megfigyelési szempontjai abban segítik az óvodapedagógust, hogy az óvoda mindennapi életében, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek jellegzetes viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának magragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől, az óvodáskor végéig. A gyermekek megfigyelésének fő területei: o Gyermekek testi fejlettsége, mozgásfejlettsége o Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük 39

40 o A nyelvi kifejezőkészségük, kommunikáció fejlettsége o Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) A program 10 tevékenységi területen méri a gyermekek fejlődését. Mindegyik tevékenységi terület 5-5 kritériumból áll. Tevékenységi területek: o Egészséges életmód alakítása o Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés o Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka o Külső világ tevékeny megismerése o Tanulás o Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció o Munka jellegű tevékenységek o Játék o Mozgás A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek idegélettani, fejlődéslélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulók, az óvodapedagógus által játékosan mérhetők. Rutinos teljesítésük csak óvodáskor végére várható el, illetőleg az iskolai érettség, alkalmasság csak a rendszeres, jó megoldások birtokában állapítható meg. A mérés lehetőség szerint természetes helyzetben a feladathelyzetben alkalmazott megfigyelésen alapuljon, esetenként játékos egyéni vizsgálaton. A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni. A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy éppen a tehetségre utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen. Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás érdekében. (Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, a gyermek fejlődésének nyomonkövető mérési program címen) A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell venni a Pedagógiai Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét. 40

41 A jutalmazás, fegyelmezés elvei A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a gyermek helyes irányba terelése. Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyerekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből fakad. Az óvodában minden felnőtt minta és modell, a gyermekek viselkedésének alakulásában. Amikor elérjük céljainkat nem az a jutalom, amit kapunk, hanem az, amivé közben válunk. (Andrew Matthews) Hitvallásunk: Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás, melyekkel megerősíthetőek a gyermeki magatartás helyes megnyilvánulásai, kialakíthatóak a pozitív motivációk. Jutalmazásnál figyelembe vesszük az egyéni erőfeszítéseket, az első sikerek" megszületését, a fejlődést. Az óvodában a legegyszerűbb és legfontosabb jutalmazás a figyelem és a dicséret. Alapelveink: A jutalmazásnál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát: minél kisebb a gyermek, a jutalom annál személyesebb jellegű, kifejezi konkrétan a szeretetünket. (pl. a gyermek megsimogatása, megölelése..) A jutalmazásunk mindig a cselekvés mértékével arányos, átgondolt, tényleges erőfeszítésért járó dicséret, elismerés. A jutalmazás a cselekvés-tevékenység után közvetlenül történik. 41

42 Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit meg akarunk erősíteni. Célunk: Az óvodai nevelésünk céljai által közvetített értékek megerősítése. A gyermekek viselkedéskultúrájának alakítása: a jutalmazás tevékenység- és magatartásszabályozó funkciójának érvényre juttatása. A jutalmazás formái: A gyermektől elvárható jobb teljesítményért egyéni dicséret, jutalom jár. A gyermekcsoporttól elvárható jobb teljesítményért a közösséget csoportos dicséretben, elismerésben lehet részesíteni. Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig. Metakommunikációs eszközök: Simogatás, cirógatás Ölelés Ölbevétel Megerősítő pillantás Elismerő mosoly Elismerő tekintet Fejbólintás Megtapsolás Verbális eszközök: Személyre szóló dicséret Csoport előtti dicséret, elismerés, megerősítés, bátorítás, ösztönzés, biztatás, példaként kiemelés Az egész óvodai közösséget érintő események után (sportverseny, rajzverseny.) az egész óvodai közösség előtt dicséret, elismerés szóban, illetve kisebb jutalommal Megelőlegezett bizalom (tudom, hogy te meg tudod csinálni, ügyes vagy ) Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, feladatokat. Az ellenőrzés, értékelés a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul. A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed: A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására; A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére; A szakmai dokumentumok ellenőrzésére 42

43 Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség-vezető, a mérésértékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./ Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése A pedagógus önértékelés célja Az értékelt személyek fejlődésének elősegítése. Iránymutatás ahhoz, hogy egyéni céljai és az intézmény elvárásai összhangban legyenek Az értékelés a teljesítmény mennyiségi jellemzőinek összegezése. (Az értékelés szembesít az eredményekkel és a hiányosságokkal.) A nevelőmunka értékelésének folyamata A csoportlátogatást követő elemzésben és értékelésben mindazok részt vesznek, akik az ellenőrzés során jelen vannak. A gyakorlati munka elemzésekor elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a pozitívumok megerősítése és az elfogadott elvek számonkérése, amit a Pedagógiai Program összegez. Az ellenőrzött óvodapedagógusok önértékelését ami az ellenőrzési tervben megfogalmazott szempontok alapján történik követi a résztvevők elemzése, értékelése, majd ezt követően kerül sor az óvodavezető véleménynyilvánítására. A csoportlátogatást követően, már az ellenőrzési folyamaton kívül, az óvodavezető figyelembe véve a partnerek elégedettségét meghatározott időszakonként, illetve havi megbeszélések keretében, majd félévkor és év végén is értékeli az óvodai nevelőmunka eredményességét, a dolgozók tevékenységét. Az óvodapedagógusok a nevelési év végén, megadott szempontok alapján, az egész évi tevékenységüket értékelik. A nevelési év értékelése alapján születik meg az a testületi állásfoglalás, ami megadja a következő év ellenőrzési tevékenységének alapvető szempontjait. Mit értékelünk: - Az óvodai csoportok dokumentumait - A pedagógiai gyakorlatot - A Pedagógiai Program megvalósulását a mindennapi nevelőmunkában Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok az óvodában Vezetői ellenőrzés értékelési rendszere Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése Az ellenőrzés és értékelés írásbeli dokumentumai A szakmai pedagógiai munka ellenőrzése, nevelőmunka ellenőrzésének folyamata Az óvodában folyó ellenőrzések területei Az óvodai csoportok dokumentumainak ellenőrzés A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése A Pedagógiai Program megvalósulásának ellenőrzése 43

44 Külső ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Az intézmény működésének javítása és fejlesztése Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése Az önértékelés célja A nevelőmunka értékelésének folyamata Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése Az óvodai csoportok dokumentációjának értékelése A pedagógiai gyakorlat A Pedagógiai Program megvalósulásának értékelése A nevelőmunka mérési rendszere A gyermekek fejlettségének mérése A gyermekek megfigyelésének fő területei Feladatok a gyermekek mérésével kapcsolatban Az intézmény működésének mérési rendszere Az intézkedési terv és az intézményi munkaterv A partnerkapcsolatok irányítása, koordinálása Az intézményi működés belső rendje Emberi erőforrások biztosítása fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend Továbbképzési rendszer működtetése Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, céljai Ösztönző rendszer működtetése Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Gazdasági erőforrások biztosítása Eszközök, felszerelés, épületbiztosítás, munkakörnyezet biztosítása Az intézmény működtetése Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok (Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek 44

45 kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezetben.) Az óvoda írásban történő éves beszámolójának szempontjai: Program célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység Egészségnevelés, környezeti nevelés céljainak teljesítése Az éves munkaterv feladatainak teljesítése Szülői elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Gyermeki elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések Pedagógusok és munkájukat segítő alkalmazottak elégedettség adatai és azokból következő fejlesztések Tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei Dokumentált csoportlátogatás tapasztalatai A vezető ellenőrző tevékenységének tapasztalatai Továbbképzéseken szerzett kompetenciák hasznosítása Külső szakmai ellenőrzés eredményei és azokból következő fejlesztések Pedagógus életpálya modell: minősítések eredményei, és azokból következő fejlesztések az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése, különös tekintettel a családok és a fenntartó irányába 4. Az óvoda kapcsolatai: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az int ervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Óvodánk kapcsolata a bölcsődékkel: Az együttműködés tartalma: Az óvónő tájékozódjon a bölcsőde életéről és működéséről. Fokozatos ismerkedéssel igyekezzen az átmenetet zökkenőmentessé tenni. 45

46 Lehetőséget teremtünk a környező bölcsődék számára, hogy betekintést nyerjenek az óvodai életbe, s hogy személyesen is megismerkedhessenek a leendő kiscsoportos óvónők a gondozónőkkel és fordítva. Lehetővé tesszük a bölcsődés gyermekek számára is, hogy társaikkal belátogathassanak az óvodába, találkozhassanak leendő óvónőjükkel, ismerkedhessenek az óvodai környezettel. A kapcsolattartás módja és formái: Az óvónő és a gondozónő közösen tervezze meg a szülőkkel és a gye rmekekkel való kapcsolattartás formáit és lehetőségeit. A közösen szervezett továbbképzéseket, munkaközösségi megbeszéléseket használják fel a tapasztalatok elemzésére és értékelésére. Az óvónő a gyermekek óvodába lépése előtt tartson tájékoztató szülői értekezletet. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék Óvodánk és az iskolák: Az együttműködés tartalma: Az együttműködés érdekében az óvónő ismerje meg az általános iskola nevelési alapelveit, az iskola nevelési tervéből az első osztályra vo natkozó követelményeket. Az óvónő lehetőséget ad a tanítóknak az óvodai élet megismerésére. Az óvónő adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. A gyermekek ismerkedjenek meg leendő tanítóikkal. Az óvónő a továbbiakban is kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési ütemétől, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, felhívjuk a szülők figyelmét az iskolalátogatási lehetőségekre. Óvodánk és a közművelődési intézmények: Az együttműködés alapelvei: A közművelődési intézmények sajátos lehetőségeit úgy használja fel az óvónő, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az intézmények kínálatából válogasson. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolatában érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az együttműködés tartalma: Az óvónő a különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezze meg az ismerkedést a közeli közművelődési intézmények - könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház - épületeivel és funkcióival. Ez a tapasztalatgyűjtés tegye színesebbé, örömtelibbé és gazdagabbá a gyermekek tevékenységét. 46

47 A kapcsolattartás formái: látogatás, rendezvényeken való részvétel, az óvónő részéről tájékozódás a programokról, a szülők tájékoztatása a különböző lehetőségekről. Óvodánk egyéb kapcsolatai Az óvoda alakítsa ki tartalmi kapcsolatát a pedagógiai szakmai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a különleges képességet vizsgáló szakértői bizottsággal, az egészségügyi szakszolgálatokkal (védőnő, orvos, logopédus, utazó fejlesztő-, és gyógypedagógus), a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel (gyermekvédelmi felelős, családsegítő szolgálat), és a programunkhoz kapcsolódó plusz mozgásfejlesztésünk helyszínéül választott Hajós Alfréd Uszodával. Az óvónőink feladata: folyamatos kapcsolattartás a családokkal és a fent említett intézményekkel. Évenkénti fórum a gyermekek iskolaérettségének megállapításával kapcsolatban : a gyermekorvos, a védőnő, a logopédus, a pszichológus, a családsegítő szolgálat munkatársa, a csoportvezető óvónők és a vezető-óvónő részvételével. 5. Óvoda és család együttműködése: Az együttműködés alapelvei: Az óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés a kölcsönös bizalmon és segítségnyújtáson alapszik. A gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében a korrekt tájékoztatás mind az óvoda, mind a család részéről elengedhetetlen. A nevelés módja családonként különböző. Az óvónő minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés és a segítés legmegfelelőbb módját. A családban végbement működésbeli változá sok következtében egyre több feladat hárul az óvodára a fejlődésben történő lemaradások és a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlására és helyesbítésére. Az együttműködés tartalma: A családok szociális helyzetének figyelembevétele. A család hatásának döntő szerepe van a gyermek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Az óvodás gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Az óvodában megismerik a társas viselkedés alapvető mintáit, szerepeit. Fontos, hogy az óvónő megismerje a családra jellemző főbb tudnivalókat: a gyermekek testvérsorban elfoglalt helye, csak az egyik szülővel, vagy a szülők egyikének új házastársával (pl.: nevelőapával), esetleg féltestvérekkel is együtt élnek, a szülők nevelési célkitűzései, rideg, elutasító szülői magatartás. 47

48 Az óvodás gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést, érdeklődési kört. Magatartását, érzelmi életét később a családtagokat összekötő kapcsolatrendszer, a család életmódja, annak nevelési stílusa, pedagógiai kulturáltsága alapvetően alakítja. A kapcsolattartás módja, formái: Az óvónő reálisan tájékoztassa a szülőket. Tisztelje érzelmeiket, mindig tapintatosan és segítőkészséget kifejezően nyilvánuljon meg. Az óvónő mindig a szülőkkel megbeszélve tegye meg javaslatait, az ő véleményüket, gondjaikat is hallgassa meg, hogy a megoldást közösen kereshessék - a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában. Fontos, hogy az óvónő elsősorban saját példájával hasson a szülőre, pl.: ahogyan ő szól a gyermekhez: családlátogatás - még az óvodába kerülés előtt anyás beszoktatás - a szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, és mintát kap gyermeke neveléséhez. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek családból, bölcsödéből vagy más közösségből érkezik-e. A beszoktatás lényeges, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. A család legfontosabb információ forrása az óvodáról a gyermek hangulata, benyomásai, tapasztalatai. a naponkénti párbeszéd pillanatnyi lehetőséget ad a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, tájékoztatásra. A szülő jelenléte a csoportban a családi és óvodai környezet összekapcsolását fejezi ki - sajátos esete a nyílt napon való részvétel. a fogadóóra alkalmas a felmerülő gondok négyszemközti megbeszélésére szülői értekezletek alkalmával a szülők megismerkednek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival, elmondhatják gondjaikat, javaslataikat. Egyes programok szervezése a szülők aktív bevonásával történik pl.: egy nagyobb séta. Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését segíti bekapcsolódásuk egy-egy ünnep lebonyolításába. Az ünnepi előkészületekhez hasonló együttműködés a közős munkadélutánok rendezése, amely szintén megfelelő alkalom egymás jobb megismerésére. a szülői munkaközösség - nemcsak koordináló, hanem kezdeményező is a folyamatos együttműködés elősegítésében. Az óvodapedagógus feladatai a családi nevelés területén: biztosítjuk az óvoda nyitottságát, figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz keressük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait, folyamatosan (fogadóórákon) objektív, szakmailag megalapozott, dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődésével (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődésének eredményével) kapcsolatban, a szülők véleményét, igényeit évenként megismerjük, felmérjük a kapcsolattartás változtatása, fejlesztése érdekében. 48

49 V.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. A JÁTÉK A játék a gyermek legfontosabb és egyben legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek szabad képzettársításának formája, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenység. Célunk: A gyermekek fejlettségének megfelelő játéklehetőségek biztosítása, élmények, színes tapasztalatok nyújtása és derűs, biztonságos légkör megteremtése. Az óvoda napirendjében érvényesüljön a szabad játék túlsúlya. Óvónőink feladatai a játék feltételeinek megteremtésében: Tapasztalat- és élményszerzés biztosítása, a játékhoz szükséges feltételek biztosítása, a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, Dr Pálfy Sándor gondolatai alapján óvodánkban tartalmasabbá tesszük a szabad játékot az óvónők által készített heti témához kapcsolódó játékeszközök kihelyezésével (társas játékok, eszközök szerepjátékokhoz, fejlesztő játékok) a éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Az óvodapedagógus szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, nem direkt reakcióival eléri az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő legyen, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. A hely: a játék színtere legyen a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybe nyíló öltöző, folyosó is. A játéktér növelhető galéria építésével. Az óvónő a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakítson ki. Ügyeljen arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Mindezek a gyermekek szabad mozgását szolgálják. A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan rugalmas. A gyermekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhasson a kedvelt játéktevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. Törekszünk rá, hogy minél több időt fordítsunk a szabad levegőn történő játékra. A játék eszközei: a játékszerek megválogatásában tükröződjön az óvónői igényesség. A játékok legyenek ízlésesek, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést, és fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei, valamint a részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei a különböző játékfajtákon belül: 49

50 3-4 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a gyakorlójáték, mely a különböző játékszerek funkcióinak megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs lehetőségeinek kipróbálására szolgál. Dominál benne a sorozatos mozdulat, mozgássor, hangok, hangsorok ismétlődése, ezáltal válik játékká. Ebben az életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak. A szerepjáték még csupán kezdetleges, többnyire egyszeri cselekvést jelent, melynek lényege a szerepet jelképező eszköz birtoklása. Az építő - konstruáló játék a gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. A szabályjáték még csak mozgásos játékokban jelenik meg. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek. Barkácsolás: megfigyelik az óvónő játékokat javító tevékenységét. A bábozás, dramatizálás az eszközök biztosítása mellett, elemi fokon jelenik meg. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, egyensúlyérzékük, észlelésük, verbális képességeik, szabálytudatuk. 4-5 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges mozzanatait. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötödés, kialakul a kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Az építő - konstruáló játék fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A mozgásos szabályjátékok köre bővül és megjelennek az értelemfejlesztő szabályjátékok. Barkácsolásként eszközök készítésében segédkeznek, önálló ötleteik vannak, egyszerűbb műveleteket elvégeznek. Dramatizálás - bábozás során gyermekkéz méretű bábokkal kedvenc verseiket, meséiket, ill. azok részleteit eljátsszák. A gyakorlójáték a konstrukciós vagy a szerepjáték elemeként jelenik meg. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testséma érzetük, interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre. Képesek a bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új szabályok létrehozására is. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Az építő - konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a szerepjátékba, vagy a dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik. Ha önálló tevékenységként jelenik meg, célja, funkciója hosszú távú, előre tervezett. A gyakorlójáték már csak nyomokban van jelen, egy-egy új eszköz birtokbavételekor vagy pihenésképpen. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük, képzelőerejük. 50

51 Óvónőink feladatai a játék folyamatában: a gyermekek egyéni és közös élményeinek gazdagítása, csoportonkénti életkornak megfelelő séták, kirándulások alkalmával élmények nyújtása, és a megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása. törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes példamutatásával alakítsa a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő viselkedésű gyermekeket, Tudja azonosítani a gyerekek játékszükségletét: - hipotézeseik kipróbálása, ellenőrzése - szükségük van átváltozásra - szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott, másokkal kialkudott kereteket megváltoztathassák. a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása legyen, a spontán játékot előtérbe helyezzük a nap folyamán, biztosítjuk hozzá a megfelelő feltételeket. vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk fejlettségének különböző szintjét, az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra késztesse. a játékok elrakását a pozitív példák kiemelésével és példamutatással erősítjük a játék személyiségfejlesztő hatását a családdal együttműködve (pl. nagyszülős délelőtt) tudatosítjuk. Az udvari játék lehetőségek: Domináljanak a nagymozgások fejlesztésére szolgáló játékok, valamint a természeti anyagokkal való manipulációs lehetőségek. Az óvoda udvarát célszerű csoportonként tagolni. Az adott udvarrészen átélt játék, és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Az udvarrészek átjárhatók. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. A gyermek megválaszthatja a neki szükséges és megfelelő szabad mozgást. Az udvari élet egyenértékű a csoportszobai tevékenységekkel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában, a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki, 51

52 bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek, bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására is képesek, nagy kedvvel, örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik, versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó, önállóan kezdeményeznek barkácsolást maguk választott módon és eszközökkel, szabadon, kötetlenül dramatizálják, bábozzák az irodalmi élményeiket. 2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A tevékenységek célja: A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső figyelmet, kötelességvállalást, és annak fejlesztését igényli. Munkavégzés közben begyakorlódnak a különböző munkakészségek. A tevékenység feladata: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Munkajellegű tevékenységek: Önkiszolgálás Környezet rendjének megőrzése Alkalomszerű munka Naposi munka Növény - állatgondozás Munkajellegű tevékenységek feltételei = az óvónőink feladatai: Megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása. Elegendő munkalehetőség biztosítása életkor, fejlettség figyelembe vétele. - Elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére. Megfelelő hely biztosítása, rendben tartása, a munkaeszközök tárolása, hozzáférhetőség, ahonnan a gyermek el tudja venni, illetve tenni. Nyugodt légkör megteremtése. Önkiszolgálás: Mindazon gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja. Étkezés: elsősorban a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. 52

53 Öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására való nevelést szolgálja. Környezet rendjének megőrzése: Nem csak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is. 3-4 éves korban: Ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire szükségük van, használat után tegyék vissza. Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd befejeztével rendezzék vissza. Ismerjék meg az otthonról hozott játékok használatának rendjét, helyét. 4-5 éves korban: A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el, és oda is tegyék vissza. Délután ügyeljenek arra, hogy ne a tovább maradó gyermekekre háruljon a teremrendezés. Terem átrendezésében szükség szerint segítsenek. Apróbb rendetlenséget vegyenek észre. Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítsenek éves korban: A csoport játékait tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként önállóan takarítsanak ki. Vegyenek részt a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában a polcok letörlésében. Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére i s ügyeljenek. Segíthetnek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában. Lehetőség esetén ismerkedjenek a könyvtár használatával. Alkalomszerű munka - egyéni megbízatások: 3-4 éves korban: az óvónők kérésének tegyenek eleget, ill. az óvónő munkájában spontán segítenek. 4-5 éves korban: kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket adjanak át stb éves korban: Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek. Adjunk olyan feladatot, melyet már önállóan kell megszervezni (fokozatosság), valamint időnként olyan alkalmi megbízatásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. Kisebbek segítése: A csoportok között alakuljon ki az a szokás, hogy a nagyobbak segítsenek a kisebbeknek. Naposi munka: 3-4 éves korban: önkiszolgálási munka pontos megtanítása. 53

54 4-5 éves korban: A napos rendszer fokozatos bevezetése. Terítik a terítőt. Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket. Segíthetnek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény). Fokozatosan bevezetjük a reggeli pékáru kenését késsel éves korban: Feladatbővülés: Ők tartják számon, ki következik a naposságban Ügyelnek az asztal ízléses rendjére Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában, összeszedésében. Növény és állatgondozás: 3-7 éves korban: ősszel gyűjthetik a leveleket az udvaron. Télen segédkezzenek a madáretetésben. Tavasszal a rügyeztetés, csíráztatás, palántázás előkészítésében segédkezzenek, majd figyeljék a változásokat. 3-4 éves korban: a növényeket és állatokat az óvónő a gyermekek előtt gondozza, és kisebb segítségre kérik őket. Magyarázza el, mutassa meg, mit, miért, hogyan tesz. A gyermekek kísérjék figyelemmel a munkát. 4-5 éves korban: A gyermekek folyamatosan működjenek közre az élősarok és a kisállatok gondozásában. Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba. Tavasz elején részt vehetnek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában. Leszedik és összeszedik a terméseket éves korban: Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, állatait. Terméseket, magvakat, növényeket gyűjtsenek, ezeket meghatározott rend szerint osztályozzák. Minden gyermek önállóan ültethet, gondozhatja saját veteményét. Leszedheti a termést, a gyümölcsöt. Vegyenek részt a tárolók tisztántartásában. Télen részt vehetnek a hó eltakarításában. A tevékenység folyamatában: 54

55 Minden fajta munka bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg sok -sok gyakorlással (3-7 éves kor között zajlik). Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek formálása, alakítása. Feladatok elvégzésének megtanítása, munkafogások egyenkénti megmutatása, gyakoroltatása. Tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatás, a gyermekeket körülvevő környezet megváltoztatásához. (növény és állatgondozás). A munkavégzés közbeni szociális magatartás és az egymáshoz való alkalmazkodás szabályainak megtanítása. A játékkal azonos és eltérő vonások megismertetése. A gyermekek eljuttatása odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok közösségi indítékot kapjanak. A biztonsági feltételek megteremtése: baleset, sérülés megelőzése. A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat alakulása miatt igen fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is. A fejlesztés tartalma: mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepciófejlesztés, vizuális fejlesztés, verbális fejlesztés A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik. Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek. Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak. Segítenek társaiknak. Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan, igényesen végzik. A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában, az emberi gondoskodás igényét érzékelik. Óvodánkban hagyomány lett a Föld Napja, amikor otthonról hozott virágokat ültetnek a kiskertbe, majd gondozzák azokat. 3. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk: a tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: A tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére. Az érdeklődés kielégítésére. A megismerési képességek fejlesztésére. A képszerű, szemléletes gondolkodás kialakulására. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztésére. Problémahelyzetek felismerése, megoldására. 55

56 Feladataink: A gyermekek spontán, önkéntes módon tanulnak, ezért az óvónő a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. Az akadályhelyzet szellemi aktivitásra ösztönöz. Az önállóság erős motiváló tényező. A szemléletesség érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a tárgyak és jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítése, a tárgyakkal való cselekvés. Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre. A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön. Társakkal, óvónőivel való együttműködésben alakulnak közösségi tulajdonságaik. Az óvónő az előre megtervezett feladatok alapján a gyermekek részvételével egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. A tanulásirányítás a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. Óvodánkban a tanulás, a folyamatos napirend, a párhuzamosan szervezett tevékenységek keretében valósul meg, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben jelenik meg. Alapelveink: a játékosság, a komplexitása, az egyéni képességek figyelembe vétele, és az ehhez igazodó differenciálás. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos minta, modellkövetéses magatartás, - viselkedéstanulás (szokások alakítása). A spontán játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Fontos a spontán tanulás és a szervezett tevékenység megfelelő aránya az óvodai gyakorlatban. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenységek feltételrendszerét A tevékenységek megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik az óvónő. 56

57 Az óvónő által irányított tevékenység megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Az irányított tevékenység választása estén is törekedni kell az oldott, családias légkör megvalósítására. A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Fontos a két foglalkoztatási forma között az ésszerű arány kialakítása. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a foglakozások egyik alapformája, kicsiknél a testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma. - A kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult játékot. Az időpont megválasztása az óvónőtől nagy körültekintést, tapintatot igényel. - Kötetlen az elhelyezkedés is. A éves korban lévő gyermekek számára valamennyi foglalkozási ágból kötetlen és kötött foglalkozás is szervezhető. A kötött foglalkozás más magatartást igényel a gyermekektől. Részvételük nemcsak a belső szándéktól, hanem a kitűzött feladattól is függ. A szervezett tanulás formái: (Mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötött: mozgás, mozgásos játék Kötött vagy kötetlen: ének-zene, énekes játék, rajzolás, kézimunka, környezetünk mennyiségi és formai összefüggései, a környezet megismerése, mese-vers. A tevékenységek maximális időtartama (hetenként) - a tevékenységek aránya korosztályonként. A tanulás különböző tevékenységekben, és szervezett tanulás munkaformái : Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel önállóan oldják meg a feladatokat. Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásb an. Mikro csoportos: társaikkal együtt működve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Frontális: óvónőre, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat. A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként: Maximális időtartam tevékenységenként: 3-4 éves korban: 4 éves korban: éves korban: l0-l5 perc perc perc A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekedjék az óvónő arra, hogy érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő akadály felismerésére és megoldására ösztönözzék a gyermeket. Az eszközök tudatos, célszerű felhasználására törekvés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emelje ki. 57

58 Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, eg y kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv: egyes differenciált értékelés. 4. MOZGÁS Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Egy-egy mozgásos játék, mozgáslehetőség, próbára teszi érdeklődését, cselekvését, testi ügyességét, gondolkodását, akaratát. Mozgáskedvük belső igényből fakad. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magában foglal és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja a szociális képességek alakulását is. A természetes mozgások előnyösen befolyásolják a mozgások összerendezettségét, erősítik az izomrendszert. A mozgásában sikeres gyermek az értelmi képességek területén is sikeresebbé válik. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított erőfeszítés fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányított tanulásra. A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének pozitív fejlődésére. A spontán, a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A tevékenység célja: A nagymozgások, szem,- kéz,- lábkoordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztése, természetes módon integrálva az óvodai tevékenységekbe. A természetes mozgásigény kielégítése, annak érdekében, hogy a gyermekek szeressenek mozogni, fejlődjenek a testi képességeik, a fizikai erőnlétük, fejlődjön személyiségük. Olyan gyermekek nevelése, akik szeretnek mozogni, vidámak, felszabadultak. 58

59 A tevékenység feladatai: Megfelelő szokás-szabályrendszerrel olyan pozitív légkört alakítunk ki, amelyben a gyermekek bártan, biztonsággal mozoghatnak. Az óvodai nevelés minden napján spontán és szervezett formában megteremtjük a mozgásos alkalmakat az épületen belül és kívül. Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk, használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, figyeljünk a baleset megelőzésre. A mozgásfejlesztést szervesen beillesztjük a mindennapokba. A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása. Egészséges életmód kialakítására nevelés. Szem előtt tartjuk a szervezet egészséges terhelését figyelembe vesszük a fokozatosság elvét a testnevelési tevékenységek felépítésében, ügyelünk arra, hogy a betegségből felgyógyult gyermeket ne terheljük. Az udvarom rendszeresen használjuk a mozgásfejlesztő eszközöket. Fejlesztőeszközként használjuk minden csoportban a nagyalakú tükröket, és az oldaliság alakításában a csuklópántokat. Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. Egészséges versenyszellem alakítása. Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás). A növekedés elősegítése. A légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer teljesítő képességének növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira. Örömmel, példamutatóan, együtt mozgunk a gyermekekkel. A gyermekek aktivitását biztosítjuk nyugodt, derűs légkörrel, egyéni szükségleteiknek, képességeiknek, életkoruknak megfelelő mozgásanyaggal. Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Alkalmazkodó képesség fejlesztése. Fontosnak tartjuk önképzésünket a mozgásos tevékenységek területén (tartásjavító torna, preventív gyógytorna). A mozgásfejlesztés fő területei: Szabad, spontán mozgások. Szervezett, tervezett testnevelés tevékenység, valamint a mindennapos frissítő torna. Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez járul még a csoportszobában bent lévő ill. bevihető fejlesztő játék - sportszerek használata, valamint az udvaron használható, részben beépített, részben mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A 59

60 veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetéhez. Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: A testnevelés anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt feladat a testséma és a nagymozgás fejlesztés. Nagymozgások: járás, futás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, ugrás, egyensúly gyak. Örülnek a mozgásnak (futó és fogójátékokat játszanak) Néhány másodpercig nyugodtan állnak alapállásban. Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni. Ismerik a futás, járás közötti különbséget. Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni. Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon (irányváltoztatással is). Hat, nyolc lépés nekifutásból megtorpanás nélkül a megjelölt széles sávon átlépnek. A labdát helyben, és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják. Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni és lassan elsajátítják azokat az alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen. 4-5 éves korban: Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés. Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás. Kiemelt helyet kap az oldaliság. Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül. Ismernek átfutó játékokat. Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört alakítanak. Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban. A természetes járás ritmusát l2-l6 lépés alatt átveszik. Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak. Két feladatból álló mászófeladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak. Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból, zsugorülésen át alapállásba. 60

61 Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított alapállásba cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak páros lábbal, hajlított állásba. Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm folyosóba. Labdát fognak, feldobnak és elfognak, alkar között gurítnak, közben leguggolnak és felállnak éves korban: Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, ehhez társul a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük. Szeretik és igénylik a mozgást. Egyéni - csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással változtatják Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. A fejlesztés mozgásanyaga: Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok. Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítású fordulatok meghatározott irányokba. Gimnasztika - szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb és törzsmozgatás, testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs mozgás gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda) Járások, futások: természetes járás irányváltoztatásokkal, speciális járás (lábboltozat javítás) Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. Az óvónőink feladatai: A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával. 61

62 Szükséges környezeti feltételek megteremtése. (megfelelő idő, hely biztosításával) Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciózavarok felderítése. A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a megfelelő tárgyi feltételek, eszközök biztosítása. Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek). Gyermek-óvónő-család szabadidő hasznos eltöltése, küzdőszellem alakítása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés. Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó. Mozgása harmonikus, összerendezett. Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult. Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult. A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak. A mozgásokban kitartóak. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik. 5. VERSELÉS, MESÉLÉS A mese és a vers a kisgyermek számára az egyik leghatékonyabb tanulási forma, a szociális tanulás páratlan lehetősége, az óvodai élet egészét átfogó folyamat. Célunk: Irodalmi esztétikai érzelmi élménynyújtás, az irodalom megszerettetése. Váljanak képessé a néphagyományokat és művészi értékeket hordozó irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadására, a közösségben beszédhelyzet teremtésére és kialakult kapcsolat fenntartására, szókincsgyarapodás, beszédfegyelem fejlődése, mások meghallgatásának képessége. Feladataink: Anyanyelvünk ápolása, a gyermek beszédkészségének fejlesztése, érzelmi táplálék legyen: az érzelmek átélésének auditív módja, erkölcsi érzék fejlesztése, kudarcélmények feldolgozása, érzelmi biztonság - minden mese vége jó -, a pozitív tulajdonságok erősítése, a negatív tulajdonságok visszaszorítása. a pedagógus alakítsa bennük az irodalmi alkotások megismerése iránti igényt, pozitívan formálja érzelmi világát, belső képét, fantáziáját, alakítsa a megnyilvánulásra való igényüket, 62

63 alakítsa a helyes beszédmódot, változatos mondatalkotást, segítse elő a helyes, szép kiejtés gyakorlását a magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével, segítse a pozitív életvezetéssel kapcsolatos készségek (hatékony kommunikáció, önértékelés-önbecsülés, társas alkalmazkodás stb.) fejlődését, anyanyelvi kultúra, műveltség, olvasóvá válás megalapozása, erkölcsi és esztétikai értékközvetítés. A tevékenység hangulati megteremtésének lehetőségei óvodánkban: meseszőnyeg, mesepárnák, gyertya, illatmécses, ének. Ismerkedjen meg a kortárs népi és klasszikus irodalmi művekkel. Az irodalmi élményeken keresztül erősödjön nemzeti tudatuk, és a népmesék hagyományai által az anyanyelv mélyebb ismerete, megbecsülése. A folyamat ismertetése óvodába lépéstől az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: Egyszerű népi gyermekmondókák hallgatása, mondogatása előkészíti a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására (a beszéd nem csak a szükségletek közlésére és kielégítésére használható, a beszéd lehet játék, örömforrás!). Rövid, kevés szereplős egyszerű állatmesék hallgatása (a gyermek eddigi életében csak azt követte figyelemmel, azt a történést, amit látott. Most a tudatos figyelem kerül előtérbe, és fejlődik, mivel a történésről csak hall. Ezáltal a képi megjelenítő fantáziája is fejlődik.). 4-5 éves korban: Az előbbieken túl, egyszerűbb, rövidebb versek, köszöntők, csúfolók. Láncmesék, több szereplős, eseménydús állatmesék, népmesék. Könnyen érthető, rövidebb műmesék éves korban: bármilyen, az óvodás korosztálynak szóló vers hosszabb verses mesék népmesék, műmesék folytatásos mesék A részképességek fejlesztésének lehetőségei az irodalmi foglalkozásokon: 63

64 Verselés: A versek sajátos ritmusai fejlesztik az arány- és formaérzéket, a zenei és a matematikai absztrakciók kialakulását. A versmondás és a mondókázás segíti a helyes légzéstechnika, a magyaros hangsúlyozás és az auditív zártság kialakulását. A lírai versek megtanítják a hangulatokra való ráérzést, az érzelmek, hangulatok kifejezésére nyújtanak lehetőséget és példát, elősegítik az absztrakt gondolkodás kialakulását. Fejlesztik a gyermek képzeletét, ehhez eszközül a szavakat kínálják. A részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei: Mondókázás, mozgással követhető versek, bábozás dramatizálás: nagymozgások, páros mozgások, tükörmozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, interszenzoros koordináció Óvónőink feladatai a folyamatban: megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása, modell - szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta hangképzés, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete, ehhez alkalmazkodó szókincs használata, az élményszerűség érdekében az óvónői mesélés és verselés közben kísérje figyelemmel a gyermekek reakcióit, tartson velük szemkontaktust, emlékezetből meséljen, verseljen. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermekek örömmel hallgatnak verset, mesét. A cselekményt és a szereplőket meg tudják jegyezni, a tartalmat saját szavaikkal vissza tudják adni, tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a hallottakat, 4-6 versszakos verseket képesek megtanulni, rövidebb meséket eljátszani, ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják, képesek megkezdett történet, mese folytatására saját képzelőerejükkel kiegészítve azt, a magyar népmesei szófordulatok szókincsükbe beépülnek. 6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC A zenei képességek a gyermekek életében legkorábban megnyilvánuló képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónők a hozott készségekre építenek, mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan, kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval. A tevékenység célja: 64

65 A zene megszerettetése, befogadására való képesség megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása. A közös ének, játék örömének megéreztetése, a szépre való rácsodálkozás, ami fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok valamint a népzene, népdalok, gyermektáncok, népi játékok, hagyományok megismertetése, megszerettetése. A tevékenység feladata: A zenei készségek fejlesztése, e készségek fejlesztésének összehangolása más készségek és részképességek fejlesztésével. Arra törekszünk, hogy az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységeinek részévé váljék a felnőtt minta utánzása által. Zenei ízlésük és zenei mozgásanyanyelvük megalapozása érdekében a gyermekek minél több zenei élményhez juttatása. Megismertetjük a gyermekeket a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal. Erősítjük a közös énekléssel, mozgás általi élménynyújtással a közösségi érzést. Fejlesztjük a zenei kreativitást és alkotókészséget. Tehetségük kibontakoztatása érdekében sokféle hangszerrel és használatukkal ismertetjük meg a gyermekeket. Felkeltjük érdeklődésüket, megalapozzuk a zene befogadására való képességüket. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népi kultúra kincseit, a népszokások egyes elemeit, az ünnepeinkhez kapcsolódó zenéket, dalokat. Az ének, és az ehhez kapcsolódó mozgásanyag óvodai életünk egészét átszövi, komplexen kapcsolódik a mindennapi tevékenységekhez. Tartalma: A zenei képességek a gyermekek életében, legkorábban megnyilvánuló képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónő a hozott készségekre építsen, mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan és kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval. A következő táblázatokban a zenei készségekhez rendelve láthatjuk a különböző egyéb készségek fejlesztésének lehetőségeit. Zenei készségek: metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, (halkabbhangosabb, lassabb-gyorsabb), hangmagasság-dallam, belső hallás, tonalitás, intonáció-hangképzés, zenei emlékezet, rögtönzés, érzelmek, hangulatok. Részképességek: nagymozgások, egyensúly, finommotorika, interszenzoros koordináció, (kéz-láb, szem-kéz, szem,- kéz,- láb, látás-hallás, látás-tapintás, hallás-tapintás.), szem-mozgás, testséma, lateralitás. Egyéb kapcsolható fejl. területek: anyanyelv, vitálkapacitás, mozgáskoordináció, matematika. 65

66 Metrumérzék fejlesztés Folyamat: 3-4 éves korban: ölbeli játékok (óvónő-gyermek), páros játékok (óvónőgyermek), közös mondókázás (az óvónő láttatja, hallatja az egyenletes lüktetést), az óvónő és a gyermekek együtt éreztetik a metrumot (járások, szökdelések), mondókázás, daléneklés közben a metrum megjelenítése játékos, szimmetrikus mozdulatokkal. 4-5 éves korban: a 3-4 éves korban elért szint tartása, ritmushangszerek használata, 2-es, majd a 4-es lüktetés érzékelése/érzékeltetése éves korban: az eddig elért szint tartása, 3-as lüktetés érzékeltetése, motívum-, ill. sorhangsúly kiemelése, érzékeltetése hangzásban, ill. mozgással kiemelve, térben máshová helyezve. A részképességek mozgásban való fejlesztése: 3-4 éves korban: nagymozgás, egyensúly: kilendülések, egymás húzása, dülöngélések, hajlongások, kar és láblendítések, integetés, egész testre kiható mozdulatok, utánzó, mímelő mozdulatsorok. Keresztcsatornák működése: látás-hallás, hallás-látás-mozgás 4-5 éves korban: finommotorika: taps, ujjtaps, egyensúly: fejbillegetés szem-kéz koordináció többérzékszervi érzékelés, észlelés: hallás-tapintáslátás éves korban: nagymozgás, egyensúly, finommotorika, interszenzoros érzékelés, lateralitás, testséma, keresztcsatornák. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes az egyenletes lüktetést átvenni, érzékeltetve megjeleníteni. A lüktetést érzékelte tni, felismerni. A motívum- és sorhangsúlyokat érzékelni, kiemelni. Ritmusérzék fejlesztés Folyamat: 3-4 éves korban: a ritmus elkülönülten még nem jelenik meg, de a mondókázás, mint szövegritmizálás már a ritmus kiemelését készíti elő, közvetett módon, a ritmus szöveges visszhang játékban, beszédben jelenik meg, szélsőséges tempó-különbségek észlelése. 4-5 éves korban: a szövegritmus kiemelése ismert szövegű mondókákból, dalokból, helyettesítése egy szótagos halandzsával, pl. csip, csatt, zümm, kot, stb., a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban (taps, koppantás, tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltérő tempók megkülönböztetése éves korban: ritmus és metrum összekapcsolása hangzásban, mozgásban, osztinátó alkalmazása, kétszólamú ritmusok, kis tempókülönbségek észlelése. A részképességek mozgásban való fejlesztése: 66

67 4-5 éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció, éves korban: nagymozgások, egyensúly, interszenzoros koordináció, testséma, lateralitás, finommotorika. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport, képes a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni hangzásban, mozgásban. Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására Képes a ritmus és egy osztinátó együttes hangoztatására. Képes két különböző ritmus együttes megjelenítésére. Dinamikai érzék fejlesztése Folyamat: 3-4 éves korban: az óvónő jól látható, nagy mozdulatokkal jelezze a halkabbat, hangosabbat - a gyermek utánoz; az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a lendületi különbséget. 4-5 éves korban: a különbségek a szélső dinamikai értékek között finomodnak, éves korban: további finomítás. Részképességek mozgásban való fejlesztése: 3-4 éves korban: látás-hallás, mozgás koordináció, éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport felismeri, megnevezi, létrehozza a dinamikai különbségeket hangzásban, mozgásban (az ellentétek mindig egymáshoz viszonyítva értendők!) Hangmagasság - dallam Folyamat: 3-4 éves korban: Megfigyeltetés: az óvónő hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a magasabb, mélyebb hangon szóló szövegeket. Az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a nagy hangmagasság különbségeket: (állathang utánzás, zörejhang utánzás, mondókázás magasabb, mélyebb hangon) mozdulatsorokkal kisérve. Felismertetés, reprodukció: a csoport verbális utasításra, vagy csupán az óvónő mozdulatairól olvasva hozza létre a magasabb-mélyebb hangokat ( produkció - hangoztatás). 4-5 éves korban: A hangmagasságok közötti különbség csökken, a folyamat azonos. A recitált szöveg megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvónő hangjához. A hangmagasság megfigyelése, felismerése a zörejhangok és a ritmus hangszerek hangjára is kiterjed éves korban: A folyamat azonos, a távolság a két szélső érték között tovább csökken Ritmushangszerek, zörejhangok, hangmagasságbeli különbségeit megnevezik, mutatják (kimozogják). Részképességek mozgásban való fejlesztése: 67

68 3-4 éves korban: látás-hallás, a hallott (auditív) információk mozgásban való megjelenítése, nagymozgások, testséma, finommotorika, irányok érzékelése. 4-5 éves korban: nagymozgások, finommotorika, látás-hallás-mozgás összekapcsolása (auditív információ mozgásban, látványban való megjelen ítése, látott mozgás hangzásra fordítása) A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes megkülönböztetni a terc, szekund távolság alsó és felső hangját, ezt megnevezi, kimozogja. Verbális utasításra képes egy ismert, kis hangterjedelmű dallamot kezdőhang megadása nélkül, magasabb ill. mélyebb kezdőhangról elénekelni. Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb hangokat, a dallam vonalát kézzel rajzolja a levegőbe. Tonalitásérzék - belső hallás Folyamat: 3-4 éves korban: Ismert mondóka, dal felhasználásával felelgetős játék a csoport és az óvónő között (pl. soronként váltakozva). Rövid szakaszok lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelgetős úgy változik, hogy a csoport énekeli a befejező motívumot, az óvónő a záró motívumot - és fordítva. Hosszabb szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt látványban, vagy mozgásban, vagy hangzásban érzékelhető legyen! 4-5 éves korban: A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott szakaszok hosszabbodnak éves korban: A csoport tisztán énekel, kezdőhang megadása után az egész dalt belső hallással követi, záróhangot énekli (metrum v. ritmus érzékelhető). Részképességek mozgásban való fejlesztése: éves korban: látás-hallás-mozgás összekapcsolása A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész dallamot eldugja, a befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig érzékelhető. Intonációs készség, hangképzés Folyamat: 4-5 éves korban: A hangterjedelem 5-6 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s- m + lefutó, pentakord s-m-d, s-m-r-d, m-r-d, l-s-m-d, m-r-d-l éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 6-8 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m-r-d, l-s-m-r-d, m-r-d-l-s, d d, l l, Részképességek mozgásban való fejlesztése: éves korban: nagymozgások, látás-hallás-mozgás összekapcsolása, 68

69 A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek képes a fonémák tiszta megszólaltatására, hangja termész etesen, erőlködés nélkül szólal meg, légvétele helyes, dallamot 5-6 hangterjedelemben tisztán énekel, a hangnemből egy dalon belül nem lép ki, az alaphangot megtartja. Zenei emlékezet Folyamat: 3-4 éves korban: Ritmizált, szöveges visszhangjáték (2 ütemes motívum). Rövid, kis hangkészletű dallamvisszhang (s-m, m-r-d, 2 ütem), egyszerű szöveggel. 4-5 éves korban: A folyamat azonos 4 ütemes motívumokkal, megfelelő ritmustartalommal. Javasolt hangkészlet: l-s-m, s-m-r-d, m-r-d-l éves korban: A folyamat azonos. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: Gyermekdalokra jellemző dallamfordulatok, azok megjegyzése, motívumok (4 db 2-es ütemű, 2 db 3-as ütemű, 2 db 4-es ütemű), és a hozzájuk tartozó ritmustartalmak. Improvizációs készség, zenei kérdés válasz Folyamat: 3-4 éves korban: kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, kérdés felelet játék rövid dallam motívumokkal (2 db 2-es ütem s-m, s-l-s, s-l-s-m, m-r-d motívumok). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve válaszol, csak szöveget rögtönöz. 4-5 éves korban: A zenei kérdés motívumát eleinte az óvónő, később a gyermek megfordítja, így jön létre a zenei válasz. ( Pl.: kérdés: d -d-r-r-m m válasz: m-m-r-r- d d ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül éves korban: A folyamat azonos, a motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül. Olyan énekes játékok alkalmazása, melyben lehetőség nyílik, vagy szövegre-dallam, vagy dallamra-szöveg, vagy mindkettő önálló kitalálására. A fejlődés várható szintje: A gyermek képes 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert dallamfordulatokkal, önálló szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni. l-s-f-m-r-d dal és dalosjáték, valamint műdal. A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség fejlesztésének szerves része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböző hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű - az óvónő által könnyen előadható - műdalokat, más népek gyermekdalait. A zenehallgatás bővíthető az óvónő hangszerjátékával, valamint idő nként gépi 69

70 zenével (magnó, lemez), amikor a meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem előadható. Óvónőink feladatai a folyamatban: A gyermek képességeinek felmérése, fejlődésük folyamatának figyelemmel kisérése, fejlesztés tervezése, s erre való építése. Nyugodt, vidám légkör megteremtése. A gyermek spontán kezdeményezéseire való reagálás. A megfelelő hely és idő kiválasztása a kötött tevékenységhez. 7. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A környezet és esztétikai összefüggései Az esztétikai nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Az, e területen szerzett ismereteik gazdagabbá teszik a gyermek személyiségét és segítik, hogy környezetében jól érezze magát, ahhoz alkalmazkodni tudjon, és alkotó módon igényeinek megfelelően megváltoztassa azt, ezért azokra a nevelési területekre helyezzük a hangsúlyt, melyen koncentráltan tudunk nevelő - fejlesztő hatást kifejteni, igényekre nevelni. Az ábrázoló tevékenység célja: Olyan örömteli cselekvés, amiben a gyermek élmény- és képzelet világának szabad önkifejezése érvényesül. A differenciált vizuális észlelés (az alak-, a forma-, a nagyság, a szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése, és a térérzékelés, aminek minősége pl. meghatározó szerepet játszik az írás-olvasás tanulásában.) emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, esztétikai érzékenységük, szép iránti érdeklődésük és igényességük alakítása. Az intellektuális látás megalapozása. Tehetséges gyermekek gondozása, lemaradók felzárkóztatása. Az ábrázoló tevékenység feladatai: Az ábrázoló tevékenység feltételeinek megteremtése. A vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése. A vizuális nyelv megtanítása. A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és fejlesztési célok meghatározása. Az ábrázoló tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Kezdeményező, kreatív magatartás kifejlődésének segítése, változatos eszközök, megfelelő tér egész napos biztosításával. A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és minőségének fejlesztése: 3-4 éves korban ajánlott tevékenység formák: Az óvónő az óvodába kerülő gyermekeknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és képalakítás körét alkotják. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól. 70

71 Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyakkal, azok formáival, alakzataival. Folytassanak téralkotó tevékenységet a belső terekben könnyen mozgatható bútorokkal, nagyobb méretű dobozokkal, különböző alakú és formájú, kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral, építőjátékokkal, takarókkal, egyéb tárgyakkal. Plasztikai munkák: Ismerjék meg a különböző anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, t épegetve, mélyítve, karcolva stb. Szerezzenek tapasztalatokat az anyagok viselkedéséről: oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység. Képalakítás: A képalakítás jelenjen meg festéssel tetszés szerinti színválasztással, színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal, ujjfestéssel, tenyérnyomattal. A gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül természetesen adnunk kell témákat is, mert e nélkül életkori sajátosságukból adódóan témaválasztásuk könnyen megtapad. Mozgásfejlesztés: Nagymozgások, egyensúlyérzék ( az építmény használata közben, tapasztalatot szerez a stabilitás-labilitás, a test és a tárgyak egyensúlyának viszonylatairól: kibújás, bebújás, átlépés, ráemelés), finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordinációja, Testséma fejlesztés: Személyi zóna alakítása (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet gyakorlása), testérzék ismerete, testfogalom, Percepció fejlesztés: Vizuális fejlesztés (szemmozgás fejlesztés, vizuális ritmus, vizuális helyzet, pozíció felismerése, vizuális zártság, egészlegesség, vizuális emlékezet), alaklátás, formaállandóság fejlesztés (alak, forma, méret motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása.) tapintásos - sztereógnosztikus észlelés fejlesztés (különféle formák, méretek alakítása, ritmikus sorminta, ismerkedés az anyagokkal), térpercepció (tér átrendezés, térirányok, a tárgyak egymáshoz való viszonya mellett, előtt, szögek, sarkok észlelése), keresztcsatornák fejlesztés. Verbális fejlesztés: tárgyak, cselekvések, téri viszonyok megnevezése, osztályozás - formák, alapszínek, méret, hasonlóság alapján, 4-5 éves korban ajánlott tevékenységformák: Építés: Nagy térbeli alakzatok (nyitott, és zárt körök kapuk, egyenes és kanyargó sor vonat, stb.), formálása a gyermekek közös játéka során. Kisebbnagyobb dobozokból készítsenek maketteket. Építsenek különböző féle anyagokból pl. homok, hó, építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír, különböző méretű formájú karton lapok, takarók stb. Plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Készítsenek alkalmi ajándéktárgyakat, játékukhoz kellékeket. Gyűjtsék a természeti tárgyakat (termések, levelek, virágok, kavicsok, ágak, gallyak stb.) Szerezzenek tapasztalatokat különböző formák alakíthatóságáról: gömbölyű, szögletes, testes, lapos stb. formák kisebb részformákkal tagolása (emberalak feje, nyaka, törzse, végtagjai, a virág szára, levele, színe stb. Arányviszonyok gyakorlása részekre osztással (félbe, negyedbe hajtogatással). Készítsenek fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat. 71

72 Képalakítás: A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet az óvónő segítse élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően kapcsolódó technikával. Rajzoljanak az udvaron, aszfalton, földön, papíron, egészen nagy méretekben is. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés szerint történő megjelenítése. Fessenek egyénileg választott színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papír felhasználásával. Használjanak különböző vastagságú ceruzákat, ecsetet, filceket, krétákat, fapálcákat. Alakítsanak képeket spárgából, fonalból, textilből, termésekből, papírból tépéssel, vágással, ragasztással, kollázzsa l, stb. Mozgásfejlesztés: Nagymozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése Testséma fejlesztés: Személyi zónák, oldaliság tudatosítása, testrészek ismerete, elülső-hátsó zóna, függőleges zóna, testfogalom. Percepció fejlesztés: Vizuális fejl., szem működésének erősítése, vizuális zártság - egészlegesség ( Mi hiányzik?), vizuális ritmus (díszítés), emlékezet fejl., alaklátás, forma állandóság fejl., részékből - egész, tapintásos - sztereógnosztikus észlelés fejl., térpercepció, téri irányok, keresztcsatornák fejl., Verbális fejlesztés: Tárgyak, térbeli viszonyok megnevezése, irányok ( körbe, kacskaringósan, ferdén, átlósan, közel, távol, stb.), helyzet (-ba, -be, -ban, - ben, kívül, stb.), időviszonyok, oldaliság, osztályozás (formák, színek, méretek, hasonlóság stb.) éves korban ajánlott tevékenységi formák: A tevékenységi formák, eszközök a fejlesztési célok azonosak 4-5 éves korban leírtakkal. A fejlődés a részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében, azok tervszerűségében, bonyolultságában fedezhető fel. Legyen igényük az ajándékkészítés. Gyűjtsenek alkotó tevékenységükhöz különféle anyagokat, terméseket, virágokat, leveleket, stb. Használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat. A hagyományos technikák mellett alkalmazzanak újabbakat is pl. fessenek fogkefével, pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Ne csak rajzlapra fessenek hanem, textilre, üvegre, kartonra, csomagolópapírra, kartondobozra, csempére, tortaalátétre, hullámpapírra, stb. Kés zítsenek terményképet, fonalképet, textilképet, váljék mindennapossá az origami. A varrás mellett ismerkedjenek a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással, szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással. Készítsenek zacskó -, fakanál-, zsinórbábokat stb. Az óvónőink feladatai a folyamatban: Elsődleges feladat, hogy az óvónő minél több - egyéni és közös - élményt biztosítson; további feladat, hogy a gyermekek mindennapi életében, játékában az ábrázoló tevékenységek, anyagok, technikák minél szélesebb körű megismerésére, kipróbálására, gyakorlására nyíljon lehetőség, és engedjük azok állandó /kívánság szerinti/ használatát. Legyen megfelelő hely és idő, megfelelő légkör, méretben, minőségben és mennyiségben megfelelő eszköz, megfelelő tárolóeszköz biztosítása. 72

73 Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő feltétlenül tanítsa meg a gyermekeknek. Teremtse meg a lehetőségét a mindennapi szabad játékban is. Az óvónő vegye tekintetbe a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, hagyni kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elképzelését valósítsa meg, vagy saját élményeit alkossa újra. Az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkednek a mindennapi játékba. Az óvónő hetente legalább egyszer szervezzen tudatosan irányított kötött vagy kötetlen formájú tevékenységet. Lényeges a kötelező foglalkozások fokozatos bevezetése, melyek szervezhetők akár mikrocsoportos formában is, de akkor oda kell figyelni, hogy mindenki sorra kerüljön. Nyitottá, érdeklődővé tegyük a gyermekeket, de semmi esetre se taní tsuk az ábrázolás módjait felnőtt sémákkal, ne kössük meg képzelőerejüket. Az éves korúaknál alkalmat kell adni a differenciált feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös munkára is. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálhassa a számára sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és megalkothassa a számára legvonzóbb eszközökkel képi-plasztikai elképzelését a teremben és az udvaron is. Rajzaikat, alkotásaikat értékként való kezelésre tanítjuk őket, ezért mágnes táblára, szekrényajtóra kitesszük rajzaikat, alkotásaikat lefotózzuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket. Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a részletek, a mozgások jelzései. Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás, létrehozás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb. A finommotorika fejlesztése során kialakul a helyes ceruzafogás, laza csuklómozgás. A szem-kéz koordináció összehangolttá válik. Kialakul a domináns kezesség, irányfelismerés (térbeli orientáció) Képessé válnak az irányok megkülönböztetésére, előbb a függőleges majd a vízszintes síkba történő átfordításra (a térbeli lent síkban alul van), bal - jobb irányok megkülönböztetésére. 73

74 Kialakul a gyermekek önazonosítása (testrészek ismerete, testfogalmak, oldaliság) Képessé válnak részekből egészet alkotni. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek egymás alkotásairól, újabb terveket szőnek. 8/a. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Közvetlen tapasztalatszerzés során érzékeljék a környezet esztétikumát. Új ismeretek nyújtása és a meglévők mélyítése, rendezése: megfigyelés, leírás, kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás mérés során. A tevékenység feladatai: A gyermek, környezetének felfedezése közben jusson olyan tapasztalatokhoz, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő eligazodáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét és védelmét. Az óvodapedagógus feladatai a környezetvédelem környezettudatos nevelés területén: Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége, a szennyezés hatása az emberre és az élőlényekre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. Levegő, víz, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgálóeszközökkel A víz megjelenési formái a természetben. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Különböző kísérleteket végzünk pl.- a Víz világnapja alkalmából, valamint lehetőséget biztosítunk a közvetlen tapasztalatszerzésre kirándulások során. o Dunapart o Kopaszi gát, o Feneketlen tó, o Víztorony látogatása (Víz világnapján), o Humusz ház A közvetlen környezetben előforduló növények megfigyelése, megismertetése az óvodánk udvarán található fákon, bokrokon elhelyezett információs táblák segítségével. Albumot készítünk növényeink fotóival, lepréselt leveleivel, virágával, termésével. Elemi ismeretek szereznek a növénygondozásról az ültetések, csíráztatások, hajtatások alkalmával. A gyerekekkel közösen gondozzuk a Föld napja alkalmából kiültetett növényeinket. A termesztett növények megfigyelésére lehetőséget nyújtanak a környékünkön lévő családi házak veteményeskertjei, illetve az óvoda udvarán található gyümölcsfák.. 74

75 Növényi táplálékaink, zöldségek és gyümölcsök hangsúlyos szerepet kapnak az egészséges táplálkozásban. A szülők által biztosított gyümölcsöt, zöldséget a nap folyamán tízóraiként, illetve reggeli és uzsonna kiegészítéseként ajánljuk fel. Egészséghetünk keretén belül kiemelten foglalkozunk az egészséges élelmiszerekkel, a szülők bevonásával ismerkedünk a reformkonyhával. Az óvodánk udvarán sok gyümölcsfa található, ezekkel megismertetjük a gyerekeket: o almafa, cseresznyefa, meggyfa, mandulafa, diófa, naspolya, szőlő, körtefa. o Óvodán belüli tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a dióverés, alma- és szőlőszüret, dióverés. Alkalmanként egészséges finomságokat készítünk közösen a gyerekekkel. A környezet változásainak hatását a növények életére folyamatosan van lehetőségünk nyomon követni, megfigyelni óvodánk udvarán. Növények gondozására lehetőség nyílik az udvaron, valamint a csoportszobákban (dísznövények, Luca búza, csíráztatások, közösen ültetett virágpalánták). Az udvar és a közeli park növényzetének vizsgálata. Egyszerű vizsgálódások az életfeltételek bizonyítására szervezett és spontán lehetőségek alkalmával. A közvetlen környezetben előforduló állatok megfigyelésére remek alkalmat ad az óvoda udvara. Az állatok megismerését, felismerését segítik az óvodán falán elhelyezett fotók, tablók. A csoportokban tartható állatok gondozásába a gyerekeket is bevonjuk (teknős, hal, giliszta, csiga ). Az Állatok világnapja alkalmával közös játékokat tervezünk, szervezünk. Ilyenkor lehetőséget biztosítunk arra is, hogy egy-egy állattal kiemelten ismerkedjünk szekértő segítő bevonásával (pl.- vakvezető kutya, sólyom, otthoni kedvencek tengeri malac, hörcsög, nyúl ). A vadon élő, a tenyésztett és a kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbségek megfigyelésére adnak lehetőséget az következő helyszínek: Vadaspark Állatmenhely, Állatkert- örökbefogadás, Tropicarium Kamaraerdei tanösvény, Nőtincs- Seholsziget, Sóskúti lovarda, Medvepark, Emese park Közeli kertes házaknál tartott állatok megfigyelése a séták alkalmával. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása. A madárbarát kert kialakításával, folyamatos fejlesztésével lehetőségünk nyílik a Madarak életének megfigyelésére. Létrehoztuk óvodánk Madárbarát klubját, melynek feladata a meglévő etetők, itatók javítása, kihelyezése, madáreleség készítése az érdeklődő szülök bevonásával (munkadélután keretén belül).óvodánk hagyományává vált a Madárkarácsony szervezése, melynek során a már elkészített eleségeket a gyerekekkel közösen helyezünk ki az etetőkbe, illetve a fenyőfákra. Kedvenc hobbi vagy háziállatok behozatalára a csoportba az Állatok világnapja, valamint a Húsvét ad lehetőséget. A környezetben előforduló anyagok tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat. A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása a mindennapok során történik 75

76 barkácsolás, alkotás közben, szelektív hulladékgyűjtés során, az ültetésnél, sütemény-, gyümölcssaláta készítés közben. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásainak elkerülése érdekében szmogban, ködben nem megyünk az udvarra, erős napsütésben árnyékba húzódunk, sok folyadékot biztosítunk a gyerekek számára. A környezet változásainak hatása életünkre, az évszakok változásának, a természet körforgásának megfigyeltetése érdekében a gyerekekkel sok időt töltünk az óvoda udvarán. Az egészséget károsító szokások kialakulásának veszélyére, az elutasító magatartásra készítjük fel a gyerekeket. Tapasztalatszerzési és gyakorlati lehetőségeket biztosítunk(drámajátékokon és dramatikus-, szituációs játékok) a gyerekek számára a hatékony kommunikációra, véleményalkotásra, az érzelmek feldolgozására és a feszültség kezelésére. A feszültségoldására a szabad játék és az ábrázolás adta lehetőségeket is felhasználjuk. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megbizonyosodhassanak a biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezhessenek a veszélyhelyzetek felismerésében, önmaguk védelmében. Mindezen szempontok figyelembevételével tudatosan, folyamatosan bővítjük dramatikus játékgyűjteményünket. A gyerekek helyes, folyamatos napirendjének kialakítása során figyelünk arra, hogy mindenre hagyunk időt. Sok időt töltünk a szabadban (-10 fokig), és ameddig az időjárás engedi délután is levegőzünk. Változatos tevékenységek, szervezett tevékenységek kezdeményezése, mindennapos mozgás, énekes játékok szervezése az udvaron. Helyes viselkedés a természetben. Az ember szerepe a környezetben élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Séta, kirándulás alkalmával a szabályok megismertetjük a gyerekekkel, helyes viselkedést gyakoroltatjuk. Nem dobjuk el a szemetet, ha mégis leejtünk valamit, azt felszedjük, kukába tesszük. Ami élő az nem tépjük le, tapossuk össze, csak azt szedjük fel, amit a természet már elengedett. A kijárt ösvényen haladunk. Élményszerző Kirándulási lehetőségekről gyűjteményt állítunk össze. Különválogató hulladékgyűjtés érdekében papírgyűjtő ládát rendszeresítünk csoportjainkban, évente 2 alkalommal szervezünk papírgyűjtést (október, március). Az újrapapír világnapja alkalmából papírgyűjtést, kiállítást szervezünk minden év márciusában a szülők bevonásával. Barkácsolunk, játékeszközöket készítünk, a nagycsoportosok ellátogatnak a Humusz Házba. Folyamatosan gyűjtjük a flakonokat, a csoportban keletkezett flakonokat is az udvari tárolóba visszük. A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. A közlekedés környezetszennyezése. Környezetbarát közlekedés. Kerékpáros közlekedés, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Ezen céljaink megvalósításának érdekében beléptünk az OVI Zsaru programba. A lehetőségek alkalmával használjuk a környezetünkben található tömegközlekedési eszközöket. Az óvodánk udvarán alkalomszerűen lámpák, táblák kihelyezésével lehetőséget biztosítunk a helyes közlekedési szabályok elsajátítására, gyakorlására, valamint a közlekedési eszközök szabályszerű használata pl.:roller, kerékpár Élményszerző kirándulási lehetőségek: Vonatozás hajókázás Repülőtér látogatása 76

77 Az óvoda udvarán, kirándulások (óvodai, családi) alkalmával gyűjtött termésekből, terményekből, növényi részekből gyűjteményeket készítünk, barkácsolunk. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság érdekében csökkentjük a víz nyomását a csapokon, felhívjuk a gyerek figyelmét a víztakarékosság fontosságára. Étkezés után megmaradt csapvizet felhasználjuk virágöntözésre, madáritatóba, télen párologtatóba. Kirándulások alkalmával az ételek-italok csomagolásának módjára felhívjuk a gyerek és szüleik figyelmét, személyes példát mutatunk (pl.- textil szalvéta, kulacs ). A természettel kapcsolatos élményeiket, kirándulások alkalmával megfigyelt, környezettel kapcsolatos emlékeiket felidézzék, és azokat festményekben, rajzokban ábrázolják, illetve a természetben talált időjárással és annak változásaival kapcsolatos dalok, versek felidézése érdekében fotóalbumot, kirándulási naplót készítünk. Célunk megismertetni a gyermekeket a szabad levegőn való mozgás örömével, fontosságával. Ehhez kellő mennyiségű időt, eszközt biztosítunk számukra A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszak blokkokhoz rendeljük a növény- és állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell kiemelnünk a helyi sajátosságok megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák csak azon ismereteket közelítsék, mélyítsék, amelyekről ebben a közegben konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Alkalmanként a gyermekek szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is. Témakörök: Kiscsoport: 3-4 éves Középsőcsoport: 4-5 éves Nagycsoport: éves évszakok - évszakok - évszakok, időszakok óvodások vagyunk - család - család család - testünk - testünk testünk - közlekedés - közlekedés közlekedés - állatok - állatok állatok - óvoda környéke - nagycsoportos vagyok - tűzvédelem A fejlesztés tartalma mindhárom korosztályban a mozgás-, testséma- és verbális fejlesztésre terjed ki. Folyamatismertetés, beszoktatástól iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: A gyermekek fogadják el és szeressék meg az óvodát, majd ismerkedjenek az óvoda környezetével. Figyeljék meg az évszakok közötti különbségeket. Beszélgessenek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket szimulációs játékban is elevenítsék meg. 77

78 Ismerjék meg az óvoda környezetét. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. 4-5 éves korban: Séták az óvoda környékén, melynek célja az élmény- és tapasztalatszerzés. Váljék hangsúlyossá a megfigyelés, gyűjtögetés. Az évszakokhoz tudják kötni azok jellemzőit (időjárás, növény- és állatvilág). Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, magvak csíráztatását. Nézegessenek családi képeket, ezek alapján tudják bemutatni családjuk tagjait, otthonukat. Látogassanak el az óvoda környékén lévő intézményekbe, ismerkedjenek meg az orvos munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék a személy- és teherszállító járműveket. Figyeljék meg, hogy az óvoda környezetében, milyen háziállat ok, madarak, bogarak élnek: élőlények óvása, védése. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása éves korban: Az évszakok témakör bővítése: környezetszennyeződés, növények fejlő dési feltételei. Kirándulás alkalmával ismerkedjenek a gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő növényekkel, állatokkal pl. Budakeszi Vadaspark, Állat és Növénykert, Mezőgazdasági Múzeum Végezzenek egyszerű vizsgálódásokat. Az összegyűjtött termények, termések hasznosítása. A közlekedéssel kapcsolatos ismereteik bővüljenek szárazföldi - vízi - légi közlekedési eszközökkel Bővítsék ismereteiket az állatvilág témakörben, ismereteik minden témában lehetőleg alapos tapasztalati háttérrel rendelkezzenek. Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét, tudják születési helyüket, idejüket, különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket, ismerik a környezetükben lévő intézményeket, 78

79 ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat, ismerik környezetük növényeit, azok gondozását, ismerik az egészség fogalmát, törekednek egészségük megőrzésére, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedés eszközöket, megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat pl. alá-, fölé-, mellé-, stb., kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. Becsülik, szeretik a természetet, igényükké válik az őket körülvevő élővilág és esztétikus környezet megóvása. Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, játékos módon, kezdeményezett foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati probléma és feladatmegoldás során, közvetlen tapasztalat és élményszerző séták alkalmával. 8/b. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI, FORMAI ÉS TÉRI ÖSSZEFÜGGÉSEI A tevékenység célja: a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kifejezésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A tevékenység feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A természeti - emberi - tárgyi környezet matematikai tartalmú megismerését szolgáló témakörök: Halmazok képzése. Halmazok összehasonlítása tulajdonságuk szerint. Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése. Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással. Mennyiségek összemérése: magasság, tömeg, mennyiség, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség. Kis számok összkép alapján. (0, 1, 2, 3) Sorba rendezett elemek helye a sorban. Tapasztalatok a darabszám változásairól. Építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával. Tevékenység tükörrel. (szimmetria) 79

80 Tájékozódás térben. (téri viszonyok, irányok) Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban. A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak. Mozgásfejlesztés: Nagymozgások Egyensúlyérzék Finommotorika (utánzás, hosszúságmérés lépéssel) (vonal mérése tyúklépéssel, tárgyak hordozása) (építés, rajzolás, applikációs képek összerakása) Szem-kéz koordináció. (építés, folyadéköntés méréskor, terítés vendégség játéknál) Szem-láb koordináció. Testséma fejlesztés: Testrészek ismerete. (vonal hosszmérése, tyúklépéssel) (tükörjáték, relációk használata) Meghatározott testrészekre összpontosítás. (lábbal dobbantás) Oldaliság Percepciófejlesztés: (irányok) Vizuális időrendiség felismerése. (képek időrendi sorba rendezése) Különböző alakok, formák megismerése. (halmazképzés) Vizuális emlékezet fejlesztése. Térpercepció fejlesztése. Taktilis csatorna fejlesztése. Hallás észlelés fejlesztése. Keresztcsatornák fejlesztése. Verbális fejlesztés: (minta kirakása emlékezetből) (tér bemozgása) (érzékelő játék tapintással) (érzékelő játék hallással, zörejek, hangszerek hangja) (hallás - tapintás érzékelő játékkal) Osztályozás: színek, méretek, hasonlóság, különbség, formák megnevezése. Tárgyak megnevezése. Testrészek megnevezése. Cselekvések kifejezése szóban. Térbeli viszonyok, helyzetek, irányok megnevezése. Folyamat ismertetés az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig: Az óvodába kerülő 3 éves gyermekek a mindennapi életben találkoznak matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel. Ezek a fogalmak először passzív szókincsükké válnak, majd fokozatosan beépülnek a beszédükbe. Középső csoportban kezdődik a tervezett, szervezett matematikai nevelés, mely játékos tevékenység során a gyermekek minden érzékszervét bevonva tapasztalatok szerzését biztosítja számukra. 80

81 Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli viszonyokat (relációkat), alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük, logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. Az óvónőink feladatai a folyamatban: Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze az egyénre szabott fejlesztési területeket. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség estén korrigálására. A kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van esetenként kötelező foglalkozásokra is új ismeretek feldolgozásánál, illetve ismétlés, rendszerezés alkalmával. Ezeket is hassa át a játékosság! Az egyéni, páros, mikrocsoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a differenciált feladatadásra, az egyéni tempó és fejlettségi szint figyelembevételére. A speciális matematikai kifejezéseket pontosan használja az óvónő! A gyermekek pontatlan megfogalmazásait javítsa! Minél több problémahelyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra. A probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek számára! Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, próbáljuk rávezetni a megoldásra, de ne oldjuk meg helyette! A mozdulat ismétlődése örömet okoz, ami elvezet az eredményhez kapcsolódó örömhöz. Az eszközöket a gyermekek is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba játékai, valamint speciális matematikai segédeszközök. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Iskoláskorra megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. A cselekvő - szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van. Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére. Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani tárgyakat, tárgyképeket. Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorbarendezni tárgyakat, a rossz válogatást, sorbarendezést javítani tudják. Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka) Elemi mennyiségi ismereteik vannak. Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére, párosítására. Képesek építéseket másolni. Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni. 81

82 Eligazodnak a térben és a síkban. Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik. Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére. A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak. 82

83 VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN A kiemelt figyelmet igénylő, a másság fogalmi kategóriájába beletartozók: az életkori sajátosságokból adódó másság, a testi és pszichés jellemzők mássága, a szükségletek, igények mássága, a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság, a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság, a tehetség mássága, a zavar a fejlődésben, a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is, Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Különleges bánásmódot igénylő gyermek: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 6.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat, képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a kiemelt figyelmet igénylő és az egészséges gyermekek között. A személyes bánásmód és a differenciálás módszerének alkalmazásával biztosítjuk minden gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során. Célja: Az egészséges és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együttnevelése, képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása, az egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára. a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás, a társas viselkedés szabályainak elsajátítása az egyenletes ütemben fejlődő gyermekek közvetítésével, 83

84 képességeinek, személyiségének optimális kibontakoztatása. az ember, mint érték megtapasztalása, empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása A gyermekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a teljesítménybeli heterogenitás alapján biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymás közti kooperációt, kölcsönös segítségnyújtást, a viselkedés és együttélés szabályainak elsajátítását. Csak a megélt tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési szokások, amelyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, elfogadást ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉBEN Az óvodapedagógus attitűdje legyen: empatikus, elfogadó, támogató, személyre szóló pedagógiai hatásokat érvényesítő, értékeket, erősségeket hangsúlyozó és elfogadtató, kommunikációja, tevékenysége pedagógiai optimizmust tükröz. A fejlesztés elengedhetetlen feltételei: a gyermeki személyiségfejlődés szakaszainak, jellemzőinek, pontos ismerete, az egyes gyermekek személyiségének, fejlődési jellemzőinek, eltérő fejlődési ütemének, fejlettségi szintjének ismerete, az alkalmazott fejlesztő játékban rejlő lehetőségek pontos ismerete, az egyes fejlesztési területek közötti integráció lehetőségeinek ismerete, a fejlesztés komplexitása, helyzetfelismerő képesség, tudatos (indirekt) jelenlét a tevékenységek szervezése egyéni, illetve kisebb csoportos formában történjen, így lehetővé válik az egyes gyermekek fejlődésének viszonylag szoros követése, segítése, egyénre szabott fejlesztése. A pedagógiai programban foglaltak és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének elvei összhangba kerüljenek BEFOGADÓ NEVELÉS Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelően segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához. Különbözőségük miatt hasonlóan társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztést tekintjük feladatunknak. Óvónői attitűdök a befogadó nevelés képességéhez: szociális érzékenység, empátia, másság elfogadása, a különbségek kezelésének képessége. Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár kialakítása a sokféleség kezeléséhez. Támogató környezet az óvodán belül és kívül. 84

85 A fejlesztőpedagógusunk részképesség- fejlesztésre szoruló, ép érzékszervekkel rendelkező gyermekekkel foglalkozik. A különböző teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek prevencióját, szűrését és korrekcióját végzi. Felfogásunk szerint, minden kisgyerek fejleszthető. Nevelésünkben alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme. Feladatunk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a nevelésük, a fejlesztésük ne terhelje túl őket. Feladatunk a feltétel nélküli szeretet, az ilyen szeretet nem nézi a gyermek külsejét, előnyös és hátrányos tulajdonságait, fogyatékosságait, független a vele szemben támasztott követelményektől, és független viselkedésétől is. A feltétel nélküli szeretet segít megérteni a gyermeket, megérteni viselkedését, indítékait, s mindez a szilárd kapcsolat alapja A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Munkánk eredményes, ha a prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását, egyedi probléma esetén segíteni tudunk, a hátrányos helyzetben lévő családokkal jól működünk együtt, differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait (humánum, megértés, támaszadás, szeretet), a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével szükség esetén a gyermeket biztonságba, megnyugtató környezetbe helyezhetjük, a rászoruló családok bizalommal fordulnak a tagóvodához problémáik megoldásához való segítségadásért. A gyermekek joga, hogy személyiség jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. A kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a segítségre vonatkozó jog is. A szociálisan vagy más okból hátrányos helyzetű családok és gyermekeik pedagógiai módszerekkel való segítésének lehetőségei tagóvodáinkban: mozgásfejlesztés személyes bánásmód. differenciált fejlesztés csoportjában. nyelvi illetve logopédiai fejlesztés, részképesség hiány korrigálása. pszichológus személyes segítése a szülők számára is zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, másságot. 85

86 Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt TEHETSÉGGONDOZÁS Szemléletünk szerint minden gyermek tehetséges valamiben. A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés lehetőségét támogatjuk. Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételeit biztosítjuk. A tehetséges gyermekek felismerését, differenciált, egyéni fejlesztését a tevékenységek szervezésével a gyermekek saját aktivitására támaszkodva segítjük. Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyüléshez a feltételeket biztosítjuk. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy szocializációjukat segítsük, hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a tehetség kibontakozását NEMZETISÉGI FELADATOK A nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez. Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok csökkentése érdekében. Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálása. A higiénia, a táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, mentálhigiénét biztosító szemléletének megalapozása. Az érzelmi élet gazdagítása, a kezdeti gátlások feloldása mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével. Az értelmi képességek területén mutatkozó esetleges eltérések kiegyenlítése, az iskolai élethez szükséges személyiségjegyek és részképességek fejlesztése. Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttműködést a szűkebb és tágabb környezettel Multikulturális nevelés A más országból itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük. Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális hátterű szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat. Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, ugyanakkor a gyermekekkel való közös játéka és az óvoda más tevékenységformái közben elsajátítják a magyar nyelvet. A felnőttek 86

87 beszédmintája és a differenciálás, az egyéni képességek fejlesztése ezen a területen is hangsúlyos. Az együttes tevékenységek során arra törekszünk, hogy oldott, feszültségmentes környezetben növeljük a gyermekek beszédbátorságát, nyelvi és nonverbális kifejezőképességüket. Hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL, SZAKMAI SZERVEZETEKKEL A befogadás és beilleszkedés tekintetében kitüntetett szerepet kap a szülői házzal való pozitív kapcsolattartás, együttműködés. Elsősorban a család igényeinek és szükségleteinek megismerésére törekszünk, ugyanakkor segítséget kell nyújtanunk abban, hogy ők is megismerjék és értsék nevelési törekvéseinket. Az óvoda a családdal való együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. Munkánk során mindannyian ügyelünk arra, hogy a rászoruló gyermekek és szüleik ne érezzék ezt a segítségnyújtást diszkriminációnak. A nyitott óvoda intézménye minden család felé bizalmat áraszt. Nyitott óvoda működtetése konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével mélyíti a kapcsolatot. Az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelit a család felé elfogadja helyzetüket, és támogatja őket problémáik megoldásában. Együttműködésünk a gyermek szükségleteinek megfelelően természetes módon kiterjed a családsegítő, családgondozó, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a szakmai szervezetekre, szakemberekre (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor, pszichológus, gyermekorvos, védőnő). Az együttműködés formái: családlátogatás közösen más szakemberekkel, családdal közös beszoktatás, szülői értekezletek, szülői klubok, szülőkkel közös kirándulások, szülőkkel közös rendezvények (pl.: közös mozgásos tevékenységek), előadások, fogadóórák, egyéni beszélgetések, kerekasztal beszélgetések a szülőkkel és más szakemberekkel, nyíltnapok, hospitálások, szűrő vizsgálatok, életmód tanácsok, egészséges életmód programok, játszó- és munka délutánok stb A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE Általános elvek: Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 87

88 A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az integrált óvodában történő együttnevelés az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje, korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak fejlődés menete A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, családi háttere. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. 88

89 A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára (saját állományú gyógypedagógus, utazó tanári hálózat által) a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Az óvodánkban megvalósuló integrált nevelés A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az együttnevelés feltételei Az együttnevelés a gyermekek együttműködésére épül. A nevelés team munkában valósul meg. Ennek tagjai: szűkebb team esetén a szülők, óvodapedagógusok, gyógypedagógus/ok/, fejlesztőpedagógus/ok/, dajkák; tágabb team esetében kiegészül külső segítő szakemberekkel, akik vizsgálják, fejlesztik a gyermeket. Fontos a tagok közötti kapcsolattartás, folyamatos együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek eredményes nevelése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, a szakemberek segítik a családi nevelést. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését Az Alapító Okirat deklarálja és a mindenkori vonatkozó jogszabályok szabályozzák. Személyi feltételek Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. 89

90 Az ellátás személyi feltétele: szakirányú végzettségű gyógypedagógus Diagnózis alapján lehet: enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott, mozgásában akadályozott, mozgásszervi fogyatékos, mozgáskorlátozott, érzékszervi fogyatékos, látássérült (aliglátó, gyengénlátó), érzékszervei fogyatékos, hallássérült (nagyothalló, cocleaimplantált), beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd. Az egyes tagóvodákba felvehető, sajátos nevelési igényű gyermekek sérülési típusonkénti megoszlása az Alapító Okiratban kerül megfogalmazásra. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának feltétele minden esetben: Felvételének feltételei: Szakértői vélemény, amely javasolja számára az együttnevelést, és leírja, hogy kerületi önkormányzati intézményben integráltan nevelhető. (Ennek kiállítója:megyei szintű szakértői bizottság) Képes legyen társaival kooperálni, együttműködni. Követelmény, hogy a többi gyermek fejlődésére ne gyakoroljon negatív hatást, ne veszélyeztesse testi épségüket, lehetővé tegye számukra a harmonikus személyiségfejlődést. A beszoktatási idő alatt, amelynek kezdő és záró időpontjáról, a tapasztalatokról az intézmény feljegyzést vezet, a szülővel egyeztetett formában (1hónap) bebizonyosodjon, hogy ez a nevelési helyzet legalkalmasabb számára, gondozási igénye így valósítható meg legeredményesebben. (Amennyiben óvodánk feltételrendszere nem biztosítja a gyermek eredményes fejlődését, a Szakértői Bizottság segítségével keressük a megfelelő intézményi elhelyezést számára.). A sajátos nevelési igényű gyermek szülei segítik a gyermek beilleszkedését, a sikeres integrációt, az esetlegesen felmerülő problémák megoldását. Nem tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését megvalósíthatónak a következő esetekben: A pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek esetében, mivel a számukra szükséges speciális ellátást, speciális környezetet és feltételrendszert nem tudjuk biztosítani. Súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén, amely veszélyezteti a többi gyermek testi épségét, nem biztosítja harmonikus személyiségfejlődését. Ha a sajátos nevelési igényű gyermek külön felügyeletet, egy felnőtt állandó, csak rá irányuló figyelmét igényli, mivel a jelenlegi személyi feltételekkel ezt nem tudjuk biztosítani. Ha nem tud minimális szinten együttműködni, kooperálni társaival. 90

91 Óvodapedagógusok A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógusok A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai integrációját szakirányú végzettségű gyógypedagógus segíti segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Tárgyi feltételek Speciális eszközök, módszerek, terápiás módszerek alkalmazása. Fejlesztő szobá/k/, ahol a fejlesztés megvalósítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nevelőmunkánkban a gyermekek aktuális tevékenységeiből indulunk ki, amelyek azonosak az ép, egészséges gyermekek tevékenységi területeivel. A különleges bánásmód a csoportban differenciált fejlesztésben valósul meg. Valamennyi gyermek esetében elsődleges tevékenység a játék, mint életkori sajátosság és a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze. A csoportos fejlesztésen, nevelésen kívül a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztésben is részesülnek. Ezt a komplex gyógypedagógiai, multiszenzoriális fejlesztést a gyógypedagógus/ok/ végzi/k/. Az együttnevelés, fejlesztés tervét a gyógypedagógus 91

92 irányításával dolgozza ki az óvodapedagógus, amelyet a Szakértői véleményben leírtakra és saját megfigyeléseinkre, vizsgálatainkra alapoz. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének ütemezéséről a gyógypedagógus és az óvodapedagógus is külön fejlesztési tervet készít, a szakértői bizottság véleménye, a tanév eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján. Az együttnevelés feladatai A gyermekek beszoktatása, visszaszoktatása team munkában valósul meg. A gyógypedagógusok segítik az óvodapedagógusok munkáját, aktívan részt vesznek a szemléletformálásban, a másság elfogadásának segítésében. A nevelési év eleji vizsgálatok során a gyógypedagógusok feltérképezik a gyermekek képességeit. Ez komplex logopédiai- gyógypedagógiai vizsgálat, magában foglalja a beszédértés, beszédészlelés, szókincs, grammatika, artikuláció, kifejezőkészség, nagy- és finommotorika vizsgálatát. A fejlesztési tervet az óvodapedagógus készíti el, a szakértői bizottság véleménye, a nevelési év eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján. Fő területei: a pedagógiai programunkban megfogalmazott területek. Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Játék Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése. Munka jellegű tevékenység A csoporton belül kiemelt területek: mozgás ritmus kommunikáció / beszéd / anyanyelvi nevelés. Az óvodapedagógusok differenciált fejlesztése igazodik az életkori sajátosságokhoz és a gyermek fejlettségi szintjéhez, ezt a Fejlődési naplóban dokumentáljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli együttműködés kialakítására. A gyógypedagógus bekapcsolódásának módjai: az óvodapedagógus kezdeményezéseibe bevonja, segíti a SNI gyermeket, csoporton belül, egyénileg foglalkozik a SNI gyermekkel, csoporton belül, mikro csoportos formában foglalkozik a SNI gyermekkel, amelybe az egészséges gyermekeket is bevonja. Az egyéni / mikro csoportos gyógypedagógiai - logopédiai fejlesztést a szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. Ez mindig komplex fejlesztés /mozgás, beszédértés, - észlelés, szókincs, grammatika, kifejezőkészség, artikuláció, diszlexia prevenció stb. / 92

93 A terápia felépítése, súlypontjai igazodnak a gyermek sérüléséhez, annak súlyosságához, fejlettségi szintjéhez, személyiségéhez. Dokumentálása az Egyéni fejlődési lapon történik. A gyermekek fejlődését félévkor, év végén értékeljük, s megbeszéljük a szülőkkel. A nevelési év végén meghatározzuk a következő év kiemelt feladatait is. Tanköteles korba lépő gyermekeinknek egyénileg, a szülővel közösen keressük meg a megfelelő általános iskolát A SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI, MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek esetében: Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. Mozgásfejlesztés Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában. Játéktevékenység A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. Nyelvi fejlesztés A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincsszegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek 93

94 bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. Rajzolás, kézügyesség fejlesztése Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. A látássérült gyermek esetében: A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: 94

95 A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. A hallássérült gyermek esetében: A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés idõszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy a nélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. 95

96 A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochleaimplantált) hallássérült gyermeknél egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás valamint azzal párhuzamosan, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges a pszichés fejlődés zavara miatti beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek esetében: Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Beszédfogyatékos gyermek esetében: Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. 96

97 A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósulhat meg. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek esetében: A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az elvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek esetében abban is megmutatkozik, hogy általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. 97

98 A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, énbizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az énszabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartás jellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. VII. GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelmi törvény érelmében a közoktatási intézmények, különösen a nevelési-oktatási intézmények, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el. A gyermekvédelem jogi hátterének teljességét a szociális törvényben található szabályozások jelentik. A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. 98

99 Mindez összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely gyermek, bármely oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket. Az óvodánk gyermekvédelemi célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében és együttműködés a különböző szakemberekkel. Feladatunk: Gyermekvédelem önmagában nem létezik, a megoldás keresése és a beavatkozás nem összpontosíthat kizárólag a gyermekre. A gyermeket a családjával együtt kell védeni, tehát családgondozást kell alkalmazni. Elveink: A gyermekvédelem összetett tevékenység. Szemléleti alapja a személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Csak az a gyermekvédelem lehet esélyes, amelyik a helyi körülmények, és az ezekből kialakuló helyi problémák ismeretére építi stratégiáját, intézményrendszerét és módszereit. A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesül Az tagóvoda vezetők feladatai: A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek az érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. A gyermekbalesetek megelőzése. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A vezető felelőssége, hogy minden ötödik életévét betöltött gyermek a jegyző tájékoztatása alapján óvodába kerüljön. Szükség esetén a családon belüli szociális körülmények figyelembevételével tegyen javaslatot a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. Segítse elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, és járását. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli (a technikai személyzetet is) betartatása vezetői feladat. Segítse elő az óvodai dolgozók személyiségfejlesztő tréningeken való részvételét. Az óvónőink helye a folyamatban: Családlátogatás alkalmával ismerkedés a család szociokultúrájával, nevelési elveivel. Ezeknek ismeretében a család a gyermek tiszteletben tartása mellett a családi nevelés erősítése a gyermek iránti felelősség ébrentartására, irányuló magatartás. A prevenció elsődleges feladat. Az első negatív jeleket kell az óvónőnek észrevennie és a szülőkkel való jó viszony alapján életvezetési, pedagógiai tanácsokkal elejét venni a súlyosabb probléma kialakulásának. Az óvónőink feladatai: A problémákat, hátrányos helyzet okozta tüneteket ismerje fel, ha szükséges szakembert hívjon segítségül. Feltáró munka után készítsen tervet a kompenzálásra. Szervezze meg a felzárkóztatást Segítse elő, illetve valósítsa meg a tehetséggondozást. 99

100 Vegyen részt az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, szükség esetén javasolja a soron kívüli szűrést. Kísérje figyelemmel a gyermekek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén a hiányzást jelezze. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, különböző támogatásokhoz való hozzájutás javaslatával segítse elő. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítenie kell a gyermek, családban történő felnevelését. Az óvónőnek jelzési kötelezettsége van, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek emberi méltósága sérül, mert bántalmazzák, (fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal), vagy elhanyagolják. A gyermekvédelmi felelősünk feladatai: Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és azt az óvodavezető illetve kollégái tudomására hozza. Az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást és statisztikát vezet. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel összefüggő feladatok: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele; A veszélyeztetettség típusának, súlyának mérlegelése; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral; A szociális ellátások számbavétele; Tanácsadás szülőknek, óvónőknek. Az intézmény valamennyi gyermekével kapcsolatos feladatok: Általános prevenciós tevékenységek, az óvodást körülvevő szociális -társadalmi környezet függvényében; A szociális ellátások számbavétele; Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! A nevelőközösségünkben végzendő feladatok: Együttműködés és szemléletformálás; Tanácsadás; A nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel; Szakirodalom ajánlás. A szülők körében végzett feladataink: Együttműködés és szemléletformálás; Tanácsadás; Családlátogatás (esetenként); Szülői értekezleteken, főrumokon való aktív közreműködés; Előadások szervezése. 100

101 Önálló feladatai: A külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, orvos, védőnő); Nyilvántartás; Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése; Pályázat, továbbképzés. A gyermekvédelmi felelős munkáját minden évben értékelni kell, ügyeinek intézéséről folyamatosan beszámol az óvoda vezetőjének. VII. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8. A három éves kortól az óvodai férőhelyek függvényében. 9. Korának megfelelő önállóság. 10. Kommunikációs készség kialakulása. 11. Kizáró tényező: az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás vagy tartós betegség, amely miatt a gyermek speciális gyógypedagógusi, illetve egészségügyi segítséget igényel mindennapjaiban. 12. A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyi - igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük, az óvodavezetés és az SZK-val való egyeztetés alapján. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, ami a családi n evelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Testi érettség: megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot, súly, magasság, mozgásszervek, idegrendszer, érzékszervek épsége, a beszéd érthetősége, megfelelő egészségi állapot, 101

102 teherbíró képesség, az izmok kellő fejlettsége, finommotorikája megfelelő fejlettségű, mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani tudja. Szociális érettség összetevői: szociális érzékenység: annak igénye, hogy másokkal kapcsolatba lépjen, a kapcsolat megteremtésének képessége. Együttműködési képesség, gyermek - gyermekkel, gyermek - felnőttel. a közösség igénye és az abba való beilleszkedés készsége, szabálytudat kialakulása, a felnőtt irányításának elfogadása, a közösségért végzett munka igényének kialakulása, testséma kialakulása, érzelmi kiegyensúlyozottság teljesítményen keresztül történő önérvényesítés, önállóság, vizuális és akusztikus differenciálásra képesség, feladattudat, feladattartás, önálló helyzet és feladat megoldásra való képesség, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és az átvitele fejlett, fejlett a szándékos, folyamatos figyelem, szándékos megőrzés, szándékos felidézés, érzékelés, észlelés differenciált, téri észlelése és tájékozódása megfelelő. Értelmi fejlettség: elemi, fogalmi gondolkodás kialakulása, anyanyelvi fejlettsége megfelelő, beszédfegyelme kialakult, időrendiség felismerésére képes ok - okozati összefüggések megértése A gyermekek iskolai felvételéről az óvodai szakvélemény, esetenként a Pedagógiai Szakszolgálat alapján az iskola igazgatója dönt 102

103 FÜGGELÉK 103

104 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje: szeptember 1-jétől, visszavonásig. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1.) Egyetértését nyilvánította: Dátum: augusztus A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Rózsakert Tagóvoda Szülői Közösség Elnöke 2.) Elfogadta: A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Rózsakert Tagóvoda nevelőtestülete Dátum: augusztus 29. Balogh Zsuzsanna... Fellegvári Anikó... Horváth-Medla Anikó... Horváth Hajnalka... Horváth Istvánné... Jungné Szabó Edit... Kleinné Naszádos Krisztina... Lukenics Eleonóra... Mesterné Nagy Csilla... Pomporné Tóth Marianna... Szuhai Kata... Tóthné Csehó Mária... 3.) Véleményezte:... Dátum:... 4.) Jóváhagyta:... Dátum:

105 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZABÁLYOZÓI 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény /2012. (XII. 17.) Kormányrendeletaz óvodai nevelés országos alapprogramjáról 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4. Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 17/2013.(III.1.) EMMI- rendelet 5. 32/2012. (X. 8.) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 6. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet. 9. Gyermeki Jogok Egyezménye évi LXIV. Törvény 10. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXI. törvény 11. A XXII. kerületi Önkormányzat Intézkedési Terve 12. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Alapító Okirat 13. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda SZMSZ 105