Az OTP Euró Pénzpiaci Alap

TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Euró Pénzpiaci Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2006. október Az Alap PSZÁF engedélyének száma: III/110.178-1/2001 Kelte:2001.12.18. 1

TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM 1. ÖSSZEFOGLALÁS... 5 2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 7 3. FOGALMAK... 9 3.1 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 9 3.2 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE... 11 4. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK... 11 5. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA... 11 5.1 CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS... 11 5.2 SZÉKHELY... 11 5.3 TEVÉKENYSÉGI KÖR... 11 5.4 TULAJDONOSI SZERKEZET... 11 5.5 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG... 12 5.6 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG... 12 5.7 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI... 13 5.8 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB BEFEKTETÉSI ALAPOK... 14 6. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS FORGALMAZÓJA)... 15 6.1 CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS... 15 6.2 SZÉKHELY... 15 6.3 TEVÉKENYSÉGI KÖR... 16 6.4 TULAJDONOSI SZERKEZET... 16 6.5 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG... 16 6.6 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM... 16 6.7 AZ OTP BANK NYRT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI... 17 6.8 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI... 19 7. KÖNYVVIZSGÁLÓ... 20 8. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA... 21 9. ADÓZÁS... 22 9.1 AZ ALAP ADÓZÁSA... 22 9.2 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA... 23 9.3 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA... 23 9.4 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA... 23 10. FELELŐSSÉG... 23 11. NYILATKOZAT... 24 12. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 25 12.1 AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE... 25 12.2 AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE... 25 12.3 A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE)... 25 12.4 ALVÁLLALKOZÓ... 25 12.5 AZ ALAP TŐKÉJE... 25 12.6 A BEFEKTETÉSI JEGYEK...26 12.7 A BEFEKTETŐI KÖR... 27 12.8 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE:... 27 2

TÁJÉKOZTATÓ 13. BEFEKTETÉSI POLITIKA...27 13.1 BEFEKTETÉSI STRATÉGIA...27 13.2 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI...27 13.3 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK...29 13.4 A SAJÁT TŐKE 10%-ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE...30 13.5 A SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK...30 13.6 A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK...31 13.7 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE...31 14. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...31 15. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA...32 16. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA...33 16.1 FORGALMAZÁSI HELYEK...33 16.2 FORGALMAZÁSI ÓRÁK...34 16.3 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA...34 16.4 A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA...34 16.5 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS...35 16.6 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL...36 16.7 HOZAMFIZETÉS...36 17. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA...36 17.1 AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK...36 17.2 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK...36 18. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK...37 18.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...38 18.2 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE...38 18.3 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA...43 19. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA...43 20. ÉRDEKELLENTÉTEK...45 21. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE...46 22. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA...46 23. JOGVITÁK RENDEZÉSE...46 24. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK...47 24.1 TÁJÉKOZTATÓK...47 24.2 HIRDETMÉNYEK...47 24.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE...48 25. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA...48 26. EGYEBEK...48 3

TÁJÉKOZTATÓ MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 2. sz. melléklet A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 3. sz. melléklet A Forgalmazási Helyek listája 4. sz. melléklet Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata 5. sz. melléklet Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása 6. sz. melléklet Az Alapkezelő 2006. június 30-i nem auditált pénzügyi adatai 4

TÁJÉKOZTATÓ 1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve: Az Alap rövid neve: Az Alapkezelő neve: OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. Az Alapkezelő cégjegyzékszáma: 01-10-043959 Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója: A Letétkezelő neve: 100.965/93.; Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete OTP Bank Nyrt. A Letétkezelő székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. A Letétkezelő cégjegyzékszáma: 01-10-041585 A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma: A Forgalmazó: Az Alap könyvvizsgálójának neve: A könyvvizsgáló székhelye: 33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.003-21/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002 Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/C. A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma: 01-09-07-1057 A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve: Nagy Zoltán A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma: 005027 5

TÁJÉKOZTATÓ A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte: III./110.178/2001. sz. határozat, 2001. november 30. Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte: III./110.178-1/2001. sz. határozat, 2001. december 18. Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-118 Az Alap fajtája: Az Alap típusa: Az Alap futamideje: A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja: Forgalmazási Helyek: A Befektetési Jegy névértéke: Vásárlásra jogosultak köre: A Befektetési Jegy értékpapírkódja (ISIN): A Befektetési Jegyek előállításának módja: A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye: Alkalmazandó jog: Nyíltvégű Nyilvános Határozatlan Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos forgalmazás (az Alap nyilvántartásba vételét követően) A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. Bankfiókok 0,01 Euró Nincs korlátozás (belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) HU0000702162 Dematerializált értékpapír A Tpt. 34. (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazó honlapja (www.otpbank.hu) Magyar 6

TÁJÉKOZTATÓ 2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen Tájékoztató az OTP Euró Pénzpiaci Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazáshoz az OTP Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által a tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. ( Tpt. ) rendelkezéseinek megfelelően készített alapdokumentum, amely az annak részét képező Kezelési Szabályzattal együtt tartalmazza az Alap mint Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, a befektetési lehetőségnek a befektetők általi megítéléséhez figyelembe veendő információkat. Az Alap Befektetési Jegyek nyilvános kibocsátásával Magyarországon létrehozott, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő, nyílt végű, értékpapír alap, amely a Kezelési Szabályzat 13.1. pontjában részletezett befektetési célok megvalósítására törekszik. A Tájékoztatóval szembeni követelményekről a Tpt. 26. (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt. 29. (1)-(2) bekezdései, 30. - a és 55. (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 30. A 29. (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. -ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 55. (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Az OTP Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója felelősséget vállalnak a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 24. oldalán aláírásukkal igazolnak. A Tpt. 236. (5) bekezdése értelmében a nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan módosíthatja, mely 7

TÁJÉKOZTATÓ módosításhoz - az előbbi (5) bekezdésben felsorolt esetek kivételével -, a Felügyelet engedélye szükséges. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat jelen módosításához, a Felügyelet az engedélyt a 2006. október 17. napján kelt, E-III/110.178-5/2006 számú határozatában megadta. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet. Az Alapkezelő folyamatosan elemzi a szóba jöhető befektetési lehetőségeket várható hozam és várható kockázat szempontjából, annak érdekében, hogy a legkedvezőbb hozam/kockázat jellemzővel rendelkező lehetőségek kerüljenek az Alap portfoliójába. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy 8

TÁJÉKOZTATÓ a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét. 3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelő: Alap saját tőkéje: Árfolyamnap: Banki Nap: Befektetési Jegy: dematerializált értékpapír: Felügyelet vagy PSZÁF: Forgalmazási Hely: Forgalmazási Nap: Forgalmazó: Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató: hosszú pozíció: OTP Euró Pénzpiaci Alap a Tpt. 5. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott befektetési alapkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, az e tevékenységet az Alap vonatkozásában ellátó részvénytársaság [az OTP Alapkezelő Zrt. (adatait lásd az Összefoglalásban)] az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos az a nap, amelyen érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesítendő a Befektetési Jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására adott megbízás minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát) az Alap által kibocsátott befektetési jegy a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. bankfiókok az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a forgalmazás Felügyelet által engedélyezett felfüggesztésének és szünetelésének (Tpt. 249-251. ) időtartamát a Befektetési Jegyek forgalmazásában (értékesítésében és visszaváltásában) közreműködő befektetési szolgáltató [amely az OTP Bank Nyrt. (adatait lásd az Összefoglalásban)] Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul 9

TÁJÉKOZTATÓ Hpt. Kezelési Szabályzat: Kibocsátási Pénznem: Kibocsátó: kollektív befektetési értékpapír: Letétkezelő: likvid eszköz: nettó pozíció: rövid pozíció: Tájékoztató: Tpt. Ügyfél: Ügyfélszámla: szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum, mely egyben az Alapkezelő és a befektetők közti általános szerződési feltételeket is tartalmazza USA dollár az Alap a) a befektetési jegy, továbbá b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, amely az Alapkezelő megbízása alapján letéteményesként az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá az Alap bankszámlájának - ideértve azalap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint abefektetési Jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az Alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Nyrt.) a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások 10

TÁJÉKOZTATÓ lebonyolítására szolgál 3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, azokra a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők. 4. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásával az Alapkezelő az OTP Bank Nyrt-t bízta meg, székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041585 (Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság). A Befektetési Jegyek a 3. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken vásárolhatók meg és válthatók vissza. 5. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 5.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft. 1993. július 21-én alakult meg (cégjegyzékszám: 01-09-265584). Az Alap alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Zrt-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043959 szám alatt jegyezte be. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett tőke 900 millió Ft-ra nőtt. A tőkeemelést 2000. október 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. 5.2 Székhely A cég székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. szám alatt található, telefonszáma: 486-6529, fax: 266-9341. 5.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre a 67.12 TEÁOR számú "értékpapír-ügynöki tevékenység, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést, magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt. 229. (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzést, és a Tpt. 81. (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1993. augusztus 18-án kelt 100.015/93. sz. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., a III/100.015-5/2002. sz. és a III/100.015-6/2003. sz. határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005. sz. határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. -ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 5.4 Tulajdonosi szerkezet A társaság tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Zrt. 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. 5%-os részesedéssel. 11

TÁJÉKOZTATÓ 5.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelő 2003. december 31-i, 2004. december 31-i, valamint 2005. december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2006. június végén az Alapkezelő befektetési alapokban 579,41 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 448,66 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén 35%-ot meghaladó piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje 2005. december 31-én 6,352 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja a hazai értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002. június vége és 2006. június vége között: 1800 Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2002.jún. 2002.dec. 2003.jún. 2003.dec. 2004.jún. 2004.dec. 2005.jún. 2005. szept. Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft) 2005. dec. 2006. jún. OTP Alapkezelő (mrd. Ft) 5.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság A társaság tizenkilenc fő főállású munkatársat foglalkoztat. Az OTP Alapkezelő Zrt-nél az 1998. szeptember 18. napja és 2005. március 21. napja közti időszakban - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. ( Gt. ) 244. - ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait, igazgatóság választására nem került sor. A társaság a 2005. március 21. napján tartott évi rendes közgyűlésén az Alapító Okirat módosítását és igazgatóság felállítását határozta el az OTP Alapkezelő Zrt-nél. A 2005. március 21-i hatállyal megválasztott első igazgatóság tagjai: Holtzer Péter, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Holtzer Péter FB elnök a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) és FB tag az OTP Asset Management, správ. spol. a.s.-ben (Szlovákia), Köves Benedek Balázs FB tag a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) Szalai Sándor és Köves Benedek Balázs az OTP Alapkezelővel áll munkaviszonyban. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Holtzer Péter: 12

TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2005.03.21-től, ezt megelőzően az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója 2002.03.15-től. Ezt megelőzően 1994-től 2002- ig a CA IB-nél dolgozott, a vagyonkezelési üzletág ügyvezető igazgatója (1997-től) és a CA IB Alapkezelő Rt. vezérigazgatója volt (1999-től). 1991-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben MBA fokozatot a Vanderbilt Egyetemen az Egyesült Államokban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Elnöke, 2001-től elnökségi tagja, ezt megelőzően az Etikai Bizottság elnöke 1999-től. A Pénztártanács tagja volt annak megalakulásától megszűnéséig (1997-2001), részt vett a nyugdíjreform munkálataiban 1996-97-ben. Hazánk képviselője az Európai Befektetési Teljesítménymérési Bizottságban. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995-96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelő munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, 1999-2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertől az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történő együttműködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a Bamosz Oktatási Bizottságának és Etikai Bizottságának tagja. Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt. alkalmazásában állt. 1999-től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A Bamosz és a Nemzetközi Bankárképző Központ Vagyon-, alap-, portfolió képzési programjának oktatója 2001-től. A Bamosz Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Spéder Zoltán (a Felügyelő Bizottság elnöke), Wolf László, Lantos Csaba, Dr. Ádámosi György 5.7 Az Alapkezelő feladatai az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és jelen Kezelési Szabályzatnak megfelelően; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; 13

TÁJÉKOZTATÓ az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Tpt. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése; az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon. 5.8 Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt nyilvános alapok főbb adatai az alábbiak: Alap neve Nyilvántartásba vétel napja Méret Ft (2006.06.30.) Elért hozam, (2005.06.30.- 2006.06.30.) Elért hozam, (2003.06.30.- 2006.06.30.) 3 OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap 2005.01.19. 132,605,620,059 4.82% - OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap 1996.04.17. 279,614,901,104 4.03% 7.43% OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Dollár Pénzpiaci Alap OTP Maxima Kötvény Alap 2001.12.18. 10,238,127 1 1.02% 1 1.33% 1 2001.12.18. 4,463,951 2 2.91% 2 1.37% 2 2000.12.22. 13,586,530,154-0.84% 6.12% OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap 1997.11.17. 11,597,510,071 8.97% 17.76% OTP Nemzetközi Részvény UBS Alapok Alapja 1999.12.16 35,546,421,630 20.13% 13.79% OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap 1997.09.02. 66,370,692,470 22.17% 33.61% 14

TÁJÉKOZTATÓ OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap 2004.03.23. 1,307,983,754 8.09% - OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap 2005.03.30. 5,002,143,019 5.47% - 2005.03.30. 4,961,876,804 9.53% - OTP Közép-Európai Részvény Alap 2005.12.21. 266,491,513 - - OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap 2006.04.05. 6,991,591,880 - - 2006.04.05. 3,651,724,623 - - 2006.07.07. - - - 1 euróban 2 USA dollárban 3 évesített hozam Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: 000083). 6. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS FORGALMAZÓJA) 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.( rövid néven OTP Bank Nyrt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 6.2 Székhely Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. 15

TÁJÉKOZTATÓ Telefonszám: 3-666-666 6.3 Tevékenységi kör A bank tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám Tevékenység megnevezése 65.12 Egyéb monetáris tevékenység 65.21 Pénzügyi lízing 67.13 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 65.23 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 67.12 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.20 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 55.51 Munkahelyi étkeztetés A bank a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2006. június 30-án az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Tulajdoni arány Állami tulajdon 1 db szavazatelsőbbségi részvény Államháztartás részét képező tulajdonos 0,4% Vezetők és alkalmazottak 2,3% Egyéb hazai befektetők 15,8% Külföldi befektetők 75,0% Saját részvény 6,5% 6.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Nyrt. az ország legnagyobb bankja, mérlegfőösszege 3956 milliárd forintot ért el 2006 június 30-án. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2006. június 30-án a forrásállomány 66%-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 72,5%-ot, a vállalkozói betétek 22,4%-ot, az önkormányzati betétek 5,1%-ot képviseltek. A lakossági folyószámlák száma 2006. június 30-án 3107 ezer volt, a lakossági betéti bankkártyák száma meghaladta a 3687 ezret. Az ATM-ek száma az egy ével korábbi 1428-ról 1528-ra emelkedett.a bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója 2006. június 30-án a minimálisan előírt 8%-kal szemben 9,71%- ot tett ki. A bank adózás előtti eredménye 2006 első félévében 87,5 milliárd Ft-ot ért el, amely 8%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A bank saját tőkéje 2006. június 30-án 479 milliárd forint volt, 12,5%-kal több, mint egy évvel korábban. 6.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2006. június 30-án 8001 fő volt. 16

TÁJÉKOZTATÓ 6.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői Az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagjai: Dr. Csányi Sándor: 1953-ban született. 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. 1974-től a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott. 1983-1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1983-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1986-1989-ig a Magyar Hitelbank Rt. főosztályvezetője, 1989. és 1992. között a Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnökvezérigazgatója. Dr. Spéder Zoltán: 1964-ben született. Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán diplomázott 1987-ben, egyetemi doktori címet 1990-ben szerzett. 1987-től 1996-ig a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja, igazgatóként kutatásszervező, szakterülete a banki és vállalati pénzügyek. 1991-92 között a pénzügyminiszter tanácsadója. 1991 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja, 1995- től alelnök. 1996 januárjától a Bank vezérigazgató-helyettese. Baumstark Mihály: 1949-ben született. 1970-ben üzemgazdasági üzemmérnöki, 1981-ben agrárközgazdász diplomát szerzett. 1970-től a Pilishegyi ÁG. osztályvezetője, 1978-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető helyettese, 1989-től a Balatonnagyberki ÁG, majd annak jogutódja, a Hubertus Bt. első számú vezetője. 1999- től a Villányi Borászat Rt. pénzügyi és gazdasági igazgatója, majd vezérigazgatója. 1995-1999 között az OTP Bank Nyrt. felügyelő bizottságának, 1999-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Gresa István: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-Dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője. 17

TÁJÉKOZTATÓ Dr. Kocsis István: 1952-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát, majd ugyanott egyetemi doktori címet szerzett. 1991. és 1993. között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, főosztályvezetője majd helyettes államtitkára. 1993-1996-ig az ÁV Rt.-nél, majd az ÁPV Rt.-nél vezérigazgató- helyettes és vezérigazgató. Jelenleg az RWE EnBW Magyarország Kft. igazgatója. 1997 óta OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Lantos Csaba: 1962-ben született. 1986-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológus diplomát szerzett. 1986-1988-ig a Budapest Bank Rt.- ben kötvénykereskedelemmel foglalkozott. 1989-1997-ig a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd ügyvezető igazgató-helyettese, illetve a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. 1997-2000-ig a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója. 2000. szeptember 2-ától vezérigazgató-helyettesként az OTP Bank Nyrt. Lakossági Divízióját vezeti, 2001. április 25-től az Igazgatóság tagja Pap Gyula: villamos üzemmérnökként végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán 1980-ban, 1989-ben pedig a Külkereskedelmi Főiskolán informatika szaküzemgazdász szakon. 1982-től az OTP Bank Nyrt. dolgozója, különböző információtechnológiai területeken dolgozott, 1993-tól főosztályvezető, 1994-től a Számítástechnikai Üzemeltetési Igazgatóság ügyvezető igazgatója, majd 2001-től az IT és Logisztikai Divízió vezérigazgató-helyettese. Dr. Pintér Sándor: 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőrfőkapitányként vonult nyugdíjba. 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002- től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Utassy László: 1952-ben született Egerben. Jogi diplomát az ELTE Jogi Karán 1978- ban, míg biztosítási szakközgazdász másoddiplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1995-ben szerzett. 1978-1996-ig az Állami Biztosítónál, majd a privatizációt követően az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt-nél dolgozott különböző beosztásokban. 1996-tól az OTP Garancia Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. 2001. március 23-tól a MABISZ elnöke. 2001. április 25-én az OTP Igazgatóságának tagjai közé választották. 18

TÁJÉKOZTATÓ Dr. Vörös József: 1951-ben született. 1974-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1984-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1993-ban a közgazdaságtudományok doktora címet nyerte el. 1990-1993 között a JPTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felső vezetői programját, 1994-től a Pécs Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1992 óta tagja. Wolf László: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Vécsei Klára 6.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az általa kezelt alap és portfolió letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott letétkezelés kollektív befektetések részére pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A Letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Tpt. előírásainak megfelelően: vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számláját; meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön. A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. 19

TÁJÉKOZTATÓ A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. A befektetési alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen al-letétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. 7. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha a Felügyelet az általa a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint a befektetési alapkezelő és annk befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84C., MKVK nyilvántartási száma:000083). A könyvvizsgálatért felelős személy: Nagy Zoltán (MKVK tagsági igazolvány száma:005027). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. Tpt. 358. -ának rendelkezései szerint A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési 20

TÁJÉKOZTATÓ vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. További követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. A könyvvizsgáló társaságokkal szemben további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül egy könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. 8. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a 13.2. pontban meghatározott eszközökre kereskedés folyik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokat különböztetjük meg: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy más állam jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt; négyhetente 5 és 10 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt; nyolchetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől. A nyugati országok állampapírpiaca rendkívül fejlett, likvid piac. 21

TÁJÉKOZTATÓ Az Egyesült Államokban a Kincstár bocsátja ki az állampapírokat aukciós rendszerben. Az állampapírok állománya meghaladja a 3.000 milliárd dollárt. A másodpiaci forgalom magas, a vételi és eladási árak különbsége nagyon szűk, nagy volumenben köthető ügylet anélkül, hogy az árakat ez elmozdítaná. Az euró-övezetban a tagországok önállóan bocsátanak ki állampapírokat. A kibocsátás rendje oszágonként küönbözik. Az euró-piacon a némat állampapírok jelentik a referenciát, az egyéb kibocsátások hozamfelárát ezekhez viszonyítják. Az euró-övezet állampapír-piaca likvid, a forgalma magas, a vételi és eladási árak közötti árrés, a marzs alacsony, nagy volumenben lehet ügyletet kötni. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. A dollárban és euróban denominált vállalati kötvények piaca fejlett. A befektetők nagyon széles körben válogathatnak az eszközök között, a szektorok, kibocsátók, lejáratok, hitelminősítési kategóriák szerint. A nagy volumenű kibocsátások nagy száma segíti a másodpiac likviditását. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató módosításakor három hazai jelzálogbank bocsátott ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére. A portfolió lehetséges elemei lehetnek a külföldi jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek is. 9. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató jóváhagyásakor érvényes adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a rá vonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék. 9.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és ha ilyen létezik- az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg. 22