GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014. 1 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 1990. évi C. törvény a helyi adókról = Htv. 2006. évi IV.törvény a gazdasági társaságokról = Gt. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao. tv. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról = Kkv. tv. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról = Mikro kr. 2000. évi C. törvény a számvitelről = Szt.tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról = Áfa tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról = Szja tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról = EHO tv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről = Itv. 2 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK (2 ÓRA) SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK, SAJÁT TŐKE BIZTOSÍTÁSA ( 2 ÓRA) INGATLANOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA ) GÉPJÁRMŰVEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA ) 3 A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK (2 ÓRA) Könyvvizsgálati kötelezettség változása Kilépő tagra jutó saját tőke Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban Választható árfolyamok bővítése Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan Tanszferárkülönbözet Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szakmai szervezetek, továbbképzés Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései E-útdíj elszámolása Behajtási költségátalány Biztosítási díjak elszámolása Költségként elszámolható biztosítási díja Tanulás, továbbképzés számvitele 4 1
KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG Könyvvizsgálati kötelezettség változása Szt. 155. (2)(3)(4)(5) (3). nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 5 155 (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van. 6 KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG 2015-TŐL 155 (3)a), 155 (5)a) - Nagyságrendi mentesítéssel nem élhet: A tárgyévet követő üzleti évtől akinek10 millió Ft-ot meghaladó 60 napon túli - art. szerinti - lejárt köztartozása van! Következmény: mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót sem készíthet - 300 millió Ft az árbevétel határ 2014-től! 7 Az Szt. 154/B. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. 8 2
KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG 2015-TŐL 1. Az üzleti év és a vagyon megjelenítése, közzététele ÜZLETI ÉV Közzététel 155/C. Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. A vagyon megjelenítése (mérleg) Fordulónap A vagyon nyomon követése (könyvvitel) Elfogadás Közgyűlés, taggyűlés Mérlegkészítés összehívása napja A vagyon kommunikálása (beszámoló) 9 Törvényben meghatározott időpontig 10 FELELŐSSÉG Szt. 8 (5) A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen. Szt. 20 (6): Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. FELELŐSSÉG GT. Gt.26. (2) A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. A rendelkezést az új Ptk nem tartalmazza, de 11 12 3
FELELŐSSÉG Art.172. - Számviteli fegyelem megsértése (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e) jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Helyette 2012.01.01-től: a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók. 13 14 BTK.(2012: C. TV.) >>> 2013.07.01. A SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE 403. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, (*) vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 15 (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. 16 4
(4) E alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változása 18 17 KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉRTÉKHATÁRAI 2014-TŐL Szt. 117. (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. 19 Kilépő tagra jutó saját tőke 20 5
2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 37. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ideértve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása 2013-ra is alkalmazható volt 21 22 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 39. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. 39 (2)a) Feltétel: társasági szerződésben rendelkezés a nem pénzben való kifizethetőségre vonatkozóan Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Eddig is az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kellett a könyvekben elszámolni, de erre vonatkozó taxatív előírást a számviteli törvény nem tartalmazott. 2013-ra is alkalmazható volt 23 24 6
21 (6) Közbenső mérleg Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 2013.11.30-tól új bekezdés 25 26 Új ptk. 3:174. [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 27 KÖZBENSŐ MÉRLEG SZTV. 2015-TŐL 21. (7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. 28 7
BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS DEVIZÁBAN Beszámoló, könyvvezetés USAdollárban Sztv. 20. (3)-(5) Kötelező devizában készíteni devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak) európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet 29 Lehetősége van devizában készíteni: bármely vállalkozó, aki 30 BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS USD-BEN IS 2014-TŐL USD, EUR ha: döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és létesítő okiratban ezt jelölte meg. e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. 31 BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS BÁRMELY DEVIZÁBAN ha: funkcionális pénznemben van a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. 2015-től 20. (5)a) új bekezdése: Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót devizában készíti el, az alkalmazás feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által Az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. 32 8
Választható árfolyamok bővítése Használható az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyam is átszámításra Szt. 60 (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1) (2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 33 34 SZÁMVITELI POLITIKÁBAN VÁLASZTHATÓ ÁRFOLYAM (2013-TÓL!) Indoklás nélkül MNB EKB Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga Feltétel: Számviteli politika szerinti döntés! Indoklás mellett: csak devizavételi csak devizaeladási 35 Áfa összegének átszámításához használt árfolyam Áfa tv. 80. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. Alapértelmezés NAV-hoz NAV-hoz bejelentés alapján bejelentés alapján Deviza eladási MNB EKB 36 9
DEVIZÁS TÉTELEK ÉRTÉKELÉSE 2015- TŐL 60. (2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló az 54-55. szerint minősített minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó a (4)-(6) bekezdés szerinti devizaárfolyamon átszámított Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan forintértéken kell kimutatni. 37 38 MÉRLEG Eszközök MÉRLEG Források Eszközök Források Kötelezettség +X Eredmény - X MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE +X Kötelezettség +X Halasztott ráf. AIE -Y Eredmény -Y Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a vállalkozó, saját döntése alapján három egyenlő részletben is megszüntetheti. ( Szt. 177. (38) 39 40 10
DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA 177 (38) - a devizahitel kivezetendő könyv szerinti árfolyamon majd a Ft hitel állományba veendő, - Új: a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kötelező a visszafizetéshez kapcsolódóan feloldani! - Ha a feloldást nem választja a devizahitel kiváltása évében: három üzleti évben egyenlő részletben kell feloldani! (visszafizetés éve és azt követő két évben oldható fel) - Következmény: céltartalék feloldódik (nincs a céltartalékhoz átmeneti szabály) 2013-2014. időszakra: lejárat előtti egyösszegű hitel visszafizetésekre alkalmazható 41 177 (38): A 33. (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31- ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti. 42 DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA 33 (2)Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). 43 (3)A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. (4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. 44 11
DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA 41 (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. 41 (5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő. 45 Szokásos piaci ár és alkalmazott ellenérték különbözete (2013.06.30-tól) 46 Mentesítés piaci árra való korrekció alól Tao.tv. 18 (3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. Mentesítés transzfer dokumentáció készítés alól Tao.tv. 18 (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 47 2004. ÉVI XXXIV. TÖRVÉNY A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL, FEJLŐDÉSÜK TÁMOGATÁSÁRÓL Foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb Maximum 2 millió euró Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb Maximum 10 millió euró Középvállalkozás 250 főnél kevesebb Maximum 50 millió euró, vagy mfő 43 millió euró Rezsabek Angéla 48 12
A szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet Tao.tv. 18. (1). b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Tao.tv. 18. a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a 49 különbözet összegét; Szt. 47 (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja. Szt. 73. (4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja.. Szt. 78 (8).az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja.. az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a. módosításaként nem szerepeltetné. 50 Az általunk könyvelt X vállalkozásnak számlázott értékesítés az év során Y kapcsolt vállalkozás által: 500 egység, azonban az év végi elszámolás szerint a piaci értéke csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a 29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma az év végén készült egyetlen számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. 51 45 Anyagköltség Szállítók 45 51 Szállítókötelezettség Anyagköltség 500 300 51 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL 4. 23.kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)- c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; 52 13
1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL KAPCSOLT FELEK TÁRSASÁGI ADÓ TV SZERINT : ADÓZÓ ÉS AZ A SZEMÉLY Tao. tv. 4 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; Többségi befolyásnál a. Tao. tv. 4 27. E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Tao. tv. 4 7. E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; 53 ADÓZÓ c. b. Többségi befolyásnál * MÁS SZEMÉLY SZEMÉLY 54 * Közeli hozzátartozók is más személynek minősülnek 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Új ptk. 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. 55 A tulajdonos B -ben 40% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben??????% A tulajdonos B -ben 60% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben???????% A B C 56 14
Új ptk. 8:2. [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Új ptk. 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő 57 és a testvér; Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége 58 Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szt.tv. 11 (10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az (1) (3) bekezdés szerinti feltételekkel az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Art. 33. (6).. a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg 59 ÜZLETI ÉV Alapvetően 12 naptári hónap DE Lehet rövidebb időtartamú: előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor átalakulásnál; felszámolásnál, végelszámolásnál, kényszertörlési eljárásnál 60 15
ÜZLETI ÉV ~ BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK Átalakulás esetén: Megszűnő vállalkozónál: -tól: az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól -ig: az átalakulás napjáig (előre megadható) Átalakulással létrejövő új vállalkozónál: -tól: átalakulás napját követő naptól -ig: a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig ÜZLETI ÉV ~ BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK FA, VA, KT -tól: előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól -ig: a felszámolás, a végelszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig DE ha a FA vagy VA úgy fejeződik be, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, akkor az eljárás befejezését követő üzleti év: -tól: a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól -ig: a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig 61 62 ÜZLETI ÉV ~ BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK FA, illetve a KT eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a KT eljárás lefolytatása során FA eljárás kerül elrendelésre, a FA időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Ha a VA 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a VA üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. KÉNYSZERTÖRLÉS A cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor >>> felszámolási eljárásba fordulhat át. Előző mérleg fordulónaptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszakra beszámoló. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül. Felszámolás elrendelésének napja = Felszámolási időszak kezdő napja. 63 64 16
Szakmai szervezetek, továbbképzés Szakmai szervezetek, továbbképzés Szt. 152. (2a)E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 65 2007. évi CXXXVI. törvény 3. r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem 66 megismerhető. IFRS regisztráció IFRS regisztráció 10 (5)-(6) IFRS minősítésre vonatkozó követelmények 10 (5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját - e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. 67 68 17
398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 4. (4) 3 lezárt üzleti év után térhet el Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései 5. (3) Felújítás fogalma 10. (3) Értékvesztés fogalma 5 (12) Halasztott bevétel feloldás nem lehet egyéb bevétel 6 (3a) Aktív időbeli elhatárolás 6 (7a) Passzív időbeli elhatárolás 69 70 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 11 (3).. mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani 11 (4) kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. 11 (5).. hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja. 12. Átalakulási szabályok 71 VÁLASZTÁSOK KÖVETKEZETES ALKALMAZÁSA 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4 (4)/ÚJ/ - A mikrogazdálkodó a (3) bekezdés d)-f) pontja szerint rögzített választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. - Hivatkozott választások: 100eFt alatti egyösszegű leírás, készletekről évközi értékbeli nyilvántartás vezetése, továbbá kkt., Bt. esetén nem számol el terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést és visszaírást, valamint nem képez céltartalékot 72 18
FELÚJÍTÁS FOGALMA /PONTOSÍTÁS/ IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK /KIEGÉSZÜLT/ - Az Szt. 3. (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. - 2014-ig: Az Szt. 3. (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközökön végzett olyan tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5 (3) 73 Aktív időbeli elhatárolásként csak az alábbi tételeket kell kimutatni: - az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra illetve az ezt megelőző időszakokra vonatkoznak, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja - az olyan járó bevételeket - a kamatbevételek kivételével -, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak." - az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban illetve az ezt megelőző időszakokban kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. (arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakhoz kapcsolódnak) Halasztott ráfordításként KELL kimutatni az átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió Ft-ot 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 6 74 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSKÉNT CSAK AZ ALÁBBI TÉTELEKET KELL KIMUTATNI IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK - az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot illetve az azt megelőző időszakokat terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja - az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat - kamatráfordítások kivételével -, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak." - az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban illetve az ezt megelőző időszakokban kerültek bevételként elszámolásra. (arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakhoz kapcsolódnak) - Halasztott bevételként: azon rendkívüli bevételként elszámolt tételt, melynek összege az 1 millió Ft-ot meghaladja (fejlesztési célra kapott támogatás, elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik, térítés nélkül átvett eszköz, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz) 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 6 75 - Kamattól eltérő, tárgyévet követően felmerülő bevételekre és ráfordításokra is kiterjed a kétéves szabály, amennyiben azok a tárgyév eredményét érintik, - 2014-ig: a kétéves szabály csak a tárgyévben elszámolt, de a fordulónapot követő két vagy több évet illető bevételekre/ráfordításokra vonatkozott 76 19
ÉRTÉKVESZTÉS BEHAJTHATATLANNAK NEM MINŐSÍTETT 100EFT ALATTI KÖVETELÉSEK Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint, behajthatatlanná nem minősített 100 eft alatti, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében." 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 10 (3) 77 Amennyiben a 100 eft alatti, 180 napja lejárt követeléseket nem írják le: értékvesztést kell elszámolni a késedelmi idő függvényében 78 HALASZTOTT BEVÉTEL MEGSZÜNTETÉSE DEVIZA ÉS VALUTAKÉSZLETEK BEKERÜLÉSI ÁFOLYAMA Halasztott bevételként a passzív időbeli elhatárolások között elszámolt 1 millió Ft feletti értékben térítés nélkül, ajándékként, többletként fellelt eszköz, korábbi eszközbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettség elengedése/harmadik fél által átvállalása, fejlesztési célú támogatás miatti rendkívüli bevétel megszüntetése: Kötelezően rendkívüli bevétel (nem lehet egyéb bevétel) 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5 (12) 79 A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. Az Szt.-től eltérően azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja." 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 11 (4)-(5) 80 20
FT-ÉRT VÁSÁROLT VALUTA/DEVIZA 2014-ig: egységesen kötelező volt az MNB árfolyam alkalmazása 2014-től: Ft-ért vásárolt deviza/valuta bekerülési árfolyamát a fizetett ellenérték határozza meg SZÁMLÁK ÁFA TARTALMÁNAK ÁTSZÁMÍTÁSA Módosítás szerint: mikrogazdálkodó az ÁFA fizetési kötelezettségnél csak az MNB árfolyamot választhatja, Bejövő számláknál: a számlán irányadó árfolyamként szereplő árfolyam szerint kell a tartozás bekerülési értékét meghatározni 81 82 ÉV VÉGI ÁTÉRTÉKELÉS TILALMA Az Szt. 60. (2) bekezdésétől eltérően a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani. 2014-ig:.nem kell átszámítani ÁTALAKULÁS SZABÁLYAI 2014-IG 12 (2) Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12 (3) Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11 (3) 83 84 21
ÁTALAKULÁS, EGYESÜLÉS, SZÉTVÁLÁS 12 (2) A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12 (3) Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12 (4) Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani, b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12 (5) Ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani." 85 ÁTALAKULÁS Általános szabály átalakulás, szétválás esetén: jogelőd szabályai szerint (ha átalakulásban mikrogazdálkodó nem szerepel, de a jogutód mikrogazdálkodóit kíván a jövőben készíteni: áttérés szabályai Beolvadásnál: szereplők között mikro van, akkor a beolvasztó szabályai szerint Összeolvadásnál: szereplők mind mikro szerintiek, akkor a jogelőd szabályai szerint DE: a fenti beolvadás/összeolvadás vagyonmérlegei mikro szerint kerültek összeállításra, és a jogutód meghaladja a mikro értékhatárokat: nyitás után áttérési kötelezettség a normálra (nyitás utáni rendező tételek nélkül) 86 ÖSSZEOLVADÁS Egyik szereplő nem mikro: éves beszámoló szerinti vagyonmérleg készítés Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege éves beszámoló szerint készült, de a jogutód át kíván térni mikrora: áttérés szabályai (nyitás utáni rendező tételekkel) 87 ÁTTÉRÉSSEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK az Szt. 41. (2)-(5) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, az Szt. 33. (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítást az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. 88 22
2. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK E-útdíj elszámolása Behajtási költségátalány Biztosítási díjak elszámolása Költségként elszámolható biztosítási díja Tanulás, továbbképzés számvitele 89 2. GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK 90 2. EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK 2.1. E-útdíj elszámolása E-útdíj elszámolása 36 Egyéb követelés 45 Szállítótartozás 466 Előzetesen 45 Szállítótartozás felszámított áfa 52 Igénybe vett 36 Egyéb szolgáltatás követelés előleg Előleg áfa Tényleges útszakaszra jutó díj Htv. 40/A. (1) b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a levonható. 91 92 23
1990. ÉVI 100.TV (HELYI ADÓKRÓL): ÚTDÍJRA VONATKOZÓ CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉG A települési adó csökkentése : 40/A. (1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a. (2) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le. 93 2.2. Behajtási költségátalány 94 Késedelmi kamat Új Ptk. 6:155. Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy 95 számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. FIZETÉSI HATÁRIDŐK Új Ptk: 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Új Ptk: 6:130. (3) E rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Új Ptk: 6:130. (4) Tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. 96 24
Behajtási költségátalány Új Ptk. 6:155. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 97 81. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét; 77. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,. amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 98 Üzleti évben jóváírt összeg 38 Pénzeszköz 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Üzleti évhez kapcsolódó,fordulónapés mérlegkészítés között befolyt összeg 39 Bevételek aktív időbeli elh. 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Üzleti évben fizetett összeg 86 Egyéb ráfordítás 38 Pénzeszköz Fizetett összeg Üzleti évhez kapcsolódó, fizetendő összeg 86 Egyéb ráfordítás 48 Passzív időbeli elhatárolás Fizetendő összeg 99 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK NAV ÉS KIM ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN Behajtási költségátalány jellemzői: fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt, összege minimum 40 euró (függetlenül a behajtás felmerült költségeitől és a késedelem kimentési körülményeitől), Behajtási költségátalány kizárása semmis: a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozásnak hatósággal kötött szerződésekre Késedelmenként (nem számlánként) számítandó, Átszámítás módja (eltérő megállapodás hiányában): késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes jegybanki teljesítés helye szerinti árfolyamon, Kötelező a könyvekben tartozásként kimutatni Jogosult lemondhat róla (jogosultság elválik az igényérvényesítéstől, Szerződésben késedelmes fizetést megelőzően elengedni nem lehet, kártérítés összegébe beszámítandó, azonban a kötbér összegébe nem, Irányelv nem szabályozza az idegen pénznem kérdését (hazai bírói gyakorlat: pénzkövetelés osztja az alapkövetelés sorsát) 100 25