Tanmenetjavaslat a 9. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Tanmenetjavaslat: Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 1 Ismerkedés a diákokkal Az óra célja kettős: egyfelől bemutatkozás, ismerkedés, másfelől kreatív játék. A diákok és a tanár egyelőre nem foglalkoznak a tananyaggal és a tankönyvvel, de gyakorolják a kommunikáció különböző formáit. A nyári események elmondása helyett például lerajzolják, elmutogatják a történteket, vagy más, játékos aktivitást igénylő módszerekkel mesélik el, adják elő ugyanazt, illetve amit egymástól hallottak (pl. Dúdolj egy dalt, amely jellemzi a nyaradat! stb.). Így tudatosítjuk a kommunikációs lehetőségek sokféleségét. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak A tanulók spontán gyakorolják a verbális és nem verbális kommunikációt. Figyelik és értelmezik egymást, alkalmanként együttműködnek, s mindeközben megismerkednek egymással és tanárukkal. Nem jellemző. 2 Ismerkedés a tankönyvvel és a tananyaggal Az óra célja a diákok tájékoztatása feladataikról, és az érdeklődés felkeltése a tanév során várható témák iránt. Általános és összefoglaló ismertetőt kell kapniuk a tantárgy éves anyagának felépítéséről. A tanár feladata, hogy felhívja a diákok figyelmét arra, hogy a tankönyv párhuzamosan tárgyalja a grammatika A diákok megismerik az anyanyelv és a kommunikáció tudatos használatának és fejlesztésének lehetőségeit és előnyeit. Tisztába jönnek azzal, hogy a nyelv tanulmányozása során fejlődnek kognitív képességeik, és nyelvtani ismereteiket praktikusan és hatékonyan alkalmazhatják a közösségi életben céljaik elérése érdekében. Grammatika, nyelvi rendszer, nyelvi szintek.
és a kommunikáció témakörét, ezért a két ismeretanyagban együtt haladnak majd a tanév során. A grammatika a hangoktól indulva mutatja be a nyelvi rendszert, míg a kommunikációval foglalkozó rész a kommunikációelmélet felől közelít a témához. A tanár ismerteti a számonkérés formáit és az értékelés szempontjait. 3 Bevezetés. Az anyanyelv Az óra feladata az anyanyelv sokféle szerepének, rendkívüli jelentőségének tudatosítása a diákok eddigi ismereteinek felidézésével, valamint magyar írók, költők gondolatainak segítségével. A nyelv változékonyságának tudatosítása a magyar nyelv időbeli és térbeli változatainak példálózó bemutatása révén. A honi és a határon túli magyarok nyelvközösségének tudatosítása. 4 A szövegvilág Az óra a diákok beszéd- és íráskészségének felmérésére szolgál: hogyan képesek különféle beszédhelyzetekben önmagukat kifejezni. Ajánlott szituációk: baráti beszélgetés, családi összejövetel, hivatalos levél, apróhirdetés stb. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretek az anyanyelvről: alapvető nyelvföldrajzi, tájnyelvi és nyelvtörténeti tájékozódás. megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A nyelv funkciói. A nyelvváltozatok. A szövegvilág összetevői. A szólás fogalma. A beszédhelyzet jelentősége.
5 A beszéd és a nyelv Az óra célja a hang, a beszédhang és a fonéma fogalmának tisztázása, a beszédhang keletkezési folyamatának ismertetése, a fonéma helyének megvilágítása a nyelvi rendszerben. A magyar nyelv hangkészletének bemutatása, és sajátosságainak kiemelése. A hangfestő és a hangutánzó szavak megkülönböztetése. Ismeretek az anyanyelvről: a magyar nyelv és más nyelvek hangkészletének, illetve a köznyelv és a nyelvjárások hangkészletének összehasonlítása. A beszédhangok képzésében részt vevő szervek. A hangképzés folyamata. 6 Mi a kommunikáció? 1. Az óra célja a kommunikáció fogalmának tisztázása, a széles körű kommunikációs lehetőségek ismertetése. Különbséget kell tenni a verbális és a nem verbális kommunikáció között több példa bemutatásával. További cél a jelrendszerek összetettségének és működésének ismertetése a tankönyv gyakorlatai alapján (különös tekintettel a siketek jelnyelvére). 7 Mi a kommunikáció? 2. Az óra célja az első fejezethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása: nyelv és gondolkodás viszonyának megvitatása; a nyelvek lefordíthatóságának és lefordíthatatlanságának kérdésköre; a félreértés egy nyelvet beszélők között; a helyesírási szabályok jelentősége. Az elméleti megállapítások alátámasztása megértése. Beszélgetés, vita és csoportmunka, az ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Olvasás, írott szöveg megértése. Ismeretek az anyanyelvről. A kommunikáció mint tájékoztatás és információcsere. Jelrendszerek, jelnyelvek. A nyelvek bábeli zűrzavara. Helyesírás az interneten.
példákkal. 8 A magánhangzók Az óra legfontosabb feladata a magyar nyelv 14 féle magánhangzójának ismertetése, jellemzésük négy szempontból. A magánhangzótörvények (a hangrend törvényének, az illeszkedés törvényének és a hiátustörvénynek) a bemutatása. Az ismeretek alkalmazása a tankönyv témába vágó feladataiban és a munkafüzetben. 9 A kommunikáció tényezői Az óra célja a kommunikáció tényezőinek bemutatása: az adó, a vevő, a jelrendszer (a kód), az üzenet és a csatorna szerepének megvilágítása a folyamatban. A résztvevők közötti kapcsolat, a beszédhelyzet (a kontextus), a világról való tudás és a zavaró tényezők befolyásának megértetése a kommunikáció menetére, eredményére. 10 A mássalhangzók Az óra témája a magyar nyelv 25 mássalhangzója és képzésük megkülönböztető jegyei (a hangképzés helye, módja, a hangszalagok közreműködése vagy passzivitása). A mássalhangzótörvények: a részleges Ismeretek az anyanyelvről: a magánhangzókhoz kapcsolódó szabályok felsorolása, értelmezése és alkalmazása. Ismeretek az anyanyelvről. Egyéni és csoportos feladatok megoldása a tankönyv alapján. Ismeretek az anyanyelvről: a mássalhangzókhoz kapcsolódó szabályok megismerése, értelmezése és alkalmazása. A magyar nyelv speciális szabályainak felismerése más nyelvek szabályaihoz képest. A magyar nyelv 14 magánhangzója. A magánhangzók megkülönböztetése nyelvállásuk, képzésük helye, az ajkak szerepe és hosszúságuk szerint. Magánhangzótörvények: mély, magas és vegyes hangrend; illeszkedés, hiátustörvény. A kommunikáció tényezői: az adó, a vevő, a jelrendszer (a kód), az üzenet, a csatorna, a résztvevők közötti kapcsolat, a beszédhelyzet (a kontextus), a világról való tudás és a folyamatot zavaró tényezők. A magyar nyelv 25 mássalhangzója, képzésük helye és módja szerinti csoportosításuk, továbbá a zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.
hasonulás, a teljes hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés és a kiesés. Az ismeretek alkalmazása a tankönyv ide tartozó feladataiban és a munkafüzetben. 11 A kommunikáció funkciói Az óra feladata a kommunikáció funkcióinak szétválasztása, a funkciók meghatározása, felismerése példák alapján. Egyéni és csoportos feladatok megoldása a tankönyv segítségével. 12 A szóelemek Az óra célja a szavak felépítésének bemutatása, a szóelemek közül pedig a szótövek típusainak tárgyalása. A morfémák alapvető fajtáinak (tőmorfémák és toldalékmorfémák, illetve szabad morfémák és kötött morfémák) megkülönböztetése, és az egyes fajták jellemzése. Az igetövek és a névszótövek áttekintése, jellemzőik meghatározása a tankönyv két táblázata alapján. megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: az anyanyelv struktúrájának megfigyelése, a nyelvi szerkezetek elemzése. Zöngés-zöngétlen mássalhangzópárok. A mássalhangzók kapcsolódásának szabályai: részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A kommunikáció funkcióinak meghatározása: tájékoztatás, kifejezés, felhívás, valamint kapcsolatfelvétel, kapcsolatfenntartás, kapcsolatzárás, továbbá esztétikai és értelmező funkció. A szóelemek (vagyis a morfémák) meghatározása. Tő- és toldalékmorfémák, szabad és kötött morfémák. A tőmorfémák fajtái: szabad és kötött tövek, többalakú és egyalakú tövek. A toldalékmorfémák típusai: szuffixumok és prefixumok. 13 Az új szóbeliség és az információs írástudás Az óra témája az internet adta kommunikációs lehetőségek, ezek jellegzetességei, viszonyuk a Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Az új szóbeliség fogalma. Az információs írástudás összetevői. Közvetett és
hagyományos írásbeliséghez, előnyeik és veszélyeik. A digitális kommunikáció szülte új szóbeliség sajátosságai. A digitális kompetencia jelentősége. A kommunikáció formáinak csoportosítása a tankönyv táblázata és feladatai alapján. 14 A toldalékmorfémák Az óra feladata a toldalékok három fajtájáról szerzett korábbi ismeretek felelevenítése, a képző, a jel és a rag megkülönböztetése a szótő jelentéséhez, szófajához való viszonyuk szerint, valamint sorrendjüket illetően. A magyar nyelvben gyakori jelek, ragok és képzők bemutatása a tankönyv táblázatai alapján. 15 Internetes etikett Az óra célja, hogy a diákok az internet által felkínált lehetőségek és megsokszorozott kommunikációs csatornák használatának szabályait megismerjék, veszélyeiket pedig elkerüljék. fejlesztése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Közös ismétlés, majd a tankönyv feladatai segítségével az ismeretek alkalmazása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. A világháló intelligens és tudatos használata, a manipuláció és a valótlanságok felismerése, a tudatos felhasználóvá válás. közvetlen, formális és informális kommunikáció. A toldalékok három fajtája: a képző, a jel és a rag. A toldalékok kapcsolódási sorrendje a magyar nyelvben. Az etikett fogalma általában és jelentése az internet világában. 16 A szóalkotás módjai: a szóösszetétel és a szóképzés Ezen az órán a gyakori szóalkotási módok megismerése a feladat: a szóösszetétel, a szóképzés és a ritkább szóalkotási módok megkülönböztetése elméletileg és példákkal. A szerves és szervetlen szóösszetételek, valamint az alárendelő és a mellérendelő Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése: a szóösszetételek fajtáinak felismerése és a szóalkotás gyakorlása. A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés és más, ritkább szóalkotási módok.
szóösszetételek bemutatása a tankönyvi táblázat segítségével. 17 Írott-beszélt átmenetiség Az óra célja az elsődleges és a másodlagos szóbeliség közti különbségek tudatosítása. A másodlagos szóbeliség kialakulásának, okainak és jellemzőinek bemutatása. Hangsúlyozni kell, hogy a nyelv állandóan változásban lévő, történeti jelenség. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: írott szöveg értelmezése és elemzése történeti szempontból, nyelvi jelenségek vizsgálata és elemzése közösen a tankönyv feladatai alapján. Az elsődleges szóbeliség kora, az írásbeliség kora és a másodlagos szóbeliség kora. A netnyelv, az írottbeszélt nyelv (a harmadik típusú médium) jellemzői. 18 Ritkább szóalkotási módok Ezen az órán a ritkábban előforduló szóalkotási módok állnak a középpontban: a szórövidülés és a mozaikszók keletkezése (ezen belül a betűszók alkotása és a szóösszevonás), a szóösszerántás és a szóhasadás. megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanult szóalkotási módok szabályainak felismerése és alkalmazása a digitális tananyag használatával és a tankönyv feladatai alapján. Közös gyakorlás. Szórövidülés, mozaikszó, betűszó, szóösszevonás. Szóösszerántás és szóhasadás. 19 Internetes hitelesség Ezen az órán a digitális szövegek és tartalmak előállítása a téma, valamint az ezekhez kapcsolódó előnyök és hátrányok. Ki kell térni a hozzáférhetőség és a hitelesség kérdésére, a hagyományos és a digitális könyvtárak hasonlóságaira és különbségeire. Szabad szavas keresőprogramok használatával megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán fontos kitérni a digitális szövegek létrehozásának technikai lehetőségeire. Az online és offline tartalmak jellemzőire. Közös gyakorlás a tankönyv feladatai alapján. Digitális szöveg. Az eleve digitális forma és az utólagos digitalizálás. Online és offline tartalmak. Hitelesség.
érdemes bemutatni az órán elhangzott információkat és a digitális szövegek felkutatását az interneten. 20 Összefoglalás: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai Az óra célja a grammatika eddig tanult anyagának átismétlése, áttekintése. A legfontosabb definíciók és szabályok összefoglalása és kapcsolódó feladatok közös megoldása. A tanulási képesség fejlesztése: az órán a tanulás tanulására koncentrálunk, összefoglaljuk és kiemeljük a lényeget az eddigi ismeretanyagból. Ismétlés: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai; szóösszetétel, szóképzés és a ritkább szóalkotási módok. 21 Összefoglalás: a kommunikáció tényezői és funkciói, új szóbeliség, internetes etikett, írottbeszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség 22 Témazáró dolgozat: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai, valamint a kommunikáció tényezői és funkciói, új Az óra célja a kommunikáció elméletével és a kommunikációs csatornák használatával kapcsolatban eddig tanult anyag átismétlése, áttekintése. A legfontosabb meghatározások, összefoglalása és kapcsolódó feladatok közös megoldása. Komplex írásbeli dolgozat a címben szereplő témák alapján. A dolgozat rákérdez definíciókra, grammatikai szabályokra és kivételekre, tartalmaz továbbá szövegértési, szövegalkotási és tesztfeladatokat is. A dolgozat célja, hogy a nyelvi rendszerről és a A tanulási képesség fejlesztése: az órán a tanulás tanulására koncentrálunk, összefoglaljuk és kiemeljük a lényeget az eddigi ismeretanyagból. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. Ismétlés: a kommunikáció tényezői és funkciói, új szóbeliség, internetes etikett, írott-beszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség. Az eddig vett témakörök.
szóbeliség, internetes etikett, írott-beszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség helyesírásról szerzett ismeretek mellett a különféle kommunikációs helyzetekben alkalmazott szövegértési és szövegalkotási képességet is felmérje. 23 Alapszófajok Az óra feladata a valódi alapszófajok meghatározása és jellemzőik összefoglalása. A tankönyv táblázata alapján a diákok átismétlik, mi az ige, a főnév és a melléknév, mit nevezünk számnévnek és határozószónak. Hogy a szófajokat jelentésük, toldalékolhatóságuk és a mondatban betöltött szerepük alapján különböztetjük meg. Továbbá, hogy az alapszófajokon belül további alcsoportokat határozhatunk meg. A tankönyv feladatai alapján gyakoroljuk a szófajok felismerését. 24 A nyilvánosság és a jog Az óra témája, hogy az internet kiszélesítette a morális problémák körét. A web2 alkalmazások használata nem csak a kapcsolatok ápolására és új kapcsolatok kialakítására ad lehetőséget. Megfigyelhető, hogy léteznek gyűlöletkeltő csoportok is, ezek megerősödésére, cyberterrorra is lehetőséget adhat a közösségi média. Az interneten megtalálható tartalmak szerzői jogi védelme, a magánszféra megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a szófaji sajátosságok meghatározása, jellegzetességeik megértése a tankönyv táblázata alapján. Példák elemzése csoportmunkában. Mondatok és az őket alkotó szavak szerepének értelmezése. Mondatok átfogalmazása megadott szempontok szerint: gyakorlás, páros munka és közös értékelés. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: példák és helyzetek bemutatása, megbeszélése. Páros és csoportos munka. Toldalékolható és nem toldalékolható szófajok: alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Valódi és helyettesítő alapszófajok. Ige, főnév, melléknév, számnév, határozószók. A valódi alapszófajok jellemzői. Közösségi oldalak, morális problémák, cyberterror, magánszféra, szerzői jog, szellemi tulajdon, pénzgyűjtési-csalási akciók (hoax), gyűlöletbeszéd, rágalmazás, becsületsértés az interneten és a nagy nyilvánosság kérdése.
védelme, az internetes bűnözés megjelenése szintén komoly kérdés. 25 További szófajok Az óra témája a nem valódi alapszófajok (az igenevek és a névmások) mellett további szófajok (a viszonyszók és a mondatszók) megkülönböztetése, a felsorolt szófajok jellemzőinek bemutatása és ezek felismerésének gyakorlása. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A nem valódi alapszófajok (az igenevek és a névmások). További szófajok (a viszonyszók és a mondatszók). 26 Szövegköziség az interneten Az óra témája az interneten található, digitalizált szövegek közti viszony. Az intertextualitás fogalmának értelmezése általában, illetve konkrétan az internetes szövegek esetében. A linkek szerepének és az internetes szövegek képlékenységének tudatosítása. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: olvasott szövegek felidézése, értelmezése, a szövegköziség jellemzőinek keresése, feladatok különböző szövegrészletekkel kapcsolatban. Csoportos és páros munka. Intertextuális, hipertext, link. Az internetes szövegek jellemzői: szövegköziség és folyton változó tartalom. 27 Egy alárendelő szószerkezet: az alanyiállítmányi alárendelés A mondatokat alkotó szószerkezetek bemutatása következik. A szószerkezet meghatározása általában, és a szószerkezetek két típusának (alárendelő és mellérendelő szószerkezet) megkülönböztetése. Az alanyi-állítmányi szószerkezet besorolása az alárendelő szószerkezetek közé. Az állítmány, az alany és az egyeztetés fajtáinak bemutatása. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás: az állítmány fajtáinak meghatározása példaszövegekben a tankönyv feladatai alapján. Egyéni munka. A szószerkezet mibenléte. Alárendelő és mellérendelő szószerkezet. Igei, névszói és igei-névszói állítmány. Határozott, határozatlan és általános alany. Alanytalan mondatok.
28 Internetes szövegtípusok Az óra témája az interneten található szövegtípusok szerkesztésére vonatkozó - hol lazább, hol szigorúbb - szabályok leírása, magyarázata. Szövegszerkesztés gyakorlása a tankönyv feladatai alapján. 29 Alárendelő szószerkezetek Az óra témája az alárendelő szószerkezetek osztályozása. Ez történhet az alaptag és a bővítmény közti nyelvtani viszony figyelembevételével, illetve az alaptag szófaja szerint. Az alárendelő viszonyt jelekkel is ábrázolhatjuk, ennek gyakorlása következik a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján. Az óra további célja az alárendelő szószerkezetek felismerésének gyakorlása. 30 Blogok A blog népszerű publikációs műfaj. Az óra célja ismertetni és példákon keresztül bemutatni a blog jellegzetességeit összehasonlítani a naplóval és a hagyományos újságírással. Írás, szövegalkotás. Internethasználat, keresőprogramok használata, internetes szövegek létrehozása. Egyéni és páros munka. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás:a tankönyvi ábra értelmezése közösen. Gyűjtőmunka, olvasás, szövegértés, szövegalkotás, szövegkiegészítés. Egyéni feladatmegoldás. Írás, szövegalkotás: egyéni és csoportos feladatmegoldás. Kiselőadás a legjobb bloggerekről. A szókincs és az érdeklődési kör bővítése. Szövegértés, szövegalkotás, szövegkiegészítés. Az internetes szövegek szerkesztésére vonatkozó szabályok és elvárások. Üzenet, fórumhozzászólás, komment, blogbejegyzés, internetes adatbázisok. Az alárendelő szószerkezetek osztályozása az alaptag és a bővítmény közti nyelvtani viszony alapján: alanyiállítmányi, tárgyas, határozós és jelzős szószekezet. A szószerkezetek alaptag szerinti osztályozása: igei, igenévi, főnévi, melléknévi, számnévi, határozószói és névmási szerkezetek. Blog, publikáció, médium. Magánszféra, magánvélemény, nyilvánosság, kommentelés, interaktivitás. Személyesség és valós idejűség, politikai sokszínűség és kiegyensúlyozottság, gazdasági függetlenség és tematikai szabadság.
31 A mellérendelő szószerkezetek Az órán új szintagmatípussal ismerkedünk meg, ez a mellérendelő szószerkezet. Tagjai egyenrangúak, de a tagok közti logikai viszony többféle lehet. Öt típusát kell bemutatni a diákoknak: a kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a magyarázó és a következtető szószerkezetet. A tankönyv táblázata alapján értelmezzük, és a jelek segítségével ábrázoljuk a mellérendelő viszonyt. A továbbiakban a tankönyv feladatai alapján gyakoroljuk a mellérendelő szószerkezetek fajtáinak felismerését. Írás, szövegalkotás: mondatok szerkesztése egyénileg a megadott szempontok szerint. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: páros munka és szituációs játék egyes feladatok (pl. bemutatkozás) során. A mellérendelő szószerkezet meghatározása és fajtái (a kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a magyarázó és a következtető szószerkezet). Logikai viszonyok és jellemző kötőszavak. 32 Adatbázisok Az óra célja, hogy ismertesse az internet adta lehetőségeket a kutatómunkában és a tanulásban. A diákok kiselőadás formájában bemutathatják egymásnak a legfontosabb szöveges adatbázisokat, a keresés lehetséges szempontjait, a keresési eredmények feldolgozását egy-egy művészeti vagy tudományos téma kapcsán. Megvitathatják a hagyományos könyvtárak és a szöveges adatbázisok előnyeit és hátrányait. A tanulási képesség fejlesztése:egyéni és csoportos kutatómunka, digitális adatok gyűjtése és feldolgozása. Ismeretek rendszerezése és átadása kiselőadás formájában. Kutatás az interneten, szöveges adatbázisok, tematikus és kulcsszavas keresés. Kutatási terv, információfeldolgozás, adatbázis fejlesztése és bővítése. 33 Ismétlő gyakorlatok, majd röpdolgozat a szófajok és a szószerkezetek témakörében Ezen az órán a két témakör ismeretanyagát ismételjük és gyakoroljuk. Visszatérünk az alapszófajok meghatározására, az alá- A tanulási képesség fejlesztése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: közös összefoglalás, egyéni feladatmegoldás, közös javítás. Röpdolgozat: Ismétlés: a szófajok meghatározása, az alá- és mellérendelő szószerkezetek és ezek
és mellérendelő szószerkezetek fajtáira, jellemzőire, funkcióira. Ismétlő gyakorlás a tankönyv és a munkafüzet korábbi feladatai alapján. Az óra végén írásbeli számonkérés röpdolgozat formájában. tesztkérdések. fajtái. 34 A mondatok modalitásuk szerint Ezen az órán továbblépünk a nyelvi rendszer magasabb szintjére: a mondatfajtákkal kezdünk foglalkozni. Tudatosítjuk a mondatok csoportosításának két fő szempontját (modalitás és szerkezet), majd a tankönyvi táblázat alapján bemutatjuk a modalitás alapján elkülöníthető öt mondattípust. Az öt mondattípus kapcsán külön ki kell térnünk azok funkciójára, jellemző igemódjára, szófajaira, hanglejtésére, illetve a mondatvégi írásjelekre, az állító és tagadó változatokra, valamint a mondatok jelentésrétegeire. Ismeretek az anyanyelvről: a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján egyéni és csoportos feladatmegoldás ajánlott. A mondat. A mondat intonációja. Beszédfunkció, modalitás. A beszéd zenei eszközei: hangsúly, dallammenet és szünet. A mondattípusok: kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó. A kérdő mondat fajtái: eldöntendő és kiegészítendő kérdés. Állító és tagadó mondatok. A mondat tartalma, a beszélő szándéka és a szándékolt hatás. 35 Emotikonok és kiemelések Az óra témája, hogy az internetes írott szövegek miként próbálják a beszéd érzelmi töltését is megjeleníteni. Ki kell térnünk az emotikonok alkalmazására, a betűtípusok és a kiemelések funkciójára. Fel kell hívnunk a figyelmet ezek hagyományos jelentésére a nyomtatott szövegekben, és megváltozott jelentésére az interneten. Feladatok Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Egyéni és csoportmunka, a megismert eszközök alkalmazása a korábbi ismeretek felhasználásával. A beszéd zenei eszközei az érzelmi jelentéstartalmak kifejezésére. Írásjelek az érzelmi jelentéstöbblet kifejezésére: emotikonok, betűtípusok és kiemelések. A dőlt betű és a félkövér betű funkciója a nyomtatott szövegekben és az online kommunikációban.
megoldása során tudatosítjuk a tanultakat. 36 A mondatok szerkezetük szerint Mivel a mondatok nem csak modalitásuk, hanem szerkezetük szerint is osztályozhatóak, ezen az órán a különböző szerkezetű mondattípusokat mutatjuk be. A diákok megismerik a tagolt, a tagolatlan, a minimális és a bővített mondatokat. Az összetett mondatok alfajait: az alárendelő és a mellérendelő mondatokat. A többszörösen összetett mondatok felépítését. Mindezt gyakorolják a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Irodalmi szövegek mondatainak csoportosítása, elemzése. Mondatalkotás szerkezeti ábrák alapján. Mondathatárok megállapítása. Közmondások kiegészítése. Tagolt, tagolatlan, minimális és bővített mondat. Vonzatok és szabad bővítmények. Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. Többszörösen összetett mondat. 37 Tömegkommunikáció Az óra feladata, hogy a tömegkommunikáció kialakulásának történelmi folyamatát és sajátosságait bemutassa (egyirányú és közvetett kommunikáció, a feladó és a befogadó térben és időben elkülönül, a befogadók száma nagy, nincs közvetlen visszajelzésre lehetőség, de a kapcsolat bármikor megszakítható.) Ki kell térnünk a tömegkommunikáció céljaira és hatására, előnyeire (gyors tájékozódás, társadalmi konszenzus segítése stb.) és veszélyeire (felszínesség, manipuláció stb.). megértése. Ismeretek az anyanyelvről. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: társadalmi és állampolgári ismeretek, a kultúrafogyasztási szokások vizsgálata a közvélemény szintjén. A kritikai érzék, az önismeret és a fogyasztói tudatosság fejlesztése. Páros és csoportos munka. A tömegkommunikációs eszközök. A tömegkommunikáció fogalmi ismérvei. Egyirányú és közvetett kommunikáció. A tömegkommunikáció céljai és hatása. Hiteles tájékoztatás, dezinformáció és manipuláció.
38 Miért sajátos a magyar mondat szerkezete? Az órán összehasonlítjuk a magyar nyelv mondatszerkesztési szabályait más nyelvek eltérő szabályaival, és kiemeljük a különbségeket. Így felhívjuk a figyelmet arra, hogy az angol mondat szórendje kötött, és az alany-állítmányi szerkezeten alapul, a magyar mondat szórendje viszont az aktuális tagolás elvén alapul, és lehetővé teszi az új információ kiemelését: ez az alany és az ige közé ékelődik. Példamondatok segítségével tudatosítjuk a szórend jelentőségét. megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: magyar nyelvi és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése összehasonlító elemzéssel. Mondatszerkezet a magyar nyelvben és idegen nyelvekben. Szabad és kötött szórend. Alanyállítmányi felépítés és az aktuális tagolás elve. Topik, komment, fókusz. 39 Összefoglalás: beszédhangok, szóelemek, szavak, mondatok Az óra célja a féléves grammatikai anyag összefoglalása, a nyelvi rendszer tárgyalt elemeinek és a rájuk vonatkozó használati szabályoknak az áttekintése. A hangoktól a szószerkezetekig sorra vesszük a tudnivalókat, és rendszerezzük őket. megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas kapcsolatok elmélyítése. Beszédhang, fonéma. Magánhangzók, mássalhangzók, magánhangzó- és mássalhangzótörvények. Tő- és toldalékmorfémák. A toldalékok típusai: képző, jel és rag. A szóalkotás módjai. Alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Szószerkezetek. Az alárendelő és a mellérendelő szószerkezetek típusai. 40 Összefoglalás: kommunikációelmélet Az óra célja a féléves kommunikációelméleti anyag összefoglalása, a kommunikáció megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: A kommunikáció tényezői és funkciói, az információs írástudás összetevői,
tárgyalt formáinak és a rájuk vonatkozó használati szabályoknak az áttekintése. A kommunikáció tényezőitől és funkcióitól a tömegkommunikáció sajátosságaiig sorra vesszük a tudnivalókat, és rendszerezzük őket. ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas kapcsolatok elmélyítése. internetes etikett, írottbeszélt átmenetiség, internetes hitelesség, nyilvánosság és jog, szövegköziség az interneten, internetes szövegtípusok, blogok, adatbázisok, emotikonok, kiemelések, tömegkommunikáció. 41 Témazáró dolgozat grammatikából és kommunikációelméletből Az óra célja a félévi munka eredményének felmérése. Ezt szolgálja a komplex írásbeli dolgozat az eddig tanultakból: a szövegértési, szövegalkotási és elemzési feladatok. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Lásd az előző rovatokban! 42 A témazáró dolgozat értékelése, közös megoldása Az óra legfontosabb feladata a visszajelzés, a tanulók teljesítményének átfogó értékelése, valamint a félreértések, tévedések, hibák tisztázása. A témazáró dolgozat feladatait érdemes a diákokkal közösön megoldani és megbeszélni. Ismertetnünk kell a tipikus hibákat és a helyes válaszokat. Az óra feladata továbbá a következő óra előkészítése: a vállalkozó kedvű diákok ugyanis 6-8 perces kiselőadással készüljenek a következő alkalomra! Ajánlott témák: babiloni ékírás, inka csomóírás, egyiptomi hieroglifák, görög alfabet, maya hieroglifák, a latin ábécé, a megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: a kiselőadásra való felkészítés során adjunk olyan feladatokat, amelyek önálló kutatást igényelnek, és a diákok prezentáció készítését is gyakorolják! Lásd az előző rovatokban!
43 Helyesírásunk rendszere 1. 44 Helyesírásunk rendszere 2. római vésett kapitálisok, a középkori betűírás, a távol-keleti kalligráfia, az ősmagyar rovásírás stb. A kiselőadások vetített képekkel mutassák be egy-egy nép írásjeleit, írásmódját! Ezen az órán a magyar írás természetével ismerkedünk. A magyar írás betűíró, latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző és nyelvkövető jellegű. Mivel ezek a sajátosságai számunkra túlságosan magától értetődőek, a magyar írás természetét más írásmódokhoz képest érdemes bemutatni. Ebben segíthetnek a vállalkozó kedvű diákok - jól előkészített - prezentációi, kiselőadásai. Ne feledjük értékelni a teljesítményüket! Az óra célja a magyar helyesírás alapelveinek ismertetése, magyarázata és példákkal való megvilágítása (a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve és az egyszerűsítés elve). Érdemes felelevenítenünk néhány fontos helyesírási szabályt, melyeket a diákok már ismernek, és a tankönyv a magyar helyesírás alapelveihez kapcsolódóan tárgyal. Ajánlott a diákoknak bemutatni a helyesírásról szóló kézikönyveket, s Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése:a kiselőadások értékelése. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyvek használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai, Idegen szavak és kifejezések). Az írás eredete. Írásmódok: képírás, szóírás, szótagírás, rovásírás stb. Betűírás és latin betű. Az írás esztétikai és művészi dimenziói. A magyar helyesírás négy alapelve: a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve és az egyszerűsítés elve. Alakőrző és alakváltó szavak. Helyesírási kézikönyvek.
gyakorolni a helyesírást a tankönyv feladatai alapján. 45 Médiaműfajok Ezen az órán mindenekelőtt a média szó eredetét és a szó helyes használatát érdemes ismertetni. A három alapvető médiatípus megkülönböztetésével folytassuk (vizuális, auditív és audiovizuális média), majd a reklámok szerepének megvitatásával. Elemzésre ajánlhatunk néhány hirdetést (képi és szöveges részeiket külön-külön, majd együtt). Vagy írhatunk reklámokat a tankönyv feladatai alapján. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése:az empatikus és a kritikai érzék fejlesztése, a nézőpontváltás gyakorlása. Kép és szöveg kapcsolatának elemzése páros és csoportos munkában. Vizuális, auditív és audiovizuális média. Reklám. Reklámipar. Manipuláció. Fogyasztói társadalom. Túlfogyasztás. Tudatos fogyasztás. 46 Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés Az óra témája a szóelemzés elvének, a hagyomány elvének és az egyszerűsítés elvének jelentősége a magyar helyesírásban. Szembeállíthatjuk őket helyesírásunk legfontosabb alapelvével, a kiejtés szerinti írás elvével. Visszavezethetjük őket mélyebb okokra, mint az értelem tükrözése, az azonosíthatóság igénye, a praktikum. Felsorolhatjuk, mely esetekben érvényesülnek. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). A szóelemzés elve (részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés). A hagyomány elve (a j és az ly használata, a történelmi családnevek írása). Az egyszerűsítés elve (többjegyű betűk kettőzése, három azonos mássalhangzó kettőre egyszerűsítése) és a kivételek (dupla kétjegyű mássalhangzók az összetett szavak határán, három azonos mássalhangzó a kötőjellel toldalékolt
nevekben). 47 Ismétlő gyakorlatok, majd röpdolgozat a szóelemző, a hagyománytisztelő és az egyszerűsítő írásmód témaköreiben Az óra célja az említett helyesírási alapelvek alkalmazásának gyakorlása a tankönyv feladatai alapján. Az óra végén írásbeli számonkérés röpdolgozat formájában. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). Röpdolgozat: tesztkérdések. A z előző óra témái alapján. 48 Sajtóműfajok 1. Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a sajtóval foglalkozunk, pontosabban a sajtótermékek és a sajtóműfajok csoportosításával. A sajtótermékek csoportosításának szempontjai: a megjelenés rendszeressége, a terjesztés köre, a hordozó, a tartalom és a nyelv. A sajtóműfajok csoportosításának szempontjai tartalmiak és formaiak: eszerint megkülönböztetünk tájékoztató és véleményközlő műfajokat. A tájékoztató műfajok áttekintése következik, és gyakorlás a tankönyv feladatai alapján. 49 Különírás, egybeírás Az óra témája az összetett és a többszörösen összetett szavak helyesírása. Megismerjük az egybeírás három alapesetét (jelentésváltozás, hiányzó viszonyrag, hagyomány). Megbeszéljük és példákkal illusztráljuk a teljes Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. megértése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: a sajtóműfajok ismérveinek felismerése és értelmezése. Egyéni és páros munka, érvelés, véleménycsere, vélemények ütköztetése. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). A sajtótermék meghatározása. A sajtótermékek csoportosítási lehetőségei és fajtái. Sajtóműfajok. Tájékoztató és véleményközlő műfajok. A sajtótájékoztató műfajai: a hír, a közlemény, a tudósítás, a riport, az interjú és a szemle. Ezek tartalmi és formai sajátosságai. Az összetett és a többszörösen összetett szavak. Az egybeírás három alapesete: egybeírás jelentésváltozás miatt, egybeírás hiányzó viszonyrag miatt, egybeírás
egybeírás és a kötőjel használatának eseteit mind az alárendelő, mind a mellérendelő szóösszetételek esetében. a hagyomány jegyében. A teljes egybeírás és a kötőjeles egybeírás szabályai az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek esetében. 50 Gyakorlás: különírás, egybeírás Az óra feladata a szóösszetételek különírására és egybeírására vonatkozó szabályok rendszerezése a tankönyv témába vágó ábrája alapján, és a tárgyalt szabályok alkalmazása a tankönyvi feladatok megoldása során - különös tekintettel a kötőjel használatát igénylő esetekre. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). A többszörösen összetett szavak helyesírása: egybeírás hat szótagig, kötőjeles írás hat szótag fölött. Az igekötő mint az összetétel tagja: a legalább két szótagból álló igekötők. Az ún. mozgószabály alkalmazása. Anyagnévi jelzős, számnévi jelzős, folyamatos melléknévi jelzős szerkezetek egybeés különírása. Tőismétlés, szóismétlés és mellérendelő szóösszetétel. Toldalékolhatóság és kötőjel. 51 Sajtóműfajok 2. Ezen az órán a véleményközlő sajtóműfajok bemutatása következik. Ezek nem csupán informálnak a tényekről, hanem értelmezik, kommentálják is azokat. Ennek kapcsán érdemes a diákokkal megvitatni az újságírói függetlenség kérdését: az újságíró egzisztenciális Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: művészeti élmények és történelmi ismeretek mozgósítása az újságírói függetlenség megvitatása során. A vitakultúra fejlesztése: véleményformálás, mások véleményének figyelmes meghallgatása, a nézőpontok kulturált ütköztetése. A véleményközlő sajtóműfajok közös ismérve. Az egyes véleményközlő sajtóműfajok tartalmi és formai sajátosságai: a cikk, a kommentár, a glossza, a nyílt levél, az olvasói levél,
kiszolgáltatottságát a szerkesztőségnek és végső soron a laptulajdonosoknak. Megbeszélhetünk témába vágó játékfilmeket, történelmi vagy aktuális példákat. A tankönyv, illetve a munkafüzet kapcsolódó feladatai alapján gyakorolhatjuk az újságírást. 52 A kezdőbetű Az órán a kis és a nagy kezdőbetű használatának helyesírási szabályaival foglalkozunk. A tankönyv nyomán felsoroljuk a leggyakoribb eseteket, amikor a közneveket tévesen nagybetűvel kezdik, és rámutatunk e hibák okaira (pl. a népneveket az angolban nagybetűvel írják). Azután ismertetjük a nagy kezdőbetű használatának szabályait a hivatalos és a magánlevelekben a megszólítás során (a tisztelet jeleként nagybetűvel írhatjuk leveleinkben a címzettet helyettesítő névmásokat is), a feliratokban és a tulajdonnevekben. Áttekintjük a tulajdonnevek fajtáira vonatkozó helyesírási szabályokat. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a tulajdonnevek helyesírásának gyakorlása. Egyéni munka, közös ellenőrzés. a kritika. Objektivitás és szubjektivitás. Újságírói függetlenség és egzisztenciális kiszolgáltatottság. Közszavak és tulajdonnevek. Megszólítás hivatalos levélben és magánlevélben. A feliratok helyesírása. A tulajdonnevek fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, égitestek nevei, intézménynevek, márkanevek, kitüntetés- és díjnevek, címek. A tulajdonnevek helyesírásának szabályai. Egybeírás, kötőjelezés és különírás, nagy és kis kezdőbetűk.
53 Rádiós műfajok Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a rádióval, ennek fajtáival, műsortípusaival és műfajaival foglalkozunk, valamint a rádiózás előnyeivel és hátrányaival. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján elmélyülhetünk a rádiózás történetében, készíthetünk rádióműsort, írhatunk és fordíthatunk rádiós szövegeket. Megtárgyalhatjuk az irodalom és a rádió kapcsolatát, összevethetjük a rádiót a tévével és az internettel stb. megértése: rádiós műfajok bemutatása az aktuális műsorkínálat feltérképezésével. A tanulási képesség fejlesztése: tablókészítés rádiótörténeti kutatómunka alapján, képanyagok válogatása és bemutatása szóban. Írás, szövegalkotás: irodalmi szöveg átírása rádióhírré; rádióhír átírása kabarétréfává stb. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: az irodalom jelentőségének feltérképezése a rádiózásban. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: a rádió, a tévé és az internet összehasonlítása, a tömegkommunikációs médiumok sajátosságainak tudatosítása. Széles szórású tömegkommunikációs eszközök. Közszolgálati és kereskedelmi, egyprofilú és többprofilú rádiócsatornák. Írott anyagot megszólaltató rádióműsorok és hangos anyagok. Élő, egyenes adás és felvett adás. Rádiós műfajok: híradó, zenei műsorok, beszélgetős műsorok, korosztályi-, réteg- és kisebbségi műsorok, művészeti és irodalmi műsorok, szórakoztató műsorok, sportműsorok, sorozatok és magazinok. 54 Az idegen szavak helyesírása Az óra témája az idegen szavak helyesírása. Ehhez meg kell különböztetnünk őket meghonosodott társaiktól, a jövevényszavaktól, és meg kell különböztetnünk a magyaros írásmódot az eredeti írásmód magyar kiejtését tükröző írásmódtól. Ki kell térünk az átírás szabályaira a ch, az x és a q betű esetében és az idegen szavak toldalékolására vonatkozó szabályokra. Mindezt gyakorolni is szükséges a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: az idegen szavak helyesírásának gyakorlása. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). Jövevényszavak (meghonosodott szavak) és idegen szavak. Latin betűs nyelvekből származó és nem latin betűs nyelvekből származó idegen szavak. Magyaros írásmód és az idegen eredeti magyar kiejtését tükröző átírás. A ch, az x és a q átírására vonatkozó szabályok. Az i képző és az i-re vagy y-ra végződő idegen helységnevek.
55 Tévés műfajok 1. Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a televízióval, ennek fajtáival, műsortípusaival, ezek közül is az információs műsorokkal és azok legnépszerűbb műfajával, a tévéhíradóval foglalkozunk. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján műsortervet készíthetünk egy-egy közszolgálati és kereskedelmi csatorna számára, vagy írhatunk tévéhírt tudományos szövegből. Ennek kapcsán megtárgyalhatjuk a tulajdonosi viszonyok, a finanszírozás és a műsorkínálat kapcsolatát, összevethetjük a televíziós hírt az újsághírrel. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás: tudományos szöveg átfogalmazása tévéhírré stb. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: televíziós csatornák kínálatának összehasonlítása. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: tulajdonosi, finanszírozási és műsorpolitikai összefüggések megvitatása. Idegen nevek kötőjeles toldalékolása. Az a-ra, e-re, o-ra, ö-re végződő idegen szavak, nevek toldalékolása. Audiovizuális tömegkommunikációs eszközök: mozi és televízió. Közszolgálati és kereskedelmi televíziós csatornák. Tematikus csatornák. Nézettség és színvonal. A televíziós műsorok hét nagy csoportja: információs műsorok, filmműsorok, kulturális és oktató műsorok, gyerekműsorok, sportműsorok, szórakoztató műsorok, promóciós műsorok. Tulajdonosi viszonyok, finanszírozás és műsorszerkezet. Televíziós hír és újsághír. 56 Az elválasztás. Az írásjelek Az óra egyik feladata a szótagolás és elválasztás szabályainak felelevenítése és gyakorlása, különös tekintettel a kivételekre: az összetett szavakra, az összetett idegen szavakra, az igekötőkre és a fokjelre. Az óra másik feladata az írásjelek Olvasás, írott szöveg megértése. Ismeretek az anyanyelvről: központozás, többszörösen összetett mondatok tagolása. Egyéni munka, közös értékelés. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). A szótagolás általános szabályai és a kivételek: az összetett szavak, az összetett idegen szavak, az igekötők és a fokjel elválasztása. Az írásjelek és alkalmazásuk köre. A
használati szabályainak tudatosítása és gyakorlása: melyik írásjel mikor használatos; összetett mondatok esetében melyik tagmondat modalitása határozza meg a mondatvégi írásjelet; melyek az idézés különböző formái. Érdemes kitérni rá, hogy miként érzékeltetjük szóban az írásjeleket. 57 Tévés műfajok 2. A tömegkommunikációval foglalkozó utolsó órán a televízió még nem tárgyalt műsortípusaival foglalkozunk: a filmműsorokkal, a kulturális és oktató műsorokkal, a gyerekműsorokkal, a sportműsorokkal és a szórakoztató műsorokkal. A beszélgetés igény szerint irányítható a szappanoperák, a valóságshow-k vagy a tehetségkutató versenyek felé. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján saját adót tervezhetünk magunknak, egy némafilm nonverbális eszközeit tanulmányozhatjuk, vagy megvitathatjuk, miért a gyerekműsorok közötti reklámok a legértékesebbek. megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. vessző használatára vonatkozó szabályok. A mondatvégi írásjelek megválasztása alárendelő és mellérendelő összetett mondatok esetében. Az írásjelek használata idézés során. Az írásjelek érzékeltetése a beszédben. Filmműsorok: játékfilmek és sorozatok. Kulturális és oktató műsorok. Gyerekműsorok. Sportműsorok (élő közvetítés és közvetítési jog). Szórakoztató műsorok: a kabaré, a showműsor, a könnyűzenei adás, a valóságshow és a tehetségkutató versenyek. Filmtörténet és televíziótörténet. 58 Rövidítések, mozaikszók, számok Az óra célja a mozaikszavak, a szóösszevonások, a rövidítések, a számnevek és a dátumok helyesírásának bemutatása mind Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a mozaikszavak, a szóösszevonások, a rövidítések, a számnevek és a dátumok helyesírásának gyakorlása. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata A mozaikszó, a szóösszevonás és a rövidítés. A valódi és a jelszerű rövidítések.
alapformájukban, mind toldalékos alakjukban (különös tekintettel arra, hogy mikor kell, és mikor nem kell pontot tenni és kötőjelet használni). Az óra feladata továbbá az említett szabályok alkalmazásának gyakorlása. 59 Vizuális kommunikáció Az óra célja a beszéd közben használt legfontosabb vizuális jelek áttekintése. Megkülönböztethetjük őket a beszédet kísérő akusztikus jelektől, de párhuzamot is vonhatunk közöttük, hiszen mind az akusztikus, mind a vizuális jelek a beszélő (vagy a hallgató) érzelmi állapotáról adnak képet. Megerősíthetik, de meg is kérdőjelezhetik a szóban elhangzottakat. Fényképek és egy Kosztolányi-novella elemzése során alkalmazhatjuk a tanultakat. helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). megértése: a beszédet kísérő nonverbális jelek értelmezése, tájékozódás a nem nyelvi jelek területén. Olvasás, írott szöveg megértése: Kosztolányi Dezső Esti Kornél című műve kilencedik fejezetének értelmezése a nonverbális kommunikáció jelentősége szempontjából. Írásmódjuk és toldalékolásuk. A számnevek helyesírása kétezerig és tovább. A sorszámnevek toldalékolása. A keltezés bevett formái. Az évszám mint alany, mint birtokos jelző és mint névutós álszintagma tagja. Nyelvi és nem nyelvi jelek. Velünk született (fiziológiai eredetű) és tanult nem nyelvi jelek. A beszédet kísérő akusztikus jelek (az ún. szövegfonetikai eszközök): a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a beszédtempó, a szünet. A beszédet kísérő vizuális jelek: a mimika, a gesztus, a testtartás, a térköz, a külső megjelenés. A beszédet kísérő akusztikus és vizuális jelek érzékeltetésének lehetőségei írásban. 60 Összefoglalás I. Helyesírásunk rendszere. Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Különírás, Az óra célja ismétlés a Helyesírásunk című tankönyvi rész első három fejezete alapján. megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Helyesírásunk rendszere. Szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés. Különírás és egybeírás.
egybeírás 61 Összefoglalás II. A kezdőbetű. Az idegen szavak helyesírása. Az elválasztás. Az írásjelek. Rövidítések, mozaikszók, számok Az óra célja ismétlés a Helyesírásunk című tankönyvi rész további négy fejezete alapján. megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Kis és nagy kezdőbetű. Az idegen szavak helyesírása. Az elválasztás és az írásjelek. A rövidítések, a mozaikszók, a szóösszevonások, a számok és a dátumok helyesírása. 62 Témazáró dolgozat Az óra célja a diákok helyesírási ismereteinek felmérése. Ezt szolgálja a komplex dolgozat szövegértési, szövegalkotási és elemzési feladatokkal. 63 Jelek és jelrendszerek Az óra egyik fontos feladata a visszajelzés, a tanulók teljesítményének átfogó értékelése, a félreértések, tévedések, hibák tisztázása. Az óra további célja, hogy a nyelvet és a nyelvi jeleket mint a jelrendszerek és a jeltípusok egyikét mutassa be. Ehhez meg kell ismertetni a diákokkal a jel és a jelrendszer szemiotikai (jelelméleti) fogalmát, valamint a főbb jeltípusokat. Az óra feladata továbbá a jeltípusok felismerésének és használatának gyakorlása a tankönyv Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási teszt kitöltése. Önálló munka. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése: vizuális jelek olvasásának fejlesztése ikonikus jelek értelmezésével. Írás, szövegalkotás: a rajzkészség és a vizuális jelekkel írás fejlesztése ikonikus jelek készítése révén. Lásd az előző rovatokban! A szemiotika tudománya. A jel fogalma. Természetes és mesterséges jelek. A jelek típusai: ikon, index, szimbólum. Jelelem (hang) és nyelvi jel (morféma, szó stb.). A nyelvi jel részei: jelölő (hangsor) és jelölt (fogalom). A jeltárgy (a jelölt fogalom jelentéskörébe tartozó egyedi tárgy).
és a munkafüzet feladatai alapján. 64 Kommunikáció és etikett Az óra célja, hogy gazdagítsa a diákok ismereteit az emberek közötti érintkezés illemszabályait illetően. Az etikett tág birodalmából négy témára koncentrálunk, amelyek könnyen összefüggésbe hozhatóak a kommunikáció fogalmával: a köszönési szokásokra, a tegezésre, a telefonbeszélgetés illemszabályaira és az öltözködési normákra. Fontos tudatosítanunk, hogy az illemszabályok ugyan változnak, de bizonyos szabályok aktuálisan érvényben vannak, s bár áthághatóak, ennek mások számára olyan világos jelentése van, mint szavainknak. 65 Hangalak és jelentés Az óra fő témája a szavak hangalakja és jelentése közötti kapcsolat típusainak áttekintése egyazon szón belül és több szó viszonyában. Egyazon szón belül e kapcsolat általában motiválatlan, azaz szimbolikus, kivételesen motivált, azaz ikonikus (lásd hangutánzó és hangulatfestő szavak). Több szó viszonyában egy hangalakhoz kapcsolódhat több jelentés (többjelentésű szavak, azonos alakú szavak), vagy fordítva (rokon értelmű szavak, hasonló alakú szavak). E Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: az illemszabályok jelentőségének és történetiségének tudatosítása. Ismeretek az anyanyelvről: a köszönés- és megszólításmódok, a tegezés és magázás jelentőségének tudatosítása. megértése:a vitakészség fejlesztése az illemszabályok jelentőségéről szóló vitában (pl. igaz-e, hogy nem a ruha tesz az embert stb.). Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése: Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versének értelmezése. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: érvelés a magyar nyelv sokszínűsége mellett Gyimóthy költeménye alapján. Írás, szövegalkotás: Balassi Bálint versének átfogalmazása szinonimák segítségével. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv (a Magyar Értelmező Kéziszótár) használata helyesírási kérdések eldöntésére. Az etikett fogalma általában. A kommunikációs illemszabályok. Köszönési szokások (ki köszön előre). Tegezés és magázás (a tegezés kezdeményezésének joga). A telefonbeszélgetés illemszabályai (köszönés, bemutatkozás, az alkalmatlankodás elkerülése stb.). Öltözködési normák (melyik alkalomra milyen öltözet való). Hangalak és jelentés kapcsolata egy szón belül (motivált és motiválatlan szavak) és több szó viszonyában (többjelentésű és azonos alakú szavak, rokon értelmű és hasonló alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak). A motivált szavak alfajai: hangutánzó és hangulatfestő szavak. A rokon értelmű szavak alfajai: azonos jelentésű és