MENEDZSMENT ÉS VÁLLALOZÁSGAZDASÁGTAN ERDEI JÁNOS, DÉNES RITA VERONIA MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉ ÜZLETI TUDOMÁNYO INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI AR Bevezetés a termelésgazdaságtanba 2015. november 02.-23. Vállalkozás A vállalkozás erőforrásokat vásárol, majd azokat termékekké, szolgáltatásokká alakítja át. Vállalati erőforrások Emberi (humán) erőforrás Gépi erőforrások Anyagi erőforrások Pénzügyi erőforrások Információs erőforrások 1 2 ETTŐS CSERE NATURÁLIS FORMA ÉRTÉ HASZNÁLATI ÉRTÉ ÉRTÉ SZERVEZETI RENDSZER ERŐFORRÁSO PRODUTUMO A RENDSZERBEN BEMENET VÉGBEMENŐ OMPLEX IMENET FOLYAMAT ÖLTSÉGE BEVÉTEL ÉRTÉ-(PÉNZ-) MOZGÁS MUNAERŐ MUNAERŐ MUNAERŐMOZGÁS HASZNÁLATI ANYAGO, ÉRTÉE ENERGIÁ HULLADÉO ANYAGI TÉNYEZŐ MOZGÁSA INFORMÁCIÓ INFORMÁCIÓ INFORMÁCIÓ MOZGÁSA ÖRNYEZET Forrás: Szerzői munkaközösség, Vállalati gazdaságtan oktatási segédanyag, BME Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazd. Tsz, Budapest, 2003 Termelés-gazdaságtan A termelésmenedzsment feladata a termeléshez közvetlenül kapcsolódó erőforrások hatékony működtetése. A termelés-gazdaságtana termelésben felhasznált erőforrások mérésének és értékelésének legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja: az erőforrások mérésének lehetőségeit naturális és gazdasági egységekben; a tervezett és tényleges erőforrás-felhasználás viszonyát és az eltérések okait; a költségek és a termelés kapcsolatának törvényszerűségeit; a termeléshez kapcsolódó pénzáramlás menedzsment vonatkozásait. 3 4 Mennyi? Vállalat gazdasági eredményei. (Pénzügyi) Számvitel Teljeskörűen tájékoztat a vállalat pénzügyi, vagyoni helyzetéről és jövedelem termelő képességéről. De A menedzsmentnek más információkra is szüksége van. Vezetői számvitel (termelésgazdaságtan) 5 Néhány szó a (pénzügyi)számvitelről Fő feladata: az információnyújtás. Egységes, intézményesített (2000. évi C. tv.) inf.-rendszer. Miről tájékoztat? A vállalat vagyoni, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről. iket tájékoztat? Elsősorban a piaci szereplőket. (befektetők, beszállítók, vevők, stb.) Hatóság (nem ez a fő célja, de ők is ezt használják) Hogyan? 6 1
A pénzügyi számvitel hierarchiája Beszámoló Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Mérleg Eredménykimutatás iegészítő mellékletek Üzleti jelentés A beszámoló kötelező elemei Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató okmány, egyfajta vagyonkimutatás, a vállalat eszközeit és forrásaitegy adott időpontra vonatkoztatva tükrözi. Eredménykimutatás A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó, bemutató okmány, rendeltetése, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről, a MSZE alakulásának körülményeiről. iegészítő melléklet Olyan a vállalkozást jellemző területek változásait vizsgálja, mint pl. a likviditás, jövedelmezőség, immateriális javak és tárgyi eszközök változása, követelések, saját tőke, kötelezettségek, társasági adófizetés, időbeli elhatárolások stb. Üzleti jelentés 7 8 Vezetői (menedzseri) számvitel belső érdeklődők (menedzserek), döntéshozatal termelési folyamat teljes körű megfigyelése jövőre koncentrál nem a törvény által előírt normákon alapul kisebb súly a precizitáson más diszciplínákkal szoros kapcsolat nem kötelező Fejlődés 1494 Fra Luca Bartolomeo de Pacioli, kettős könyvvitel Vezetői számvitel XIX. sz. eleje a belső működés gazdasági megítélése termékek ktg.-ei, (ktg./egy egység áru) vállalkozás időszaki eredményéről nem ad információt, ösztönzés lasszikus men. irányzat sokféle termék tőkejavak ktg., ktg. gazdasági indokoltsága nem mérhető munkatermelékenység ideális feltételek mellett munkaerő, anyagnormák anyag- és bérktg. kalkulálható normák és a tényktg.-ek összehasonlítása 9 10 Fejlődés Diverzifikált szervezetek DuPont, tőke hatékony elosztása a szervezetek között ROI (return of investment) 1925 1985, lassú fejlődés 1985 CIM, JIT, TQM új számviteli eljárások (pl. ABC) összetett mutatószámok (pl. BSC) A költségszámítási rendszerek fejlődése A költségszámítási rendszerek a pénzügyi számviteli rendszerek megjelenését követően jelentős fejlődésen mentek keresztül A fejlődés egyik fő iránya a vállalati menedzserek egyre növekvő információigényeinek kiszolgálása volt A költségszámítási rendszereknek időbeli fejlődésükkel összhangban négy szintjét különböztetjük meg. 11 12 2
Alapkövetelmény Bevételek > iadások Fontos megjegyzés: Bevétel Árbevétel iadás öltség (rövidítve tg.) 13 Néhány alapfogalom Ráfordítás: a termelési folyamatban felhasznált eszközök természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. öltség: A fő tevékenységhez felhasznált erőforrások (a ráfordítások) pénzben kifejezett értéke. Árbevétel: a fő tevékenységből származó termékek/ szolgáltatások ellenértéke. Árbevétel > Összes ktg. Figyelmünk tehát a vállalat fő tevékenységére, az ún. üzemi eredményre irányul. Nyereség(+) Árbevétel Összes költség Veszteség (-) Árbevétel Összes költség 14 öltségviselő Számviteli költséginformációk öltségnem Amortizáció Bér Anyag A termék B termék C termék D termék 1. üzem 2. üzem általános 15 öltséghely öltségmodellek öltségnemek Tradicionális ktg.-számítás (önköltség) Határköltség öltség és nyereségfedezeti számítás Standard költségszámítás Tevékenységalapú (ABC) költségszámítás 16 öltségnemek szerinti csoportosítás Felmerülés szerinti csoportosítás, költségnemek: Anyagi jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Az elszámolás elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozik. Mire adtuk ki? 17 Miért adtuk ki? Tradicionális költségszámítás A termékekre vonatkozó modellek elsősorban azt vizsgálják, hogy a vállalat által előállított termék/szolgáltatás egy egysége a vállalatnak mennyibe kerül, vagyis a termék ún. önköltségét igyekeznek meghatározni. Azt kell meghatározni, hogy az egyes költségelemekből mennyi jut egységnyi, leggyakrabban egy darab, termékre. 18 3
Tradicionális költségszámítás öltségek csoportosítása Feloszthatóság módja szerint csoportosítják a költségeket özvetlenül felosztható, a felmerülés pillanatában az ún. költségviselőre (termékre) terhelhető, közvetlen költségek özvetlenül nem felosztható, a felmerülés pillanatában csak ún. költséghelyhez rendelhető, általános (rezsi) költségek, közvetett költségek Összes ktg. özvetlen ktg. özvetett (általános) ktg. özvetlen anyag özvetlen bér és járulékai Egyéb közvetlen ktg. Üzemi általános ktg. Vállalati általános ktg. Egyéb általános ktg. 19 20 Felosztás Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékes osztókalkuláció Pótlékoló kalkuláció A számítás lényege minden esetben azonos: a közvetlen költségek számbavétele után egy adott időszak általános költségeit igazságosan szét kell osztani a megtermelt termékekre. Egyszerű osztókalkuláció A vállalat adott időszakra eső költségeit elosztja a termékmennyiséggel. A termékköltség-számításnak ez az egyszerű módja, csak akkor alkalmazható, ha a vállalat egyféle terméket gyárt. k ö X ö ö Ft / idôszak db / idôszak Ft db 21 22 Példa egyszerű osztókalkulációra Egy vállalati üzletág, egyetlen terméket gyárt. Adatai: - gyártott darabszám: 111.600 db/év - összes közvetlen költség: 9.800 eft/év - üzemi általános költség: 5.800 eft/év - vállalati általános költség: 3.500 eft/év - éves árbevétel: 22.000 eft/év volt. érdések: önköltség? egységár? nyereség? k ö 19.100.000/111.600 171,15 Ft/db á 22.000.000/111.600 197,13 Ft/db N 22-19,1 2,9 mft; n 25,98 Ft/db 23 Egyenértékes osztókalkuláció Az alkalmazás feltételei nagyon hasonló technológia, több hasonló termék A számítás lényege, hogy a többféle termék mennyiségét összeadhatóvá teszi: 24 4
Egyenértékes osztókalk. lépései a vizsgált időszak gyártott darabszámainak és költségeinek meghatározása az ún. vezértermék kiválasztás egyenértékszámok számítása: Az egyenértékszám az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy egy nem vezértermék adott jellemzője (pl. anyagköltsége, tömege, előállítási ideje stb.) hányszorosa a vezértermék adott jellemzőjének. termék darabszámok átszámítása vezértermék darabszámra egységköltség számítása a vezértermékre termékek egységköltségének számítása Példa egyenértékes osztókalk.-ra Egy üzem közvetlen és közvetett költségei egy adott időszak alatt összesen 5.280.000 Ft. Az üzem egy gyártmánycsaládba tartozó 3 fajta terméket gyárt. A technológiát figyelembe véve a szakemberek úgy találták, hogy a költségeket leginkább a termékek tömege alapján célszerű szétosztani. Az egyes termékekből az üzem 5000, 7000 és 9000 db-ot állított elő, a termékek tömege sorban 5, 3 és 2 kg. Határozzuk meg a termékek (szűkített) önköltségét! 25 26 Példa egyenértékes osztókalk.-ra Jelöljük a termékeket sorban A, B, és C betűvel. Válasszuk vezérterméknek a C-t. Egyenértékszámok meghatározása: A: 5/2 2,5 B: 3/2 1,5 C: 2/2 1 Termék darabszámok átszámítása: A: 5000*2,5 12.500 db C-nek felel meg B: 7000*1,5 10.500 db C-nek felel meg C: 9000*1 9000 db összesen 32.000 db Vezértermék egységköltsége: 5.280.000/32.000 165 Ft/db Termékek egységköltsége: A: 165*2,5 412,5 Ft/db B: 165*1,5 247,5 Ft/db Pótlékoló kalkuláció Alkalmazási feltételei: Több üzem, több termék, eltérő technológiák Elve: az általános költségek költségviselőkre való terhelése ún. pótlékoló eljárással. A szétosztás alapelve: minden termék annyi költséget viseljen, amennyit okozott. Módszere: az általános (közvetett) költségeket vetítési alap használatával osztjuk szét, pótlékkulcs (rezsikulcs) képzésével. 27 28 Pótlékkulcs (rezsikulcs) Pótlékkulcs P Felosztandó általános ktg. Összes vetítési alap ált. VA Pótlékolás elvégzése: P * vetítési alap Vetítési alap(va) lehet például: közvetlen anyag, közvetlen bér, gépóra, stb. A szétosztás menete ált. Termékek: A B C Vetítési alap (VA): m A + m B + m C ΣVA pl. közvetlen bér Pótlékkulcs: P ált. VA Termékre eső : m A *P m B *P m C *P költséghányad 29 30 5
Teljes kalkulációs séma 1. özvetlen anyagköltség 2. özvetlen bérköltség 3. özvetlen bérek járulékai 4. Gyártási különköltség 5. Egyéb közvetlen költség 6. özvetlenül elszámolt üzemi általános költség 7. özvetlen önköltség (1+2+3+4+5+6) 8. özvetlenül el nem számolt üzemi általános költség 9. Szűkített önköltség (7+8) 10. Értékesítési költségek 11. Vállalati általános költség 12. Egyéb általános költség 13. Teljes önköltség (9+10+11+12) Feladat Egy vállalat 3 féle terméket gyárt, melynek adatai 31 32 özvetlen anyagköltség özvetlen költségek összesen I. II. III. nyers- és alapanyag 120 120 150 vásárolt alkatrész - 100 - bérmunkadíj 200 - - hulladék értékesítése -10-10 - özvetlen anyagktg. 310 210 150 I. II. III. 1. tlen. anyag 310 210 150 2. tlen. bér 100 100 40 3. tlen. bér járulékai 40 40 16 4. Gyártási különktg. 10-20 5. Értékesít. különktg. - 20-6. Selejtveszteség 20 - - 7. özvetlen ktg. 480 370 226 33 34 Pótlékkulcsok (üzemi ált. ktg.-ek) Üzemi ált. ktg.-ek felosztása A üzem gépköltség : 162.000 P A, gép 10Ft / gó 600 4 + 1400 7 + 1000 4 A üzem egyéb költség : 56.400 P A, egyéb 0,0547Ft / Ft 600 480 + 1400 370 + 1000 226 B üzem gépköltség : 79.000 P B, gép 5Ft / gó 600 6 + 1400 8 + 1000 1 B üzem egyéb költség : 112.800 P B, egyéb 0,1093 Ft / Ft 600 480 + 1400 370 + 1000 226 35 I. II. III. 7. özvetlen ktg. 480 370 226 8. A üzem gépköltség 40 70 40 A üzem egyéb ktg. 26,3 20,2 12,4 B üzem gépköltség 30 40 5 B üzem egyéb ktg. 9. Szűkített önköltség 52,5 40,4 24,7 628,8 540,6 308,1 6
Pótlékkulcsok (özponti ir. ktg.-ei) özponti ált. ktg.-ek felosztása Gyáregységi ált. költség: 153.820 P gyáregy 0,1066 Ft / Ft 600 628,8 + 1400 540,6 + 1000 308,1 Vállalati ált. költség: 76.910 P váll 0,0533Ft / Ft 1.442.200 Egyéb ált. költség : 50.200 P egyéb 0,0348Ft / Ft 1.442.200 I. II. III. 9. Szűkített önköltség 628,8 540,6 308,1 10. Gyáregységi ált. ktg. 67,1 57,7 32,9 Vállalati ált. költség. 11. Egyéb ált. költség 12. Teljes önköltség 33,5 28,8 16,4 21,9 18,8 10,7 751,3 645,9 368,1 13. Ár 820 670 350 14. Fajlagos nyereség 68,7 24,1-18,1 37 38 Példa torzításra Váll. I. II. özvetlen anyag 2000 800 1200 özvetlen bér 200 120 80 Általános ktg. összesen 1000 600 400 400 600 öltség összesen 3200 1520 1320 1680 1880 Árbevétel 3400 1500 1900 Nyereség 200 180-20 22020 Hagyományos önktg.-számítás problémái öltségek struktúrájának változása: egyéb készlet mérnöki munka közvetlen anyag technológia közvetlen munka Forrás: Ladó L.: Teljesítmények és ráfordítások,özgazdasági és Jogi önyvkiadó,budapest, 1981 40 Hagyományos ktg.-számítás problémái Bármilyen vetítési alap használata esetén is többé-kevésbé torzít. A fajlagos nyereség valójában nem ad információt a termékek gazdaságosságáról. Nem határozható meg a tervvel szemben bekövetkezett, vagy a jövőre tervezett termelésösszetétel- és volumenváltozások nyereségkonzekvenciája. öltség és nyereségfedezeti számítás A termelt mennyiséggel való összefüggés alapján csoportosítja a költségeket. A termelt mennyiségtől (volumentől) független, állandó (fix, valójában kvázi fix) költségek. A volumentől függő, annak változásával valamilyen módon együtt változó költségek. A ktg.-változás arányától függően megkülönböztetünk: arányosan változó, proporcionális ktg.-et volumenváltozástól elmaradó, degresszív ktg.-et volumenváltozás arányát meghaladó, progresszív ktg.-et 41 42 7
öltségek csoportosítása Fix ktg. Összes ktg. Proporcionális ktg. Változó ktg. Degresszív ktg. Progresszív ktg. Fix költség Adott határon belül (kapacitáshatárig) állandó, nem függ a vállalat működésétől. Jellemzően ilyen költségek a vállalat kiépítettségével (a tárgyi, szellemi) kapcsolatos költségek. Pl. az épületek, gépek, szállítási eszközök, stb. amortizációs ktg.- ei, a vállalat irányításának, vezetésének (bér-) ktg.-ei, stb.) f [Ft/év] Összes ktg.? k f [Ft/db] Fajlagos ktg. 43 44 Proporcionális költség Arányosan követik a termelt mennyiség változását. Jellemzően ilyen költségek a termeléssel, a termékekkel közvetlen kapcsolatban levő költségek, pl. közvetlen anyag-, bér- és egyéb költségek. Degresszív költség A termelt mennyiség változásának arányánál kisebb arányban változik a költség, azaz egységnyi termeléscsökkenés (vagy -növekedés) csak pl. 0,75 egységnyi költségváltozást okoz. Összes ktg. p [Ft/év] k p [Ft/db] Fajlagos ktg. Összes ktg. d [Ft/év] k d [Ft/db] Fajlagos ktg. 45 46 Progresszív költség A termelt mennyiség változásának arányánál nagyobb arányban változik a költség, azaz egységnyi termeléscsökkenés (vagy -növekedés) pl. 1,35 egységnyi költségváltozást okoz. Többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés következménye. Összes ktg. pg [Ft/év] Fajlagos ktg. k pg [Ft/db] öltségredukció Feltételezésünk szerint a degresszív költségek sajátos viselkedésének oka, hogy ezen költségek egy része állandó, másik része pedig a termelt mennyiséggel változó költség. Ezért a degresszív költségeket szétbontjuk fix és változó (lineáris viselkedést feltételezve, proporcionális) részre. Ezt az eljárást nevezzük költségredukciónak. A degresszív költségek szétbontásával kapott fix és proporcionális költségeket redukált költségeknek nevezzük. Jelölésük: fr és pr. Az eredetileg is fix ill. proporcionális költségeket fe és pe - vel jelöljük. 47 48 8
öltségváltozási tényező A költségváltozási tényező (δ) valamely költség esetében a proporcionalitás mértékét fejezi ki, azaz 1%-os volumenváltozás hány% költségváltozást okoz a vizsgált költségben. Fix költségek : δ 0 Proporcionális ktg.: δ 1 Degresszív ktg.: 0 < δ < 1 Progresszív ktg.: δ > 1 öltségváltozási tényező szintjei Elemi szint: δ i d,i / V öltséghelyi (üzemi) szint: δ ü i 1 r i 1 Vállalati szint: δ v pö / ö r d, i δ i d, i 49 50 öltségfajták a költségredukció után ÁFN-modell Jelölésekkel: ö fö pö fe fr pr pe (1-δ) δ d Ár öltség Fedezet - Nyereség ÁFN komponens Jelölés Pl. [mft/év] Árbevétel Á 100 Összes prop. ktg. - pö - 40 Fedezet F 60 Összes fix ktg. - fö - 30 Nyereség N 30 52 53 ÁFN-modell grafikus ábrázolása Á, tg. [Ft/év] Fedezeti pont ö,tény Á tény N tény Á ö pö N 0 Á ö F fö Á, tg. [Ft/év] Reagálási szög ϕ Á ö fö fö V krit V tény Termelt mennyiség [db] V 2 V 1 Termelt mennyiség [db] 54 55 9
Az egyes komponensek érzékenysége N N Á% 100 pö% 100 Á N fö % 100 V%? fö A nyereség a fix költségek miatt nem változik arányosan a termelt mennyiséggel, de a fedezet igen. 56 pö Á, tg. [Ft/év] Volumenváltozás V F V t 100% V 57 Á N F ö N N/ V F/100 V N 100/F F fö Termelés mennyisége [%] Szintmutatók Feladat öltségmutatók: S x Á x 100 Három gyárról az alábbi különféle adatok állnak rendelkezésre: ahol x lehet: ö, pö, fö, pe, pr, fe, fr Fedezetszint: Nyereségszint: S F S N F 100 Á Á N 100 A gyár: Árbevétel 5.000 eft/év Nyereség 500 eft/év Vállalati ktg.vált. tényező 0,6 58 59 Feladat folyt. B gyár: Árbevétel 2.000 eft/év Összes költség 1.800 eft/év Összes fix költség 400 eft/év C gyár: Árbevétel 3.000 eft/év Eredeti proporcionális ktg. 2.000 eft/év Nyereség 200 eft/év R tényező (pr/pe) 10% Feladat folyt. A gyárak összevonása révén alakítunk egy új vállalatot. Határozzuk meg a vállalat egészére vonatkozó ÁFN struktúrát! A jelenlegi volumen hány %-ánál van a fedezeti pont? Mekkora volumennövekedéssel érhetünk el kétszeres nyereséget? Az új vállalatnak 5%-kal csökkentenie kell valamennyi termékének az árát, valamint minőségi követelmények miatt 5%-al nő a proporcionális költsége. Mekkora termelésnöveléssel ellensúlyozható ez, hogy a vállalat nyeresége ne változzon? 60 61 10
ö Á N 4.500 δ v 0,6 pö / ö pö 0,6*4.500 2.700 pö ö fö 1.800 400 1.400 R pr/pe pr 2.000*0,1 200 pö 2.000 + 200 2.200 Á -pö F -fö N A B C ABC 5.000 2.000 3.000 10.000 2.700 2.300 1.800 500 1.400 600 400 200 2.200 800 600 200 6.300 3.700 2.800 900 62 63 V N 100/F 900*100/3700 24,32% ABC Vált. után Azaz a jelenlegi volumen 75,68%-nál van a fedezeti pont. étszeres nyereséghez N 900 nyereségváltozás kell, tehát a volumenváltozás nagysága most is ugyanannyi, csak pozitív irányba, azaz a jelenlegi volumen 124,32%- nál érünk el kétszeres nyereséget. Á 10.000 9.500 -pö 6.300 6.615 F 3.700 2.885 -fö 2.800 2.800 V 815*100/2885 28.25% -kal kell növelni a volument. N 815 N 900 85 900 64 65 ABC Vált. után Volumen növeléssel Á 10.000 9.500 12.183,75 -pö 6.300 6.615 8.483,75 F 3.700 2.885 3.700 -fö 2.800 2.800 2.800 N 900 85 900 Fajlagos fedezet A termékeknél nem határozzuk meg a fajlagos nyereséget, hanem csak a fajlagos fedezetet. A fix költségeket nem osztjuk fel a termékek között. f á - k pö F váll i 1 f x i i [Ft/db] A fajlagos fedezet funkciója: hozzájárulás a vállalati szintű fedezethez. n Ha fö nem változik, akkor Nváll max. ha fixi max. xi az i. termékből előállított mennyiség 66 67 11
R-tényező Ha a redukált proporcionális költségek fedezethez való hozzájárulásának mértéke vállalati szinten nem elhanyagolható, akkor érdemes ezen költségeket termékszinten is figyelembe venni. Ennek legegyszerűbb módja ezen költségek pe arányában való elosztása. k pr R k R k pö k pe + k pr k pe (1+R) pe 68 pr pe Termékek minősítése Fajlagos fedezet : Fedezettömeg : Fedezeti részarány : f i /á i f i F f x Termékek kategorizálása a fedezeti részarány(hányad) alapján: Veszteséges f i /á i < 0 < f i /á i < fö /Á < f i /á i < F/Á < f i /á i Nem hoz nyereséget, de a fix költségekhez hozzájárul 69 i Nyereséghez hozzájárul i i Átlag feletti nyereségtartalom Fedezeti vektorok N T 4 T 3 ÁT1 0 T T 1 2 T T 3 1 T 4 fö F T1 T 2 Á özponti ált. ktg.-ek felosztása Emlékeztető I. II. III. 9. Szűkített önköltség 628,8 540,6 308,1 10. Gyáregységi ált. ktg. 67,1 57,7 32,9 Vállalati ált. költség. 11. Egyéb ált. költség 12. Teljes önköltség 33,5 28,8 16,4 21,9 18,8 10,7 751,3 645,9 368,1 13. Ár 820 670 350 14. Fajlagos nyereség 68,7 24,1-18,1 70 71 Feladat Egy vállalat háromféle terméket gyárt. A költségviselőköltséghely szerinti elszámolásának sémája*: I. II. III. Anyag [Ft/db] 310 210 150 Bér** [Ft/db] 140 140 56 Egyéb ktlen [Ft/db] 30 20 20 Üzemi ált. ktg. [eft] 410,2 Váll. ált. ktg. [eft] 280,93 Ár [Ft/db] 820 670 350 Gyártott menny. [db] 600 1400 1000 Feladat folyt. Milyen információ szükséges még ahhoz, hogy a termékek gazdaságosságát megítéljük? Egészítsük ki a példát a szükséges információval (ezek értéke tetszőlegesen választható), s hasonlítsuk össze a három terméket gazdaságosságuk szempontjából! *: lásd a pótlékoló kalkulációnál megoldott feladatot; **: járulékokkal együtt 73 12
A közvetlen költségek a reagálás szerinti csoportosításban proporcionális költségként viselkednek. Tehát az összes eredetileg is proporcionális költség: pe 600*480+1400*370+1000*226 1.032.000 Ft Az általános költségek a reagálás szerinti csoportosításban jellemzően degresszív (a vállalati szinten esetleg fix) költségként viselkednek. Ezek szétosztására a nyereségfedezeti számítás a költségváltozási tényezőt használja. Vegyük fel ezek értékét. Az üzemi legyen 0,9 (nagyfokú proporcionalitás), a vállalati pedig 0,1 (majdnem fix). Ezek segítségével az általános költségeket szét tudjuk osztani fix és proporcionális részre. üzemi 410.200 Ft prü 410.200*0,9 369.180 Ft váll 280.930 Ft prv 280.930*0,1 28.093 Ft Redukált prop. ktg. összesen : 397.273 Ft R pr / pe 397.273/1.032.000 0,385 Fajlagos fedezet: f I 820-480*1,385 155,2 Ft/db f II 670-370*1,385 157,55 Ft/db f III 350-226*1,385 37 Ft/db 74 75 Fedezeti vektorok Fedezettömeg: F I 155,2*600 93.120 Ft F II 157,55 * 1400 220.570 Ft F III 37 * 1000 37.000 Ft 100 N [eft] Á II 938 [eft] Fedezeti hányad: I : 155,2/820 0,189 18,9% II : 157,55/670 0,235 23,5% 0-100 -200 T II T T III I 500 1000 1500 2000 T II Á [eft] III : 37/350 0,106 10,6% fö -300 T III T I F II 220,57 eft 76 77 Feladat folyt. Feladat folyt. Írjuk fel a vállalat ÁFN modelljét, és határozzuk meg a vállalat nyereség-, fedezet- és költségszintjét! Á 1.780.000 - pö 1.429.273 F 350.727 - fö 293.857 N 56.870 Nyereségszint: S N 56,87/1.780 3,2% öltségszint: S ö 1.723,13/1.780 96,8% Mivel N Á-ö természetesen az S kö 100-S N. Fedezetszint: S F 350,727/1.780 19,7% Termékek kereslete csökken 10%-kal. Mekkora áremeléssel lehet ezt a volumencsökkenést kompenzálni, hogy a nyereség ne változzon? 78 13
ABC Feladat folyt. Vált. után Á 1.780.000 1.602.000 -pö 1.429.273 1.286.346 F 350.727 315.654 -fö 293.857 293.857 N 56.870 21.797 1.637.073 1.286.346 350.727 293.857 56.870 GYAORLÓ FELADATO Termelésgazdaságtan N 56.870 21.797 35.073 Á% 35.073/1.602.000 0,02189 2,2% áremelés Feladat-1 Egy vállalatról, és annak két termékéről ( A és B ) a következőket tudjuk: A B Eredetileg is proporcionális költség [Ft/db] 100 40 Ár [Ft/db] 140 90 R tényező 25 % Fix költség [ezerft/év] 4450 Gyártott mennyiség [ezer db/év] 130 200 Határozza meg a vállalat ÁFN struktúráját! Mennyi a vállalati szintű költségváltozási tényező? Melyik termék gyártása gazdaságosabb? Á 130*140+90*200 36.200eFt/év Rpr/pe pe A 100*0,25 25 p A 125 Ft/db Á 36.200 eft/év pö 26.250 eft/év F 9950 eft/év fö 4450 eft/év N 5500 eft/év δv pö/ö 26.250/30.700 85,5% f A 140-100*1,25 15 Ft/db f B 90-40*1,25 40 Ft/db 82 83 Feladat-2 Egy vállalat egyik gyártmánycsaládja 4 féle termékből áll. A technológia alapján a szakemberek úgy találták, hogy az általános költségek alakulásában az egyes termékek elkészítési ideje a meghatározó. A termékek átfutási ideje 1,5; 2; 3 és 5 óra. Az egyes termékekből a vállalat 500, 300, 200 és 150 darabot gyártott egy hónap alatt. Az üzem összes költsége ebben a hónapban 3.500.000 Ft, a vállalati általános költség pedig 1.500.000 Ft volt. Határozza meg a termékek önköltségét! Jelöljük a termékeket sorban A, B, C és D betűvel. Válasszuk vezérterméknek az A-t. Egyenértékszámok meghatározása: B: 2/1,5 1,333 C: 3/1,5 2,0 D: 5/1,5 3,333 Termék darabszámok átszámítása: A: 500 B: 300*1,333 399,9 db A-nek felel meg B: 200*2,0 400 db A-nek felel meg C: 150*3,333 499,9 db összesen 1800 db Vezértermék egységköltsége: 5.000.000/1800 2777,77 Ft/db Termékek egységköltsége: B: 2777,77*1,333 3702,7 Ft/db C: 2777,77*2 5555,54 Ft/db D: 2777,77*3,333 9258,3 Ft/db 84 85 14
ÖSZÖNÖM A FIGYELMETEET! DEPT. OF MANAGEMENT AND CORPORATE ECONOMICS FACULTY OF ECONOMIC AND SOCIAL SCIENCES BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS erdei@mvt.bme.hu 15