AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

Átírás

1 AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

2 A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység és műszaki fejlesztés fokozásával, elfogadható jövedelem biztosítása a mezőgazdasági népesség számára, az agrárpiacok stabilizálása, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása, fogyasztói igények kielégítése elfogadható árakon.

3 A KAP alapelvei Egységes piac: az agrártermékek a tagországok közötti kereskedelemben teljes szabadságot élveznek, a versenyfeltételeket egységesen szabályozzák. Közösségi preferencia: a piacon a tagországok termelői előnyt élveznek, a belső piac védelmét egységes vám-, lefölözési és exporttámogatási rendszer biztosítja. Pénzügyi szolidaritás: a közös agrárpolitika fedezetét közös pénzügyi alapból biztosítják, ez az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA).

4 Közös Piaci Szervezetek (CMO) Az agrárpiaci rendtartás: a mezőgazdasági termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer, célja az agrárpiac stabilizációja. Az agrárpiaci rendtartások termék-specifikus formában működnek, amelyekhez különböző szabályozási módok és eszközök párosulnak től fokozatosan több mint húsz termékcsoportra alakítottak ki piacszabályozást (Common Market Organisation, CMO), más szóval közös piaci rendtartást. Az agrárpolitika szinte kizárólag EU szinten irányított és a farmerek háromféleképpen jutnak közösségi támogatáshoz az EMOGA-ból

5 KÖZÖS PIACI SZERVEZETEK Szabályok és s mechanizmusok együttese, amelyek rendeltetése, meghatározott termék k vagy termékcsoportok piacának szabályoz lyozása. Gabonafélék Olaj- és fehérjenövények Cukor Gyümölcs és zöldségfélék Szőlő és bortermelés szabályozása Dohány Burgonya nem tartozik egyik piaci szervezethez sem Tej és s a tejtermékek közös s piaci szabályoz lyozása Marha- és s borjúhús Juh- és s kecskehús Sertésh shús Baromfihús és s a tojás Feldolgozott élelmiszerek piaci szabályoz lyozása (non- Annex I. rendszer

6 EMOGA Garancia Alap kiadásainak tervezett szektorális megoszlása 2004-ben (Összesen: ,4 millió euró) Sertés, baromfi és tojás 0,3% Juh és kecske 3,4% Egyéb termékek és intézkedések 16,2% Szántóföldi kultúrák 39,2% Marhahús 17,9% Tejtermék 5,7% Dohány 2,1% Bor 2,7% Zöldség, gyümölcs 3,6% Oliva olaj 5,3% Cukor 3,4%

7 HORIZONTÁLIS SZABÁLYOZÁS Állategészségügy Állatvédelem Növényegészségügy Termelés során felhasznált anyagokra vonatkozó szabályozás Élelmiszerekre vonatkozó szabályozás Speciális minőségű termékek Agrár-környezetvédelem Bio-termelés Vidékfejlesztés

8 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE Külső védelem WTO, csak vámok Exporttámogatások Intervenció Árgaranciák, ártámogatások-tejpor Termelési támogatások- dohány Feldolgozás támogatása-kertészeti termékek Közvetlen termelői kifizetések- jövedelem támogatás (terület, állatlétszám) Önszabályozás ösztönzése- TÉSZ-ek Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések-kvóták Közvetett termeléskorlátozó intézkedések- ugaroltatás Horizontális szabályozások-minőség, állat és növényegészségügy, higiénia, állatvédelem- irányelvek formájában

9 Árpolitika eszközei P S Irányár Küszöbár Intervenciós ár Egyensúlyi ár Világpiaci ár Q Exporttámogatás= Intervenciós ár világpiaci ár Lefölözés= Küszöbár világpiaci ár D

10 A KAP három reformja Maastricht Berlin (AGENDA 2000) Luxemburg

11 Reformot kiváltó legfőbb tényezők Belső: Külső: - költséges (kezdetektől 2006-ig az Unió költségvetésének legnagyobb kiadási tétele) - túltermelés - GATT / WTO liberalizáció

12 1992. Maastricht AZ ÁR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA SZÉTVÁLASZTÁSA kötelező terület-pihentetés (kivétel a 20 hektáron aluliak) a mezőgazdaság kettős szerepének az előtérbe kerülése (az élelmiszer- és ipari nyersanyagszükséglet megtermelése, a természeti környezet, a táj megőrzése)

13 1999. Berlin (AGENDA 2000) Európai Mezőgazdasági Modell 1. versenyképes mezőgazdasági szektor, 2. környezetbarát termelési módszerek, 3. lakossági igényeknek megfelelő minőségi termék előállítás, 4. sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, 5. egyszerűbb és jobban érthető agrárpolitika. A kétpillérű agrárpolitika deklarálása 1. piac politika 2. vidékfejlesztés

14 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁT az AGENDA 2000 két pillérre építi Első pillér Második pillér PIACPOLITIKA Élelmiszertermelés VIDÉK- FEJLESZTÉS Környezet Forrás: European Commission, 2004 Vidék

15 KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén , EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (20%) közvetlen támogatások (70%!!!) Vidékfejlesztés vidékfejl. támogatások (10%) Későbbiekben ismertetésre kerülő csatlakozási tárgyalások legsúlyosabb kérdése a közvetlen támogatások bevezetésének ügye volt.

16 2003. Luxemburg DECOUPLING ELVÁLASZTÁS Az agrártermelés teljes egészében piaci alapokra helyezése. Termeléstől független támogatás 2005-től történő bevezetése - SPS CROSS-COMPLIENCE KERESZTMEGFELELÉS A támogatások környezetvédelmi, növény- és állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági feltételekhez kötése DEGRESSZIVITÁS ÉS MODULÁCIÓ Az évi 5000 eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást élvező gazdaságok esetében, a közvetlen jövedelemtámogatásokat fokozatosan csökkentik. A csökkentés következtében évente felszabaduló 1,2 milliárd eurós összeget vidékfejlesztésre fogják fordítani.

17 2003. Luxemburg RURAL DEVELOPMENT POLICY VIDÉKFEJLESZTÉS Kiszélesedik a vidékfejlesztési támogatások köre. Az új intézkedések célja az élelmiszerbiztonság és -minőség javítása, az EU-jogszabályok által megkövetelt normák teljesítésének elősegítése, valamint az állattartás körülményeinek javítása. FARM ADVISORY SYSTEM FARMTANÁCSADÁSI RENDSZER BUDGET KÖLTSÉGVETÉS A KAP büdzséje 2006-ig az 1999-ben megállapított, reálértékben 40 milliárd eurós határon belül marad, majd 2007-ben 45, 2013-ban pedig 48,5 milliárd euróra emelkedik, vagyis a kiadások csak az inflációval arányosan, maximum évi egy százalékkal nőhetnek.

18 Leválasztás Single Payment Scheme, SPS Végrehajtási modellek 1. Referencia időszakon alapuló Történeti modell: alap modell. A jogosultságok kiutalása a termelő egyedi a referencia időszakra megállapított referencia összege alapján. 2. Regionális végrehajtás: egyszerűbb modell. Jogosultság kiutalása minden termelő számára. Támogatás azonnali és jelentős újraelosztásával jár. 3. Hibrid modell: két modell kombinációja A támogatási jogosultságok értéke két összetevőből áll. - Regionális átlagérték - A termelő referencia időszakára megállapított referencia összeg

19 KAP finanszírozása Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMOGA) január 1-től két új alap váltja fel Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) a piaci intézkedések és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) a vidékfejlesztési programok finanszírozására

20 Jövő 2008 Health check (teljes leválasztás..) 2013-ra várható egy újabb nagyobb reform

21 Kérdések Milyen célokat fogalmazott meg a Római Szerződés a KAP kapcsán? Mit takar a Közös Piaci Szervezetek fogalma? Soroljon fel árpolitikához kapcsolódó szabályozási eszközöket! Milyen főbb változásokat hozott az első KAP reform? Milyen főbb változásokat hozott a második KAP reform? Milyen főbb változásokat hozott a harmadik KAP reform?

22 Kérdések Ismertesse az Európai Mezőgazdasági Modellt! Milyen két alap finanszírozza a KAP-ot 2007 után? Hány és milyen pillérekre épül a KAP?