A MAGYARORSZÁGI ÉS OSZTRÁK VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSÉNEK, SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kiss Katalin 1 Magyarország EU-s csatlakozása időszerűvé teszi annak megvizsgálását, hogy a hasonló méretű országok gazdasági szerkezetében hogyan működnek a KKV-k, tekintettel arra, hogy Magyarországon igen nagy számú ilyen típusú szervezet tevékenykedik. A közös történeti múltat és a napjainkban is szoros gazdasági kapcsolatokat figyelembe véve az osztrák KKVket választottam elemzésemhez. Az osztrák KKV-k gazdasági adatait az Osztrák Kis- és Középvállalkozások Kutató Intézete (Austrian Institute for SME Research) által nyilvánosságra hozott információk alapján vizsgáltam. Az Intézet szakmák, szakmai csoportok szerinti elemzéseket végez, figyeli a fejlődést, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeni kilátásokat, annak érdekében, hogy a vállalkozások helyzete összehasonlítható legyen, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a vállalkozók megfelelő intézkedéseket hozzanak a versenyképességük növelésére. 1. táblázat Gazdasági adatok az osztrák kis- és középvállalkozásokról 2003-ban Vállalkozások száma 211.500 (99,5 %-a piacorientált gazdaságnak) Összes foglalkoztatott 1.500.900 (65 % a piacorientált gazdaságnak) Befektetés 16 Mrd Árbevétel és jövedelem 256 Mrd Sajáttőke 23 % Forgalmi haszonkulcs 1,1 % Az osztrák vállalkozások száma jóval alacsonyabb a magyarországi vállalkozásoknál, ugyanakkor tőkeerejük jelentősen meghaladja a magyarországiakat. Ausztria is KKV dominanciájú ország, és a vállalkozások nagymértékben hozzájárulnak a GDP alakításához. Az innováció és technológia, valamint a termékek és folyamatok továbbfejlesztése befolyásolja az osztrák gazdaság eredményességét. Az értékelés, a hatékonyság és az eredményesség vizsgálata azért fontos számukra, mert a támogatásra szánt közpénzek felhasználásánál, mivel szűk költségvetéssel rendelkeznek, fokozottan figyelembe veszik a vállalkozások eredményességét. A nemzetközi versenyképesség hatása alatt állnak, mint a többi európai ország, s a projektek és programok értékelése, a munkaerő piacon, a technológia intenzív ágazatokban és a KKV-k fejlesztésénél súlyponti kérdés, mivel a forgalom 60%-át a KKV-k adják. Az osztrák kis- és középvállalkozások vizsgálata az Európai Unióban elfogadott irányelvnek megfelelően létrehozott létszám kategóriákat veszi figyelembe. A foglalkoztatottság és a munkaerőpiaci elemzés kiterjed a munkaerő kereslet és kínálat mennyiségi és minőségi összhangjára, valamint új munkahelyek létesítésére. A foglalkoztatottak nagyobb része a kis- és középvállalkozásokban dolgozik, ez így van az Európai Unióban és Magyarországon is. A foglalkoztatottság hajtóerejének társadalmi, gazdasági kihatásai vannak, mert a KKV-k foglalkoztatottsága nagymértékben befolyásolja a munkanélküliségi rátát. 1 PTE TTK PhD hallgató, ügyvezető igazgató Fortis 21 office@fortis21.hu. Kft, 1036 Budapest Nagyszombat u.4, 1
2. táblázat Vállalatok és foglalkoztatottak létszám kategóriák szerint osztályozva A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-19 (2000) GKL Nagyvállalat abszolút % abszolút % 1-9 179.100 84,3 19.040.000 93,1 10-49 27.800 13,1 1.205.000 5,9 50-249 4.600 2,1 170.000 0,8 KMU 211.500 99,5 20.415.000 99,8 Több mint 250 1.000 0,5 40.000 0,2 Összesen 212.500 100,0 20.455.000 100,0 A foglalkoztatottak a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-19 (2000) GKL abszolút % abszolút % 1-9 497.500 21,5 41.750.000 34,3 10-49 530.600 22,9 23.080.000 19,0 50-249 472.700 20,4 15.960.000 13,1 KMU 1.500.800 64,8 80.790.000 66,4 Több, mint 250 815.500 35,2 40.960.000 33,6 Összesen 2.316.300 100,0 121.750.000 100,0 Az Osztrák Intézet kiemelkedő szakmák szerint részletezi a vállalkozások gazdasági jellemzőit. Az ipar és a kisipar kiemelkedő szerepet tölt be a KKV-k között. 3. táblázat Gazdasági adatok az osztrák iparról és kisiparról 2003-ban Vállalat 65.300 (31 %-a a piacorientált gazdaságnak) Alkalmazott 582.000 (25 %- a a piacorientált gazdaságnak) 8,9 alkalmazott vállalatonként Foglalkoztatott összesen 647.000 átlagos üzemnagyság: 9,9 alkalmazott vállaltonként Befektetések 2,4 Mrd Értékesítés és árbevétel 45,7 Mrd Sajáttőke 13% Forgalmi haszonkulcs 1,2% Az ipar és kisipar gazdasági helyzete a tavalyihoz képest jobbnak tűnik és optimisták a várakozások a 2004. II. negyedévére vonatkozóan. A 2004. I. negyedévi konjunktúra megfigyelések az aktuális eredményekről mérsékelten pozitív fejlődést mutatnak. A 2
foglalkoztatottsági mutató az év elején 0,9%-kal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A vállalkozók rövid távú megrendelésekre álltak be. A beruházási javak területén az átlagos szerződésállomány az előző év hasonló időszakához képest 6%-kal csökkent. Ennek jelentős hányadát teszi ki a privát megrendelések 5%-os csökkenése, és hiányzik az állami megrendelések megfelelő impulzusa is, ami ezt kompenzálná. Ez a tény is a szűkös költségvetési lehetőségeket bizonyítja. A fogyasztási javak területén a helyzet alig változott, az összforgalomban több cég forgalma visszaesett, mint amennyi növekedett.a várakozást 2004-re az alábbi ábra mutatja: 0 1. ábra Gazdasági helyzet -5-10 -15-20 -25 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A gazdasági helyzet megítélése összességében javult, azonban mégis a helyzet romlásától tartanak két régióban, a tiroli, és salzburgi vállalkozások, a gép- és elektronikai ipar, műanyagipar, sütőipar és húsüzemek területén. Ausztriában is vannak eltérések a régiók szerinti vállalkozások gazdaságossága tekintetében. 4. táblázat A gazdasági helyzet megítélése az előzőévhez képest a tartományok szerint Tirol Salzburg Burgenland Wien Ober- Ausztria Österreich Nieder- Ausztria Steiermark Kärnten Vorarlberg -7,2-3,4 1,6 2,3 4,1 4,3 7,5 9,2 11,6 11,7 KMU FORSCHUNG AUSTRIA, Konjunkturdatenbank Az ipar és a kisipar beruházásai csökkentek, az előző évhez képest 6%-kal. Ezért mind az állami, mind a privát megrendelések csökkenése felelős. 2. ábra Az átlagos szerződés állomány fejlődése 1997 2004 110 100 90 80 70 60 50 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 3
4. Kiskereskedelem 5. táblázat Gazdasági adatok az osztrák kiskereskedelemben 2003-ban Gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedem közvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Vállalatok összesen (a piacorientált gazdaság részesedése százalékban) Vállaltok 7.840 18.980 35.220 62.040 30% gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Önállótlan foglalkoztatottak összesen (a piacorientált gazdaság résszedése százalékban) keveset foglalkoztatottak részesedése a kiskereskedelemben százalékban Foglalkoztatottak összesen Önállótlan foglalkoztatottak 2 71.820 183.990 241.780 497.590 23% 11% 556.690 Befektetések 3,0 Mrd gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Forgalom összesen gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása A forgalom Mio -ban. 24.738 92.617 38.246 155.393 Sajáttőke aránya 9% 23% 13% gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Forgalomi haszonkulcs 0,5% 1,5% 0,6% Ebben a szektorban csekély nominális forgalomnövekmény (0,4 %) történt az előző évhez képest, annak ellenére, hogy a karácsonyi forgalom 1%-kal csökkent. Azonban a várakozások javuló tendenciára utalnak. Az átlagos árszint növekmény1% alatt maradt, reálértéken ez egy 15%-os forgalom csökkenést jelentett. A kiskereskedelmi forgalom ezzel szemben 2003-ban 38,2 Mrd. Magyarországon a kiskereskedelmi eladások volumenének növekedése jelenleg magas (6% feletti), bár a tavalyihoz mérten mérséklődött az ütem. A kiskereskedelem területén összességében az előző évhez képest javuló, de visszafogott konjunkturális fejlődés van, ugyanakkor magas a készletállomány. Évek óta probléma, hogy magas készletük van a vállalkozásoknak, és nem a Just in time elve alapján működnek a szállítások. 4
3. ábra A negyedéves forgalom növekmény 2003-ban, változások az előző évhez képest %-ban % 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 I. Quartal II. Quartal III. Quartal IV. Quartal Jahr 2003 nominell -0,3 2,2-0,4-0,1 0,4 real -0,7 1,4-1,3-1,2-0,5 6. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a kiskereskedelemben A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 53.800 86,7 3.940.035 93,2 10-49 7.160 11,5 256.083 6,1 50-249 930 1,5 27.836 0,7 KMU 61.860 99,7 4.223.954 99,9 250 felett 180 0,3 4.678 0,1 Összesen 62.050 100,0 4.228.632 100,0 A foglalkoztatottak a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 149.510 26,9 8.530.900 38,2 10-49 129.710 23,3 4.830.400 21,7 50-249 91.870 16,5 2.642.100 11,9 KMU 371.090 66,7 16.003.400 71,8 250 felett 185.590 33,3 6.290.600 28,2 Összesen 556.690 100,0 22.294.000 100,0 A foglalkoztatottság a tavalyi évben év elejéhez képest évvégére valamelyest csökkent. Ha a 2002-es és 2003-as évet összehasonlítjuk, akkor kevéssel alatta marad az előző évinek (1 %). Ebben az évben számottevő változás nem történt. 5
Közlekedési ágazat 7. táblázat Gazdasági adatok a közlekedési szektorban, 2003-ban Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés Vállalatok összesen (százalékban megadott részesedése a piacorientált gazdaságnak) Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés Vállalatok 9.690 60 70 2.330 510 12.660 6 % Alkalmazott 136.150 310 7.900 34.670 56.320 alkalmazottak összesen (százalékban megadott részesedése a piacorientált gazdaságnak) Foglalkoztatottak összesen 235.350 11 % 246.200 Befektetések 5,5 Mrd Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés Forgalom összesen Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Forgalom Mio -ban 2 13.570 130 2.300 13.010 10.350 39.340 Sajáttőke aránya 19 % 20 % 30 % 20 % Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért Utazási irodák Forgalomi haszonkulcs -0,5 % 4,8 % 2,5 % 1,5 % 6
A saját tőke aránya 20% körül mozog, azonban a megtérülési mutató a csővezeték szállításban enyhe veszteséget mutat (-0,5%). 8. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a közlekedésben A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 10.326 81,6 577.368 89,3 10-49 1.920 15,2 57.402 8,9 50-249 360 2,8 9.718 1,5 KMU 12.606 99,6 644.488 99,7 250 felett 53 0,4 1.884 0,3 Összesen 12.659 100,0 646.372 100,0 A foglalkoztatottak a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 28.015 11,4 1.212.700 20,1 10-49 38.278 15,5 1.114.700 18,5 50-249 43.088 17,5 941.200 15,6 KMU 109.381 44,4 3.268.600 54,3 250 felett 136.815 55,6 2.753.200 45,7 Összesen 246.196 100,0 6.021.800 100,0 Forrás: KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der A legmagasabb a foglalkoztatottság 1-9 fős vállalkozásokban (81,6%), ami korrelál az EU átlagával arányaiban, nagyságában. Turizmus 9. táblázat Gazdasági adatok a turizmusban, 2003-ban vállalat (18%-a a piacorientált gazdaságnak) 38.560 Alkalmazott (8% a a piacorientált gazdaságnak ) 170.380 4,4 önállótlan foglalkoztatott vállalatonként foglalkoztatott összesen(9 %-a a piacorientált gazdaságnak) 215.610 átlagos nagysága az üzemeknek: 5,6 foglalkoztatott vállaltonként Befektetések 1,1 Mrd Értékesítés és árbevétel 10,6 Mrd Sajáttőke 0,2 % Forgalomi haszonkulcs -0,13 % 7
Az ágazat összességében egy minimális veszteséget könyvelt el 2003-ban. A saját tőke 0,2%-os alacsony mértéke azt mutatja, hogy a külső források igénybevételénél felmerült kamat és egyéb ráfordítások a haszon jelentős részét felemésztik. 10. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a turizmusban A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Europa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 34.232 88,8 1.151.526 92,1 10-49 3.985 10,3 90.421 7,2 50-249 323 0,8 7.036 0,6 KMU 38.541 99,9 1.248.983 99,9 250 felett 23 0,1 911 0,1 Összesen 38.564 100,0 1.249.894 100,0 A foglalkoztatottak a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003) Európa-15 (1999) GKL abszolút % abszolút % 1-9 101.674 47,2 2.966.600 45,6 10-49 73.984 34,3 1.595.000 24,5 50-249 32.593 15,1 646.300 9,9 KMU 208.251 96,6 5.207.900 80,0 250 felett 7.358 3,4 1.300.100 20,0 Összesen 215.609 100,0 6.508.00 100,0 Forrás: KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der A foglalkoztatási létszám kategóriák 1-9 fős csoportjában a legmagasabb a foglalkoztatottság, ami hasonló az EU átlaghoz, ugyanakkor az 50-249 fős kategóriában 15,1% az arány, ami az EU átlaghoz képest 5,2%-kal,10-49 fős kategóriában viszont már 9,8% magasabb. Az osztrák vállalkozások esetében felmerült nehézségeket vizsgálták még különböző felmérésekben. Az egyik felmérés, melyben közreműködött Oliver Breiteneder az Austria- Creditanstalt munkatársa, azt bizonyítja, hogy az osztrák gazdasági társaságok esetében 70%- os a túlélési ráta, amikor egy tag alapította, két tag esetében már 88 %-os. A vállalkozások 40%-át 2 vagy 3 tag alapította. Több résztvevő által alapított társaságok túlélési esélyei nagyobbak, hiszen a tapasztalatok, tudások összeadódnak. Különben a banki megítélésnél is figyelembe veszik az alapítók létszámát és összetételét. Az optimista várakozások ellenére az osztrák gazdaságban negatív trend lépett fel a 2004. év I. negyedévében, amikor is naponta 24 cég, vagy magánszemély ment tönkre. Különösen a magáncsődök száma emelkedett drasztikus mértékben, amely 15,4 %-kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az Osztrák Kis- és Középvállalkozások Kutató Intézet felmérése is azt bizonyítja, hogy a kisiparban a vállalkozások 42 %-a veszteséges. Az illegális munkavállalás Ausztriában is 8
nehézségeket okoz, és félnek, hogy az EU bővülés megduplázza más országokból érkező feketén munkát vállalók számát, ezért megduplázták az ellene küzdő nyomozócsoportok létszámát. Magyarországi KKV-k helyzete A magyarországi elemzések folyamán a vállalkozások gazdasági adatait a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2003-as felmérése alapján, a Központi Statisztikai Hivatal és az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2003, 2004. évi jelentései alapján vizsgáltam. A magyar KKV-k száma magasabb, mint Ausztriában, azonban kevésbé tőkeerősek. A magyar vállalkozásoknak meg kell erősödniük, hogy versenyképességüket az Unió piacán is létrehozzák. Ehhez különböző támogatásokat tudnak igénybe venni. 11. táblázat Gazdasági szervezetek Regisztrált szervezetek száma Megnevezés 2001 2002 2003 december 31. Jogi személyiségű társas vállalkozás 189 145 198 427 209 641 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 172 919 182 242 193 247 szövetkezet 7 074 6 768 6 790 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 237 689 245 281 250 564 Ebből: betéti társaság 199 152 208 454 214 787 Egyéni vállalkozás 698 001 708 513 716 729 Vállalkozás összesen 1 124 835 1 152 221 1 176 934 Működő szervezetek száma Megnevezés 2002 2003 jan. 1. dec. 31. jan. 1. dec. 31. Jogi személyiségű társas vállalkozás 151 152 171 584 164 434 185 606 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 138 478 158 342 151 580 171 858 szövetkezet 5 442 5 392 5 275 5 546 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 193 748 213 760 206 763 223 659 Ebből: betéti társaság 161 208 180 534 173 884 190 035 Egyéni vállalkozás 442 900 474 678 441 445 473 238 Vállalkozás összesen 787 800 860 022 812 642 882 503 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html A szakértő: Ambrus Katalin A vállalkozások száma 2003-ban növekedett, ugyanakkor összességében a tőkeerősségük, likviditásuk alapvetően változatlan maradt. Kérdés, hogy az Uniós csatlakozás utáni években ez a növekedés meg fog-e maradni. A vállalkozások és gazdasági szervezetek koncentrációja még mindig a főváros és környéke. A foglalkoztatásban a KKV-k 2/3 arányban vesznek részt, azaz 67%-os a KKV-k részesedése, s ebből a mikrovállalkozásoké 36%, a középvállalat 17%. Ausztriában a középvállalatokat nézve a szélső érték jelenik meg, Ausztria esetében 21%, s ez még az EU átlaghoz képest is magas. A GDP-hez való hozzájárulás a kisvállalatok 42%, középvállalatok 15%. Előrelépés az öt év alatt csupán a vállalatok likviditásában nem tapasztalható. Pozitív viszont, hogy az egy főre jutó GDP változása nemcsak forintban, hanem a nemzetközi összehasonlításokban alkalmazott dollárárakon is javulást mutat. 9
4. ábra Működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2000. december 31.) http://w3.ksh.hu/orszagjaras/magyar_2.htm 12. táblázat A gazdasági szervezetek megoszlása 2003-ban is hasonló Közép-Magyarország 346 987 Közép-Dunántúl 90 780 Nyugat-Dunántúl 86 127 Dél-Dunántúl 77 073 Észak Magyarország 78661 Észak Alföld 102242 Dél Alföld 100379 Összesen 882 503 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html A vállalkozói körben a közepes műszaki színvonal a jellemző, a termékek és a szolgáltatások ennek ellenére minőségi javulást mutattak. A 2003-as konjunktúra felmérés szerint a vállalkozók a kereslet hiányában és a tőkehiányában látják a fejlődésük legnagyobb akadályát. 5. ábra Az üzleti tevékenységet legfőképpen akadályozó tényezők az elmúlt 6 hónapban Kereslethiány Tőkehiány Kapacitáshiány Munkaerőhiány Külpiaci értékesítési problémák 5,4 6,3 6,3 26,6 45,9 0 10 20 30 40 50 Említések aránya, % A BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 22. oldal 10
6. ábra A beruházni szándékozók aránya méretkategóriánként önfoglalkoztató egyéb mikro vállalkozás kis vállalkozás középvállalkozás nagy vállalkozás 0% 20% 40% 60% 80% 100% tervez nem tervez A BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 24. oldal A beruházási aktivitás magas, 53,2 %-uk gép, vagy épület beruházást kíván eszközölni. A nagy- és középvállalkozások szinte mindegyike, a kisvállalkozások 66,1%-a, a mikrovállalkozások 43,8%-a tervezett beruházást 2003. novemberében. 7. ábra A tervezett beruházások főbb motivációi 2003. II. félévében 2003. II. félév környezetvédelem 4,4 expanzió 23,3 korszerűsítés 72,2 0 10 20 30 40 50 60 70 80 említések aránya (%) A BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 25. oldal A beruházások legfőbb céljai a korszerűsítés, az újítás, a kapacitásbővítés, azonban a növekedés és a környezetvédelem jóval kisebb mértékben játszik szerepet. A környezetvédelemre érdemes lenne nagyobb aktivitást fordítani, mert az Európai Unió kifejezetten a környezetvédelem javítására több támogatási lehetőséget biztosít. 11
8. ábra Az ECOSTAT KKV Konjunktúra-indexének alakulása 54,0% 52,0% 50,0% 48,0% 46,0% 44,0% 42,0% 40,0% 2002. április május június július augusztus szeptember október november december 2003. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2004. január február március ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet: Konjunktúra Index 2004. március 29. 14. oldal A felmérések alapján, a vállalkozások rövid távú üzleti várakozásai erősödő optimizmust jeleznek, amely összefügg a világgazdaság kisfokú élénkülésével és a magyar gazdaság lassú és folyamatosan élénkülő konjunktúra jegyeinek növekedésével. Egyidejűleg erősödik a piaci verseny, de a KKV-k helytállását az EU-s támogatások és a kormányzati programok segítik. Összességében a társaságok gazdasági várakozásai derűlátóak. Áprilisban a cégek több, mint a fele teljesítményének növekedésével számolt. Az optimizmus ellenére a verseny fokozódásától a cégek 30%-a tart, mert új tőkeerős versenytárs megjelenésére számít. Azonban a többség működését nem érinti hátrányosan. Az Európai integráció hatására a fejlesztésekhez való támogatások igénybe vétele javítja a működési feltételeket és a versenyképességet. egyéb mikrovállalkozás (1-9 fő) 54,8% 9. ábr ga Vállalkozások mérete tó mikrovállalkozás 17,6% kisvállalkozás (10-49 fő) 23,6% középvállalkozás (50-249 fő) 3,6% nagyvállalkozás (250- fő) 0,4% A BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 10. oldal A rövid távú előrejelzések szerint a vállalatok többsége készletállományának szinten tartásával számol. Kisebb részük, 32%-uk prognosztizál készletnövekedést. A belföldi értékesítés megítélése borúlátóbb, a cégek 1/3-a változatlan lehetőséggel számol. A külpiaci értékesítés esetében 3/4-e romló adottságoktól tart, és 15%-uk javulást vár. A cégek likviditása kismértékben javul. Ehhez érdemes tudni, hogy megváltozik a kis- és középvállalkozások besorolási rendje, amelyet az Uniós irányelvekhez igazítanak. A beruházási aktivitás esetében a szűkös felhalmozási forrásokkal rendelkező vállalkozások csak indokolt esetben indítanak új fejlesztéseket, beruházásokat. Ezen a támogatások igénybe 12
vétele változtathat az év második felében. A fejlesztési ambícióikat akadályozza az elégtelen belföldi megrendelés, és a jövőt övező bizonytalanság. A pénzromlás februárban 7,1 %-ra gyorsult, márciusban a hivatalos infláció 6,7%-ra mérséklődött. Ennek következményeképpen drágulás várható, amely májusban tetőzhet. Bizakodnak az ország teljes jogú Uniós tagságának hatására létrejövő üzleti fellendülésben. Következtetések Az osztrák KKV-k száma jóval kisebb a magyar vállalkozásokénál, azonban tőkeerősségük és likviditásuk magasabb színvonalú, ezért stabilitásuk is hosszabb távú. A versenyképesség növelése mindkét országban kiemelkedő szerepet tölt be a működésükben. 13. táblázat A vállalatok számának százalékos megoszlása nagyságkategóriák szerint Ország Mikro- Kis- Közép- Nagy- Átlagos vállalatnagyság(fő) Vállalatok (százalék) Ausztria 87 10 2 0 11 Magyarország 96 3 1 0 4 Román Z. A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. Statisztikai Szemle, 80.évf. 2002. 8. szám 759.oldal Magyarországon a mikrovállalkozások aránya magasabb, míg Ausztriában a kisvállalkozások aránya magasabb. Ennek oka abban rejlik, hogy Magyarországon még mindig magas az önfoglalkoztatók aránya, és a működő vállalkozások nagyobbik hányadát kitevő egyéni vállalkozások foglalkoztatottjai mellékfoglalkozásként, vagy nyugdíjasként végzik munkájukat. Ausztriában már évtizedek óta jól működő kisvállalkozások léteznek, amelyeknek hagyománya és tapasztalata felülmúlja a magyarországi vállalkozásokét. Az osztrák vállalkozásoknak elsősorban főfoglalkozású tagjai vannak. Az átlagos vállalatnagyság létszámában is különbség van Ausztria javára, ami az ottani vállalkozások jobb stabilitását mutatja. Még az európai összehasonlításban is Magyarország alul marad az átlagos vállalatnagyságot illetően. 10. ábra Az összes vállalatra jellemző vállalatnagyság országonként, 2000 (fő/vállalat) Magyarország Ausztria 0 2 4 6 8 10 12 Román Z.: A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. Statisztikai Szemle, 80. évf. 2002. 8. szám 761. oldal A vállalkozások megerősödésének egyik lehetősége Magyarországon, hogy felzárkózzanak az ausztriai, illetve európai vállalatnagysághoz, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. A foglalkoztatottság hasonló a két országban, Ausztriában 65%, Magyarországon 67% a vállalkozások esetében. Ausztriában nagyobb a szerepe a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatoknak, és középvállalatoknak. A 10-49 fős kisvállalatok aránya Magyarországon 14 %, Ausztriában 21%, amely még az európai átlaghoz képest is kimagasló. A hatékonyságot és jövedelmezőséget a vállalatnagyság növekedése befolyásolja, tehát Magyarországon érdemes 13
a vállalatnagyságot növelni annak érdekében, hogy a vállalkozások gazdaságosabban, eredménysebben működjenek. 14.táblázat A vállalkozások részaránya a foglalkoztatottság tekintetében Vállalkozások Ausztria 2003. Magyarország 2002. 1-9 fő 84,3 96,5 10-49 fő 13,1 2,7 50-249 fő 2,1 0,6 250 fő felett 0,5 0,2, Veres I.: Kisvállalkozói remények. Hogyan tovább, kkv-szektor? Cégvezetés, 2002. július, Budapest, 120. old. Magyarországon a működő vállalkozások megerősödése és teljesítményük fokozása a fő cél, amelyet a különböző hazai és EU-s támogatások igénybevételével tudnak erősíteni. Ezek hozzájárulnak az innovációs képesség növeléséhez, és amennyiben figyelembe vesszük a magyar vállalkozók nagyfokú kreativitását, komoly fejlődést érhetnek el az elkövetkezendő években. A legalapvetőbb különbség az osztrák és magyar vállalkozások között a tőkehiány, amely nehezen pótolható a felzárkózást illetően. Ráadásul a magyar vállalkozások még kevésbé felkészültek a kockázati tőke professzionális fogadására, a tulajdonosi jogosítványok külső tulajdonossal való megosztására, ezért ezekkel a lehetőségekkel ez idáig kevésbé tudtak élni. Az elmúlt két évben kiemelt szerepet kaptak a vissza nem térítendő támogatások, amelyeket a tőkehiány enyhítésére hoztak létre. A magyarországi vállalkozások jogkövető magatartásának gyengeségei is szerepet játszanak a magyar és osztrák vállalkozások különbözőségében. A versenyképesség egyenlőtlenségét a két országbeli vállalkozások között az is mutatja, hogy gyakran jelennek meg osztrák vállalkozások különböző magyarországi tendereken, ahol az ő tőkeerősségük, stabilitásuk előnyt jelent a magyarországi vállalkozókkal szemben. A magyar középvállalkozásokat negatívan érintheti, hogy a versenyképesség terén elmaradnak szomszédaiktól, s a védekezés egyik eszköze lehet a különböző vállalati együttműködések fejlesztése, hálózatok kiépítése, klaszter típusú együttműködések osztrák vállalkozásokkal. IRODALOM BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 10., 22., 24, 25. oldal ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet: Konjunktúra Index 2004. március 29. 14. oldal KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Nyers J. Dr. Szabó L. (2003.) A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzői, kilátása. Statisztikai Szemle, 81. évf., 9. szám, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest pp.780-781. Román Z. (2002.) A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. Statisztikai Szemle, 80. évf. 8. szám 759., 761. oldal Veres I. (2002.) Kisvállalkozói remények. Hogyan tovább, kkv-szektor? Cégvezetés, Hírtőzsde Holding Rt., Budapest, 120. old. KSV Osztrák Hitelezőket Védő Szervezet Internet hivatkozások: www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html www.kmuforschung.at 14