Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái Fejlesztés alatt álló munkaanyag - összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet
Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái Fejlesztés alatt álló munkaanyag - összefoglaló Dr. Kincses Gyula Borbás Ilona Mihalicza Péter Dr. Udvardy Enikő Varga Eszter ESKI 2009. május
Tartalom I. Bevezetés A gyógyturizmus általános tendenciái... 3 A gyógy-idegenforgalom fogalmi fejlődése... 3 A gyógyturizmus piac jellegzetességei, fejlődése... 5 Általános jellemzők... 5 Betegutak a gyógyturizmusban... 6 A gyógyturizmus fejlődésének okai... 10 A gyógyturizmus fejlődésének néhány okáról részletesebben... 10 II. Jogi háttér... 14 Beteg-mobilitás - uniós jogszabályi környezet... 14 Hatályos jogi szabályozás... 15 Változások az új irányelvjavaslattal... 15 Beteg-mobilitás - magyar jogszabályi környezet... 20 III. Külföldi betegek ellátása Magyarországon... 24 Külföldi betegellátás az OEP finanszírozási adatbázisa alapján... 24 Más ország közfinanszírozása terhére potenciálisan végezhető beavatkozások... 28 Piaci alapon működő szolgáltatások... 29 Egy intézmény elemzése: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, DEOEC... 30 IV. jövőkép - Az egészségturizmus magyarországi perspektívái... 33 Miért fontos Magyarországnak a gyógyturizmus?... 33 Miért az egészségturizmus a kitörési pont?... 34 Együttműködési lehetőségek a szinergista hatás... 35 Teendők... 36 Fejlesztési források hasznosítása... 37 Marketing... 37 Várható hatások... 38 Várt eredmények az ország és a költségvetés szempontjából... 38 Várt eredmények a turizmus ágazat szempontjából... 38 Várt eredmények az egészségügyi ágazat szempontjából... 39 2
I. Bevezetés A gyógyturizmus általános tendenciái A gyógy-idegenforgalom fogalmi fejlődése A sokáig lokális tevékenységnek tekintett egészségügy egyre inkább globálissá válik. A betegek tradicionálisan a lakóhelyük közelében keresték a gyógyulást, a gyógyulás célú utazás történetileg a gyógy-tényezők (gyógyvíz, speciális klimatikus viszonyok) köré szerveződött intézmények (gyógyfürdők, szanatóriumok) felkeresésére korlátozódott. Ezek igen népszerűek voltak, elég Thomas Mann Varázshegyére, vagy a nagyhírű fürdőhelyekre gondolni: Karlsbad, Marienbad, Bad Ischl, Herkulesfürdő stb. A betegmobilitás a XX. század második felében alapvető fejlődésnek indult. Egyrészt megnőtt a személyek mozgása (akár a turizmus, akár a munkavállalás tekintetében), így biztosítani kellett ellátásaik kiterjesztésének jogi és pénzügyi keretét is. Erre erősített rá az Európai Bíróság is, amikor kimondta, hogy az Európai Unióban az egészségügyi ellátást sem különleges jellege, sem pedig szervezeti felépítése és finanszírozásának módja nem vonja ki a szolgáltatások szabad mozgása alapvető elvének hatálya alól. Az Unió határain átnyúló egészségügyi ellátás hatályos szabályozását a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek (1408/71/EGK és a 883/2004/EK) tartalmazzák. A rendelet megvalósításának eszköze az Európai Egészségbiztosítási Kártya (mint az E111-es nyomtatvány utódja) ami a más tagállamban igénybe vett sürgős ellátások során használatos, és az E112-es nyomtatvány, amellyel a beteg azt kérvényezi, hogy egy másik államba utazhasson az állapotának megfelelő ellátás igénybevétele céljából akkor, ha az állapota nem teszi lehetővé a saját tagállamában történő megfelelő ellátást ésszerű időn belül. Ezekben az esetekben a beteg biztosítója köteles fizetni az ellátás teljes költségét (kinti szolgáltatási díjak + esetleges szállítás), leszámítva azt az összeget, amit a másik tagállam biztosítási rendszere szerint a biztosított maga fizetett volna (pl. vizitdíj). A szolgáltatások szabad mozgása alapvető elvének érvényesíthetősége érdekében 2009 áprilisában az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló előterjesztést. Az új direktíva a beteg azon jogát szabályozza, hogy a nem sürgősségi, nem hiánypótló ellátásban, megválaszthassa kezelése színhelyét. A direktíva jelenlegi állása szerint a kórházi ellátás előzetes engedélyhez köthető. Mindezzel párhuzamosan átalakult a gyógyturizmus fogalma, illetve megváltoztak, kiszélesedtek jellemző területi. Amíg a tradicionális gyógyturizmus (a fürdőhelyek, a szanatóriumok) egészségügyi szempontból leginkább a késői rehabilitáció és a krónikus ellátás körébe tartozó ellátásoknak felelt meg, addig mára a gyógyturizmus fogalma mindkét irányba (a rekreáció célú egészségturizmustól a komoly, high tech alapú ellátásokig) erősen kiterjedt. Az egészség-célú, azaz rekreációs, egészségmegőrző célú turizmus nem a betegek konkrét állapotának a javítását, stabilizálását, hanem az egészségesek egészség-megőrzését, egészségfejlesztését célozza. Ennek fő területe a wellness, a medical wellness, ahol sok esetben természetes gyógy-tényezőket is kihasználva turisztikai jellegű (élményfürdő, szaunák stb.) szolgáltatások keverednek a gyógyászati (pl.: gyógy-masszázs) szolgáltatásokkal. 3
Az orvosi szolgáltatásokon, a high tech technológián alapuló ellátásokban a közfinanszírozás kereteiben gyógyulást keresők között még szembetűnőbb a magánfinanszírozott betegek külföldi gyógykezelése (a fogászati turizmustól az ízületi protézis műtétekig). Mindezek az átalakulások elengedetlenné teszik a fogalmak pontosítását. Az elterjedt nemzetközi szóhasználat nem különbözteti meg egyértelműen az egészség- és a gyógyturizmus fogalmát. A hagyományos gyógyturizmus szóhasználatot Magyarországon is felváltotta a korszerű, kiterjesztett értelemben vett egészségturizmus kifejezés, ugyanakkor ezt a kifejezést a használók egy része gyűjtőfogalomként használja, más részük a primer prevencióra, rekreációra szűkíti. A fogalmak használata tehát közel sem konzekvens a különböző szegmensekben, de egységes logikai rendben az alábbiakban foglalhatók össze: Egészségturizmus: az egészséggel kapcsolatos olyan szándékos mobilitás összefoglaló kifejezése, ahol a helyváltoztatás célja a gyógyulás (gyógykezelés), rehabilitáció, vagy az egészségfejlesztés (wellness, rekreáció stb.), és ehhez különböző mértékben turisztikai szolgáltatás is társul. Gyógyturizmus: az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra ideértve a gyógyászati ellátásokat is alapozódó egészségturizmus. Medical wellness : olyan wellness centrumban nyújtott szolgáltatás, ahol az egyes szolgáltatások kiválasztása, a szolgáltatásokból egy program összeállítása az orvostudomány által igazolt eljárások szerint, személyre-szabottan, a beteg állapotfelmérését követően, egészségügyi szakszemélyzet segítségével történik. 1 Rekreációs turizmus: az egészségi állapot általános javítása, karbantartása céljából igénybevett komplex szolgáltatás, amely az egészségfejlesztő szolgáltatások (pl.: wellness, fitness) mellett tartalmazhat egészségügyi szolgáltatásokat is (pl.: gyógy-masszázs). Beteg-mobilitás: annak a lehetősége, hogy a beteg a saját akarata szerinti helyen vegye igénybe az ellátást. Alapvetően nem az egészségturizmussal kapcsolatos megközelítésben használt kifejezés. Az EU terminológiában ez meghatározóan a közszolgáltatások határon átnyúló igénybevehetőségét jelenti. A fogalmak tehát sok esetben átfedőek, a határok elmosottak, és sok esetben a szövegkörnyezet határozza meg a helyes szóhasználatot. A korszerű késői rehabilitációban értelemszerűen keverednek a gyógy-turisztikai és wellness elemek, de a hagyományos rekreációs szolgáltatások is egyre több egészségügyi szolgáltatást tartalmaznak. Másrészt, ha Klein úr, eisenstadti beteg beül az autójába és kizárólag a fogászati kezelés céljából érkezik Sopronba mert ott dolgozik a választott fogorvosa, ez inkább beteg-mobilitás körébe tartozó kérdés főleg, ha ennek jogi, finanszírozási hátterével foglalkozunk. Ha nem Klein urat nézzük, hanem azt, hogy a határ mentéről átjárnak a fog-betegek Sopronba, ezt valaki megszervezi, valamint a betegek és hozzátartozóik ott egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesznek: ez már a gyógyturizmus kompetenciájába (is) tartozó jelenség. 1 A 2007-es berlini 1st Medical Wellness Congress meghatározása szerint: A medical wellness olyan orvostudomány által igazolt eljárásokat tartalmaz, melyek az életminőség és a szubjektív jóllét-érzet tartós javulását segítik elő - a prevenció és az egészségfejlesztés eszközeivel, egyéni felelősségvállalással - és az egészségtudatos életmódot motiválják 4
Tanulmányunkban a fenti fogalom-rendszert használjuk. Jelen tanulmányunkban nem lebecsülve az egyéb területek fontosságát kizárólag a gyógyulás céljából történő beteg-mobilitással, ezen belül is annak azon fajtáival foglalkozunk, amelyek alapvetően orvosi szolgáltatásokra alapulnak, így a gyógyturizmus kifejezést e dolgozatban alapvetően ebben az értelemben használjuk. Az egészségturizmus fogalma A gyógyturizmus piac jellegzetességei, fejlődése 2 Általános jellemzők A gyógyturizmus (az orvosi szolgáltatások igénybevétele céljából történő helyváltoztatás) az utóbbi évek dinamikusan fejlődő piaca. 2006-ban az egészségturizmus ezen ágának világpiacát szakértői tanulmányok 60 milliárd dollárra becsülték, és a szakértők szerint 2012-re ez 100 milliárd dollárra növekedhet 3. Az éves növekedés 9-10% 4. 2 A fejezet kidolgozásában közreműködtek az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának munkatársai: Ajtonyi Zsuzsa, Lux Lilla, Szirmai László és Verdes Norbert. 3 Medical tourism: Global competition in health care. National Center for Policy Analysis, Dallas, Texas, November 2007. 4 A recesszió előtt készült prognózisok. 5
Világviszonylatban elmondható, hogy főként a betegbiztosítással nem, vagy azzal korlátozottan rendelkező amerikaiak azok, akik egy-egy szükséges kezelés vagy műtét alkalmával külföldre utaznak. A Deloitte tanácsadó cég előrejelzése szerint a 2007-ben külföldi kezelésre utazó 750 000 amerikai állampolgár száma 6 millióra növekszik 2010-re, közel 10 millióra 2012-re. 5 A McKinsey 2008-as tanulmánya 6 a gyógyturisták számát jóval kisebbre becsülte. A gyógyturizmus 20 célországában végzett kutatási beszámolójában a fekvőbeteg ellátást külföldön igénybevevő betegek száma 60-85 ezer (és ez a szám nemcsak az amerikai betegeket tartalmazza). Az alacsonyabb szám véleményük szerint a gyógyturizmus általuk szigorúbban alkalmazott definíciójától függ, kizárólag azok számát tartalmazza, akik külföldi utazásának elsődleges és kifejezett célja orvosi kezelés igénybevétele. (Nem számítva a sürgősségi ellátásban részesülőket, a wellness turistákat, azokat a kivándorlókat, akik a tartózkodási helyükön veszik igénybe az ellátást. Nem számoltak még azokkal sem, akik földrajzi közelség okán választják a külföldi ellátást, pl. a határok mentén élők.) A gyógyturizmusra nincsenek ellenőrzött, elérhető adatok. A piac méretét mindenki csak becsüli. A nagy szolgáltatók által ellátott betegszámok inkább a Deloitte becslését valószínűsítik, de pl. marketing okokból tartalmazhatnak jelentős túlzásokat is. A piac dinamikus bővülését azonban egyetlen kutatóhely sem kérdőjelezi meg. Az amerikaiak mellett pl. Európa államilag finanszírozott egészségügyi rendszereiben is megindultak a magánbetegek külföldre főként azokon a területeken, ahol a kötelező biztosítási csomag nem, vagy korlátozottan fedezi a költségeket (fogászati ellátások, plasztikai sebészet, gyógyfürdő ellátás), ahol várólisták vannak, vagy ahol a hazai szabályozás túl szigorúnak bizonyul bizonyos beavatkozások elvégzéséhez (pl. IVF). A fenti okokon kívül a gyógyturizmus mellett dönt az elérhető legfejlettebb ellátást keresők fizetőképes szegmense pl. Latin-Amerikából vagy Közel-Keletről, és azok, aki jobb ellátást keresnek, mint ami saját országukban rendelkezésre áll (pl. jellemzően szívsebészetben). Összességében megállapítható, hogy a gyógyturisták általában az iparosodott nemzetek állampolgárai. Így elsősorban az USA-ból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Nyugat-Európából, Ausztráliából és a Közel-Keletről indulnak útnak és keresnek olyan helyeket, ahol megfelelő áron és körülmények között, jó minőségben vehetnek igénybe orvosi kezeléseket. Betegutak a gyógyturizmusban A gyógyturizmus célpontjainak távolsága egyre növekszik. A korábban jellemző USA-ból kisebb kozmetikai műtétekre Caracasba, vagy olcsó tablettákért Mexikóba tett rövidebb utak kiegészülnek világot átszelő utazásokkal olyan eljárásokért, mint a szívműtét, a csípő- és térdprotézis műtétek vagy az érsebészet. 5 Medical Tourism: Consumers in Search of Value. Deloitte Center for Health Solutions, 2008 6 Tilman Ehrbeck, Ceani Guevara, Paul D. Mango: Mapping the market for medical travel. The McKinsey Quarterly. May 2008 http://www.mckinseyquarterly.com/article_print.aspx?l2=12&l3=63&ar=2134 1.o. 6
Távol-Kelet A gyógyturizmus legnagyobb nyertesei az ázsiai kórházak, Thaiföld, India és Szingapúr magánintézményei. A bangkoki Bumrungrad kórház 554 ággyal és több mint 30 szakcentrummal (szakrendelővel) rendelkezik. Évente kb. 1 millió beteget lát el, akik közül 400 ezer külföldi (legtöbbjük az Egyesült Arab Emirátusokból, az USA-ból és Omanból érkezik) 7. Az amerikai betegek tömegesen mennek pl. India Wockhardt kórházaiba 8 is. India egyik legismertebb egészségügyi intézménye az amerikai Harvard Medical International-el működik együtt, és ez az együttműködés is segíti a kórházait a legmodernebb technológia biztosításában. 71 kórháza van világszerte, számos közülük India kilenc városában. Az indiai Apollo Hospitals 43 kórházában több mint 10000 kórházi ágy található 9. A Hyderabadban található Apollo health city 10 az integrált egészségügyi ellátás példája, számos hig-tech területen kiválósági központtal, ayurveda és wellness szolgáltatásokkal. Indiában a gyógyturizmusban évi 30%-os növekedés figyelhető meg. A népszerűség fő oka, hogy az ebben rejlő lehetőséget sokkal hamarabb meglátták, mint más országok, képesek alacsony költséggel működni (a betegek a kezelési költségek 60-90%-át spórolhatják meg, ha a kezelésnek Indiában vetik alá magukat) és hatékonyan, a korszerű marketing technikákat is bevetve reklámozzák is tevékenységüket. (Angol és amerikai betegek csípő és térdprotézis műtéteinek tapasztalatai, indiai sebészek és kórházak direkt vagy közvetett reklámfilmjei láthatók a legnagyobb videomegosztó portálon is. 11 ) A szingapúri Parkway Health a régióban 15 kórházzal, 3277 ággyal rendelkezik 12. A hozzá tartozó Mount Elizabeth Hospital a szívsebészet, idegsebészet egyik vezető magánintézménye a régióban. Dél-Korea kórházai egy 2009 májusától hatályos jogszabály értelmében hirdethetik magukat külföldön és kereshetnek külföldi betegeket. 13 Ettől az intézkedéstől és agresszív tengerentúli marketingjüktől bevételeik növekedését várják. A dél-koreai egészségügyi minisztérium által felügyelt Global Healthcare Business Center kórházak és utazási irodák hálózatát alakítja ki a külföldi betegek toborzására. 2008- ban 27 ezer külföldi betegek kezeltek, 2009-ben 50 ezer külföldire számítanak. Amerika Az Amerikai Egyesült Államok főként azoknak a Latin-Amerikából, Közel-Keletről érkező betegeknek a célországa, akik a legkorszerűbb gyógyítást keresik, árra való tekintet nélkül. Közel-Kelet Közel-Kelet gyógyturisztikai jelentősége két szempontból is fontos. A régióból utazók a legjobban fizető ügyfelek közé tartoznak, akiket több ország szolgáltatói szeretnének megnyerni. A legtöbb beteg az Egyesült Arab Emirátusokból, Kuvaitból, Qatarból, Bahrainből, Libanonból és Iránból indul útnak, fő irányuk Dél-Kelet-Ázsia, főképp Thaiföld és India. 7 http://www.bumrungrad.com/index-inter.aspx 8 http://www.wockhardthospitals.net/ 9 http://www.apollohospitals.com/hospitals-in-india.html 10 http://www.apollohealthcity.com/ 11 http://www.youtube.com/watch?v=yiwt7yvule8&feature=playlist&p=8778514d92f54990&playnext=1&index=4). 12 http://www.parkwayhealth.com/hospitals/singapore/esh/ 13 http://www.eturbonews.com/9026/south-korea-sees-medical-tourism-boom-under-new-law 7
Más oldalról nézve pl. Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusok maga is fogad gyógyturistákat. Az Emirátusok nemzetközi ellátókkal keresi a szövetséget 14 az ellátás minőségének javítására (Cleveland Clinic, John Hopkins Medicine, Harvard Medical International, Sonnenhof Swiss Health). Jordánia főként iraki, palesztin és szudáni betegek gyógyításából származó bevételei (évi kb. 1 milliárd dollár) meghaladják az ország (out-of-pocket kiadásokon kívüli) egészségügyi ráfordításait 15. Sikerei a kulturális közelségen és a nyelvi akadályok hiányán alapulnak. A feltörekvő egészségturisztikai célországok között található Egyiptom is. Európa Gyógyturisztika célországok találhatók Európában is. Az Európai Unióban, magas szintű és megfizethető árfekvésű ellátásával Belgium áll a vezető helyen a gyógyturizmus fogadásában, angol ortopédiai betegek és a francia mozgássérültek ezreinek nyújt kezelést. Angol betegek kezeltetik magukat Franciaországban is. Spanyolországba, Belgiumba IVF-re utaznak francia és olasz állampolgárok, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban terhesség megszakítást végeztetnek a szigorú szabályok elől utazó francia nők. Kelet-Európa országai leginkább a fogászati, kozmetikai sebészeti, gyógyfürdőellátásban fogadnak külföldi betegeket. Magyarország fogászati ellátása, gyógyfürdő ellátása vonzó a külföldiek (főként osztrák, német állampolgárok) számára. Lengyelország fogászati és szemészeti klinikáinak szolgáltatásit egyre több német, svéd és dán veszi igénybe. A gyógyfürdőellátás vendégcsalogató Csehországban és Szlovákiában is. Oroszország szerepe a közel-keleti országokhoz hasonlóan kettős. Tehetős orosz állampolgárok utaznak gyógyulni külföldre, sokan közülük Németországba, ugyanakkor megjelentek azok az orosz magánszolgáltatók is, akik külföldiek számára kínálnak korszerű eljárásokkal végzett szolgáltatásokat pl. a fogászat, szemészet területén. Az EXCIMER klinikalánc 16 például lézeres korrekciós és mikrosebészeti operációkban jeleskedik. Említésre érdemesek még a speciális orosz eljárások, köztük a végtaghosszabbításra irányuló, végtagkorrekciós beavatkozások (pl. Ilizarov Helyreállító Traumatológiai és Ortopéd Tudományos Központ Kurganban 17 ). 14 http://www.asiatraveltips.com/news08/104-medicaltourism.shtml 15 http://www.emro.who.int/emrinfo/index.asp?ctry=jor 16 http://www.excimerclinic.ru/cgi-bin/index.cgi?ext=content&pid=227&lang=2 17 http://www.ilizarov.ru 8
Betegutak a gyógyturizmusban Forrás: Tilman Ehrbeck, Ceani Guevara, Paul D. Mango: Mapping the market for medical travel. The McKinsey Quarterly. May 2008 http://www.mckinseyquarterly.com/article_print.aspx?l2=12&l3=63&ar=2134 5.o. A gyógyturizmus páciensei tehát a fejlett és fejletlen országokból egyaránt útnak indulhatnak. A célországok között is legalább három kontinens megtalálható (Amerika, Európa, Ázsia). A fogadó országok egészségügyi ellátásának hitelességében (bizalmában) meghatározó kérdés egészségügyi intézményeik nemzetközi akkreditációja. A legismertebb akkreditáló szervezet az amerikai bázisú nonprofit szervezet, a Joint Commission International - JCI 18. Célja a betegbiztonság fejlesztése akkreditációs, hitelesítési, valamint tanácsadási és képzési szolgáltatások révén. Kialakított standardjai szerint ellenőrzi azokat az intézményeket, amelyek ezt igénylik. 18 http://www.jointcommissioninternational.org/ 9
A gyógyturizmus fejlődésének okai A gyógyturizmus piacának mozgatóiként az alábbi determinánsok tekinthetők. Ott fejlődik a piac, ahol: 1. A szolgáltatás terhét (részben vagy egészben, közvetve vagy közvetlenül) az egyén (is) viseli. Ez két esetben jellemző: ha adott országban üzleti típusú az egészségbiztosítás modellje (pl. USA). Ebben az esetben az egyén költségérzékenysége többek között a biztosítási díjban jelentkezik, másrészt maguk a biztosítók is üzleti érdekeltségűek, tehát érdekeltek az olcsóbb szolgáltatások vásárlásában, vagy az adott szolgáltatás-típus jellemző módon nem része a közfinanszírozott csomagnak, illetve a csomag csak igen alacsony szintet fedez. Tipikusan ilyen a fogászat, a gyógyfürdői szolgáltatások, a szanatóriumi ellátás stb. 2. Időtényező (várólista) miatt megy máshova a beteg. Ha az adott országban egyes ellátásokban a gyógyulás tekintetében kritikus várakozási idők alakulnak ki, akkor akik ezt megtehetik, megpróbálják a piacon megvásárolni a szolgáltatást. Ár/érték okok miatt ezt tehetik külföldön is. A gyorsabb ellátást keresők számát a várólistákkal rendelkező országok kapacitásai befolyásolják. (Az Egyesült Királyságban pl. a magánszolgáltatók bevonása a közfinanszírozott ellátásba jelentősen csökkentette a hosszú várólistákat.) 3. Más technikájú az ellátás, mint a beteg országában. Általában (szervezettségében, technikájában, kulturáltságában) otthon nem elérhetően magas színvonalú az ellátás; Egyes korszerű technológiák a beteg országában nem, vagy csak bizonytalanul érhetők el (PET CT, egyes szívműtétek stb.); A beteg más típusú, szemléletű gyógyításra vágyik (a speciális gyógytényezőktől az ayurvédáig). 4. Más a jogi szabályozás, mint a beteg országában. Az EU jogegységesítése ellenére is léteznek szabályozási különbségek. Pl. az olasz szabályozás a lombikbébi programban szigorúbb a többi tagállaménál, ezért a biztonságosabb ellátás miatt sok olasz nő vásárolja külföldön ezt a szolgáltatást. 5. Komplex élményt nyújt a szolgáltatás: az otthoni kezelés/műtét áráért a célországban nemcsak a rehabilitáció, az utókezelés vásárolható meg, de a beteg és családja egyúttal üdül is (a rehabilitációs és wellness és turisztikai szolgáltatások összekötése). A gyógyturizmus fejlődésének néhány okáról részletesebben A gyógyturizmus egyik legfontosabb mozgatórugója a megtakarítás szándéka. Az Egyesült Államokban ez gyakorlatilag minden tervezhető ellátás tekintetében a turizmus irányába befolyásol. Az ország egészségügyi inflációja meghaladja a gazdasági növekedést, s ez az amerikai egészségügyet a világ legköltségesebb rendszerévé teszi. A költségmegfontolások az Egyesült Államok biztosítási rendszerének sajátosságaiból is fakadnak is. 45 millió lakosnak nincs biztosítása és több millióan 10
vannak alulbiztosítva. Ezek az emberek jobban járhatnak, ha zsebből fizetnek külföldön egy műtétért, mintha folyamatosan biztosítási díjat fizetnének. A Deloitte számítása szerint a leggyakoribb orvosi eljárások ára külföldön kb. 15%-át teszi ki az amerikai áraknak. Az amerikai működtetésű egészségturizmus keresőoldal 19 többek között beavatkozásokra bontott ár összehasonlításokat tartalmaz a világ országai között a legkedvezőbb, vagy legszimpatikusabb hely kiválasztására. Főbb orvosi eljárások /átlagos orvosi/kórházi összköltsége egy nyugati szintű kórházban a világ különböző országában Országok költségei US dollárban Költségek az USA %-ában Eljárás USA Magyarország India Thaiföld Szingap Malajz Mo. India Thaiföld Szingap Malajz Szív bypass Szívbillentyű müt. Érplasztika Csípőprotézis műt Méheltávolítás Térdprotézis Gerincműtét 130 000 6 400 10 000 11 000 18 500 9 000 5% 8% 8% 14% 7% 160 000 6 000 9 000 10 000 12 500 9 000 4% 6% 6% 8% 6% 57 000 11 000 13 000 13 000 11 000 19% 23% 23% 19% 43 000 2 000 9 000 12 000 12 000 10 000 5% 21% 28% 28% 23% 20 000 1 500 3 000 4 500 6 000 3 000 13% 15% 23% 30% 15% 40 000 2 700 8 500 10 000 13 000 8 000 7% 21% 25% 33% 20% 62 000 2 900 5 500 7 000 9 000 6 000 5% 9% 11% 15% 10% Forrás: http://www.deloitte.com/dtt/cda/doc/content/us_chs_medicaltourismstudy(1).pdf 29.o. Magyar árak: ESKI Megjegyzés: 1. A fenti költségek magának a műtétnek a költségeit jelentik, és csak a kórházi tartózkodást foglalják magukban. Ehhez Indiában 20%, Malajziában 25%, Thaiföldön 30%, Szingapúrban 35%.többletköltség társul az utazási és a kórházon kívüli szállodai költségek miatt. 2. A magyar árak nem a piaci árak, a HBCs alapján 2008-ban térítettek alapján, 230 HUF/USD árfolyamon számoltak. 19 http://www.allmedicaltourism.com/ 11
Az USA-ban a munkaadók is egyre inkább beszállnak a gyógyturizmus üzletébe, hogy alkalmazottaiknak olcsóbb ellátás nyújtsanak. Pl. a Hannaford nevű New England-i élelmiszer üzletlánc 27 000 dolgozójának teszi lehetővé, hogy Amerika helyett Szingapúrban végeztessenek el bizonyos orvosi kezelést, így jelentős megtakarítást érhetnek el. Az eddig óvatos amerikai biztosítótársaságok is felbátorodtak és önkéntes globális egészségügyi utazási opciókat kezdenek felajánlani csomagjaikban. A kezdeti kételyek után az óriásbiztosító Aetna egy kísérleti projektet indított el szingapúri kórházakkal való partneri kapcsolat kialakítására. A külföldi utazás az Aetna ügyfeleknek főleg akkor éri meg, ha az eljárások költsége meghaladja a 20 000 dollárt, pl. egy szívműtét esetén. A külföldi létesítmények minősége sokkal jobb, mint az átlagos amerikai kórházaké, egyben átláthatóbbak és jobb információs technológiával bírnak. Ez annak tulajdonítható, hogy az ázsiai kórházak szkeptikus külföldi ügyfélkört vettek célba. Egy másik nagy biztosítótársaság, a Blue Cross and Blue Shield egészen addig kétségbe vonta a külföldön nyújtott ellátás minőségét, míg vezetője el nem látogatott a thaiföldi Bumrungrad kórházba. Ezt követően a vállalaton belül részleget indított el (Companion Global Healthcare) a globális egészségügy előmozdítására. Az ár a gyógyturizmus befolyásolója azon szolgáltatások esetében is, amelyek nem részei pl. Európában a közfinanszírozott ellátásnak, vagy részlegesen kapnak közfinanszírozást (fogászat, gyógyfürdő, szanatórium, plasztikai sebészet). A fogadó országok között jelenleg ezeken a területeken vannak versenyben közép-kelet európai országok, mint Magyarország és Lengyelország is. (Egy korona a német ár felébe kerül Lengyelországban, a szemészeti kezelések 70%-kal olcsóbbak Lengyelországban, mint Dániában.) A gyógyturizmus okai közül ki kell még emelni a várakozás nélküli ellátást. A fejlett országok egy részében az állami egészségügy annyira túlterhelt, hogy évekbe is telhet, míg a páciens megkapja a kezelést. Nagy-Britanniában és Kanadában a csípőprotézis-műtét várakozási ideje akár 1 évnél is hosszabb lehet, miközben Bangkokban vagy Bangalore-ban a páciens az érkezés utáni napon már a műtőszobában lehet. Angol betegeket az NHS szerződései alapján gyógyítanak Belgiumban vagy Franciaországban. (Az Egyesült Királyság NHS-e a francia Nord-Pas-de-Calais egészségügyi létesítményeivel 2002-ben kötött szerződést a brit állampolgárok szürkehályog és csípőprotézis műtéteinek elvégzésére.) Franciaország régóta fogadja pl. az olasz állampolgárokat is onkológiai részlegeiben. A gyógyturizmus befolyásolója az egyes országok eltérő szabályozási rendszere is. Az Egyesült Királyság és Spanyolország a Franciaországban megszabott időhatáron túl is végez terhességmegszakítást (24. és 22. hét szemben a francia 12. heti időhatárral). Spanyolországban, Belgiumban jelentkeznek IVF-re, azok a nők, akiknek ezt a francia szabályozás nem teszi lehetővé. Olaszországnak a mesterséges megtermékenyítést rendkívül szigorúan szabályozó jogalkotása miatt, az olasz állampolgárok ezrei utaznak külföldre (Spanyolország, Belgium, Svájc) a kezelés vagy a beültetés előtti diagnosztika (PGD) igénybevételére. A betegáramlás gyors növekedéséhez nagymértékben hozzájárult az informatikai fejlődés is, amelynek segítségével a betegek tájékozódnak a lehetőségekről, és meggyőződhetnek a célország biztonságosságáról, esetenként adatokat gyűjthetnek a választott szolgáltató minőségével, sikerességével kapcsolatban. 12
Ugyancsak nagy szerepe van a közvetítők megjelenésének, akik segítségével a szolgáltató megtalálása, az utazás és a külföldön töltött idő programjainak megszervezése egyszerűsödött. Újabban a gyógyturizmusra szabott biztosítási termékek is segítenek a betegek bizalmának erősítésében. A gyógyturizmus infrastruktúrájában megfigyelhető az egészségügyi városok és klaszterek kialakulása. Az egészségügyi városok a leghatékonyabb módjai annak, hogy a kórházak, klinikák és országok fejlődhessenek. A legsikeresebb egészségügyi városok közül néhány Dél-Koreában, valamint Mexikóban található (Monterrey). További egészségügyi városok és klaszterek jönnek létre Latin- Amerikában, Európában, vagy Ázsiában is (India). Costa Ricában nemrég alakult a ProMed, Guatamala és El Salvador is létrehozták sajátjukat, Kolumbia pedig nemrég kezdeményezett egy programot, amelyet az egyik fő egészségügyi város fog vezetni. Területileg koncentrált, egy ágazathoz tartozó szervezetek, klaszterek a magyar egészségturizmusban is jelen vannak. Ilyenek pl. a: Pannon Termál Klaszter Dél-Dunántúli Termál Klaszter Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter Jász-Nagykun-Szolnok megyei Termálklaszter Észak-alföldi Termál Klaszter Dél-alföldi Fürdőklaszter Céljaik közé tartozik a sikeres gyógyturisztikai desztináció felépítése a nemzetközi piacra, új turisztikai termékek fejlesztése, értékesítése, közös marketing a nemzetközi piacon. Források: Medical tourism: Global competition in health care. National Center for Policy Analysis, Dallas, Texas, November 2007. http://www.ncpa.org/pdfs/st304.pdf Globalisation and health care, Operating profit.the Economist, Aug 14th 2008 NEW YORK Medical Tourism: Consumers in Search of Value. Deloitte Center for Health Solutions, 2008 http://www.deloitte.com/dtt/cda/doc/content/us_chs_medicaltourismstudy(1).pdf 13
II. Jogi háttér Beteg-mobilitás - uniós jogszabályi környezet 20 Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről a javaslat háttere A beteg-mobilitással kapcsolatos Európai Uniós jogi szabályozás homlokterében a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó jogelvek kimunkálása található. A Bizottság 2003-ban kezdte meg a munkát a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások jogbiztonságának megteremtése érdekében. Számos konzultáció, felmérés, elemzés, tanulmány után, 2008 nyarán készült el a jelenlegi irányelvjavaslat, mely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás közösségi keretrendszerének létrehozását indítványozza amellett, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása terén. A kezdeményezés alapvető célja, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatára alapozva biztosítsa a határokon átnyúló egészségügyi ellátás egyértelmű és átlátható közösségi jogi kereteit, minden olyan európai beteg számára, aki a szükséges kezelést nem saját országában, hanem egy másik tagállamban veszi igénybe. A Bíróság kimondta, hogy az orvosi ellátásra szorulók azon jogosultsága, hogy más tagállamba utazzanak azért, hogy ott kapják meg a szükséges egészségügyi szolgáltatást, része a szolgáltatások szabad áramlásának, melyet a tagországok nem gátolhatnak meg. Az akadályok elhárítása érdekében két területet kell megerősíteni: egyrészről egyértelművé kell tenni, hogy mik a feltételei a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás költségei visszatérítésének, másrészt biztosítani kell, hogy a magas színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátás a határokon átnyúló szolgáltatás esetén is érvényesüljön. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a javasolt rendszer ne veszélyeztesse az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszereket, sem közvetlen pénzügyi hatása, sem pedig a rendszerek tervezésére és irányítására gyakorolt átfogó következménye miatt. Számos kutatás igazolja, hogy az Európai Unió állampolgárainak 30%-a nincs tisztában azzal, hogy a biztosításának helye szerinti tagállamon kívül is részesülhet egészségügyi ellátásban 21. Egy a Health Consumer Powerhouse 22 által készített tanulmány szerint Franciaországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Németországban a lakosság 25%-a úgy véli, hogy nem jogosult másik tagállamban egészségügyi ellátást igénybe venni, míg másik 30% bizonytalan ebben a kérdésben. Pedig jelenleg is két uniós tényező szavatolja az egészségügyi ellátás más tagállamban történő igénybevételének lehetőségét. Egyik ilyen tényező, a szociális biztonsági rendszereket koordináló két rendelet, másik pedig az Európai Bíróság joggyakorlata. Az Európai Bíróság többször megerősítette az unió állampolgárainak azon jogát, hogy bármely tagállamban költségeik hazai költségmértékhez igazodó visszatérítése mellett kezeltethetik magukat, ehhez képest az irányelv a szabályozás minőségében jelent elmozdulást, jogszabályban rögzül az eddig már elismert jogosultság. 20 Köszönjük a fejezet lektorainak: Novák Katalin és munkatársai, Egészségügyi Minisztérium, Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya; Dr. Ötvös Péter, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály véleményét, munkáját, értékes kiegészítéseit. 21 Flash Eurobarometer Series #210, Cross-border health services in the EU Magyar Gallup Intézet 22 http://ec.europa.eu/health/ph_overview/co_operation/mobility/docs/health_services_co147.pdf. 14
Hatályos jogi szabályozás Az Unió határain átnyúló egészségügyi ellátásra már van hatályos szabályozás, ugyanis a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek (1408/71/EGK illetve azt 2010-ben felváltó 883/2004/EK rendeletek és végrehajtási rendeletik) eddig is szabályozták a kérdés egy vetületét, mégpedig azt az esetet, amikor a beteg az illetékes intézmény engedélye alapján egy másik tagállamba utazik az állapotának megfelelő ellátás igénybevétele céljából. Az engedély megadását nem lehet megtagadni, ha az adott ellátás szerepel a lakóhely szerinti tagállam ellátásai között, és ha a beteg nem részesülhet ilyen ellátásban a saját tagállamában az adott ellátásban való részesüléshez általában szükséges időn belül, figyelembe véve a beteg állapotát és a betegség valószínű lefolyását. Ezen esetekben a teljes költség megtérítésre kerül amit az ellátás szerinti ország kifizetett volna a saját biztosítottjának, az ellátáshoz kapcsolódó költségeket állami forrásokból kell fedezni. Ehhez az eljáráshoz az E112-es formanyomtatvány alkalmazása társul. Lehetőség van egészségügyi ellátás igénybevételére a koordinációs rendeletek alapján egy másik tagállamban való ideiglenes tartózkodás esetén is, itt azonban az utazás nem az egészségügyi ellátás igénybevétele céljából történik. Ebben az esetben az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy az azt helyettesítő nyomtatvány segítségével a más tagállamban igénybe vett orvosilag szükséges ellátások költségét a beteg biztosítója köteles megtéríteni, leszámítva azt az összeget, amit a másik tagállamban biztosított maga fizetett volna, tehát a betegre háruló önrészt. Változások az új irányelvjavaslattal Az új szabályozásnak a hatályos szabályozáshoz képest más a célja: nem azt a helyzetet kívánja szabályozni, mikor a saját tagállam nem tudja biztosítani a szükséges ellátást, hanem azt, amikor a beteg a szabad mozgás elvén, nem szükségből, hanem uniós állampolgárságából fakadó választási joga okán nem a biztosítása szerinti országban kívánja az ellátást igénybe venni. Tehát míg az első esetben a tagállam azon kötelezettsége érvényesül, hogy biztosítottját a számára szükséges kezelésben kell részesítenie, addig az új irányelv a beteg azon jogát szabályozza, hogy megválaszthassa kezelése színhelyét. Természetesen ennek ára van, a költségek csak olyan mértékig részesülnek visszatérítésben, amely megfelel az igénybe vett ellátás saját tagállamban igénybe vett költségeinek, a többletköltséget a betegnek kell viselnie. Így bár a szabályozás tárgya hasonló, oka és eredménye eltérő, hatályban marad az eredeti szabályozás is. Ha az előzetes engedélyt az 1408/71/EGK rendelet szerint kérik, illetve adják meg, a rendelet előírásait kell alkalmazni, ha az irányelv szerint, akkor pedig annak rendelkezéseit. Ha azonban egy beteg részére az előzetes engedély a 1408/71/EGK rendelet alapján nem tagadható meg, akkor a beteg kiválaszthatja, hogy melyik mechanizmust részesíti előnyben, mindenesetre, ha az 1408/71/EGK rendelet alkalmazása előnyösebb számára, a beteg nem fosztható meg az említett rendelet által biztosított jogoktól. Ha a tagállamok nem biztosítják a betegeknek azt, hogy szabadon dönthessenek afelől, hogy az Unió mely tagállamában veszik igénybe a számukra szükséges egészségügyi ellátást, meghatározott költségek visszatérítése mellett, akkor ez a szolgáltatások szabad áramlásának akadályaként értelmezhető. A szolgáltatások szabad áramlását abban az esetben lehet korlátozni, ha az az általános érdek, hogy a tagállamoknak mindenki számára elérhető, kiegyensúlyozott egészségügyi ellátást kell biztosítani, sérül azáltal, hogy a betegek kiáramlása megrendíti a társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyát. A megfelelő hazai ellátás biztosítása érdekében a tagállamok a kórházi ellátások 15
és egyes nagy költségigényű vagy specializációt igénylő illetve nagy kockázatú szakellátások tekintetében előzetes engedélyezési eljárást vezethetnek be. Az előzetes engedélyezési eljárás kritériumrendszerét természetesen minden tagállamnak előre ki kell dolgoznia és érthető formában a biztosítottak rendelkezésére kell bocsátania. A kritériumrendszernek tényszerűnek, egyértelműnek, átláthatónak, megkülönböztetés mentesnek, méltányosnak kell lennie, az elutasításoknak pedig, szükségesnek és arányosnak. A kérelmekről objektívan, ésszerű határidőn belül, és a beteg és betegsége körülményeit figyelembe véve kell határozni. Az elbírálási eljárásnak megfelelő jogorvoslati oldallal kell párosulnia. A tagállamoknak emellett be kell vezetniük egy jól működő mechanizmust arra, hogy kiszámolják a másik tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeit, hogy mind az átvállaló/visszatérítő, mind a beteg tisztában legyen a külföldi ellátásból következő, rá háruló terhekkel. Mire vonatkozik az irányelvjavaslat? Az irányelv minden egészségügyi ellátásra vonatkozik függetlenül attól, hogy azt milyen módon szervezik, nyújtják, vagy finanszírozzák. A tervezet szerint a határokon átnyúló egészségügyi ellátás fogalmába beletartozik az egészségügyi ellátások azon vetülete, melyet a betegmobilitás során vesznek igénybe. Betegmobilitás alatt a beteg biztosításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátást értjük. A Bizottság értette a betegmobilitás fogalma alatt a szolgáltatók és a szolgáltatások mozgását is, tehát amikor egy tagállam területén érvényes szolgáltatást egy másik ország területén nyújtanak, valamint ha egy szolgáltató ideiglenesen vagy tartósan egy másik tagállam területén telepedik le szolgáltatás nyújtása céljából, azonban ez utóbbi két területet a Parlament módosítása kivont a jelenlegi tervezet hatálya alól. A finanszírozás szabályozása az irányelvjavaslatban Az irányelvtervezet a finanszírozás tekintetében azt az elvet tekinti irányadónak, hogy a beteget olyan szintű visszatérítésben kell részesíteni, mint amilyenben akkor részesült volna, ha a biztosításának helye szerinti tagállamban vett volna igénybe a kapott ellátásnak megfelelő, ugyanolyan hatékony egészségügyi ellátást, az igénybe vett egészségügyi ellátás tényleges költségeinek meghaladása nélkül. Fontos eleme a költség-visszatérítés rendszerének az olcsóbbat téríti elv, így a betegnek nem származhat pénzügyi előnye abból, hogy az ellátást egy másik tagállamban veszi igénybe, így tehát a visszatérítés a biztosítás helye szerinti tagállamban az adott ellátásra meghatározott összeg szerint történik, azzal hogy nem haladhatja meg a tényleges költségeket. Az irányelvtervezet különbséget tesz a kórházi és a nem kórházi ellátás között. A nem kórházi ellátás definiálása rendkívül egyszerű, azon ellátások tartoznak ide, amelyeket az irányelv nem minősít kórházi ellátásnak. A kórházi ellátás definiálása már keményebb dió, hiszen a Közösség sokféle egészségügyi rendszerében nem létezik a kórházi ellátás egységes fogalom-meghatározása. A tervezet szerint kórházi ellátás az, amelynek során a betegnek legalább egy éjszakát a kórházban kell töltenie, emellett a kórházi ellátás kategóriába sorol olyan ellátásokat, amelyekhez kiemelten költséges és speciális orvosi infrastruktúra vagy berendezések szükségesek, ilyen például a PET, valamint az olyan ellátásokat, amelyek a beteg vagy a lakosság szempontjából kiemelt kockázattal bírnak, mint például a súlyos fertőző betegek kezelése. A Bizottság javaslatában magának vindikálja a jogot, hogy elkészítse a két utóbbi ellátáscsoport rendszeres frissített jegyzékét. Pontosabb lett volna, ha a két csoportot engedélyhez köthető és engedély nélkül igénybe vehető ellátásoknak hívták volna, hiszen a felosztás nem az ellátás formájához, hanem inkább erőforrás-igényéhez, stratégiai jelentőségéhez kötődik. 16
A nem kórházi ellátások esetén a visszatérítési szabályok is egyszerűek, a biztosítás helye szerinti tagállam nem kötheti előzetes engedélyhez az ilyen típusú, döntően járóbeteg ellátásokat, a költségeket a hazai összegnek megfelelően, de a tényleges költségeket meg nem haladva, visszatéríti. A kórházi ellátások igénybevételét a tagállamok előzetes engedélyhez köthetik, ha olyan ellátásról van szó, melynek költségét a tagállam szociális biztonsági rendszere megtérítette volna, ha az ellátást otthon nyújtották volna, és ha az előzetes engedély követelményének hiánya súlyosan veszélyeztetheti, vagy valószínűleg veszélyeztetné a tagállam szociális biztonsági rendszerének pénzügyi egyensúlyát vagy az ellátórendszer fenntarthatóságát. A költség-visszatérítési rendszer tagállami szabályozása kapcsán fontos elem, hogy tagállamok a más tagállamban egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek esetén fenntarthatják az egészségügyi ellátás igénybevételére és az egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó általános feltételeiket. Azonban ezek a feltételek nem érintik a tagállamok arra vonatkozó jogait, hogy az előzetes engedélyezés kritériumait vagy feltételeit előírják abban az esetben, ha a beteg az egészségügyi ellátást a biztosítás helye szerinti tagállamban kívánja igénybe venni. Az irányelv természetesen nem rendelkezik az ellátásokról, minden esetben a biztosítás helye szerinti tagállam dönti el, hogy mely ellátások részesülnek visszatérítésben és melyek nem. A Bizottság javaslata kiemeli a megfelelő szintű és világos betegtájékoztatás, a közös értékek mentén kialakított egészségügyi ellátások minőségét, biztonságát és folyamatosságát garantáló mechanizmusok meglétének, valamint az ellátás során okozott kár esetén járó jogorvoslat és kártérítés biztosításának fontosságát. A javaslat nagy hangsúlyt fektet az egyenlőségre, a diszkrimináció tilalmára, az egyenlő bánásmód alapelvére. Az ellátás garanciái az irányelvjavaslatban Annak érdekében, hogy megvalósuljon a határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének és nyújtásának szabadsága biztosítani kell, hogy a közös elvek és a világos minőségi és biztonsági előírások szerint nyújtott egészségügyi ellátást garantáló szabályok minden egészségügyi ellátásra érvényesek legyenek. Ennek során tisztázni kell, hogy az ellátás közös értékeinek biztosításáért melyik állam felelős, valamint meg kell határozni, hogy mi tartozik a tagállamok hatóságainak a területükön biztosított egészségügyi ellátással kapcsolatos felelősségi körébe. Az irányelv az eljárási rend tekintetében úgy határoz, hogy ha a beteg az ellátást a biztosításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban veszi igénybe, akkor az, az ellátás helye szerinti állam jogszabályai szerint történik, az ott meghatározott iránymutatások és minőségi előírásoknak megfelelően. A betegeket a más tagállamban igénybe vett ellátásról releváns információkkal kell tájékoztatni, és biztosítani kell számukra jogaik érvényesítését saját tagállamukon kívül is (folyamatos ellátáshoz, utókezeléshez való, panasz benyújtás, jogorvoslat, kártérítés). A más tagállamból érkezett betegeket az adott tagállamban biztosított betegekkel egyenlő elbánás illeti meg, ami azonban nem okozhat hátrányt az adott tagállamban biztosított betegeknek. Az országok közötti kooperáció területei A betegek tájékoztatása a határon átnyúló egészségügyi ellátások igénybevételének lehetőségéről a tagállamuk feladata, ennek leghatékonyabb módja a központi kapcsolattartó pontok létrehozása, melyekkel a beteg felveheti a kapcsolatot és megszerezheti tőlük a szükséges információkat. Mivel a megfelelő információk megszerzéséhez a tagállamok kapcsolattartó pontjainak egymással is kapcsolatban kell állniuk, a kapcsolattartó pontok hálózatát kell kialakítani. 17
A tagállamoknak törekedniük kell az együttműködésre a biztonságos, magas színvonalú és hatékony határokon álnyúló egészségügyi ellátás érdekében, ezt az együttműködést a Bizottságnak támogatni és ösztönözni kell. Az együttműködés fontos eleme a más tagállamban felírt orvosi rendelvények kölcsönös elismerésének elve, ami alól csak rendkívüli esetekben lehet eltekinteni. A tagállamoknak kooperálniuk kell még az egészségügyi technológiák igazgatására vonatkozó kérdésekben, valamint meg kell osztaniuk egymással a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó statisztikai adataikat. A tagállamok közötti kooperáció további területe az információs hálózatok, az egészségügyben használt elektronikus rendszerek összehangolása, ugyanis ezek különbözősége nagy akadálya jelenleg az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlásának. A fő feladat ezen a területen, hogy meg kell határozni a releváns információs és kommunikációs technológiák összehangolásának szükséges szabványait és terminológiáit. A határokon átívelő egészségügyi ellátások tekintetében nagy gondot kell fordítani a betegek adatainak biztonságára. Az ellátás folyamatosságának nélkülözhetetlen feltétele az adatok megfelelő időn belül történő továbbítása, a betegeknek pedig alapvető joga, hogy betekintést nyerjenek a saját egészségükkel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokba. Ezt a terültet a szabályozza a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv, melynek rendelkezéseit ezen irányelvtervezet alkalmazása során sem lehet megszegni. A Bizottság javaslata tehát saját állásfoglalása szerint az egészségügy terén egy, a tagállami és a közösségi szint között egészségesen lavírozó koncepciót vázolt fel. A javaslat konzisztens a szubszidiaritás elvével, hiszen célkitűzéseit nem lehet tagállami szinten kielégítően megvalósítani, illetve azok, az intézkedés nagyságrendje miatt közösségi szinten könnyebben elérhetők, de az irányelv az arányosság elvének megfelelően nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. A tervezet szerint a tagállamok elősegítik az egészségügyi szolgáltatók európai referenciahálózatának kialakítását. A színvonalas, de költséghatékony ellátás érdekében az európai referenciahálózatok azon betegek számára nyújtanak egészségügyi ellátást, akik kezelése a források vagy a szakértelem különös koncentrációját igénylik (pl. ritka betegségek), mely terület szintén a tagállamok összehangolt munkáját teszi szükségessé. Az együttműködésben rejlő potenciált aknázza ki a referenciahálózat azzal, hogy az orvostudomány és az egészségügyi technológia innovációit centralizáltan, a források és a szaktudás maximálisan hatékony felhasználásával biztosítja a kiváló minőségű, magasan specializált szolgáltatások teljes skáláját. Az irányelvtervezet tárgyalásának állása Az irányelvtervezet együttdöntési eljárásban kerül megtárgyalásra, melynek jellegzetessége, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament párhuzamosan tárgyalja a tervezetet, annak elfogadásához a két jogalkotó szerv közötti kompromisszum szükséges. A Tanács keretében munkacsoporti szinten a tagállami kormányok szakértői vizsgálják a tervezetet, módosítási javaslatokat tesznek, melyet majd a Tanács egy későbbi fázisban, mint tanácsi közös álláspont fogad majd el. A tagállami álláspontok nem nyilvánosak. Az Európai Parlamentben ezzel párhuzamosan 2009. április 21-18
én elfogadásra került az első olvasatbeli vélemény, melyben az EP számos módosító indítványt fűzött a Bizottság tervezetéhez. Tekintettel arra, hogy mindkét intézményben komoly viták övezik a tervezet tárgyalását, nagy valószínűséggel hosszú időt vesz majd igénybe a két intézmény közötti kompromisszum megszületése, és az irányelv elfogadása. Az Európai Parlament első olvasatbeli módosítás-javaslatai az irányelvtervezethez Az Európai Parlament módosító javaslatainak hátterében egy, a Bizottság javaslatánál erősebb tagállami hatáskörőrzés húzódik meg, mely tényezőt az egészen apró motívumoktól a jelentős módosításokig nyomon követhetjük az irányelv megismerése során. A parlamenti anyag minden lehetséges helyen leszögezi, hogy a tagállamok joga eldönteni minden egészségügyi rendszerüket érintő kérdést, visszautasítja az olyan megfogalmazásokat, mint közös kötelezettségünk, harmonizáció, és elveszi a Bizottság azon jogát, hogy a kórházi ellátások rendszeresen frissített jegyzékét meghatározza és áthelyezi ezt a tagállamok hatáskörébe. A Parlament módosításának másik fő területe a betegjogok még fokozottabb védelme, melynek kapcsán többszörösen megerősíti az egyenjogúsági elveket, külön védi a fogyatékkal élőket, a nőket, a ritka betegségben szenvedőket (az ilyen betegek költségeit akkor is vissza kell téríteni, ha tagállamuk jogszabályai nem rendelkeznek betegségükről és annak kezeléséről, és nem is esnek előzetes engedélyezési kötelezettség alá). Óvja a betegeket attól, hogy az irányelv alkalmazása jegyében akaratuk ellenére a saját tagállamukon kívüli kezelés igénybevételére ösztönözzék őket, valamint megerősíti az adatvédelmi elemeket. Ide tartozik az Európai betegvédelmi ombudsman intézményének bevezetésére tett parlamenti javaslat is, melynek kapcsán az EP felhívja a Bizottságot, hogy az irányelv hatálybalépését követően 18 hónapon belül terjesszen elő jogalkotási javaslatot az európai betegvédelmi ombudsman tisztség létrehozásának céljából. E körbe tartozó módosítás a költségtérítéssel kapcsolatban, hogy a tagállamok vállalhatják, hogy visszatérítik a kapcsolódó költségeket is, továbbá ennél talán fontosabb, hogy ha egy betegség gyógyítására több módszer is létezik, akkor a beteg jogosult valamennyi olyan kezelési mód utáni visszatérítésre, amelyet a nemzetközi orvostudomány kielégítően tesztelt, még akkor is, ha az nem érhető el a beteg biztosítása szerinti tagállamban. A költségek visszatérítése kapcsán a Parlament előrelátásáról adott tanúbizonyságot, amikor több ponton kiegészíteni javasolta a javaslatot azzal, hogy a tagállamoknak törekedniük kell a közvetlen elszámolásra a finanszírozó és a szolgáltatók között, hiszen ez is a betegek szabad igénybevételét könnyíti meg. Ezen felül, a Parlament felhívta a Bizottságot, hogy a költségek határokon, valutaövezetek, egészségügyi rendszereken átívelő visszatérítésének megkönnyítése érdekében az irányelv hatálybalépését követő két éven belül készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy elszámolóház létrehozásáról. A vények elismerése kapcsán a Parlament lényeges módosító javaslata, hogy ha az ellátás helye szerinti tagállamban olyan gyógyszert írnak fel, amely a biztosítás helye szerinti tagállamban rendszerint nem kapható, ez utóbbi állam dönti el, hogy kivételesen engedélyt ad-e erre, vagy azt egy másik, ugyanolyan hatékony gyógyszerkészítménnyel helyettesíti. A Parlament módosításának harmadik kiemelt területe, hogy következetesen kivonja az irányelv szabályozása alól a szolgáltatások és a szolgáltatók mobilitását, és csupán a betegek szabad mozgásának jogosságát erősíti meg, hiszen tényleges ez az, ami a Bíróság joggyakorlatából lényegében következik, hiszen a döntései azon kezelések költségének visszatérítésére vonatkoztak, 19