KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv

Átírás

1 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK gazdálkodói kézikönyv 2016

2

3 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások eredményeképpen a legújabb kihívásokra kiemelten reagáló, környezettudatosabb, és ennek következtében több új jogcímet felölelő rendszer jött létre. A KAP-pal szembeni új kihívások, mint a csökkenő biodiverzitás, a környezetvédelem, az egyre kisebb létszámú és elöregedő gazdatársadalom mind-mind szükségessé tették a rendszer átalakítását, az uniós agrárpolitika változó környezethez történő adaptációját. Gyakran tapasztaljuk, hogy a már megszokotthoz képest történő bárminemű változást sokszor negatívumként értékelnek az érintettek. A változás azonban az élet minden területén, így az agrárpolitikában is elengedhetetlen eszköz a fejlődéshez. Az új közvetlen támogatási rendszer bevezetése döntő lépés volt, ugyanakkor megértése és hatékony alkalmazása is kulcsfontosságú a siker eléréséhez. Jelen kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány felhasználva az új rendszer első éves tapasztalatait is hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatások igénylésével kapcsolatban. Bízunk benne, hogy az itt leírtak nem csak a kérelmezés, hanem a követelmények teljesítése során is hozzájárulnak majd a közvetlen támogatási rendszer megértéséhez, a hibák számának csökkenéséhez és a szankciók elkerüléséhez, valamint a támogatási források hatékony felhasználásához. Amennyiben olvasóinknak további kérdéseik lennének a közvetlen támogatások igénylésével, feltételrendszerük betartásával, vagy azok ellenőrzésével kapcsolatban, kérjük, forduljanak bizalommal a falugazdászokhoz és szaktanácsadókhoz, akik készséggel segítenek. Sikeres felkészülést és eredményes gazdálkodást kívánunk! Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Győrffy Balázs elnök, NAK Dr. Gyuricza Csaba elnök, MVH

4 2 A KAP ÉS A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK BEMUTATÁSA A KAP felépítése Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) több mint 50 éve, 1962-ben jött létre. Jelenleg fő célja az, hogy fokozza a mezőgazdasági termelékenységet, ezáltal pedig folyamatos és megfizethető élelmiszer-ellátást nyújtson a fogyasztóknak, és hogy tisztes megélhetést biztosítson az európai uniós gazdálkodóknak. A KAP, mint közös uniós szakpolitika arra az elvre épül, hogy a költségvetési forrásokat ilyen formában hatékonyabban lehet felhasználni, mint 28 különálló nemzeti politika révén. A mezőgazdasági termékeknek egyetlen nagy, közös európai piaca van, ahol a mezőgazdaság közös közelítésmód szerinti támogatásával egyenlő versenyfeltételeket lehet teremteni a gazdálkodóknak a belső piacon és a világpiacon egyaránt. Az uniós szintű agrárpolitika lehetővé teszi, hogy közös szabályok érvényesüljenek az egységes piacon, hogy szükség esetén ki lehessen védeni a piac ingadozásait, és hogy az európai mezőgazdaság egyre versenyképesebbé váljon. A közös agrárpolitikának három területe van, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz: a piacszervezés, a közvetlen támogatás, és a vidékfejlesztés. KAP Piacszervezés Közvetlen támogatás Vidékfejlesztés I. Pillér II. Pillér Ezekből áll össze a KAP két pillére, amelyek közül az I. pillért a piacszervezés és a közvetlen támogatás, míg a II. pillért a vidékfejlesztés alkotja. A piacszervezési intézkedések az időjárási kockázatok és a piaci ingadozások ellen nyújtanak védőhálót, míg a közvetlen támogatások egyrészt alapjövedelemként szolgálnak a gazdálkodók számára, másrészt környezeti közjavak nyújtását is biztosítják. A vidékfejlesztési intézkedések pedig a vidéki térségek sajátos igényeinek megfelelő fejlesztési programokat nyújtanak.

5 A kiadvány célja, hogy megismertesse az olvasót a közvetlen támogatási intézkedések hazai rendszerével, így jelen kézikönyvben a piacszervezési és vidékfejlesztési támogatásokkal nem foglalkozunk. 3 A KAP költségvetése A közötti uniós költségvetési ciklusban az Európai Unió elfogadott teljes költségvetése 960 milliárd euró, ami 3,4%-kal alacsonyabb, mint a megelőző periódusban. A KAP részesedése a teljes keretből 38,9%, 373 milliárd euró. Ez 3,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a közötti pénzügyi időszakban. Az EU költségvetésének mintegy 38%-át teszi ki a KAP pénzügyi kerete, ami az EU GDP-jének 0,4%-a. Elmondható, hogy az Unió Közös Agrárpolitikája, a csökkenő költségvetés ellenére is az EU legnagyobb költségvetéssel működő közösségi politikája. Bár elsősorban a nettó befizető országok részéről erős támadások érik magas költségvetését, amelyek a KAP büdzsé egyre csökkenő mértékét is eredményezik, mégis a KAP az Unió legrégebbi és legsikeresebb politikája, amely kétségkívül a 2020 utáni időszakban is megőrzi méltó helyét. 6% 1% A KAP a Fenntartható növekedés: természeti erőforrások költségvetési fejezet keretében foglal helyet 6% 12% 41% 34% Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Fenntartható növekedés: természeti erőforrások Biztonság és állampolgárság Globális Európa Igazgatás Forrás: Európai Bizottság A KAP összköltségvetésén, és a tagállamok KAP költségvetésén belül is a legnagyobb pénzügyi kerettel a közvetlen támogatások vannak jelen. A KAP részesedésének jelentős csökkenése ellenére Magyarországnak a tárgyalások folyamán igen kedvező pénzügyi feltételeket sikerült kiharcolnia az új költségvetési periódusra, ugyanis a KAP keretében hazánknak kiosztott támogatás 10,4-ről (2,36%) 12,3 milliárd euróra (3,19%) növekedett. Ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 8,85 milliárd eurót tesz ki, a vidékfejlesztésre pedig 3,45 milliárd euró jut. Éves bontásban nézve közvetlen kifizetésekre 1,27 milliárd euró, vidékfejlesztésre pedig 0,49 milliárd euró áll a rendelkezésünkre. Mindez azt jelenti, hogy az előző hétéves pénzügyi időszakhoz képest a közvetlen támogatások összege 34%-kal nőtt. Tovább árnyalja a két pillér forráselosztását a KAP 2015-ös reformjával bevezetett pillérek közötti forrásátcsoportosítási lehetőség. A tagállamoknak ennek keretében lehetőségük nyílt arra, hogy legfeljebb 15%-os mértékben valamilyen irányú átcsoportosítást hajtsanak végre. A Kormány döntése alapján Magyarország 2015-től a II. pilléres támogatásainak 15%-át helyezi át a közvetlen támogatási borítékjába, így az 2015-től 1,34 milliárd euróra nőtt. A 2015-ös reform bevezette a degresszivitást, avagy támogatáscsökkentést is, amely a fenti átcsoportosítással szemben ható folyamat. A degresszivitás azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az alaptámogatás (SAPS) éves összege meghaladja a

6 4 eurót (~45 millió forintot, ~1048 ha), akkor 5%-os elvonást kell alkalmazni az ezt meghaladó SAPS támogatásra. További csökkentési sáv kerül bevezetésre euró SAPS támogatás felett (~1230 ha), ezen értékhatár felett a SAPS támogatás teljes mértékben elvonásra kerül. Az így elvont összegek a vidékfejlesztési pillérbe kerülnek, ahol nemzeti társfinanszírozás szükséglete nélkül szabadon felhasználhatóak. Ezt az elvonást ellentételezi a fent említett pillérek közötti visszirányú átcsoportosítás. A gazdaság egységes területalapú kérelme alapján támogatásra megállapított összterülete (ha) SAPS összege (euro/ha) A SAPS elvonás (degresszió) mértéke (%) A hektáronkénti SAPS mértéke (%) ~1048 ha (150 ezer ) ~143 /ha 0% 100% ~1048 ha és ~1230 ha között (150 ezer és 176 ezer között) ~1230 ha felett (176 ezer felett) ~136 /ha 5% 95% 0 /ha 100% 0% Jogszaba lyi hivatkoza sok EU jogszabály A közvetlen támogatások új rendszerének kereteit az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1307/2013/EU rendelete (a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről) tartalmazza. A rendelet tagállami végrehajtásával kapcsolatos további részleteket a Bizottság június 16-i 641/2014/EU végrehajtási rendelete, valamint a Bizottság március 11-i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmaznak. A közvetlen támogatások szerkezete A KAP reform következtében a közvetlen támogatások szerkezete jelentősen átalakult. Számos új, kötelezően és önkéntesen alkalmazható elemmel bővült a rendszer. A magyar tagállami döntéseknek megfelelően kialakított közvetlen támogatási rendszer szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti: kötelező elemek A közvetlen kifizetések rendszere Alaptámogatás (SAPS) Zöld komponens Zöldítés Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása vagy Az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer önkéntes elem Termeléshez kötött támogatás Az új jogszabályi keretek bizonyos tekintetben lehetőséget adtak a tagállamnak, hogy maga döntsön egy-egy támogatási elem bevezetéséről (pl. kistermelői rendszer, termeléshez kötött támogatás), míg más esetekben jellemzően fontos stratégiai szempontokat szolgáló intézkedéseknél, (pl. mezőgazdaságban foglalkoztatottak generációváltása, környezeti szempontok jobb érvényesülése) kötelezővé tették annak alkalmazását. Ilyen kötelező elem volt a fiatal gazdák támogatása és a zöldítés. Fontos azonban kiemelni, hogy a fenti ábrán feltüntetett, a tagállam számára kötelezően/választhatóan bevezetett elemek azonban nem minden eset-

7 ben kötelezőek a gazdálkodóra nézve. Így például a zöldítés teljesítése kötelező, amennyiben alaptámogatást igényel a gazdálkodó, azonban a fiatal gazda és termeléshez kötött támogatás igénylése, valamint a kistermelői rendszerhez való csatlakozás már a gazdálkodó egyéni döntésétől függ. 5 A korábban egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy 2021-ig továbbvigyék azt, és csak 2021 től térjenek át az alaptámogatási rendszerre. Magyarország a SAPS rendszer előnyeire való tekintettel a SAPS rendszer további működtetése mellett döntött, hiszen a magyar gazdák által jól ismert konstrukció a közvetlen támogatások széleskörű igénybevételét és költségvetési keretösszegek teljes felhasználását biztosítja. A SAPS rendszer továbbvitele mellett szólt az is, hogy nincs referenciaév, tehát az adott tárgyévben a termőföld tényleges használója kérelmezheti a területalapú támogatást. Így bár elnevezésében mi is az alaptámogatás kifejezést alkalmazzuk, azalatt a korábbi évekből már jól ismert SAPS-ot értjük. A KAP reform egyik lényegi eleme a zöldítés (hivatalosan a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás ), amely a közvetlen támogatások közjavakat előállító jellegét hivatott erősíteni. Az intézkedés során a tagállamoknak éves közvetlen támogatási keretük 30%-át kell kötelezően felhasználniuk. Magyarország minden gazdálkodó számára hektáronként megegyező nagyságú zöldítési összeget vezetett be. A zöldítés révén javulhat a környezetvédelmi teljesítmény, amely uniós szinten képes elősegíteni az éghajlat és a környezet szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlat elterjedését. A zöldítés az alaptámogatással szerves egységet képez, zöldítés csak az alaptámogatás igénylése esetén kérelmezhető, valamint az alaptámogatás igénylése esetén bizonyos kivételektől eltekintve a zöldítés előírásait is teljesíteni kell. A két jogcím tehát külön költségvetéssel és feltételrendszerrel rendelkezik, azok azonban csak együttesen igényelhetőek. A zöldítés kötelező a gazdálkodók számára, és nem teljesítés, vagy vétség esetén a zöld komponens elvesztésével, 2017-től pedig akár további 20%-os szankcióval jár. Az új támogatási rendszer stratégiailag fontos eleme a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás, amely a mezőgazdasági termelők generációváltását segíti elő. Európa szerte súlyos probléma a gazdatársadalom elöregedése, amely a mezőgazdaságban foglalkoztatottak utánpótlását veszélyezteti. Ezt elkerülendő született ez az intézkedés, amelyre a tagállamok az éves pénzügyi keretük maximum 2%-át fordíthatják. Magyarország azonban e támogatási jogcímre az érintettek alacsony száma (~ fő) miatt forrásainak mindössze 0,77%-át tudja felhasználni. A termeléshez kötött támogatások a korábbihoz képest sokkal nagyobb költségvetéssel jelennek meg az új közvetlen támogatási rendszerben. A korábbi 3,5% helyett közvetlen támogatási keretének 13%-át fordíthatja Magyarország kötött támogatások nyújtására. Ennek keretében a juh, a tejhasznú szarvasmarha, anyatehén, hízottbika, a rizs, cukorrépa, valamint a zöldség és a gyümölcs szektorok jutnak a termelés mértékétől függő forráshoz. Ezen felül további 2%-ot fordíthatunk a fehérjenövények termeléshez kapcsolt támogatására, amely a szemes és szálas fehérjenövények között oszlik meg. Magyarország a 13+2%-os keretet teljes egészében felhasználja, elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatása. Magyarország a kistermelők egyszerűsített támogatási rendszerét is bevezette 2015-ben. Az egyszerűsített rendszer keretében minden közvetlen kifizetést helyettesítő ( közötti) egyösszegű támogatás igényelhető. A rendszer előnyeként említhető a könnyebb adminisztráció, valamint a résztvevők mentesülnek a zöldítés követelményeinek teljesítése alól. Az intézkedésre az éves nemzeti támogatási keret maximum 10%-a fordítható, azonban Magyarország a 2015-ben csatlakozott mindössze ~50 ezer kistermelő következtében az 500 euróra történő felkerekítésből fakadóan közvetlen támogatásainak ~0,33%-át pluszforrásként fordítja az intézkedésre.

8 6 A Magyarország számára rendelkezésre álló közvetlen támogatási boríték tehát az alábbi megoszlást mutatja: A közvetlen támogatások hazai megoszlása 0.77% 0,33% 54% 30% 15% SAPS Zöldítés Fiatal mezőgazdasági termelő Termeléshez kötött támogatások Kistermelői támogatási rendszer A kézikönyv következő fejezeteiben részletesen is megismerkedhet az egyes közvetlen támogatási jogcímek részletes feltételeivel. Az egyes jogcímek fejezetei keretében külön alcím keretében szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az igénylés során mire érdemes odafigyelni, milyen dokumentumokat szükséges csatolni, valamint melyeket szükséges vezetni és a továbbiakban is megőrizni. E gyakorlati fejezetek a Mit kell tenni az egységes kérelemben? címet kapták. Amennyiben korábban már említett ismeretlen fogalommal találkozik és nem szeretne visszalapozni a fogalom ismertetésének helyére, a kézikönyv végén található Fogalomjegyzék lehet segítségére. Bízunk benne, hogy a kézikönyv végére érve átfogó és világos képet nyer a hazai közvetlen támogatásokról, valamint azok igénylésének menetéről.

9 7 AZ EGYSÉGES KÉRELEM Az egységes kérelem elérhetősége Az egységes kérelem (EK) egy olyan átfogó elektronikus űrlapot jelent, amelyen keresztül több közvetlen támogatás, nemzeti támogatás, valamint vidékfejlesztési támogatás is igényelhető. Tekintettel arra, hogy az egységes kérelem benyújtása elektronikusan történik, a beadás feltétele, hogy a gazdálkodó az MVH ügyfél nyilvántartási rendszerében kérelemre nyilvántartásba vett besorolással nyilvántartásba vételre kerüljön. A nyilvántartásba vételi kérelem (természetes személyek esetében G1010 nyomtatvány; nem természetes személyek esetében G1020 nyomtatvány) kizárólag papíralapú nyomtatványokkal nyújtható be. Fontos, hogy a gazda az MVH eljárási törvény 28/A (2) bekezdés szerinti fizetési számlaszámát bejelentse. Amennyiben a kérelmező vállalkozás (nem természetes személy), az MVH eljárási törvény 28/A. (1) bekezdés alapján pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak akkor vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is. A nyomtatványok az MVH honlapján az alábbi fülön érhetőek el: Jogszaba lyi hivatkoza sok 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről (MVH eljárási törvény) A papíralapú kérelem feldolgozása eredményeként az MVH ügyfél-azonosítót állapít meg a gazda számára, amely a későbbiekben segít a gazda egyértelmű beazonosításában.

10 8 Az egységes kérelem az MVH honlapján keresztül érhető el ( Itt az elektronikus ügyintézés gombra kattintva ügyfélkapus bejelentkezést követően jutunk el az egységes kérelem felületére. Ügyfélkapus azonosítót és jelszót a Kormányablakokban igényelhet. Az egységes kérelem tartalma Az egységes kérelem kitöltésével az alábbi jogcímek igénylésére nyílik lehetőség: Egységes területalapú támogatás SAPS Zöldítés Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás Átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás Termeléshez kötött hízottbikatartás támogatás Termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás Cukorrépa termesztés támogatása Rizstermesztés támogatása Gyümölcstermesztés támogatása Zöldségnövény termesztés támogatása Ipari zöldségnövény termesztés támogatása Szálas fehérjenövény termesztés támogatása Szemes fehérjenövény termesztés támogatása Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer egyösszegű támogatása EMVA Natura 2000 erdő támogatás EMVA Natura 2000 gyep támogatás EMVA Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (KAT) EMVA Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) EMVA Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása (NTB) EMVA Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása (MgTE) EMVA Erdészeti potenciál helyreállítás támogatása EMVA Erdei közjóléti létesítmények támogatása EMVA Erdő környezetvédelem támogatása (EKV) EMVA Erdőszerkezet átalakítás támogatása (ENTB) EMVA Agrárerdészeti rendszerek létrehozásának támogatása EMVA Erdőtűz megelőzés támogatása EMVA Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, telepítése EMVA Kertészeti ültetvénye korszerűsítése, korszerű ültetvények telepítése EMVA Ültetvénykorszerűsítés EVMA Fás szárú energiaültetvény EMVA Lágy szárú energiaültetvény NVT Mezőgazdasági területek erdősítése Mezőgazdasági biztosítás díjhoz nyújtott támogatás Kockázatközösségben való részvétel, díjfizetés, hozamadatok megadása Láthatjuk, hogy a közvetlen támogatások mellett még számtalan egyéb közvetlen támogatáshoz kötődő támogatás, pl.: átmeneti nemzeti támogatás és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) elérhető jogcím igénylése is az egységes kérelemben illetve az egységes kérelem felületen történik, valamint a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerben (MKR) kockázatközösségi tagként kötelezően, vagy önkéntesen résztvevők számára, és a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához kiegészítő támogatást igénylők számára egyéb adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tenniük. Számukra a kárenyhítő juttatás igény bevételéhez szükséges referenciahozam kiszámításához is nyilatkozniuk kell az általuk megtermelt termény mennyiségéről.

11 A támogatásokra vonatkozó igényléseken kívül, az egységes kérelemmel bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségeknek is eleget kell tennie minden gazdálkodónak. Az egységes kérelemben ugyanis minden gazdálkodó köteles megjelölni az általa hasznosított összes támogatható és nem támogatható mezőgazdasági területet. A bejelentési kötelezettség az egyes támogatási jogcímekre vonatkozóan meghatározott, minimális támogatható méretet el nem érő mezőgazdasági táblára is vonatkozik. Ennek a kötelezettségnek az érintett terület Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti fizikai blokk azonosítójának megadásával, továbbá a bejelentett tábla pontos rajzának elkészítésével tehet eleget. A táblarajz elkészítése mellett a bejelentett táblák hasznosítására vonatkozó adatokat is meg kell adnia a gazdálkodónak. A tábla hasznosítását az egész tárgyévre vonatkozóan meg kell adnia, vagyis amennyiben másodvetést tervez, akkor a vetést követő 15 napon belül be kell jelentenie azt az egységes kérelem felületén. Az EK-ban kell bejelenteni továbbá azokat a táblákat, amelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni, valamint azokat, amelyeken termesztő berendezés alatt kíván termeszteni. 9 MIBEN SEGÍTHETNEK A FALUGAZDÁSZOK? Amennyiben segítségre van szüksége az egységes kérelem beadásával, vagy más, a felületen történő bejelentéssel kapcsolatban, keresse bizalommal a NAK falugazdász kollégáit, akik tájékoztatást nyújtanak az egyes támogatási jogcímek követelményeit és részletszabályait illetően, valamint kamarai meghatalmazás megkötésével az egységes kérelem kitöltésében is segítenek Önnek. A falugazdászok elérhetőségéről a Kamara honlapján ( tájékozódhat. A kérelembenyújtásra és kifizetésre vonatkozó határidők Az egységes kérelmet minden évben május 15-ig tudják benyújtani a gazdálkodók. Amennyiben ez a nap hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, akkor a május 15- ét követő első munkanap számít a beadási határidő napjának (ugyanígy kell eljárni a következőkben ismertetett többi határidő esetében is). Az EK benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a támogatások igényléséhez szükséges minden mellékletet is, mert ezek a későbbiekben jellemzően nem hiánypótolhatóak és a támogatási kérelem elutasításával járnak. A május 15-ig beadott támogatási kérelem módosítását május 31-ig jogkövetkezmény nélkül megteheti a gazdálkodó. Ezt követően azonban módosításra csak az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentése mellett van lehetőség június 9-ig. Amennyiben valaki elmulasztotta egységes kérelmét május 15-ig beadni, szankció mellett továbbra is lehetősége van azt megtenni június 9-ig. Ez esetben a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkentésre kerül az érintett támogatás vonatkozásában. A júniusi 9-i határidő elmulasztása azonban már jogvesztő. Az MVH a kérelmek beérkezését követően megkezdi azok ellenőrzését. Az elmúlt évek gyakorlata szerint azoknak a gazdálkodóknak, akiknél mindent rendben talált az MVH, illetve akik nem esnek semmilyen további vétség kockázata alá, október 16-tól kezdődően előleget lehet fizetni. Az előlegfizetés jogcímbéli hatálya minden

12 10 ~ árprilis május 15. május 30. június 9. szankciómentes EK beadás szankciómentes módosítás szankciós módosítás szankciós EK beadás részkifizetés és egyéb kifizetések előzetes ellenőrzésben foglaltak szankciómentes módosítása június 30. ellenőrzés október 16. december 1. előlegfizetés részkifizetés és egyéb kifizetések évben eltérő lehet, de a SAPS-ot mindig magában foglalja. Az előleg október 16-tól november végéig kerül folyósításra. A támogatási összeg fennmaradó részének, valamint az előlegfizetés hatálya alá nem eső jogcímek összegének kifizetése az ellenőrzéseket követően december 1-től június 30-ig folyamatosan történik a gazdálkodók számára az MVH által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott fizetési számlára történő átutalással. Előzetes ellenőrzés 2016-tól a Bizottság egyszerűsítési célkitűzéseinek eredményeképpen bevezetésre került az előzetes ellenőrzés intézménye. Ennek keretében az MVH május 15-ét követően leellenőrzi az addig beérkezett egységes kérelmek tartalmát, és amennyiben megállapítja, hogy a bejelentett táblák és ökológiai jelentőségű területek tekintetében valószínűsíthetően meg nem felelés miatti eljárás lefolytatása lenne indokolt, vagy megállapításra kerül, hogy a kötelező melléklet nem került csatolásra, úgy erről a megállapításáról 26 naptári napon belül értesíti a gazdálkodót. A gazdálkodó az értesítésben foglaltakat mérlegeli, és amennyiben valóban mulasztás, vagy hiba áll fenn, úgy azokat a május 15-i határidőt követő 35 naptári napon belül jogkövetkezmények nélkül módosíthatja, valamint módosításnak nem minősülő változtatásokat eszközölhet, így elkerülheti vagy csökkentheti az esetleges szankciót. Fontos kiemelni, hogy a szankciómentes módosításra csak az értesítésben foglalt hiányosságok, vagy hibák esetében van módja a gazdálkodóknak. Az előzetes kérelemellenőrzési rendszer adminisztratív ellenőrzést jelent, nem tárhat fel minden hiányosságot, ezért az előzetes kérelemellenőrzés keretében felfedezett hibák és ezek javítása nem jelenti azt, hogy az ügyfélre nem róható ki egyéb szankció!

13 11 ALAPTÁMOGATÁS ÉS A SAPS RENDSZER 2015-től, bár érvényben maradt a korábban alkalmazott SAPS rendszer, több ponton is eltérően alakult a korábbi szabályozás. Ahogy már korábban említettük, bevezetésre került a degresszivitás, megváltoztak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) fenntartásának követelményei, ami a SAPS alapfeltételét jelentette, valamint bevezetésre került az aktív mezőgazdasági termelő fogalma. Az egyik legfontosabb változás, hogy míg korábban 0,3 hektártól is lehetséges volt SAPS igénylés (ültetvények esetén), addig 2015-től csak legalább 1 ha megléte esetén vehető igénybe területalapú SAPS támogatás (a minimális támogatható parcella méret 0,25 ha). Ez pontosan annyit jelent, hogy közvetlen támogatást akkor igényelhet egy gazdálkodó, amennyiben a tárgyévi egységes kérelem szankciós beadási időszak záró napján összesen legalább egy hektár nagyságú földterület tekintetében jogszerű földhasználattal rendelkezik. Ez alól kivételt képeznek a termeléshez kötött állattenyésztési jogcímek, amelyek földterület nélkül is igényelhetőek (termeléshez kötött anyatehén, hízottbika, tejhasznú tehén, anyajuh), amennyiben ezen támogatások összege eléri a 100 eurót. Így ezen állattenyésztési jogcímek esetében nem szükségszerű a SAPS, és azzal együtt az 1 ha megléte. Minden egyéb közvetlen támogatás azonban csak SAPS jogosult területek után jár (zöldítés, fiatal gazda, termeléshez kötött zöldség-gyümölcs és fehérjenövény), azért a következőkben ismertetett alapkövetelmények tulajdonképpen a közvetlen támogatások alapfeltételeként értékelhetőek. Jogszerű földhasználat A SAPS támogatás igénybevételének egyik alapfeltétele, hogy a gazdálkodó az adott területre jogszerű földhasználattal rendelkezzen. Vagyis minden terület esetében, amire a gazdálkodó SAPS-ot igényel, az MVH vizsgálja, hogy jogosult-e arra az adott terület vonatkozásában. Amennyiben az MVH megállapítja, hogy a terület jogszerű földhasználatát a gazdálkodó nem tudja igazolni, akkor ezekre a területekre jogosulatlanul vette igénybe a támogatást. Ilyen esetben szankcióval sújtják a gazdálkodót, amelynek mértéke az igényelt területek nagyságától is függ. Jogszaba lyi hivatkoza sok évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről

14 12 KI MINŐSÜL JOGSZERŰ FÖLDHASZNÁLÓNAK? Jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az a gazdálkodó, aki a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett, a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel, haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá használati rendről szóló megállapodás alapján földhasználó, az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a használat jogának jogosultjaként bejegyzett, az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett, az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik, az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, az 1-8. pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója.

15 13 MIT KELL TENNI AZ EGYSÉGES KÉRELEMBEN? Amennyiben egy területre támogatást igényel, úgy az MVH hivatalból megvizsgálja, hogy rendelkezik-e a terület vonatkozásában jogszerű földhasználattal. Az egységes kérelemben tehát nem kell külön okiratokkal alátámasztani ennek fennállását, azonban az MVH ellenőrzi azt. Azon területek esetében, amelyeknél nem rendelkezik a fenti iratok egyikével sem, a SAPS támogatást nem igényel rubrika bepipálásával jelezheti, hogy nem jogosult a támogatás lehívására. Amennyiben az adott táblánál a nem igényel részben tesz pipát, akkor a tábla vonatkozásában csak a terület-bejelentési kötelezettségét teljesíti, de semmilyen támogatásra nem lesz jogosult ezen terület vonatkozásában. Ilyen módon kell bejelentenie azokat a területeit is, amelyek bár az Ön jogszerű földhasználatában állnak, azonban azok mérete nem éri el a minimális támogatható parcellaméretet, azaz a 0,25 hektárt. Aktív mezőgazdasági termelő A KAP jelenlegi uniós szintű szabályozása bevezette az aktív mezőgazdasági termelő fogalmát, amelyet a 8/2015. (III. 13.) FM rendelet ültetett át a hazai joggyakorlatba. Az aktív mezőgazdasági termelő fogalmának bevezetése annak elkerülésére irányul, hogy olyan nagymértékű, mezőgazdasági szempontból támogatható területekkel rendelkező kérelmezők vonják el a közvetlen támogatásokat a gazdálkodóktól, akik mezőgazdasági tevékenységet nem, vagy csak marginálisan folytatnak. A rendelet értelmében csak olyan gazdálkodók (természetes, vagy jogi személy) részesülhetnek közvetlen támogatásban, akik nem üzemeltetnek repteret, vasutat, vízművet, ingatlanvállalatot, vagy állandó jellegű sport- és szabadidő-létesítményt. Amennyiben azonban az adott gazdálkodó bizonyítani tudja az alábbiak egyikét, jogosult a támogatásra: Jogszaba lyi hivatkoza sok 8/2015. (III. 13.) FM rendelet a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról a legutolsó lezárt pénzügyi évben a közvetlen támogatások éves összege eléri a nem mezőgazdasági tevékenységekből származó teljes bevételének legalább 5%-át; adott évi egységes kérelmen bejelentett, legalább húsz hektár nagyságú, megállapított mezőgazdasági területtel jogszerű földhasználóként rendelkezik; elsődleges üzleti tevékenysége mezőgazdasági tevékenység.

16 14 A kizárt tevékenységet folytató, közvetlen támogatást igénylő gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles olyan módon részletezni, hogy abban a mezőgazdasági tevékenységből származó, valamint a nem mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevételére vonatkozó adat rendelkezésre álljon. Amennyiben a gazdálkodó igénylést megelőző évben benyújtott kérelme alapján ötezer eurót meg nem haladó közvetlen támogatásban részesült, aktív mezőgazdasági termelőnek minősül. Az aktív gazdálkodó meghatározása tehát az alábbi lépésekben történik: Az előző évben benyújtott egységes kérelme alapján t meghaladó közvetlen támogatásban részesült? Aktív mezőgazdasági termelő nem igen Üzemeltet repteret, vasutat, vízművet, ingatlanvállalatot, vagy állandó jellegű sport- és szabadidő-létesítményt? Aktív mezőgazdasági termelő nem igen Elsődleges üzleti tevékenysége mezőgazdasági tevékenység? Aktív mezőgazdasági termelő igen nem Rendelkezik legalább húsz hektár nagyságú, megállapított mezőgazdasági területtel jogszerű földhasználóként? Aktív mezőgazdasági termelő igen nem A legutolsó lezárt pénzügyi évben a közvetlen támogatások éves összege eléri a nem mezőgazdasági tevékenységekből származó teljes bevételének legalább 5%-át? Aktív mezőgazdasági termelő igen nem Kizárt mezőgazdasági termelő, nem részesülhet közvetlen támogatásban

17 15 MIT KELL TENNI AZ EGYSÉGES KÉRELEMBEN? A fenti folyamatot végigjárva megállapítható, hogy a gazdálkodó részesülhet-e közvetlen támogatásban. Az aktív gazdálkodó számára előírt feltételek meglétét nem kell igazolni az egységes kérelem benyújtó felületén, mert a mezőgazdasági termelő közvetlen támogatásra való jogosultságára vonatkozó elsősorban adminisztratív és szükség szerint helyszíni ellenőrzést az MVH végzi, amelynek során hivatalból vizsgálja a mezőgazdasági termelő közvetlen támogatásra való jogosultságát. Az MVH a megfelelést a közhiteles nyilvántartások (pl. Nemzeti Közlekedési Hatóság, vagy pl. a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nyilvántartása), valamint a TEÁOR és ÖVTJ kódoknak megfelelő tevékenység akár fő-, akár melléktevékenységként történő végzése alapján állapítja meg. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogosultság nem bizonyítható, az MVH a gazdálkodót nyilatkozattételre szólítja fel. Az MVH erre irányuló felszólítása esetén a mezőgazdasági termelő köteles az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozóan a mezőgazdasági, valamint a nem mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevételére vonatkozó adatot megadni (elkülönült könyvelés, számlák). TEÁOR kódok I. Állandó sport- és rekreációs terület üzemeltetése: 5510 szállodai szolgáltatás 5520 üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás 5530 kemping szolgáltatás 5590 egyéb szálláshely szolgáltatás 8551 sport, szabadidős képzés 9311 sportlétesítmény működtetése 9312 sportegyesületi tevékenység 9313 testedzési szolgáltatás 9319 egyéb sporttevékenység II. Ingatlanvállalat üzemeltetése: 4110 épületépítési projekt szervezése 4120 lakó- és nem lakó épület építése 4299 egyéb máshová nem sorolt építés 4222 elektromos, híradástechnikai célú közmű építése 4213 híd, alagút építése 4211 út, autópálya építése 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6831 ingatlanügynöki tevékenység 6832 ingatlankezelés III. Repülőtér üzemeltetése: 5223 légi szállítást kiegészítő szolgáltatás IV. Vasúttársaság üzemeltetése: 4212 vasút építése 4910 helyközi vasúti személyszállítás 4920 vasúti áruszállítás V. Vízmű üzemeltetése: 3600 víztermelés, kezelés, ellátás 3700 szennyvíz gyűjtése, kezelése 4221 folyadék szállítására szolgáló közmű építése 4291 vízi létesítmény építése 4950 csővezetékes szállítás 8110 építményüzemeltetés 9321 vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység 9329 máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9603 temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás

18 16 ÖVTJ kódok I. Állandó sport- és rekreációs terület üzemeltetése: szállodai szolgáltatás panzió szolgáltatás üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás közösségi szálláshely szolgáltatás: üdülő kempingszolgáltatás egyéb szálláshely szolgáltatás sportlétesítmény működtetése fitneszklub, kondicionálóterem működtetése egyéb, máshová nem sorolt sporttevékenység sport és szabadidős lovagoltatás lovasterápia strandfürdő szolgáltatás II. Ingatlanvállalat üzemeltetése: egyéb ingatlan forgalmazása lakóingatlan és földterület forgalmazása lakóingatlan, földterület közvetítése egyéb ingatlan közvetítése ingatlankezelés máshová nem sorolt lakóingatlan kezelése épület építési beruházás szervezése III. Repülőtér üzemeltetése: repülőterek üzemeltetése, légiforgalmi szolgáltatás IV. Vasúttársaság üzemeltetése: vasút építése V. Vízmű üzemeltetése: vízóra hitelesítése szennyvíz-és csapadékvíz-csatorna tisztítása, dugulás megszüntetése szennyvízszippantás vízi csatorna, közműépítés vízi létesítmény építése Jogszaba lyi Hivatkoza sok 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről Minimumkövetelmények Minden gazdálkodónak, aki mezőgazdasági területtel rendelkezik, be kell tartania bizonyos környezetvédelmi előírásokat a talaj kedvező állapotának megőrzése érdekében. Azokra a gazdálkodókra, akik mezőgazdasági tevékenységet végeznek és közvetlen támogatást, vagy egyéb támogatásokat igényelnek, a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere vonatkozik (HMKÁ és JFGK), míg azok számára, akik területükön átmenetileg nem végeznek mezőgazdasági tevékenységet, a növénytermesztésre, vagy legeltetésre alkalmas állapot megőrzése érdekében ún. minimumkövetelmények vonatkoznak.

19 17 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS gazdálkodói kézikönyv 2015 A kölcsönös megfeleltetés szabályrendszerét a NAK Kölcsönös Megfeleltetés Gazdálkodói Kézikönyve rész letesen ismerteti, ezért jelen kézikönyvben csu pán a minimumkövetelményeket tárgyaljuk. Amennyiben tehát a gazdálkodó nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, a későbbiekre tekintettel akkor is gondját kell viselnie földterületének bizonyos minimális követelmények teljesítésével. Ezek az előírások azt célozzák, hogy a termőföld a későbbiekben is alkalmas legyen mezőgazdasági művelésre, és ily módon idővel ne csökkenjen le a támogatható mezőgazdasági területek nagysága. A fentiekre tekintettel az alábbi előírásokat kell betartaniuk a gazdálkodóknak: kémiai/fizikai/biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozni a gyomnövények és veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében ne kerüljön veszélybe; parlagon hagyott terület esetében - szükség szerint kaszálásnak, szárzúzásnak, egyéb mechanikai gyomirtásnak vagy eseti tisztító legeltetésnek köszönhetően - a virágzó gyomok jelenlétét olyan mértékűre visszaszorítani, hogy az ne növelje meg jelentősen a következő növénykultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát; a szántóterületet, az állandó gyepterületet, vagy az állandó kultúrával fedett területet a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növényektől mentesen kell tartani; az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31éig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni; el kell kerülni az állandó gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodását (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul és a talajfelszín fedetlenné válik.

20 18 Jogszaba lyi Hivatkoza sok 5/2015. (II. 19.) FM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Degresszivitás Ahogy arról már korábban említést tettünk, a 2015-ös reform kötelező elemként bevezette a degresszivitást, avagy támogatáscsökkentést. A degresszivitás azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az alaptámogatás (SAPS) éves összege meghaladja a eurót (~45 millió forintot, ~1037 ha), akkor 5%-os elvonást kell alkalmazni az ezt meghaladó SAPS támogatásra. További csökkentési sáv került bevezetésre euró SAPS támogatás felett (~1200 ha), ezen értékhatár felett a SAPS támogatás teljes mértékben elvonásra kerül. A mezőgazdasági termelőnek egy adott évre nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege tehát euró. Az így elvont összegek a vidékfejlesztési pillérbe kerülnek, ahol nemzeti társfinanszírozás szükséglete nélkül szabadon felhasználhatóak. Az elvonás értékhatárait és mértékét az alábbi táblázat összesíti: A gazdaság egységes kérelme alapján megállapított SAPS támogatás ( ) A gazdaság egységes kérelme alapján támogatásra megállapított összterülete (ha) ~1048 hektárig ~1048-~1230 ha között > ~1230 ha felett SAPS összege ( /ha) A SAPS elvonás (degreszszió) mértéke (%) A hektáronkénti SAPS mértéke (%) A hektáronkénti zöldítés mértéke (%) ~143 /ha 0% 100% 100% ~136 /ha 5% 95% 100% 0 /ha 100% 0% 100% Fontos kiemelni, hogy bár a SAPS és a zöldítés igénylése együtt jár, és követelményrendszerük is szervesen egymásra épül, a degresszivitás mégsem érinti a zöldítés összegét. A zöldítésért járó támogatást, és minden egyéb területalapú támogatást a degresszivitással érintett hektárokra is maradéktalanul megkapja a gazdálkodó. A degresszivitás elkerülése olyan körülmények mesterséges megteremtésével, amely következtében a vállalat földterületei és így az elvonás mértéke is lecsökken, tilos és büntetendő. Ennek részleteiről a Mesterséges körülményteremtés elleni fellépés c. fejezetben olvashat bővebben. MIT KELL TENNI AZ EGYSÉGES KÉRELEMBEN? Az egységes kérelem kitöltésére nincsen hatással a degresszivitás, vagyis amennyiben Ön úgy véli, hogy területei alapján a degresszivitás hatálya alá esik, nem kell külön intézkedéseket tennie. Az egységes kérelemben minden támogatásra jogosult táblájára igényelje a SAPS-ot és a zöldítést a rubrika bepipálásával. Az elvonást az ellenőrzések lefolytatását követően alkalmazzák a megállapított terület után járó SAPS támogatásra, és az MVH már ezt a csökkentett összeget fizeti ki.

21 19 ZÖLDÍTÉS A zöldítést részletesen a NAK által kiadott Zöldítés gaz- Jogszaba lyi dálkodói kézikönyv ismerteti, ezért jelen kiadványban Hivatkoza sok csak átfogóan mutatjuk be a jogcím követelményeit. 10/2015. (III. 13.) FM ZÖLDÍTÉS A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szemrendelet az éghajlat gazdálkodói kézikönyv pontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. és környezet szema zöldítés a KAP legújabb reformjának egyik nagy vívpontjából előnyös mánya, amely arra hivatott, hogy növelje a gazdák által mezőgazdasági közvetlen támogatások ellenében előállított közjavak gyakorlatokra nyújmennyiségét. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a tandó támogatás mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb igénybevételének mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is szabályairól, valamint képező környezeti és természeti erőforrások megőrzéa szántóterület, az 2016 séhez. állandó gyepterület és az állandó kultúrával Minden gazdálkodónak, aki egységes területalapú támogatást igényel, kötelezően fedett földterület nöteljesítenie kell ezeket a gyakorlatokat, feltéve hogy valamilyen módon nem menvénytermesztésre vagy tesül. Fontos tudni, hogy zöldítési támogatást csak az egységes területalapú (SAPS) legeltetésre alkalmas támogatással érintett területek után lehet kérni. A zöldítési támogatás összege 2015állapotban tartásának ben ~81 euró/hektár, azaz mintegy Ft (a 2015-ös évre alkalmazandó hivatafeltételeiről los átváltási árfolyamon, 313,45 forint/euróval számolva), és várhatóan a következő években is ehhez hasonló nagyságrendű összeg lesz. A zöldítés három különböző gyakorlat összessége: állandó gyepterületek fenntartása: az állandó gyepterületeknek minősülő területek mezőgazdasági területekhez viszonyított arányát országos szinten meg kell őrizni. terménydiverzifikáció, azaz a növénytermesztés diverzifikálása, változatosabbá tétele: 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, míg a 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább három féle növénykultúrát. ökológiai jelentőségű területek kijelölése (EFA): a 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak a szántóterületük legalább 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet kell kijelölniük.

22 20 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A ZÖLDÍTÉSI GYAKORLATOKRÓL A gazdaság szántóterülete Terménydiverzifikáció Ökológiai jelentőségű terület 0 0 9,99 ha ha szántóterületen legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni (a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el) 15 15,01 30 ha 30 30,01 ha Szántóterület: 1. kultúra szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termeszteni (a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem foglalhatja el a szántóterület több, mint 95%-át) Szántóterület: 1. kultúra max. 75% többi kultúra 2. kultúra szántóterület legalább 5%- ának megfelelő mértékű EFA terület kijelölése szükséges Állandó gyepterület Területnagyságtól függetlenül minden állandó gyepterülettel rendelkező gazdát érint. Az összes meglévő állandó gyepterületet meg kell őrizni. max. 75% max. 95% többi kultúra A három feltételből kettőt (diverzifikáció, ökológiai jelentőségű terület) csak szántóterület megléte esetén kell betartani, tehát az ültetvényeken, állandó kultúrákkal borított területeken nem. A zöldítési támogatást azonban minden SAPS támogatásban részesülő területre a SAPS támogatással együtt lehet igényelni, függetlenül attól, hogy arra a területre vonatkozik-e bármilyen zöldítési szabály (így például ültetvényekre is, nem csak szántóra és állandó gyepre). A zöldítés három gyakorlata nem minden esetben különül el egymástól. Így például egy parlagon hagyott területet, vagy egy nitrogénmegkötő növénnyel bevetett parcellát a diverzifikáció és az ökológiai jelentőségű területek kijelölése során is figyelembe lehet venni. A zöldítés szabályainak értelmezéséhez fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az egyes gyakorlatokat nem parcella, hanem gazdaság szinten kell értelmezni: azaz például az összes szántóterület 5%-ának megfelelő ökológiai jelentőségű területet sem minden egyes parcella esetében kell kijelölni, hanem az egyes kijelölt területek összesítésével kell elérni az 5%-ot gazdaság szinten. Mikor a zöldítési előírásokról beszélünk, akkor a gazdálkodó minden támogatható területét figyelembe kell venni, vagyis azokat a parcellákat is, amelyek esetleg kis méretükből adódóan (kisebbek, mint 0,25 ha) végül nem kapnak SAPS támogatást, de bejelentésre kerültek az egységes kérelemben. Vagyis a szükséges EFA terület kiszámításakor és a növénykultúrák számának és nagyságának meghatározásakor ezeket a parcellákat is figyelembe kell venni. A zöldítési támogatásra jogosult területnagyság meghatározásakor az egységes területalapú támogatáshoz megállapított területet kell alapul venni. A megállapí-

23 tott terület az, amely a SAPS támogatás során lefolytatott ellenőrzéseket követően áll elő (a különféle zöldítési vétségekből eredő területi levonások alkalmazását megelőzően). A zöldítési támogatás ugyanis csak azokra a területekre adható, amelyek SAPS-ot is kapnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem csak az állandó gyepterületekre, valamint a terménydiverzifikációra és ökológiai jelentőségű terület kijelölésre kötelezett szántókra jár a zöldítési támogatás, hanem olyan egyéb területekre is, amelyekre zöldítési követelményt nem kell betartani (pl. ültetvények). 21 MENTESÜLÉS A ZÖLDÍTÉS ALÓL Bizonyos esetekben lehetőség van a zöldítés gyakorlatainak végrehatása alól mentesülni. Az ökológiai gazdálkodást folytatók, vagy a kistermelői támogatási rendszert választóknak nem kell megfelelniük a zöldítés szabályainak. Az ökológiai gazdálkodók számos, a zöldítésen túlmutató környezeti vállalást teljesítenek, ezért mentességet élvezhetnek a zöldítés gyakorlatai alól. Számukra a zöldítés támogatás a feltételek teljesítése nélkül is igényelhető. Mentesülnek továbbá az átállási időszak alatt álló területek is, amelyek tárgyévben az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napján fennálló adatok alapján megfelelnek a 34/2013. VM rendeletben foglaltaknak. Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy gazdaságnak van ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező területe mellett olyan területe is, amelyen konvencionális termelést folytat, akkor azon a zöldítési szabályokat természetesen be kell tartani. A gazdálkodóknak az egységes kérelemben kell nyilatkozniuk az ökológiai művelésbe vont parcelláikról. Az ökológiai tanúsító szervezetek által készített nyilvántartással ez minden évben összevetésre kerül. Ha a földterület ökológiai státusza megszüntetésre vagy visszaminősítésre kerül, akkor erről az MVH értesítést kap, és adott évben az ökológiai státusz megszüntetéssel vagy visszaminősítéssel érintett terület nem mentesül a kötelezettségek alól. A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer pedig egy olyan komplex támogatási lehetőségetbiztosít, amely minden közvetlen kifizetést helyettesít, így a zöldítésért járó támogatást is magában foglalja. Ebből adódóan a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerhez csatlakozók mentesülnek a zöldítés követelményei alól. Az uniós alaprendelet a teljes mentesség mellett megfogalmaz további kivételeket is, ugyanis a szántóterület nagysága vagy a növénykultúra függvényében van lehetőség egy, vagy két követelmény alól is mentességre is. Ezeket a továbbiakban az egyes zöldítési követelményekről szóló fejezetrészekben külön-külön ismertetjük. Állandó gyepterületek megőrzése A gyepterületek hosszú távú fenntartása több szempontból is előnyös lehet a környezet szempontjából: klímaváltozási, talajvédelmi és biodiverzitás megőrzési szempontból is pozitív hatása van. Az egységes kérelemben három gyepkategóriába kell sorolni a gyepeket: Állandó gyepek, amelyek a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepeltek Állandó gyepnek minősül egy gyepterület, amennyiben gyep és egyéb takarmánynövény vetés nélküli, vagy vetéssel történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában a tárgyévi igénylés évét is beleszámítva öt, vagy ötnél több évig nem szerepel. Ez azt jelenti, hogy a évi egységes kérelem beadáskor az tekinthető állandó gyepnek, amelyen 2012-től vagy annál régebb óta gyep és/vagy egyéb gyepalkotó takarmánynövény van jelen.