Nem tapintható emlődaganatok műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink

Hasonló dokumentumok

A mammográfiás szűrővizsgálat és Z0011 vizsgálat hatása az emlőrák sebészetére (és komplex kezelésére). Kecskeméti tapasztalatok.

A nem tapintható emlődaganatok sebészete

Változások az emlő sebészetében

Új elvek a sebészi ellátásban Az emlőrák korszerű sebészi kezelése

Magyar Radiológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa Június 23-25

Kettős férfi emlőrák és a beteg utógondozása

Az emlő betegek ellátása során elért eredmények, tapasztalataink

Diagnosztikai problémák onkoplasztikai műtétek után a radiológus szemszögéből

III./8.1. In situ emlőcarcinomák

A nem tapintható emlôtumorok és az ôrszemnyirokcsomók izotópos jelölése

Új lehetőségek a tumoros emlőanyagok patológiai feldolgozásában

A patológia modern eszközei a diagnosztikában és a terápiában

Emlőbetegségek komplex diagnosztikája

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén

A debreceni Kenézy Emlôcentrumban ban végzett emlôszûrés és klinikai mammográfia eredményei

DR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház. Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban

Az ôrszem (sentinel) nyirokcsomó jelentôsége in situ emlôcarcinoma sebészi kezelésében

A sebészet modern eszközei a diagnosztikában és a terápiában -Az emlőrák sebészet fejlődése-

Emlő- és nőgyógyászati onkológia. Hideghéty Katalin Palkó András Ungár László

A KÜLÖNBÖZŐ KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK SZEREPE AZ EMLŐRÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS KÖVETÉSÉBEN

AZ EMLÔRÁK KORSZERÛ SEBÉSZI KEZELÉSE

Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekbe

A malignus melanóma új TNM-klasszifikációja (AJCC, 2009) és az őrszemnyirokcsomó-biopszia patológiai jelentősége

EREDETI KÖZLEMÉNY EREDETI KÖZLEMÉNY

Az MR szerepe az emlôszûrést követô klinikai kivizsgálásban

Aktuális kérdések az emlőrák sebészetében. Ph. D. Tézis. Maráz Róbert, M.D.

A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai

SENTINEL NYIROKCSOMÓ SZCINTIGRÁFIA EMLŐRÁKBAN- MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Radioizotópos sebészeti lehetőségek a korai emlőrák kezelésében

A nem operatív patológiai emlôdiagnosztika eredményei

A sejt és szövettani diagnosztika modern eszközei a diagnosztikában és terápiában. Cifra János. Tolna Megyei Balassa János Kórház, Pathologia Osztály

Szerző:Forrai Gábor Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Intrapulmonális metasztázisok prognosztikai jelentôsége operált tüdôrákos esetekben

A korai emlőrák lokoregionális kezelésének fejlődése

patológi Klinikum Az emlımirigytumorok szövettani csoportosítása: Malignus tumorok Benignus tumorok Dysplasiák/hyperplasiák

A göbös pajzsmirigy kivizsgálása, ellátása. Mészáros Szilvia dr. Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika

Mit tud a tüdő-citológia nyújtani a klinikus igényeinek?

TERÁPIÁS PROBLÉMÁK ONKOPLASZTIKAI MŰTÉTEK UTÁN A SUGÁRTERAPEUTA SZEMSZÖGÉBŐL. Dr. Takácsi-Nagy Zoltán

Mit is csinál pontosan a patológus?

A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A fejezet felépítése. A.) Általános nevezéktan

Radioisotope-guided surgical techniques for the treatment of early breast cancer

SZAKMAI IRÁNYELVEK AZ EMLŐDAGANATOK SZŰRÉSÉBEN

KOMPLEX EMLŐDIAGNOSZTIKAI JÁRTASSÁG (Előterjesztés a Radiológiai Szakmai Kollégium részére )

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése

Dr Csőszi Tibor Hetenyi G. Kórház, Onkológiai Központ

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)

Férfiemlőrák. Dr Kocsis Judit

Szegedi Emlőrák Szimpózium Szeged, szeptember Részletes tudományos program

A vesedaganatok sebészi kezelése

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont Vége Tanácsterem Napok 5.

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék

III./10.3. A hímvesszőrák. Bevezetés. A fejezet felépítése. A./ Etiológia. B./ Patológia. Nyirády Péter

Áttekintés az emlőrák megbetegedések és a gyógyítás helyzetéről Magyarországon beleértve a 2001 óta folyó mammográfiás szűréseket. Dr.

MODERN KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA, PATOLÓGIAI-RADIOLÓGIAI ELEMZÉS

Pajzsmirigy carcinomák nyaki nyirokcsomó metastasisainak percutan ethanol infiltrációs ( PEI ) kezelése

Szemeszter 2015.I.félév Jelleg

MaMMa ZRT. 20. JUBILEUMI KONFERENCIÁJA

CT-lézer -mammográfia

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Az ôrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága és jelentôsége neoadjuváns kemoterápia után emlôrákban

Magyar ILCO Szövetség Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983.

III./9.6. Vulva daganatai. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Panaszok. B.) Anamnézis. Tömösváry Zoltán, Langmár Zoltán, Bánhidy Ferenc

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Sebészeti Klinika Sebészeti onkológia

SZAKMAI IRÁNYELVEK AZ

Útmutató PIP mellimplantátum beültetésen átesett nők kezelésének eljárás rendjéről PIP implantátummal rendelkező nők értesítése, tájékoztatása

A.) Biopsziás mintavétel lehetőségei és a biopsziás anyagok kezelésével kapcsolatos tudnivalók.

Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában

ÖSSZEFOGLALÁS BEVEZETÉS

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az emlő jó- és rosszindulatú daganatainak sebészi kezelése. Készítette: A Sebészeti Szakmai Kollégium

MAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest

Intervenciós radiológia és sugárterápia

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Telepathologia szerepe a cytodignosztikában

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház

Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében

2015. szeptember 11. (Péntek)

A korai emlőrák egyénre szabott kezelése

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon

Közép-Magyarországi Onkológiai Centrum fejlesztési terve KMOP /C.

Ajánlás az emlôrák korszerû diagnosztikájára, kezelésére és gondozására

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Sebészeti Klinika A retroperitoneum sebészete

NEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Terhességi emlőrák. Dank Magdolna Semmelweis Egyetem Onkológiai Központ

42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán

Emlőelváltozások multidiszciplináris értékelése és ennek eredményei a Decker-féle korrelációs rendszer ötéves tapasztalatai alapján

Átírás:

Magyar Sebészet 2014; 67(3) 89 93 DOI: 10.1556/MaSeb.67.2014.3.2 KÖSZÖNTŐ Nem tapintható emlődaganatok műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink Surgical management of non-palpable breast tumors FARSANG ZOLTÁN 1, @, NAGYGYÖRGY ÁDÁM 1, HORVÁTH LÁSZLÓ 1, BARANYÁK ZSUZSANNA 1, FORRAI GÁBOR 2, RIEDL ERIKA 2, CSEREPES ÉVA 2, BENEDEK ADRIENNE 2, BAKITY BOLDIZSÁR 1 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest, 1 Sebészeti Osztály (osztályvezető: Dr. Bakity Boldizsár), 2 Radiológiai Osztály (osztályvezető: Dr. Forrai Gábor) Az emlődiagnosztika fejlődése, a szűrővizsgálatok elterjedése miatt egyre gyakrabban kerülnek felfedezésre nem tapintható emlődaganatok. Az elmúlt öt évben 830 emlőműtét kapcsán szerzett tapasztalatainkról számolunk be. A praeoperativ pontos diagnosztika (mammographia, emlő-ultrahangvizsgálat, MRI, aspiratiós cytologia, core-biopsia, vacuumasszisztált core-biopsia) során igazolt emlődaganat, valamint malignitásgyanú (microcalcificatio, szerkezeti torzulás) miatt végzett műtétek során az előzetes jelölés utáni excisio kiemelkedő jelentőségűvé vált. Retrospektív feldolgozás során megállapítottuk, hogy az emlőműtétek 36,9%-a ma már úgynevezett nem tapintható elváltozás miatt történik. A nem tapintható elváltozások esetén is törekszünk pontos praeoperativ hisztológiai mintavétel elvégzésére, amely segíti a korrekt műtéti terv felállítását. Anyagunkban nem tapintható elváltozás esetén az elváltozások 78%-ában sikerült biztos szövettani diagnózishoz jutni. Vacuumasszisztált core-biopsia megjelenésével kevesebb lett az indeterminált képletek miatti sebészeti beavatkozás. Várhatóan a később benignusnak bizonyuló elváltozások miatt elvégzett excisiók száma további csökkenést fog mutatni. A resectiós szélek intraoperativ radiológiai vizsgálata segíti a definitív műtét végzését. Specimen-mammographia, specimen-ultrahangvizsgálat a mindennapi gyakorlatunk részét képezi. Végleges szövettani vizsgálat után kiemelkedő jelentőségű a megfelelő ép resectiós szél megléte, amelynek hiánya esetén reexcisiót, szükség esetén a műtét kiterjesztését tartjuk indokoltnak. A sebészi resectiós szél elégtelensége miatt mintegy 5,5%-ban végeztünk reoperációt. T 1 tumorméret esetén, illetve a T 2 tumornagyságú esetek nagy részében sentinelnyirokcsomó-vizsgálatot végzünk, hogy a felesleges axillaris blokkdissectiót elkerüljük. Kulcsszavak: indeterminált képlet, drótjelölés, specimen-mammographia, sentinel-nyirokcsomó Due to the improvement of the diagnostic and screening methods for detecting breast cancer (e.g. mammography, breast ultrasonography, MR imaging, FNAC, core biopsy or vacuum-assisted core biopsy), non-palpable breast masses are more and more commonly discovered. Resection guided by a radiologically placed hookwire has gained outstanding importance in the surgical management of these non-palpable cases of breast malformations. In this retrospective study we analyzed the data of 830 patients operated in the past 5 years because of breast malformations. Of those, 36.9% of the breast surgeries were performed because of a non-palpable breast mass. In such cases we performed preoperative histological sampling to support setting up the surgical plan. We managed to get a precise histological diagnosis preoperatively in 78% of our cases. After the introduction of vacuum-assisted core biopsy, operations for histologically indeterminate breast tumors became less common. The surgical resections of breast masses which later prove to be benign are expected to decrease further. Intraoperative radiological analysis of the resection margins helps performing a definitive surgical resection. Specimen mammography and ultrasonography is part of our daily routine. When evaluating the histological samples, the question of resection margins is substantial. In absence of clear resection margins, re-resection is needed. Due to incomplete resection margins 5.5% of the cases re-resection was needed. To avoid unnecessary axillary lymph node dissection in case of early-stage breast cancers, sentinel lymph node biopsy is always carried out. Keywords: indeterminate breast formation, needle localization, specimen mammography, sentinel lymph node Beérkezett: 2014. március 5.; elfogadva: 2014. március 21. @ Levelezési cím/corr. address: Dr. Farsang Zoltán, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Sebészeti Osztály, 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44., Tel.: +36 1 465 1800, E-mail: farsangz@hotmail.com ISSN 0025-0295 2014 Akadémiai Kiadó, Budapest

90 Farsang Z. és mtsai Bevezetés Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A Magyar Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2011- ben Magyarországon 6610 új esetet diagnosztizáltak, és az emlőrák miatt meghaltak száma mintegy évi 2300. Az emlőráksebészet jelentős fejlődésen ment keresztül. A radikális, torzító műtétek helyét egyre inkább a kevésbé radikális, esztétikailag is kielégítő eredményt nyújtó, lehetőség szerint emlőmegtartásos műtétek vették át. Már az ókorban is írtak emlődaganatos megbetegedés miatti műtétről. Elfogadható túléléssel járó radikális emlőműtétek a sepsis-antisepsis megismerésével egy időben alakultak ki. Halsted 1894-ben írta le a radikális mastectomia műtéti technikáját. Észrevették, hogy a jelentősen csonkító műtétek nem javították a túlélést, így a XX. század elejétől kevésbé radikálissá váltak a műtéti beavatkozások. Patey 1948-ban közölte a róla elnevezett módosított radikális mastectomia műtéti leírását, amelyben a m. pectoralis major már nem került eltávolításra. 1963-ban Auchinchloss amerikai sebész tovább csökkentett a radikalitáson, simplex mastectomiát végzett. 1 Érdekes módon ő az axillaris nyirokcsomó-blokkdissectiótól eltekintett. Az emlőmegtartó műtétek az 1990-es években váltak elfogadottá, bár próbálkozások már jóval korábban is voltak. Morton és munkatársai 1992-ben írták le elméletüket, amely a sentinelnyirokcsomó-meghatározást lehetővé tette. 2 Az emlőrák, ha korai stádiumban kerül felfedezésre, szinte majdnem minden esetben teljes mértékben gyógyítható betegség. A korai felismerésnek, a szűrővizsgálatoknak így kiemelkedő szerepük van. Anyag és módszerek Kórházunkban példaértékű emlőszűrő program zajlik. Diagnosztikai teamünk más intézetekben, szakrendelőkben kiszűrt eseteinek egy része is sebészeti osztályunkon kerül ellátásra. Az elmúlt öt évben 830 emlőműtétet végeztünk. Ebből 740 történt rosszindulatú emlődaganat vagy annak gyanúja miatt. Műtétre kerülő betegeink mindegyikénél komplex emlővizsgálat (mammographia, emlő-ultrahangvizsgálat) történik. A daganatra gyanús elváltozásokból, amennyiben technikailag kivitelezhető, szövettani mintavétel történik. A core-biopsiás mintavételt előnyben részesítjük az aspiratiós cytologiai mintavétellel szemben. Minden esetben törekszünk a pontos praeoperativ szövettani diagnózis elérésére, így a sebészi beavatkozás alkalmával az onkológiai elveknek megfelelő műtétre van lehetőség. 3,4 Kórházunkban, az országban jelenleg egyedülálló módon, lehetőség van fekvő digitális vacuumasszisztált core-biopsia elvégzésére, amely a microcalcificatio szövettani vizsgálata során egy tömegesebb szövethenger vizsgálatára ad lehetőséget, ezáltal biztosabb praeoperativ diagnózisra van lehetőség. Amennyiben a vacuum asszisztált core-biopsia során a mikroméretű mészszemcsék teljesen eltávolításra kerülnek, helyükre MR-kompatibilis klip kerül az esetleges későbbi drótjelölést elősegítendő 5 (1. ábra). Az emlődiagnosztika 1. ábra. Dróttal jelölt microcalcificatio, MR-kompatibilis klippel 2. ábra. Dróttal jelölt szolid tumor specimen-mammographiás felvétele orientációs öltésekkel

Nem tapintható emlődaganatok műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink 91 fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek felfedezésre korai, még nem tapintható emlődaganatok is. Amennyiben a szövettani mintavétel során malignus daganat igazolódik, esetleges többgócúság kizárására emlő-mr-vizsgálatot végzünk. 6,7 A nem tapintható emlőelváltozásokat valamilyen módon láthatóvá kell tenni a sebész számára. A világon két eljárás terjedt el, az egyik a radiológiailag vezérelt drótjelölés elvén nyugszik, a másik izotópeljáráson alapul (ROLL-technika). Mindkét eljárásnak vannak előnyei és hátrányai is. Kórházunkban a drótjelölés vált mindennapi rutinná. Amennyiben az elváltozás az emlőultrahangképen látszódik, így történik a jelölés. Amennyiben nem, stereotaxiás röntgenvezérelt drótjelölést végzünk. Vannak olyan elváltozások, amelyek esetleg csak MR során detektálhatók, ebben az esetben MR-vezérelt drótjelölés a választandó, amely speciális jelölődrótot, illetve technikát igényel. Előfordulhat olyan kiterjedt, akár többgócú elváltozás, ami ennek ellenére nem indokol radikális műtétet. Ekkor akár kettős drótjelölés is kivitelezhető lehet. Az elváltozás emlőben lévő elhelyezkedésének műtét alatti, térbeli elképzelésében nagy szerepe van a jelölődrót behelyezése utáni kétirányú mammographiás felvételnek, amelyet a műtőbe magunkkal viszünk, így a műtét során lehetővé válik az elváltozás méretéhez képest viszonylag legkisebb defektus elérése. Az eltávolított speciment orientáljuk, mind a radiológus, mind a patológus számára, és képalkotó vizsgálatra küldjük, amely az esetek nagy többségében specimen-mammographiát jelent (2. ábra). A radiológusnak lehetősége van a specimenvizsgálat alapján intraoperativ reexcisiót javasolni, amennyiben a specimen radiológiai szélét közelinek, esetleg érintettnek látja. Nem tapintható daganatok esetén minden esetben, de nagyobb elváltozások esetén is, amenynyiben műtét előtt nem igazolódik hónalji nyirok csomópozitivitás, sentinelnyirokcsomó-meghatározást végzünk. Műtét előtt 24 órával technéciumizotóp (Tc 99m Senti-scint) kerül subareolarisan beadásra. Néhány óra múlva dinamikus, majd 24 órával később statikus felvétel készül. A jelölődött őrszemnyirokcsomót, esetleg nyirokcsomókat, amennyiben technikailag mérhető, eltávolítjuk, intraoperatív szövettani vizsgálatra küldjük. Nyirokcsomóáttét esetén elvégezzük az axillaris nyirokcsomó-blokkdissectiót, negatív esetben attól eltekintünk. Az eltávolított specimen végleges szövettani feldolgozásra kerül. Fontos az ép, megfelelő sebészi resectiós felszínek megléte. Indokolt esetben második ülésben reresectiót, szükség szerint kiterjesztettebb műtétet végzünk. Ritkán előfordul, hogy az intraoperativ negatívnak véleményezett őrszemnyirokcsomó végleges, beágyazott szövettani vizsgálata során áttét igazolódik. Ebben az esetben második ülésben a műtétet a hónalji nyirokcsomók eltávolításával egészítjük ki. A végleges szövettani lelettel a betegek ismételten onkológiai bizottsághoz kerülnek, ahol döntés születik további onkológiai kezelésükről. Amennyiben szükséges, lehetőség nyílik a sebészeti beavatkozás után rekonstrukciós műtétekre is. Ez történhet a sebészi beavatkozással egy ülésben, illetve a későbbiek során is. Eredmények Az elmúlt öt év 830 emlőműtétéből 740 történt rosszindulatú daganat vagy annak gyanúja miatt. A 740 műtétből 273 volt nem tapintható (36,9%), 467 volt tapintható (62,1%) elváltozás. A tapintható elváltozások során minden esetben pontos szövettani diagnózis ismeretében tudtunk operálni. A nem tapintható elváltozások során 213 esetben, amely a nem tapintható elváltozások 78%-a, a műtét előtt biztos szövettani diagnózis állt rendelkezésünkre. 60 esetben, amely a nem tapintható elváltozások 22%-a, vagy nem volt technikailag kivitelezhető a praeoperativ szövettani mintavétel (elváltozás lokalizációja), vagy bizonytalan volt a szövettani diagnózis, esetleg a szövettani mintavétel 3. ábra. A műtétre került emlődaganatok tumorstádiuma

92 Farsang Z. és mtsai 4. ábra. Az őrszemnyirokcsomó dignitásának változása a tumorstádium függvényében malignitás gyanúját ugyan nem erősítette meg, de a radiológiai kép alapján mégis az elváltozás eltávolítása volt javasolt. Ez a 60 eset az összes rosszindulatú emlődaganat, illetve annak gyanúja miatt végzett műtét 8,1%-a (60/740). A 60 bizonytalan dignitású elváltozás sebészi excisiója után 8 esetben a végleges szövettani vizsgálat malignitást igazolt (13,3%). A nem tapintható elváltozások esetén az intraoperativ végzett specimen-mammographia alapján az elváltozás radiológiailag 2 esetben (0,7%) érintette a resectiós felszínt, 22 esetben (8,1%) megközelítette azt. Amikor a képalkotó eljárás eredménye alapján gyanítható volt, hogy az elváltozás széle elérte a sebészi resectiós felszínt, reexcisiót végeztünk, amikor megközelítette, sebészi mérlegelés alapján döntöttünk a reexcisióról (szövettan típusa, elváltozás lokalizációja). A végleges szövettani feldolgozás során a nem tapintható daganatok miatti műtéteket tekintve biztonságos ép sebészi resectiós felszíneket értünk el 205 esetben (75,4%). A daganatos elváltozás széle a szövettani feldolgozás során megközelítette a sebészi resectiós felszínt 57 esetben (20,9%). A sebészi resectiós felszínt 5 mm-en belüli ép szél során tekintettük megközelítettnek. 10 esetben (3,7%) ép sebészi felszínt nem sikerült elérnünk, vagy nem volt bizonyított. Az oncoteam döntésével egyetértésben 12 esetben (5,5%) végeztünk második ülésben reexcisiót. Korai stádiumú nem tapintható emlődaganatok esetében, amennyiben praeoperativ mintavétel során malignus daganat igazolódott, mindig végeztünk őrszemnyirokcsomó-meghatározást. Összesen 452 betegnél végeztünk sentinelnyirokcsomó-meghatározást, amely az összes malignus emlődaganat miatt végzett műtét 65,8%-a. In situ carcinoma esetén is elvégeztük az őrszem-nyirokcsomó eltávolítását. A betegek invazivitás, illetve tumorméret szempontjából a következő stádiumokban kerültek műtétre: 30 esetben (5,1%) a végleges szövettani diagnózis in situ carcinoma volt; 378 esetben (54,9%) 2 cm-nél kisebb daganat került eltávolításra (T 1 ); 275 esetben (40%) 2 cm-nél nagyobbnak bizonyult a tumor mérete (T 2 <) (3. ábra). In situ carcinoma esetén őrszemnyirokcsomó-meghatározás során metastasist nem találtunk. 2 cm-nél kisebb daganat esetén a sentinelnyirokcsomó-pozitivitás 19,3% volt (73 eset). 2 cm-nél nagyobb daganatnál ez az arány 52%-ra emelkedett (143 eset) (4. ábra). Megbeszélés, következtetések Korai stádiumú emlődaganatoknál emlőmegtartó műtét biztonságosan kivitelezhető, így lehetővé vált az onkoplasztikai elveknek megfelelően jó esztétikai eredmények elérése. Indeterminált képletek miatti műtétek száma a fekvő digitális vacuumasszisztált core-biopsia megjelenésével csökkenő tendenciát mutat. Az esetleges többgócúság kizárására az emlő-mr-vizsgálat valószínűleg nélkülözhetetlenné válik. Az esetek egy kis részében többgócúság igazolásával a betegek onkológiai biztonságának érdekében radikálisabb műtétre van szükség. A nem tapintható emlődaganatok miatti műtétek aránya az előrehaladottabb emlődaganat miatti műtétekhez viszonyítva folyamatosan növekszik. Így a praeoperativ drótjelölés kiemelkedő jelentőségű, amely sebész és radiológus szoros munkakapcsolatát feltételezi. Amennyiben műtét előtt nem igazolódik hónalji nyirokcsomó-pozitivitás, őrszemnyirokcsomó-meghatározás biztonságosan alkalmazható. DCIS szövettani diagnózisa esetén, az emlőmegtartó műtét során, a sentinelnyirokcsomó-meghatározás elhagyható. Egy esetben sem találtunk DCIS során axillaris nyirokcsomó-pozitivitást. Ennek anatómiai, illetve tumorbiológiai okai vannak. Természetesen amennyiben a végleges szövettani diagnózis invasiv daganatot igazol, őrszemnyirokcsomó-meghatározás második ülésben elengedhetetlen. Sebészeti osztályunk műtéti anyagában előrehaladottabb emlődaganatok miatti műtét is nagy számban fordul elő. Ennek oka abban keresendő, hogy a betegek még mindig nem időben fordulnak, illetve jutnak el megfelelő szakorvoshoz. Ezúton is felhívjuk a figyelmet az emlőszűrés kiemelkedő fontosságára.

Nem tapintható emlődaganatok műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink 93 Irodalomjegyzék 1 Rahóty P: Szemléletváltozás az emlődaganatok kezelésében. Háziorvos Továbbképző Szemle 1996; 1: 36 8 2 Morton DL, Wen DR, Wong JH, Economou JS, Cagle LA, Storm FK, Foshag LJ, Cochran AJ: Technical details of intraoperative lymphatic mapping for early stage melanoma. Arch Surg 1992; 127: 392 9 3 Lázár Gy, Besznyák I, Boross G, Farsang Z, Gulyás G, Jakab F, Maráz R, Márkus B, Tóth L: Az emlőrák korszerű sebészi kezelése. Magy Onkol 2010; 54: 227 34 4 Lázár Gy, Besznyák I, Boross G, Farsang Z, Gulyás G, Jakab F, Maráz R, Márkus B, Tóth L: Az emlőrák korszerű sebészi kezelése II. Konszenzuskonferencia. Magy Seb 2010; 63: 132 40 5 Forrai G, Riedl E, Farsang Z, Bakity B: Fekvő digitális stereotaxiás emlő vacuum asszisztált biopsia (VAB) használata a gyakorlatban: új perspektíva a mikromeszesedések diagnosztikájában. Magy Seb 2010; 63: 207 6 Orel SG, Schnall MD: MR imaging of the breast for the detection, diagnosis, and staging of breast cancer. Radiology 2001; 220: 13 30 7 Orel SG, Schnall MD, Powell CM, Hochman MG, Solin LJ, Fowble BL, Torosian MH, Rosato EF: Staging of suspected breast cancer: effect of MR imaging and MR-guided biopsy. Radiology 1995; 196: 115 22 8 Boughey JC, Gonzalez RJ, Bonner E, Kuerer HM: Current treatment and clinical trial developments for ductal carcinoma in situ of the breast. Oncologist 2007; 12: 1276 8 9 Kronowitz SJ, Kuerer HM, Buchholz TA, Valero V, Hunt KK: A management algorithm and practical oncoplastic surgical techniques for repairing partial mastectomy defects. Review Plast Reconstr Surg 2008; 122: 1631 10 Losken A, Schaefer TG, Newell M, Styblo TM: The impact of partial breast reconstruction using reduction techniques on postoperative cancer surveillance. Plast Reconstr Surg 2009; 124: 9 11 Lyman GH, Giuliano AE, Somerfield MR, Benson AB 3rd, Bodurka DC, Burstein HJ, Cochran AJ, Cody HS 3rd, Edge SB, Galper S, Hayman JA, Kim TY, Perkins CL, Podoloff DA, Sivasubramaniam VH, Turner RR, Wahl R, Weaver DL, Wolff AC, Winer EP; American Society of Clinical Oncology: American Society of Clinical Oncology guideline recommendations for sentinel lymph node biopsy in early-stage breast cancer. J Clin Oncol 2005; 23: 7703 20 12 Morrow M: Breast conservation and clear margins: Invasive or in situ involvement. The Breast 2009; 18: S28 13 Samphao S, Eremin JM, El-Sheemy M, Eremin O: Management of the axilla in women with breast cancer: current clinical practice and a new selective targeted approach. Ann Surg Oncol 2008; 15: 1282 96