ÚJ ÖTLETEK VAGY KONTINUITÁS: KÖLTSÉGVETÉSI PERSPEKTÍVÁK AZ EU-BAN 2013 UTÁN
|
|
- Nándor Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJ ÖTLETEK VAGY KONTINUITÁS: KÖLTSÉGVETÉSI PERSPEKTÍVÁK AZ EU-BAN 2013 UTÁN Losoncz Miklós, Vértes András (GKI Gazdaságkutató Zrt.) 443 Vezetői összefoglaló Az EU költségvetésének reformjára vonatkozó javaslatok érintik az EU jövőbeli fejlődését. Az alulról felfelé történő építkezés a föderalizmus irányába történő elmozdulás, amit a legerőteljesebben a nemzetek feletti adók fémjeleznek. Ez ellentétes lehet sok tagország érdekeivel. Bár koncepciók már vannak, és új ötletek megjelenése, illetve a már meglévők továbbfejlesztése sem zárható ki, a legfőbb szűk keresztmetszet politikai természetű. Politikai döntésekre van szükség a legkisebb előrelépéshez is, különösen pedig ahhoz, hogy az EU költségvetését új alapokra lehessen helyezni, amivel lehetséges az európai integráció előtti belső és külső kihívások megválaszolása. Mind empirikus tapasztalatok alapján, mind pedig az EU-szakértők többségének a 2007 és 2013 közötti pénzügyi keretekről kialakított véleménye szerint az Európai Unió jelenlegi költségvetési rendszere elérte működésének határait. A jelenlegi gyakorlattól eltérően először az Európai Unió céljait kell meghatározni, beleértve a meglévő közös és közösségi politikákat, majd a költségvetés nagyságát a célok elérésének finanszírozási szükségleteihez kell igazítani. Ez a megközelítés a költségvetés igazi reformja lehetne. A jelenlegi, a költségvetési források meghatározásán alapuló gyakorlat folytatódása akadályozná a meglévő politikák fejlesztését, és lehetetlenné tenné új politikák kidolgozását (Iván 2006: 446). Az alulról felfelé építkező megközelítés mögött meghúzódó koncepció az, hogy a költségvetést magának az integrációs folyamatnak a számára kell megtervezni azért, hogy az integráció sikeres legyen. Vannak olyan európai közjavak (az egységes belső piac, a Lisszaboni Stratégia, az energia, a környezet, a bővítés), amelyeket közösségi szinten kell finanszírozni. A redisztribúció egy része (strukturális alapok) közjószágnak minősül (Begg, Sapir, Eriksson 2008: 15 17). A közös agrárpolitika (KAP) vitatott közjószág. E koncepció egyik leglényegesebb problémája az, hogy nincs egyetértés a közjavak értelmezésében. Az első két pénzügyi keret ( és ) esetében a közös és közösségi politikák (egységes belső piac, kohéziós politika, KAP, Gazdasági és Monetáris Unió, transzeurópai hálózatok és K+F) finanszírozási szükségletei többé-kevésbé összhangban voltak a közös költségvetés által ténylegesen rendelkezésre bocsátott forrásokkal. Az előző és különösen a jelenlegi pénzügyi keret esetében nem a közös és közösségi politikák fejlesztése határozza meg a költségvetést, hanem fordítva, a közös és a közösségi politikák fejlődése a költségvetés nagyságától függ (Iván 2006: 431. és
2 444 Losoncz Miklós, Vértes András 435.). A jelenlegi rendszer a tagállami hozzájárulások újraelosztásán alapul, nem pedig a közös és közösségi politikák finanszírozási szükségletein. Az alulról felfelé építkező megközelítés logikus következménye az, hogy a hangsúly a politikákon van, nem pedig a pénzügyi forrásokon. A költségvetés a célok elérésének eszköze (Begg, Sapir, Eriksson 2008: 6). Ennek értelmében először az EU közös értékeken alapuló költségvetését szolgáló célokat kell meghatározni. Másodszor a világos célokat kitűző politikákban és azok finanszírozásában kell megegyezni. Ebben a tekintetben a Sapir-jelentés szerint (Sapir et al. 2003) a fő probléma az, hogy az EU politikáinak célkitűzései nem egyértelműek, a finanszírozási forrásokat pedig nem világosan körvonalazott célok eléréséhez rendelik. Ha az EU költségvetése kiadási oldalának középpontjában a közös célok elérése áll, akkor nincs lehetőség a nettó fiskális pozíciókról történő alkudozásokra. Ha viszont a közös célok elérése különbözőképpen érinti az egyes tagállamokat és a különbségek jelentősek, akkor elkerülhetetlennek tűnik a kompenzációs igények megjelenése. Mindez felveti a költségvetés nagyságának a kérdését is. Mint ismert, az EU költségvetése alig haladja meg a tagállamok GNI-jának 1 százalékát és államháztartási kiadásainak 2,5 százalékát. Jelenlegi ismereteink szerint aligha valószínű, hogy a GNIarányos közös költségvetés nagyságát a tagországok lényegesen megemelik a következő költségvetési periódusban, például a GDP 3 százalékára. Következésképpen a realitásokkal számolva feltételezhető, hogy a 2013 utáni pénzügyi keretben a költségvetési kiadások nem fogják lényegesen meghaladni a tagállamok összesített GNI-jának 1 százalékát. A költségvetési filozófia és a kiadási szerkezet módosítását tehát korlátozott méretű közösségi költségvetésben kell végrehajtani. A kiadások szerkezetét úgy kell alakítani, hogy az tükrözze az EU jelenlegi és jövőbeli céljait és prioritásait. A radikális szerkezeti változások ellen hat a történelmi örökség. A mezőgazdaság támogatására fordított közkiadásoknak például mintegy 70 százaléka az Európai Unióra jut. A közösségi költségvetés kiadási oldalának restrukturálása nem teszi lehetővé a mezőgazdasági támogatások teljes megszüntetését, sem egyszerre, sem fokozatosan. Részesedésük a jelenlegi 43-ról legfeljebb 20 százalékra mérsékelhető a közösségi költségvetési kiadásokban. A mezőgazdasági támogatások áramvonalasítása, függetlenül attól, hogy azok forrása a Közösség vagy a tagállamok költségvetése, könnyebb jelenleg, amikor az élelmiszerek világpiaci ára magas és tovább nőhet. Az együttfinanszírozás megfontolandó lehetőség a mezőgazdaság esetében. 50 százalékos kofinanszírozás esetén az EU agrár költségvetési kiadásai megfeleződnek, miközben a KAP eddigi tartalma nem változik (Begg, Sapir, Eriksson 2008: 36). Az együttfinanszírozás feltételévé azt kellene tenni, hogy a nemzeti támogatások mértékét maximálják a mezőgazdasági termelési érték százalékában. A mezőgazdaság aránya az EU költségvetésében nemigen mérsékelhető 20 százalék alá a 2013 utáni pénzügyi keretben. Az ilyen módon felszabadított forrásokat más célkitűzések finanszírozására lehetne felhasználni. A mezőgazdaság arányának csökkenésével a brit visszatérítés problémája is többé-kevésbé automatikusan megoldódik. A kohéziót célszerű többé-kevésbé változatlan méretekben fenntartani, több hangsúlyt fektetve a regionális beágyazódottságra és a versenyképességre. A közös agrárpolitikára előirányzott kiadások áramvonalasításával a más politikák finanszírozására előirányzott források aránya százalékponttal növelhető az EU-
3 Új ötletek vagy kontinuitás: költségvetési perspektívák az EU-ban 2013 után 445 költségvetés kiadásaiban. E politikák közül néhány a jelenlegi költségvetési időszakban részben vagy implicite tett vállalások következménye, amilyen például a bővítés. A jelenlegi költségvetési periódusban nagy valószínűséggel csak Horvátország, illetve esetleg a Nyugat-Balkán néhány állama csatlakozhat az EU-hoz (Hetényi, Iván, Juhász 2007: 10). A 2013 utáni időszakban Törökország belépésével indokolt számolni. Ez valószínűleg teljesen új helyzetet teremt, mert Törökország európai uniós integrálódásának pénzügyi követelményei szétfeszítik a közösségi költségvetés hagyományos kereteit. A globális kihívások (klímaváltozás, energiaellátás, a népesség elöregedése stb.) megválaszolása szükségessé teszi új közösségi politikák kidolgozását, illetve a meglévők korszerűsítését. Más kihívások nem annyira globális, mint inkább regionális jellegűek, amilyen például az EU külső határainak közös ellenőrzése vagy az európai Unióhoz közel eső térségekben a stabilitás erősítését szolgáló európai szomszédsági politika. Ezek a politikák közjavaknak tekinthetők, csak európai uniós szinten van értelme e politikák érvényesítésének. Jelenleg az EU költségvetésének 85 százaléka nemzeti hozzájárulásokból származik, főleg GNI-arányos befizetésekből és az általános forgalmi adóból. A fennmaradó 15 százalék hagyományos saját forrásokból ered (vámbevételek és mezőgazdasági lefölözések). Ez ellentmond az EU-ról szóló szerződés 269. cikkének (amit a Lisszaboni Szerződés is megtartott). Ez ugyanis előírja, hogy A költségvetést az egyéb bevételek sérelme nélkül teljes egészében saját forrásokból finanszírozzák. Ezzel kapcsolatban a fő kihívás az, hogy a saját források hosszabb ideje meglehetősen lassan nőnek. Az EU-költségvetés nemzeti hozzájárulásokból történő finanszírozása nincs összhangban az alulról felfelé történő építkezéssel (amit árnyal a gazdasági szereplőkre kivetendő adó mértékének megállapítása). Az Európai Unió költségvetésének finanszírozására több lehetőség van. Az első lehetőség a jelenlegi rendszer folytatása kisebb változtatásokkal. E rendszerben még vannak működési tartalékok, bár kisebb-nagyobb feszültségekkel számolni kell. A rendszer sajátos gazdaságfilozófiára épül. E lehetőség legfőbb kockázata az, hogy fennmaradásával elenyészik a közös költségvetés reformjának a lehetősége. A második lehetőség a GNI-alapú nemzetállami hozzájárulási rendszer kiterjesztése, ami bizonyos ponton túl kizárólagossá válhat. Ennek a rendszernek a fő hiányossága az, hogy erősíti az egyes tagországok érdekeltségét a nettó befizetések csökkentésében, illetve a nettó forrástranszfer maximalizálásában. A GNI-alapú hozzájárulás olyan közvetlen transzfer, amelyet az egyes tagállamok rendszeresen fizetnek az államháztartásból. Sokkal inkább hasonlít nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagsági díjra, mint az Európai Unió valóságos saját forrásainak biztosítására (Iván 2006: 447). Következésképpen ez a rendszer nem erősíti az Európai Unió költségvetésének az autonómiáját. A rendszer lényeges előnye az, hogy könnyen előre jelezhető minden egyes tagállamnak a GNI százalékában kifejezett befizetése (Begg 2008: 47). A költségvetési eljárásnak a tagállamok nettó pozícióira koncentráló jelenlegi gyakorlatát csak a saját források volumenének és a közös költségvetésben elfoglalt arányának a növelésével lehet megszüntetni. A közös költségvetés autonómiája csak olyan rendszerben érvényesülhet, amelynek a saját forrásai vagy közös politikákból származnak vagy valóságos saját forrásokon alapulnak. Természetesen a két forrás kombináci-
4 446 Losoncz Miklós, Vértes András ója is elképzelhető. A hagyományos saját forrásokból (a közös határokon elvámolt áruk utáni vámbevétel és lefölözés) nem folyik be annyi bevétel, ami elegendő lenne a közös költségvetés autonómiájának érvényesítéséhez. Ezért a harmadik lehetőség új források bevezetése. Egy nemzetek feletti adónak kellene a fő szerepet játszania a közös költségvetés bevételeinek biztosításában. A GNI-faktor megmaradhat, de legfeljebb korlátozott szerepet játszhat a tagállamok nettó fiskális pozícióinak korrigálásában. A közjavak koncepciójának az érvényesítése is nemzetek feletti adók bevezetésével lehetséges. Ezzel kapcsolatban azzal lehet érvelni, hogy ha az Európai Unió közjavakat teremt és kínál, akkor a kedvezményezetteknek (természetes személyek és vállalkozások) közvetlenül kell fizetniük értük. A közösségi vagy nemzetek feletti adókról több javaslat született. Ezek közül az egyik legfontosabb a Lamassoure-jelentés (European Parliament 2007), amely a GNI-alapú hozzájárulások rendszerének kizárólagos fenntartását 2013-ig tartja célszerűnek, 2014-től viszont olyan új rendszerre kellene áttérni, amely saját forrásokon alapul. A nemzetek feletti adókra vonatkozó konkrét elképzeléseket lásd: Osterloh, Heinemann, Mohl A szóba jöhető javaslatok közül az igazi hozzáadottérték-adó és az energiaadók esetében a legkisebb a tevékenység-áthelyezés, az adókikerülés és a gazdasági szervezetek és természetes személyek nem előre jelezhető magatartásának a veszélye. Ezek az adók a leginkább láthatók az EU-polgárok számára, miközben viszonylag méltányos tehermegoszlást tesznek lehetővé a tagállamok között (Richter 2008: iii). A közlekedésben az EU-tagállamok olyan díjbeszedő rendszereket fejlesztenek, amelyek a megtett úttal arányos út- és autópálya-használati díjat szednek. EU szintű üzemanyagadó bevezetése esetén nem lenne szükség ezekre a beruházásokra. Ez az üzemanyagadó olyan adókat helyettesítene, amelyek begyűjtéséhez óriási beruházásokra van szükség, miközben az Európai Unió költségvetésének a finanszírozási forrásait is megteremtené. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy EU szintű adó lényeges javulást eredményezne-e a jelenlegi rendszerben. Fennáll az a veszély, hogy az európai uniós adók bevezetésével nem szűnnek meg a méltányos visszatérítéssel kapcsolatos politikai viták, mert az EU-adóknak is lehetnek újraelosztási hatásai. (Az EU-adók esetében személyek közötti méltányosság fog érvényesülni az országok közötti egyenlőség helyett.) Emiatt szükség lesz korrekciós mechanizmusokra is (Osterloh, Heinemann, Mohl 2008: 25 26). Ezzel ismét megjelenik a gazdasági integráció költségeiről és hasznáról folyó vita. A Bizottság által kezdeményezett jelenlegi, tabuk nélküli nyílt vita lehetőséget teremt a tagállamok számára az EU költségvetésének reformjára. Az alulról felfelé építkező megközelítés közös célok és politikák kialakításán alapul. Ezeknek kell alárendelni a közös költségvetést, azaz a meglévő és a jövőben kialakításra kerülő közösségi politikáknak kell meghatározniuk az EU költségvetésének a nagyságrendjét, nem pedig a forrásokhoz rendelni a célokat és a közösségi politikákat. Ez utóbbi gyakorlat az EU-költségvetés reformjának a legfőbb akadálya. A célok és politikák meghatározásának akkor van értelme, ha azokhoz megfelelő mennyiségű és minőségű EU szintű közjavak kapcsolódnak, olyanok, amelyek az integráció által teremtett hozzáadott értéket képviselnek. A költségvetési kiadások belső és külső kihívásokkal összhangban történő, közös és közösségi politikákat szolgáló átstrukturálása és áramvonalasítása a redisztribúciós politikák (mint például a KAP) finanszírozásának a radikális csökkentését és az így felszabaduló forrásoknak a meglévő politikák kiterjesztésére és új politikák kidolgozására
5 Új ötletek vagy kontinuitás: költségvetési perspektívák az EU-ban 2013 után 447 (bővülés, klímaváltozás, európai szomszédsági politika, energiaellátás, a társadalom elöregedése stb.) való átcsoportosítását követeli meg. A politikáknak a költségvetés méretével szembeni elsődlegességén alapuló alulról felfelé történő építkezés az EU-költségvetés bevételi oldalának a gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Nemzetek feletti vagy európai uniós adók bevezetése csillapítja ugyan a nettó pozíciókról folyó tagállamok közötti alkudozásokat, de nem küszöböli ki a politikai vitákat, mert az EU-adók különbözőképpen érintik az egyes tagállamokat, redisztribúciós hatásaik eltérőek lesznek. Korrekciós mechanizmusokkal mérsékelhetők lesznek a kedvezőtlen mellékhatások. Egy nemzetek feletti üzemanyagadó bevezetése helyettesítené egyrészt az út- és autópálya-használatra vonatkozó, a megtett úttal arányos adót, amelynek behajtására óriási beruházásokra van szükség, másrészt megteremtené az EU költségvetésének a forrásait. Az alulról felfelé történő építkezés a föderalizmus irányába történő elmozdulás, amit a legerőteljesebben a nemzetek feletti adók fémjeleznek. Ez ellentétes lehet sok tagország érdekeivel. Bár koncepciók már vannak, és új ötletek megjelenése, illetve a már meglévők továbbfejlesztése sem zárható ki, a legfőbb szűk keresztmetszet politikai természetű. Politikai döntésekre van szükség a legkisebb előrelépéshez is, különösen pedig ahhoz, hogy az EU költségvetését új alapokra lehessen helyezni, amivel lehetséges az európai integráció előtti belső és külső kihívások megválaszolása. IRODALOM Begg, I The 2008/2009 review of the EU budget. Real or cosmetic? CESIfo Forum, 1/2007, Begg, J., Sapir, A., Eriksson, J The Purse of the European Union. Setting Priorities for the future. Swedish Institute for European Policy Studies, SIEPS op, se/publ/occ_papers/bilagor/20081op.pdf. European Commission Communication from the Commission. Reforming the budget, changing Europe. A public consultation paper in view of the 2008/2009 budget review. SEC(2007) 1188 final. Brussels, European Parliament Draft Report on the future of the European Union s own resources (2006/2205(INI)). Hetényi, G., Iván, G., Juhász, T Magyarország hosszú távú érdekei az Európai Unió közös költségvetésének átalakítása során. Budapest, február, Ivan_Hetenyi2. Inotai, A The future of the European Union s budget. Public Finance Quarterly, No. 1, Iván, G. 2006a. Az Európai Unió pénzügyi keretterve ra az infúzió bekötve. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., május, Osterloh, S., Heinemann, F., Mohl, P The EU tax revisited: Should there be one? And will there be one? EU-CONSENT E-Budget Working Paper No. 6, library/papers/eu-budget_wp6.pdf. Richter, S Seeking New Ways of Financing the WEU Budget: on the Proposal of a European Tax on Foreign Exchange transaction. WIIW Research Reports, No. 345, January, 63. Sapir, A. et al An Agenda for a Growing Europe-Making the European System Deliver. Report of an Independent High-Level Study Group established on the initiative of the President of the European Commission. Brussels: Commission of the European Communities, 173.
6 448
A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenAz Európai Unió költségvetési rendszere. dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály
Az Európai Unió költségvetési rendszere dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Az előadás felépítése Elméleti háttér éves költségvetés vs. többéves pénzügyi keret jogalap, eljárások
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)
RészletesebbenFelhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan
C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
Részletesebben2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1
2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1788/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)
RészletesebbenHosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*
Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.14. COM(2011) 730 végleges 2011/0330 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát
Részletesebben72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet. a végelszámolás számviteli feladatairól. A rendelet hatálya. A végelszámolás idıszaka
A Kormány a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 178. -a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A rendelet hatálya
RészletesebbenMunkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal
RészletesebbenMegbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:
Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting
RészletesebbenHBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
RészletesebbenA vállalkozások tevékenységének komplex elemzése
Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenA nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátásai
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjba vonulás nemzetközi kilátásai Egyes nyugat-európai országokban például Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában vagy Olaszországban az 55 64 évesek körében
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából
RészletesebbenÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA
AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
RészletesebbenTárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.
Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés
RészletesebbenPÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA
A B3 TAKARÉK SZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA HATÁLYOS: 2016. március 21. napjától 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. ALAPADATOK, ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4
RészletesebbenA TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE
2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.
RészletesebbenMedgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.
Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA
Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808}
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.6.2009 COM(2009) 281 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
RészletesebbenVizsgálati jelentés. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról
*Ikt./Ref: *** / /2008. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról Készítette: *** Jóváhagyta: *** 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 1. A VIZSGÁLAT JELLEMZŐI, CÉLJA, IDŐTARTAMA,
RészletesebbenA villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények
A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
RészletesebbenTerületi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás
Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek
RészletesebbenINVESTrategy A külföldi működőtőke-beruházások vonzásának stratégiája Zala megyében
INVESTrategy A külföldi működőtőke-beruházások vonzásának stratégiája Zala megyében INVESTrategy/ZMKIK/1/2013 A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére készítette a Budapesti Gazdasági Főiskola
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenAGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 25. szám 2008. december 2.
AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 25. szám 2008. december 2. Tartalomjegyzék Meghosszabbították a vidékfejlesztési pályázatok beadási határidejét (ÚMVP)... 2 Az erdészeti
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE
A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022
ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022 E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének 2009. december 01.-i ülésére Újszász Város Önkormányzatának
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE
RészletesebbenÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:
A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint
RészletesebbenKarsai Judit: A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban
Könyvismertetés Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. szeptember (1037 1041. o.) Karsai Judit: A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban Közgazdasági Szemle
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
Részletesebben1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc
RészletesebbenJELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenBudapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól
Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért
RészletesebbenERSTE EXCLUSIVE - 28 MAGYAR KÖTVÉNY FORINT ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA
ERSTE EXCLUSIVE - 28 MAGYAR KÖTVÉNY FORINT ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ A biztosító a hozamszint stabilizálása, növelése és a befektetésre kerülı tıke maximális biztonságának megteremtése
RészletesebbenA számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)
1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 11.1.2012 2011/2194(INI) MÓDOSÍTÁS 1-42 Cristina Gutiérrez-Cortines (PE472.125v01-00) a 6. környezetvédelmi cselekvési program felülvizsgálatáról
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. november 26-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának Sorszám: III/5 2010. évi költségvetési koncepciója Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Véleményezı bizottság:
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő
AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység
RészletesebbenOTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenA MŐSZAKI ÜZLETÁG VÁLLALÁSI SZABÁLYZATA
Bács Volán Autóbuszközlekedési ZRT. 6500 Baja, Nagy István utca 39. A MŐSZAKI ÜZLETÁG VÁLLALÁSI SZABÁLYZATA Elıkészítette: Ellenırizte: Jóváhagyta: Módosítás száma: 4. Pál Tamás technológus Németh Ferenc
RészletesebbenA Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA
A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. Általános Szabályok 4 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 4 2. Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága
RészletesebbenSzakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés
3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
Részletesebben2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA
2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenTerület- és településrendezési ismeretek
Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF
RészletesebbenAz informatika tárgy oktatásának folyamata. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az informatika tárgy oktatásának folyamata Dr. Nyéki Lajos 2015 Az oktatási folyamat fogalma Oktatási folyamat - az a folyamat, amelynek során az egyes tantárgyak éves vagy több éves tananyagának feldolgozására
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 123-6/2007. MELLÉKLETEK: 1DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája,
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenElıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására
Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 9/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévı önkormányzati lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, a lakbérek
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.
K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású
RészletesebbenHasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?
Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,
RészletesebbenLétezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?
(Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal
RészletesebbenGondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
RészletesebbenAz ipari parkok megjelenése
Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb
RészletesebbenNemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás
Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenGÉPBIZTONSÁG. A gépekre és a munkaeszközökre vonatkozó előírások. Jogszabályok és szabványok. Déri Miklós. munkabiztonsági szakértő
GÉPBIZTONSÁG A gépekre és a munkaeszközökre vonatkozó előírások Jogszabályok és szabványok Déri Miklós munkabiztonsági szakértő TÖRVÉNYI SZINT KORMÁNY RENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI SZINT Gyártói,
RészletesebbenTranzakciós költségek: optimum, méretgazdaságosság, egyensúly
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Kállay László Tranzakciós költségek: optimum, méretgazdaságosság, egyensúly Doktori disszertáció tézisei Témavezet : Prof. Dr.
RészletesebbenLehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?
Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,
RészletesebbenRÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló
RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe című kiemelt projekt támogatásához
RészletesebbenSimon István: A közpénzügyek szabályozása az alkotmányban tervezet
Pázmány Law Working Papers 2011/16 Simon István: A közpénzügyek szabályozása az alkotmányban tervezet Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenTársadalompolitika és intézményrendszere
Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a
RészletesebbenMKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap
MKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap elnevezésű nyilvános, zárt végű értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056
RészletesebbenAz államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében. - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
ICGFM Konferencia Miami, 2008. május 19. Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Bár az esettanulmány
RészletesebbenAz Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatának és módosító javaslatának véleményezése Pest Megye Önkormányzata
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatának és módosító javaslatának véleményezése Pest Megye Önkormányzata Általánosságban elmondható, hogy a jelen véleményezés
RészletesebbenÜzemi óvodák 1945 és 1975 között
Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek
RészletesebbenELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA
ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának
Részletesebben