Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika)"

Bálint Szekeres
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika) dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport

2 Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat jelölt ki: A mezőgazdaság termelésének és termelékenységének növelése. Piac stabilizálás. Az élelmiszerellátás biztonsága. A fogyasztók számára megfelelő ár biztosítása. A mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása (Stresa) alapelvek: Egységes piac. Közösségi preferencia (export import oldalról). Pénzügyi szolidaritás.

3 Történeti vonatkozások 1962-től működik a CAP (Common Agricultural Policy), KAP (Közösségi Agrár Politika). Agrárpolitikai pénzügyi alap: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (EAGGF). Forrásai: Döntések: Mezőgazdasági vámok: 16% Forgalmi adók: 36% Tagországok befizetései: 48% Miniszterek Tanácsa (időnként Bizottság), vagy Európai Tanács A Parlament konzultációs joggal rendelkezik csak.

4 A mezőgazdaság részesedése az EU költségvetéséből (forrás: Bernek Á. 2005)

5 Mezőgazdaság és költségvetés

6 A mezőgazdasági keresők aránya az Európai Unió országaiban (2001) (Forrás: Bernek Á. 2005)

7 Mezőgazdaság súlya

8 A mezőgazdaság súlya az egyes tagállamokban

9 Az egyes Uniós tagállamok mezőgazdasági foglalkoztatottjai az összes foglalkoztatott százalékában és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték az összes szektor bruttó hozzáadott értékének százalékában 1996-ban (forrás: Várnay E. Farkas B. 2005)

10 A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból és a bruttó hozzáadott érték termelésből 1955 és 1991-ben (forrás: Palánkai T. 2002)

11 Reformok 1972: Észlelték a rendszer okozta gondokat, de érdemi változást nem tudtak elérni: Mansholt-terv a túltermelés ellen lépne fel. DE: Önellátás megvalósult. Összehangolt állat- és növény egészségügyi eljárásokat alkalmaztak. Élelmiszer minőségi feltételeket szabtak. Nem tudta kezelni a kedvezőtlen adottságú területek gondjait, Nem ösztönzött a hatékonyságra.

12 Reformok 1984: A feleslegek eltűntetésének célját tűzte ki. Egyértelmű válságjelek: GDP-n belüli arány 7%-ról 3,4%-ra esett vissza. A foglalkoztatottak közti arány 6-8% alatti volt. A jövedelmek színvonala 1984-ben az 1979-es 91%-át érte csak el. Párhuzamosan a CAP támogatása a legnagyobb költségvetési tétel lett, exporttámogatásra, intervenciókra nagy pénzek folytak el. Rosszul osztották szét a támogatásokat: a pénz 75%-a a termelők 25%- ának jutott. Lépések: Árakat befagyasztották, Az előállítható termékek mennyiségét korlátozták ( garancia küszöb ), termelési kvóta alkalmazása, végső esetben közös felelősségi adó kiszabása, Fizetni kezdtek az ugarolásért. Eredménytelen: 3-4 szer gyorsabban nőtt a termelés mint a fogyasztás (Kritikus területek: tejtermelés, gabona, marhahús).

13 Reformok 1988 (Delors) : Szabályozták a Közösségi mezőgazdasági kiadásokat (Plafonérték). Nem nőhet az agrárkiadás gyorsabban, mint a Közösségi bevételek növekedésének 75%-a. Korengedményes nyugdíjak lehetősége. Stabilizátorok bevezetése (kvóta felett csökken a felvásárlási ár) GATT problémák Pihentetési térítések növekedése: A terület 1/5-ét 5 éven át kell ugarolni a támogatásért (McSharry) : Az ár- és a jövedelempolitika szétválasztása. Az árak világpiaci szinthez közelítése. Kistermelők támogatásának kiemelése. Külterjes gazdálkodás támogatása. Természeti környezet megóvása. Erdősítések, turisztikai célú földfelhasználás támogatása.

14 Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra ( ) 1999 március (Berlin) új célkitűzéseket is megfogalmaz: Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése. A vidéki népesség megtartása. A tájjelleg megőrzése. Vidékfejlesztés.

15 Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra ( ) Megelőző jellegű reformok. I. Áttekinthetőbb szabályozás a mezőgazdasági termelés közös piacán. Termékekre, termékcsoportokra vonatkozó szabályozás, ami irányítja a termelést, szabályozza az árakat, folyamatos ellátást biztosít. 1967: disznóhús, gabona, zöldség, tojás, szárnyas. 1968: marhahús, tej, kertészeti termékek. 1970: bor, len, kender. 1972: komló, vetőmag, pamut, dohány. II. A vidékfejlesztés, a szerkezet átalakítás előtérbe emelése. III. Hat évre szóló pénzügyi keret megállapítására került sor (átlag 40,5 millió euro/év). A szabadkereskedelem elveihez illeszkedő jellegű átalakítás kezdete: az ártámogatás helyébe csökkenő direkt támogatás lép, a hús 20%, a gabona és a tej 15% alá csökkentése a cél.

16 Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra ( ) Gondok, amit ezzel sem lehet megoldani: A kontinentális és a mediterrán mezőgazdaság eltérő jellegéből adódó problémák. Gabonáról és szarvasmarháról szól a rendszer, délen nem ezt termelik. Túltermelésre ösztönöz a rendszer. Elégedetlenek a termelők (nem jut el a legfontosabb helyekre a pénz). Elégedetlenek a fogyasztók, mert adójuk ellenére magasak az élelmiszerárak. Drágán állítják elő a mezőgazdasági termékeket (nem versenyképesek a termelők). A WTO keretei között folyamatosan támadják a támogatott rendszert. Az utolsó bővítéssel sok mezőgazdasági termelő érkezett.

17 A CAP fontosabb szabályozó eszközei Külső védelem. küszöb ár, lefölözés, WTO Intézményes árak. Alapár, referenciaár, intervenciós ár. Exporttámogatás. Normatív: termék, vagy reláció függő Beavatkozási. Intervenció. Termelési támogatás. Területmérettől, vagy kvótától függő támogatás, ami speciális költségeket kompenzál.

18 A CAP fontosabb szabályozó eszközei A feldolgozás támogatása. Kertészeti és keményítő gyártásra elsősorban, ha felvásárol a feldolgozó. Közvetlen termelői kifizetések. Gabona és szarvasmarha szektor kapja, normatív módon egészíti ki a termelők jövedelmeit (Agenda 2000). Az önszabályozás ösztönzése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a piacszabályozását termelőkből álló szervezetekre bízzák. Termeléskorlátozó intézkedések. Közvetlen: Termelési kvóták Közvetett: Ugaroltatás. Kvótákhoz kötött támogatások. A különböző címeken egységnyi területre vagy állatállományra felvett támogatások limitje.

19 A CAP fontosabb szabályozó eszközeinek csoportosítása I. A legfontosabb piacrendtartások: gabonafélék, olajos növények, fehérjenövények, cukor, olívaolaj, dohány, bor, húsmarha, tej, juh, kecske szektorban vannak. II. Importkorlátozás, exporttámogatás csak az abrakfogyasztóknál (sertés, baromfi). III. Az önszabályozás ösztönzése a zöldség-gyümölcs szektorban.

20 Gabona szektor 76 millió hektárral a világ legnagyobb termelője. Intervenció. Legalább 80 tonna Euro búza Export támogatások Területalapú kompenzáció 63 euro/ha Kötelező ugaroltatás 10% Lehet biodizel, zöldtrágya Marhahús hasonló, tej eltérő jellegű szabályozással bír (kvóta, 115%- os büntetés).

21 Horizontális hatályú intézkedések Az egységes belső piac standard minőségű termékeket igényelt. (A belső verseny esélyegyenlősége is) Betartásuk minden termelő számára kötelezettséget jelent. Állategészségügy, élelmiszerbiztonság. Farmtól az asztalig tartó hatósági felügyelet. A termelés helyén és a határokon zajlik a felügyelet. Állategészségügyi, higiéniai, káros-anyagtartalom ellenőrzések. Növényegészségügy. Növényvédőszerek, adalékok, szaporítóanyagok minőségellenőrzése. Minőségpolitika. Elnevezések, módszerek vizsgálata (sonka). Agrár-környezetvédelem. Környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Vidékfejlesztés. Speciális minőségű termékek. Biotermelés.

22 Magyarország és az EU agrárkapcsolatai Földvásárlási moratórium 7+3 évre. Ágazati kvóták rendszere. Védzáradék. Támogatási források.

23 Az új tagok átmeneti támogatási lehetőségei A félig önellátó gazdaságok támogatása. 5 év alatt lábra kell állniuk, Ft. Az EU standardoknak megfelelés támogatása. Környezeti, higiénés, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi előírások átvételére (max: 5 év). Technikai segítségnyújtás. Termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozásának támogatása. 5 év max: 94,5 millió Ft. A támogatás forrása [Mrd Ft.] Összesen Orientációs részlegből 19,4 26,5 30,4 76,3 Garancia Részlegből 29,1 48,2 50,8 128,1

24 Magyar kvóták a csatlakozáskor

25 A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban, a jelenlegi tagállamokban járó teljes támogatás százalékában (forrás: Bernek Á.2005) Piaci intervenciós intézkedések, export- és vidékfejlesztési támogatások vonatkozásában egyenrangúak vagyunk. A legnagyobb tételt jelentő közvetlen támogatások fokozatosan nyílnak meg, de saját forrásból kiegészíthetők (max: 30%-kal). A gabona esetében fontos a közvetlen támogatás meghatározásánál a történelmi referencia termésátlag (Magyarország esetében: 4,73 t/ha), emiatt a támogatásunk már az első évben eléri a spanyol/portugál értéket (3 t/ha) Nemzeti kiegészítés nélkül A maximális nemzeti kiegészítéssel (30 %) együtt

26 Derogációk A magyar sajátosságok megjelenítése néhány területen: Vöröshús-vágóhidak (44) 2006-ig, tojótyúk-telepek (21) 2009-ig működhetnek az uniós higiénés és állatvédelmi előírások ellenére. 5 évig lehet 2,8%-os zsírtartalmú tej (0,5; 1,5; 3,6) Pálinka a Magyarországon, 100% gyümölcsből vagy törkölyből készült párlatokra használható név.

Hasonló dokumentumok

EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK (MEZŐGAZDASÁG- POLITIKA)

EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK (MEZŐGAZDASÁG- POLITIKA) dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat jelölt ki: A mezőgazdaság