Tanmenetjavaslat az 5. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak

Átírás

1 Tanmenetjavaslat az 5. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 1 Ismerkedés egymással, a tananyaggal és a taneszközökkel 2 Hányféle hang vesz körül minket? És hányféle beszédhang? 3 Miért könnyebb kimondanunk a magánhangzókat? Miért nehéz mégis? 4 Miért könnyebb kimondanunk a magánhangzókat? Miért nehéz mégis? 5 Igaz, hogy a mássalhangzókat nehezebb megtanulni? 6 Igaz, hogy a mássalhangzókat nehezebb megtanulni? 7 Valóban törvények szabályozzák a magánhangzók használatát? Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak A tanévben elsajátítandó tananyag megismerése a tartalomjegyzék alapján, a tankönyv és munkafüzet használata, tanulásmódszertan. A hangképzésnek, a magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A magánhangzók rendszerének megismerése, tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok elvégzése. A magánhangzók rendszerének megismerése, tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok elvégzése. A mássalhangzók rendszere, a képzésük sajátosságai, a leckéhez kapcsolódó tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok elvégzése. A mássalhangzók rendszere, a képzésük sajátosságai, tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok elvégzése. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. A nyelvi tudatosság erősítése, önismeret, társas kultúra fejlesztése, tanulásmódszertani gazdagodás, tudatosítás. A helyes hangképzés tudatosítása. A helyes hangképzés tudatosítása. A helyes hangképzés tudatosítása. A helyes hangképzés tudatosítása. A helyes hangképzés tudatosítása. A magánhangzók kapcsolódásai, a helyes kiejtés. Nem jellemző. Hang, hangképző szervek, magánhangzó, mássalhangzó, zöngés, zöngétlen. A magánhangzók csoportosítása a nyelv függőleges (legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók) és vízszintes (magas és mély magánhangzók) mozgása szerint. A magánhangzók csoportosítása időtartamuk (rövid és hosszú magánhangzók) és az ajak formálása (ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók) szerint. A mássalhangzók csoportosítása az időtartam, és a képzés helye szerint. A mássalhangzók csoportosítása a képzés módja és a zöngésség szerint. Hangrend és illeszkedés.

2 8 Valóban törvények szabályozzák a magánhangzók használatát? 9 Milyen törvények vonatkoznak a mássalhangzókra? 10 Vajon a második mássalhangzótörvény egyszerűbb, mint az első? 11 Hányféle mássalhangzótörvény van még? 12 Hányféle mássalhangzótörvény van még? 13 Mi volt előbb: a beszédhang vagy a betű? 14 Hogyan alakulhatott ki az írás? 15 Mi mindent tudunk a mai magyar ábécéről? Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. Néhány a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. Néhány a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. Néhány a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség megfigyelése, a helyes kiejtés és írásmód. A hang és betű kapcsolata, a különbség tisztázása fontos. Jó lehetőség van a számítógép használatára otthoni feladatokhoz. A különböző írásmódok, ábécék megismerése, az írástípusok összevetése kiváló lehetőség a kultúrák sokféleségének bemutatására, a másság iránti fogékonyság erősítésére. Kreatív feladatokkal az egyéni alkotás előtérbe kerülhet, önálló otthoni kutatómunka is kapcsolódhat a tanórához, esetleg rövid kiselőadás is készülhet előre megbeszélt szempontok szerint. A magyar ábécé hangállománya, ennek összevetése esetleg a tanult idegen nyelv(ek)ével. A magánhangzók kapcsolódásai, a helyes kiejtés. A kiejtés és az írás összefüggése, szabályszerűségeinek megismertetése. A kiejtés és az írás összefüggése, a vonatkozó szabályszerűségek megismertetése. A kiejtés és az írás összefüggése, a vonatkozó szabályszerűségek megismertetése. A kiejtés és az írás összefüggése, a vonatkozó szabályszerűségek megismertetése. Digitális IKT-kompetencia fejlesztése. A kézírás, az egyéni írásmód fejlesztése. Anyanyelvi tudatosság fejlesztése, a betűrendbe állítás elsajátítása. A hiátus. A teljes és a részleges hasonulás. A zöngésség szerinti és a képzés helye szerinti részleges hasonulás. Összeolvadás és rövidülés. A kiesés. A beszédhang és a betű. Képírás, szó- és szótagírás, ékírás, hieroglifa, betűírás, ábécék típusai példákkal, latin betűs írás. A magyar ábécé betűi.

3 16 Gyakorlás, összefoglalás A tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok jó lehetőséget adnak egyéni, páros, csoportos és kooperatív gyakorlásra is, valamint a differenciálásra. Fontos az esetleges pontatlanságok korrekciója, a hiányosságok pótlása, a fejlesztő értékelés alkalmazása. Folyamatosan lehetőség van az önértékelésre, önkorrekcióra. 17 Ellenőrzés, témazáró dolgozat 18 Ó ió ció kommunikáció? A kommunikáció fogalma, a folyamat elemei. Hogyan, miért kommunikálunk? Anyanyelvi tudatosság fejlesztése. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése (pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással). Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. Nem jellemző. Kommunikáció, köznyelv, szleng, nyelvi illem. 19 Hogyan működik az emberi kommunikáció? Melyek a jellemzői? Hogyan működik a kommunikáció, mi kell a sikeres kommunikációs folyamathoz? Mindennapi szituációk. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben. A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai és szóbeliség téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Emberi és állati kommunikáció, kommunikációs kapcsolat, közlésfolyamat, beszélő, hallgató, kód, kódolás, csatorna, zaj, nyelvi zenei eszközök.

4 20 Hogyan kezdjük, hogyan zárjuk a kommunikációt? A beszédhelyzetnek megfelelő köszöntések, üdvözlések megtalálása. Az alapvető udvariassági köszönési és megszólítási formulák, a tegezési és magázási módok gyakorlása. Ezek a csoport érdeklődésének, felkészültségének függvényében akár a tanult idegen nyelv(ek)ben előforduló formulákkal is összevethetők. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. A női-férfi, a felnőttek, a felnőtt-gyermek és a gyermekek közötti kommunikáció sajátosságainak megfigyelése. A kommunikációs (illem) szabályok áttekintése. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák és a konfliktuskezelési képesség fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) a tudatosítása. Üdvözlés, kommunikáció kezdés és zárás, megszólítás. 21 Hogyan kezdjük, hogyan zárjuk a kommunikációt? A téma erős hétköznapi relevanciájára való tekintettel a lehető legtöbb gyakorlat elvégzése (pl. drámajátékos szituációk, csoportmunka, páros munka). Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. A női-férfi, a felnőttek, a felnőtt-gyermek és a gyermekek közötti kommunikáció sajátosságainak megfigyelése. A kommunikációs (illem) szabályok áttekintése. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák és a konfliktuskezelési képesség fejlesztése. Szociális kompetenciák fejlesztése. Gesztusok, mimika, testtartás, távolság, külső (megjelenés), a nyelv zenei eszközei. 22 Mikor kell bemutatkozni? Hogyan illik telefonálni? A telefonálás és a személyes beszélgetés különbségei, pl. gesztusok hiánya, azok pótlása a hangsúllyal, hangerővel stb. A telefonálás és a bemutatkozás illemszabályai. A kommunikációs helyzet (kontextus) értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, tényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Szociális kompetenciák fejlesztése. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák és a konfliktuskezeléis képesség fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti Bemutatkozás, a nyelv zenei eszközei, gesztusok, mimika.

5 összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosítása. 23 Hogyan tudunk szépen, hatékonyan kérni, információt szerezni? 24 Hogyan tudunk szépen, hatékonyan kérni, információt szerezni?. 25 Milyen célból kommunikálunk? Az udvarias kéréstől a parancsig - illemszabályok és nyelvi formuláik elsajátítása, gyakorlása. Gyakorlás- szóbeli és írásbeli kérések, utasítások megfogalmazása különböző beszédhelyzetekben. Információkeresés nyomtatott anyagokban (pl. lexikonban, tankönyvben). Információk keresése és szűrése a neten: saját gyakorélat bemutatása, netikett -esetleg közös szabályzat m,egfogalmazása a csoport érdeklődésének függvényében. pl. plakátkészítés a témához. A kommunikáció céljának meghatározása, a kommunikáció lehetőségei társas kapcsolatainkban. A kapcsolattarttás fajtáinak megnevezése,ezekhez kapcsolódó illemszabályok ismétlése. Szituációs játékok. 26 Gyakorlás, összefoglalás A tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok jó lehetőséget adnak egyéni, páros, csoportos és kooperatív gyakorlásra is, valamint a differenciálásra. Fontos az esetleges pontatlanságok korrekciója, a hiányosságok pótlása, a fejlesztő A kommunikációs helyzet (kontextus) értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, tényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Szociális kompetenciák fejlesztése. Szociális és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, illemszabályok tudatosítása. IKTkompetencia fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Médiatudatosság fejlesztése. Szociális és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. Az anyanyelvi tudatosság fejlesztése, rendszerezőképesség, önellenőrzés, önkorrekció. Információ, tudakozódás. Keresés a neten, betűrend, tartalomjegyzék. Kommunikációs cél. Nem jellemző

6 értékelés alkalmazása folyamatos legyen lehetőleg. Önértékelés, csoportértékelés, önkorrekció gyakorlása. 27 Ellenőrzés, témazáró dolgozat 28 Honnan ered a szavak jelentése? Lehet egy szónak több jelentése? Lehet egy szónak több jelentése a jelentések közötti kapcsolat nélkül? 29 Mit kell tudni azokról a szavakról, amelyeknek az alakja nem azonos, csak hasonló? Hányféleképpen tudunk kifejezni egy jelentést? 30 Ismerünk ellentétes jelentésű szavakat is?. 31 Van még, amit nem tudunk a szavak jelentéséről? Hang és beszédhang különbsége, hangsor és jelentés kapcsolata, a szó jelentése, egynyelvű szótárak megismerése. A hangalak és a jelentés közötti kapcsolatok jelölésének megismerése. Azonos alakú, egyjelentésű és többjelentésű szavaink. A hasonló hangzású szavakhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudnivalók áttekintése, szókincsfejlesztés páros feladatok, kooperatív gyakorlatok segítségével. A rokon értelmű szavak megismerése, egyes nyelvjárási különbségek bemutatása, az egyéni nyelvhasználat példázása. A jelentéselkülönülés fogalmának áttekintése. Szókincsfejlesztés az ellentétpárok segítségével. A hangutánzó és hangulatfestő szavak gyakorlása jó lehetőség rövid szövegek megalkotására, kreatív feladatokon, szituációs játékokon keresztül. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása A magyar nyelv szinonimagazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Szókincs fejlesztése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Hang, hangsor, szó, jelentés, egynyelvű szótár, egyjelentésű szó, többjelentésű szó, azonos alakú szó. Hasonló hangzású szó, rokon értelmű szó, alakváltozatok, jelentéselkülönülés. Ellentétes jelentésű szó Hangutánzó és hangulatfestő szavak

7 32 Mi jut eszedbe róla? A jelentésmező fogalmát ismerjük meg, a szavak közti logikai viszonyok (alá- és fölérendeltség, mellérendeltség) megértését segíthetjük elő gykorlatokkal. Összett szavak és szószerkezetek alkotását is gyakorlhatjuk. 33 Miért használunk állandósult szókapcsolatokat? 34 Milyen elemekből épülnek fel a szavak? 35 Mi rejtőzik a szavak mélyén? 36 Melyek a képző legfontosabb jellemzői? Milyen más toldalékok vannak még? A köszönések, társalgási fordulatok fontos elemei a mindnennapi kommunikációnak, ezek gyakorlására ad lehetőséget a lecke. Szóba kerülnek a közhelyek is, így egyben nyelvhelyességi gyakorlatokat is végezhetünk. A csoport érdeklődésétől, felkészültségétől függően használható a Közhelyszótár is. Gyakorolhatjuk a szólások, szóláshasonlatok, közmondások, szállóigék helyes használatát, így a szókincs fejlesztése is megvalósul. A szállóigék kapcsán az idézés helyes módját is gyakorolhatjuk.alkalmazzunk páros és kooperációs gyakorlatokat is! A nyelvi szintek közül a hangok után a szóelemeket, a szótő és a toldalékok fogalmát ismerjük meg. A nyelvi szintek egymásra épülésének logikáját is megtanuljuk. A szavak szerkezetét vizsgáljuk: mit jelent az egyszerű és összetett szó, mi az előtag és utótag. A képző fogalmát és fajtái, a toldalékok sorrendje szavainkban, jelek funkciója és fajtái, a ragok funkciója és fajtái Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyel összevetése a tanult idegen nyelvvel. Jelentésmező. Állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás,beszélt nyelvi metafora, közhely, szállóige. Szó, szótő, toldalékok, képző, jel, rag. Egyszerű és összetett szavak, szóelem, szótő, toldalék. Szóképzés, képzők fajtái, előhangzó, jel, rag

8 37 Gyakorlás, összefoglalás Gyakorlás, rendszerezés, a tankönyvi és munkafüzeti gyakorlatok, feladatok lehetőséget adnak a differenciálásra, rendszerezésre. 38 Ellenőrzés, témazáró dolgozat 39 Milyen titkokat rejteget az internet világa? 40 Milyen titkokat rejteget az internet világa? 41 Hogyan kezdjünk hozzá egy kiselőadás megírásához? Az óra olyan alapvető témákat érint, mint a digitális világ, amely eszköz és veszélyforrás, a digitális bennszülöttség lehetőségei és problémái. Lehetőséget ad az egyéni internetezési szokások megbeszélésre, a netikettről való beszélgetésre. Lépéseket tehetünk a digitális könyvtárak használata, és a pontos internetes keresés elsajátítása felé. A Magyar Elektronikus Könyvtár éés a Digitális Akadémia használata, keresési gyakorlatok elsajátítása az irodalom óra tananyagához kapcsolódóan. Gyakorlatközpontú, tevékeny tanóra, akár páros feladatokkal. A lehetőségektől függően használható a számítógép, az internet a tanórán és az otthoni feladatokban egyaránt. rendszerezőképesség, önellenőrzés, önkorrekció Nem jellemző. szövegértés, szövegalkotás, IKT-kompetencia fejlesztése, néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megismerése A digitális kompetencia fejlesztése, néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megismerése Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A forrásmegjeleölés alapvető módjainak elsajátítása. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése, gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. információ,on-line világ Webes tájékozódás, anyaggyűjtés ( ). Anyaggyűjtés, forrás, rendszerezés, vázlat, kulcsszó, címszó. 42 Hogyan kezdjünk hozzá egy kiselőadás megírásához? Gyakorlás, egyéni beszámolók, feladatismertetések. Gyakorolható az önértékelés, a társak értékelése. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, Anyaggyűjtés, forrás, rendszerezés, vázlat, kulcsszó, címszó.

9 kiegészítéséhez. 43 Mi legyen a címe, és hogyan épüljön fel? A cím különböző típusai, a különböző műfajú szövegek címadási lehetőségei. A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Cím, címadás, bevezetés, fogalmazvány, kézirat. 44 Mi legyen a címe, és hogyan épüljön fel? Gyakorlás, szövegalkotás. Szövegalkotás, a kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Cím, címadás, bevezetés, fogalmazvány, kézirat. 45 Hogyan folytatjuk, és mi van, ha közben elrontottunk valamit? Gyakorlás, szövegek megalkotása a tankönyvi és munkafüzeti feladatok szerint. Szövegek teljes kidolgozása. A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Tárgyalás, befejezés, hibajavítás. 46 Hogyan folytatjuk, és mi Gyakorlás. Szövegalkotás. Hibajavítás, stílus. van, ha közben elrontottunk valamit? 47 Gyakorlás Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban, ismeretek rendszerezése.a tankönyvi és munkafüzeti feladatok lehetőséget adnak a differenciálásra, a fejlesztő értékelésre. Szövegalkotás. Nem jellemző

10 48 Gyakorlás, összefoglalás Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban. 49 Ellenőrzés, témazáró dolgozat 50 Hogyan írjunk helyesen? Helyesírásunk jellemzői. A helyesírás fontosságának tudatosítása. Szövegalkotás. Rendszerezőképesség, önellenőrzés, önkorrekció A helyesírási alapelvek, a rájuk épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Nem jellemző Helyesírási szótárak, segédletek (helyesiras.mta.hu). 51 Hogyan választjuk el a A szótagolás szabályai, a kivételek. Anyanyalvi kompetenci fejlesztése, a Szótagolási szabályok. szavakat? szótagolási szabályok tudatosítása. 52 Mikor születtél? Keltezési szabályok. A dátumok helyes írásának tudatosítása. Dátum, keltezés. 53 Mikor születtél? Keltezési szabályok. Gyakorlás, A dátumok helyes írásának tudatosítása. Dátum, keltezés. tollbamondás. 54 Mit jelenet a kiejtés elve? 55 Mit jelent a szóelemzés elve? Helyesírásunk alapelvei,a kiejtés elve.a Magyar helyesírási szótár használata. A szóelemzés elve, gyakorlás.a hasonulások helyesírási problémái. A Magyar Helyesírási Szótár használata. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. Helyesírási alapelvek, kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Helyesírási alapelvek, kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés.

11 56 Mindent tudunk már a szóelemző írásmódról? A szóelemzés elve, gyakorlás, hibakeresés. A hasonulások helyesírási problémái. A Magyar helyesírási szótár használata. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Helyesírási alapelvek, kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. 57 Melyik két elv maradt ki? 58 Melyik két elv maradt ki? A hagyományos írásmód- lehetőség az osztályban tanulók családnevében előforduló példák felhasználására. Gyakorlás. A Magyar helyesírási szótár használata. Az egyszerűsítés elve. Gyakorlás, tollbamondás, hibakeresés.a Magyar helyesírási szótár használata. 59 Gyakorlás, összefoglalás Összefoglalás, ismeretek, fogalmak rendszerezése, gyakorlás differenciálással. 60 Ellenőrzés, témazáró Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Helyesírásunk alapelveinek tudatosítása. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Rendszerezőképesség, önellenőrzés, önkorrekció. Helyesírási alapelvek, kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Helyesírási alapelvek, kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Nem jellemző.

12 dolgozat 61 Milyen típusai vannak a szövegeknek? Szövegtípusok, szövegműfajok: elbeszélés, leírás, jellemzés. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Szövegtípus, műfaj, elbeszélés, leírás, jellemzés. 62 Milyen típusai vannak a szövegeknek? A különböző műfajok, szövegtípusok megismerése, főbb tartalmi tulajdonságaik. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Leírás, elbeszélés, jellemzés. 63 Milyen a jó leírás, helyszínbemutatás és jellemzés? A szövegtípusok tulajdonságainak megismerése, gyakorlás, szövegalkotás. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Szövegalkotás. Leírás, jellemzés, anyaggyűjtés, vázlat. 64 Milyen a jó leírás, helyszínbemutatás és jellemzés? Gyakorlás, különböző szövegtípusok megalkotása. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Szövegalkotás. Leírás, jellemzés, vázlat. 65 Hogyan írunk levelet? Levélírás szabályai: formai és tartalmi követelmények, levélírás.a levél stílusa mitől függ - ki a címzett, miről szól a levelünk? 66 Hogyan írunk levelet? Gyakorlás, levelek megírás különböző címzetteknek eltérő témákban. Szövegalkotás. Helyesírási vonatkozás: megszólítás, keltezés. Szövegalkotás. Helyesírási vonatkozás: megszólítás, keltezés. Címzett, feladó, megszólítás, keltezés, záró formulák, levél, e- mail, emotikon. Címzett, feladó, megszólítás, keltezés, záró formulák, levél, e- mail, emotikon.

13 67 Miben más az , mint a hagyományos levél? A levél és az tartalmi, formai sajátosságainak egybevetése saját tapasztalatok alapján. A vonatkozó helyesírási tudnivalók (megszólítások, dátum írása stb.) és illemszabályok rögzítése. Saját szokások, tapasztalatok megbeszélése. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e- mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, - nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Szociális kompetenciák fejlesztése. Címzett, feladó, megszólítás, keltezés, záró formulák, levél, e- mail, emotikon. 68 A felelésnek is vannak illemszabályai? 69 Hogyan tartsunk kiselőadást és beszámolót? A felelésre való felkészülés folyamata, a szóbeli szövegalkotás szabályai. A helyes beszéd, artikuláció, hangerő, beszédtempó, nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközeink a felelés során. Illemszabályok megfogalmazása. A kiselőadásra, beszámolóra, prezentációra való felkészülés menetének megismerése, gyakorlása. Tanulásmódszertan, egyéni felkészülés, önálló tanulás, vázlatírás. Szociális és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. Digitális kompetencia fejlesztése. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Vázlat, jegyzet, artikuláció, előadásmód. Kiselőadás, anyaggyűjtés, forrás, vázlat, cím, bevezető, beszámoló, rendszerezés. 70 Gyakorlás, összefoglalás Gyakorlás, kiselőadások megtartása, értékelése. 71 Ellenőrzés, témazáró dolgozat 72 Év végi ismétlés, rendszerezés Ismétlés, rendszerezés, a témakörök áttekintése, a fogalomtár használata. A nyilvánosság előtt való megszólalás szabályai, az előadó tulajdonságai. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Rendszerező képesség, önellenőrzés, önkorrekció. Rendszerező képesség, önellenőrzés, önkorrekció Nem jellemző. Nem jellemző.

14 Tantervi felosztás Óraszám a Tematikus egység a kerettantervben (A verzió alapján) kerettantervben Óraszám a tanmenetben Órák sorszáma a tanmenetben A tankönyvi fejezetcímek A nyelv szerkezete Hangok és betűk Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása/olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés , Kommunikáció A szavak szerkezete és jelentése A szavak és jelentésük Írás, fogalmazás Szövegszerkesztés Helyesírás Helyesírásunk Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés/beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása , Szövegtípusok Összesen Egyéb: bevezető óra a tanév elején 1 1. Egyéb: tanév végi összefoglalás 1 72.