Azonosítószám: 00-01-02 Változat: 2 Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere 5195-41/2011. ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Az előterjesztést készítette: Sóvágó Katalin osztályvezető Intézményi Osztály Kezelési megjegyzés: HATÁROZAT-TERVEZET Mellékletek: Tehetségsegítő Stratégia Döntési változatok száma: 1 Véleményezésre megkapta: Egyéb szervezet: Külső szakértő: Megtárgyalta: Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság Határozat száma: /2011. (V.23.) OKEB. sz. hat. Törvényességi véleményezésre bemutatva: Jogi Osztály Törvényességi észrevételem nincs Dr. Metzinger Éva jegyző
KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E Iktatószám: 5195-41/2011. Ügyintéző: Kovácsné Tóth Ibolya Dr. Kaptásné Zsellér Dóra E L Ő T E R J E S Z T É S Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Tisztelt Közgyűlés! Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a tehetségsegítésre, a tehetséggondozásra. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint intézményfenntartó is kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra a város további fejlődése érdekében. Új kihívásként jelentkezett számunkra a városba települő, illetve a már itt működő gazdálkodó szervezetek igénye a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően jól képzett tehetséges fiatal szakemberek iránt. A fentiek miatt éreztük szükségesnek a már működő tehetséggondozói tevékenységek koordinálására és továbbfejlesztésére a Tehetségsegítő Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) kidolgozását. Magyarország gazdasági kibontakozása a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás - és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerülnek-e, tehetségük kibontakozhat-e, hasznosulhat-e, a tehetségek pályájukon kellő és folyamatos segítséget kapnak-e és - mindezek következtében - képes lesz-e az ország megtartani a legkiválóbb tehetségeit. - fogalmazódik meg a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról szóló ogy. határozatban. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) több helyütt is foglalkozik a tehetséggondozással: A 10. (3) bekezdés a) pontja: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; A 19. (7) bekezdés: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy ( ) b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és
-1- fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. ( ). Az 52. (7) bekezdés: Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. ( ). Az új közoktatási törvénykoncepció tervezetben kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás: A nemzet elemi érdeke, hogy a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak a közoktatás keretein belül (óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, középiskolában), a képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. Ezeket jogszabály szabályozza, és az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működnek. A Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A hátrányos helyzetű középiskolás tanulók tehetséggondozására szolgál az Arany János Program. A tehetséggondozás nevesített intézményei, továbbá a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint a középiskolai szakkollégiumok. A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése az intézményi lehetőségek, valamint az intézményen kívüli együttműködések fejlesztésével. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, e tevékenységet intézményenként szakképzett tehetségkoordináló pedagógus irányítja, segíti és ellenőrzi. A tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal, projekt- és versenykiírásokkal segíti. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011-2013. évi akciótervei közül két konstrukció kifejezetten a tehetséggondozást támogatja: a TÁMOP 3.4.3.: Iskolai tehetséggondozás, valamint a TÁMOP 3.4.4. Országos Tehetségsegítő Hálózat Létrehozása című pályázatok a nyár folyamán kerülnek kiírásra. A pályázaton való sikeres önkormányzati, illetve intézményi részvétel egyik feltétele lesz, hogy a pályázó tehetségsegítő stratégiában fogalmazza meg rövid-, közép- és hosszú távú terveit, és alakítsa meg a tehetséggondozás koordinálására a Tehetségsegítő Tanácsot. A kecskeméti közoktatási intézményekben igen sokszínű és értékes tehetséggondozó tevékenység folyik (részletes felsorolásuk a Stratégia táblázataiban található). Minden intézményben számtalan formája alakult ki a tanórai és a tanórán kívüli tehetségsegítésnek, és számos pályázatot nyertek e témakörben, mellyel finanszírozni tudják ez irányú munkájukat. Hét intézmény, illetve civil szervezet regisztrációját fogadta már el a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, ezzel
-2- elismerve az ott folyó munka színvonalát, s további három intézmény regisztrációja van folyamatban. Ennek a szerteágazó és minden közoktatási intézményt érintő tevékenységnek az integrációját és szervezett formában történő fejlesztését szolgálja az előterjesztés mellékletét képező Tehetségsegítő Stratégia (1.sz.melléklet). A nem önkormányzati fenntartású intézmények fenntartói írásban nyilatkoztak, hogy részt vesznek a városi tehetségsegítő munkában, s az intézményeik által küldött tevékenység-leírások szerepelnek a stratégiában. Az új közoktatási törvény hatályba lépése után, az abban foglaltakat figyelembe véve terjesztem majd a Tisztelt Közgyűlés elé a stratégia cselekvési tervét. A Stratégia rövid távú terve az azonnali feladatokat tartalmazza, a középtávú terv fejezetében táblázatban foglaltuk össze az intézményekben jelenleg folyó tehetséggondozó tevékenységet, valamint az Önkormányzatnak a tehetségsegítést támogató rendszerét. A fenntartói támogatói rendszer kialakításához elsősorban pályázati forrásokat kívánunk felhasználni - önkormányzati és intézményi pályázatok -, de számítunk szponzori támogatásra, valamint civil szervezetek és önkéntesek munkájára is. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló 126/2008.(XII.4.) OGY. határozat 5.2 pontja alapján a programban résztvevőknek meg kell alakítaniuk a Tehetségsegítő Tanácsot ( a továbbiakban: Tanács), amely a helyi és a regionális tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végzi, valamint együttműködik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozásában. További feladata a tanácsnak, hogy egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként is működik a városban folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködésének kialakításában. Javaslom, hogy a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanácsba a már működő, illetve a regisztrációs eljárásban résztvevő tehetségpontok, valamint a tehetségsegítésben érintett szakterületek képviselőit hívjuk meg. A Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat is megalakítja a megyei tehetségsegítő tanácsot, melybe az előzetes egyeztetések alapján a tehetséggondozás koordinálása érdekében Dr. Zombor Gábor polgármester úrral együtt meghívtak engem is, továbbá a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanácsba Rausch Sándor és Rideg László alelnököket delegálták. Tekintettel arra, hogy az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Irodája az eddigiekben is stratégiai partnerként mozdította elő Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények által benyújtott pályázatok sikerességét, ezért a Tehetségsegítő Stratégia megvalósításának a koordinálásában is számítunk segítségükre a Kecskemét i Tehetségsegítő Tanács tagjaként. Javaslom megválasztani a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanács tagjainak Dr. Zombor Gábor polgármestert, Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármestert, Mák Kornél alpolgármestert, Leviczky Cirillt, az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság elnökét, Sóvágó Katalint, az Intézményi Osztály vezetőjét,
Rausch Sándort, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökét, Rideg Lászlót, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökét, továbbá tagjának javaslom felkérni az Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány, az Útravaló Alapítvány, a Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház, a Kecskeméti Főiskola, a Kecskeméti TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., a Kecskeméti Regionális Képző Központ, az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 1-1 képviselőjét. -3- Az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság határozata a közgyűlésen kerül kiosztásra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozat-tervezet szerinti döntését szíveskedjen meghozni. Kecskemét, 2011. május 6. (: Mák Kornél :) alpolgármester -4-
KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ű L É S E Iktatószám: HATÁROZAT-TERVEZET K I V O N A T Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. május 26-i ülésén készült jegyzőkönyvéből /2011. (V. 26.) KH. sz. határozat Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Mák Kornél alpolgármester 5195-41/2011. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta: 1.) A Közgyűlés elfogadja a határozat 1.sz. mellékletét képező Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tehetségsegítő Stratégiáját. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester 2.) A Közgyűlés felkéri Mák Kornél alpolgármester urat, hogy az új közoktatási törvény hatályba lépése után, az abban foglaltak alapján készítse el a Tehetségsegítő Stratégia cselekvési tervét. Határidő: értelemszerűen Felelős: Mák Kornél alpolgármester 3.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy tehetségsegítő tanácsot alakít és a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanács tagjainak megválasztja: Dr. Zombor Gábort, Szemereyné Pataki Klaudiát, Mák Kornélt, Leviczky Cirillt, Sóvágó Katalint, Rausch Sándort, és Rideg Lászlót, továbbá tagjának felkéri az Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány, az Útravaló Alapítvány, a Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház, a Kecskeméti Főiskola, a Kecskeméti TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., a Kecskeméti Regionális Képző Központ, valamint az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 1-1 képviselőjét. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester
4.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat által létrehozandó megyei tehetségsegítő tanácsba Dr. Zombor Gábor polgármestert és Mák Kornél alpolgármestert jelöli. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester 5.) A Közgyűlés felkéri Mák Kornél alpolgármestert, hogy a Tehetségsegítő Stratégiából fakadó önkormányzati feladatokat koordinálja, gondoskodjon a tehetségsegítő adatbázis és szolgáltató rendszer elindításáról, valamint a tehetségsegítő hálózat működtetéséről, és ahhoz kutassa fel a pályázati lehetőségeket. Határidő: értelemszerűen Felelős: Mák Kornél alpolgármester
KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TEHETSÉGSEGÍTŐ STRATÉGIÁJA 2011 Kecskemét
... 2 1. számú melléklet: Kecskeméti közoktatási intézmények jegyzéke... 2 2. számú melléklet: Általános iskolák és óvodák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása... 2 3. számú melléklet: Középiskolák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása... 2 1. Bevezetés... 3 1.1. Küldetés... 4 2. A tehetség fogalomköre... 5 2.1. A tehetség definíciója... 5 2.2. Tehetségazonosítás, szűrés, kiválasztás, differenciálás... 8 2.3. Tehetséggondozás... 10 A fenti 7. számú ábra azt a tényt tükrözi számunkra, hogy a tehetségpontok hálózatának kiépítésétől azonnali eredményt, látványos mennyiségi és minőségbeli változásokat nem várhatunk. Éveknek kell eltelni, mire a hálózat által kialakult együttműködések intenzív személyes kapcsolatokká mélyülnek, és a rendszer képessé válik rugalmasan integrálni minden a tehetséggondozásban mozgatható erőt.... 15 Csak ekkor éri el a hálózat az ábra által jelzett átcsapási tartományt, és ezt követően nyilvánul meg látványosan hatékonysága és eredményessége.... 15 2.4. Tehetségterületek... 16 3. Kecskeméti helyzetkép (közoktatási mutatók)... 17 3.1. Kecskemét regionális szerepköre... 17 3.2. Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma... 17 3.3. A város lakónépessége korosztályok szerint... 18 3.4. Közoktatási intézmények Kecskeméten... 19 3.5. A Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásának jelentősége... 19 4. Stratégiai időterv... 24 4.1. Rövid távú stratégia (2011/ 2012.tanév)... 24 4.2. Középtávú stratégia (megvalósítása pályázati forrásokból)... 25 4.3. Hosszú távú stratégia (helyi, központi és szponzori forrásból)... 26 4.4. Lehetséges források a közép- és hosszú távú stratégia megvalósításához:... 27 1. számú melléklet: Kecskeméti közoktatási intézmények jegyzéke 2. számú melléklet: Általános iskolák és óvodák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása 3. számú melléklet: Középiskolák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása
1. Bevezetés Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk. Kölcsey Ferenc Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy - bizonyos számító ész is. Liszt Ferenc Van benned egy rész, amit átlagosnak, szürkének gondolsz, úgy tekintesz rá, és elhanyagolod. Ez lehet egy tehetség, egy tudás, valamilyen belső tartalmad. Ez a részed most szomjazik arra, hogy foglalkozz vele, hogy feléleszd, megszeretgesd, hiszen szárnyai vannak, és ha életre kelted, vele szárnyalhatsz. Ara Rauch Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának célja: a Kecskeméten folyó tehetségsegítő munka összehangolása, egységes keretbe foglalása. További célja, hogy a városban élő és tanuló gyermekek és fiatalok hatékony, az életkoruknak legmegfelelőbb segítséget kapják meg tehetségük felismeréséhez, kibontakoztatásához, képességeik komplex fejlődéséhez.. Tehetségsegítés a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének meghatározása szerint: Bármilyen (tevékenység-, tanácsadás-, nevelés-, oktatás-, pénzügyi-, menedzsment stb. jellegű) tevékenység, amelynek célja vagy általában a tehetségügy (intézményi, helyi, társadalmi szintű) előremozdítása, vagy egy meghatározott személy/csoport tehetségének kibontakoztatása.
1.1. Küldetés A lisszaboni stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az oktatás minőségének javítása. A cél elérése érdekében speciális figyelmet kell fordítani az egyes területeken kiemelkedően tehetséges, valamint a lemaradó tanulók képzésére, nevelésére. Biztosítani kell a tehetség iskolai keretek közötti felismeréséhez, gondozásához, valamint a kiegyensúlyozott tanulmányi, közösségi teljesítmény támogatásához szükséges szakmai-módszertani ismereteket a pedagógusok részére. A tehetségek megtalálása és folyamatos fejlesztése a tehetséges fiatal számára mással nem pótolható kitörési, érvényesülési esélyt jelent. A tehetségek ma már egy adott ország versenyképességét meghatározó kulcstényezővé léptek elő. Ebből is következően a tehetségek megtalálása nem csak a tehetségek és családjuk magánügye, hanem nemzeti ügy, hiszen a tehetség hasznosulása a közvetlen haszon mellett a legversenyképesebb termelés kifejlesztésével és idevonzásával is a teljes nemzetnek többletlehetőségeket teremt. Így a tehetségek segítésének nemzeti programja gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program is. (126/2008.(XII.4.) OGY. hat.) Az Európai Tanács 2010. június 17-én a lisszaboni stratégiát megújítva elfogadta a foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiáját, az Európa 2020 stratégiát. Az új stratégia kiemelt céljai között szerepel többek között a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, és a képzettségi szint emelése, melyeknek a megvalósulását jól szolgálja a kecskeméti tehetségsegítő stratégia. A Nemzeti Tehetségprogram célrendszere 1. sz. ábra Forrás: Nemzeti Tehetség Program Országgyűlési Határozat
Célunk a Nemzeti Tehetség Programmal (továbbiakban: NTP) összhangban (ld. 1. sz. ábra): az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás feltételrendszerének biztosítása, fejlesztése; az intézményi együttműködések és a tehetségsegítő hálózat kiépítése, fejlesztése; esélykülönbségek szociális helyzetből, intézmények színvonaleltéréséből adódó mérséklése, a tehetséggondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. 2. A tehetség fogalomköre 2.1. A tehetség definíciója A tehetséget leíró elméletekből többet is számon tart a szakirodalom (Balogh, 2006; Herkovits-Gefferth, 2000; Renzulli, 1978; Czeizel, 1997, 2003.) napjainkban a legáltalánosabban a Renzulli-féle elmélet az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: - átlag feletti általános képességek, - átlagot meghaladó speciális képességek, - kreativitás és - a feladat iránti elkötelezettség, motiváció. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információ-feldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből rendkívül sokféle van, és az általánosan elfogadott Gardner-féle csoportosítás alapján hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elemből épül fel: problémaérzékenység, a problémák újradefiniálása, a gondolkodási műveletek hatékony alkalmazása, a gondolkodás rugalmassága és eredetiség. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az a jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas-szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. Az előzőekben ismertetett általános és speciális képességek bármilyen magas szintre is fejlődhetnek, e háttértényezők kellő fejlettsége nélkül nem jöhet létre magas szintű teljesítmény. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007-es megfogalmazása alapján tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik - a négy fenti összetevő ötvözeteként értelmezett - kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket az egyén nem készen kapja, az öröklődés ebben nem kizárólagos faktor, hanem ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként számottevően tovább formálódhatnak, fejlődhetnek az élet során. E fejlődési folyamatban a család, az iskola, a társak és a társadalom többi szereplőjének a befolyása meghatározó jelentőségű. E sokrétű kölcsönhatásokat írják le a Gagné-, a Renzulli-Mönks- vagy a Czeizel-féle modellek.
Gagné-féle fejlődési modell Mönks-Renzulli komplex tehetség-modellje 2. sz. ábra 3. sz. ábra
Czeizel-féle tehetségmodell 4. sz. ábra A tehetségmodellek nagy száma bizonyítja, hogy nehéz a tehetségnek mindent magában foglaló meghatározását adni. Minden egyes gyermek egyéni, és lehetetlen a képességeknek és hajlamoknak olyan széleskörű listáját összeállítani, amely minden egyéni különbséget tartalmaz, miközben a modell a kor igényeinek megfelelő tehetségképet írja le. A tehetség a fentiekből következően sok esetben akár hosszú ideig is rejtve maradhat. A tehetséges fiatal igen sokszor önmaga is elrejti tehetségét, hogy a közösség különlegessége miatt ne vesse ki magából. Sokszor a tehetség egy bizonyos területen megjelenő, kivételesen magas szintje mellé egyik vagy másik területen olyan nagy hátrány társulhat, amely a mégoly kivételes tehetség felismerését is megnehezíti. Mindebből fakadóan soha nem tudhatjuk, hogy a látszólag nem tehetséges ember nem hordoz-e zárt, eddig még fel nem ismert tehetségtartalmakat. Ugyanakkor a tehetség mértékének eloszlása nem egyenletes. Az átlagon felüli képességekkel megáldott fiatalok aránya akár a társadalom 20-25 százalékát is elérheti, de a kivételes képességekkel rendelkezők a társadalom 1-2 százalékát teszik ki csupán. A rendkívüli képességekkel rendelkező zseni nagyon ritkán előforduló kincs. A kivételes képességeknek nyilvánvalóan kivételes lehetőségek kellenek. Az a tehetségsegítés azonban, amelyik különösen az életkor korai szakaszában csalhatatlanul kiválasztja a kivételes tehetségeket, és a többiekkel nem törődve egy elzárt kasztot, elitet képez belőlük, nemcsak morálisan vállalhatatlan, hanem szakmailag is hibás. A társadalmilag is hasznos tehetségsegítés piramis-jellegű, amely az egyre kivételesebb képességű fiataloknak egyre kivételesebb lehetőségeket biztosít, de nyitva hagyja a piramis különböző lépcsőfokai között az átjárást, és ezzel a tehetségsegítő folyamatban részt vevő minden fiatalt egyre fokozódó teljesítményre és elkötelezettségre sarkallja. A tehetségsegítés tehát nem ellentéte a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és fiatalokkal való kiemelt törődésnek, hiszen a két csoport nyilvánvalóan átfedésben van egymással. A tehetségsegítésben egyszerre kell tudni érvényesíteni a tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatal esélyeinek javítását, és (az eredeti helyzetétől függetlenül) az átlagon felüli, kiemelkedő vagy rendkívüli képességű fiatal tehetségéhez méltó, annak megfelelő kiemelt segítését. (126/2008. (XII.4.) OGY határozat)
2.2. Tehetségazonosítás, szűrés, kiválasztás, differenciálás 5. sz. ábra Forrás: Balogh László: Iskolai tehetséggondozás Debrecen 2004. 64. old. A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéreteket. A tehetségígéretek azonosítására, kiszűrésére, a tehetséggondozó programokba való beválogatásra a tehetségpontok koordinálásával az intézmények szűrő-beválogató programot dolgoznak ki a specifikus tehetség alapján történő differenciáláshoz, a hiányosságokra épülő fejlesztéshez. A pedagógussal szemben támasztott követelmények: kreatív attitűd kognitív, megismerési összetevők (tájékozottság a tehetséggondozásról); affektív, érzelmi komponens (gyermekekkel szembeni érzelmek, önmaga hatékonyságába vetett hit); konatív, viselkedési összetevők (indíttatás, szándék).
A szűrés-kiválasztás a tehetséggondozás első és talán egyik legfontosabb lépése, amely során a tehetség azonosítására kerül sor. A tehetség azonosításánál figyelembe vett alapelvek (Balogh, 2007. alapján): az azonosításhoz a Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat; a tehetség minden összetevőjére figyelünk; a tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem elegendőek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást; a szunnyadó tehetség rejtőzik, lassan, fokozatosan kerül a felszínre, ezért is nehéz felismerni; a képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek, a kimagasló képesség mellett a gyenge oldalt is fejleszteni kell; a pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyermek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez; minél több forrásból szerzünk a gyermekre vonatkozó információkat, annál megbízhatóbb az azonosítás; figyeljük a gyermek különleges, egyedi megoldásait, megnyilvánulásait; a szociális kompetenciák fejlesztésére nagy odafigyelés szükséges. A tehetségazonosítás az alábbi módszerek együttes alkalmazásával történik: folyamatos megfigyelés; tanár, fejlesztő szakember jellemzése; (egyéni fejlesztési tervek) tesztek és felmérések; (gyermeki komplex mérés-értékelés) kérdőívek általános és tantárgyak szerinti; iskolapszichológus véleménye; szülői jellemzés; tanulótársak jellemzése. A több lépésből álló vizsgálat célja: a potenciális (gifted = tehetségígéret) és/vagy kibontakozott tehetségek (talented) megtalálása. A vizsgálati módszerek egy szubjektív-objektív dimenzió mentén sorba rendezve: szülő társak önjellemzés ped. profil jegyei pszichológiai vizsgálatok versenyeredmények. Azért, mert a tesztek számszerű eredményt adnak, nem szükségszerűen megbízhatóbbak és érvényesebbek, mint más eljárások. Intelligens tanárok, szülők jobban kiválasztják a tehetséget, mint a tesztek. (Renzulli 1986 Gyarmathy) Fontos kritérium: a tehetségazonosítás folyamatossága több forrás együttes felhasználása nem intellektuális faktorok figyelembevétele (Martinson 1975). Az óvodának, iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. A tehetséggondozás a tehetség felismerésének alapvető kritériuma.
2.3. Tehetséggondozás A tehetséggondozás az a folyamat, amelyben a szisztematikusan felderített tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, gyorsítás, differenciálás eszközrendszerével, komplex programok keretében. A tehetséggondozás célja: megismerni a tehetséget a különböző társadalmi rétegekben, megérteni a tehetséget és megjelenési formáit, segíteni, hogy a gyermek, tanuló saját képességeit felismerje, fejleszthesse, kielégíteni a gyermek szükségleteit (megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági), ösztönözni motivációját, kíváncsiságát és kreativitását, bevonni problémáinak megoldásaiba, erősíteni a személyiségét, hogy vállaljon vezető szerepet, felkészíteni, hogy testileg, szellemileg egészséges, kreatív felnőtt váljék belőle. A tehetségígéret teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás lehet: speciális képességek megkeresése, a tehetséggel összefüggő erős oldal feltérképezése, támogatása, hatékony tanulói módszerek kialakítása, kihozni a maximális teljesítményt a gyermekből, a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés stb.) kibontakoztatása - megfelelő légkör megteremtése, egyéb olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést - szabadidős, lazító programok, melyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. A NTP a fentiek együttes alkalmazását tekinti komplex tehetségsegítő programnak. 2.3.1. Az iskolai tehetséggondozás törvényi szabályozása Magyarországon a rendszerváltást követően az oktatási törvényben külön is említést tesznek a tehetséges tanulókkal való foglalkozásról. Az alábbi törvényi szabályozás ad irányt a tehetséggondozáshoz: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 10.. (3) bekezdés a) pont: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; 19.. (7) bekezdés: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos
nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. ( ) 52. (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. ( ) 53. (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás: a) napközis és tanulószobai foglalkozás; b) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 2.3.2. A tehetséggondozás vertikális szervezeti keretei A tehetség felismerésének és fejlesztésének hagyományosan a tanóra a terepe, azonban a gyakorlat bizonyította, hogy kizárólag ebben a szervezeti keretben nem lehet megoldani a hatékony iskolai tehetséggondozást. Leginkább azért nem, mert a tanóra kevésbé teszi lehetővé az egyéni differenciálást, mint a tanórán és iskolán kívüli szervezeti formák. A tehetséggondozás akkor lesz hatékony, ha rendszerben, komplex módon valósul meg. Szervezeti lehetőségek: Előrehozott felsőfokú kurzusok /AP kurzusok (advanced placement course): bekapcsolódás a felsőoktatásba; bekapcsolódás a felnőttképzési programokba; továbbképzések: Tehetségfejlesztési szakértő szakirányú képzés (Debreceni Egyetem) Tehetség és fejlesztése szakvizsga-program (Debreceni Egyetem) Mindenki tehetséges valamiben 30 órás moduláris pedagógus továbbképzés (Önkonet Kft.) előzetes kreditszerzési lehetőségek. Kutatókhoz, mentorokhoz kapcsolódás: kutató-diák program 1 ; mentorprogram; (egyéni mentorok) 1 1996-ban egy olyan rendhagyó kezdeményezés indult el az országban, amely kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőséget a legjobb hazai kutatóhelyeken. A kezdeményezést az 1998-as oxfordi, a 2000-es debreceni és a 2001-es washingtoni tehetséggondozó konferencián nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan sikeresnek minősítették. Ha a középiskolás diák úgy dönt, jelentkezhet a mozgalomba. (www.kutdiak.hu.)
tanácsadás; Útravaló Ösztöndíjprogram. Léptetés, gyorsítás (akcelerációs program): teleszkopizálás. Elkülönítés, szegregáció (IQ faktornak, érdeklődésnek megfelelő tanítás-szervezés) speciális osztályok; Arany János Tehetséggondozó Program; tagozatos osztályok; fakultációk; emelt szintű képzés; magántanulói jogviszony. Gazdagítás, dúsítás: személyre szabott fejlesztés (tanórai differenciálás); délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör, edzések stb.); tanulmányi versenyek, levelezős programok; pull-out programok: tehetséggondozó (hétvégi, nyári) táborok, fesztiválok, kiállítások; iskolán kívüli programok. Alapelvek a fejlesztésnél: Fokozatosság, differenciálás, aktivitás, játékosság, önállóság, transzferhatás. 2.3.3. A tehetséggondozás horizontális szervezeti keretei (a fejlesztés eszközrendszere) A tehetségműhelyeket, a részlegesen funkcionáló tehetségpontokat, a tehetségpontokat, a komplexen funkcionáló tehetségpontokat, a tehetségtanácsokat és a szakmai munkaközösségeket tekintjük a tehetséggondozás horizontális szintjének, amelyek az integrált tehetséggondozási hálózat működésében teljesednek ki. Az intézmények körében a tehetségpontok létrehozása a tehetségsegítő stratégia fontos, alapvető részét képezi. Célunk, hogy minden kecskeméti közoktatási intézmény rendelkezzen a helyi sajátosságokra, a meglévő tehetségsegítő kezdeményezésekre, a már alkalmazott tehetséggondozó módszerekre épített intézményi tehetséggondozási rendszerrel. Ezekre az intézményi tehetséggondozási rendszerekre építve alakítjuk ki az egész várost átfogó Integrált Tehetségsegítői Hálózatot. A tehetségpont definiálása: A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok megalapítását. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről; az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban
jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. A Tehetségpontok négy általános feladatköre: 1. tehetségazonosítás; 2. tehetséggondozás; 3. tehetségtanácsadás; 4. tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. Ki regisztrálhat tehetségpontként? Mindenki, aki megfelel a regisztrációs követelménynek: óvoda, iskola, nevelési tanácsadó, önkormányzat, egyesület, stb. A Tehetségpont funkciója szerint lehet: Részlegesen funkcionáló Tehetségpont elérhetőség, tanácsadás, részvétel a hálózatos együttműködésben; tehetségazonosítás: tudományos megalapozottsággal; tehetséggondozás legalább egy területen: hatásvizsgálattal; helyi, térségi tehetségbarát társadalom szervezése. Komplexen funkcionáló Tehetségpont tehetséggondozás több területen; más Tehetségpontok megalakulásának segítése. Kiváló Tehetségpont (2009) komplex tehetséggondozó programok A regisztrált Tehetségpont egy éves program alapján akkreditált tehetségponttá válhat. A Tehetségpont hatóköre alapján lehet: Helyi (települési), intézményi Tehetségpont; Kistérségi Tehetségpont; Regionális Tehetségpont; Országos tehetségpont; Nemzeti Tehetségközpont. Tehetségpontok 2011 februárjában Magyarországon:
6. sz. ábra Hálózatfejlesztés: A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. február 9-én kelt, Tehetségpontok megalakítására vonatkozó felhívásából eredően a hálózatfejlesztés is a Tehetségpontok alapfeladatai közé tartozik. Szemelvények a felhívás szövegéből: A Tehetségpontokat bármilyen helyi szerveződéshez (helyi civil szervezet, önkormányzat, iskola, egyházi intézmény, stb.) kötni lehet. Rendkívül lényeges azonban, hogy e szervezet integráljon minden helyi, a tehetséggondozásban megmozgatható erőt, azaz a helyi önkormányzatot, iskolákat (különös hangsúllyal: felsőoktatási intézményeket), civil szerveződéseket, egyházakat és a tehetséggondozást támogató helyi cégeket és magánszemélyeket (mentorokat, tanárokat, szülőket, nyugdíjas szakembereket, támogatókat, segítőket). Ehhez a Tehetségpont kezdeményezőinek rendkívül nagy, és igen kreatív hálózatszervező, együttműködési készséget kell felmutatnia. A Tehetségpont nem tölti be feladatát, ha csak az anyaintézmény integrált részeként, a helyi közösség többi szeletét irányító feladatkört kíván betölteni, és nem törekszik minden helyi tehetségsegítő kezdeményezés szolgálatára, koordinációjára. Hasznos lehet, de nem kötelező, hogy a Tehetségpontok munkájában résztvevő intézmények és csoportok egy közös, erre a célra alakuló civil szervezetet (egyesület, alapítvány) alapítsanak. A Tehetségpontok csak egymással együttműködve, hálózatos formában tudnak létezni, hiszen tevékenységük egyik alapvető eleme a folyamatos információcsere, mind a helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák, a segítség bármilyen formája) közvetítése az ország többi részébe, mind pedig a máshonnan származó értékek (ld. fent) befogadása és alkotó alkalmazása az aktuális Tehetségpont környezetében.
A Tehetségpontok hálózatát rugalmas, horizontális kapcsolatokban gazdag, dinamikus hálózatnak és nem fa-szerkezetű, hierarchikus struktúrának kell elképzelni. Ügyelni kell arra, hogy két Tehetségpont egymással való kapcsolatteremtéséhez lehetőség szerint egynél több Tehetségpont közvetítésére ne legyen szükség. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a Tehetségpontok vezetői intenzív személyes kapcsolatban legyenek egymással. A Tehetségpontok együttműködésében, és terjedésének folyamatában fontos elem a térségi, illetve regionális tehetséggondozó intézmények, kezdeményezések bevonása. Amennyiben egy régióban (ide értve a határon túli magyarlakta területeket is) a Tehetségpontok száma 3 fölé nő, kezdeményezni érdemes, 5 fölött pedig kezdeményezni kell, hogy a régió Tehetségpontjainak képviselői egyeztető fórumot alakítsanak, és kölcsönös egyetértéssel megbízzák a régiót összefogó, képviselő Tehetségpontot. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a helyzet átalakulásával a képviselői feladatkör más Tehetségpontnak is átadható legyen, akár rotációs alapon is. A horizontális kapcsolatok és a Nemzeti Tehetségközpont mellett a régiókat összefogó Tehetségpontok kötik a Tehetségpontokat egymással is össze. (Forrás: NTT honlap: http://www.tehetsegpont.hu/96-12219.php) A hálózatépítés haszna csak hosszú években mérhető. (Bajor Péter) 7. sz. ábra A fenti 7. számú ábra azt a tényt tükrözi számunkra, hogy a tehetségpontok hálózatának kiépítésétől azonnali eredményt, látványos mennyiségi és minőségbeli változásokat nem várhatunk. Éveknek kell eltelni, mire a hálózat által kialakult együttműködések intenzív személyes kapcsolatokká mélyülnek, és a rendszer képessé válik rugalmasan integrálni minden a tehetséggondozásban mozgatható erőt. Csak ekkor éri el a hálózat az ábra által jelzett átcsapási tartományt, és ezt követően
nyilvánul meg látványosan hatékonysága és eredményessége.
2.4. Tehetségterületek Tehetségterület definiálása: Gardner Frames of Mind c. könyvében (1983) mutatja be sokoldalú intelligencia elméletét. Az elődök gondolataira és kutatására, valamint saját kutatásaira építve Gardner arra a következtetésre jut, hogy nem létezik egy bizonyos, mindent átfogó intelligencia, mivel annak számos különböző megjelenési formája van. Gardner állítása szerint: Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére. Ezen analízis szerint a világot mindenki a nyelv, a matematikai-logikai elemzés, a térbeli megjelenés, a zenei gondolkodás vagy a test segítségével (amit problémamegoldásra vagy tárgyak készítésére használ), valamint mások vagy önmaga, saját létének megfigyelésén keresztül ismeri meg. Más szóval az emberek egymástól egyrészt abban a tekintetben különböznek, hogy e hét komponens között hogyan oszlik meg az ún. intelligencia-profiljuk. Másrészt pedig abban a tekintetben különböznek, ahogyan ezeket a komponenseket használják, ahogy azokat kombinálják a különböző feladatok megoldására, különböző problémák kezelésére, bármilyen téren elért fejlődésükre (Gardner, 1991, 12. o.). A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének tehetségpont-akkreditációjánál a következő tehetségterületek elkülönítését alkalmazzák (a tevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez, de az alábbi példák segíthetik a besorolást): logikai matematikai (pl.:matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek, tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő gazdagító programok); természeti (pl.: mindenféle természettudományos témakörű foglalkozás, természetjárás); nyelvészeti (pl.: anyanyelvi és idegennyelvi programok); testi-kinesztetikus (pl.: sport-programok, tánc-, mozgás-kultúra); térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek); zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program); interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások, vezetői kompetenciák fejlesztése); intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások); + technológia és PC tudományok 2 Meg kell jegyezni azonban, hogy ez sem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység. Ennek teljes rendszerezése szinte elképzelhetetlen. (Vö: Gyarmathy, 2006) Stratégiánkban a fenti nyolc tehetségterületet különíttettük el horizontálisan, (a táblázatok címsorában feltüntetve) és vertikálisan rendeltük hozzá a különböző intézményi szinteken megvalósuló tehetséggondozás szervezeti kereteit (a táblázatok függőleges oszlopaiban jelölve) - az intézmények által küldött adatok alapján. Külön-külön táblázatban szerepel a felsőoktatási és középiskolai, az általános iskolai, az óvodai,valamint az iskolán kívüli tehetséggondozás. Mind a négy táblázatban külön soron szerepeltetjük az adott intézményi szinten már működő tehetségpontban, vagy referencia-intézményben zajló tehetséggondozást. Ez utóbbi pályázat 2 A Kecskemét és a régió sajátosságaira tekintettel a München-modellből kiemelve (Heller et. Al 2005) a technológia és PC tudományok tehetségterületét is kidolgozzuk.
útján elnyerhető szakmai elismerés. 3. Kecskeméti helyzetkép (közoktatási mutatók) Kecskemét az oktatás területén központi szerepet tölt be a térségben, mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén. A Duna-Tisza közén történelmileg kialakult centrum-szerepének a város a jövőben is igyekszik megfelelni. Új kihívásként jelentkezett a városba települő illetve a már itt működő gazdálkodó szervezetek igénye a jól képzett, a munkaerő-piaci igényeket kielégítő fiatal szakemberek iránt. 3.1. Kecskemét regionális szerepköre Kecskemét regionális szerepkörét közoktatási intézményeinek száma és a falai között folyó magas szintű oktatómunka is erősíti. A 300 éves iskolaváros büszke hagyományaira, a múlt értékeit megőrizve igyekszik fejleszteni oktatási rendszerét. A város közoktatási intézményeiben számos nem kecskeméti lakhelyű gyermek is tanul. Az óvodáskorúak 1%-a 16 településről, az általános iskoláskorúak 6%-a 46, a középiskolába járók 50-60%-a 120 településről jön városunkba. Az óvodás és általános iskolás korosztályon belül a nem kecskeméti tanulók többsége a város 30 kilométeres vonzáskörzetéből származik, a középiskolások körében ez az arány 50%-ra tehető. 3.2. Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1410 1400 1246 1297 1193 1220 1119 1041 1050 1055 1108 948 1176 1013 1141 1108 1217 2008-ban x éves 2008-ban óvodás 3262 fő általános iskolás 8717 fő 2009-ben óvodás 3466 fő általános iskolás 8510 fő 2010-ben óvodás 3514 fő általános iskolás 8532 fő 2011-ben óvodás 3607 fő általános iskolás 8599 fő A születések száma 2006-ig 100-150 fővel csökkent - azóta minimális az évek közti eltérés -, ezt számszerűleg kompenzálja a bevándorlás.
A népesség korosztály szerinti megoszlása: 100% 90% 14% 15% 17% 18% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 63% 63% 65% 66% 10% 0% 23% 22% 18% 16% 1980 1990 2000 2005* 0-14 15-59 60-x 8. sz. ábra 3.3. A város lakónépessége korosztályok szerint A város lakónépessége az elmúlt években nem változott, de a korosztályok között átrendeződés ment végbe.
10. sz. ábra 3.4. Közoktatási intézmények Kecskeméten Kecskemét területén közoktatási intézményeket Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megye Önkormányzata, a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás, az egyházak, alapítványok és magánszemélyek tartanak fent. Városunkban a közoktatási rendszer valamennyi intézménytípusa megtalálható (az intézmények listája:
1.számú melléklet ). Óvoda: Óvodai ellátást jelenleg 3840 gyermek vesz igénybe, ez a létszám demográfiai okok miatt folyamatosan növekszik. Az önkormányzati intézményekben a négy évvel korábbi 2900-ról 3100-re növekedett az elhelyezett gyermekek száma. Az egyéb fenntartók által működtetett óvodákban állandósult létszám mellett 740 gyermekről gondoskodnak. Évente mintegy 1200 gyermek jelentkezik az óvodákba. Általános iskola: A város iskoláiban közel 8600 általános iskolás korú gyermek tanul. A nem önkormányzati fenntartású iskolákban állandósult a 2600 fős létszám, csökkenés az önkormányzati intézményekben tapasztalható - jelenleg 6000 fő -, mivel 2007-ben a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás részére átadott Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata egy általános és egy középiskolát. Évente 1110 gyermek beiskolázása történik meg az általános iskolákba. Középiskola: A középfokú oktatásban valamennyi iskolatípus megtalálható: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. A nappali rendszerű oktatásban városunkban 9850 gyermek vesz részt, felnőttoktatás keretében további 500 fő. A 9850 tanulóból az önkormányzati iskolákban 7300, a felekezeti iskolákban 1050, egyéb fenntartású iskolákban 1500 diák tanul. Középfokú iskolákba évente 2100 tanuló beiskolázása történik meg. Felsőoktatás: A Kecskeméti Főiskolán nappali rendszerű oktatásban 5000 fő tanul, évente 900-1000 hallgatót vesznek fel, 300-500 hallgató kezdi meg tanulmányait esti, levelező oktatásban. 3.5. A Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásának jelentősége Kecskeméten kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a tehetséggondozásra, a tehetségsegítés integrálására, mert: ezt tekintjük a gazdasági fejlődés egyik zálogának, a tanulmányi, szakmai és művészeti versenyeken hullámzó a diákok szereplése. Vannak kiemelkedően szép eredményeket felmutató tanévek, de vannak évek, melyek azt jelzik számunkra, hogy sok tehetséges diák él a városban, de a velük való foglalkozást tudatosabbá, folyamatosabbá és szervezettebbé kell tennünk, sok tehetséggondozó program indult már el a városban pályázati forrásokból, de ezek egymástól elszigetelten működtek eddig. A Tehetséggondozó iskolák című TÁMOP 3.4.3; a Tehetséggondozói hálózat működtetése című TÁMOP 3.4.4; a Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenysége című TÁMOP 3.2.11; a NTP-OKA (Nemzeti Tehetség Program - Oktatásért Közalapítvány); a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program; a Bács- Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatai nyújtották a legnagyobb és a legtöbb támogatást az intézményeknek. Kecskeméten jelenleg hét Tehetségpont működik: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium;
Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája; Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány; Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért; Gitár-Klub Alapítvány; Útravaló Alapítvány; SZIÉTA Művészeti Egyesület. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, valamint a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája is benyújtotta pályázatát a Tehetségpont pályázatra, regisztrációjuk most van folyamatban. A városban és a térségben élő tehetségek egyrészt a fenti Tehetségpontok által kínált programok, másrészt pedig a saját iskolájukban folyó tehetségsegítő munka révén jutnak hozzá a tehetségük még teljesebb kibontakozásához szükséges szakmai és infrastrukturális háttérhez. Ezeknek a programoknak, képzéseknek, tehetségnapoknak és a tehetséggondozásban résztvevő szakembereknek a teljes adatállományát fogja tartalmazni a tehetségsegítő adatbázis, melyet még ebben az évben kialakítunk. Bár az oktatási intézmények nagy részében mind a tanórai, mind pedig a tanórán kívül folyó tehetségsegítő munka eredményes erről tanúskodnak a különböző tantárgyi, sportversenyeken elért eredmények, zenei fellépések, képzőművészeti kiállítások is, mégis felmerült az igény egy városi egységes tehetségsegítő stratégia kidolgozására, valamint ezzel egyidejűleg egységes keretbe foglalt tehetségsegítő munka megvalósítására. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a már működő, valamint a regisztráció alatt álló Tehetségpontok, hogy tapasztalataikkal segítsék a kecskeméti tehetségsegítő hálózat tehetséggondozással összefüggő feladatait, melyek többek között az alábbiak: Segítséget nyújtanak a tehetségműhelyek és táborok munkájába bekapcsolódni kívánó tehetségek felismeréséhez, azonosításához. Segítenek kidolgozni a tehetségműhelyek és táborok részletes tematikáját. Segítséget nyújtanak a tehetséggondozó foglalkozások és az egyéb szabadidős tevékenységek megvalósításában. Segítenek előkészíteni és lebonyolítani a műhelyeket és táborokat záró nyilvános programokat, pl. kiállítás, bemutatkozó előadás stb. Részt vesznek a Tehetségnapok megszervezésében és lebonyolításában. Lehetőséget biztosítanak a térség oktatási intézményei tehetséges tanulóinak egyéb, az általuk szervezett versenyeken, tehetséggondozó szakkörökön és szabadidős foglalkozásokon való részvételre. Egyéni tanácsadással segítik a tehetséges gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, felkészülését. Részt vesznek a tehetségekkel kapcsolatos tehetségtanácsadási feladatokban. Segítik a tehetséggondozással kapcsolatos pályázatok figyelését, elkészítését, megvalósítását. A fent leírtakat figyelembe véve a Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásával célunk olyan új szolgáltatásokkal bővíteni a Kecskeméten folyó általános és középiskolai tehetségsegítési tevékenységet, amelynek keretén belül: