Atipikus foglalkoztatás. Összeállította: Irmai Tünde

Átírás

1 Atipikus foglalkoztatás Összeállította: Irmai Tünde

2 Forrás:

3

4

5

6 Fajtái: Távmunka Határozott idejű munkaviszony Munkaerő kölcsönzés Egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás Munkavégzés behívás alapján Iskolaszövetkezeti munkaviszony Részmunkaidős foglalkoztatás Munkakör megosztás Cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya Több munkáltató által létesített munkaviszony Bedolgozói munkaviszony Vezető állású munkavállaló

7 TÁVMUNKA Munkaszervezési forma. A távmunkás számára a vállalati központtól eltérő helyen biztosított egy olyan munkakörnyezet ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni.

8

9 HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKAVISZONY Időtartamát munkaszerződésben naptár szerint vagy más alkalmas módon (pl: egy adott feladat elvégzéséhez kötötten) kell meghatározni. Általában projektmunkára vagy egy beosztott hosszabb távú helyettesítéskor szokták kötni a munkáltatók.

10 A határozott időre szóló munkaviszony időtartamát munkaszerződésben, naptár szerint vagy más alkalmas módon (pl. egy adott feladat elvégzéséhez kötötten) kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, akkor a megszűnés időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától. Határozott idejű munkaszerződést maximum öt éves időtartamra lehet kötni. Ebbe bele kell számítani a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időre szóló munkaviszonyt is. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete nem feltétlenül esik egybe, előfordulhat ugyanis, hogy hetek telnek el a munka megkezdéséig. Ez esetben felmerülhet a kérdés, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartamát mely időponttól kell számolni. Erre az Mt. általános szabályai irányadók, mely szerint a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Forrás:

11

12

13

14 MUNKAERŐ KÖLCSÖNZÉS Egy olyan három oldalú munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkavállaló egy kölcsönbe adott céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél a kölcsönvevőknél végezze a munkát.

15

16

17 Forrás:

18

19

20

21 EGYSZERŰSÍTETT ÉS ALKALMI Mezőgazdasági, turisztikai és alkalmi munkavégzésre létesített munkaviszony. FOGLALKOZTATÁS

22 Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A fent meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

23 Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létesítéséhez írásos munkaszerződést nem kell kötni A felek az alapvető feltételekben szóban is megállapodhatnak. A feleknek arra is van lehetőségük, hogy minta-munkaszerződés felhasználásával szerződjenek, e szerződés tartalmazza: a felek adatait a munkavállaló munkakörét a munkavállaló személyi alapbérét a munkavégzés helyét a munkaviszony kezdetét és befejezését szabályozza a munkavállaló napi munkaidejét megjelöli, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül mely altípus alapján történik a jogviszony létesítése. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésekor jön létre, hanem amikor a munkáltató eleget tesz az adóhatóság felé teljesítendő, a munkavállaló biztosítási jogviszonyba vételéhez szükséges bejelentési kötelezettségének.

24 MUNKAVÉGZÉS BEHÍVÁS ALAPJÁN Behívás alapján történő munkavégzés a munkaidő rugalmas, hatékony felhasználását teszi lehetővé. Ez esetben a munkaszerződésnek kifejezetten ilyen jellegű, tartalmú munkaviszony létesítésére kell irányulnia. A felek a jogviszonyt részmunkaidőben történő foglalkoztatásra hozzák létre, a munkaidő tartama legfeljebb napi 6 óra lehet, a munkaidőkeret időtartama pedig a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak lehetősége van a munkakörbe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva elrendelni a munkavégzést, de a munkavégzés időpontját a munkavállalóval legalább három nappal előre közölnie kell.

25

26

27 ISKOLASZÖVETKEZETI MUNKAVISZONY Rendeletetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tagok személyesen közreműködnek, ill. vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási valamint más tevékenységet folytat.

28 RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS A munkakörre megállapított teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőreáltalában napi 4-6 órára- szól. A részmunkaidős foglalkoztatás szerződéses munkaviszony keretében végzett tevékenység.

29 A részmunkaidős munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze, kivéve a szabadság napjainak számát, ugyanis az megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával. A nők, kiemelten a kisgyermekes anyák előszeretettel élnek a részmunkaidős foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel, melyre a hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak, hiszen a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. De ez a foglalkoztatási forma népszerű a szellemi szabadfoglalkozásúak, illetve a tanácsadók körében is. A részmunkaidős állásban való elhelyezkedés esetén mindenképp célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, hisz az elismert szolgálati idő nagymértékben csökkenhet.

30

31

32 MUNKAKÖR MEGOSZTÁS (JOB- ROTATION) Munkakör megosztás esetén egy feladatkörre több munkavállalót szerződtet a munkáltató. A munkaszerződésben meg kell állapítani minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket. Együttesen vállalnak kötelezettséget. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

33 Forrás:

34 Az állásmegosztás az Egyesült Államokban jelent meg először, elsősorban az egészségügyben és az oktatásban dolgozó nők körében merült fel az igény erre a foglalkoztatási formára. Amerikában eleinte csak nők dolgoztak így, de ma már férfi munkatársak is élnek ezzel a lehetőséggel. Magyarországon elvétve korábban is lehetett találkozni olyanokkal, akik így dolgoztak, tavaly óta azonban ennek törvényi háttere is van. A job sharing nem ugyanaz, mint a részmunkaidő: itt ugyanis egy teljes munkaidős állást tölt be két személy, ők ketten, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Ez jogi szempontból nagyon furcsa helyzet, mivel a munkaszerződésben általában két fél, a munkáltató és a munkavállaló szerepel hagyományosan, itt azonban ők ketten szerződnek együtt egy pozícióra. A megosztott munkakör Nyugat-Európában viszonylag bevett gyakorlat: általában két munkavállaló felosztja a munkakört egymás között és tulajdonképpen kettejük munkája tesz ki egy teljes munkaidős munkakört. Ez működhet úgy, hogy az egyik nap az egyik munkavállaló dolgozik, a másik nap a másik, vagy akár úgy is, hogy a délelőtti és a délutáni munkaidőt osztják a munkavállalók ketté. Természetesen lehet, hogy nem kettő, hanem több munkavállaló osztja fel a munkakört, de az esetek döntő többségében a munkavállalói oldalon két személy áll. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok, a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak.

35 Nehézségek a munkavállalónak A munkakör megosztás maguktól a munkavállalóktól is többet követel bizonyos értelemben, a munkavállalók kötelezik magukat, hogy az egyikük akadályoztatása esetén a szerződést kötő másik munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségeket teljesíti, azaz ha két 4 órás munkakör megosztásban dolgozó munkavállalót nézünk, az egyikük betegsége esetén a másik 8 órát köteles dolgozni. Ez a munkáltatónak egy nagyobb biztonságot ad, hiszen a munkafeladatokat biztosan ellátja valaki. A munkaadó számára előnyökkel jár, hogy szabadságolások esetén ebben a formában könnyebben megoldható a helyettesítés. Ezáltal a folytonosságot tudják biztosítani, állandó készenlétet, ügyeletet tudnak fenntartani és csúcsidőszakban is ketten tartják a frontot.

36 A munkavállalókra szintén hátrányos, hogy abban az esetben, ha valamelyik munkavállaló kiesik (például felmondja a szerződést) és a munkavállalók száma egyre csökken, a munkaszerződés automatikusan megszűnik, hiszen "osztott munkakörről" már nem beszélhetünk. Természetesen annak nincsen akadálya, hogy a felek átalakítsák ebben az esetben a szerződést, ha a munkavállaló egyedül is tudja vállalni a munkakörbe eső feladatok ellátását. A tökéletes páros Az állásmegosztás kulcsa, hogy a két ember mennyire tud együtt dolgozni, mennyire hasonló a munkastílusuk, tempójuk. "Tükörképpárosok" esetében hasonló képességekkel, szakmai tudással rendelkező személyek dolgoznak együtt, akik fél szavakból megértik egymást, és akár versengés is kialakulhat közöttük. "Komplementer párról" akkor beszélünk, amikor egymást kiegészítő, elértő szakmai ismeretekkel, személyiségjegyekkel rendelkező munkatársakat teszünk össze, ebben az esetben a rivalizálás már kevésbé jellemző. Ha állásmegosztásban dolgoznak, akkor a két kolléga együttműködése, összecsiszolódása is sokkal alaposabb kell, hogy legyen, mint egy átlagos munkaviszony során, hiszen fontos, hogy a munkakör átadása minden nap pontosan megtörténjen, és a délelőtt elkezdett, de be nem fejezett ügyek, átvett üzenetek, elintézendő kérések mindenképpen eljussanak a munkakört átvevő délutáni kollégához, hogy ő tovább tudja vinni ezeket.

37 A gyakorlatban a job sharing úgy működik, hogy a két munkavállalónak fél óra alatt át kell adni a feladatokat egymásnak, többre nincs idő - a munkáltató sokszor már ezt sem szereti, hiszen ez az idő kiesés a munkából. Így aztán ez némi extra kommunikációt igényel, előfordulhat, hogy a felsővezető valamit elmond A-nak, de az B-hez már nem biztos, hogy pontosan úgy érkezik meg. A felosztás típusai Egy állást fel lehet osztani az elvégzendő feladatok alapján, ekkor a közös felelősség mértéke csökken, ez a job splitting, vagyis az állásfelosztás. A work sharing, a munkamegosztás az állásmegosztás és az állásfelosztás azon változata, amikor egy kitűzött cél elérése, az éppen adott munkák elvégzése érdekében osztják fel a feladatokat és a munkaidőt. A vezetői állások megosztása a top sharing, amely általában a projektmenedzsment területén működik jól, amikor a határidős feladatok elvégzésén és a szakmai vezetésen van a hangsúly.

38 Kiknek alkalmas? A munkaerő-piacra visszatérő kisgyermekes édesanyák számára lehetne megfelelő foglalkoztatási forma ez, akik hosszú távon nem tudnak 8 órát vállalni, a munkát és a gyermeknevelést könnyebben összeegyeztethető 4 órát azonban szívesen vállalják. "A tapasztalatok szerint adminisztratív/támogató jellegű munkakörben népszerűbb az ilyen foglalkoztatás, ahol a feladatok jellege miatt a megosztott munkakör nem okoz napi problémát, hiszen a feladatok átadása egyszerű.

39 Mégsem terjed A megosztott munkakör viszonylag új és emiatt a köztudatban nem ismert eszköz. Másrészt szükséges az is, hogy több olyan munkavállaló legyen az adott munkaszervezetben, aki hajlandó arra, hogy egymásra tekintettel megosztott munkakörre szóló szerződést írjon alá. A kötetlenség és a munkakör ellátásával kapcsolatos együttes munkavállalói kötelezettség miatt ez csak akkor működik, ha a két (vagy akár több) munkavállaló között megvan az ezzel kapcsolatos bizalom és egyeztetni tudják a munkakör és a munkaidő betöltésével kapcsolatos gyakorlati teendőket. Ez nagyon kevés esetben van meg, ezért úgy gondolom, hogy ez a szabály megnehezíti a megosztott munkakör elterjedését." A másik ok, amiért nem terjes nagyobb mértékben, hogy bonyolult, hosszú és egyedi munkaszerződést kell készíteni az így dolgozó kollégák számára. Ez körülményessé teszi ezeket a szerződéseket, hiszen sablonszerződés nem használható, ráadásul nagy valószínűséggel munkajogászt is be kell vonni, hiszen a HR funkciónak nincsen gyakorlati tapasztalata a megosztott munkakörrel kapcsolatban.

40 CSELEKVŐKÉPTELEN MUNKAVÁLLALÓ MUNKAVISZONYA A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Jognyilatkozatot csak törvényes képviselőjük tehet helyettük, vagy nevükben.

41 TÖBB MUNKÁLTATÓ ÁLTAL LÉTESÍTETT MUNKAVISZONY A jogviszony 1 munkavállaló és több munkáltató között jön létre. Feladatok ellátása történhet úgy, hogy a munkavállaló munkaideje megoszlik az egyes munkáltatók között és bizonyos óraszámot az egyik majd munkaideje másik részére dolgozik. Meg kell határozni, hogy a munkáltatók közül melyik teljesíti a munkabér fizetési kötelezettséget.

42

43

44 BEDOLGOZÓI MUNKAVISZONY Olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkavégzés helye a bedolgozó lakóhelye vagy más általa a munkavégzés céljára biztosított helység. Saját munkaeszközökkel önállóan közvetlen irányítás nélkül végzi munkáját.

45

46 VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓ Minden munkáltatónál vezető állásnak minősül a munkáltató első számú vezetője és az e személy közvetlen irányítása alatt álló és helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Ők az általános vezetők. Jogkörük a cég teljes működését és gazdálkodását átfogja.

47

48 KÖZTULAJDONBAN ÁLLÓ MUNKÁLTATÓ MUNKAVISZONYA A közalapítvány és azok az egyébként hagyományos gazdasági társaságok, amelyben az állam az önkormányzat és az önkormányzati társulás külön-külön vagy együttesen többségi befolyással rendelkeznek.

49 Az atipikus foglalkoztatás előnyei: rugalmasság a munkafolyamat könnyebben megtervezhető és könnyen igazítható a partnerek tevékenységéhez csökkenthető a rendkívüli munkavégzés díjazására fordított munkaköltség

50 Az atipikus foglalkoztatás hátrányai: alacsony munkabér olyanoknak ajánlott, akik csak a munkájukra képesek koncentrálni nem minden munka esetében alkalmazhatóak

51 Forrás:

52

53