Az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap

Átírás

1 Az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, március A PSZÁF engedélyének száma: III/ /2006 Kelte: i

2 TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1. ÖSSZEFOGLALÁS BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI A LÉTREHOZANDÓ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA JEGYZÉSI HELYEK A JEGYZÉS, FIZETÉS MÓDJA JEGYZÉSI ÁR JEGYZÉSI IDŐSZAK MINIMÁLIS INDULÓ SAJÁT TÕKE ALULJEGYZÉS A JEGYZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA JEGYZÉSI GARANCIA JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK MEGNEVEZÉSE A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA AZ OTP BANK RT. ÁLTAL VÁLLALT, TŐKEGARANCIÁT BIZTOSÍTÓ BANKGARANCIA A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS SZÉKHELY TEVÉKENYSÉGI KÖR TULAJDONOSI SZERKEZET ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG, PIACI HELYZET BEMUTATÁSA SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK AZ OTP BANK RT. BEMUTATÁSA ( AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA) CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS SZÉKHELY TEVÉKENYSÉGI KÖR TULAJDONOSI SZERKEZET ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ OTP BANK RT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ÉS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI A LETÉTKEZELŐ FELADATAI KÖNYVVIZSGÁLÓ A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ADÓZÁS AZ ALAP ADÓZÁSA A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA FELELŐSSÉG ii

3 13. NYILATKOZAT...27 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) AZ ALAP TŐKÉJE A BEFEKTETÉSI JEGYEK A BEFEKTETŐI KÖR A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, KELTE: AZ OTP BANK RT. ÁLTAL VÁLLALT, TŐKEGARANCIÁT BIZTOSÍTÓ BANKGARANCIA BEFEKTETÉSI POLITIKA BEFEKTETÉSI STRATÉGIA A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK A SAJÁT TŐKE 10%-ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA FORGALMAZÁSI HELYEK FORGALMAZÁSI ÓRÁK A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL HOZAMFIZETÉS AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA AZ ALAP MEGSZŰNÉSE BEOLVADÁS AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA JOGVITÁK RENDEZÉSE TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK TÁJÉKOZTATÓK...49 iii

4 12.2 HIRDETMÉNYEK A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA AZ OTP BANK RT. ÁLTAL VÁLLALT, TŐKEGARANCIÁT BIZTOSÍTÓ BANKGARANCIA ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI EGYEBEK MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI SZ. MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI SZ. MELLÉKLET: A FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA SZ. MELLÉKLET: GARANCIAVÁLLALÁSI NYILATKOZAT SZ. MELLÉKLET: AZ OTP ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ DECEMBER 31-I NEM AUDITÁLT PÉNZÜGYI ADATAI iv

5 TÁJÉKOZTATÓ 1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve: Az Alap rövid neve: Az Alapkezelő neve: OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap OTP Pénzpiaci Alap OTP Alapkezelő Rt. Az Alapkezelő székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u Az Alapkezelő cégjegyzékszáma: Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója: A Letétkezelő neve: /93.; Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete OTP Bank Rt. A Letétkezelő székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. A Letétkezelő cégjegyzékszáma: A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma: A Forgalmazó: Garanciavállaló: Az Alap könyvvizsgálójának neve: A könyvvizsgáló székhelye: 33/1993., 983/1997/7., jan /1998., ápr. 27. III/ /2001., 2002., febr. 19. III/ /2002., dec. 20. III/ /2002 Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft Budapest, Dózsa György út 84/C. A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma: A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve: Csekei Emília 1

6 TÁJÉKOZTATÓ A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma: A forgalombahozatalról hozott alapkezelői határozat száma és kelte: A november 22-én kelt, 1/2004 (11.22.) sz. Vezérigazgatói Határozat A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte: III/ /2004. sz. határozat, 2004.december 22. Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte: E-III/ /2005. sz. határozat, január 19. Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma): Az Alap fajtája: Az Alap típusa: Az Alap futamideje: A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja: Jegyzési időszak Jegyzési/Forgalmazási Helyek: Jegyzési ár: A jegyzési eljárással forgalomba hozni kívánt Befektetési Jegyek maximális mennyisége: Jegyzésre/vásárlásra jogosultak köre: A Befektetési Jegy névértéke: Nyíltvégű Nyilvános Határozatlan Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos kibocsátás (az Alap nyilvántartásba vételét követően) A január 12. napjától január 14. napjáig terjedő időtartam (a kezdő- és zárónapokat is beleértve) A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Rt. bankfiókok Névértékkel egyező Felülről nem korlátozott Nincs korlátozás (belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) 1 (egy) Ft 2

7 TÁJÉKOZTATÓ A Befektetési Jegy sorozatok száma, jelölése, értékpapírkódja (ISIN): Egy sorozat ( A ) HU A befektetési jegyek előállításának módja: A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye: Alkalmazandó jog: Dematerializált értékpapír A Tpt. 34. (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja ( valamint a Forgalmazó honlapja ( Magyar 3

8 TÁJÉKOZTATÓ 2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen Tájékoztató az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához az OTP Alapkezelő Rt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által a tőkepiacról szóló, többször módosított évi CXX. tv. ( Tpt. ) rendelkezéseinek megfelelően készített alapdokumentum, amely az annak részét képező Kezelési Szabályzattal együtt tartalmazza az Alap mint Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, a befektetési lehetőségnek a befektetők általi megítéléséhez figyelembe veendő információkat. A Tpt (1) bekezdése értelmében a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a Tpt. 17. számú mellékletének megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a Tpt. 16. számú mellékletének megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a Tpt. 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a Tpt. 34. (3) bekezdésében meghatározott módon. A Tájékoztatójával szembeni követelményekről a Tpt. 26. (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt ai és 55. (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak A 29. (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. -ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 55. (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. 4

9 TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Alapkezelő Rt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Rt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója felelőséget vállalnak a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 27. oldalán aláírásukkal igazolnak. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tpt (1) bekezdésében foglalt utalószabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. (1) bekezdése értelmében a tájékoztató, illetve a nyilvános ajánlattételt tartalmazó hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az előbbiek szerinti engedélyt a 2004.december 22. napján kelt, III/ /2004 számú határozatában megadta. A Tpt (5)bekezdése értelmében a nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan, mely módosításhoz- az előbbi (5) bekezdésben felsorolt esetek kivételével -, a Felügyelet engedélye szükséges. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat jelen módosításához a Felügyelet az engedélyt a március 10. napján kelt, /2006. számú határozatában megadta. A Felügyelet az engedély megadása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent 5

10 TÁJÉKOZTATÓ nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Rt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét. 6

11 TÁJÉKOZTATÓ 3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi, nagy kezdőbetűvel jelzett fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap Alapkezelő: OTP Alapkezelő Rt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák F. u. 7-9.) Alap saját tőkéje: az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos Árfolyamnap: Az a nap, amelyen érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesítendő a Befektetési Jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására adott megbízás Banki Nap: Minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát) Befektetési Jegy: Az Alap által kibocsátott befektetési jegy Felügyelet vagy A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei PSZÁF: Forgalmazási Hely: A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsoroltak között szereplő, azon hely (egység), amelynél a Befektetési Jegyek jegyezhetőek, vásárolhatóak és visszaválthatóak Forgalmazási Nap: Az Alap futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás, forgalmazás Felügyelet által engedélyezett felfüggesztésének és szünetelésének (Tpt. 248/A. ) időtartamát Forgalmazó: A Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalában és forgalmazásában közreműködő, a Befektetési Jegyek eladását és visszaváltását a Forgalmazási Helyeken végző befektetési szolgáltató (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Rt.) Garanciavállaló: A Tájékoztató 5. számú mellékletét képező Garanciavállalási Nyilatkozatban rögzített feltételek szerinti tőkegaranciát vállaló OTP Bank Rt. Hátralevő Átlagos Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök Futamidő Mutató: hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával Hpt.: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. tv. Kezelési Szabályzat: Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum, mely egyben az Alapkezelő és a befektetők közti általános szerződési feltételeket is tartalmazza Kibocsátási Pénznem: Magyar forint Kibocsátó: Az Alap, amely a Befektetési Jegyek kibocsátójának minősül Letétkezelő: Az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 7

12 TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztató: Tőzsdenap: Tpt.: Ügyfél: Ügyfélszámla: pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, amely az Alapkezelő megbízása alapján letéteményesként az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá az Alap bankszámlájának - ideértve az Alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a Befektetési Jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az Alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Rt.) A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi Olyan Forgalmazási Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt A tőkepiacról szóló évi CXX. tv. Az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi Az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál 3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők. 4. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI 4.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap Az Alap rövid neve: OTP Pénzpiaci Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, nyíltvégű értékpapír alap. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azaz a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben 8

13 TÁJÉKOZTATÓ forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. Az OTP Bank Rt., mint Garanciavállaló az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek tulajdonosaival szemben április 03. kezdőnapi hatállyal, a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a február 09. napján kelt, a Tájékoztató 5. számú mellékletét képező Garanciavállalási Nyilatkozatban írt feltételek mellett érvényesíthető tőkegaranciát vállalt (lásd. részletesebben a Tájékoztató 4.12 pontjában, illetve a Kezelési Szabályzat 14. pontjában). 4.2 Jegyzési helyek A jegyzési helyek a Forgalmazási Helyekkel, azaz az OTP Bank Rt. fiókhálózatának tagjaival egyeznek meg, amelyek listáját a Tájékoztató 3. sz. melléklete tartalmazza (a jegyzési helyek a továbbiakban: Forgalmazási Helyek). 4.3 A jegyzés, fizetés módja A jegyzés a jegyző személy Befektetési Jegyek megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan jognyilatkozata, amellyel a jegyző személy kinyilvánítja, hogy a Tájékoztatóban (s annak részeként a Kezelési Szabályzatban) foglaltakat ismeri, azokat elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerinti, azaz a jegyzési ív kiállításával egyidejű megfizetésére. A jegyzési eljárásban csak szabályszerű jegyzés fogadható el. A jegyzési eljárás céljaira a jegyzés csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősül szabályszerűnek: (a) (b) (c) (d) a jegyzési ív szabályszerűen kiállításra (kitöltésre és az arra jogosult által aláírásra) került; az (a) pontnak megfelelően kiállított jegyzési ív a jegyzési időszakon, a pénztári órák alatt, a Forgalmazási Helyek valamelyikén átadásra került a Forgalmazási Hely e körben eljáró ügyintézője részére; a jegyző részére a Forgalmazó értékpapírszámlát vezet a közöttük fennálló értékpapír-számlavezetési szerződés alapján; a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát a jegyző az (a)-(b) pontokban írtakkal egyidejűleg megfizette. Az (a) ponthoz: A jegyzési eljárás során szabályszerű képviseletnek helye van. Amennyiben a természetes személy befektető nem személyesen jár el vagy ha a nem természetes személy befektetőt nem igazolt szervezeti képviselője képviseli, a képviselő a képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét (mind tárgyát, mind az időbeli hatályt tekintve) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást meghatalmazói minőségben csak olyan személy írhatja alá, aki a befektető Ügyfélszámlája felett rendelkezési jogosultsággal bír. 9

14 TÁJÉKOZTATÓ A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazást tartalmazó, külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (Magyarországon kihirdette az évi 11. törvényerejű rendelet) és az okirat az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül és szabályszerűen el van látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal ( Tanúsítvány vagy Apostille ). Az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül az igazságügyi hatóság, ügyészség, bírósági végrehajtó által kiállított, valamint az államigazgatási és közjegyzői okirat. A (c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal és forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az OTP Bank Rt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: 138. (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzata és Hirdetménye tartalmazza. A (d) ponthoz: A Befektetési Jegyek jegyzési ára a jegyzési ív szabályszerű kiállításával és a Forgalmazási Helyen való leadásával egyidejűleg fizetendő meg, oly módon, hogy a jegyzési árnak megfelelő összeg a jegyző Ügyfélszámláján a jegyzési ív Forgalmazási Helyen való leadásakor rendelkezésre álljon (vagy a Forgalmazási Helyen történő készpénzbefizetés, vagy olyan időpontban történő átutalás útján, hogy a jóváírás az Ügyfélszámlán legkésőbb a jegyzési ív leadásakor megtörténjék). A jegyző a jegyzési ív aláírásával hozzájárul Ügyfélszámlájának a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának megfelelő összeggel történő megterheléséhez. 10

15 TÁJÉKOZTATÓ A jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát a Forgalmazási Hely késedelem nélkül az Alap Letétkezelőjénél vezetett számú elkülönített letéti számlájára helyezi és a letéti számlán tartja az Alap nyilvántartásba vételéig vagy az Alap létrejötte meghiúsulásának megállapításáig (bármelyik a korábbi) (ez utóbbival kapcsolatban l. a Tájékoztató pontjait). Ezen időpontig az elkülönített letéti számlára vonatkozóan a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el. A jegyzés díjmentes; a jegyzési ár teljesítésével kapcsolatos banki műveletekért a Forgalmazó díjat, jutalékot a befektetővel szemben nem számít fel. 4.4 Jegyzési ár A Befektetési Jegyek jegyzési (kibocsátási) ára megegyezik a Befektetési Jegyek névértékével. 4.5 Jegyzési időszak A befektetők a Befektetési Jegyeket a jegyzési időszak alatt, a Forgalmazási Helyeken, a Forgalmazási Helyek pénztári órái alatt jegyezhetik. A jegyzési időszak: a január 12. napjától január 14. napjáig terjedő időszak, a kezdőnapot és a zárónapot is beleértve. 4.6 Minimális induló saját tõke Az Alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap minimális induló saját tőkéje 200 millió Ft, azaz kettőszázmillió forint. 4.7 Aluljegyzés A nyilvános forgalomba hozatal, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 4.8 A jegyzési eljárás eredményének megállapítása A jegyzési eljárás eredményét az Alapkezelő és a Forgalmazó a jegyzési időszak zárónapját követő Banki Napon állapítják meg és arról a jegyzés zárónapját követő öt napon belül a Forgalmazási Hely útján írásban értesítik a jegyzőket. Az Alapkezelő az előbbi ötnapos határidőn belül gondoskodik a Forgalmazó útján az Alap létrejöttének meghiúsulása vagy a jegyzés (akárcsak részbeni) el nem fogadása miatt a jegyzők részére visszafizetendő jegyzési összegek kamat nélküli és levonásmentes megfizetéséről is, ezen összegeknek a jegyzők Ügyfélszámlájára való átvezetésével. 4.9 Jegyzési garancia Az Alap minimális induló saját tőkéjének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 11

16 TÁJÉKOZTATÓ 4.10 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és az esettől függően az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul. A Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok Alap futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a jogszabály-változásokból következő szövegváltozások Tájékoztatón való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy a pénztári órák alatt a Befektetési Jegyeit a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett nettó eszközértéken; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Garanciavállalási Nyilatkozatban írt feltételek mellett érvényesítse a tőkegaranciát; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 7.1 pontjában meghatározottak szerint; az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat. 12

17 TÁJÉKOZTATÓ 4.12 Az OTP Bank Rt. által vállalt, tőkegaranciát biztosító bankgarancia Az OTP Bank Rt., mint Garanciavállaló az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek tulajdonosaival szemben a február 09. napján kelt Garanciavállalási Nyilatkozatban, április 03. kezdőnapi hatállyal kötelezettségett vállal arra, hogy ha a Befektetési Jegynek a Garanciavállalási Nyilatkozat hatálya alatt történő visszaváltásakor a Befektetési Jegy nettó eszközértéke nem éri el a Befektetési Jegy vásárlásakori nettó eszközértékét, akkor a különbséget a Befektetési Jegy tulajdonosnak a visszaváltáskor megfizeti, az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén: (a) (b) (c) (d) a Befektetési Jegy tulajdonos a Befektetési Jegyet a Forgalmazási Helyeken vásárolta és váltja vissza; a Befektetési Jegy tulajdonos a Befektetési Jegyet a Forgalmazási Helyek valamelyikénél a vásárlás és a visszaváltás között folyamatosan értékpapírszámlán tartotta; a vásárlás és a visszaváltás között legalább tizennégy naptári nap eltelt; a Befektetési Jegy tulajdonos a visszaváltáskor bemutatja a vásárlásról szóló szerződést. A Garanciavállalási Nyilatkozatban vállalt kötelezettségét a Garanciavállaló legalább 90 napos felmondási idővel mondhatja fel. A Garanciavállalót az előbbiek szerint megillető felmondási jog gyakorlása esetén a felmondást a Garanciavállaló az Alap alapkezelőjével írásban közli, a felmondási idő kezdőnapjának és letelte napjának meghatározásával, olyan időpontban, hogy az Alap alapkezelője a felmondási idő kezdőnapját megelőzően gondoskodhasson a felmondásról szóló rendkívüli tájékoztatás felmondás közlésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő közzétételéről. A Garanciavállalási Nyilatkozat hatálya megszűnik a Garanciavállaló által közölt felmondásban meghatározott, legalább kilencven napos felmondási idő letelte napján, de legkésőbb az Alap megszűnése napján. Az Alap alapkezelője a felmondásról szóló értesítés Garanciavállaló általi közlésétől számított két munkanapon belül köteles gondoskodni az erről szóló rendkívüli tájékoztatás közzétételéről, s ésszerű határidőn belül az Alap Tájékoztatójának, illetve Kezelési Szabályzatának megfelelő módosításáról. 5. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásával a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő az OTP Bank Rt-t bízta meg (l. részletesen a Tájékoztató 7. pontjában). A Befektetési Jegyek a 3. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken vásárolhatók meg és válthatók vissza. 13

18 TÁJÉKOZTATÓ 6. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Rt., amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Rt-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg szám alatt jegyezte be. A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft július 21-én alakult meg. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett tőke 900 millió Ft-ra nőtt. A tőkeemelést október 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. 6.2 Székhely Az Alapkezelő székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u szám alatt található, telefonszáma: , telefax: Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre a TEÁOR számú "értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést, magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzést és a Tpt. 81. (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet augusztus 18-án kelt /93. sz. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., III/ /2002. sz., a III/ /2003. sz..határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005. sz.határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. -ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az Alapkezelő tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Rt 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 5%-os részesedéssel. 6.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól december 31-ig tartott. Az Alapkezelő december 31-i, december 31-i, valamint december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza december végén az Alapkezelő befektetési alapokban 580 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 405 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén 40%-ot megközelítő piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje december 31-én 6,352 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja az értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002 június és 2005 december között: 14

19 TÁJÉKOZTATÓ Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) jún dec jún dec jún dec jún dec. szept. Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft) OTP Alapkezelő (mrd. Ft) 6.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagjai Az Alapkezelő 16 fő főállású munkatársat foglalkoztat. Az OTP Alapkezelő Rt-nél az szeptember 18. napja és március 21. napja közti időszakban - a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. tv. ( Gt. ) ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait, igazgatóság választására nem került sor. A társaság a március 21. napján tartott évi rendes közgyűlésén az Alapító Okirat módosítását és igazgatóság felállítását határozta el az OTP Alapkezelő Rt-nél. A március 21-i hatállyal megválasztott első igazgatóság tagjai: Holtzer Péter, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Holtzer Péter FB elnök a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) és FB tag az OTP Asset Management, správ. spol. a.s.-ben (Szlovákia), Köves Benedek FB tag a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) Szalai Sándor és Köves Benedek az OTP Alapkezelővel áll munkaviszonyban. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Holtzer Péter: Az OTP Alapkezelő Rt. igazgatóságának elnöke től, ezt megelőzően az OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgatója től. Ezt megelőzően 1994-től ig a CA IB-nél dolgozott, a vagyonkezelési üzletág ügyvezető igazgatója (1997-től) és a CA IB Alapkezelő Rt. vezérigazgatója volt (1999-től) ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben MBA fokozatot a Vanderbilt Egyetemen az Egyesült Államokban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Elnöke, 2001-től elnökségi tagja, ezt megelőzően az Etikai Bizottság elnöke 1999-től. A Pénztártanács tagja volt annak megalakulásától megszűnéséig ( ), részt vett a nyugdíjreform munkálataiban ben. Hazánk képviselője az Európai Befektetési Teljesítménymérési Bizottságban. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon januártól a CIB Alapkezelő 15

20 TÁJÉKOZTATÓ munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, között vezérigazgatója októbertől az OTP Alapkezelő Rt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történő együttműködés márciustól az OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a Bamosz Oktatási Bizottságának és Etikai Bizottságának tagja. Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt. alkalmazásában állt től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása márciustól az OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád évi kidolgozásában. A Bamosz és a Nemzetközi Bankárképző Központ Vagyon-, alap-, portfolió képzési programjának oktatója 2001-től. A Bamosz Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Spéder Zoltán (a Felügyelő Bizottság elnöke), Wolf László, Lantos Csaba, Dr. Ádámosi György 6.7 Az Alapkezelő feladatai az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Tpt. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazásához szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap a könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése, 16

21 TÁJÉKOZTATÓ az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése; az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon. 6.8 Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Rt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak: Alap neve Nyilvántartásba vétel napja Méret Ft ( ) Elért hozam, ( ) OTP Pénzpiaci Alap ,39% 3 - Elért hozam, ( ) 4 OTP OPTIMA Nyíltvégű Értékpapír Alap ,46% 8,08% OTP EURÓ Kötvény Alap ,07% 1 1,70% 1 OTP DOLLÁR Kötvény Alap OTP MAXIMA Kötvény Alap OTP PALETTA Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Nemzetközi Részvény UBS Alapok Alapja OTP QUALITY Nyíltvégű Részvény Alap OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Közép-Európai Részvény Alap ,95% 2 1,04% ,78% 6,82% ,93% 19,23% ,35% 16,52% ,51% 34,24% ,84% ,47% ,17% euróban 2 USA dollárban 17

22 TÁJÉKOZTATÓ 3 Alap indulásától számított, nem évesített hozam 4 évesített hozam Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 6. sz. melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: ), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: , székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: ). 7. AZ OTP BANK RT. BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA, GARANCIAVÁLLALÓ) 7.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (rövid néven OTP Bank Rt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, december 31-én alakult meg, ,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság november 28-án, szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke ,-Ft-ra emelkedett. 7.2 Székhely Az OTP Bank Rt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u Tevékenységi kör Az OTP Bank Rt.tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám Tevékenység megnevezése Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység Munkahelyi étkeztetés Az OTP Bank Rt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. Az OTP Bank Rt. letétkezelési tevékenységet is magában foglaló tevékenységi engedélyének számát az Összefoglalás tartalmazza. 7.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Rt. részvénykönyvében szeptember 30-án az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Tulajdoni arány Állami tulajdon 1 db 18

23 TÁJÉKOZTATÓ szavazatelsőbbségi részvény Államháztartás részét képező 0,3% tulajdonos Vezetők és alkalmazottak 2,8% Egyéb hazai befektetők 2,0% Külföldi befektetők 88,9% Saját részvény 6,0% 7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Rt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Rt. az ország legnagyobb bankja, mérlegfőösszege 3379 milliárd forintot ért el szeptember 30-án, amely a hazai bankrendszer összes eszközének 18,2%-át tette ki. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, szeptember 30-án a forrásállomány 69,5%-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 74,3%-ot, a vállalkozói betétek 17,6%-ot, az önkormányzati betétek 8,1%-ot képviseltek. A lakossági folyószámlák száma 2005.szeptember 30-án 3090 ezer volt, a lakossági betéti bankkártyák száma meghaladta a 3633 ezret. Az ATM-ek száma az egy ével korábbi 1368-ról 1465-re emelkedett.a bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója szeptember 30-án a minimálisan előírt 8%-kal szemben 11,63%-ot tett ki. A bank mérlegfőösszege 2005 szeptember 30-án 17,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, adózás előtti eredménye 121,6 milliárd Ft-ot ért el, amely 10,4%-kal magasabb, mint 2004 hasonló időszakában. A bank saját tőkéje szeptember 30-án 465,2 milliárd forint volt, 29,4%-kal több, mint egy évvel korábban. 7.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Rt. összes foglalkoztatottainak száma szeptember 30-án 7844 fő volt. 7.7 Az OTP Bank Rt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai Az OTP Bank Rt. igazgatóságának tagjai: Dr. Csányi Sándor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983-tól 1986-ig tól 1989-ig a Magyar Hitelbank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H vezérigazgató-helyettese között től az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, a MATÁV, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének. Dr. Spéder Zoltán: Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy Szakán diplomázott 1987-ben, egyetemi doktori címet 1990-ben szerzett től ig a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja, kutatás szervező, a szakterülete a banki és vállalati pénzügyek között a pénzügyminiszter tanácsadója óta az OTP Bank Igazgatóságának tagja, 1995-től alelnök januárjában vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. 19

24 TÁJÉKOZTATÓ Baumstark Mihály: Agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Számviteli Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től a Villányi Borászat Rt. (jelenleg Csányi Pincészet Rt.) vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója áprilisa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külső tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője között óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja májusa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Rt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Rt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Kocsis István: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, majd helyettes államtitkár tól 1996-ig az ÁPV Rt.-nél ügyvezető igazgató és vezérigazgatóhelyettes és 1997 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Később az RWE Energie AG-nál főosztályvezető, majd az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója. Jelenleg a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külső tagja. Lantos Csaba: 1986-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusként ig a Budapest Bank Rt.-nél dealer, ig a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd 1997-ig ügyvezető igazgató-helyettese és a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója ig a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója, 2000 őszétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese től a BÉT Tőzsdetanácsának tagja, 1993-tól a KELER igazgatótanácsának elnöke től az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Lenk Géza: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1970-ben, majd 1977-ben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakot is elvégezte. Londonban a Nemzetközi Bankárképzőt 1982-ben fejezte be. Dolgozott az MNB-nél, az Általános Vállalkozási Bank vezérigazgatója, 1988-tól a K&H Bank elnök-vezérigazgatója, 1996-tól a Trigon Bank AG Wien alelnök, vezérigazgató-helyettese. Az MKB Lízing és Pénzügyi Rt. cégcsoport vezetője 1998-tól, 1999-től a Reorg Rt. elnök-vezérigazgatója től az OTP Bank Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízióját irányító vezérigazgatóhelyettes től az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben től elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese és 1990 között az OTP Bank 20

25 TÁJÉKOZTATÓ első vezérigazgató-helyettese től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd ben a Malév Rt. vezérigazgatója től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes től az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Utassy László: Az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban 1978 és 1995 között tól az OTP-Garancia Biztosító Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója től az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Vörös József: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora májusa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külső tagja. Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Dr. Pintér Sándor, Vécsei Klára 7.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott letétkezelés kollektív befektetések részére pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés (beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelővel kötött megbízási szerződést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A befektetési alap letétkezelési tevékenység az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi. A Letétkezelő a tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Tpt. előírásainak megfelelően: vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számláját; meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; 21

26 TÁJÉKOZTATÓ gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön. A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondását a Felügyeletnek bejelenti és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a Tpt. előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe. 8. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha a Felügyelet az általa a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette; a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; a könyvvizsgálónak nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. 22

27 TÁJÉKOZTATÓ Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg , székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: ). A könyvvizsgálatért felelős személy Csekei Emília (MKVK tagsági igazolvány száma: ). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. Tpt (5) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. (6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. 9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül avagy származtatott eszközökön keresztül közvetve az Alap portfóliójának részét képezhetik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokon fektetheti be az Alapkezelő az Alap vagyonát: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A magyar nyilvánosan kibocsátott állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, 23

28 TÁJÉKOZTATÓ kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, négyhetente 5 és 10 futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, nyolchetente 15 év futamidejű fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél a magyar törvényi szabályozás értelmében kizárólag jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató elkészítésének pillanatában három hazai jelzálogbank bocsát ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére. A fejlettebb tőkepiacokon a jelzáloglevelek piaca kiterjedtebb, a kibocsátott sorozatok száma lényegesen nagyobb, a papírok likviditása az állampapírokét közelíti. A bankközi pénzpiac: A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon. 10. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a keresletkínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőzsdén kívüli forgalomban szereplő 24

29 TÁJÉKOZTATÓ származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet. Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfólióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így a ténylegesen elérhető eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír aktuális fair értéke. Devizaárfolyam kockázat: Az Alapkezelő az Alap külföldi devizában denominált eszközeinek devizaárfolyam kockázatát fedezeti ügyletekkel kísérli meg csökkenteni, illetve lehetőség szerint megszüntetni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását. A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt az Alapot illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. Aluljegyzés kockázata: A kibocsátás, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 11. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a rávonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg. 25

30 TÁJÉKOZTATÓ 11.2 A magánszemély befektetők adózása A Befektetési Jegyből származó jövedelem után fizetendő adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított évi CXVII. törvény ( SZJA törvény) 65. (1) bekezdés c) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is. A kamatjövedelem után fizetendő adó mértéke a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos törvény szerint 0% (SZJA törvény 65. (4) bekezdés). Az SZJA törvény 65. (5) bekezdés a) pontja szerint a 65. alkalmazásában nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, a c) pont szerint pedig nyilvános forgalmazás az értékpapír bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása. A fentieken kívüli esetekben, azaz a nem nyilvános forgalomba hozatal, illetve forgalmazás során kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít (SZJA törvény 65. (2) bekezdés) A belföldi intézményi befektetők adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti Külföldi befektetők adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 12. FELELŐSSÉG Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tájékoztatóért viselt felelősségről a Bevezető Rendelkezésekben idézett Tpt. 29. rendelkezik. Az ennek megfelelő felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot a Tájékoztató 13. pontja tartalmazza. 26

31 TÁJÉKOZTATÓ 13. NYILATKOZAT Az OTP Alapkezelő Rt. (székhelye:1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., cégjegyzékszáma: ), mint a befektetési jegyeket kibocsátó OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: ), mint Forgalmazó a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 29. (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó és a Garanciavállaló helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. (1)- (2) bekezdései alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel..... Holtzer Péter OTP Alapkezelő Rt. az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva... Takács András, Nyitrai Győző OTP Bank Rt. mint Forgalmazó képviseletében eljárva 27

32 KEZELÉSI SZABÁLYZAT KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Tpt. rendelkezései alapján működő határozatlan futamidejű, nyíltvégű befektetési alap. Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalomba hozataláról az Alapkezelő a 1/2004 (11.22.) sz. Vezérigazgatói Határozat meghozatalával döntött. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: január 19., a nyilvántartásbavételt elrendelő PSZÁF határozat száma: E-III/ /2005., lajstromszám: Az Alapkezelő cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Rt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.). Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 1.3 A Letétkezelő cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelője az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) 1.4 Az Alap tőkéje Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és a jegyzés során lejegyzett és a Forgalmazó és az Alapkezelő által elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tőke): legalább Ft. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során változik. A folyamatos forgalmazás során a forgalomban lévő Befektetési Jegyek mennyiségének felső korlátja nincs. Az Alap saját tőkéjének összege a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása, valamint az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értékének növekedése, illetve csökkenése következtében változik. 1.5 A Befektetési Jegyek A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja Az Alap által kibocsátott, A sorozatú Befektetési Jegyek névértéke 1(egy) Ft, a Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma. 28

33 KEZELÉSI SZABÁLYZAT A dematerializált formában azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség. A dematerializált értékpapír fogalma a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet takarja. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal és forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az OTP Bank Rt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: 138. (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. 1.6 A befektetői kör Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azaz a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. 1.7 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte: PSZÁF határozat kelte PSZÁF határozat száma III/ / III/ / III/ /2006 A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról: 7. (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. (1) A 7. (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni. 29

34 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1.8 Az OTP Bank Rt. által vállalt, tőkegaranciát biztosító bankgarancia Az OTP Bank Rt., mint Garanciavállaló az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek tulajdonosaival szemben április 03. kezdőnapi hatállyal, a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a február 09. napján kelt, a Tájékoztató 5. számú mellékletét képező Garanciavállalási Nyilatkozatban írt feltételek mellett érvényesíthető tőkegaranciát vállalt (lásd részletesebben a Tájékoztató pontjában, illetve a Kezelési Szabályzat 14. pontjában). 2. BEFEKTETÉSI POLITIKA 2.1 Befektetési stratégia Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben forintbetétekbe, kisebb részben állampapírokba és vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyűjtött tőkét a 2.2 pontban felsorolt, a Tpt. rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fekteti be, a 2.3 pontban meghatározott arányokban, a Tájékoztató 9. pontjában bemutatott pénz- és tőkepiacokon, az Alap vagyonát aktívan kezelve. Az Alapkezelő a 2.5 pontban is hivatkozott törvényi szabályozásnak megfelelően köthet származékos ügyleteket az Alap nevében. 2.2 A portfolió lehetséges elemei Állampapírok Az állampapír magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja Bankbetétek Az Alapkezelő az Alap likviditásának, illetve a Befektetési Jegyek kiszámítható árfolyam-alakulásának biztosítása érdekében az Alap saját tőkéjét bankbetétekben helyezi el, a bank kiválasztása során megfelelő jövedelmezőség és biztonság elérésére törekedve Repó és fordított repó ügyletek A repó-, illetve fordított repó ügylet olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik, a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a 30

35 KEZELÉSI SZABÁLYZAT futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő Deviza Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. Az Alapkezelő a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket köthet Jelzáloglevelek Az Alapkezelő a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzáloghitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb Más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap portfóliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a Tpt.-ben meghatározott korlátozásokkal Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a Tpt. előírásainak betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére Származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket; b) határidős kamatlábügyletek; c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek; d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. 31

36 KEZELÉSI SZABÁLYZAT A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás, illetve aukció keretében történő megvásárlása, illetve visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele. 2.3 Befektetési arányok és korlátok Az Alapkezelő az Alap nevében a 2.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat. A Tpt-ben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az alábbi táblázatban megadott korlátoknak az ügyletkötések pénzügyi teljesítésének napján kell megfelelni, az egyes portfolióelemek pénzügyi teljesítéskori piaci értékének az Alap pénzügyi teljesítéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Állampapírok, illetve állami garanciával biztosított hitelviszonyt megtestesítő eszközök Minimum Maximum 0% 10% Bankbetétek 90% 100% Vállalati kötvények, jelzáloglevelek 0% 10% Nem forintban denominált eszközök 0% 10% - Az Alapkezelő csak olyan devizában denominált eszközökbe fektetheti az Alap vagyonát, és csak olyan devizákra vonatkozóan köthet ügyletet, amely valamelyik OECD tagország hivatalos pénzneme. Az Alapkezelő a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket köthet. - Hátralévő Átlagos Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 0,25 év. - Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelõ helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha a Tpt-ben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt elõre nem látható okból nem érvényesíthetõk. - Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az Alapban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírás szerint megengedett felső határt, az Alapkezelő köteles harminc napon belül legalább a Tpt-ben megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. - Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. - Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Tpt aiban és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is. 32

37 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 2.4 A saját tőke 10%-át meghaladó arányban tartható, azonos sorozatba tartozó értékpapírok köre a) Az OECD tagállam által kibocsátott, azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35%-ot. b) Az Alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. c) Az a) és b) pontban felsorolt értékpapírok kivételével tőzsdén jegyzett, vagy más szabályozott értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapírok saját tőkére vetített aránya nem haladhatja meg a saját tőke 15%-át. A 10%-ot meghaladó arányú, fent meghatározott értékpapírok összesített aránya legfeljebb 40% lehet. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az az értékpapír, amelynek utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a száz millió forintot. d) A nyilvános nyíltvégű megfelelő likviditással rendelkező kollektív befektetési értékpapírokra a c) pont szerinti szabályokat kell alkalmazni. 2.5 A származtatott ügyletekre vonatkozó korlátozások Az Alapkezelő nem köthet az Alap javára olyan ügyletet, amely a Tpt szerinti alábbiakban ismertetett - szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne. A Tpt rendelkezései szerint: - az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára; - a befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni; - a befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló piaci árfolyama és az opció delta-tényezőjének szorzatán kell figyelembe venni; - az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni; - a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügyélet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni; - a nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni; - a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; - a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja; 33

38 KEZELÉSI SZABÁLYZAT - ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak; - az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható; - a befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke; - az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; - a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített a Kezelési Szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg az Alap tőkéjének harminc százalékát. A fenti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet. 2.6 A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének legalább 5%-át köteles likvid eszközökben elkülönítve tartani, a visszaváltási igények teljesítése céljára. 2.7 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket - az a)-b) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelő az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. b) Az Alapkezelő a Tpt-ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. 34

39 KEZELÉSI SZABÁLYZAT A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott egyébként likvid eszköznek minősülő értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában. 3. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy a pénztári órák alatt a Befektetési Jegyeit a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett nettó eszközértéken; a Garanciavállalási Nyilatkozatban írt feltételek mellett érvényesítse a tőkegaranciát; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a 7.1 pontban meghatározottak szerint; az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat. 4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Forgalmazót bízta meg. A Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. A Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték. A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az Alap Kezelési Szabályzata tartalmazza. Az Alapkezelő a Forgalmazó útján az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Hely Forgalmazási Napokon befektetési jegy forgalmazásra nyitva álló 35

40 KEZELÉSI SZABÁLYZAT időszakon belüli pénztári órái alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni, figyelemmel azonban az alábbiakra is: A Befektetési Jegyet a Forgalmazó köteles minden Forgalmazási Napon forgalmazni. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel. 4.1 Forgalmazási Helyek A Befektetési Jegyekre a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken (továbbiakban Forgalmazási Helyek) adható vételi és visszaváltási megbízás, a 4. pontban írtak szerint. Az Ügyfelek a forgalmazás részletes feltételeiről, a forgalmazásra a Forgalmazási Napon belül nyitva álló időszakról, illetve az értékesítési csatornákról (pl. fiókhálózat, OTPdirekt internetes szolgáltatás, OTPdirekt telefonos ügyintézői szolgáltatás, stb.) a 3. sz. mellékletben meghatározott Forgalmazási Helyeken tájékozódhatnak. Az elektronikus csatornákon keresztül történő forgalmazás hatályba lépésének napjáról és annak feltételeiről az Alapkezelő és a Forgalmazó a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken és az Alap közzétételi helyein közzétett közös Hirdetményben értesíti az Ügyfeleket. 4.2 Forgalmazási órák A Befektetési Jegyek forgalmazása az egyes Forgalmazási Helyek befektetési jegyek forgalmazására nyitva álló pénztári órái alatt történik. 4.3 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazási ára A Befektetési Jegyek vétele és visszaváltása az Alap Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében. A nettó eszközérték meghatározásának módját a 6. pont tartalmazza. A Befektetési Jegy vásárlásakor és visszaváltásakor az Árfolyamnap a szerződéskötés napja, amely egyben a Befektetési Jegyek ellenértéke Ügyféllel való elszámolásának napja is. Vásárlás esetén a vételi jutalékkal növelt fedezeti összeget az Ügyfélnek az adás-vételi szerződés megkötésekor kell biztosítania. A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos Hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel az Ügyféllel szemben. Amennyiben jutalékok kerülnek felszámításra, a vételi jutalékot a Befektetési Jegyek vételárával együtt kell megfizetni, a visszaváltási jutalékot a Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek ellenértékéből vonja le. Visszaforgatási ügyletnek számít a Befektetési Jegyek visszaváltása, majd ugyanabból a Befektetési Jegyből legalább ugyanazon mennyiség azonnali megvásárlása. Átcsoportosítási ügyletnek számít, amennyiben az Ügyfél az Alapkezelő által kezelt egyik alap befektetési jegyeinek visszaváltásával egyidejűleg az Alapkezelő által kezelt 36

41 KEZELÉSI SZABÁLYZAT másik alap befektetési jegyeinek vételére szóló megbízást ad, oly módon, hogy a vásárlásra fordított bruttó összeg megegyezik a visszaváltásból származó nettó összeggel. A visszaforgatási és átcsoportosítási ügyletek feltételeiről az Alapkezelő és a Forgalmazó a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein közzétett közös Hirdetményben értesíti az Ügyfeleket. 4.4 A vásárlás és visszaváltás módja A Befektetési Jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatóak meg és válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett. Bármely, az értékesítésben részt vevő, azaz Forgalmazási Helynek minősülő OTP Bank Rt. fiókban visszaváltható a másik OTP Bank Rt. fiókban vezetett számlán lévő Befektetési Jegy is Fizetési módozatok Vásárláskor az ellenérték megfizetése az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik. Az Ügyfél részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével. Visszaváltáskor a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett ellenértékének az Ügyfél OTP Banknál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámlája javára történő jóváírása az adás-vételi szerződés megkötésekor történik. 4.5 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján írja jóvá. A Forgalmazó csak az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza. A Befektetési Jegyek szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára, visszaváltás előtt azonban vissza kell azokat transzferálni az OTP Bank Rt-nél vezetett összevont értékpapír-számlára. Az összevont értékpapír-számla az OTP Bank Rt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapír-számla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő értékpapírokat és egyéb befektetési eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont értékpapír-számlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Rt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza. A Befektetési Jegyek dematerializált formában azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik az értékpapírszámláról: 140. (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). ( ) 37

42 KEZELÉSI SZABÁLYZAT (2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti (1) Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást. (2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás. A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel. 4.6 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése az Alapkezelő által A Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a Forgalmazási Helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha az Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 4.7 Hozamfizetés Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálhatják a folyamatos forgalmazás során. 5. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 5.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot. 38

43 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 5.2 Az Alap működése során felmerülő költségek Az Alapkezelőnek fizetendő díj Folyamatosan felszámított díj: Az Alapkezelő a Tájékoztató 7.8 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2%-át számolja fel alapkezelői díj címén az Alappal szemben. Az alapkezelői díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra: letétkezelés (kivéve a pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik); könyvvizsgálat; az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása; a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazás. Az alapkezelői díj utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes. Az Alapkezelő alapkezelői díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelői díj utólagosan sem terhelhető az Alapra Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor negyedévente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,075 ezreléke, amely a negyedévet követő 20. napig fizetendő meg Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség a pontban felsorolt, az Alapot nem terhelő tételek kivételével amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. 39

44 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 6. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két munkanapon belül közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot minden Forgalmazási Napra vonatkozóan megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell. 6.1 Általános szabályok A T. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - napján (M nap) 14 óra után a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az M napot követő második munkanapon közzéteszi a 12.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 6.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 6.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 6.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt. Alap OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap T napi nettó eszközérték meghatározásának napja ( M ), amely azonos az értékeléshez felhasznált piaci árfolyamok napjával T napot megelőző munkanap * Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet kötésének napja, amely a T napi árfolyamon kerül elszámolásra T nap 6.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a * Egészen pontosan meghatározva: az(ok) a nap(ok), amelyet követő első Tőzsdenap a T nap (l pont) 40

45 KEZELÉSI SZABÁLYZAT kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek a papír három hónapos hátralévő futamideje napján a három hónapos referencia hozam alapján kiszámított bruttó árfolyam lejáratig lineárisan amortizált értékén kerülnek értékelésre. Három hónaposnál rövidebb beszerzéskori hátralévő futamidejű papírok a beszerzéskori hozam alapján kiszámított bruttó árfolyam lejáratig lineárisan amortizált értékén kerülnek értékelésre. Amennyiben a fenti módon számított bruttó érték az M napi három hónapos referencia hozam alapján T napra számított bruttó árfolyamtól 0,5%-kal felfelé eltér, akkor sor kerül az adott eszköz piaci egyszeri átértékelésére az M napi három hónapos referencia hozam alapján, és a továbbiakban az adott eszköz az M napi három hónapos referencia hozam alapján számított bruttó árfolyam lejáratig lineárisan amortizált értékén kerül értékelésre. g) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve 41

46 KEZELÉSI SZABÁLYZAT jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés (a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó hozam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. h) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre. i) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. k) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-j) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet. l) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen 42

47 KEZELÉSI SZABÁLYZAT nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő M napi nettó záróárak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. m) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek M napi értékelési árán (azaz az M napi árak alapján készített eszközértékelés alapján) kell értékelni. Zártvégű befektetési alapok jegyei (a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, az M napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre; (b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, az M napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. Amennyiben M értékelés napi ár alapján számított ár nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. n) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani,. prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét. o) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét. p) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó befektetési szolgáltatók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni: Európai (időpont) opció esetén: 43

48 KEZELÉSI SZABÁLYZAT vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján valamelyik nemzetközi adatszolgáltató (Reuters, Bloomberg, stb) adatainak felhasználásával M napra számított érték Amerikai (időtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. q) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. r) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján, amennyiben az ügyletek M napon kerültek megnyitásra a kötési árfolyam és az M napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, amennyiben az ügyletek M napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és az M-1 napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, az M napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása az M-1 napi elszámolóár alapján történik. s) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek az M napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak. t) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. 44

49 KEZELÉSI SZABÁLYZAT u) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. v) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét. w) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/ deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható amennyiben rendelkezésre áll az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 6.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Letétkezelő által M napon az Alap részére jegyzett deviza-közép árfolyamok alapján képzett keresztárfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. 7. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 7.1 Az Alap megszűnése A megszűnés esetei: a) Az Alap megszűnik az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. b) Az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, amennyiben az Alap saját tőkéje pozitív. c) Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor ha az Alap kezelését másik alapkezelő nem vállalja el az Alapot meg kell szüntetni. d) Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. e) Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, amennyiben az Alap saját tőkéje negatív. 45

50 KEZELÉSI SZABÁLYZAT f) Az Alap megszűnik másik befektetési alapba történő beolvadása esetén, a beolvadás napjával. Az Alap b) e) bekezdések szerinti megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a d) pontban foglalt időszak eltetltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni A b) e) pontokban foglalt esetekben a portfolióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell; e határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő harminc nap elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg az Alap közzétételi helyein közzétenni. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe. 7.2 Beolvadás Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, nyilvános nyíltvégű befektetési alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt és nak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. 46

51 KEZELÉSI SZABÁLYZAT A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. 7.3 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyíltvégű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörû befektetési alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 8. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselői és a társaság tulajdonosai igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfóliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt (1) bekezdésében és ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt (1) bekezdése szerint, figyelemmel a Tpt. 242/A. (4) bekezdésének utolsó fordulatára is, az alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; 47

52 KEZELÉSI SZABÁLYZAT b) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; c) más alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője; d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztségviselő vagy alkalmazott, ide nem értve az alapkezelő által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét. A Tpt szerint az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat. 9. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel. 10. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelő az Alap kezelését más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános a 12.3 pontban foglaltak szerint közzétett - tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. 11. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelő és a befektető, illetve az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. 48

53 KEZELÉSI SZABÁLYZAT Az Alapkezelő a befektető által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstől számított nyolc vagy ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályainak megfelelő figyelembevételével a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. 12. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 12.1 Tájékoztatók Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, s a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni a Tpt. 34. (3) bekezdésében meghatározott módon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik Forgalmazási Naptól a Forgalmazási Helyeken és saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az Alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket Hirdetmények Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a Befektetési Jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; d) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; e) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; f) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; g) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; h) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. i) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; j) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; 49

54 KEZELÉSI SZABÁLYZAT k) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a Forgalmazási Helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése setén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei a Tpt. 34. (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján ( valamint a Forgalmazóként eljáró OTP Bank Rt. honlapján ( jelennek meg. 13. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Tájékoztatót és a Kezelési Szabályzatot az Alapkezelő jogosult egyoldalúan módosítani. A Tpt-ben meghatározott esetek kivételével a szabályzat módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A módosítást a 12.3 pontban felsorolt közzétételi helyeken közzé kell tenni. A hatálybalépés napja a hirdetményben közölt nap, amely a 12.2 pontban írtakhoz igazodóan határozandó meg. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem előtt kell tartani. Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását. 14. AZ OTP BANK RT. ÁLTAL VÁLLALT, TŐKEGARANCIÁT BIZTOSÍTÓ BANKGARANCIA ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Az OTP Bank Rt., mint Garanciavállaló az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek tulajdonosaival szemben a február 09. napján kelt Garanciavállalási Nyilatkozatban április 03. kezdőnapi hatállyal kötelezettségett vállal arra, hogy ha a Befektetési Jegynek a Garanciavállalási Nyilatkozat hatálya alatt történő visszaváltásakor a Befektetési Jegy nettó eszközértéke nem éri el a Befektetési Jegy vásárlásakori nettó eszközértékét, akkor a különbséget a Befektetési Jegy tulajdonosnak a visszaváltáskor megfizeti, az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén: (a) (b) (c) a Befektetési Jegy tulajdonos a Befektetési Jegyet a Forgalmazási Helyeken vásárolta és váltja vissza; a Befektetési Jegy tulajdonos a Befektetési Jegyet a Forgalmazási Helyek valamelyikénél a vásárlás és a visszaváltás között folyamatosan értékpapírszámlán tartotta; a vásárlás és a visszaváltás között legalább tizennégy naptári nap eltelt; 50

55 KEZELÉSI SZABÁLYZAT (d) a Befektetési Jegy tulajdonos a visszaváltáskor bemutatja a vásárlásról szóló szerződést. A Garanciavállalási Nyilatkozatban vállalt kötelezettségét a Garanciavállaló legalább 90 napos felmondási idővel mondhatja fel. A Garanciavállalót az előbbiek szerint megillető felmondási jog gyakorlása esetén a felmondást a Garanciavállaló az Alap alapkezelőjével írásban közli, a felmondási idő kezdőnapjának és letelte napjának meghatározásával, olyan időpontban, hogy az Alap alapkezelője a felmondási idő kezdőnapját megelőzően gondoskodhasson a felmondásról szóló rendkívüli tájékoztatás felmondás közlésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő közzétételéről. A Garanciavállalási Nyilatkozat hatálya megszűnik a Garanciavállaló által közölt felmondásban meghatározott, legalább kilencven napos felmondási idő letelte napján, de legkésőbb az Alap megszűnése napján. Az Alap alapkezelője a felmondásról szóló értesítés Garanciavállaló általi közlésétől számított két munkanapon belül köteles gondoskodni az erről szóló rendkívüli tájékoztatás közzétételéről, s ésszerű határidőn belül az Alap Tájékoztatójának, illetve Kezelési Szabályzatának megfelelő módosításáról. 15. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatai, a Tpt. és a Ptk. az irányadó.... Holtzer Péter OTP Alapkezelő Rt. 51

56

57 MELLÉKLETEK 16. MELLÉKLETEK sz. melléklet: Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai OTP Alapkezelő Rt. Mérleg aatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése dec dec dec A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek 34 II. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések III. Értékpapírok Egyéb részesedés Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpap IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások Eszközök (Aktivák) összesen A tétel megnevezése dec dec dec D) Saját tőke I. Jegyzett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék 61 VI. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 66 F) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 80 II. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással sz Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások Források ( Passzívák ) összesen

58 MELLÉKLETEK OTP Alapkezelő Rt. Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése dec dec dec Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástó kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

59 MELLÉKLETEK

60

61 MELLÉKLETEK sz. melléklet: A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Mérleg adatok millió Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése a b e f g Eszközök 1. Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Ebből: - Forgóeszközök Befektetett Eszközök Források 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 10. Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék 15. Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen Ebből: - Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Saját tőke MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függő kötelezettségek Biztos (jövőbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK

62 MELLÉKLETEK Sorszám Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban A tétel megnevezése a b e f g 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (±15±18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (±19-20) Általános tartalék képzése és felhasználása (±) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből -kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (±21± )

63 MELLÉKLETEK

64

65 MELLÉKLETEK sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája Az OTP Bank Rt. alábbi fiókjai: 1013 BUDAPEST ALAGÚT U BUDAPEST ISKOLA U BUDAPEST MARGIT KRT BUDAPEST SZÉNA TÉR BUDAPEST HŰVÖSVÖLGYI U BUDAPEST FÉNY U (BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT) 1027 BUDAPEST TÖRÖKVÉSZ ÚT 1/a 1033 BUDAPEST FLÓRIÁN TÉR BUDAPEST SZÉPVÖLGYI U 4/B 1042 BUDAPEST ERZSÉBET U BUDAPEST FERENCIEK TERE 11 DEÁK FERENC U BUDAPEST (KERÜLETI FIÓK) 1053 BUDAPEST SZT. ISTVÁN KRT BUDAPEST KÁROLYI MIHÁLY U BUDAPEST NÁDOR U BUDAPEST NÁDOR U BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 24. (P-B Ker.B.F) 1052 BUDAPEST DEÁK FERENC U BUDAPEST SZABADSÁG TÉR 7-9. (BANK CENTER) 1054 BUDAPEST BÁTHORY U BUDAPEST ANDRÁSSY ÚT BUDAPEST ANDRÁSSY ÚT BUDAPEST OKTOGON TÉR BUDAPEST SZÉCHENYI RKP BUDAPEST KIRÁLY U BUDAPEST KIRÁLY U BUDAPEST KÁROLY KRT BUDAPEST JÓZSEF KRT BUDAPEST JÓZSEF KRT BUDAPEST TINÓDI U BUDAPEST KÖRÖSI CSOMA SÉTÁNY BUDAPEST BARTÓK BÉLA ÚT BUDAPEST MÓRICZ ZSIGMOND KRT BUDAPEST GAZDAGRÉTI TÉR BUDAPEST JAGELLÓ ÚT 20/a 1126 BUDAPEST BÖSZÖRMÉNYI U BUDAPEST APOR VILMOS TÉR BUDAPEST BABÉR U BUDAPEST TÁTRA U BUDAPEST POZSONYI ÚT BUDAPEST NYUGATI TÉR BUDAPEST NAGY LAJOS KIR.ÚT BUDAPEST THÖKÖLY ÚT 102/B SZENTMIHÁLYI ÚT 131. (PÓLUS 1152 BUDAPEST CENTER)

66 MELLÉKLETEK 1151 BUDAPEST FÖ UTCA BUDAPEST JÓKAI U. 1/B 1173 BUDAPEST FERIHEGYI ÚT BUDAPEST ÜLLÖI ÚT BUDAPEST ÜLLÖI ÚT BUDAPEST KOSSUTH L. U BUDAPEST GRASSALKOVICH U BUDAPEST KOSSUTH L. U BUDAPEST KOSSUTH L. U. 31 NAGYTÉTÉNYI ÚT BUDAPEST (CAMPONA) 7621 PÉCS RÁKÓCZI U PÉCS-ÚJMECSEKALJA YBL MIKLÓS U. 7/ PÉCS DIANA TÉR TÉR KOMLÓ KOSSUTH L. U. 95/ MOHÁCS JÓKAI U SIKLÓS FELSZABADULÁS U SZIGETVÁR VÁR U VILLÁNY BAROSS G. U KECSKEMÉT SZABADSÁG TÉR KECSKEMÉT SZABADSÁG TÉR 1/A 6000 KECSKEMÉT SZÉCHENYI TÉR BAJA DEÁK F. U KALOCSA SZT.ISTVÁN U KISKÖRÖS PETŐFI TÉR KISKUNHALAS BOKÁNYI D. TÉR KISKUNFÉLEGYHÁZA PETŐFI TÉR KECEL CSÁSZÁRTÖLTÉSI U BÁCSALMÁS SZT. JÁNOS U IZSÁK SZABADSÁG TÉR KISKUNMAJSA CSENDES KÖZ SOLTVADKERT SZENTHÁROMSÁG U TISZAKÉCSKE BÉKE TÉR SOLT ARANYKULCS TÉR BÉKÉSCSABA SZENT ISTVÁN TÉR BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY U GYULA HÉTVEZÉR U MEZŐKOVÁCSHÁZA HÁRSFA U OROSHÁZA KOSSUTH U SZARVAS KOSSUTH TÉR SZEGHALOM TILDY U BÉKÉS SZÉCHENYI TÉR GYOMAENDRŐD FŐ ÚT MEZŐBERÉNY KOSSUTH TÉR MISKOLC SZEMERE U MISKOLC SZÉCHENYI U MISKOLC GYŐRI KAPU MISKOLC ÁRPÁD U EDELÉNY TÓTH ÁRPÁD UT MEZŐKÖVESD MÁTYÁS KIRÁLY U TISZAÚJVÁROS KAZINCZY U ÓZD VASVÁR U

67 MELLÉKLETEK 3980 SÁTORALJAÚJHELY SZÉCHENYI TÉR SZERENCS KOSSUTH TÉR 3/A 3700 KAZINCBARCIKA EGRESSY B.ÚT SÁROSPATAK EÖTVÖS U PUTNOK KOSSUTH UTCA SAJÓSZENTPÉTER BETHLEN G. U. 1/A 6720 SZEGED TAKARÉKTÁR U SZENTES KOSSUTH U CSONGRÁD SZENTHÁROMSÁG TÉR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ANDRÁSSY U MAKÓ SZÉCHENYI TÉR KISTELEK RÁKÓCZI U MÓRAHALOM SZEGEDI U SZÉKESFEHÉRVÁR ŐSZ U BICSKE BOCSKAI KÖZ DUNAÚJVÁROS DÓZSA GY. U. 4/e MÓR DEÁK FERENC U SÁRBOGÁRD ADY ENDRE U GYŐR TELEKI L. U CSORNA SOPRONI U MOSONMAGYARÓVÁR FŐ U SOPRON VÁRKERÜLET U. 96/A 9330 KAPUVÁR SZT.ISTVÁN KIR. U GYŐR KORMOS ISTVÁN U DEBRECEN HATVAN U DEBRECEN PIAC U BERETTYÓÚJFALU OLÁH ZS. U PÜSPÖKLADÁNY KOSSUTH U HAJDUBÖSZÖRMÉNY KOSSUTH U HAJDUNÁNÁS KÖZTÁRSASÁG TÉR HAJDUSZOBOSZLÓ SZILFÁKALJA U BALMAZÚJVÁROS DEBRECENI U BIHARKERESZTES KOSSUTH U. 4/A 4181 NÁDUDVAR FŐ U DERECSKE KÖZTÁRSASÁG U POLGÁR BARANKOVICS TÉR EGER SZÉCHENYI ÚT GYÖNGYÖS FŐ TÉR HEVES HÖSÖK TERE HATVAN KOSSUTH TÉR SZOLNOK SZAPÁRY U SZOLNOK NAGY IMRE KRT. 2/A 5100 JÁSZBERÉNY LEHEL VEZÉR TÉR TISZAFÜRED PIAC TÉR TÖRÖKSZENTMIKLÓS KOSSUTH ÚT KARCAG KOSSUTH TÉR MEZŐTÚR SZABADSÁG TÉR TATABÁNYA FŐ TÉR KOMÁROM MÁRTIROK U TATA ADY ENDRE U ESZTERGOM RÁKÓCZI TÉR OROSZLÁNY RÁKÓCZI U

68 MELLÉKLETEK 2870 KISBÉR VÁROSHÁZ TÉR NYERGESÚJFALU KOSSUTH L. U DOROG BÉCSI U SALGÓTARJÁN RÁKÓCZI ÚT BALASSAGYARMAT RÁKÓCZI ÚT PÁSZTÓ NAGYMEZŐ ÚT RÉTSÁG RÁKÓCZI ÚT SZÉCSÉNY FESZTY ÁRPÁD ÚT BUDAPEST SEMMELWEIS U CEGLÉD SZABADSÁG TÉR DABAS SZENT ISTVÁN U GÖDÖLLŐ SZADADSÁG TÉR MONOR KOSSUTH L. U. 88/B 2760 NAGYKÁTA ISTVÁN KIRÁLY U RÁCKEVE SZENT ISTVÁN TÉR SZENTENDRE DUMTSA J. U VÁC SZÉCHENYI U DUNAKESZI BARÁTSÁG U ÉRD BUDAI U NAGYKŐRÖS SZABADSÁG TÉR SZÁZHALOMBATTA SZENT J. TÉR BUDAÖRS SZABADSÁG UT 131/A 2340 KISKUNLACHÁZA DÓZSA GYÖRGY U SZIGETSZENTMIKLÓS LOSONCI U VECSÉS FŐ U BUDAKESZI FŐ U KAPOSVÁR FŐ U KAPOSVÁR SZÉCHENYI TÉR MARCALI RÁKÓCZI U NAGYATÁD SZÉCHENYI TÉR SIÓFOK SZABADSÁG TÉR 10/A BARCS SÉTA TÉR BALATONBOGLÁR DÓZSA GY. U FONYÓD ADY ENDRE U NYÍREGYHÁZA RÁKÓCZI U FEHÉRGYARMAT KOSSUTH TÉR KISVÁRDA SZT. LÁSZLÓ ÚT MÁTÉSZALKA SZALKAI L. ÚT NYÍRBÁTOR ZRINYI M. ÚT VÁSÁROSNAMÉNY SZABADSÁG TÉR TISZAVASVÁRI KOSSUTH ÚT SZEKSZÁRD SZENT ISTVÁN TÉR PAKS DÓZSA GYÖRGY ÚT TAMÁSI SZABADSÁG u BONYHÁD SZABADSÁG TÉR DOMBÓVÁR DOMBÓ PÁL U TOLNA KOSSUTH U DUNAFÖLDVÁR BÉKE TÉR SZOMBATHELY FŐ TÉR SZOMBATHELY KIRÁLY U KÖRMEND VIDA J. U SÁRVÁR BATTHYÁNYI U

69 MELLÉKLETEK 9500 CELLDÖMÖLK KOSSUTH U KÖSZEG KOSSUTH U SZENTGOTTHÁRD MÁRTIROK U BÜK KOSSUTH L. U VASVÁR ALKOTMÁNY U VESZPRÉM BUDAPEST U AJKA SZABADSÁG TÉR PÁPA FÖ ÚT TAPOLCA FÖ TÉR BALATONFÜRED PETŐFI S. U VÁRPALOTA UJLAKY U ZIRC RÁKÓCZI TÉR ZALAEGERSZEG KISFALUDY U NAGYKANIZSA DEÁK FERENC TÉR LENTI DÓZSA GY. U KESZTHELY KOSSUTH U LETENYE SZABADSÁG TÉR NAGYKANIZSA ADY U FERTŐSZENTMIKLÓS SZERDAHELYI U HÉVIZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ UTJA FERTŐD FŐ U ZALASZENTGRÓT BATTHYÁNY U

70

71 MELLÉKLETEK sz. melléklet: Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekből áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ II. KÜLÖNÖS RÉSZ ADATOK 1 AZ ÜZLETSZABÁLYZAT 2 A FELEK 3 A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 4 ÉRDEKELLENTÉTEK 5 AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME 6 TITOKTARTÁS 7 A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE 8 AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9 AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK 10 BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE 11 VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE 12 EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE 13 ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 14 BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS 15 AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben jogszabály az üzletszabályzat jóváhagyásáról rendelkezik, az Üzletszabályzat módosítás érvényességének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. ( ) Az Üzletszabályzat módosítás jóváhagyásának tényéről és a módosítás hatálybalépésének időpontjáról az Alapkezelő a Napi Gazdaság és a Magyar Tőkepiac című napilapokban közzétett hirdetménnyel értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésére meghatározott napot tíz munkanappal megelőzően. A hirdetmény a módosítás, illetve annak jóváhagyása tényét tartalmazza, utalhat azonban a legfőbb változások tartalmára is. ( ) Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a módosított és a Felügyelet által jóváhagyott Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépése napjától kifüggesztésre kerüljön az Alapkezelő székhelyén, a Befektetési Alapok letétkezelő(i)nek székhelyén és fiókjaiban. ( ) Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben). Az Üzletfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. ( ) Az Alapkezelő és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. ( )

72

73 MELLÉKLETEK sz. melléklet: Garanciavállalási Nyilatkozat GARANCIAVÁLLALÁSI NYILATKOZAT 1. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.; cégjegyzékszáma: ) ( Garanciavállaló ) az OTP Pénzpiaci Alapra ( Alap ) kibocsátott befektetési jegyek ("befektetési jegy ) tulajdonosaival ( befektetési jegy tulajdonos ) szemben kötelezettséget vállal arra, hogy ha a befektetési jegy jelen garanciavállalási nyilatkozat ( Garanciavállalási Nyilatkozat ) hatálya alatt történő visszaváltásakor a befektetési jegy nettó eszközértéke nem éri el a befektetési jegy vásárlásakori nettó eszközértékét, akkor a különbséget a befektetési jegy tulajdonosnak a visszaváltáskor megfizeti, az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén: (a) (b) (c) (d) a befektetési jegy tulajdonos a befektetési jegyet az Alap befektetési jegyeinek forgalmazási helyein ( Forgalmazási Helyek ) vásárolta és váltja vissza; a befektetési jegy tulajdonos a befektetési jegyet a Forgalmazási Helyek valamelyikénél a vásárlás és a visszaváltás között folyamatosan értékpapírszámlán tartotta; a vásárlás és a visszaváltás között legalább tizennégy naptári nap eltelt; a befektetési jegy tulajdonos a visszaváltáskor bemutatja a vásárlásról szóló szerződést. 2. Jelen Garanciavállalási Nyilatkozat hatályba lépésének napja április 3. napja. 3. Jelen Garanciavállalási Nyilatkozatban vállalt kötelezettségét a Garanciavállaló legalább 90 napos felmondási idővel mondhatja fel. A Garanciavállalót az előbbiek szerint megillető felmondási jog gyakorlása esetén a felmondást a Garanciavállaló az Alap alapkezelőjével írásban közli, a felmondási idő kezdőnapjának és letelte napjának meghatározásával, olyan időpontban, hogy az Alap alapkezelője a felmondási idő kezdőnapját megelőzően gondoskodhasson a felmondásról szóló rendkívüli tájékoztatás felmondás közlésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő közzétételéről. Jelen Garanciavállalási Nyilatkozat hatálya megszűnik a Garanciavállaló által közölt felmondásban meghatározott, legalább kilencven napos felmondási idő letelte napján, de legkésőbb az Alap megszűnése napján. 4. Az Alap alapkezelője a felmondásról szóló értesítés Garanciavállaló általi közlésétől számított két munkanapon belül köteles gondoskodni az erről szóló rendkívüli tájékoztatás közzétételéről, s ésszerű határidőn belül gondoskodni az Alap tájékoztatójának, illetve kezelési szabályzatának megfelelő módosításáról. Budapest, február 9.. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt

74

75 MELLÉKLETEK sz. melléklet: Az OTP Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása OTP OPTIMA Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP OPTIMA Nyíltvégű Értékpapír Alapot április 17. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma /96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat, kiszámítható árfolyam-alakulás és a befektetéshez való mindenkori azonnali hozzáférés mellett biztosítják a rövid futamidejű magyar állampapírok és a banki betétek hozamát megközelítő teljesítményt. OTP QUALITY Nyíltvégű Részvény Alap A Felügyelet az OTP QUALITY Nyíltvégű Részvény Alapot szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma /97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Quality túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 75%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 90%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP PALETTA Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP PALETTA Nyíltvégű Értékpapír Alapot november 17. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma /97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Paletta Alap egy kötvényekből, kincstárjegyekből és részvényekből álló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 35%. Az alapkezelő az Alap vagyonát döntően Magyarországon fekteti be, de a portfolióban szerepelnek lengyel és cseh részvények is. OTP MAXIMA Kötvény Alap A Felügyelet az OTP MAXIMA Kötvény Alapot december 22. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/ /2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik

76 MELLÉKLETEK Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával a MAX index kosarában szereplő értékpapírokból álló portfólióval összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben, vállalati kötvényekben és jelzáloglevelekben forgatja az Alap vagyonát. OTP EURÓ Kötvény Alap A Felügyelet az OTP EURÓ Kötvény Alapot december 18. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/ /2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 0-3 év futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alap referenciaindexe 50% Merrill Lynch Euro Gov Index 0-1 év és 50% Merrill Lynch Euro Gov Index 1-3 év. OTP DOLLÁR Kötvény Alap A Felügyelet az OTP DOLLÁR Kötvény Alapot december 18. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon USD saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/ /2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-3 év közötti futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alap referenciaindexe 50% Merrill Lynch USA Gov Index 0-1 év és 50% Merrill Lynch USA Gov Index 1-3 év. OTP Nemzetközi Részvény UBS Alapok Alapja A Felügyelet az OTP Nemzetközi Részvény UBS Alapok Alapját (korábban: OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap) december 16. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon Ft saját tőkével január 16-án az OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap átalakult, megváltoztatta nevét és struktúráját és azóta alapok alapja felépítésben OTP Nemzetközi Részvény UBS Alapok Alapja név alatt kerül forgalmazásra. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma /99, míg az alapok alapjává történő átalakulást elrendelő határozat száma III/ /2002, dátuma: december 12. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapok alapjaként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a UBS AG, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a UBS Global Asset Management által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy

77 MELLÉKLETEK részesedjenek a fejlett külföldi részvénypiacok hozamából. Az Alap befektetései - az alapok alapja struktúrának megfelelően a UBS Global Asset Management által kezelt, fejlett piacokon befektető részvényalapok befektetési jegyeiből kerülnek ki. Így, magas kockázatmegosztás mellett az Alap teljesítményében több száz részvény teljesítménye tükröződik. OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alapot március 23. napján vette nyilvántartásba a lajstromszámon Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/ /2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Fantázia Alap garanciát biztosít a jegyzéskor befizetett összeg lejáratkori visszafizetésére, ezen felül az Alap befektetői részesedhetnek a fejlett részvénypiacok futamidő alatti árfolyam-emelkedéséből, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése nem csökkenti a jegyzéskori befektetés lejáratkori értékét. Az Alap így az induláskor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül. OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa Alapot március 30-án vette nyilvántartásba lajstromszámon, Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/ /2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Prizma Alapot március 30-án vette nyilvántartásba lajstromszámon, Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/ /2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és eurózónabeli részvénypiacokon, valamint az arany világpiacán az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból

78 MELLÉKLETEK OTP Közép-Európai Részvény Alap A Felügyelet az OTP Prizma Alapot december 21-én vette nyilvántartásba lajstromszámon, Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/ /2005. Az alap nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a közép-kelet-európai régió részvénypiacainak teljesítményéből

79 MELLÉKLETEK sz. melléklet: Az Alapkezelő december 31-i nem auditált pénzügyi adatai OTP Alapkezelő Rt. Mérleg A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök Egyéb berendezések, felszerelések, járművek III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek 34 II. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések III. Értékpapírok Egyéb részesedés Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 56 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 57 III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék 60 VI. Értékelési tartalék 61 VII. Mérleg szerinti eredmény 62 E) Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 71 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 80 III. Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Rt i mérlege könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz

80 MELLÉKLETEK OTP Alapkezelő Rt. Eredménykimutatás Belföldi értékesítés nettó árbevétele ,00 I. Értékesítés nettó árbevétele ,00 II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek ,00 ebből: visszaírt értékvesztés 5 Anyagköltség ,00 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke ,00 7 Egyéb szolgáltatások értéke ,00 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ,00 IV. Anyagjellegű ráfordítások ,00 10 Bérköltség ,00 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések ,00 12 Bérjárulékok ,00 V. Személyi jellegű ráfordítások ,00 VI. Értékcsökkenési leírás ,00 VII. Egyéb ráfordítások ,00 ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE ,00 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ,00 ebből: kapcsolt vállalkozástó kapott ,00 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei ,00 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ,00 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése ,00 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai ,00 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ,00 B. Pénzügyi műveletek eredménye ,00 C. Szokásos vállalkozási eredmény ,00 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások ,00 D. Rendkívüli eredmény ,00 E. Adózás előtti eredmény ,00 XII. Adófizetési kötelezettség ,00 F. Adózott eredmény ,00 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés ,00 G. Mérleg szerinti eredmény 0,00 Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Rt i eredménykimutatása könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz