A közös agrárpolitika (CAP), Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARPE)

Átírás

1 A közös agrárpolitika (CAP), Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARPE)

2 Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat jelölt ki: A mezőgazdaság termelésének és termelékenységének (műszaki színvonal) növelése. A mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása. Piac stabilizálás (termelők és fogyasztók védelme). Az élelmiszerellátás biztonsága. A fogyasztók számára megfelelő ár biztosítása. A világkereskedelemben fokozott részvétel júl (Stresa) alapelvek: Egységes piac (nincsenek vámok). Közösségi preferencia (export import oldalról). Pénzügyi szolidaritás (agrártámogatások). A mezőgazdaságnak szervesen kell illeszkednie a nemzetgazdaság egészébe!

3 STRESA, de-35626da4-ae a1fd-0d03aa76fc18.html

4 SICCO MANSHOLT A KAP SZÜLŐATYJA szeptember 13-án született Groningenben Holland Kelet-India a mai Indonézia teaültetvény 1936-ban hazatért, földművelő lett 36 évesen holland miniszter lett A miniszteri székben eltöltött 12 és fél év után ban ő lett az Európai Bizottság első, mezőgazdaságért felelős biztosa 1958 és 1972 között a Bizottság alelnöke, 1972 és 1973 között pedig elnöke volt Visszavonult Wapserveen továbbra is gazdálkodott! jún. 9-én hunyt el.

5 Történeti vonatkozások 1962-től működik a CAP (Common Agricultural Policy), KAP (Közösségi Agrár Politika). Agrárpolitikai pénzügyi alap: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (EAGGF). Forrásai: Döntések: Mezőgazdasági vámok: 16% Forgalmi adók: 36% Tagországok befizetései: 48% Miniszterek Tanácsa (időnként Bizottság), vagy Európai Tanács A Parlament konzultációs joggal rendelkezik csak ben felszámolták az eltérő nemzeti agrárpolitikákat, létrejött a közös piac. - egységes árak - agrárrendtartások (pl.: szabályozzák a piaci versenyt, agrártámogatásokat) - import korlátozások (küszöbárak meghatározása)

6 Reformok 1972: Észlelték a rendszer okozta gondokat, de érdemi változást nem tudtak elérni: Fő cél a felesleg csökkentése, másrészt a struktúra hosszú távú átalakítása. Mansholt-terv a túltermelés ellen lépne fel. Önellátás megvalósult. Összehangolt állat- és növény egészségügyi eljárásokat alkalmaztak. Élelmiszer minőségi feltételeket szabtak. a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát tíz éven belül a felére kell csökkenteni. 7 %-kal kevesebb területet szabad mezőgazdasági célra hasznosítani. DE: Nem tudta kezelni a kedvezőtlen adottságú területek gondjait, Nem ösztönzött a hatékonyságra.

7 Reformok 1984: A feleslegek eltűntetésének célját tűzte ki. Egyértelmű válságjelek: GDP-n belüli arány 7%-ról 3,4%-ra esett vissza. A foglalkoztatottak közti arány 6-8% alatti volt. A jövedelmek színvonala 1984-ben az 1979-es 91%-át érte csak el. Párhuzamosan a CAP támogatása a legnagyobb költségvetési tétel lett, exporttámogatásra, intervenciókra nagy pénzek folytak el. Rosszul osztották szét a támogatásokat: a pénz 75%-a a termelők 25%-ának jutott. Lépések: Árakat befagyasztották, Az előállítható termékek mennyiségét korlátozták ( garancia küszöb ), termelési kvóta alkalmazása, végső esetben közös felelősségi adó kiszabása, Fizetni kezdtek az ugarolásért. Eredménytelen: 3-4 szer gyorsabban nőtt a termelés mint a fogyasztás (Kritikus területek: tejtermelés, gabona, marhahús).

8 Reformok 1988 (Delors) : Szabályozták a Közösségi mezőgazdasági kiadásokat (Plafonérték). Nem nőhet az agrárkiadás gyorsabban, mint a Közösségi bevételek növekedésének 75%-a. Korengedményes nyugdíjak lehetősége. Stabilizátorok bevezetése (kvóta felett csökken a felvásárlási ár) GATT problémák (exporttámogatásokat a versenyt torzítónak értékelte) /1994-es csatlakozás/ Pihentetési térítések növekedése: A terület 1/5-ét 5 éven át kell ugarolni a támogatásért (McSharry) : Az ár- és a jövedelempolitika szétválasztása. Az árak világpiaci szinthez közelítése. Kistermelők támogatásának kiemelése. Külterjes gazdálkodás támogatása. Természeti környezet megóvása. Erdősítések, turisztikai célú földfelhasználás támogatása.

9 Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra ( ) Az Európai Unió kormányfőinek 1997-es luxemburgi csúcstalálkozója 1999 március (Berlin) új célkitűzéseket is megfogalmaz: Keleti bővítés kérdése mg-i túlsúly további növekedése Azoknak a termékeknek a szabályozása, amelyek esetében a legnagyobb feleslegek (marhahús, gabona, tej) Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése. Döntöttek a SAPARD-program elindításáról A vidéki népesség megtartása. A tájjelleg megőrzése. Vidékfejlesztés. Az Agenda2000 sem hozta el az áttörést, óvatos intézkedései nem értek el jelentős eredményeket. Figyelmen kívül hagyta a WTO által előírt csökkentések (agrártámogatások, exportszubvenciók, szubvencionált export) mértékét, emellett nem számolt a keleti bővítéssel járó közvetlen kifizetések mértékének növekedésével.

10 Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra ( ) Gondok, amit ezzel sem lehet megoldani: A kontinentális és a mediterrán mezőgazdaság eltérő jellegéből adódó problémák. Gabonáról és szarvasmarháról szól a rendszer, délen nem ezt termelik. Túltermelésre ösztönöz a rendszer. Elégedetlenek a termelők (nem jut el a legfontosabb helyekre a pénz). Elégedetlenek a fogyasztók, mert adójuk ellenére magasak az élelmiszerárak. Drágán állítják elő a mezőgazdasági termékeket (nem versenyképesek a termelők). A WTO keretei között folyamatosan támadják a támogatott rendszert. Az utolsó bővítéssel sok mezőgazdasági termelő érkezett.

11

12 A SAPARD Program Az EU-hoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén a felkészülési időszakban. A SAPARD Program célja kettős: - segítséget nyújtani a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, főleg az EMOGA-ból finanszírozott intézkedésekre - hozzájárulni egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez Minden érintett országnak el kellett készítenie egy 7 évre szóló ( ) országos mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet Keret 520 millió euró/10 ország/év.

13 A 100 legnagyobb SAPARD Program térbeli eloszlása Az aprófalvas körzetek nem értek el nagy SAPARD forrásokat, hátrányuk megmaradt. Forrás:

14 A mezőgazdaság súlya az egyes tagállamokban

15 További reformok a KAP történetében 2003-as agrárreform: - termelés és a támogatások szétválasztása, - a WTO követelményeknek való megfelelés, - vidékfejlesztés erősítése, - a költségvetési fegyelem betartása - cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés): a támogatásokat csak abban az esetben kapják meg a gazdálkodók, ha eleget tesznek a környezetvédelmi, növény- és állategészségügyi előírásoknak! - Nem hoztak döntést a nagygazdák maximális támogatásának ügyében! Lisszaboni szerződés: - megosztott hatáskör: tagállomok is dönthetnek olyan agrár kérdésekben, amelyekben az EU még nem rendelkezett. - Az EU csak olyan kérdésekben járhat el, amit a tagállamok ráruháztak

16 A KAP és az EU vezető szervei Bizottság szerepe meghatározó döntéskezdeményezés, végrehajtás, javaslatok előkészítése-folyamatos konzultáció. Tanács főleg az ellenőrzésben vesz részt, éves felülvizsgálatok A Parlament szerepe a Lisszaboni szerződés után felértékelődött együttdöntési eljárás!

17 CARPE A 2003-as reform után Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy) helyett Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (Common Agricultural and Rural Policy for Europe, CARPE) A CARPE lényege, egy területileg meghatározott, sokkal inkább integráltabb politika, amely az állami politika más elemeivel együtt hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez. Több közvetlen kifizetést ad a kulturális, környezeti és területi feladatokért. A CARPE célja hogy lehetővé tegye a gazdaságilag hatékony, ugyanakkor környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaságot, miközben serkenti az Unió vidéki területeinek integrált fejlődését.

18 A CAP ÉS A CARPE ELEMEI

19

20 A KAP PILLÉREI 1-es pillér: Közvetlen támogatások és piaci intézkedések (területalapú vagy állatlétszám alapú támogatások) - közvetlen támogatások: - nemzeti kiegészítés is csatlakozik ehhez; - Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjából (EMGA) utalják társfinanszírozással; - SAPS: Egységes Területalapú Támogatás - SPS: Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer - Piaci intézkedések: - az EU az élelmiszerárakat bizonyos határ fölött tartja a gazdák védelmében - magántárolásra fizet a gazdának, vagy intervenciós felvásárlási árat hirdet meg. - szerepe egyre kisebb!

21 A KAP PILLÉREI 2-es pillér: Vidékfejlesztés - A tagállamokon belül, vagy akár régiókon belül regionális fejlesztési programokat dolgoznak ki a vidék sajátos nehézségeire, problémáira - forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

22 SZÉCHENYI 2020 A VÁLTOZÁSOK Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Céljai: - a mezőgazdaság modernizálása - a termelés hatékonyságának javítása - a vidék fejlesztése. - a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése - jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára - a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, - a vidék kulturális örökségének védelme. - Fiatal gazdálkodók és kisgazdaságok támogatása zöldítés (greening): az eddig megkapott összeg 70%-át kapják csak meg a gazdák, ha nem teljesítik a zöldítési kritériumokat 1. terménydiverzifikáció, 2. állandó gyepterület fenntartása, 3. ökológia célterület kijelölése.

23 NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA március 28-án jött létre Feladatai: - a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, - a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, - szaktanácsadás, - információk eljuttatása a gazdálkodókhoz.

24 MVH ÁLLAMKINCSTÁR - Az MVH a működését 2003 július 1-én kezdte meg - A területért felelős miniszter irányítása alatt - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségei - Teljes létszáma a év végén hozzávetőlegesen 1800 fő - A pályázáshoz náluk kell regisztrációs számot igényelni - Leader pályázatok - Támogatások elbírálása, jogalap ellenőrzés, információ adás - Működteti: - Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszert; - Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert;

25 AGRÁRMARKETING CENTRUM A Magyar Kormány a 1259/2016. (VI. 6.) Korm. határozatával hozta létre Aktív szerepet tölt be a magyar agrárium és élelmiszergazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában Segíti a tudatos fogy-i magatartás kialakítását Erősítik a hagyományos és kézműves termékek ismertségét és kedveltségét Minél sokrétűbb partneri együttműködések Sertéshús: a velünk élő hagyomány A tojás maga a csoda Kapj rá halfogyasztást ösztönző program