Az Európai Unió története dióhéjban Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/17. II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
Közös eszménykép: egy békés, egységes és virágzó Európa - kezdetek 1951-ben megalapítják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, Montánunió) (European Coal and Steel Community) Kik alapították (országok)? Alapító atyák NSzK
Európai Unió mélyítése Az Európai Közösségeket alkotó három integrációs szervezet (név, alapítás, cél): Integrációs szervezet Év Cél Európai Szén- és Acélközösség (ESzAK) ( European Coal and Steel Community, a Montánunió) 1951 (1952) Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1957 (1958) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) 1957 (1958) Megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat, megelőzendő egy újabb háború kirobbanását 12 éven belül Közös piac megteremtése, integráció mélyítése A közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetése 1965 (1967): Egyesülési Szerződés összevonták a három integráció párhuzamosan működő szerveit új név: Európai Közösségek (EK) (European Communities EC) 1992: Maastrichti Szerződés EGK-t EK-ra, EK-t pedig Európai Unióra nevezi át
Európai Unió (EK) szélesítése 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította
Európai Unió (EK) szélesítése 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította 1981: Görögország
Európai Unió (EK) szélesítése 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította 1981: Görögország 1985: Grönland (Dániához tartozik) kilép népszavazás 1986: Portugália, Spanyolország
Európai Unió (EK) szélesítése 1973: Nagy-Britannia.; Írország.; Dánia; Norvégia népszavazáson elutasította 1981: Görögország 1985: Grönland (Dániához tartozik) kilép népszavazás 1986: Portugália, Spanyolország 1994: Európai Gazdasági Térség (EK és EFTA házassága) Svájc kimaradt népszavazással 17 állam 1995: Liechtenstein csatlakozik 1995: Ausztria, Svédo.; Finno. Norvégia újra leszavazza EGT súlya csökken (már csak Norvégia, Izland és Liechtenstein nem EU tag)
Európai Unió szélesítése Keleti bővítés 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia
Európai Unió szélesítése Keleti bővítés 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2007: Románia, Bulgária
Európai Unió szélesítése Keleti bővítés 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2007: Románia, Bulgária 2013: Horvátország
Európai Unió szélesítése Keleti bővítés 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2007: Románia, Bulgária 2013: Horváthország 28-ak EUrópája!
Európai Unió szélesítése Keleti bővítés 2004.05.01.: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2007: Románia, Bulgária 2013: Horvátország 28-ak EUrópája! Jelenlegi folyamatok Brexit xyexit
Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikája
Phil Hogan Növelje a mezőgazd aság termeléke nységét Mezőgazd aságból élők méltányos jövedelem hez jussanak KAP céljai Piacok stabilizálá sa Élelmiszer ellátás biztonság a Fogyasztó k megfizeth ető árakon jussanak élelmiszer hez
1958 Stresa (Olaszo.) KAP alapelvei Egységes piac elve Közösségen belül mg-i termékek szabad mozgása Versenyszabályok, piaci rendtartások, Közösségi árszabályozás preferencia egységesítése elve Közösség belső agrárpiacának védelme a külső versennyel és világpiaci árak hullámzásával szemben Pénzügyi szolidaritás elve Közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alap létrehozása
KAP története 1962: megkezdődik a KAP működése (Közös Agrárpolitika = KAP, Common Agricultural Policy=CAP) Politika finanszírozására közös alap (1962-ben): Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze 1967: létrejön a mezőgazdasági közös piac Belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontása Egymás közötti kereskedelem liberalizálása Nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolása. Egységesítik az agrárszabályozást Különböző termékekre közös piaci rendtartás Egységes védelmi rendszer a kívülállókkal szemben.
KAP eszközei Közösségi árak világpiaci ártól való függetlenítése Ártámogatással közösségi szinten megállapított nagykereskedelmi ár a legkedvezőtlenebbül termelő régió árait alapul véve határár v. küszöbár Határár 2-3-szorosa a világpiacinak Lefölözés importőrnek a be kellett fizetnie a közös kasszába az importár és határár közötti különbséget Bizottság határozta meg Világpiaci árak függvényében naponta változtathatta Intervenciós ár adott termék ára az előre meghatározott intervenciós ár alá megy, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegét garantált felvásárlás Export támogatás intervenciós ár miatt felhamozódott készletek piacra juttatása érdekében paradoxon: külső piacon a belsőnél alacsonyabb áron jelenik meg a termék
KAP első három évtizedének eredményei és problémái Előzetesen megfogalmazott célokat elérte, viszont számos probléma merült fel. Eredmény Probléma Mezőgazdaság termelékenysége és termelés volumene folyamatosan nőtt Gazdálkodók jövedelme emelkedik Támogatási rendszer Élelmiszer ellátás garantált Stabilan önellátóvá vált a Közösség Világ legnagyobb agrárexportőre (világexport 13%-a) Hetvenes évek végéig olyan ütemben, mint más foglalkoztatási csoportoké Világ legnagyobb importőre is (világimport 15%-a) kereskedelmi egyenlege negatív Hetvenes évek után mezőgazdaságban dolgozók bére elmarad más foglalkoztatási csoportokétól (régiónként eltérő) Sok egyenlőtlenséget eredményezett
Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Intervenciós ár nem a termelékenység, hanem a mennyiség növelésére ösztönöztek túltermelés, termékfelesleg több milliárd ECU értékben Intervenciós ár haszonélvezői: Termékek felvásárlói Nagyobb termelők Gazdagabb országok Pareto-elv érvényesült: Támogatások 80%-a a gazdák 20%-nak jutott, akik a termőterület 50%-val rendelkeztek termelés bővítésében voltak érdekeltek Kinek érdeke a rendszer konzerválása? nagygazdák, agrárlobbyk Támogatott termékek köre a kontinentális termékeknek kedvezett (alapító országok) gabonafélék, tejtermékek, marhahús bár a támogatott termékek köre a mediterrán államok felvételével bővült
Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Mezőgazdasági alap (EMOGA) veszteségfinanszírozó támogatásként működött Garancia rész a kiadások 95%-át teszi ki Szerkezetátalakítási cél háttérbe szorul KAP kiadásai a közös költségvetés 2/3-át tették ki KAP hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához: függetlenítette magát a világpiaci áraktól Saját termékeit áron alul adta el külföldön Folyamatos konfliktusok a nemzetközi piacon a 80-as évek végére
Első reformkísérletek KAP okozta probléma - túltermelés 1968: Sicco Mansholt Mansholt terv (http://europa.eu/about-eu/eu-history/founding-fathers/pdf/sicco_mansholt_hu.pdf ) Gazdák számának csökkentése (tíz millióval öt év alatt) Idősebbeknek életjáradék, ha eladják a földeket, fiataloknak az átképzésük finanszírozását 5 mió ha-ral csökkenteni a termőföldet (4 mió erdősítés, többi rekreációs célú) Árpolitika: a túltermelést mutató termékek árának befagyasztása addig, amíg a kereslet meg nem haladja a kínálatot. Végül nem szavazták meg, de lényegesen csökkent a mg-i foglalkoztatottak száma.
Első reformkísérletek Mg helyzete tovább rosszabbodott, a termelők az árak emelése mellett álltak ki. Fokozódtak a környezetszennyezési problémák: vegyszerek, probléma a trágya elhelyezése, csökken a talaj tápanyagtartalma. 1971. febr újabb Mansholt terv több javaslatot az eredeti koncepció megvalósítására Egyszeri, magas nagyságú pénz azoknak, akik földjüket eladják, vagy tevékenységet módosítanak Meg akarta akadályozni, a mezőgazdaságilag hasznos földterületek növekedését is. Cél volt: a termelékenység fokozása, az agrártermelés költségeinek csökkentése, valamint a családi munkaerővel ellátott, kellően gépiesített farmrendszer kiépítése is. A Mansholt tervet a Bizottság végül 1972-ben fogadta el, a költségeket pedig az EMOGA fedezte.
KAP reformok 1986. szept. - Uruguay, GATT nyolcadik forduló - A protekcionalista agrárpolitikában döntő változást hozott első kísérlet az agrár-világkereskedelem átfogó szabályozására GATT (General Agreement of Tariffs and Trade, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1947) GATT egyezmények az országok a következőket vállalták: 1. A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése, a korlátok (lefölözés) vámtarifákká történő alakítását, a vámtarifák 36%-os átlagos csökkentése 2. Az exporttámogatások értékének 30%-os, a támogatott export volumenének pedig 21%-os csökkentése (Ekkoriban exporttámogatások 80%-át az Európai Közösség alkalmazta. ) 3. A nemzeti agrártámogatások 20%-os csökkentése. 4. Növényvédelmi és állategészségügyi egyezmény. A célja növényvédelmi illetve állategészségügyi szempontok ne korlátozhassák a kereskedelmet. 5. A megállapodás jelentős kedvezményeket nyújtott a fejlődő országoknak. Ez a kedvezmény kifejezésre jutott mindenekelőtt a tarifacsökkentési megállapodás hosszabb végrehajtási idejében, valamint a belső támogatások csökkentésére vállalt kisebb kötelezettségben (20 százalék helyett 10 százalék)
WTO tagok 2005 WTO (Kereskedelmi világszervezet, GATT jogutódja, 1995-, jelenleg 161 ország tagja, tagok 2/3 fejlődő ország)
Válsággá súlyosbodó problémák 1980-as évek elején KAP korrekciói: Csökkentették a felvásárlási árakat Kvóták bevezetése Országokra megállapítva, majd termelőkre lebontva Betartatásuk nehézkes leginkább a tej és cukorágazataban alkalmazták Termőterület-pihentetés bevezetése Agrárköltségvetés GNP-arányos növekedési korlátozását 1%-os GNP növekedés esetén agrárpiaci és ártámogatási kiadás max. 0,74%-kal növekedhet
KAP reformjai Öt nagy reformja volt 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Agenda 2000: 1992. évi reform kiegészítése 2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése A 2009. évi állapotfelmérés : a 2003. évi reform keretének megerősítése 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton
1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform 1992: MacSharry reform (Ray MacSharry) Termelés visszafogására irányuló széleskörű módosítása A reform főbb pontjai: Termékek támogatásától (ártámogatás) a termelők támogatása felé mozdul (jövedelmük támogatása) Célja az EU mezőgazdasági versenyképességének növelése A mezőgazdasági piacok stabilizálása Termelés diverzifikálása, környezet védelme Bevezette a közvetlen kifizetéseket a gabona intervenciós árának 35 és a marhahúsénak 15 %-kal történő csökkentésének enyhítésére Agrár-környezetvédelmi programok támogatása Idősebb gazdáknak, korengedményes nyugdíjazás Kötelező termőföld pihentetés
1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Támogatások területi differenciálása is megjelenik Első forgatókönyv az ágazatiról a területi agrárpolitikára történő áttérésre LFA (less favoured areas) térségek kijelölése 3 típus: Hegyvidéki és dombvidéki térségek tengerszint feletti magasság és lejtők csökkentik a hozamot Az egyszerű kedvezőtlen adottságú térségek kedvezőtlen a föld termőképessége és alacsonyak a mg-i jövedelmek A halmozottan hátrányos térségek kettő vagy több kedvezőtlen körülmény is jelen van pl: kisgazdaság, amelyet egyik évben az árvíz, másik évben a szárazság sújt mg-ot a rendezett tájért kell fenntartani.
Múltkori dilemma feloldása Pareto-hatékonyság, Pareto-javítás, Pareto-optimum, Pareto-elv Pareto-javítást hajtunk végre, amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását megváltoztatjuk, ha legalább egy szereplő jólétét javítjuk (szűken értelmezve: az általa birtokolt jószágmennyiség hasznosságát növeljük) anélkül, hogy bárki más jóléte (hasznossága) csökkenne. Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha már nem végezhető rajta Paretojavítás. A Pareto-hatékony elosztást Pareto-optimumnak is nevezzük. A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik. Pareto-elv: más néven a 80 20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.
Agenda 2000 1997. Luxemburg új stratégiai célok Európai mezőgazdaságnak Többfunkciósnak, fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie Reform lényegi pontjai: Belső árak világpiaci árakhoz igazítása termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokkal kompenzáltak Környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartásának bevezetése az államok által a támogatások odaítélése során Támogatások csökkentésének lehetősége a vidékfejlesztési célok finanszírozásának céljából Corki Nyilatkozat következtében KAP második pilléreként bevezetik a vidékfejlesztési politikát Költségvetés stabilizálása egy a 2000-2006-os időszakra vonatkozó szigorú pénzügyi keret révén
Corki Nyilatkozat (1996) Az élhető vidék Vidék kulturális és természeti értékeire való odafigyelés követelése különféle mozgalmak és civil közösségek által Eredményük Európai Bizottság 1996 őszén két napos konferencia a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében Európának a jövőben olyan vidékre van szüksége, ahol megfelelőek az életfeltételek. 10 pontban foglalja össze a vidékfejlesztési politika elveit.
2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése 1999. Európa Tanács berlini ülése Agenda 2000 elfogadása és a Bizottság felkérése a KAP 2002-es felülvizsgálatára (félidős értékelése a legutóbbi KAP reformoknak) Máig legjelentősebb KAP reform lett új neve is lett CARPE Common Agricultural and Rural Policy for Europe/ Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika Alapvető célkitűzései: Európai mezőgazdaság nagyobb mértékű hozzákapcsolása a világpiachoz EU bővítés előkészítése Megfelelőbb választ kell adni a környezet megóvása és a termékek minősége terén jelentkező társadalmi elvárásokra (egészségügyi válságok felborzolták a közvéleményt) KAP összehangolása harmadik országok követeléseivel
2003-as reform új elvei Támogatások függetlenítése a termelés volumenétől egységes területalapú kifizetések jövedelmek stabilitása érdekében célja: mg-i üzemek piacorientáltabbá tétele Kölcsönös megfeleltetés egységes kifizetés környezetvédelmi és közegészségügyi kritériumok betartásának függvényévé vált válaszul a társadalmi elvárásra Összeegyeztethetőség a WTO szabályaival egységes támogatási rendszer ne torzítsa a piacot Vidékfejlesztés erősítése érdekében lehetséges a KAP két pillére közötti átcsoportosítás 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi fegyelem elvének értelmében a bővítés kihívásai miatt a KAP első pillérének költségvetését befagyasztották, kötelező éves felső korlátott vezettek be
A 2009. évi állapotfelmérés : a 2003. évi reform keretének megerősítése a támogatások teljes függetlenítésének megerősítése a termeléstől függő utolsó támogatások fokozatos megszüntetése révén beépítve a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerébe az első pillér pénzeszközeinek vidékfejlesztésre történő részleges átcsoportosítása a közvetlen támogatások átcsoportosítható (modulációs) mértékének növelése révén az állami intervencióra és a kínálatszabályozásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy ne fékezzék a mezőgazdasági termelők piaci jelzésekre való válaszadását
2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton A 2013-as reform a KAP alkalmazkodási folyamatának utolsó, még nyitott és befejezetlen állomását jelentette A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó KAP fő irányvonalai az alábbiak: áttérés a függetlenített támogatásokról a multifunkcionális támogatási rendszerre jövedelemtámogatást az eszközök különleges célkitűzésekhez való kapcsolásának időszaka váltja fel, kiküszöbölve a bázisévekre való hivatkozásokat (célirányosság ( targeting )).
A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket szintekre vagy rétegekre épülő, 7 összetevőből álló kifizetési rendszer váltja fel: 1) hektáronkénti alaptámogatás ; 2) a piac által nem ellentételezett környezetkímélő közjavak szolgáltatásához kapcsolódó költségek kompenzálására szolgáló kiegészítő támogatás (ökológiai vagy zöld összetevő); 3) a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás; 4) átcsoportosítással nyújtható támogatás, amellyel tovább erősíthető a mezőgazdasági üzemek első 30 hektárját illető támogatás; 5) kiegészítő jövedelemtámogatás a hátrányos természeti adottságú területeken; 6) a gazdasági vagy társadalmi okok miatt a termeléstől függő támogatások; 7) végül létrehozható egy egyszerűsített rendszer a 1250 eurónál kisebb összegű támogatásra jogosult mezőgazdasági kistermelők számára. Emellett, az egyes tagállamok rendelkezésére álló közvetlen kifizetési keretek fokozatos kiigazításra kerülnek.
2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a KAP két pillérének megerősítése: az első pillér a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozza, teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap terhére; a második pillér a vidékfejlesztést szolgálja társfinanszírozási rendszer szerint. A közvetlen támogatásoknak a második pillér javára történő modulációja megszűnik helyette: alapkifizetések kötelező fokozatos csökkentése lép 150 000 eurótól kezdődően Növekedett a pillérek közötti rugalmasság: 2015 óta a tagállamoknak jogában áll átcsoportosítani az eredetileg mindkét irányban elkülönített forrásokat az első pillérből a másodikba 15%-ig, a második pillérből az elsőbe akár 25%-ig bizonyos tagállamok esetében
2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a vidékfejlesztés integráltabb, célirányosabb és területibb megközelítése került előtérbe Tervben van a vidékfejlesztési intézkedéseknek a többi strukturális alappal való jobb összehangolása A KAP második pillérében meglévő eszközök széles palettája egyszerűbbé válik a célok könnyebb elérésének érdekében 2016-ban elindítottak egy második tejtámogatási csomagot a kínálat csökkentése, valamint az európai tenyésztők által a kvóták 2015-ös eltörlését követően elszenvedett árválság leküzdése érdekében A Bizottság - 2016 szeptemberében megszervezte a Cork 2.0 elnevezésű konferenciát Újraindította a 2020-as időszakot követő vidékfejlesztési politikáról szóló vitát A Bizottság is javasolt a KAP alapjául szolgáló jogi aktusokra vonatkozó néhány egyszerűsítési intézkedést
Ellenőrző kérdések Mi oldja fel mi a CAP? Magyarul? Mi az EMOGA, oldja fel a rövidítést és ismertesse mit finanszíroznak belőle és hogyan? Sorolja fel a KAP céljait! Sorolja fel a KAP Stresa-ban, 1958-ban megfogalmazott alapelveit! Ismertesse a KAP történetét, eszközeit (részletesen), első három évtizedének eredményeit és problémáit! Ismertesse a KAP reformjait és azok tartalmát! Hogyan változtak az egyes reformok után a KAP támogatásai, egészítse ki az ábrát! (36. dia) Mikor volt az első Corki nyilatkozat és miről szólt?
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! varga.agi14@gmail.com