Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály
Magyar Kórház Szövetség 1931. június 5-én alapították a Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetségét 1970. június 15-én újból alakult az MKSZ Független, politikamentes, önkéntes társuláson alapuló, önkormányzati elven működő társadalmi szervezet Önálló jogi személy Jelenleg 114 tagkórház Szerepe, jelentősége a magyar egészségügyben folyamatosan át- és felértékelődik
MKSZ céljai, feladatai Forrás: MKSZ alapszabály
Aktuális változások Fenntartóváltás: kórházak tulajdonosi hátterének változása: 2012. január 1.: fővárosi és megyei kórházak: 62 db 2012. május 1.: a városi kórházak: 53 db A járóbeteg ellátó helyeknél még nem történt meg a tulajdonos váltás Struktúra átalakítása 2012. július 1.: új kapacitáselosztás, progresszivitási szintek, betegutak, területi ellátási kötelezettségek Kórházi átalakítások folytatása 2013. április 1.: az állami tulajdonú GT formában működő intézmények költségvetési intézménnyé alakultak 2013. január: elindult a kórházi integráció 2. üteme (6 érintett kórház)
Az egészségügyben érzékelhető rossz közérzet okai Forráshiány Finanszírozási egyenetlenségek, igazságtalanságok Szakemberek anyagi nehézségei Magas színvonalú, ingyenes, hozzáférhető ellátás mítosza Egészségügy társadalmi presztízscsökkenése Defenzív medicina térhódítása Merev egészségügyi hierarchia és zárt kultúra Infrastrukturális, informatikai lemaradás Szociális és egészségügyi kérdések összemosódása
MKSZ feladata jelenleg Magyar Kórházszövetségnek konzultatív szakértői fórummá kell válnia az intézmények és az egészségpolitika vezetői között.
MKSZ által feltárt kórház szintű konfliktusok A kórházak tulajdonosi hátterének megváltoztatása rengeteg feladatot rótt az ágazat vezetésére és az intézményekre egyaránt, a várt eredmények hatásfokát rontja, hogy a tulajdonosi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal a GYEMSZI egyelőre nem rendelkezik. Az államháztartási törvényben ma még meglévő - az intézmények hatékony működését gátló - kötöttségek jelenléte. A központosított beszerzések, a struktúra átalakítása és az egyes intézmények funkcióváltása nem hozott olyan mértékű megtakarítást, amely ellensúlyozta volna a nem ellentételezett többlet kiadásokat az intézményeknek. Az új minimumfeltételek teljesítése a szükséges fejlesztési források hiányában változatlanul illúzió, így az ezekkel kapcsolatos progresszivitási szintek meghatározása, működési engedélyek megújítása, területi ellátási kötelezettségek módosítása sem hozhatott átütő változásokat a betegek ellátásában. A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé való átalakítása hozzájárult az egységes működés kialakításához, de ez önmagában az alapproblémák megoldására nem alkalmas. A nagyobb intézetekbe integrálódó kórházak adósságállományának konszolidációja a sikeres végrehajtás feltétele. Az elmúlt évek válságmenedzselése és az elhúzódó vezetőváltások kimerítették az ágazat valamennyi szereplőjét, felemésztették a belső tartalékokat, miközben az ellátástól elvárt igények nincsenek összhangban az egészségügy számára nyújtott gazdasági lehetőségekkel.
Kórházszövetség - szakértői együttműködés Velkey Görgy: Törzsszervekkel kapcsolattartás (Államtitkárság, GYEMSZI, Egyházi Kórházak Szövetsége) Rácz Jenő: struktúraátalakítás, fejlesztési tervek, minimumfeltételek Svébis Mihály: beruházások, beszállítói kapcsolatok, közbeszerzések Antal Gabriella: krónikus és rehabilitációs ellátások Csidei Irén: emberi erőforrás kérdések, (béremelés, ösztöndíjak, migráció, minőségbiztosítás Ficzere Andrea: egészségipar, magán ellátások, egészségturizmus, informatika Gál János: graduális és posztgraduális képzések, egyetemi kapcsolatok Hegedűs Iván: forrásteremtés, finanszírozás, adósságkövetés Mészáros Magdolna: betegjogi kérdések, felelősségbiztosítás, ápolási ügyek Nagy Anikó: fenntartói kérdések, befogadások Rudner Ervin: várólisták, gyógyászati segédeszköz ügyek Sásdi Antal: diagnosztika, gyógyszerügyek és klinikai vizsgálatok Szabó Géza: határon átnyúló egészségügyi ellátások, OEP kapcsolat Tóth Gábor: járóbeteg- és alapellátás Tótth Árpád: mentés, betegszállítás, sürgősségi ellátás, kistérségi ellátásszervezés
Közeljövő legfontosabb szakmai kérdései Kórházak forráshiányának kezelése Struktúraváltás végigvitele A HBCS finanszírozás revíziója Humánerőforrás krízis kezelése Népegészségügy fejlesztése Informatikai háttér fejlesztése
Kórházak forráshiányának kezelése GDP-arányosan és nominálisan is jelentősen több pénzt kell juttatni az egészségügyi ellátórendszerbe a napi működés fedezésére. A fővárosi ellátórendszer infrastrukturális elmaradottságát az elkövetkező évtizedben meg kell oldani. Egyházi kórházak finanszírozási problémáinak megoldása.
Struktúraváltás következetes végigvitele Ezen a területen eddig, vállalható kompromisszumok mellett, radikális megoldások születtek A szolgáltatói együttműködéseket és helyi betegutakat racionálisan össze kell hangolni a spontán betegmozgások, a közlekedési infrastruktúra és szakmai standardok figyelembevételével
A HBCS finanszírozás szükséges revíziója Eddig a HBCS termelést a szakmai lobbi torzította A TVK-t a menedzsment lobbi torzította A politika pedig a kapacitást torzította. Ezeket a szabályzókat tisztán feladat- és teljesítményarányossá kell tenni népegészségügyi korrekciókkal
Humánerőforrás krízis kezelése A megkezdett ágazati béremelések és az ösztöndíj programok folytatása Az igazgatók kinevezésének kérdéskörét és a nyugdíjas dolgozók munkában tartásának kérdéséhez türelmesebben, óvatosabban, jobban előkészítve kell hozzáállni. Életpályamodell kialakításában részt kell vennie a MKSZ-nek is.
Népegészségügy fejlesztése A megkezdett folyamat folytatásának támogatása: Nemdohányzók védelme Népegészségügyi termékdíj Dizájner drogok kiiktatása Iskolai egészségfejlesztés Kisdedek, óvodások bio-pszicho-szociális szűrőprogramja Közétkeztetési rendelet
Informatikai háttér fejlesztése Szélesen integrált, felhasználóbarát informatikai rendszer kiépítésénak támogatása Rengeteg projekt indult korábban ezen a területen, de az érdemi megvalósuláshoz még jelentős forrásokra lesz szükség a következő kormányzati ciklusban is.
A modern ember most tanulja az ősi történetet, hogy igazság nélkül nincs élet /Orbán Viktor, 2012. október 23./