A juhágazat stratégiai kérdései

Átírás

1 A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota

2 A juhszektor átmeneti periódusai Periódus 1990-ig 130 állami gazdaság és 1350 termelőszövetkezet, korlátozott számú magán juhászat; jól szervezett piac, egységes jó bárányminőség 2. Periódus Kezdetben juhtartó, később csökkenő juhászat és juhlétszám; növekvő számú juh- és gyapjú kereskedő cég; gyengülő bárányminőség; EU-n kívüli piacok elvesztése 3. Periódus Intenzíven növekvő létszám, de tovább csökkenő üzemszám; nagy támogatási remények és elvárások; végére a tej támogatás elvesztése; egy főtermék - egypiacosság 4. Periódus EU tagként csökkenő üzem és állatlétszám, csalódottság a támogatás mértékében, bár nagyobb támogatások; egy főtermék - egypiacosság 5. Periódus További létszám és üzem csökkenés, elvesző juhtámogatás (kifutó SAPS+TOP UP); hiányzó SPS

3 Elvárások és gondok szembesítése EU-15-el azonos remélt támogatás de más történt a gazdák előző rendszer szerinti előkészítése zátonyra futott Nagyobb bárány piac biztonság de egy termékűség, növekvő kihívások Új-Zéland, Ausztrália, EU-15; EU-2 Jobb elvárt bárány minőség de a minőség vegyes maradt A tejtermelés nagyobb jövedelmezősége de a célzott I. o. tejtámogatás megszűnt, termelés visszahanyatlott, gondjaival együtt Javuló marketing de 64 felvásárló és 27 exportáló cég alakult és működik, valódi piaci munka nélkül; hiányzó valódi működő termelői szervezetek, új piac Japán Kötelező jelölés és regisztráció (állat, üzem) de az extra költségek még 2011-ben is fedezetlenek, ígéretek ellenére Növekvő jövedelmezőség de az átlagos jövedelem negatív Növekvő árak de valójában csak utóbbi évben Olasz juhhús kereskedő családok domináns hatása az exportunkra (gyakran negatív), egypiacosság

4 A juhszektor Adja a mezőgazdasági termelés 1%-át Jelenti az állattenyésztés 2%-át 85-90%-ban export orientált Domináns élőbárány export (kicsi hús export, két vágóhíd, korlátozott kapacitással) Lerombolt gyapjúipar 6 kis-közepes juhtej feldolgozó

5 A juh szektor jelenlegi jellemzői juhászat 2010-ben (2000-ben 8 800) anyajuh, főleg merinó típus, de 20 tenyésztett fajta (6% fejt hányad; kb egyed - kevés tejhasznú; őshonos, húsjuh, csaknem hús keresztezett) - Meglévő jelentős kézi fejési hányad - Munkaerő gondok - Magas és növekvő felvásárlási ár - Minőségi tejtámogatás hiánya - Piaci szervezettség hiányosságai, de védett tejtermék

6 Juhágazat mérete az elmúlt években x1000 egyed anyajuh nőivarú juh

7 A főtermék mennyiségének változása (egyedszám) anyajuh létszám exportált bárányszám importált élő bárány

8 A juhhús export fő tendenciái (x1000 tonna) 10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0, exported live slaughter sheep exported sheep meat imported live lamb imported sheep meat

9 Sheep and Goat slaughterings in the EU 2003 = EU = EU = EU 27 in 1000 Tonnes ² ,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 Sheep Carcase weight in KG Sheep Non official 2009 Goat Imp - Exp (Pw) Carc W. Heavy Carc W. Light 5,0

10 Forecast of Light Lamb prices in the EU u ro / k g GR ES IT CY HU PT SI SK EU_L

11 u ro / k g Forecast of Heavy Lamb prices in the EU excluding Romania BE DE IE ES FR NL AT PL RO SE UK EU_H

12 Az ágazat termékei Fő termék a vágóbárány éves szinten (bevétel 85-95%-a; 2010-ben exportált egyedszám) Tej millió liter, 2010-ben millió liter (a hozam 25-30%-a a tejtermelő gazdaságokban, átlagosan 1-1.5% per átlag anyajuh) Nyersgyapjú tonna (anyajuhonkénti bevétel 2-3%) Bőr gerezna (nem mérhető bevételi hányad) Trágya (változó, kb. 0,5-1% bevételi hányad)

13 Nyájméretek arányai Átlag érték alacsony (kevesebb mint 150 anyajuh) 2010-ben regisztrált juhtartó anyajuh + éves kor feletti jerke % kevesebb mint 100 egyedet tart, nála a teljes anyajuh létszám 16.14%-a % kevesebb mint 300 egyedet tart, nála a teljes anyajuh létszám 48.73%-a % tart egyedet, nála a teljes anyajuh létszám 19.21%-a % tart több mint egyedet 1000 heads, nála a teljes anyajuh létszám 11.53%-a

14 Az üzem és a juhlétszám arányának változása ben (%) 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, ratio of sheep farms % 2008 ratio of ewes % 2008 ratio of sheep farms % 2005 ratio of ewes % 2005 ratio of sheep farms % 2010 ratio of ewes % 2010

15 ,000 20,000 15,000 10,000 5,000 0,000 A feldolgozott juhtej mennyiségének változása (millió liter) S

16 A fejt juhok aránya (%) S

17 A juhtartás gazdaságossága Gazdaságossági szint kb. 400 termelő anyajuh Gazdaságok 85%-a nem éri el ezt a szintet De ezek tartják a juhállomány 60%-át Ft átlagos ráfizetés anyajuhonként, évente Támogatás nélkül veszteséges, felszámolás felé tartó ágazat, de...

18 Közvetlen juh és kecske támogatások (Ft/egyed) Támogatás Hústermelő anyajuh Tejtermelő anyajuh Kiegészítő anyajuh (kb egyed) de minimis juh de minimis kecske

19 Összes mg.-i támogatás és a juh/kecske részesedés aránya Mg. Összes kifizetett támogatás (28 féle) milliárd Ft Direkt anyajuh + kiegészítő anyajuh + de minimis juh és kecske (%) Juh (és kecske) tartóknak adott összes támogatás aránya

20 Juh és kecsketartók által igényelt főbb támogatások Terület alapú támogatás Agrár-környezetgazdálkodási támogatás EMVA állattartó telep rekonstrukció Direkt anyajuh Nemzeti tehéntej támogatás EMVA technológiai fejlesztés GOFR terület alapú növénytermesztési támogatás Cukor ipar rekonstrukciós támogatás Anyajuh és anyakecske de minimis Leválasztott cukortermelési támogatás EMVA kedvezőtlen adottságú területek támogatása Húsmarha támogatás Kedvezőtlen adottságú- és agrár-környezetvédelmi megszorítások hatálya alatti területek Kiegészítő anyajuh támogatás

21 Meghatározó támogatások változásának tendenciái (%) a juhágazatban Igénylő üzemszám Terület alapú támogatás (ha) Agrár-környezetvédelmi támogatás EMVA állattartó telep rekonstrukció Direkt anyajuh EMVA technológiai fejlesztés

22 Néhány egyéb adat Takarmányforrás 1.1 millió ha gyep és legelő Kevesebb mint 40 %-ot hasznosít a juh és kecske Néhány %-ot hasznosít a húsmarha 50% valójában nem hasznosított hányad millió ha növénytermesztés Munkaerő - hiányzó munkaerő - hiányzó alap és továbbképzés

23 Juhtermékekből

24 Tenyésztési programok Főleg hústermelési céllal de növekvő létszámú, kontrol nélküli keresztezések, Gyapjútermelés érdektelennek számít minősítésre nincs igény Korlátozott mértékű juhtej termelésre Növekvő érdeklődés a génmegőrzésre, de nincs érdemi hatással az ágazatra Korlátozott segítség a jövedelmező tenyésztéshez, tenyészállat előállításhoz, alacsony jövedelmezőség a tenyésztés értékében

25 Gén megőrzés

26 Fő gondok ben Még mindig 20% támogatási hátrány az EU- 15-tel szemben 2012-től nincs egyedalapú támogatás Egyetlen fő termék (élőbárány export) Vegyes vágóbárány minőség Alacsony tejhozam (átlag és összesen) Alacsony jövedelmezőség Képzett munkaerő hiánya (nincs képzés és továbbképzés) Kis számú (jól) működő termelői szervezet alacsony valódi szervezettség

27 Fő gondok ben Alacsony anyajuhonként hasznosult szaporulat (0.7 bárány/anya helyett; 6,5-7,0 kg anyánkénti csontos hús értékesítés) Csak 2-3% jövedelem gyapjúból Magas takarmányköltségek Előnytelen fajta szerkezet és termelési struktúra Hiányzó minősített hústermék (tejtermék már van) A génmegőrzés fontos, de nem számít piacnak A termelés és a támogatási rendszer változtatásának szükségessége

28 A minőségi garancia és védettség július 01.-től

29 A jövő szüksége Amit nem kerülhetünk meg: Minőség javításának támogatása Juh és kecsketartás állatjóléti támogatásának keretében javaslat kidolgozva a VM-be benyújtva án Anyajuhra / anyakecskére jutó tejhozam növelése Termelő állományok üzemi létszám növelése Speciális termékek levédése Jobb együttműködésre épülő piac szervezés Az ágazatra kidolgozott 25 éves stratégiai kutatási terv megvalósítási tervének (írott változat a VM vezetőinek benyújtva január elején) végrehajtása

30 Köszönöm a figyelmüket!