XXII.KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA ZÖLDECSKE TAGÓVODA Budapest, Ják u OM azonosító :

Átírás

1 1 XXII.KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA ZÖLDECSKE TAGÓVODA 1221 Budapest, Ják u OM azonosító : HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM módszertani segédanyaga VÉDJÜK EGYÜTT

2 2 TARTALOM BEVEZETÉS 1 Helyzetkép 1.1 Az Intézmény adatai A program választás indoka 1. Nevelési programunk célja, feladatai 1.1 Programunk gyermekképe 1.2 Programunk koncepcionális hangsúlyai 1.3 Nevelésünk alapvető célja 1.4 A személyiségfejlesztés fő feladatai 1.5 A fejlesztés rendszere 1.6 Programunk szervezeti és időkeretei 2. Nevelési programunk tartalma 2.1 Játék 2.2 A mozgás 2.3 Az egészséges életmód alakításai Gondozás Munka jellegű tevékenységek Testi nevelés 2.4 Befogadás, beszoktatás 2.5 A közösségi élet, társas viselkedés alakítása 2.6 Hagyományok, ünnepek, egyéb rendezvények 3. A tevékenységben megvalósuló tanulás lehetséges formái az óvodában 3.1 A külső világ tevékeny megismertetése 3.2 Környezetünk megismerése során tapasztalt mennyiségi és formai összefüggések 3.3 Mese vers 3.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 3.5 Ének zene, énekes játékok 4. Nevelési programunk kapcsolatrendszere 4.1. Az Óvoda és a család 4.2 A gyermekvédelem 4.3. Az óvodai és az iskola 4.4 Az óvoda és egyéb intézmények 5. Nevelési programunk alkalmazásának feltételrendszere 5.1 Személyi feltételek 5.2 Tárgyi feltételek 5.3 Programunk beválásának vizsgálata Mellékletek Szakirodalom

3 1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI A költségvetési szerv alapító okirat kelte, száma, alpítás ideje: 241/2000./06.22/ Önk. Határozat költségvetési szerv Az intézmény hivatalos elnevezése XXII. kerületi Egyesített Óvoda Zöldecske Tagóvoda Az Intézmény telephelye: Budapest, Ják u Az intézmény fenntartója: Budafok- Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselő testülete Székhelye : 1221 Budapest Városház tér 11. AZ intézmény OM azonosítója : Típusa: óvoda Irányító szerv neve és székhelye : Budafok Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselő testüle 1221 Budapest, Városház tér 11. Államháztartási szakágazati besorolása: Óvodai nevelés A program benyújtói: Gyenesné Nagy Edit Tagóvodavezető az óvoda nevelőtestülete 3

4 Az óvoda jellemzői: A Ják u sz. Óvoda 1977 óta működik részben családi házas, részben lakótelepi környezetben. A lakótelepre költözők zöme vidékről érkezett, így mindkét lakóterületen élők hosszabbrövidebb ideig közvetlen kapcsolatban voltak vannak a természeti környezettel. Az intézmény társadalmi összefogással eredetileg is óvodának épült a kor követelményeinek megfelelően. A Zöldecske Tagóvoda csoportjainak száma : A tagóvodában négy, vegyes csoport működik. A csoportok kialakítása a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével történik. Ennek megfelelően vegyes csoportok kialakítására kerül sor. A nyitvatartási idő:. Napi (12 óra) (6 18) a Budafok Tétény Önkormányzat 274/1996 (09.12) sz. határozatának megfelelően a szülői igények előzetes felmérése alapján. Programválasztásunk indoka: Komplex környezeti nevelési programunk megfogalmazása során a közel 10 éves nevelési- fejlesztési gyakorlatunk kipróbált elemeit rendeztük önálló programmá, melynek alapját az óvodai nevelés országos alapprogramja adja. Feladatunknak tekintjük a gyermekek felé közvetíteni természet, a növények, az állatok tiszteletét, szeretetét, védelmét, ezáltal egy környezettudatos, környezetre figyelő magtartás megalapozása, melynek során azon szokások, magatartásformák kialakítására törekszünk, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermekek későbbi életvitelében is. Óvodáink a közoktatási törvény érvényes jogszabályai szerint műkődnek. Programunk magába foglalja és megőrzi a magyar óvodapedagógiai mindazon nevelési értékeit, melyek gyakorlatunkban jól beváltak. Pedagógiai elképzeléseink összhangban vannak a fenntartói elvárással. 4

5 Nevelőtestületünk stabil, szakképzett, elkötelezett közösséget alkot és tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A szülők kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval rendelkeznek szakmai irányultságunkról, az intézmények életéről. Nevelési törekvéseinkkel egyetértenek, javaslataikkal gazdagítják azokat. Mindezeket a családi nevelésen is érvényesíti. Elképzeléseink megvalósítását segítette az 1992-ben megalakult projekt, a KÖRLÁNC, melyben kezdetektől helyt kapott az óvoda, mivel itt alapozhatók meg a cselekvési, - és magatartásszokások, az emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok a környezettel kapcsolatban. Az óvodai életet jellemezheti a környezeti tudatosság és az életkornak megfelelő környezetvédelem. Az óvodapedagógusok tudják, hogy az emberek jövője a korai életszakaszban határozódik meg. A gyökereknek erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy táplálhassák a későbbi években virágzást és a terméshozást. Mindezek ismeretében kapcsolódtunk be a KÖRLÁNC munkájába 1994 februárjában. Ettől kezdve vettünk részt a KÖRLÁNC konferenciákon, mélyültünk el a környezeti nevelés témakörében és tettük magunkévá a természetről alkotott nevelésfelfogást: Ebben nem csalódsz nem beszél, hát nem is hazudik nem ígér mégis odaadja mindenét nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott (Rousseu ) 5

6 1. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI 1.1. Programunk gyermekképe Szeresd a gyermeket! A lét fénye Ő! Estellik, hogyha megy, hajnallik hogyha jő! /Móra Ferenc/ A gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, fejlődő individum és szociális lény egyszerre. Életkori sajátossága az érdeklődés, a befogadni akarás, az önmegvalósításra törekvés. A gyermek tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik, főleg azonban érez és akar. A világot meg kell ismernie, mert csak így tud benne élni. Minél tudatosabban figyel, gondolkodik, annál kíváncsibb lesz, annál több megismerni valóra bukkan. Nincs megállás, elindul az emberré válás útján. Tiszteljük és szeretjük Őt, figyelünk Rá és segítünk neki, ha arra szükség van. Arra törekszünk, hogy minden nap pozitív érzelmekkel élje át környezetéhez való viszonyát, gazdagodjék, gyarapodjék általa Programunk koncepcionális hangsúlyai Programunk gyermek és nevelésközpontú. Bízunk a gyermekek fejlődésében és nevelésünk tudatos hatásaival felerősítjük személyiségük sokoldalú kibontakozását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát. A játék és mozgás maga a tevékenykedés, magába foglalja a környezeti nevelés megannyi lehetőségét. Programunk bemutatja, hogy az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülőknek egyaránt a környezetbarát életvitel kialakítására. Meghatározó az óvónő és a szülő, a maguk beállítódásával tevékenységével, kapcsolataival. 6

7 Tapasztalataink szerint egy-egy óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével követendő hatást tud elérni munkatársaival, a gyermekekkel és a szülőkkel. A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá. Az óvodai nevelés a gyermek fejlődésének olyan szakasza, ahol a szociális tanulás determináló, hatékonysága vitán felüli. A szociális tanulás, a mintakövető tanulás akkor megfelelő, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerősítést kap. Ehhez élő kapcsolatra van szükség a szülőkkel is. 1.3 Nevelésünk alapvető célja Az óvodás gyermek élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével a gyermeki személyiség kibontakoztatása. A testi, szociális, értelmi érettség biztosítása sokoldalú képességfejlesztéssel. A gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés kialakítása, a természeti emberi tárgyi környezet tevékeny megismerésére, az élet tiszteletére, a természet szeretetére nevel. 1.4 A személyiségfejlesztés fő feladatai A gyermekek eltérő testi, lelki szükségleteinek figyelembe vételével a testi, erkölcsiszociális, értelmi fejlődés elősegítése. A testi fejlődés területén Humánus, egészséges, esztétikus környezet megteremtésével a nevelő hatások kedvező érvényesülésének elősegítése. Egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelő higiénikus gondozással a gyermekek egészségének megőrzése, védelme. Személyes képességek fejlesztésével az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása. Rendszeres mozgással a testi képességek, a fizikai erőnlét, állóképeség, ügyesség, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a szabadban történő mozgás iránti igénye felkeltése. Az érzelmi szociális fejlődés területén Szeretetteli, érzelmi támaszt, biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése. 7

8 Közös élményekkel, tevékenységekkel, a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (egymásra figyelés, egymás elfogadása, önállóság, önfegyelem, feladat-szabálytudat, kitartás, stb.) erősítése. A gyermekek szociális érzékenységének, érzelmek épülő kapcsolatteremtő képességének fejlesztésével az együttműködés, a megfelelő önértékelés és önérvényesítés kialakítása. A természeti emberi tárgyi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony erősítése, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A környezet cselekvő megismerése és alakítása során a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés igényének megalapozása. Az érzelmi fejlődés területén Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzéssel a természeti emberi tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése, a gyermekek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, célirányos bővítése és feldolgozása során az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése. A nevelési feladatok minden mozzanatában közvetítő elemként jelen lévő anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítva a beszédkedv fenntartására, a gyakori beszélgetésekre, a gyermekek meghallgatására, valamint az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatására A fejlesztés rendszere Óvodánk helyi programja a személyiségfejlesztés fő feladatainak, az alapvető gyermeki tevékenységek és a környezeti-nevelés fejlesztési tartalmainak meghatározásával épül fel. A gyakorlatban ezek szerves egységet alkotnak, elősegítik a nevelési cél kiteljesedését. A folyamatos tevékenységrendszerben külön-külön is és együttesen is biztosítják az életkornak megfelelő tanulást. Komplexitásuk és integráltságuk lehetővé teszi az egyéni különbözőségek és sokoldalúságok figyelembe vételét és differenciálását. 8

9 A gyermeki tevékenységek közül elsődleges a játék, amely áthatja a gyermekek egyéb tevékenységeit is. Az óvodás kor egészében a játékhoz hasonlóan a mozgás is jelentős szerepet kap és tölt be, átszövi a mindennapi tevékenységeket. A környezeti nevelés folyamatosan jelen lévő komplex hatásegyüttesként- érvényesül. Szerves részét képezi: Az egészségmegőrzés, amely az egészséges életmód és életvitel biztosításával, modellek alapján történő szokás és attitűd tanulással valósul meg. A társas környezetbe való beilleszkedés, a szociális tanulás, amely a bizalom és partnerség, a társas és kölcsönhatások és együttműködés megteremtésével, a közösségi élet normáinak kialakításával valósul meg. A munkára nevelés (pl. önkiszolgálás, környezetalakító tevékenységek). A matematikai nevelés ( pl. a környezet tárgyainak tulajdonsága, kiterjedése, számossága, irányok térben, síkban) Az irodalmi nevelés (pl. mesék, melyek tájékoztatják a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, megfelelő viselkedés formáiról.) A vizuális nevelés (pl. a környezet esztétikai hatásai, ábrázolásban megjelenítése, formák, színek, természetes anyagok) A zenei nevelés (pl. népi kultúránk, zenei hagyományaink ápolása, kötődések, identitások.) S mindez nem nélkülözheti az anyanyelv használatát, hiszen a beszéd közvetítő elem az emberi kapcsolatokban, a természeti, tárgyi környezettel való ismerkedésben. Nevelésünk fejlesztő hatását a fejlődés eredményei mutatják, amelyek tendenciák és rugalmasan értendők. Ezek ismerete, összevetése az egyes gyermek fejlődési ütemével, támpontot nyújt nevelőmunkánkhoz. 9

10 A program fejlesztési rendszere Cél Feladat A fejlesztés tartalma Alapvető gyermeki tevékenységformák Gyermek és környezete Játék Mozgás Tevékenykedés Az egészséges életmód alakítása A közösségi élet, társas viselkedés alakítása A környezet tevékeny megismertetése A környezet esztétikai összefüggéseinek megismertetése A fejlődés eredménye óvodáskor végén 1.6. Programunk szervezeti és időkeretei Adottságaink, lehetőségeink többnyire vegyes életkorú csoportok szervezését teszik lehetővé. Életrendet, időbeosztást szolgáló napirendünk rugalmas, biztosítja a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő változását, fokozza a gyermekek biztonságérzetét. Főbb kereteit mindig megtartjuk a gyermekek tájékozódása, a szokások alakulása érdekében. Legtöbb időt a játéktevékenységekre biztosítunk. 10

11 A nevelés időkeretei Tevékenységek Szorgalmi Nyáron Szorgalmi Nyáron Szorgalmi Nyáron időben időben időben Játék, egyéb 5 óra 5 óra 5 óra 6 óra 5 óra 20 6 óra 30 szabadon 30 perc perc perc választott tevékenység Előkészületek az 2 óra 1 óra 1 óra 30 1 óra 15 1 óra 1 óra étkezéshez, étkezés 45 perc perc perc Öltözködés és 1 óra 45 perc 1 óra 45 perc 1 óra 45 perc egyéb testápolási teendők Pihenés, alvás 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 45 perc A tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán 3-4 év november 1. - május 31.-ig 4-5 év október 1. - május 31.-ig év szeptember május 31.ig 2. A NEVELÉSI PROGRAM TARTALMA Környezeti programunk feladata, hogy a gyermekek érdeklődésére, kiváncsiságára alapozva olyan változatos tevékenységet biztosítsunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti, tárgyi emberi környezetről. 2.1 Játék A játék a gyermek legáltalánosabb tevékenysége, melynek fejlődést, tapasztalást és megismerést segítő hatása van. Az öröm forrása: amelyben pozitív élményeit újraélve, negatív élményeit újrajátszva csökkenti feszültségeit, széleskörű, valósághű tapasztalatokat szerez a gyermek, így a tanulás forrása is. A játék egy relaxált helyzet, amelyben minden elképzelhető, és sok minden megvalósítható. 11

12 A játékban optimális körülmények között: fejlődik megismerő tevékenységük, bővül a valóságról alkotott képzetük megfigyelnek szerepeket és utánzással megvalósítják alakulnak a normák, szokások és a szabályok megvalósulnak a konfliktuskijátszások fejlődik nagy- és finommozgásuk a manipulációban alkotásokat valósít meg spontán és tervezett konstrukciókban megismerheti és gyakorolhatja a csoportos játék során a másik segítségét és a segítés elfogadását az együttműködést, a bizalmat, a siker vagy kudarc elviselését és megosztását. A játék folyamán az a cél, hogy képesek legyenek a gyermekek cselekvéseik irányítására, fejlődjön ki cselekvőképességűk, az átélt tapasztalataikat hozzá tudják rendelni az élethelyzetekhez. A játék tehát nem öncélú, hanem értékét az életre nevelés eszközisége adja. A játék feltételeinek biztosítása Nyugodt légkör Idő Hely Eszközök Élmények Játékfajták tartalmi gazdagítása Irányítás Részletesen: a) Nyugodt, barátságos légkört, otthonos életkörülményeket alakítunk ki, amelyben a gyermekek óvodába érkezésüktől kezdve szabadon döntenek a játékfajták, játszótársak, a játékhoz való eszközök kiválasztásában. b) A játék helye, ideje, elmélyítése terén lehetőségük van szemlélődésre, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy társakkal együttműködő játékra. 12

13 c) A játékhoz szükséges időt rugalmas napirendünk adja. Mivel a játékban integrálódik a többi tevékenység is, ezért a legtöbb időt erre fordítjuk. d) Biztosítjuk, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszanak, legyen idejük elképzelésük megvalósítására. e) Időjárástól függően törekszünk a szabad levegőn történő játék lehetőségeit kihasználni. f) Épített környezetünk lehetőségeit kiaknázva többféle állandó és variálható teret alakítunk. Az egymástól jelképesen elhatárolt, meghitt kuckószerű helyek választható játéktémákat kínálnak, pl: családi játék, szerepjátékok helye mozgás, énekes játékok szabad tere temészetsarok,kísérletező tevékenységre serkentő hely rajzolás, festés, agyagozás, tárgykészítés, kézimunka helye mesélés helye építőjáték helye Óvodakertünkben is biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos, ügyességi és sportjátékok, népi játékok tereit. Olyan játékeszközöket biztosítunk, amelyek motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki, elősegítik a cselekvést, gazdagítják a gyermeki elképzelések megvalósulását. Fontos, hogy a játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, sérülést, balesetet ne okozzanak. Az eszközök a gyermekek számára könnyen elérhetőek, azokat időnként cséréljük, javítjuk. Törekszünk a jó minőségre, a természetes alapanyagokra, a variálhatóságra. Nagy választékot biztosítunk a kreativitást fejlesztő konstruáló, a nagy,- és finommozgást fejlesztő játékok, eszközök terén. A készen kapható játékszereken kívül félkész és szimbolikus eszközökről is gondoskodunk /pl.: kellékek, ruhadarabok, kiegészítők / Az értelem és képességfejlesztő, valamint a környezeti ismereteket is rendszerező eszközeink egy része saját tervezésű és kivitelezésű /pl.: társas játékok, növény- állat dominő stb./ Udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését. A játékhoz szükséges eszközöket a csoportszobában megszokott módon, a szabadban is biztosítjuk. A játék témáját befolyásolják mindazok az élmények, benyomások, tapasztalatok, amelyeket a gyermek a családban, az óvodában szerez. 13

14 Törekszünk az óvodán kívűl szerzett élmények megismerésére, mert kiindulópontja lehet a közös játéknak. Ezek az információk jelentősek az egyéni bánásmód szempontjából is, valamint elősegítheti a családdal való együttműködést. Helyi nevelési programunkban kiemelt jelentőséget kap a közvetlen környezetben, a sétákon, kirándulásokon történő gyűjtőgetés /pl.: kisebb - nagyobb kövek, kavicsok, gyökér, fatuskó, fantáziálás, ki mit lát benne/ és ezek játékhoz való felhasználása./ Helyi nevelési programunkban kiemelten fontosak a közvetlen környezetből sétákon, kirándulásokon, erdei óvodai programok alkalmával szerzett élmények, benyomások, megfigyelések, pl.: piac, posta, könyvtár, múzeum, fodrász, orvos stb. A játékfajták tartalmának gazdagítása A gyakorlójáték elősegíti a tárgyak különböző tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal való ismerkedést, hatékonyan fejleszti a szem- kéz koordinációt és kezességet. Bátorítjuk a cselekvések megismétlődését, az együttes játék során mintát adunk a játékeszközök használatához. A gyakorlójátéktól a mesejátékig való fejlődést különösen azoknál a gyermekeknél segítjük, akik tartósan ezen a szinten maradnak. Legjellemzőbb korosztály: 3-4 éves kor A gyermek fejlődése során az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szerepjáték során a gyermek a vállalt szerepén keresztül a valóság, számára lényeges mozzanatait egyéni módon jeleníti meg, használva a szerephez illeszkedő /látott, hallott, megfigyelt/ mozdulatokat, nyelvet, stílust. Már a legkisebbek játékában is megfigyelhető a mintha helyzetek létrehozása, egyszerű kellékekkel és mozdulatokkal megjelenített szerepek eljátszása. A szerepjátékok apró tartalmi elemekkel bővülnek, az élmények egyre színesebben, gazdagabban épülnek be a játékba. A nagyobbaknál domináns, érzelemmel telített játékká válhat, ezt elősegíti a játék elgondolásának, a többféle ötlet egyeztetési képességének fejlődése is. A létrejövő tartalmas játékban a gyermekek gyakran és sokat beszélgetnek, társaikhoz alkalmazkodnak. A többféle szerepvállalással fejlődik képzeletük, beleélő képességük, szerepüknek megfelelő viselkedésük és kommunikációjuk, valamint együttes cselekvőképességük. Magunk is szervezünk szerepjáték helyzeteket, mintát adunk a kapcsolatok, közös cselekvések kialakulásához. 14

15 Legjellemzőbb korosztály: A dramatizálás és bábozás során a gyermekek szabadon, kötetlenül jelenítik meg irodalmi élményeiket. Rendszeresen ismétlődő meseélményhez juttatjuk a gyermekeket, a kedves mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy mesehős megformálásához. Készen vett, saját és a gyemekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk, fokozva a beleélő képességet és önkifejezést. A bábozási kedvet egy-egy kedvenc bábbal is segítjük. A meseélmények arra ösztönzik a gyermeket, hogy újra átélje, maga is részese legyen történetnek saját elképzelései, vágyai és a benne nyomot hagyó élmény alapján. Az érzelmi, esztétikai élmények, gyermeki szándék és elképzelés szerinti át,- és továbbformálása fejleszti az önkifejezést, kreativitást, a beszédet, és mozgást. Legjellemzőbb korosztály: Az építő, konstruáló, barkácsoló tevékenységek során az eszköz és anyag használatát, kezelését mutatjuk meg, technikákat tanítunk. A természetben gyűjtőtt felhasználják. anyagokból barkácsolunk, azokat a gyermekek az építőjátékban is Az én csináltam élménye hozzásegíti a gyermeket önmaga megismeréséhez, saját képességei felméréséhez. A variációs lehetőségek felismerése újabb és újabb, mind jobban elmélyült alkotásra serkenti. Az elért sikerek jól fejlesztik az önbizalmat, a kombinációs készséget, az értelmi, manuális képességeket, emellett kivívják a társak és a felnőttek elismerését és ez a többi gyermeket is alkotásra készteti. A kezdetben spontán létrejövő alkotások mellett egyre fontosabbá válik az előre elgondolt céllal végzett építés, a szerkezet konstruálás, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A nagyobbaknál már a dramatizálás, bábozás, szerepjáték természetes velejáróvá válik a barkácsolás, ezt segíti az egyre biztosabb anyag, és eszközhasználat. Legjellemzőbb korosztály: év A szabályjáték jellegéből adódóan a szabályok pontos betartását, a szabályoknak megfelelő viselkedést igényli. Egyes fajtái főként a mozgást (3 4 év), mások elsősorban az értelmi 15

16 képességeket (5 6 7 év) fejlesztik, mindemellett lehetőséget nyújtanak a helyes magatartás alapvető normáinak betartására. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait. Elsősorban olyan játékokat játszunk, amelyek egyszerű szabályai a gyermekek számára könnyen betarthatóak, ugyanakkor ügyességet, szellemi erőfeszítést is igényelnek. E játékok hatására a gyermekekben alakul az eredményességre törekvés, fejlődik a felelősség és közösségtudat. Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hozzanak létre szabályokat, hogy maguk legyenek a játék vezetői. Az óvónő játéktámogató szerepének megvalósítása A játéktámogató magatartásunkat meghatározza az adott szituáció, az adott játékfajta. Csak szükséges mértékű és a gyermekek számára érthető, teljesíthető szabályokat vezetünk be. A játékok elrakását, elrendezését rugalmasan kezeljük, ugyanakkor kialakítjuk a szükséges mértékű rendrakás- és a játékok megbecsülésének szokását. Az elmélyült, nyugodt, probléma- és konfliktusmegoldó játék esetében visszafogott, szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg. Megakadás esetén javaslatot adunk, eszközt kínálunk. Ha a gyermekek kérik, játszótársként részt veszünk a játékban, ha szükség van rá, kezdeményezünk, modelt nyújtunk. Játékhelyzetekben támogató, elfogadó, megengedő attitűddel veszünk részt, bármikor rendelkezésre álló, együttműködésre kész partnerek vagyunk. Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, közbelépünk nem kívánatos viselkedési forma, vagy testi veszélyeztetés esetén,és akkor is, ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyermekek. A játék nevelési eszköz funkciójának megvalósítása érdekében alkalmazzuk az általunk kezdeményezett játékot. A mozgásos, énekes, egyéb képességfejlesztő játékok során a téma, a hely, eszköz, szabály megteremtése mellett játékszeretetünk kifejezésével, a gyermeki érzelemre hatva motiváljuk a részvételt. A gyermekek spontán játéka és az általunk kezdeményezett játékok együttesen töltik be a gyermekek egész napos óvodai játékterét. 16

17 Pedagógiai munkánk fontos elemének tartjuk a játék, a játszó gyermekek folyamatos megfigyelését. Ezek hasznos információt nyújtanak az egyes gyermekek fejlődéséről, érzelmi, hangulati állapotáról, a társas kapcsolatok, a beszéd- értelmi képességek alakulásáról. A játéktevékenységek fejlődésének általános tendencián túl, figyelembe vesszük a fejlődés egyéni sajátosságait, törekszünk az egyes gyermeket eljuttatni a játékfejlettség optimális fokára. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermekek közlési vágyát, fokozzák beszédkedvűket. Az együttjátszást kísérő párbeszédek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet és az egymáshoz való alkalmazkodást viselkedésben és kommunikációban egyaránt. A gyermekek szerepvállalásaikban szóban, hanglejtésben, gesztusban, mimikában is azonosulnak a szereppel. Felismerik, gyakorolják a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódok és nyelvi eszközök használatát. A beszédkészség fejlődését beszédviselkedésünk mintáival segítjük. Alkalmazzuk a bábjátékot, amely az elbeszélő és párbeszédes formák, a hangerővel, hangszínnel való bánásmód gyakorlásával fejleszt. Közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk az anyanyelvi játékot. Ezek mindegyike jól szolgálja a beszéd összetevőit, az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlődését, fejlesztését. A fejlődés eredménye óvodáskor végén Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték. Tartósan kialakul a kisebb nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak nevetni, és egymáshoz valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni. Általuk kedvelt mese, kitalált történet hozzájuk közel álló mozdulatait cselekményben, dramatizált szövegben, mozdulatokkal illetve bábok segítségével visszaadják. Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére. Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek. 17

18 A játékban és társas viselkedésben a normákat betartják. A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei, valamint a részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei a különböző játékfajtákon belül: 3-4 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a különböző játékszerek funkcióinak megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs lehetőségeinek kipróbálására. Dominál benne a sorozatos mozdulat, mozgássor, hangok, hangsorok ismétlődése, ezáltal válik játékká. Ebben az életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak. A szerepjáték még többnyire egyszeri cselekvést jelent, melynek lényege a szerepet jelképező eszköz birtoklása. A konstruáló játék a gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, egyensúlyérzékük, észlelésük, verbális képességeik, szabálytudatuk. 4-5 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges mozzanatait. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötödés, kialakul a kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A konstruáló játék fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. Megjelennek az értelemfejlesztő szabályjátékok. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testséma érzetük, interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre. Képesek a bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új szabályok létrehozására is. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a szerepjátékba, vagy a dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük, képzelőerejük. 18

19 Az óvónő feladata a játék folyamatában: a gyermekek közös élményeinek gazdagítása, törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes példamutatásával alakítsa a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő viselkedésű gyermekeket, tudja azonosítani a gyermekek játékszükségletét: o hipotéziseik kipróbálására, ellenőrzésére o szükségük van átváltozásra o Szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott, másokkal kialkudott kereteket megváltoztathassák. a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása legyen, vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk fejlettségének különböző szintjét, az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra késztesse. Az udvari játék lehetőségek: Domináljanak a nagymozgások fejlesztésére szolgáló játékok, valamint a természeti anyagokkal való manipulációs lehetőségek. Az óvoda udvarát célszerű csoportonként tagolni. Az adott udvarrészen átélt játék, és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Az udvarrészek átjárhatók. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az udvari élet egyenértékű az csoportszobai tevékenységekkel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában, a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki, bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek, bonyolultabb szabályjátékok alkalmazására, gyakorlására is képesek, nagy kedvvel, örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik, versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó. 19

20 2.2 A mozgás A mozgásfejlesztés fő területei: Szabad, spontán mozgások. Szervezett, tervezett testnevelés foglalkozás, valamint a mindennapos frissítő torna. Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez járul még a csoportszobában bent lévő ill. bevihető játék- és sportszerek használata, valamint az udvaron használható, részben beépített, részben mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetéhez Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: A mozgás anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt feladat a testséma és a nagymozgás fejlesztés. Nagymozgások: járás, futás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, ugrás, egyensúly gyak. Örülnek a mozgásnak (futó és fogójátékokat játszanak) Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni. Ismerik a futás, járás közötti különbséget. Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni. Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon (irányváltoztatással is). A labdát helyben, és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják. Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni és lassan elsajátítják azokat az alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen. 4-5 éves korban: Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés. Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás. Kiemelt helyet kap az oldaliság. Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül. Ismernek átfutó játékokat. Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban. 20

21 A természetes járás ritmusát l2-l6 lépés alatt átveszik. Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak. Két feladatból álló mászó feladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak. Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból, zsugorülésen át alapállásba. Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított alapállásba cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak páros lábbal, hajlított állásba. Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm folyosóba. Labdát fognak, feldobnak és elfognak, alkar között gurítnak, közben leguggolnak és felállnak éves korban: Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, ehhez társul a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük. Szeretik és igénylik a mozgást. Egyéni - csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. A természetes járást ütemes járással változtatják Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. A fejlesztés mozgásanyaga: Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok. Gimnasztika - szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb és törzsmozgatás, testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs mozgás gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda) Járások, futások: természetes járás irányváltoztatásokkal, speciális járás (lábboltozat javítás) 21

22 Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. Az óvónő feladatai: A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával. Szükséges környezeti feltételek megteremtése. (megfelelő idő, hely biztosításával) Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciózavarok felderítése. A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a megfelelő tárgyi feltételek, eszközök biztosítása. Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek). Gyermek- óvónő-család szabadidő hasznos eltöltése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés. Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó. Mozgása harmonikus, összerendezett. Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult. Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult. A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak. A mozgásokban kitartóak. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik. Az óvodás években döntő szerepe van az egészséges életmód megalapozásában. Az óvodáskort erős mozgás és tevékenység szükséglet jellemzi. A mozgástevékenységek összetetten jelennek meg. Valljuk, hogy gyermekkorban elmulasztott mozgás-fejlesztő lehetőségek később nem pótolhatók. CÉLUNK: A gyermeki mozgásigény kielégítése, a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, Rendszeres mozgással, az alkalmazkodó tájékozó képesség és akarati tulajdonságok fejlesztése Az összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése, az egészséges életvitel alapozása. 22

23 A mozgás feltételeinek biztosítása Mozgásra inspiráló, biztonságos, tiszta környezet, szabad tereket, megfelelő időt biztosítunk a természetes és szervezett mozgásra. Óvodakertünk fából készült, egyszerű felszerelései a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek elkülönítése zavartalan mozgást biztosít. Amennyiben az időjárás engedi kora tavasztól késő őszig a szabad levegőn mozognak óvodásaink. A szabad mozgás feltételeit kirándulás, óvodai erdei program helyszínein is megteremtjük. Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, gondot fordítunk a balesetek megelőzésre. A kisebbeknél a csúszás, mászás, bújás eszközei, a nagyobbaknál az egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődését segítő eszközök kapnak nagyobb hangsúlyt (pl.: tornaszőnyeg, mászókák, csúzda, létra, hinták, ugórasztal, lépegető, billegő, forgó korong, ugróiskola, célba dobó játékok, labdák, kötelek, manipulációs, barkácsoló tevékenység eszközei). Rendszeresen használt eszközök: télen a szánkók, nyáron a víz, homok, az udvari fák. Fejlesztőeszközként használjuk a nagyalakú tükröket, és az oldaliság, kezesség kialakításában a térformákat (testséma alakítása). A mozgás fejlesztése a szabad játékban A játék és mozgás óvodai nevelésünk alapja. E két gyermeki tevékenység sok szempontból összefügg, hisz a játékban megtalálhatók a különböző mozgásos tevékenységek, a mozgás, a mozgásfejlesztés pedig sok játékot, játékos elemet tartalmaz. Nevelésünken fontos szerepet szánunk a mozgásos játékoknak, amelyek ötvözik a játék és mozgás hatásrendjét, komplexen fejlesztik a gyermekek személyiségét. Rendszeresen kezdeményezünk: futó fogó labdajátékokat, egyszerű versenyjátékokat, amelyekbe érdeklődésüktől függően kapcsolódnak be a gyermekek. A jó példa hatására maguk is képesek lesznek az általuk ismert és kevelt mozgásos játéknak megszervezésére, levezetésére. /pl. szoborjáték, kutyafogó, házatlan mókus, kakasviadal, tűz-vízrepülő stb./ 23

24 E játékoknak fontos szerepük van a játékigény kielégítésén túl a képességek fejlesztésében és hozzásegítik a gyermekeket ahhoz, hogy az állandóan változó külső környezethez mozgásukkal képesek legyenek alkalmazkodni. Fontosnak tartjuk a népi játékok alkalmazását is, mert a mozgás fejlesztésén túl a hagyományok megőrzésével, átörökítésével jelentős hatást gyakorolnak a személyiség egészére /pl. karikajátékok, ugrókötelezés, Adj király katonát, Mit ásol héja, Gyertek haza ludaim..stb./ Az óvodás gyemek lételeme a mozgás, a mozgásba ágyazott tevékenykedés. Spontán szabad játékában az általa már készségszinten használt mozgásokat kombinálja, rendszerezi, konkrét célra viszi át és egyben új mozgásformákat talál ki, gyakorol be. Társait utánozza, velük együtt játszva, mozogva fejlődik énképe, önértékelése, szociális képessége. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás, erőfeszítés fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányitott tanulásra. Ha a mozgásban sikeres gyermek az éretelmi képességek területén is sikeresebbé válik. A mozgás fejlesztése szervezett foglalkozásokon A szervezett foglalkozások anyaga: atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. 3-5 éves korban a gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A gyermekek különböző futás, ugrás, dobás, labdagyakorlatokat végeznek /pl. futás különböző irányban, tárgyak megkerülésével: szökdelések, rövid nekifutásból fellépés és leugrás, labda feldobása, elkapása/. Csúsznak, kúsznak, másznak talajon, szereken, tárgy alatt, felett és gyakorolják a talajtorna egyszerű elemeit /pl. gurulás a test hossztengelye körül/ különböző típusú mozgásokban gyakorolják az egyensúlyozást és a kéziszerek alkalmazását. /pl. járás térd-sarokemeléssel, sávokban, szalagok között, lábujjon, babzsák, szalag/ A nagymozgás fejlesztése mellett figyelmet fordítunk a tér mozgásos megismertetésére. 24

25 A gyermekek különböző formákat mozognak be /pl. futás padok körül, fák között, szökdelés páros lábbal előre, hátra, labdapattintás és elkapás járás közben./ Mozgásos tevékenységeik során egyre pontosabb információkat szereznek önmagukról, ismerkednek testrészeikkel és azok funkcióival éves korban A gyermekek irányított mozgásos tevékenységeikben előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését /pl. forgások, fordulatok, vonalon, vízszintes és emelt felületen végzett egyensúlyozó mozgások, egyensúlyozó játék létra fokai között, kézi szerek feldobása, elkapás, célba dobások/. Alkalmazzuk a jobb-bal kifejezést. Az alaklátás, formaállandóság, fejlesztésére tervezett gyakorlatok némelyikét csukott szemmel is elvégeztetjük /pl. labdagurítás test körül jobb és bal kézzel, karkörzés testelőtt szalaglengetéssel/. Hangsúlyos figyelmet fordítunk a finommotorika fejlesztésére a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal /pl. bot fogása marokkal, szalag fogása két ujjal, lengetése csak a csukló mozgatásával, labda gurítása ujjakkal/. A gyermekek különböző támasz-gyakorlatokat végeznek /pl. talicskázás, pókjárás,/ gyakorolják a guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást. A szervezett mozgás része a mindennapi frisitő torna. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok alkotják kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A rendszeres mozgás növeli a gyermekek légző-keringési szerveinek teljesítőképeségét, a csont izomrendszer teherbíró képességét. Előegíti a természetes testtartás kialakulását, hozzájárul az írás mozgáshoz szükséges differenciált és koordinált izommozgás fejlődéséhez, /finommotorikus mozgások/. A téri irányok, formák bejárásával, megnevezésével bővül a gyermekek térről való ismerete, gyarapodik szókincsük. Látják a bemutatott mozgásokat, hallják a tevékenységek pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat, ily módon a keresztcsatornák működése fejlődik. A saját test és mozgásos képességek megismerése segití az éntudat a személyes tulajdonságok /kitartás, bátorság, fegyelmezettség/ kialakulását. A közös, örömmel végzett mozgás közben készélesednek a társas kapcsolatok, fejlődik a tolerancia, együttmüködő képesség, lehetőség adódik a különböző viselkedési normák tanulására. 25

26 A mozgásfejlődést elősegítő pedagógiai eljárások biztosítása A mozgásfejlesztést a nagymozgástól a finommotorikus mozgásig mindent magába fogalóan értelmezzük. Az életkori sajátosságok ismeretében elsősorban a mozgásfejlesztésen keresztül segítjük elő az értelmi fejlődést. Figyelembe vesszük a gyermeki mozgásigény, fejlettség különbözőségét. Az egyéni képességeknek megfelelő részvételt a differenciált feladatadás, az egyéni tempónak megfelelő gyakorlás segití. Gondot fordítunk a testtartási hibák megelőzésére. A képességek fejlesztését szóbeliséggel kísérjük, segítjük a megértést a kifejezések aktív szókincsbe való beépülését. Fontosnak tartjuk a jó a hangulatú részvételt, az oprimális megterhelést, fizikai aktivitással a szellemi aktivitás fokozását. Alapvetően szükséges szabályokat alakítunk ki, és csak akkor korlátozzuk a gyermeki mozgást, ha önmagára vagy társaira veszélyes lehet. A szülőkkel együtt közösen törekszünk a minél gyakoribb, együttes mozgásos programok megvalósítására. /pl. a Kihívás napja, kirándulások, Gyermek-nap, nyílt napok alkalmával/. A különböző szervezeti formák megteremtése A gyermekek szabad mozgását a csoportszobában, a délelőtti és délutáni udvari játék, valamint séták, kirándulások során biztosítjuk. A szabadban szervezett énekes játékok, mozgásos szabályjátékok jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kieglégítését. A foglalkozásokat a különböző korosztályoknak megfelelő időtartamban és differenciált feladatokkal szervezzük. A mindennapi testedzést frissítő mozgás és futás, kocogás biztosítja. A fejlődés eredménye óvodáskor végén A gyermekek szeretnek mozogni, mozgásos játékban kitartóak. Ismerik a térbeli irányokat, kiterjedéseket, jól tájékozódnak a térben, környezetükben biztonságosan mozognak. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúly észlelése finomodik, mozgásos teljesítőképességük differenciálódik, összerendezettebbé válik. 26

27 Lateralitásuk, testsémájuk kialakul Növekszik figyelemkoncentrációjuk, feladattartásuk, együttműködésük, szabályjátékokban betartják a szabályokat. Kialakul egészséges versenyszellemük, megerősödik önfegyelmük, figyelmük. 2.3 Az egészséges életmód alakításai Gondozás A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: 3-4 éves korban: Segítséggel, az egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési és önkiszolgálási teendőket. Segítségnyújtás: a folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázattal kísérve. A szokás szabályrendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúra tartalmakkal bővül, naposi munka, megbízások. 4-5 éves korban: Egyre kevesebb segítséggel végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési teendőket. A tevékenységek bemutatása rövid szóbeli magyarázattal párosul éves korban: Önállóan végezzék a tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással. A szokás-szabályrendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Segítség nélkül, önállóan öltöznek. Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. 27

28 Ruhájukat ízléses, összehajtva a polcukra helyezik. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés Munkajellegű tevékenységek Munkajellegű tevékenységek: Önkiszolgálás Környezet rendjének megőrzése Alkalomszerű munka Naposi munka Növény - állatgondozás Munkajellegű tevékenységek feltételei = az óvónő feladatai: Megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása. Elegendő munkalehetőség biztosítása életkor, fejlettség figyelembe vétele. Elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére. Megfelelő hely biztosítása, azok rendben tartása, a munkaeszközök tárolása, hozzáférhetőség, ahonnan a gyermek el tudja venni, illetve tenni. Nyugodt légkör megteremtése. Önkiszolgálás: Célunk a gyermekek testi fejlődésének, környezethez való optimális alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód-életvitel szokásainak igényének megalapozása. A gyermekek gondozása, edzése, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása. A nevelési hatások kedvező érvényesülésének egyik fontos feltétele a gyermekek gondozása. Testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteik kielégítésével elősegítjük a kellemes közérzet fenntartását. Elfogadást, megértést közvetítünk, természetes testi közelségünk, tapintatos, segítő együttmüködésünk fokozza a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét. Az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon álló, e téren is eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, bátorítjuk, erdményeiket elismerjük. 28

29 Türelmesen, megfelelő időt hagyva kezdetben velük együtt végezve a teendőket alakítjuk az egészségügyi szokásokat. Fokozatosan szoktatunk a tevékenységek egyre önállóbb végzésére, alapozzuk a tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igényt. Az egyes gyermekeket saját teljesítőképességéhez viszonyítva juttatjuk el az optimális szintre. Folyamatosságot teremtve, a gyermekek egyéni tempóját figyelembe véve szervezzük az étkezéseket. Az étkezési szokásokat, érzékenységet megismerve tapintatosan ösztönözzük az ételek elfogyasztását. Önkiszolgálásra, önálló, kultúrált étkezésre szoktatunk. Az étkezések során és a nap bármely szakaszában folyadékot biztosítunk és kínálunk. A napi tápanyagszükséglet kielégítése és változatossága érdekében rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről, és közreműködésükkel kiegészítjük azt /zöldségek, gyümölcsök, magvak, mézzel ízesített teák stb./ A gyermekek maguk is részt vesznek a gyümölcslevek, saláták, kínáló tálak készítésében, így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és az elkészítés módjával is megismerkedjenek. Mindezzel modellt nyújtunk a családoknak egy korszerűbb táplálkozási szokásra. A testápolás feltételeinek megteremtése és szokásainak kialakítása a gyermekek tisztaságigényét fejleszti, egészségük védelmét szolgálja. A napi rendszeresség, testápolás magába foglalja a higiénikus WC használatot, az étkezés előtti szükség szerinti kéz,- arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a napi fogápolást, esetenként a gyermek teljes mosdatását, nyáron az ebéd előtti zuhanyozást. Az óvodai és családi személyi higiénés szokások összehangolására hangsúlyt fektetünk. Odafigyelünk az időjárásnak, külső-belső hőmérsékletnek megfelelő célszerű, kényelmes ruha- és cipőviseletre. A gyermeki önállóság fejlődését elősegítjük a sorrendiség és szükséges technikák gyakorlásával. Önmaguk és környezetük rendjének, esztétikájának megtartására szoktatunk. A pihenés, alvás feltételeit /szellőztetés, saját- jellel ellátott ágynemű, mese, simogatás stb./ megteremtjük. 29

30 Figyelembe vesszük a gyermekek alvásigényét. A szülők figyelmét felhívjuk az éjszakai alvásidő biztosításának fontosságára. Időjárástól függően sokat tartózkodunk a szabadban. A gyermekek edzettségét, ellenálló képességét fokozza a levegő, víz, napfény hatása. Szeles, esős időben, nagy havazáskor a teraszon légfürdőznek vagy a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak. Megfelelő hőmérséklet esetén a gyermekek szabad testfelülettel napoznak, pancsolnak, zuhanyoznak. A vízzel való találkozás önkéntességét biztosítjuk, az egyéni érzékenységet figyelembe vesszük. Sétáink kezdetben rövidek, majd hosszabbak, kirándulásainkon különböző nehézségű és idejű gyalogtúrákat teszünk. A gyermekek edzése érdekében napi rendszerességgel az óvodáskörök futása. A meghatározott útvonalon a gyermekek maguk döntik el, mennyit és milyen iramban futnak, kocognak, szökdelnek. Az edzési lehetőségek közé tartozik a fára mászás, télen a szánkózás, csúszkálás stb.. A gyermekek egészségének védelme Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása egyben a gyermekek egészségének megóvását is segíti. További feladatok: A személyi tárgyi, higiénés feltételek biztosítása /felnőttek személyes higiénéje, környezet tisztántartása, jó világítás, színharmónia, zöld növények, páratartalom, levegőcsere/ A gyermekek testi épségének védelme, a baleset mellőzése érdekében állandó felnőtt kontroll, szokások, szabályok alakítása/ Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (az egyes gyermek korábbi betegségeinek ismerete, felkészülés előfordulások esetében a teendőkre, védőnői, orvosi szűrések szakorvosi vizsgálatra utalás, látás-hallás-fogászati szürés, pszichológiai, szakszolgáltatás igénybe vétele/ A fejlődés eredménye óvodáskor végén Felismerik tisztálkodás szükségességét, igényesek saját külsejükre Önállóak a testápolási tevékenységekben, testi szükségleteiket szándékosan irányítani képesek A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják, rendben tartják, a helyükre teszik A zsebkendőket önállóan használják 30