VACKOR ÓVODA KINDERGARTEN VACKOR PEDAGÓGIAI PROGRAM

VACKOR ÓVODA KINDERGARTEN VACKOR PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

ÓVODÁNK ADATAI Neve: Vackor Óvoda Kindergarten Vackor Címe: 1188 Budapest, Csolt u. 4. Telefon: 295-50-73 Fax: 297-51-23 Email: csolt@vackorovi18.hu Tagóvodák: Kölyökmackó Tagóvoda 1188 Bp., Címer u. 47. Tel.: 292-3245 E-mail: cimer@vackorovi18.hu Kisvackor Tagóvoda 1188 Bp., Podhorszky u. 51. Tel.: 294-5889 E-mail: podhor@vackorovi18.hu Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal l184 Budapest, Üllői út 400. Alapító okirat száma: 282/2013. (VI.27.) Alapító okirat kelte: 2013. június 27. Az óvoda vezetője: Szőnyiné Guth Irén A program benyújtója: az óvoda nevelőtestülete A programot jóváhagyja: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető Dátum: Budapest, 2013. szeptember 1. 2

Tartalomjegyzék Óvodánk adatai... 2 Tartalomjegyzék... 3 Törvényi megfeleltetés... 5 1.Bevezetés... 6 Gyermekképünk... 7 Óvodaképünk... 8 Nevelési értékeink... 9 2.Helyzetelemzés... 11 2.1. Óvodánk személyi feltételei... 11 2.2. Óvodánk tárgyi feltételei... 13 3. Nevelési rendszerünk... 13 3.1. Óvodánk nevelési célja... 14 3.2. Óvodánk nevelési feladatai... 14 3.3. Óvodánk nevelésének alapvető keretei... 15 3.3.1. Az egészséges életmód alakítása... 15 3.3.1.1. Az egészséges környezet megteremtése... 16 3.3.1.2. A gyermekek gondozása... 16 3.3.1.3. A gyermekek testi képességeinek fejlesztése... 17 3.3.1.4. A lelki egészség nevelése, viselkedési szokások alakítása... 17 3.3.1.5. Egészségnevelés (Egészségprogram)... 18 3.3.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 20 3.3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 20 3.3.2.1. A befogadás rendszere... 21 3.3.2.2. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig... 22 3.3.2.3. Az óvodapedagógus-gyermek, a pedagógiai asszisztens-gyermek, a dajka-gyermek, a gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának alakítása... 22 3.3.2.4. A társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták... 22 3.3.2.5. A szokás- és normarendszer megalapozása... 23 3.3.2.6. A közös élményekre épülő tevékenységek... 23 3.3.2.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 24 3.3.3. Az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása... 25 3.3.3.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 26 3.4. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód és elveink... 27 4. Az óvodai élet megszervezése... 29 4.1. Óvodánk csoportszerkezete... 29 4.2. Óvodánk napirendje... 30 4.3. Tevékenységformák... 30 4.3.1. Játék... 30 4.3.1.1. A szükséges feltételek biztosítása... 31 4.3.1.2.Udvari játéklehetőségek... 33 4.3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 34 4.3.2. Mozgás... 34 4.3.2.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban... 36 4.3.2.2. Mozgásfejlesztés a szervezett mozgástevékenységekben... 36 4.3.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 38 4.3.3. A külső világ tevékeny megismerése... 38 4.3.3.1. A külső világ tevékeny megismerését szolgáló témakörök... 39 4.3.3.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései... 40 3

4.3.3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 41 4.3.4. Verselés, mesélés... 41 4.3.4.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 43 4.3.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 44 4.3.5.1. Felhasznált zenei anyag... 46 4.3.5.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 46 4.3.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka... 47 4.3.6.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 49 4.3.7. Munka... 49 4.3.7.1. Munkajellegű tevékenységek az óvodában... 50 4.3.7.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 51 4.3.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás... 52 4.3.8.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 53 5. Óvodánk kapcsolatai... 54 5.1. Az óvoda és a család... 54 5.2. Az óvoda és a fenntartó önkormányzat... 55 5.3. Kapcsolattartásunk a Német Nemzetiségi Önkormányzattal... 55 5.4. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi óvodákkal... 55 5.5. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi iskolákkal... 55 5.6. Kapcsolattartásunk a bölcsődékkel... 55 5.7. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal... 55 5.8. Együttműködés a védőnővel... 56 5.9. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal... 56 6. Gyermekvédelem... 56 7. Szülők által igényelt egyéb szolgáltatások... 57 8. Legitimációs záradék... 58 9. Érvényességi rendelkezés... 59 1. sz. melléklet: Német nemzetiségi pedagógiai program... 60 2. sz. melléklet: Eszköz és felszerelési jegyzék... 68 4

TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Alaptörvény: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Rendeletek: 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI-rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI-rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 5

1. BEVEZETÉS Milyen embert is akarunk formálni? / A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, / Jó ítéletű, értelmes, tettre kész, / Szép célokért hevülő és áldozó embereket, /akik meg tudják érteni és élni a szépet / és nagyot minden téren, / akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, / akik megértik a dolgok összefüggéseit, / akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, / amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, / és jóakaraton épülhet. (Szent Györgyi Albert) Nevelőtestületünk vallja, hogy a gyermek személyiségfejlődésében az óvodai évek során alapozható meg az a szokásrendszer, a képességek és készségek, kulcskompetenciák alapjai, melyek segítik az élethosszig való tanulás megvalósulását, és közvetetten hozzájárulnak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. A gyerekek érzelmi biztonságérzetének kialakításához az óvodában befogadó, szeretetteljes környezetet alakítunk ki. A napi óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket, készségeket. Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk, hogy testileg, lelkileg egészséges személyiséggé váljanak gyermekeink. Környezetükhöz való viszonyukat pozitív érzelmek átélésével gazdagítjuk. A gyerekek mozgásszükségletének kielégítése testi képességeik, harmonikus mozgásuk, szociális és értelmi képességeik fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi csoportban fő feladat a kultúraátörökítés, a nemzeti hagyományápolás. Hangsúlyt fektetünk környezetünk esztétikus alakítására. Hisszük, hogy a gyermekek optimális fejlődésében az óvodapedagógus és a dajka modellszerepének meghatározó jelentősége van. Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítőjeként segítjük elő gyermekeink egyéni képességeinek kibontakozását, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Gyermekképünk meghatározza nevelésfelfogásunkat: Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. (Rudolf Steiner) A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül a befogadás, az esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, 6

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását, és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermek az Alapprogram szemlélete szerint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben egyedi személyiség és szociális lény. Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes légkörben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek az óvodai nevelés során. Az érzelmi biztonságot nyújtó, gondoskodó, szeretetteljes óvodai élet megteremtésével a gyermeket bizalom övezze. Feladatunk a gyermek tisztelete, elfogadása, megbecsülése, a különbözőségekhez való alkalmazkodás. Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján. A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi gyermekek nevelése kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés nevelésen alapuló integráció. A gyermeki közösségben végezhető, sokszínű, cselekvő tapasztalatszerzésen alapuló tevékenység megszervezése, a mással nem helyettesíthető szabad játék alapozzon a gyermek szükségleteire. Párhuzamos tevékenységformák biztosításával a gyermekek egyéni képességeihez, készségeihez igazodó és életkorának megfelelő műveltségtartalmakat közvetítünk. A gyermekek képességeihez, készségeihez igazodó nevelésünkkel segítjük elő a kreativitás kibontakozását, a gyermeki önállóság, önmegvalósítás lehetőségeinek biztosításával. A közösségi életben történő szokás és normarendszer elfogadásának megalapozása folyamatos. 7

A német nemzetiségi csoportban a német nyelv és kultúra közvetítésének jelenlétével elősegítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését. Óvodaképünk Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal (Victor Hugo) Az óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vesszük: a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét, valamint b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését. Természetesnek érezzük, hogy Pedagógiai Programunk alapelvét a mozgást és a mozgásfejlesztést, továbbá a hagyományápolást óvodáinkban azonos módon kezeljük, és ehhez adjuk hozzá környezetünk óvására, ápolására, gondozására irányuló nevelési törekvéseinket. Programunkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelési igényeit. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete pedagógiai hatásrendszerével biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, az életkorhoz és egyéni fejlettséghez igazodó műveltségtartalmak és emberi értékek közvetítéséhez. Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Ezek megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. 8

A gyermekek egyéni fejlesztését kívánjuk elérni a tudatos mozgásfejlesztésünk által. A szabad játék elsődlegességének biztosítása meghatározó nevelésünkben. Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi, értelmi nevelést és fejlesztést. A német nemzetiségi csoportunkban a német nemzetiségi nevelés megvalósítása tevékenységi rendszerünk eleme. A környezettudatos magatartás alakítása, a környezet védelme, óvása természetes jelenlévője nevelésünknek, melynek alapja a szűkebb és tágabb környezetünkkel való érzelmi kötődés kialakítása. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek személyiségfejlesztése egyéni fejlődési ütemük mindenkori figyelembevételével történik. Az elfogadás alkalmazása az óvodai nevelésünkben biztosítja az esélyegyenlőség és a hátránycsökkentő szemlélet beépülését. Az óvodás gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, nevelésünk meghatározója a kiegészítő funkció biztosítása. Nevelési értékeink Nevelési értékek A mozgás prioritása Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása A játék elsődlegessége Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása. Rugalmas napirend biztosítása. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. 9

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Az egyéni különbségek tiszteletben tartása Működési értékek Minőségelvű nevelés iránti elkötelezettség Együttműködési készség Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség. Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembevétele. Működési feladat A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a percepció és a verbális fejlesztés). Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (teammunka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás. 10

2. HELYZETELEMZÉS A Vackor Óvoda kertvárosi környezetben, három telephelyen működő intézmény. A Csolt utcában négy csoport, a Címer és a Podhorszky utcában három-három vegyes életkorú gyermekekből szervezett csoportunk működik. Mindhárom óvodához közel van a kerületi kiserdő, mely környezeti tényező befolyásolta pedagógiai céljaink és feladataink kialakítását. Az óvodák épületében és udvarán törekszünk annak megjelenítésére, hogy a mozgásfejlesztés és környezeti nevelésünk értékei láthatóak legyenek. Fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez biztosítva legyen minden higiéniai feltétel, és a lehetőségekhez mérten az alapfelszereltség megfeleljen a szabványos feltételeknek. Óvodánkba változatos lakókörnyezetből, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek gyermekeink. A családok szociális helyzete átlagos. A gyermekek különbözősége megmutatkozik az önállóságukban, mozgásfejlettségükben, beszédkészségükben, ismereteikben, viselkedési szokásaikban. A szülők többsége figyelemmel kíséri gyermeke óvodai életét, igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlettségéről, szívesen vesznek részt szervezett programjainkon. Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek fejlődése érdekében. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő, bizalmon alapuló derűs légkör. Óvodai csoportjainkat különböző életkorú gyermekekből szervezzük. Tíz csoportunkból egy csoportban német nemzetiségi nevelés folyik. Az óvoda külső és belső feltételei ideális környezetet biztosítanak a gyermekek optimális fejlődéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, a német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi kultúra megalapozásához, valamint a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek együttneveléséhez, integrálásához. 2.1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Programunk megvalósításához az óvodapedagógusi és a nevelést segítő személyzet létszáma biztosított. Az óvoda dolgozói: Óvodapedagógus 21 fő Dajka 15 fő Pedagógiai asszisztens 3 fő Óvodatitkár l fő Fűtő-kertész 2 fő 11

Munkánkat segíti még: Utazó logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógypedagógus Célunk, hogy a csoportban együttdolgozó két óvodapedagógus tudjon együtt tervezni, feladatokat megosztva dolgozni, pedagógiai elveiket nevelési gyakorlatukban egyeztetni, melybe a csoportban dolgozó dajkát is bevonják, és kialakul a hospitálásra épülő együttműködés gyakorlata. Feladatunk: Egymás munkájának minél teljesebb megismerése. Az egymástól való tanulás megvalósítása. Az együttműködés fejlesztése. Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése). Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése. Nevelési értekezlet. Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és gyengeségeinek megoldására, a Jó gyakorlatok bemutatására, majd azok közös értékelése. Esetmegbeszéléseken való részvétel. Gyermekvédelmi Munkaközösség működtetése. A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal. Munkaközösségi megbeszélések. Team: egyeztető megbeszélések. Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel. A gyerekek egyéni képességeinek fejlesztésében munkánkat segíti alapfeladatkénti ellátásban: a logopédus - a beszédhibás gyerekekkel foglalkozik, a gyógytornász - a gyerekekkel lábboltozat erősítő, hanyag testtartást- és gerinc deformitást megelőző gyakorlatokat végeztet, a fejlesztőpedagógus - a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekeknek segít, a pszichológus - terápiás foglalkozásokat tarthat a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése megsegítésének érdekében; terápia segítheti a szociális hátrányokkal összefüggő pedagógiai tevékenységet a gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek integrált együttnevelését segíti. 12

2.2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI Pedagógiai Programunk feladatainak megvalósításához szükséges eszközállományunk rendelkezésre áll, de gazdagításuk és az elhasználódottak pótlása folyamatos feladatunk. Az óvodák udvarán mozgásfejlesztő eszközeink szabványosak, karbantartásuk folyamatos ellenőrzésünk mellett történik. Intézményi és eszközfejlesztésünk tervezésében mindig fontos érték számunkra, hogy gyermekbarát, esztétikus környezetben fogadhassuk a hozzánk járó gyermekeket. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő, bizalmon alapuló, derűs légkör. 3. NEVELÉSI RENDSZERÜNK A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Német nemzetiségi nevelés a német nemzetiségi csoportban Tevékenységformák Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 13

3.1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szabad játék befogadó légkörében a mozgást, a környezetet szerető és tisztelő, egyes hagyományokat ismerő, kreatív, egészséges életmódot követő gyermekek nevelése, családi nevelésre épülve, a családok részvételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, esélyegyenlőség biztosítása, a beszédfogyatékkal élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, amely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók fejlődését is pozitívan befolyásolja. Az óvodai nevelésben résztvevők képviseljenek olyan morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően a német nemzetiségi csoportban a német kisebbség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak tapasztalatalapú átörökítése. Hozzáadott értékeink: A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos tevékeny keretek között valósul meg: az egészséges, sokoldalú személyiség fejlesztése, a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség alakítása. A német nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek 3.2. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Német nemzetiségi nevelés (lásd 1. sz. melléklet). 14

3.3. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI 3.3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitel iránti igényeiknek alapozása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: Az egészséges, gyermek- és környezetbarát óvoda alakításához a feltételek megteremtése. A gyermekek gondozása, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása. A testi fejlődés elősegítése a prevenció és korrekció lehetőségének biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása. A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között. Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése különösen sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása. A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások). Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése. Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával. Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása. 15

3.3.1.1. AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE Az egészséges életmód feltételei mindhárom óvodában biztosítottak. A csoportszobákat a gyermeki tevékenységekhez igazítva alakítjuk ki. A terek kialakításánál fő szempont, hogy a gyermekek érdekeit szolgálja, esztétikus nyugodt közérzetet biztosítva. Az óvodák udvara füves, a nyári napsütésben fák, illetve árnyékoló sátrak biztosítják a kellemes kerti életet. Virágok, növények ültetésére alkalmas részt alakítottunk ki mindhárom kertben. A felszerelési tárgyak a gyermekek mozgását, edzését jól szolgálják. A baleseti források megszüntetése minden dolgozónak fontos feladata, melynek szabályozását az óvó-védő szabályzat biztosítja. 3.3.1.2. A GYERMEKEK GONDOZÁSA Célunk, hogy a testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. A gondozás alapja a gyermek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló, egyéni fejlettséghez igazodó, megértő kapcsolat. Az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens és a dajka segítségével a folyamatosság elvét követve segíti a gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítését, önállósági törekvéseit. Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük. Testápolás Fokozatosan neveljük a gyermekeket az önálló testápolási folyamatok elsajátítására (WC használat, bőr-, haj-, fogápolás, zsebkendőhasználat). A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással a tisztálkodás iránti igény erősítésére törekszünk. Fokozatosan alakítjuk ki a gyerekek igényét, hogy önmagukkal és környezetükkel szemben is a rendre, a tisztaságra törekedjenek. Öltözködés Az öltözködési szokások elsajátítását pozitív megerősítéssel segítjük. Táplálkozás Szem előtt tartjuk, hogy az étkezések közötti idő 2,5-3 óra legyen. Folyadék biztosítása a gyerekeknek a nap bármely szakában. A kulturált étkezés szokásait alapozzuk a megfelelő szokásrenddel. Figyelembe vesszük az egyéni ízlést. Ösztönözzük a gyerekeket az új ízek megismerésére. 16

Ebéd utáni pihenés A nyugodt pihenés feltételeit (csend, jó levegő, biztonságos környezet) biztosítjuk. Elalvás előtt mindennap mesélünk vagy énekelünk. A gyerekeknek különböző az alvásigénye, ezért a kevesebb alvást igénylő gyereket csendes tevékenységre szoktatjuk. Tiszteletben tartjuk a gyerekek egyéni szokásait és az otthonról hozott elalvást segítő tárgyaikat. Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék. 3.3.1.3. A GYERMEKEK TESTI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE A teremben és a szabadban is biztosított a változatos mozgáslehetőség. A mozgás elősegíti a gyermekek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását. A gyermekek ellenálló képességét a mozgáslehetőségek biztosításával, a levegő, a napfény edző hatásával is fokozzuk. Ezt figyelembe véve minden nap ha lehet kétszer is a szabadban tartózkodunk. A mozgásos és edzési lehetőségeknél is figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat. A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi minden nevelési év kezdetén biztosított feltételrendszer: az udvar játékainak és a mozgásfejlesztő eszközöknek az átvizsgálása balesetvédelmi szempontból, a biztonságos környezet (megfelelő mozgástér, tornaszőnyeg, füves, homokos talaj) biztosítása, a gyermekek által használt eszközök biztonságos elhelyezése, balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére, gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük (konfliktuskezelés, tolerancia), az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás. 3.3.1.4. A LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, VISELKEDÉSI SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. 17

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása, a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása. A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása, a hibás viselkedési módok kezelése, pozitívvá formálása, a stresszhatások kompenzálása, a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. segélykiáltások megértése és megoldása, szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, óvodapszichológus segítségnek kérése. A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi tevékenységhez, állandó értékrenddel átszövik az óvodai tevékenységrendszert. 3.3.1.5. EGÉSZSÉGNEVELÉS (EGÉSZSÉGPROGRAM) Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja: Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása. A gyermekek egészséges életvitelének alakításával nevelünk a szűkebb környezet tevékeny cselekvő megismerésére, viselkedési formák, szokások megalapozására. Pozitív érzelmi viszony formálása a környezetünk felé, az együttélés, tisztelet megjelenése magatartásukban. Óvodánkban nagy jelentőséggel bír az egészség- és környezeti nevelés a kisgyermekek személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai gyakorlatunk az egészséget, mint alapvető értéket állítja nevelési programjába, integráló tevékenységeiben biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja az életmódbeli képességeket. Az egészség testi, lelki, társkapcsolati jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladataival. Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai élet egészét, ha: Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi óvodapedagógusnak és a pedagógiai munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és a kötelessége. Az egészségnevelési és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósulnak meg. Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése. 18

Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei: rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme. Környezettudatos magatartásformák alapozása, fejlesztése. A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés. Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás. A komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére nevelés az óvodapszichológus tevékeny részvételével. Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos, és tenni kell érte. A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének lehetőségeivel, a kapcsolatteremtés és a drámajáték eszközeivel. Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodapedagógusok példamutatása. A gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása a szelektív hulladékgyűjtésbe Az egészségnevelés tartalma: Az egészséges táplálkozás. A mindennapos testnevelés, testmozgás. A testi és lelki egészség fejlesztése. A baleset megelőzés és elsősegélynyújtás. A személyi higiéné. A környezettudatos magatartás és viselkedés szokás- és normarendszerének kialakítása. 19

3.3.1.6. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kialakul a gyermekek igénye az egészséges életmód szokásai iránt. A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően önállóan végzik a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). Önállóan öltöznek. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Környezettudatos magatartás szokásai alakulóban vannak. 3.3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a gyermek szocializációjának elősegítése. A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása a közösségbe, társként, a közösség aktív tagjának történő nevelése. Feladataink: Az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő befogadásának segítése a kedvező érzelmi hatások eléréséért. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig. Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták elősegítése az erkölcsi, társadalmi értékek közvetítése. A szülőföldhöz való kötődés megalapozása, erősítése. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása. Közös élményszerzés feltételeinek megteremtése. 20

A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelt képességű gyermekek integrált nevelésének elősegítése a sajátos törődéssel. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek gyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi gyermekek szokásainak, nemzetiségi kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása, és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családi intervenció gyakorlatának megvalósításával. A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. A szociális hátrányok enyhítésére szükség szerint lehetőséget teremtünk. 3.3.2.1. A BEFOGADÁS RENDSZERE A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó 21

attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából. 3.3.2.2. BARÁTSÁGOS LÉGKÖR, OTTHONOS, SZERETETTELJES ÉLETKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A BEFOGADÁSTÓL A RUGALMAS ISKOLAKEZDÉSIG A gyermekek fejlődő személyiségének kibontakoztatásához a csoportokban vidám, a gyermekek alaphangulatához igazodó, szeretetteljes légkört biztosítunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy a szülők megismerjék óvodánkat a beiratkozás előtt a nyitott napon. Az első szülői értekezleten megismertetjük a szülőkkel az óvoda életét, szokásait, szabályait. Óvodába lépéskor a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve lehetőséget adunk, hogy a családok együtt ismerkedjenek az óvodai élettel. 3.3.2.3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS-GYERMEK, A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS-GYERMEK, A DAJKA-GYERMEK, A GYERMEK- GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA A gyermekek pozitív érzelmi kapcsolata csak szeretetteljes, biztonságos, befogadó közegben alakul ki, ami feltételezi a teljes és kölcsönös bizalmat. Lényeges az óvodapedagógus, a pedagógiai asszisztens és a dajka szeretete, elfogadó magatartása. Az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű. Fontos az óvoda minden dolgozójának pedagógiai harmonizációja. Segítő, támogató attitűddel alakítjuk ki a gyerekeknél az együttélés szabályait, a közösségi normákat. A gyermekben az egymás iránti együttérzést, a toleranciát, a konfliktusmegoldó készséget az élményeken alapuló közös tevékenységek során erősítjük. A gyerekek önállóságát igyekszünk kialakítani a döntési lehetőségek biztosításával. Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Arra nevelünk, hogy a gyerekek szociális érzékenysége úgy alakuljon, hogy elfogadják, tiszteljék a különbözőségeket, társaik esetleg eltérő külsejét, viselkedését, beszédét. 3.3.2.4. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSA, AZ ÖNKIFEJEZŐ ÉS ÖNÉRVÉNYESÍTŐ MAGATARTÁSMINTÁK ELŐSEGÍTÉSE A közös élményekre épülő tevékenységekkel tapasztalat útján segítjük az önérvényesítés és társas kapcsolatok alakulását. Az erkölcsi, akarati 22

tulajdonságaik fejlődését elősegítjük az óvodai élettel. A gyerekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni, mi a jó és a rossz, mi a helyes és a helytelen, érezzenek együtt társaikkal, és legyenek figyelmesek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megerősítést kapjanak a helyes viselkedésükre vonatkozóan. Megalapozzuk az akarati tulajdonságokat (önfegyelem, türelem, pontosság, feladattudat). 3.3.2.5. A SZOKÁS- ÉS NORMARENDSZER MEGALAPOZÁSA Az óvodai életre kidolgoztuk szokás-normarendszerünket. Megfogalmazása figyelembe veszi a csoportok sajátosságait. Az ésszerű kereteket adó szokásnormarendszer biztonságérzetet, a nevelők közötti összhangot, egyező nevelő hatást eredményez. Részletesen tartalmazza azokat a szokásokat, szabályokat a napirend függvényében, amelyek az egészséges életmód, a szocializáció, a játék, a tanulás, a munka területén megjelennek. A gyerekek életének tervszerű és tudatos megszervezésével, sokszínű tevékenységformák alakításával juttatjuk tapasztalatokhoz a társas kapcsolatok területén. Elősegítjük, hogy megfelelő ütemben fejlődjön egyéniségük és a társas kapcsolatok iránti fogékonyságuk. 3.3.2.6. A KÖZÖS ÉLMÉNYEKRE ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK A közös élményeken alapuló tevékenység a gyermek személyiségfejlődésének alapja, mely elősegíti a szocializáció folyamatát. A készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára, erősíti az erkölcsi és akarati tulajdonságait. Ünnepeink alapja az érzelmi ráhangolódás megteremtése. Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek alkalomhoz illő ruhájával, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és élményei illeszkednek a gyerekek természetes életmenetébe. Ünnepeink: Teadélután, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Vackor-hét, Gyereknap. A Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, a Gyereknap: ezeket az ünnepeket délelőtt tartjuk. Lehetőséget adunk a szülői részvételre is, ezzel is erősítve a családokkal való pozitív kapcsolat építését. Az ünnepek szervezésénél feladatunk mind a csoport közösségének, mind az óvodai hagyományok alakításával az óvoda közösségének formálása is. A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör alkalmával a gyermekek és a szülők részére barkácsdélutánt szervezünk, ahol együtt készítünk ünnepi díszeket, ajándékokat. 23

Érzelmileg erősítjük a szülőföldhöz való kötődést, nemzeti ünnepünkön, március 15-én nemzeti jelképekkel ismerkednek a gyermekek. Újkeletű ünnepek: amelyekről az óvodában tapasztalatokat gyűjtünk a természeti témakörhöz kapcsolódóan: Állatok Napja (október 4.) Víz Világnapja (március 22.) Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák napja (május 10.) Egészségnapot tartunk az egészséges életmód szokásai alapozásának, megőrzésének kialakítása érdekében (április 7.) Német nemzetiségi hagyomány alapján óvodánkban a Márton napi szokásokat óvodai szinten ünnepeljük (november 11.) Gyerekek születésnapja (A csoport szokásainak megfelelően ünnepel.) A felnőtt közösség ünnepei: Névnapokon egymás felköszöntése. Felnőtt karácsonyi ünnepség. Pedagógus nap. Vackor díj átadása, mely a közösségünk erkölcsi elismerése. 3.3.2.7. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek képesek a társakkal és felnőttekkel kapcsolatot teremteni. Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Motiváltak az iskolára. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. Önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek. Sajátos nevelési igényű, a beszédfogyatékos és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele. 24

3.3.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Célunk: Változatos tevékenységformákkal, ösztönző környezettel fejleszteni a gyermekek készségeit, képességeit. Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Feladataink: Az érdeklődés, a kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. A gyerekek értelmi képességeinek fejlesztése. A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával. A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása. A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása. Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd). Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészség hanghordozás, a gesztikuláció és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése. A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség-, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a feltételek megteremtése az egyéni hiányosságok leküzdéséhez, ezzel lehetővé téve a sikeres életvezetés kialakítását. 25

A közösség természetes tagjaként képességeinek megfelelő feladatokkal való ellátása. A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára alapozva érzelmeiken keresztül változatos játékos, mozgásos tevékenységekkel sokoldalú, élményszerű átélésre és tapasztalatszerzésre kínálunk lehetőséget. A gyerekek életkorának megfelelő kultúraátadást közvetítünk az óvodai nevelés módszereinek segítségével. Tudatos tervezés mellett támaszkodunk a gyerekek kezdeményezéseire, tanulási vágyukra, rendszerezzük, bővítjük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket. Ezáltal fejlesztjük értelmi képességeiket: érzékelésüket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket, gondolkodásukat. Nevelési folyamatunkban kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására és fejlesztésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik meghallgatására, azok megválaszolására, szókincsük gyarapítására, érzelmeik, gondolataik szabad önkifejezésének lehetőségére. Pozitív hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére a felnőtt modellértékű hitelessége, érdeklődése, rácsodálkozása. A személyiség tisztelete, a kölcsönös bizalom, a tenni akarás meghatározó tevékenységünkben. 3.3.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Elemi ismeretekkel rendelkeznek a természeti és társadalmi környezetről. Képesek érzelmeik, gondolataik kifejezésére. Értik és használják a kommunikatív jeleket, képesek a folyamatos beszédre. Érzékelésük, észlelésük differenciálódik. Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel. A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak. A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képesek magukat megértetni. Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezet, képzeletük és kreativitásuk fejlődik. Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek kommunikációját és kognitív fejlődését nevelésünkkel elősegítjük. 26

3.4. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS, EGYÉNI BÁNÁSMÓD ÉS ELVEINK A gyerekek eltérnek egymástól fejlettségi szintjükben, élet- és nevelési körülményeikben. A gyermekek fejlődési üteme nyújt támpontot fejlesztő munkánkhoz. Megfigyelésen alapuló, egyéni, gyermekenkénti fejlesztési terv határozza meg az egyéni differenciált fejlesztés tartalmát. A gyermekek fejlődését a fejlődés nyomon követésére szolgáló dokumentumban rögzítik. Szükség esetén munkánkban szakemberek segítségét is igénybe vesszük. A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják: Óvodai csoportnapló Szülői információ a gyermekről (óvodába lépéskor) Anamnézis (óvodába lépéskor) Tájékoztató a beszoktatási időszakról (november közepe) Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (december közepe) Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május eleje) Egyéni fejlesztési terv (november közepe, március közepe) Óvodai szakvélemény (április első hete) Emlékeztető a fogadóórákról (alkalmanként) A különleges figyelmet igénylő és sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése: A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel. Feladatunk speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz. Óvodapedagógusi példamutatással alakítjuk ki a gyermekekben az odafordulás és elfogadás képességét. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányok csökkentésére és a tehetséggondozásra. Az önmegvalósítás kielégítésére feltételeket, lehetőségeket biztosítunk. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése: Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi nevelési rendszer szerves részeként működő, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével szervezzük. 27