SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ALTERNATÍV GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNY (A TAGINTÉZMÉNY NEVELÉSI TERVE) Ahány ember, annyi megoldás. Vagy megoldatlanság. Ezért nem hiszek az egyre jobban szaporodó bölcs tanácsokban Az ember mégiscsak eléggé egyedi. Ennyit, gondolom, a magunk javára talán elmondhatunk. hogy legvégletesebb formációnkban legyen az bűnöző vagy próféta sem vagyunk akárkik. Az ember megérdemli, hogy odahajoljunk feléje. (Mészöly Miklós) 1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény múltja 1993 februárjában Szolnok város Önkormányzata létrehozta az Alternatív Gimnáziumot, melynek célja a más középiskolákból tanulási, beilleszkedési és/vagy magatartási zavarok miatt kimaradó fiatalok érettségihez juttatása. Az eredeti elképzelés az volt, hogy legyen ez egy olyan iskola, ahol a humanisztikus pszichológia elvei szerint folyik a nevelés és az oktatás, kiscsoportos formában, családias légkörben, ahol minden egyes gyerekre oda lehet figyelni, s ahol az egyes gyerekek problémáit sajátos eszközökkel, módszerekkel, nagy türelemmel és odaadással próbálják a tanárok megoldani. Ez az elképzelés kezdetektől fogva megvalósult, s bár az iskola rengeteget változott, ma is ugyanez az alapelv érvényesül. A változások természetesek, hiszen változnak a körülmények, mások a társadalom igényei, elvárásai, s ezekhez a változó igényekhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Kezdetben 30-40fővel működött az iskola, ám az igény, a nyomás folyamatosan nőtt iskolánk iránt, így mára a létszám a nappali tagozaton 90 fő fölé emelkedett. Kezdetben nem vettünk fel gyerekeket az általános iskolákból, de az egyre nagyobb érdeklődés és igény miatt néhány éve 8. osztályból is felveszünk
tanulókat. Egyre több szülő szeretné problémás gyermekét olyan iskolába íratni, ahol kicsik az osztálylétszámok, hiszen tudja, hogy sikeres haladásához gyermekének egyéni bánásmód, személyre szabott megsegítés szükséges. Jelentősen megváltozott az évek során az esti tagozatunk iránti igény. Kezdetben idősebb, 30-40 éves felnőttek iratkoztak be hozzánk azért, hogy felnőtt fejjel megszerezzék az érettségit, ezzel nőtt az önbecsülésük és a képzettségük. Az utóbbi években lényegesen fiatalabb az esti tagozat korösszetétele. A 18. életévüket épphogy betöltött fiatalok iratkoznak be, mert szakmunkásként nem kapnak munkát, vagy 18 évesen rájönnek, hogy további terveik megvalósításához nélkülözhetetlen az érettségi bizonyítvány. Változott az igény olyan tekintetben is, hogy rövidebb idő alatt szeretnék elvégezni az iskolát, ugyanakkor kevesebb idejük van a tanítási órák látogatására. Tapasztalataink szerint a mi iskolánkba járó diákok döntő többsége jól érzi magát a mi iskolánkban, pedig előtte más oktatási intézményekben kudarcok érték őket, és ezért rengeteg ellenérzés van bennük az iskolával szemben, úgy általában. Az iskola családias légköre, a személyes kapcsolatok tanár-diák, és diák-diák között, több-kevesebb idő alatt oldják szorongásaikat, feszültségeiket. Arra a kérdésre tehát, hogy jól érzik-e magukat diákjaink a mi alternatív iskolánkban igennel válaszolunk. Arra a kérdésre viszont, hogy minden hozzánk forduló problémás gyereknek való-e a mi valamikor 15 éve megálmodott és megvalósult iskolánk-, már nemmel válaszolunk. Budapesten mód van arra, hogy a speciális problémákra speciális alternatív és reformiskolákat működtessenek. Szolnok azonban kis város ahhoz, hogy sok ilyen eltérő alternatív iskola legyen, így tehát lehetőség szerint igyekszünk a problémákat ebben az egy iskolában megoldani. Egy hiperaktív és egy szorongó gyereket nagyon nehéz egy csoportban, azonos módszerekkel nevelni. Úgy gondoljuk, hogy a humanisztikus pedagógia alapelvei, módszerei a legjobbak a feladat megoldásához, ám gyakran kell egyedi, speciális esetekben esetleg másként döntéseket hoznunk. Az Alternatív Gimnázium 8 évig önálló iskolaként működött, ezután 5 évig a Kölcsey Ferenc Általános Iskolával, majd 3 évig az Egészségügyi Szakiskolával összevonva, egységes iskolaként funkcionált. A 2008/2009-es tanévtől a Széchenyi Gimnázium és Általános Iskola Alternatív Gimnáziumi Tagintézményeként működünk. 102
Feladatunk, célunk változatlan: a jó képességű beilleszkedési, szocializációs problémákkal küszködő fiatalok gondozása, képzése, érettségihez juttatása. 1.2. Az iskola jelenlegi képzési rendszere Intézményünkben jelenleg négy évfolyamos gimnáziumi képzés működik, mely a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. Az oktatás két tagozaton folyik. A nappali tagozaton 14-22 éves fiatalokat fogadunk, 8. osztály elvégzése után vagy más középiskolából 9-12. évfolyamból. Az esti tagozatos képzésünkben a 18. életévüket betöltött, nem tanköteles felnőttek vehetnek részt. A helyi tantervünk a központi kerettantervi előírásoknak és az érettségi követelményrendszerének megfelel. 1.3. Személyi és tárgyi feltételek Iskolánkban egyetemi végzettségű szaktanárok közalkalmazotti jogviszonyban oktatnak, nevelnek döntő többségben teljes munkaidőben, néhányan részmunkaidőben. Minden tantárgyat megfelelő végzettségű és szakos pedagógus tanít. Tantestületünkben van mentálhigiénés végzettségű pedagógus, szakvizsgázott pedagógus és informatikus-könytáros is. A gyerekek oktatásában, nevelésében, gondozásában egy gyógytestnevelő, egy gyógypedagógus, egy fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, iskolaorvos és védőnő is részt vesz. Iskolatitkár, gazdasági ügyintéző és gondnok segíti munkánkat. Intézményünk üzemeltetését (takarítás, portaszolgálat, tűzvédelem,) az iskola épületében működő Szociális és Szolgáltató Szakközépiskola Egészségügyi Tagintézménye látja el. Az oktató nevelő munkához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. 103
Négy nagy méretű tanterem, két kisebb, csoportfoglalkozásokra alkalmas tanterem áll rendelkezésre, ebből három tanteremben interaktív táblák, felszerelt projektorok vannak. A könyvtárat, informatika tantermet, tornatermet és az udvart a Szociális Szakközépiskola Egészségügyi Tagintézményével közösen használjuk. Az iskola közvetlen közelében, az Alternatív Pedagógiáért Alapítvány által vásárolt, és rendelkezésünkre bocsátott klubhelyiséggel is rendelkezünk. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a Pedagógiai Program 3. számú melléklete tartalmazza. 1.4. Az intézmény finanszírozási alapelvei Iskolánkat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata működteti, az alapító Okiratban megnevezett valamennyi feladat ellátását finanszírozza. Az esti tagozaton a 11. és 12. évfolyamon önkormányzati rendelet alapján megállapított térítési díjat kell fizetnie a tanulóknak. A térítési díj mértéke függ a tanuló tanulmányi eredményétől. Az Alternatív Pedagógiáért Alapítvány támogatja iskolánk működését. például a képzési kínálat gazdagítását, a tárgyi feltételek javítását, programok finanszírozását. A támogató alapítványunk és az iskola kapcsolatáról szól a Pedagógiai Program 12.számú melléklete 1.5. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája 1.5.1. Iskolavezetés Az iskola felelős vezetője az igazgató. Az intézmény közvetlen irányítását a tagintézmény vezető és a szakmai programfelelős látja el. A tágabb iskolavezetéshez tartoznak a nappali és az esti tagozatos munkaközösség vezetők. 104
1.6. Az érdekegyeztetés, érvényesítés, érdekvédelem 1.6.1. Tanárok A tanárok a tanári team tagjai, szabadon elmondhatják véleményüket, ötleteiket, javaslataikat. Az iskolát formáló, alakító, fejlesztő változások közös megbeszélésekkel, olykor vitákkal, de konszenzuson alapuló, mindenki számára elfogadható vállalható döntésekkel alakulnak ki. Hisszük, hogy akkor lehetünk sikeresek és eredményesek, ha a team minden tagja részt vesz az alkotó folyamatokban. Valljuk, hogy az iskola arculatának formálásában a diákok, a szülők és a fenntartó igényeinek, véleményének meghallgatása és figyelembe vétele nagyon fontos. A tanárok érdekvédelmi szervezete a Közalkalmazotti Tanács, mely a törvényi szabályozásnak megfelelően működik. Tevékenységét a Közalkalmazotti Tanács Működési szabályzata határozza meg. 1.6.2. Tanulók A nappali tagozatos diákok osztályközösségeket alkotnak, így a mindennapi közösségi élet fő szervezői az osztályfőnökök. Iskolánkban fontos, egy-egy diák érdekét képviselő személy az egyénizős tanár. Minden osztályban két tagú diákbizottság van, melynek tagjait az osztályközösség választja. Az Iskolai Diákbizottságot az osztály diákbizottságok tagjai alkotják, ők választják meg az IDB vezetőjét. Az IDB év elején munkatervet készít a közösségi élet megszervezésére. Az IDB a diákok érdekképviseleti szerve is. Az IDB munkáját egy e feladattal megbízott pedagógus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti. 1.6.3. Az iskolai élet napi szervezése Az operatív szervezés, a mindennapi feladatok tervezése elsősorban a szakmai programfelelős feladata. Az intézmény működési rendjét, szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 105
1.6.4. Az iskolai élet éves szervezése Iskolánk éves munkatervét az iskola igazgatója készíti el, kikérve az iskolaközösség minden tagjának véleményét. A munkatervet a tantestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el. Az iskola éves munkaterve alapján a munkaközösségek, az IDB, a könyvtár és a gyemek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök is elkészítik saját munkatervüket, mely alapján egész tanévben dolgoznak. A szaktanárok az egyes tantárgyak tanítására a helyi tantervünk alapján elkészítik az adott tanévre vonatkozó tanmenetüket, melyet az iskola igazgatója fogad el. 1.7. Az iskola kapcsolatrendszere 1.7.1. A szülőkkel való kapcsolattartás A hozzánk járó tanulók kamaszok, sőt sokan közülük majdnem felnőttek: 18-21 évesek, ezért mi azt tartjuk, hogy elsősorban velük kell együttműködnünk, problémákat rendeznünk. Természetesen a szülő is részese a gyerek életének, így számunkra a vele való együttműködés is fontos. Kiskorú tanulóink esetében a szülővel, gondviselővel való kapcsolattartás szorosabb. Mi azt valljuk, hogy a gyerek háta mögött, tudta nélkül a szülővel nem szövetkezhetünk, nem köthetünk alkut, nem csaphatjuk be a gyereket. Ugyanez viszont a szülőnek is joga: nem hallgathatunk el a szülő elől semmit: ha érdeklődik, kérdez, akkor nyíltan, őszintén kell beszélnünk vele. Legjobb, ha a beszélgetéseken a tanár, a szülő, és ha akar, akkor a gyerek is jelen van. Szempontok: törekszünk a hiteles tájékoztatásra nyílt, udvarias, készséges kommunikációra nem avatkozunk a család életébe, csak ha a gyerek veszélyeztetett szakemberhez irányítjuk, ha szükségesnek látjuk 106
tanácsot adunk, ha a szülő kéri tájékoztatjuk illetve tájékozódunk kérünk, illetve kérést, javaslatot hallgatunk meg a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre törekszünk A kapcsolattartás formái: Szülő-tanár-diák fórumok: a hagyományos iskolákban ez a szülői értekezlet. Fontos különbség, hogy nálunk a diákok is részt vehetnek ezeken a megbeszéléseken. Beszélgetések telefonon vagy személyesen: nálunk nincs kijelölt fogadóóra. Az a gyakorlat, hogy a szülő bármikor kereshet, telefonon időpontot egyeztetve leülünk beszélgetni. A beszélgetést persze mi tanárok is szoktuk kezdeményezni. Olyan beszélgetéseket is szoktunk tartani, amelyen az egész stáb részt vesz. Felvételi elbeszélgetés: a tanuló szülője, gondviselője részt vehet a felvételi elbeszélgetésen. Iskolai rendezvények: a tanévnyitó nagycsoportra, a szalagavató és a ballagási ünnepségre természetesen a szülők is meghívást kapnak. Levélben és e-mailben is igyekszünk a szülőkkel való kommunikációt fenntartani. 1.7.2. Kapcsolat a volt diákokkal Tapasztalataink szerint a leérettségizett diákok többsége még legalább egy évig visszajár hozzánk. Ez a tény hívta életre a tanulókövetést: a spontán, maguktól bejáró fiatalok segítése természetesen tudatosan is utánuk nyúlunk, hogy jelezzük, még mindig számíthatnak ránk, segítünk, ha tudunk 107
számunkra visszajelzés az ő boldogulásuk nyomon követése, hogyan állnak helyt: a további munkánk során felhasználjuk a tapasztalatokat a jelenleg hozzánk járó diákok számára példaképek lehetnek, erősíthetik az iskolai összetartozást, közösségérzést, ha látják, hogy a volt diákok visszajárnak egy-egy rendezvényre A módszerekről A stáb úgy határozott, hogy legyen egy ember, aki összefogja a fiatalokkal való kapcsolattartás programját. Célszerű volt úgy dönteni, hogy a végzős osztály osztályfőnöke legyen ez a személy, és ő a következő évben nem is kap új osztályt, így még egy évig teljes figyelmét, lelkét a régi kis osztályára tudja fordítani. Természetesen a diákok, fiatalok nem csak a volt osztályfőnökhöz kötődnek: mindenki a saját egyénizős tanárához jön beszélgetni legszívesebben. A kapcsolattartó tanár lehetőségei sokfélék: spontán látogatások során beszélgetés telefonon való beszélgetés levelezés, születésnapi, névnapi üdvözletek küldése osztálytalálkozó szervezése iskolai rendezvényekre (pl. farsang, szalagavató) meghívó küldése, majd a rendezvényeken a társaság összefogása 2. Az intézmény pedagógiai tevékenysége 2.1. Iskolánk pedagógiai hitvallása és alapelveink Iskolánkban a szűkebb és tágabb emberi közösség igényeinek és a személyes ambíciók, adottságok, képességek összhangjának folytonos megteremtésére törekszünk: olyan tudást és értékrendet közvetítünk, amellyel tanítványaink a további életükben a magánéletben és a munka világában is megtalálják a helyüket, 108
folyamatosan alkalmazkodni tudnak úgy, hogy közben elégedett és boldog felnőttek lehetnek. Nevelési alapelveink: Nevelésfilozófiánkat, nevelési céljainkat és feladatrendszerünket is a humanisztikus pszichológiára, leginkább Rogers, Maslow és Erikson tanaira alapoztuk. A mi iskolánk arra törekszik, hogy a gyerekeknek, fiataloknak, valamint szüleiknek az együttműködés és az alkotó részvétel feltételeit minden lehetséges tevékenységgel és szóba jövő kérdéssel összefüggésben a lehető legteljesebb mértékben biztosítsuk. A nevelés ebben a felfogásban nem a jövőben biztosítandó szabadság helyes használatának megtanítását, hanem annak azonnali, a jelenben történő valóra váltását jelenti. A gyerekek boldogsága és öröme, illetve az érdeklődésen alapuló ismeretszerzés fontos cél. A felnőttkorra való kondicionáláson túl hangsúlyt fektetünk a rövid távú sikerekre, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására. Nevelő tevékenységünk a rogersi személyközpontú szemléletmódra épül: a feltétel nélküli elfogadás kongruencia empátia hármas egysége adja meg iskolánk kereteit. 1. A modern, autonóm, önmegvalósító ember az ideálunk, ennek kibontakozását szolgálja tevékenységünk. 2. Valljuk, hogy minden tanuló más, önmagában értékes, fejlődése az önmegvalósítás irányába tart, ezért a személyre szabott nevelő-oktató hatások az igazán hatékonyak, de korlátokra szükség van. A személyre szabottság valójában az egyén sajátos igényeinek és a rendszerben rejlő lehetőségek állandó összehangolása, egyeztetése révén valósítható meg. 3. Az oktatás-nevelés folyamán figyelembe vesszük: az életkori sajátosságokat, az egyéni tanulási tempót, az egyéni temperamentumot, az egyéni hiányosságokat, sérüléseket, és az otthoni környezet különbségeit. 109
4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavart nem minősítjük, stigmatizáljuk. Törekvésünk a tanuló alapos, pszichológiai eszközökkel való tudatos és szisztematikus megismerése, a kielégítetlen szükségletek, elakadások meg nem oldott fejlődési feladatainak feltérképezése és ezek korrekciója kompetenciahatáraikon belül. A személyiséget támogatjuk, nem a deviáns viselkedést. 5. Működésünk középpontjában a gyerek áll, ezért a személyes kapcsolatokat leginkább megerősítő, folyamatos együttműködést igénylő szervezeti és tevékenységformákat alakítottunk ki. 6. Valljuk, hogy autonóm emberré csak a többiek közösségében válhatunk. A többi autonóm ember feltétele az én autonómiámnak. A csoportban tapasztalhatjuk meg, hogy senki sem teljesen problémás személyiség, s hogy eltérő hiányaink okán egymás fejlesztésében nagyon hatékonyan közreműködhetünk. 7. Számunkra a személyre szabott pedagógia azt jelenti, hogy a szűkebb és tágabb emberi közösség igényeinek és a személyes ambíciók, adottságok, képességek összhangjának folytonos megteremtésére törekszünk. Mit tekintünk eredménynek? Alapelvünk, hogy az egész személyiség fejlődését segítő, a személyiséget támogató légkört alakítunk ki, melynek alapja az empátia, a kongruencia és a bizalom. Eredménynek tekintjük, s ezért törekszünk arra, hogy: a gyerekek leérettségizzenek és lehetőleg továbbtanuljanak a kimaradók, lemorzsolódók aránya kicsi legyen a fiatalok a további életükre vonatkozóan értelmes célokat tudjanak kitűzni 110
olyan tanár-diák kapcsolatot alakítsunk ki, amely szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre támaszkodni tudnak, s ami minta az emberi kapcsolataik további alakításához 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 2.2.1. A nevelő-oktató munkánk céljai A nevelés-oktatás általános célja, feladata a hagyományos iskolai oktatásból kimaradt fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való felkészítése, kétszintű érettségiztetése, mentális gondozása személyre szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján (pedagógiai cél a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása). Helyi tantervünket a kerettantervek figyelembe vételével határoztuk meg. Az oktatási folyamat egyes területein lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítést (közép- és, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Ismeretközvetítés mellett fontos a tanulók képességfejlesztése. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk 111
meg. tanulóink fejlett kommunikációs eszközöket tudjanak kezelni, s azokat a kulturált viselkedés szabályainak megfelelően működtessék. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését. Egyéni foglalkozással biztosítjuk a tehetséggondozást. Odafigyelünk arra, hogy a szociális és kulturális hátrányok leküzdéséhez lehetőséget és segítséget kapjanak. Törekszünk arra, hogy tanulóink a testi-lelki egészség, életvezetés eszközrendszerének birtokába jussanak. Fontosnak tartjuk, hogy a sikeres társadalmi beilleszkedés mintáit elsajátítsák. Fontos, hogy természeti és épített környezetüket megbecsüljék, óvják és továbbépítsék. Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Célunk, hogy képesek legyenek hagyomány és modernség összehangolására, a folytonosság felismerésére. Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakításától sem zárkózunk el. 2.2.2. A nevelő-oktató munka feladatai A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. Ugyancsak mérlegelés tárgya az is, hogy a célok és feladatok helyi értéke relatív jellegű, a feladatok is válhatnak célokká és megfordítva is igaz ez. Feladatunk olyan ismeretstruktúra, iskolaszerkezet, folyamatszervezés, tevékenységstruktúra, követelményrendszer, értékelési szisztéma, viselkedés- és interakciós minta, kapcsolatrendszer kialakítása, mely nevelési céljaink megvalósítását egyre színvonalasabban garantálja. Kiemelt feladatként határoztuk meg: az alapkészségek és képességek fejlesztését, gyakoroltatását, a tanulási módszerek megismertetését, elsajátíttatását, 112
az önálló ismeretszerzés, munkáltatás alkalmainak gyarapítását, az információforrások használati szabályainak mélyebb megértését, a korábban szerzett gátlások oldását, a problémamegoldásra nevelést, az önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelést, az életfeladatokra (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítést, az együttműködő kommunikatív pedagógiai magatartás követését, az iskolai közösségek működtetését, kapcsolatrendszerük gazdagítását, kompetenciájuk fokozatos kiépítését, az iskolai demokrácia fórumainak tartalmas működtetését, differenciált tanulásszervezés és tanulássegítés biztosítását, a tanítás-tanulás folyamatának módszerbeli modernizálását, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítését a diákok felé, a segítő szakszolgálatok közreműködésének igénylését, velük együttműködési formák kialakítását, a káros, egészség- és személyiségromboló szokások, szenvedélybetegségek prevencióját, képességfejlesztő-korrigáló és korrepetáló foglalkozások szervezését, tanuló pedagógus szülő hármasának szorosabb együttműködését, az iskola belső és külső rendjének őrzését és megőriztetését, az iskolaimázs formálását, az iskola menedzselését, a minőségirányítási rendszer működtetését, fejlesztését szabadidős programok kínálatát, iskolai hagyományok ápolását, a megfelelő önértékelés elősegítését, az önbizalom fejlesztését, kommunikációs csatornák hálózattá egyesítését, a tehetséggondozást, a mentálhigiénés gondozást: életvezetési problémák, tanulási és pszichés zavarok feltárását, kezelését, a tanulók érdeklődésének, s a szülői igényeknek megfelelő választás biztosítását a nem kötelező és a kötetlen ismeretszerzési formák keretei között, az önismereti foglalkozások tervezését, fogékonyság kialakítását az esztétikus környezet és megjelenés iránt, 113
az iskola céljaihoz igazodó továbbképzési terv megalkotását, az intézmény jogszerű működéséhez szükséges szabályzatok elkészítését, betartását, a gazdasági erőforrások hatékony felhasználását, a fenntartói támogatás mellé külső források bevonását, a pedagógusok és más alkalmazottak egyéni karrierépítésének segítését, a pedagógusmunka sajátosságaiból adódó kiégési tünetegyüttes felismerését és kezelését, a fogyasztói kultúra és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás fejlesztését a tanulókban. 2.2.2.1. Osztály- és csoportrendszer A csoport létszáma és összetétele nagyon fontos tényező a tanulásban. A jó csoport biztosítja a közös tanulás keretét, az együttműködés lehetőségét. Ha a csoportban állandó és folyamatos a kommunikáció, az megsokszorozhatja a hatékonyságot. Nappali tagozaton jelenleg minden évfolyamon egy-egy csoport működik: így négy csoportunk van. Iskolánkban kiscsoportos formában tanítunk. Azt tapasztaltuk, hogy a legideálisabb a 16-18 fős csoportlétszám. Ez a méret alkalmas arra, hogy a tanár minden tanulóra kellő mértékű figyelmet fordítson. A tanóra 45 perce alatt is konstatálni tudja a diákok aktuális állapotát, s ehhez igazítható a tananyag mennyisége, ütemezése, az átadás formája, a tanár-diák interakciók tartalma, iránya. (Sajnos ez a csoportlétszám jelenleg 22-24 fő között van.) A közösség minden tagja fontos, minden elveszett, peremre szorult, elszigetelődött egyén az egész közösséget teszi szegényebbé. A csoportba tartozás az egyénnek legalább ennyire fontos. A csoport legfontosabb szerepe, hogy segíti a lelkiismeretet, s a viselkedést irányító erkölcsi norma- és értékrendszer kialakulását. A csoport fokozza a tevékenység hatékonyságát, a csoport munkája mindig több, értékesebb, mint a tagok munkájának összessége. Külön csoportok alakulnak a nyelvi órákon és az informatika órákon, valamint az érettségi előkészítőkön. A nyelvi és informatika csoportok évfolyamonként szerveződnek, az érettségi előkészítők viszont évfolyamtól függetlenül. Az előrehozott 114
érettségire készülő 10. és 11. évfolyamosok együtt készülhetnek a 12. évfolyamosokkal. (Ezeket a csoportokat úgy illesztjük az órarendbe, hogy az estis diákok is részt vehessenek a foglalkozásokon. A legkisebb csoportlétszámot kötelező érettségi tantárgy esetében 5 főben, választhatónál pedig 3 főben határoztuk meg.) Az érdeklődési köröknek megfelelő programok - zeneklub, fociklub, filmklub újabb csoportok kialakulására ad lehetőséget. A csoportlétszám itt is minimum három fő. A fejlesztő- és rehabilitációs foglalkozások szintén évfolyamtól függetlenül szerveződnek. A csoportok kialakítása az egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A csoportok maximális létszáma nyolc fő. Az iskolai élet szervezése állandó és alkalmilag, egy-egy programra szerveződő csoportok feladata. Állandó csoport, bár változó tagokkal az iskolai diáktanács és az úgynevezett nagycsoport, amely tulajdonképpen a tantestület és a nappali tagozatos diákközösség tagjaiból áll. Az esti tagozaton nagyobb csoportlétszámmal is tudunk működni: ezen a tagozaton az ismeretátadásé a főszerep, természetesen az egyéni tanulási problémák megoldására is nyitottak vagyunk. Az esti tagozaton a 2009/2010-es tanévtől három évfolyamos képzést vezetünk be. 2.2.2.2. Munkaközösségi rendszer Az estis és nappalis munkaközösség 2011/2012-es tanévtől megszűnik, helyét és szerepét a team veszi át. 2.2.2.3 A tanár szerepe Iskolánkban a tanárokkal szembeni elvárások szintje igen magas. A pedagógusnak mély önismerettel kell rendelkeznie, tudnia kell önmagát elfogadni, ismernie kell saját határait, korlátait, tehát saját személyiségével kell, hogy bánni tudjon. A tanárok segítők is egyben, amely fokozott lelki megterhelést jelent, ezért szükség van arra, hogy a saját személyiségüket folyamatosan karban tudják tartani. 115
A tanár személyiségjegyei közül a legfontosabbak: érzelmi elkötelezettség őszinteség hitelesség empátia az átlagosnál nagyobb tolerancia nyitottság érzékenység rugalmasság Emellett persze fejlett kommunikációs készség, fejlett együttműködési és konfliktuskezelési képesség, magas szintű tárgyi tudás, a profi ismeretátadási képesség és a segítő módszerek széles repertoárjának ismerete és azok alkalmazni tudása is elengedhetetlen ehhez a munkához. A klasszikus tanár-diák viszony szerint a tanár és a diák a katedra két oldalán áll, kapcsolatukat tehát valamiféle szembenállás, ellentét jellemzi. A tanár- diák viszony azonban nem ellentét, hanem partnerkapcsolat. A tanítás közös ügy, és csak úgy hatékony, ha mindkét oldalról nyitottsággal állnak hozzá. A tanítás nem a gyerek legyőzése, az eredmény nem a diákba plántált tudásmennyiség. A tanítás és a tanulás a tanár és a diák közös érdeke, olyan folyamat, amelyben mindkettejük személyisége fejlődik. Az alternatív iskolákra, jellemző, így a miénkre is a szabad interakció, a másik emberrel való találkozás, s az ilyen találkozások során kialakuló légkör jellemzője az, hogy a gyermek személyiségének tiszteletben tartásán alapul, a lehető legnagyobb odafigyelést jelenti, így biztonságérzetet ad. A tanári tekintély nem származhat olyan külső eszközöktől, mint az ellenőrző, a tanmenet, vagy az igazgató. A tanárnak saját értékeiből, belső erőiből kell megteremtenie tekintélyét, ami nagyon nehéz dolog. A tanári munka rengeteg felkészülést igényel. Mivel nagyon fontos a személyesség, minden egyes gyereknek egyéni módon lehet segíteni. Tehát állandóan figyelemmel kell kísérni az egyén fejlődését, haladását, és állandóan 116
differenciálni kell. Egyéni tanulási technikákat, stratégiákat kell kidolgozni a gyerekek számára, ami rendkívül időigényes munka. Szupervízió A szupervízió a tanárok karbantartására és esetmegbeszélésre szükséges a mi iskolánkban. A szükséges szó nem túlzás: egész személyiségünket nagyon megterheli ez a munka, lelki egészségünk fenntartásához, a kiégési szindróma megelőzéséhez, önismeretünk fejlesztéséhez elengedhetetlen ez a foglalkozás. Egész évben folyamatosan vannak olyan nehéz eseteink, melyeknél sokat segíthet az esetmegbeszélés. A szupervízión elhangzottak szigorúan bizalmasak, titkosak: ami ott elhangzik, azt nem beszéljük ki, nem adjuk tovább. 2.3. A személyiség-, képesség- és közösségfejlesztés formái 2.3.1. Személyiség- és képességfejlesztés a tanítási órán A mai magyar valóságot jellemző szociokulturális adottságok nem kedveznek a kiegyensúlyozott stabil személyiség kialakulásának. Iskolánk ezért külön hangsúllyal kezeli a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Ennek elvi alapjait már részletesen kifejtettük az iskola pedagógiai elveiben. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának szerves része, minden tanár a diákjaihoz, környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, azaz egyéniségével formálja a diákokat. 2.3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy diákjaink különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, iskolai tanulásukkal, individuális fejlődésükkel, más, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 117
A személyiségfejlesztést a következő pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk: Bemeneti mérés (a gyermek élettörténetének felderítése, a családi körülmények feltérképezése, a gyermek kapcsolatrendszerének, közösségi magatartásának ismerete, intellektuális képességei). Egyéni fejlesztési, haladási terv (pályaorientációval, motivációs célkitűzéssel) készítése. Írásos értékelés önértékelés negyedéves forgóban. Hiteles mintanyújtás. Munkára nevelés gyakorlati képzés karitatív, szociális, humanitárius, ökológiai terepen. A tanulási szocializációs kudarcok feldolgozása, reintegrálás. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. A tanulók érzelmi intelligenciájának emelése. A tanulók erkölcsi nevelése. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése. A kognitív képességek fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a tanulási vágy felébresztése, az érdeklődés fejlesztése. Konkrétan ezt segíti elő az első két tanévben a felzárkóztatás, szintre hozás, és főleg az általános műveltséget megerősítő szakasz, amit az utolsó két évben a pályaválasztást elősegítő, arra való felkészülésben segítséget nyújtó időszak követ. Közösségi életre nevelés: pozitív és egészséges életvezetés, konfliktusok kezelése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai és iskolán kívüli életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit és valóságát. Az iskola biztosítja és buzdítja diákjait sporttevékenység végzésére, a különböző és gazdag kulturális lehetőségek kihasználására - zeneklub, filmklub, színház, közös iskolai mozi látogatás, múzeum és kiállítások megtekintése, kirándulások, táborok mind-mind értékrendjük, világnézetük formálódását segítik, ami a személyiségfejlődésük alapja. 118
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, megjelenésben a külső és belső igényességre ösztönzés, ugyanakkor az alkohol, drog, dohánytermékek fogyasztásának veszélye az osztályfőnöki órák anyagán túl a biológia órák anyaga is, de a legfontosabb itt is a személyes példaadás. A személyiségfejlesztés fontos gyakorlati része a szociális kommunikáció, segítőkészség fejlesztése - a tananyagból kiemelt mintákon túl - olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával kívánjuk elérni, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, és egyben a személyes kompetencia fejlődésének segítője. 2.3.3. A személyiségfejlesztés területei A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a tanuló osztályfőnökének és egyénizős tanárának. Feladatuk, hogy figyeljék, kövessék és a lehetőségeikhez képest irányítsák tanítványaik személyiségének fejlődését. Kiemelt feladat az önálló tanulás készségének és képességének kialakítása. Egy-egy tantárgy tanulását ezzel kell kezdeni, s a tantárgy tanulása során folyamatosan fejleszteni kell ezt a képességet. Ismerkedjenek meg a könyvtárral, a könyvek, médiák típusaival, tudjanak anyagot gyűjteni, információt keresni. A nyelvi szöveg pontos megértése elengedhetetlen feltétele az eredményes tanulásnak. A jegyzetelés gyakorlatát szintén szükséges elsajátítani. Az egyes tantárgyak sajátos közeledési módjait a szaktárgyi órákon érdemes megismertetni. A beszédkészség fejlesztése ugyancsak alapvető követelmény az életben. A fogalomalkotás, következtetés, meghatározás, rendszerezés, lényegkiemelés gyakoroltatása a logikus gondolkodás fejlesztését eredményezi. Az önálló tanulásra nevelés lehet a záloga az élethosszig tartó művelődésnek, s a tanulók felzárkóztatása is csak akkor lesz eredményes, ha megtanulnak tanulni. A munkára nevelés is a személyiségfejlesztés fontos része. Ennek egyik eleme a tanulási folyamat. A rendszeres, precíz, kitartó tanulás mellett azonban 119
lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy más területen is kipróbálhassák magukat. Feladatunknak érezzük a fogyasztói szerepre való felkészítést is. Az igényesség, az értékes és a giccs megkülönböztetését, felismerését kell elsajátítani a diákoknak. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. A rongálásokkal szembeni fellépés mellett a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik. Operatív teendőink a személyiségfejlesztés területein: A) Feladataink a tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése terén: Ezen a területen szem előtt kell tartanunk, hogy a most iskoláskorú nemzedék számára a munkaerőpiacon való megmaradás feltétele lesz az élethosszig tartó tanulás. Ezért a sikeres tanuláshoz való képességek fejlesztése elsőrendű feladatunk. Az alapoktatásban elsajátított készségek, képességek a sikeres, egész életen át tartó tanulásnak elemei létfeltételei. A kognitív kompetencia atomjai a rutin, készség, ismeretek. Ezekből épülnek fel a konvertáló, rendszerező, logikai és kombinatív képességek, s belőlük alakulnak ki a komplex képességek: a kommunikáció, a tanulás, a gondolkodás és a tudásszerzés. Ezen rész- és komplex képességek fejlődése a kutatások és vizsgálatok alapján nagy egyéni eltéréssel történik. Ezért az értelmi fejlesztés középpontjába a személyiséget kell állítani. az önálló tanulási képességek megalapozása, szövegértési, értelmezési stratégiák kialakítása, a figyelem, a koncentrálóképesség tartóssá fejlesztése, matematika képességek kialakítása differenciált oktatással, korrepetálással, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, az oktatásszervezésben a lehetőségeken belül a variábilis csoportképzés, a gyakoroltatás arányának emelése, 120
az ismeret és praxis egészséges összhangjának megtartása, az emlékezet fejlesztése a kreatív gondolkodásra késztetés. B) Feladataink a munkára nevelés területén: a munkavégzéssel összefüggő fogalomrendszer megismertetése: munka, munkaerkölcs, munkafegyelem, kötelesség, hivatás, teljesítmény, munkaerőpiac, értékteremtés, alkotás, az iskolai teljesítmények és követelmények egészséges összhangjának biztosítása differenciált tervezéssel és terheléssel, a tanulók munkáltatása állandó, arányos legyen, a munka alkotó jellegének megtapasztaltatása, a pontosság betartása és betartatása, jól szervezett tanulási folyamatok, foglalkozások tervezése, megvalósítása, C) Feladatunk a tanulók érzelmi intelligenciájának emelése: Öt alapvető érzelmi szükségletet kívánatos kielégítenie az iskolának: a szeretet, a biztonságot, az elfogadást, az elismertséget s az öröm átélését. A család mellett az iskolának is feladata ezek megtapasztaltatása, hiszen többek között az érzelmi hiány gátja az önfegyelem kialakulásának, a motivációs rendszer összetettségének és erősségének, a közösség- és személyiségfejlesztésnek. a tanuló és viselkedésének különválasztása és kezelése, a metakommunikációs eszközökkel való tudatos élés (szemkontaktus, érdeklődő tekintet, testi érintés, figyelem), szeretet és fegyelem kényes egyensúlyának megtartása, a viselkedési és cselekvési hatások rugalmas betartatása, a tanulókban lévő értékek felfedezése, megerősítése, tantárgyi ismeretek tudatos alkalmazása, a megküzdési stratégiák kialakítása, erősítése, konfliktustűrő és kezelő képesség fejlesztése, gyakoroltatása, 121
segítő kapcsolatok megteremtése, empatikus attitűd erősítése, komplex művészi eszközök és módszerek alkalmazása az önkifejezésre, a feszültség, szorongás oldása. D) Feladatunk a tanulók erkölcsi nevelése: Mai társadalmunkban előretört a gátlástalan egyéni érdekérvényesítés, az önzés és gyengült a szolidaritás a bajbajutottakkal. Elemi igényként jelentkezik az erkölcsös magatartás s ezzel összhangban az erkölcsi nevelés. A tanulók erkölcsi nevelésének iránya: az egocentrikus gondolkodás- és viselkedésmódtól eljutni az empátiáig, azaz a másik helyzetének megértéséig és a pozitív érzelmi reagálásig. Az erkölcsi nevelés alapja az érzelmi kapcsolat: a tanuló és pedagógus érzelmi kapcsolata. Egészséges erkölcsi fejlődés csak egészséges érzelmi talajon jöhet létre, csak ekkor interiorizálódnak az erkölcsi forgalmak, ítéletek. Az erkölcsi nevelésnek az iskola egészét át kell hatnia: az Ember és társadalomismeret modulon keresztül az erkölcsi fogalmak kialakítása, az osztályfőnöki órán folytatott erkölcsi nevelés a tanulók, az osztályközösség életéhez kapcsolva, a tantárgyi ismereteken keresztül történő ráhatás, az iskolai megemlékezések felhasználása, személyes példamutatás E) Feladatunk a tanulók nemzeti és állampolgári nevelése: a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése, a hagyományok és a nemzeti kultúra elsajátíttatása, a hazaszeretet érzésének elmélyítése, az állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása, a társadalom csoportjainak, működési törvényszerűségeinek megismertetése a tantárgyi és tantervi modulokon keresztül, a tanulók érdekvédelmi tevékenységének biztosítása, az iskolai demokrácia fejlesztése. 122
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az iskolai közösségi élet formái, tanórán kívüli tevékenységek Olyan személyközpontú iskolát és demokratikusan működő közösséget szeretnénk létrehozni, amely az ismeretszerzés mellett a szabadság és kötöttség megfelelő arányát kialakítva biztonságot nyújtó, bizalomra épülő, és tevékenységre ösztönző légkört biztosít az iskola polgárai számára, beleértve a különleges sorsú vagy állapotú gyerekeket is. Ebben a légkörben lehetőség nyílik arra, hogy számukra lényeges humanisztikus értékeket felelősség, nyitottság, együttműködés, a személyes kapcsolatok hitelessége a mindennapjainkban megéljük. Így törekszünk rá, hogy az érettségi felé vezető saját ütemű haladás, az egyéni utak keresése közben a gyerekek önmaguk lehessenek, fejlődjön önismeretük és társas kapcsolatrendszerük, és önálló, kreatív, együttműködő, szabadon gondolkodó személyiséggé váljanak. Iskolánk feladata, hogy a tanárok, szülők együttműködve olyan légkört teremtsenek, olyan közösséget alkossanak, amely elősegíti a gyermekek harmonikus fejlődését, szocializációját. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. Az iskolai élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre. Feladataink: az iskolaváltással, az új közösségbe kerüléssel együtt járó elbizonytalanodás kiküszöbölése, a helykeresés segítése, olyan tevékenységszervezési modelleket alkalmazni, amelyek együttműködésen, folyamatos kommunikáción, közös döntéseken és értékelésen alapulnak, a döntési lehetőségek diákokat érintő részét átutalni a diákönkormányzat hatáskörébe, az iskolahasználók véleményét minden lényeges kérdésben kikérjük, az osztályközösségek élményeinek gazdagítása, gyarapítása, 123
az iskolai hagyományok ápolása és gazdagítása, az iskola belső rendjének közös alakítása, az iskola nyitottságát biztosítani az iskolahasználók és a társadalmi környezet felé, a csoportos oktatási módszerek szaporítása, az iskolai önkormányzás és fórumainak hatékony működtetése, példaképek kiemelése és megismertetése az iskola tanulói közül, a barátságos légkör fenntartása, Az intézmény pszichés klímájának mérése, értékelése, visszacsatolása a szervezeti kultúra fejlesztésével. 2.4.1. Az iskolai közösség egészének szintjén megjelenő alkalmak 2.4.1.1. Nagycsoport A nagycsoport egy olyan fórum, amelyen az iskola összes tanulója és a stáb minden tagja jelen van. A csoportgyűlés céljai: az iskolai szabályok alakítása, működésünk korrekciója, az iskolai közösség építése, a csoportkohézió erősítése, közéleti szerepek, magatartások elsajátítása, együttműködési formák kialakítása, állapot- és helyzetfelmérés. Mindenki egyenrangú, mindenki elmondhatja a véleményét, gondolatait, kérdezhet, hozzászólhat. A nagycsoportot mindig a tanári stábból két mentálhigiénikus szakember vezeti. vannak. A nagycsoportok havi rendszerességgel, munkatervben rögzített időpontban 124
A nagycsoportoknak nincs előre meghatározott témája, arról lesz szó, amit a jelenlévők felvetnek, és a közösség akar róla beszélni. A legfontosabb szabály az, hogy mindenkit meg kell hallgatni. A nagycsoporton történteket rögtön, az utána következő tanári teamen mindig megbeszéljük. Van mód rendkívüli nagycsoportra is: olyan esemény történt, amit meg kell beszélni, vagy van olyan téma, amelynek a megbeszélése nem várhat a következő nagycsoportig, akkor a stáb dönthet egy rendkívüli nagycsoport megtartásáról: ezek a nagycsoportok tematizáltak. 2.4.1.2. Ünnepségek: szalagavató, ballagás A szalagavató ünnepség hagyomány a mi iskolánkban is, mint a középiskolákban általában. A szalagavatón a 12. évfolyamos diákoknak feltűzik a szalagot a 11. évfolyamosok ünnepélyes keretek között. A szalagavató ünnepség időpontja decemberben a 12. évfolyamosokkal egyeztetett időpontban van, a helyszínt is ők határozzák meg. A ballagási ünnepség régi hagyomány iskolánkban. Az ünnepség időpontja a 12. évfolyam utolsó tanítási napját követő szombat délelőtt 10 óra, helye az iskola udvara, rossz idő esetén az iskola tornaterme. 2.4.1.3. Iskolanapok Régi hagyományai vannak az iskolanapoknak, amelyek megszervezése és lebonyolítása a diákönkormányzat feladata. 2.4.1.4. Szülő-tanár-diák fórumok A hagyományos iskolák szülői értekezletei helyett nálunk ún. szülő-tanár-diák fórumok vannak. A szülői értekezletekhez képest a két legfontosabb különbség: 125
a fórumokon a szülőkön és a tanárokon kívül a gyerekek is részt vesznek (ezért szeánsznak is nevezzük) az egész iskola részvételével zajlanak, tehát minden évfolyam együtt van, legalábbis a hagyományos, klasszikus fórumokon. A gyerekek részvétele azért fontos számunkra, mert róluk van szó, tudniuk kell, hogy a tanárok és a szülők mit mondanak, mi a véleményük. Ez is egy bizalomerősítő tényező: a szülők és a tanárok nem az ő hátuk mögött, titokban döntenek, hanem velük közösen. A fórumoknak három típusát különböztetjük meg: Klasszikus, hagyományos: ezen az egész iskola együtt vesz részt. A közös rész után persze mindig osztálykeretek között folytatódik a beszélgetés. Speciális: ilyen a 9. évfolyamnak év elején, a 12. évfolyamnak év elején és február elején megtartott szeánsz. Rendkívüli: egy-egy fontos esemény, helyzet, probléma megbeszélésére általában osztálykeretek között- összehívott szeánsz. Klasszikus fórum A klasszikus fórumból egy évben általában három van: az elsőt az első vizsgaidőszak után novemberben, a másodikat félévkor, februárban tartjuk, a harmadik pedig az évzáró, június 20-a körül. A fórumok időpontját az igazgató tervezi: az éves munkaterv tartalmazza. A konkrét időpontról a szülők levélben kapnak értesítést, illetve meghívást: a meghívók időbeni elküldéséért az igazgatóhelyettes a felelős, a leveleket az iskolatitkár készíti el. A gyerekeket az osztályfőnökök informálják. A fórumokat az iskolavezetés egyik tagja vezeti. A tanári stáb minden tagja jelen van. Az igazgató beszél az egész iskolát érintő aktualitásokról, közös terveinkről, gondjainkról, sikereinkről. Egy-egy téma elhangzása után megkérdezi, hogy akar-e valaki hozzászólni, van-e kérdése az elmondottakkal kapcsolatban. Mi tanárok is igyekszünk hozzászólni, elmondani a saját tapasztalatainkat, és arra inspiráljuk a 126
szülőket, gyerekeket, hogy ők is tegyék ezt meg. Általában legfontosabb az együttgondolkodás, a figyelem felhívása a tennivalókra, a pozitívumok kiemelése, nem pedig a prédikálás, a kioktatás, a tanácsok osztogatása vagy a panaszkodás. A közös találkozó után az osztályokban folytatódik a beszélgetés az osztályfőnökök vezetésével. Az osztályfőnök tájékoztatást ad az osztály aktuális tanulmányi helyzetéről, magatartásáról, a fontosabb eseményekről, illetve a tervekről, teendőkről. Ezeken is bárki elmondhatja a véleményét, hozzászólhat, kérdezhet. Szaktanárok is részt vehetnek, ha úgy látják, hogy fontos a további sikeres munka érdekében. A fórum tapasztalatait a következő tanári teamen megbeszéljük. Speciális fórumok: A 9. évfolyam számára még szeptemberben az osztályfőnök tart egy megbeszélést. Ez a fórum azért fontos, hogy a szülők megismerkedhessenek egymással, a csoporttal, elmondhassa mindenki az első benyomásait, tájékozódhasson, informálódhasson. A 12. osztály számára év elején tartott megbeszélésen az osztályfőnök ismerteti az osztályra váró feladatokat és elkezdődik a szervezés: érettségire, felvételire való jelentkezés, a szalagavató, a tablókészítés, az érettségi, a ballagás. A 12. évfolyam számára február elején tartott szeánszon már konkrét döntések vannak, és az aktuális teendők megbeszélése folyik. Az osztályfőnök a találkozó előtt a szaktanároktól összegyűjti a kéréseket, információkat. Rendkívüli fórum Ilyen fórum összehívását a tanári stáb tagjai közül bárki kezdeményezheti, de általában az osztályfőnök érzi legjobban, hogy szükséges-e ilyen beszélgetés megtartása. A rendkívüli megbeszélés oka általában a csoport rossz tanulmányi vagy magatartási helyzete, valamilyen konkrét eset, probléma. Ha az osztályfőnök vagy a stáb úgy dönt, hogy össze kell hívni a szülőket, akkor az osztályfőnök megszervezi és megtartja a fórumot. 127
2.4.2. A diákönkormányzat célja, feladata Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, az oktatási törvény előírásai, az iskolai SZMSZ és a tanuló házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga (kötelessége) iskolai életét alakítani. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat részben a korábbi gyermek és ifjúsági szervezet funkcióit is átvette, mint a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező - szervező tömörülés. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott SZMSZ szabályozza. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat munkáját a tanári stábból megbízott DMS tanár támogatja. Az iskolanap régi hagyomány iskolánkban. Kétszer van egy évben: ősszel és tavasszal. Ezeken a napokon, kimegyünk együtt tanárok és diákok - a szabadba és eltöltünk ott egy kellemes napot. A programtervezetet az IDB állítja össze, melyhez ötleteket kap a diákoktól és a tanároktól is. Felkér egy tanárt, hogy segítse a szervezést. Az iskolanap programjának vezetését, bonyolítását az IDB illetve a felkért segítők (diákok és tanárok) végzik. A diákoknak a részvétel kötelező. Szabadnapot nem lehet kivenni, hiányzását igazolnia kell. Ezek a napok nagyon jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy más környezetben, helyzetben ismerjék meg egymást a gyerekek és a tanárok. A farsang programját a gyerekek az IDB vezetésével szervezik. Egy tanár segíti a programok szervezését. 2.4.3. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének jelentős részét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak 128
légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztályközösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia. 2.4.3.1. Osztályfőnöki szerep Az osztályközösség életének, közösségi erővonalainak alakulásában döntő fontosságú az osztályfőnök, aki felelős személy. Megfontolt, képzett, pedagógiában járatos, intézkedései a tanulók javát szolgálják. Megvalósítja a közösségi és egyéni nevelés elveit. Programalkotó és közvetítő szerepű, valamint figyelemmel kíséri az tanulók szellemi, lelki, testi fejlődését, ellátja az adminisztratív feladatokat is. Kapcsolatot tart a szülői házzal, segít, tanácsot, útmutatást ad. Tevékenységének legfontosabb helyszínei: az osztályfőnöki óra, a személyes beszélgetések. Meglátogatja osztályát az óraközi szünetekben, figyelemmel kíséri szabadidős tevékenységüket. Szükség esetén fegyelmez, elmarasztal, büntet. 129