A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!)

Átírás

1 A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!) termelékenység A közös agrárpolitika fejlődése versenyképesség fenntarthatóság Korai évek Élelmezés biztonság Krízis évei Túltermelés MacSharry reform (1992) Csökkenő feleslegek Agenda 2000 (1999) Folytatódó reformok Fischler reform (2003) Piaci orientáció Health Check (2008) Évi reformok megerősítése Javuló hatékonyság Növekvő finanszírozási igény Nemzetközi nyomás Környezeti kérdések Jövedelem stabilizáció versenyképes ség vidékfejleszté s Piacstabilizáció Fogyasztócentrikusság környezetvéd elem Új kihívások Kockázatok kezelése Termelés ösztönzése Strukturális intézkedések Költségvetési stabilizáció egyszerűsítés WTOkompatibilitás Forrás: AKI, 2012 az Európai Bizottság alapján 1

2 Mc Sharry terv 1992 A közösségi árak csökkentése (3 év alatt) jövedelemkompenzáció (közvetlen kifizetések) rendszerének bevezetése: a gazdák termelésüktől függetlenül közvetlen támogatásban részesülnek. (decoupling-szétválasztás) A közvetlen kifizetések ugaroltatáshoz kötése (set-aside) Kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvásának kérdése korengedményes nyugdíj, generációváltás A kistermelők támogatása A termelés korlátozása alól mentesültek a kistermelők. Kistermelőnek minősül az a gazdálkodó, akinek földterülete legfeljebb 92 tonna gabona megtermelésére alkalmas. A 92 tonnát termő terület kiszámítása a referenciahozam ismeretében lehetséges. A referenciahozam az adott tagállam előző 5 évi átlagos hozamadataiból számítható ki, a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kihagyását követően egyszerű számtani átlag számításával ben a gabona referenciahozama 4,6 t/ha volt, ezáltal kistermelőnek közösségi szinten a mintegy 20 hektár területtel rendelkező gazdálkodók tartozhattak. Az egyes tagállamokban a különböző adottságok és különböző referenciahozamok miatt eltérő területeket számítottak a kistermelői gazdaságoknak. 2

3 Az állattartók közül kistermelőnek számított az a gazdálkodó, akinek állatállománya nem érte el a 15 állategységet (az állategység az állattenyésztésben használatos viszonyszám, pl. egy tejelő tehén = 1,0 egység, egy 6-24 hónapos növendék = 0,6 egység, egy anyajuh= 0,15 egység). AGENDA 2000 A versenyképesség növelése a mezőgazdasági termékek belső árainak csökkentésével Az európai termelési szerkezet, a családi farmgazdaságon alapuló agrármodell fennmaradásának biztosítása A támogatások igazságosabb elosztása, a tagországok beleszólási lehetőségeinek növelése Olyan egyszerűbb, átláthatóbb mezőgazdaság-politika kialakítása, amelyben a tagországi, illetve közösségi eszközök világosan szétválnak. Átfogó vidékfejlesztési politika, mint a KAP második pillére, hogy a mezőgazdasági kiadások a korábbinál jobban szolgálják a területfejlesztést és a környezetvédelmet. 3

4 2003-as KAP reform piaci orientáció erősítése, piaci stabilizáció megteremtése a versenyképesség növelése érdekében termelők jövedelembiztonságának erősítése vidékfejlesztés további erősítése az európai agrárpolitikai modell megőrzése, a mezőgazdaság multifunkcionalitásának erősítése a bürokrácia csökkentése az agrárköltségvetés stabilizálása A KAP 2003-as reformja abban állt, hogy a korábban hektáronként és/vagy állatlétszám alapján nyújtott közvetlen piaci támogatások nagyobb részét egy mezőgazdasági üzemenkénti egységes támogatássá alakította, amelyet történelmi alapon határozott meg (az egyes termékek után a múltban kapott támogatás alapján), és függetlenítette a termékek választékától és a kínálati volumentől. Az egységes támogatás fő célja a mezőgazdasági termelők jövedelme stabilitásának lehető legnagyobb mértékű biztosítása volt 4

5 Az egységes támogatási rendszer ETR- (Single Payment Scheme, SPS) és végrehajtási szabályai Az egyes tagállamok szintjén a múltban kapott termelési támogatások szolgálnak referenciaösszegül, amelyre felső határt kell alkalmazni (az egységes támogatás nemzeti keretei). Ezen összeg alapján számították ki egyrészről az egységes támogatásra való jogosultság egységértékét amely hektáronkénti jogosultság, másrészről a jogosultságok számát, azaz a támogatható hektárok számát. A tagállamoknak nemzeti tartalékot kell képezniük úgy, hogy az egységes támogatási nemzeti keretet lineárisan csökkentik bizonyos százalékos arányban (3%-ig). A nemzeti tartalékot elsősorban a jogosultsággal nem rendelkező (újonnan letelepedett) mezőgazdasági termelőkre és a rendellenesen csekély összeggel rendelkező mezőgazdasági termelőkre kell fordítani. 5

6 KAP KIADÁSOK ÉS KAP REFORMOK billion Piaci támogatások Főleg a fogyasztó fizeti. Előrejelezhetetlen költség az EU költségvetésben 2007 constant prices Részletes elválasztás Terület alapú közvetlen tám. Magasabb, de előre jelezhető költség az EU költségvetésben % GDP 0,70% Teljes elválasztás 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% ,00% Export támogatás egyéb piaci támogatás Term-hez kötött támogatás Elválasztott támogatás Vidékfejlesztés az EU GDP-jének %-ában Source: European Commission, DG Agri Seminar: EU Budget and CAP Reform Amherst, November as reform 2003-as reform általános elve a teljes függetlenítés. Eközben a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ETR keretében fenntartsák a termelési támogatás egy adott százalékos arányát, hogy elkerüljék a termelés beszüntetését vagy az ETR-re való áttérés következtében beálló súlyos piaci zavarokat. Ez a részleges függetlenítés, amely önkéntes ((a szántóföldi növényekre (az egységes támogatás legfeljebb 25%-a kapcsolódhat továbbra is a hektárhoz), a szarvasmarhára (az állatlétszám-alapú támogatás egy részére), a juhra és kecskére (a támogatás 50%-áig), az olívaolajra (a támogatás 40%-a kapcsolódik továbbra is a termeléshez), a gyapotra (a támogatás 35%-a kapcsolódik a termeléshez), a vetőmagra (egyes fajták javára), a dohányra (a teljes függetlenítésre való átállás keretében) és a komlóra (a támogatás legfeljebb 25%-a kapcsolódik továbbra is a termeléshez) vonatkozik)). 6

7 A tagállamok nemzeti keretüket legfeljebb 10%-ban ítélhetik oda olyan különleges gazdálkodási formáknak, amelyeket környezetvédelmi vagy termékminőségi szempontból fontosnak ítélnek. Ez tehát az egységes támogatások egyfajta újrakapcsolása, a néhány ágazatnak nyújtott egyedi támogatás javára. Ezt a rendszert alkalmazta Finnország (a téli gabonafélék és a marhahús tekintetében), Görögország (a durumbúza, a minőségi marhahús, a juhtej és a kecsketej, a minőségi dohány és az olívaolaj tekintetében), Spanyolország (a marhahús, a tejágazatnak nyújtott támogatások, a dohány, a gyapot és a cukor tekintetében), Olaszország (a durumbúza, a marhahús, a juhhús, a cukor és az energianövények tekintetében), Portugália (a gabonafélék, a marhahús és a juhhús, az olívaolaj és a cukor tekintetében), az Egyesült Királyság (a minőségi marhahús tekintetében), Szlovénia (a marhahús tekintetében) és Svédország (a minőségtanúsítási rendszerek javítása tekintetében). 3. Feltételesség (cross-compliance) (kölcsönös megfeleltetés) Az egységes támogatást attól teszik függővé, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelnek-e: a) a tagállamok által megállapított, a talaj eróziójának korlátozására, a talaj szervesanyag-struktúrájának és -arányainak fenntartására és egy minimális fenntartási szint biztosítására irányuló agronómiai és környezetvédelmi feltételeknek (akár termelnek ténylegesen földjeiken akár nem); b) a hatályos közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti közösségi szabályoknak (az 1782/2003/EK rendelet III. melléklete összesen 19 jogszabályt sorol fel). Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem felel meg a feltételesség szabályainak, az általa igényelhető közvetlen kifizetések részlegesen csökkennek, sőt teljesen el is maradhatnak. 7

8 A termeléshez kapcsolódó támogatások rendszereinek fenntartása Az adott estben részleges függetlenítéssel érintett termékek mellett az 1782/2003/EK rendelet fenntartja az egyedi támogatási rendszerek skáláját is, amelyek még mindig a termeléshez kapcsolódnak; ezek a következők: a minőséghez nyújtott támogatás és pótlék a durumbúzára vonatkozóan, a fehérjenövényekre vonatkozó hektáronkénti támogatás, a rizsre vonatkozó területalapú támogatás, a héjas gyümölcsökre vonatkozó támogatás, a vetőmagvakra vonatkozó támogatás, az energianövényekre vonatkozó támogatás, a keményítőburgonyára vonatkozó támogatás, a tejtámogatások, a nagymagvú hüvelyesekre vonatkozó támogatások, a gabonafélék szárítására vonatkozó támogatások, a len- és kendertámogatás és a cukorrépára vonatkozó támogatás. Moduláció Kötelezővé vált. A modulációt az EU-15 valamennyi mezőgazdasági termelőjére alkalmazni kell, a kistermelők kivételével (amelyek 5000 EUR-nál kisebb jövedelemtámogatást szereznek). A tagállamok vidékfejlesztési programjainak megerősítésére valamennyi közvetlen kifizetést (az egységes támogatást és más, termeléshez kapcsolódó támogatásokat) csökkenteni kell (2005-ben 3%- kal; 2006-ban 4%-kal; és 2007-től egészen 2012-ig 5%-kal). 8

9 Minden tagállam a moduláció révén felszabadított összeg legalább 80%-át megkapja. A fennmaradó összeget a következő objektív kritériumok alapján újra elosztják az EU- 15 tagállamai között: a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), vásárlóerő-paritásban kifejezve. Két ország, az Egyesült Királyság és Portugália ezt önkéntes modulációval egészítheti ki. Mi a helyzet az újakkal? Tekintettel arra, hogy az új tagállamok nem rendelkeztek történelmi referenciával az egységes támogatás megállapítása tekintetében, ezért bevezettek egy egységes területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme SAPS). A 12 új tagállamból tíz ezt alkalmazza. Ez a rendszer a mezőgazdasági földterület támogatható hektárja után nyújt egységes támogatást egy, a csatlakozási szerződésekben megállapított nemzeti felső határig; e támogatás az átmeneti időszakban fokozatosan emelkedik, amíg a 12 új tagállam támogatásainak szintje teljes mértékben nem igazodik az EU-15 támogatási szintjéhez. - külön diasorozat Magyarországra vonatkoztatva! 9

10 A 2008-as KAP felülvizsgálat (Health Check) 1) Hogyan lehetne az egységes támogatási rendszert (SPS) hatékonyabbá és egyszerűbbé tenni? 2) Miként lehetne az eredetileg hat tagállamra kialakított piactámogatási rendszer eszközeit átalakítani úgy, hogy azok megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak? 3) Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz, mint például az éghajlatváltozás, a bioüzemanyagok növekvő jelentősége, a vízgazdálkodás és a biodiverzitás, hogy az új kockázatok kezelhetők legyenek és az új esélyekkel élni tudjunk? 1. Kötelező moduláció átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre Alapmoduláció Az évente 5 ezer eurónál több közvetlen támogatásban részesülő üzemeket érinti. +5%-os átcsoportosítást hajt végre a tagállam (2009-ben +2%, pedig évente +1% növekedés). Így a régi tagállamokra már 2005 óta vonatkozó 5%- os alapmodulációs kötelezettség 10%-ra növekszik. Mivel az új tagállamoknak kifizetett közvetlen támogatások ben érik el a régi országok támogatási szintjének 90 százalékát, a 10 százalékos csökkentés azt jelenti, hogy ebben a költségvetési időszakban a magyar termelőkre nem vonatkozik az elvonás és az átcsoportosítás. 10

11 1. Kötelező moduláció átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre Progresszív moduláció A megállapodás értelmében a 300 ezer euró feletti rész további 4 százalékát veszik el a nagyüzemektől 2009-től indulóan, és csoportosítják át vidékfejlesztésre. Az új tagállamok, így Magyarország esetében az induló év 2012 lesz. Moduláció Magyarországon től 2014-ig Mivel az 5000 euró alatti támogatásban részesülő termelőkre eleve nem vonatkozik a moduláció, ezért az összes támogatásra jogosult 174 ezer termelő 95%-át semmilyen támogatáscsökkentés nem érinti, míg a fennmaradó 5% esetében az elvonás elenyésző mértékű lesz. 11

12 Csak mintegy kilencezer termelő támogatása mérséklődik. Közel 20 millió euró mintegy 5,8 milliárd forint nagyságrendű összeg csoportosul át hazai vidékfejlesztési célokra vagy kerül kényszerű módon visszatartásra. Az elvonás mértéke az érintettek számára várhatóan a ténylegesen kifizethető teljes összeg mintegy 2,1%-a. 12