A Fiatalok Ligája (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Ifjúsági Tagozata) álláspontja dr. Szilágyi Veronika
Atipikus foglalkoztatási formák az új Munka Törvénykönyvében: Részmunkaidős munkaviszony; Határozott idejű munkaviszony; Munkavégzés behívás alapján; Több munkáltató által létrehozott munkaviszony; Távmunkavégzés; Bedolgozói munkaviszony; Egyszerűsített foglalkoztatás.
A LIGA Szakszervezetek álláspontja: Az atipikus foglalkoztatási formák akkor elfogadhatóak, ha: a foglalkoztatás bővítésével járnak; azaz új munkahelyek teremtésével, nem a meglévők kiváltásával; a 'tipikus' formákhoz képest az atipikus munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók jogai nem csorbulnak. rugalmasság szociális biztonság egyensúlya!
Az atipikus foglalkoztatás megoldás lehet bizonyos csoportok foglalkoztatási problémáira, segítheti a munkaerőpiacra való visszatérést, amíg: az atipikus foglalkoztatási formák a munkavállalók számára lehetőségként jelennek meg; ezen formák választása önkéntes.
Problémák: munkáltatói nyomásgyakorlás az atipikus intézmények használatára a tipikus helyett, esetenként a munkaviszony szürkegazdaságba történő átcsúszásával; a munkavállaló kényszerhelyzete; Az atipikus munkavállalási formák esetén a szociális biztonság hiánya; a jogintézmény nem rendeltetésszerű használata;
Munkáltatói nyomásgyakorlás az atipikus intézmények használatára a tipikus helyett, esetenként a munkaviszony szürkegazdaságba történő átcsúszásával: Határozott idejű munkaszerződés megkötése a határozott helyett, valódi indok nélkül; Hivatalosan részmunkaidős foglalkoztatásban és ehhez kapcsolódó munkabérben történő megállapodás, valójában teljes munkaidős foglalkoztatás, zsebbe történő fizetéssel; (fiatal, jól képzett diplomások körében elterjedt)
A munkavállaló kényszerhelyzete: a mai munkaerő-piaci viszonyok között, különös tekintettel a fiatalokra vonatkozó munkanélküliségi rátára, a pályakezdők kényszerhelyzetben vannak; már a fiatal generáció is eladósodott, az otthonteremtések nagy része hitelből valósult meg.
Szociális biztonság hiánya: a határozott idejű foglalkoztatás folyamatos bizonytalanság-érzetet kelt, hiszen korántsem biztos, hogy a munkaszerződés meghosszabbításra kerül; a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésének gátja a nagyon alacsony magyarországi bérszínvonal (teljes munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabérből sem lehet megélni); Eredmény: bizonytalanság, a magánélet
A jogintézmény nem rendeltetésszerű használata: A munkáltatók bizonyos esetekben átmeneti foglalkoztatási problémáik csökkentésére használják ezeket a jogintézményeket; pl. megrendelés csökkenésének a veszélye egy nagyvállalatnál azt eredményezte, hogy a teljes munkaidős munkaviszonyok részmunkaidőssé történő módosítását kezdeményezte (kockázatvállalás veszélyének áthárítása a munkavállalókra).
A jogintézmények nem kellő kidolgozottsága: vita a jogértelmezés körében a munkavállalók és a munkáltatók között; ez a jogintézmények elterjedésének gátja lehet; pl. határozott idejű jogviszony újabb határozott idejű jogviszonnyá történő hosszabbítása sérti a munkavállaló jogos érdekét, és nem a munkaszervezéstől független, objektív okból került rá sor. Mi ennek a jogkövetkezménye? Határozott idejűvé alakulás? A jogviszony felszámolása?
Köszönöm a figyelmet!