A TÉRSÉGI CIVIL KAPCSOLATRENDSZER

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 31 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A TÉRSÉGI CIVIL KAPCSOLATRENDSZER FORMÁLÓDÁSA ÉS JELLEGZETESSÉGEI Osváth László A 90-es évek második felébe az addig a redszerváltozástól a civil szektort jellemzõ gyors szervezetszám-övekedés leállt, egyfajta koszolidálódás idult meg. Már em ayira a szervezetek léte vagy emléte a legfotosabb jellemzõ, sokkal ikább a szektoro belül végbemeõ belsõ folyamatok, átredezõdések a meghatározóak. Napjaik kérdése, hogya szervezõdik meg a civil szféra. Kialakul-e, illetve milye módo alakul ki az a belsõ kapcsolatredszer, amely a civil szektor társadalmi súlyát, társadalmi szerepét a jövõbe dötõe meghatározza majd? A civil szervezetek együttmûködéseiek fotossága és eek a térségi fejlõdésbe játszott szerepe egyáltalá em yilvávaló a mai Magyarországo. Eze írás célja, hogy redezze, redszerezze a témát éritõ iformációkat, rámutasso éháy a kérdéskörrel kapcsolatos fotos összefüggésre, és ezáltal felhívja a figyelmet a téma jeletõségére. A civil szervezetek és a civil együttmûködés szerepe a területi fejlõdésbe Soka még a fejlesztésbe dolgozó szakemberek közül sem látják világosa, hogy a civil szektor állapota és mûködése jeletõs hatással va egy adott térség fejlõdésére. CIVIL SZEMLE 2007/1 31

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 32 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Gyakra maguk a civilek sicseek ezzel tisztába. Legtöbbjüktõl a térségi godolkodás agyo távol áll, csak a saját szûk területükre kocetrálak. Ez azoba mit sem változtat azo a téye, hogy tevékeységük mitegy melléktermékekét a térség fejlõdését õk is befolyásolják. Még akkor is így lee, ha a fejlõdést (helyteleül, de jellemzõ módo) szigorúa gazdasági értelembe veék. Társadalmi beágyazottság: A helyi társadalmi életet yomo követõ, abba aktíva bekapcsolódó, gyakra kifejezette fejlesztési céllal megalakult szervezetek és az aktív helyi civil társadalom agyo fotos fukciókkal redelkezek. Az alulról építkezõ, társadalmilag beágyazott helyi civil szféra egyrészt segíti (katalizálja) az iovációk megtelepedését, elterjedését, másrészt viszot értékredje alapjá szûri ezeket az újdoságokat, elleállást taúsít a kívülrõl érkezõ egatív hatásokkal szembe. Ez az összefüggés globális-lokális viszoyredszerbe is helyezhetõ, tehát a helyi civil szféra segít a globalizáció kíálta fejlõdés megtelepedésébe, viszot csakis a helyi társadalom értékredjéek megfelelõ módo. Így jö létre a globális kihívásokra adott megfelelõ helyi válasz. Az összefüggés kicsibe is mûködik. Hisze agyo ehéz egy olya települést vagy térséget fejlesztei, amelyek társadalmi szereplõi em akarak fejlõdi, illetve em abba az iráyba szeretéek fejlõdi, mit azt a dötéshozók elképzelik. A fejlesztéssel foglalkozó itézméyekek, az államak, az ökormáyzatak kulcsszerepük va a megfelelõ keretek kialakításába, de ömagukba em lehetek a fejlõdés motorjai, ezt a térségbe élõkek kell tartalommal megtöltei. A fejlesztés fetarthatósága és társadalmi beépülése szempotjából alapvetõ, hogy a helyi társadalom szereplõi azoosuli tudak-e a célokkal, és megteszik-e azt, ami feladat a megvalósításhoz ebbõl rájuk hárul, és végsõ soro magukéak érzik-e az elért eredméyeket. Civil kotroll: A civil szféráak pótolhatatla szerepe va a fejlõdési iráy meghatározásába, de emellett elleõrzési fukciója révé abba is, hogy a szereplõk e célok mögé álljaak, és ott is maradjaak. A civil szféra része a egyedik hatalmi ágak. Ezt a szerepét evezhetjük civil kotrollak is. A kifejezés utal azokra a demokratikus garaciákra, amelyek a civil szektor megfelelõ fukcioálása révé mûködek, és hosszú távo szité jótékoya hatak a fejlõdésre. A civil szféráak a yilváosságo keresztül egy a társadalmi ormáko alapuló természetes társadalmi kiválasztódási folyamatot kell (kellee) életbe tartaia. Közvetle gazdasági értéktermelés: A civil szervezetek jeleléte és mûködése egy térségbe ömagába is elõyöket hordoz. Ezek egy része mérhetõ a gazdasági fejlettség hagyomáyos mérõszámaival is. Hagsúlyozuk kell ugyaakkor, hogy bár a civil szektor mûködésérõl sokat elmodaak ezek a számok, csak kis részbe alkalmasak a civil szféra térségi szerepéek megítélésére, mert a civil szervezetek jeletõsége elsõsorba em gazdasági, haem társadalmi. Ugyaakkor hiba lee õket teljese figyelme kívül hagyuk! A civil szervezetek szolgáltatásokat yújtaak és vaak fizetett alkalmazottaik, így tehát kisebb-agyobb mértékbe részt veszek az adott térség közvetle gazdasági értéktermelésébe és foglalkoztatásába. A civil szervezetek ilye szempotból vizsgált gazdasági jeletõsége térségekét 32 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 33 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM eltérõ. A kelet-közép-európai országokba így hazákba is eek mértéke jeletõse alatta marad a régi uiós tagországokéiak, ugyaakkor a yugati miták átvételével fejlõdés várható e tekitetbe. Jele pillaatba azoba ez még sokkal ikább jelet jövõbeli poteciális lehetõséget, mit jelebeli valóságot. Ökétesség: A civil szervezetekek lehetõségük va egy a piaci és állami szereplõk számára em vagy csak agyo szûk keretek között elérhetõ plusz erõforrás, az ökétes muka bevoására, ami plusz értéktermelést hoz magával. Diverzifikáció: A civil szervezetek tevékeysége részbe vagy egészébe függetle a térségbe végbemeõ piaci folyamatoktól. Diverzifikálják a térség értéktermelõ és foglalkoztatási szerkezetét, amely hozzájárul a térség stabilitásához. Egy esetleges egatív iráyú piaci változás eseté a helyi civil szervezetek agy eséllyel folytati tudják tevékeységüket, mert emcsak a piaci viszoyokba ágyazódak be. Továbbra is megtartják a mukaerõt, és elképzelhetõ, hogy betöltik az üzleti alapú szolgáltatásokba a válsággal keletkezett réseket is. Igéyekre (és em a piaci keresletre) alapozott egyedi szolgáltatói szerep: Neheze mérhetõ a civil szervezetek által yújtott szolgáltatások értéke. A politikai dötéshozók a szolgáltatások államál gazdaságilag hatékoyabb módo törtéõ megvalósítását várják a civil szervezetektõl, ami egy bürokratikus, pazarló állami szolgáltató szektor mellett reális és idokolt elvárás is lehet, de a szolgáltatás ellátása, pusztá attól, hogy oprofit szervezetek valósítják meg, még em lesz gazdaságosabb. A civil szervezeti megvalósulás elõye az államival szembe az egyediség, helyi és speciális igéyekhez való alkalmazkodás, iovativitás. (Kuti, 1998) Az uiformizált állami szolgáltatások em képesek teljese lefedi a társadalmi szükségleteket, a piaci szolgáltatások em pótolják teljese a hiáyt, mert csak a fizetõképes kereslet meté yújtaak szolgáltatásokat. A két szektor szolgáltatásai között marad egy rés, ahol a társadalmi szükségleteket seki em elégíti ki az adott térségbe. Itt va, illetve lee pótolhatatla szerepe egy kiépült erõs helyi oprofit szektorak, amely képes a szükségletekre egyedi módo, akár a fizetõképes kereslettõl függetleedve is reagáli. Ebbe a szolgáltatási résbe kerülhetek olya példák, mit az idõsek, betegek otthoi godozása, speciális helyzetû csoportok oktatása, mozgássérültek foglalkoztatása, tartós mukaélküliek, szevedélybetegek társadalmi visszaitegrálása stb. A felsoroltak a gazdasági mutatókat talá csak tizedekkel, századokkal javítják, ugyaakkor felmérhetetle (de elvitathatatla) e szolgáltatások társadalmi jeletõsége. És ki a megmodhatója, meyit épít a beük rejlõ társadalmi üzeet, meyit fejlõdik általuk a társadalmi szolidaritás? Kohézió és idetitás: Ahhoz, hogy egy térség, régió valódi társadalmi tartalommal bírjo, szükség va bizoyos belsõ feltételekre, összetartó erõkre. A belsõ kohéziót a térsége belül kiépülõ kapcsolatok biztosítják. A civil szervezetek térségi megszervezõdése eek a redszerek egy külööse fotos szitjét adja, mégpedig azért, mert e szervezetek agyo gyakra más módo áthidalhatatla társadalmi szakadékoko ívelek át. Elég, ha csak a sportegyesületekre, játékklubokra godoluk, amelyek egésze más viszoyok között kapcsolják össze az embereket, mit a CIVIL SZEMLE 2007/1 33

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 34 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM muka és a lakás. Vagyoi, etikai, életkori és politikai gátakat léphetek át. Egy térség belsõ kapcsolataiból, kötõdéseibõl táplálkozik a térségi idetitás, ami kialakítja azokat az érzelmi szálakat, amelyek arra motiválják az embereket, hogy jobbító szádékkal részt vegyeek a térség társadalmi életébe. Eek szité fotos eszközei és keretei a helyi civil szervezetek, melyek fetartják és formálják ezt a kötõdést. A térségi kötõdés az alapja azo közös érdekek felismeréséek, amelyek meté érdemes összefogi és megszervezõdi a területi érdekérvéyesítés érdekébe. Általába azt tapasztaljuk, hogy a lemaradó térségek em képesek megtartai a képzett fiatal épességet, és az idõsebb, kevésbé képzett emberek egyfajta csapdába maradak saját településükö. A terület- és településfejlesztéssel foglalkozó itézméyek mide kocepcióba célkét tûzik ki, hogy megpróbálják eléri, hogy a épesség helybe maradjo, és eek jegyébe mukálkodak többkevesebb sikerrel. Az eredméy köye mérhetõ: itt maradt vagy elmet? Ugyaakkor gyakra agyo kevés figyelmet fordítaak az elvádorlási folyamat révé megtörtéõ kapcsolatvesztésre. Nem csupá elmeek az emberek, de elvesztik a helyi kötõdésüket is. Ki e ismere olya városiakat, akik egy évbe egyszer halottak apjá hazajárak szülõfalujukba, de semmikor máskor, mert az élõkhöz már em kötõdek. A lemaradás, a kapcsolatok és velük együtt a lehetõségek beszûkülése ögerjesztõ folyamat, ami a lemaradó térségek igazi tragédiája. E kapcsolatokat a helybe maradó szervezett civil társadalom erejével lehet megtartai és a közösség érdekébe mûködteti. Társadalmi tõke: A társadalmi tõke fogalmáak bevezetése és szerepéek felismerése egy magasabb dimezióba helyezi a civil szervezetek, civil társadalom hálózataiak fejlõdésbe betöltött szerepét. Noha korábba is törtétek hivatkozások a fogalomra, értelmezésébe Robert D. Putam olasz és amerikai társadalommal kapcsolatba végzett mukássága hozott áttörést a 90-es évek elejétõl. (Putam, 1993a, 1993b; 1 Csizmadia, 2002) Elemezte, hogy miért va agy külöbség Északés Dél-Olaszország között abba, hogy ugyaakkora pézmeyiségbõl milye életmiõséget tudak teremtei. A választ a társadalmi viszoyok külöbözõségébe találta meg. A társadalmi tõke tehát ebbe az értelembe a helyi társadalmi viszoyokból következõ fejlõdési poteciál. Alapja a közös társadalmi ormáko alapuló kollektív társadalmi bizalom és kölcsöösség, mely az egész civil társadalmat áthatja. A civil szervezetekek és a civil társadalom hálózataiak agyo fotos szerepe va a társadalmi tõke fejlõdése szempotjából. A társadalmi tõke akkor tud igazá mûködi, ha társadalmi kapcsolatok sûrû hálózatára épül rá, ami egyfajta kotrollt jelet a gazdasági és politikai kapcsolatokba, megerõsíti vagy cáfolja a szavahihetõséget a pletyká, a jó hírév terjedésé keresztül. (Putam, 1993b) E hálózatok erõsítik a bizalmat, felgyorsítják az iformációáramlást és az iovációt, csökketik a trazakciók leboyolításáak költségeit. Utóbbira példa, hogy jeletõs költségeket takaríthat meg az a szervezet, amelyek em szükséges mide együttmûködését részletes szerzõdésekkel szabályozi és bíróság által garatáli, ehelyett bátra bízhat partere szavahihetõségébe és jó szádékába. 34 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 35 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A társadalmi tõke hatása emcsak közvetleül érvéyesül, de fokozza a fizikai és humá tõkebefektetések hatékoyságát is. (Putam, 1993b) A civil társadalom együttmûködéseibe megformálódó kapcsolatok oly módo is elõsegítik a fejlõdést, hogy a már meglévõ ismeretségek köye kovertálhatók más tartalmú kapcsolatokká a már kialakult bizalom alapjá. Klubokba és sportegyesületekbe született ismeretségek agyo sok üzleti vállalkozás alapját teremtették már meg. A dötéshozók többsége még csak em is hallott a társadalmi tõke létezésérõl és mûködésérõl, ezért dötéseiél azt egyáltalá em veszi figyelembe, márpedig alapjait, az etikai ormákat és a társadalmi bizalmat romboli agyo köyû, építei pedig lassú, ehéz folyamat. Szóluk kell arról is, hogy a társadalmi tõke em csak pozitív tartalmú fogalom: em megfelelõ iráyú fejlesztése, fejlõdése tévutakra is vezethet, ami szité felelõsséget ró a társadalmi vezetõkre! A kölcsöös támogatás, együttmûködés, szolidaritás, bizalom eszköze lehet a társadalmi elkülöülések, kirekesztések, korrupcióak, szervezett bûözések is, emcsak a fejlõdések. A társadalmi tõke szerepéek felismerése és tudatos fejlesztése agyo fotos kihívás a jövõre ézve. A civil együttmûködések szervezeti elõyei A következõ felsorolásba az együttmûködésekbõl következõ legfotosabb elõyöket gyûjtöttük össze. Arra keressük a választ, hogy hol keletkezik többlet az együttmûködések révé. Megõ az érdekérvéyesítõ képesség: A szervezetek összefogásáak talá legszembetûõbb elõye, hogy megõ a résztvevõk száma. Ez agyobb súlyt ad egy cél érdekébe törtéõ fellépések, ami erõsíti az érdekérvéyesítõ képességet. Megõ az erõforrások meyisége: Ha összefogak a szervezetek, több erõforrást képesek a közös cél mögé állítai. Így, közöse olya eszközök is elérhetõvé válak számukra, amelyeket külö-külö egyikükek sem volt lehetõsége igéybe vei. Példakét godolhatuk a pályázatok örészére és elõfiaszírozására! Megõ az erõforrások diverzitása: Az erõforrásokak emcsak a meyisége, haem a sokfélesége is megõ, így az együttmûködésbe hatékoyabb kombiációkba is felhaszálhatók. Ha csak a szakképzett mukaerõre godoluk, akkor is beláthatjuk eek jeletõségét: agyo kevés az olya projekt, amelyek végrehajtásához csak egyféle szakemberre va szükség, és agyo kevés az a civil szervezet, amely mideféle szakemberrel redelkezik, a pályázatírótól a projektmeedzsere keresztül a mérökig, jogászig, közgazdászig vagy a api ügyitézõ titkárig. Az erõforrások sokfélesége megöveli az alkalmazkodó képességet és rugalmasságot. Az idõszakos kapacitástöbblet kitölthetõ: A kapacitásfelesleg kihaszálása jobba megoldható együttmûködések keretébe. Például egy megépült redezvéytermet kevés civil szervezet tuda egyedül egész évbe programokkal megtöltei, felesleges lee egy másik szervezetek mellé építei a sajátját, ha meg tudak CIVIL SZEMLE 2007/1 35

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 36 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM egyezi az idõbeosztásról. De az is lehetséges, hogy ics szüksége midkét szervezetek egy teljes állású foglalkoztatottra, egy alkalmazott több szervezetek is dolgozhat, akár ugyaabba az irodába. Nagyobb bizalomszit mellett akár likviditási godokat is kezeli lehet közöse. Megõ az iformációhoz jutás esélye: Több szervezet több kapcsolattal, iformációs csatorával redelkezik, márpedig az iformáció koruk egyik legfotosabb erõforrása. Godoljuk csak arra, hogy egy szervezetek még a leggyegébb refereciákkal is agyobb esélye va a yerésre aál a másikál, amely em is tudott a kiírásról, így be sem yújtotta pályázatát. Programkoordiáció: Közös célcsoportak redezett programok azoos idõpotba köye kiolthatják egymás hatását, érdemes a hasoló területe tevékeykedõ parterekkel elõzetese egyezteti, vagy adott esetbe közöse szervezi. Hatékoyabb pályázás: Egyre több pályázat részesíti elõybe vagy követeli meg a parterséget a megvalósításba. Külöbözõ hálózati kostrukciókba, kozorciumokba való együttmûködéssel több pályázato, illetve agyobb eséllyel idulhat a szervezet. Az is megoldható, hogy olya projektekbe is bekapcsolódjo, amit eredetileg em is írtak ki civilekek. Az elõyök mellett azt sem hagyhatjuk figyelme kívül, hogy mide kapcsolat fetartása és az együttmûködés befektetésekkel is jár, ami forrásokat, eergiákat vo el a célszeriti tevékeységtõl, ezt mérlegeli kell a várható haszához képest. Jellemzõ együttmûködési formák a civil szférába A civil szervezetek együttmûködéseit taulmáyozva azt láthatjuk, hogy el lehet külöítei három markás együttmûködési formát: a szövetségi együttmûködést, a fórumszerû együttmûködést és a hálózati együttmûködést. Szövetségi együttmûködés A szövetségi együttmûködés jellemzõje, hogy tagjai egy téma köré csoportosulva, zárt közösséget alkotak. Az együttmûködõ partereket a szakmaiság, a közös téma, a közös cél kapcsolja össze. Zártsága abból adódik, hogy em lehet korlátlaul mide szervezet a tagja, a már bet lévõk közöse feltételeket szabhatak a belépések. Ez leggyakrabba a szakmai kompeteciára voatkozik, illetve megköveteli a szövetség alapelveiek elfogadását és ormáiak betartását. A tagok száma egyértelmûe megadható. Legtöbbször mûködik egy koordiációs testület, amely az együttmûködést szervezi. Maga a szövetség külö etitás, amely saját tagjaitól kapja legitimitását, õket képviseli, az õ érdekükbe mukálkodik. Ez az együttmûködési forma agyo alkalmas arra, hogy keretei belül egy szakterület (ágazat) megszervezze saját magát, elõremozdítsa az adott terület fejlõdését, és ott magas szakmai 36 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 37 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szívoalat garatáljo. Ugyaakkor képviseleti joga korlátozott. Eek elleére elõfordul, hogy egy-egy szövetség egy egész ágazattal azoosítja magát, valójába ez zártságából adódóa em lehetséges. Egy ágazatot képviselõ szövetség midig vádolható azzal, hogy részérdekeket jeleít meg, és ez a vád em alaptala! Fórumszerû 2 együttmûködés Az ilye kooperáció tagjai yílt közösséget alkotak, amelybe bárki beléphet, a belépés lehetõsége bizoyos automatizmusok révé alayi jogo jár, például ha az adott földrajzi területe vagy az adott szakterülete tevékeykedik a szervezet. A szakmai szívoalak icseek szervezeti garaciái. A fórum mûködtetéséek értelme a agyo erõs legitimitás, amelyet az egész ágazattól, vagy ha területileg szervezõdik, a térség szervezeteitõl yer, éppe ezért hivatott az ágazat vagy térség képviseletére. A tagok száma em korlátozott, de a poteciális résztvevõké ige. A legitimitás alapja a em kizárhatóság, egy fórum legitimitását yitottsága alapjá érdemes értékeli, ha ezt valamilye okból elveszti vagy korlátozza, saját létalapját kérdõjelezi meg. A fórumak demokratikus elvek alapjá kell mûködie, ez lelassíthatja, bizoyos mértékig ehézkessé is teheti mûködését. Elegedhetetle a hatékoy belsõ kommuikáció, ezért koordiációs testületet igéyel. A fórum legitimitására építve szervezetek állíthatók fel és küldöttek delegálhatók, ezek tevékeységével kapcsolatba alapvetõ fotosságú az elleõrzés és kommuikáció csatoráiak kialakítása az õket küldõ fórum felé. A köryezet- és természetvédõ szervezetek együttmûködése agyo jó példát kíál arra, hogy a agy szervezetek, szövetségek zárt együttmûködéseiket hogya yitották ki fórummá a közös fellépés érdekébe. (Farkas, 2005) Hálózati együttmûködés A hálózatosodás jelesége emcsak a oprofit szektor sajátja, a társadalom mide szitjé jele va. A szervezeti hálózatok a korukba agyo gyorsa változó techológiai és piaci köryezetre adott válaszreakciókét jöttek létre, elsõsorba a gazdaság területé, a agy mamutvállalatok lebomlásához és az úgyevezett ipari övezetek kifejlõdéséhez kötõdõe. A hálózatok ereje abba rejlik, hogy agy rugalmasságukkal agyo gyorsa képesek alkalmazkodi a megváltozott viszoyokhoz. A korábba jellemzett két formába a civil együttmûködés részvétele alapul, gyakorlatilag elképzelhetõ, hogy a résztvevõ szervezet egyetle másik szervezettel sem létesít közvetle kapcsolatot és kooperációt, csak közvetette a szövetsége vagy fórumo keresztül va éritkezésbe a többi résztvevõvel. Ezzel szembe a hálózati együttmûködés a szervezetek közötti közvetle kooperációs kapcsolatokra támaszkodó együttmûködés, a hálózatba való részvétel alapja a hálózat legalább CIVIL SZEMLE 2007/1 37

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 38 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM egy szervezetével való közvetle kooperációs kapcsolat. A hálózat formálódása természetese em függetle a szövetségi és fórumszerû együttmûködésektõl, ezek iráyítják a hálózatok alakulását, alkalmat kíálak a szervezetekek egymás megismerésére és a kooperációs kapcsolatok kialakítására. Míg a fórum és a szövetség valamelyest egymás elletétei, em lehet egy szervezõdés fórum is és szövetség is egyszerre, a hálózati együttmûködés midkettõvel összeegyeztethetõ. A hálózati együttmûködés alapja a kölcsöös bizalom, amely lehetõvé teszi, hogy az erõforrások 3 megosztásával kölcsöös haszot érjeek el, illetve költségeket takarítsaak meg. A hálózatokba résztvevõk száma em korlátozott, határait ehéz, sokszor em is lehet kijelöli, végsõ soro a hálózatok egy-egy emzetközi szervezete keresztül globális redszerré is összekapcsolódhatak. A hálózatok agyo heterogé szereplõkbõl állhatak, gyakra ki is lépek a civil szférából. Az együttmûködés célja em a legitimáció, sem pedig egy szakterület megszervezõdése, célja szervezeti elõyök kihaszálása, amely által az egész redszer hatékoyabbá válik. Ily módo a fórumok és a szövetségek hálózatosodása összességébe elõsegítheti hatékoyabb mûködésüket, tehát érdemes a hálózatot tudatosa is építei, szervezi. A hálózati kapcsolatok em azoos miõségûek. Az együttmûködés elõyeit akkor lehet igazá kihaszáli, ha a kapcsolatot erõs bizalmi viszoy alapozza meg. A bizalom megelõlegezése mide alkalommal kockázatot jelet a felek számára. A kapcsolat iterakciók folyamá fejlõdik, ezért léyeges, hogy az együttmûködés idõbe em korlátozott. Építését, a bizalom megteremtését taácsos elõször apró dolgokkal kezdei, és mikor kialakultak bizoyos szokások, hagyomáyok, akkor érdemes továbblépi a agyobb kihívások iráyába. Nem lehet eléggé hagsúlyozi azt a szemléleti kérdést, hogy egy jó kapcsolat sok befektetést igéylõ érték, megszûése pedig veszteség! A civil szféra mai helyzete az együttmûködések szempotjából Mi jellemzi a magyar civil szférát az együttmûködések tekitetébe? Nem köyû a kérdést megválaszoli, a szakirodalmi taulmáyok legikább esetleírásokra, egyegy szakterület értékelésére szorítkozak. 4 A civil szervezetek kapcsolati hálózatáak kialakulása még a kezdetekél jár, vaak eredméyek, ugyaakkor jellemzõe a saját egyéi rövid távú érdekek domiálak a hosszú távú haszoal kecsegtetõ közös érdekek felett. A szervezetek jeletõs része em ismerte fel az együttmûködés elõyeit, agyo agy háyaduk szite egyáltalá em tart fe kapcsolatot más szervezetekkel sem a szektoro belül, sem azo kívül, még ha aktíva mûködik is, egyedül törekszik célja felé, illetve csak esetlegese létesít és alkalmi kapcsolatokat. A 2003-ra voatkozó statisztikai adatok arról számolak be, hogy a szervezetek kétharmada em vesz részt civil együttmûködésbe. (Bocz Nagy Sebestéy, 2005) 38 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 39 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A szervezetek legtöbbje csupá egy-két kapcsolattal redelkezik, ugyaakkor vaak olyaok is, igaz jóval kevesebbe, amelyek professzioális módo mûködek, sok kapcsolatot mûködtetek, és tudatosa építik, fejlesztik is õket. A civil szervezetek hálózatait iformális melléredelõ kapcsolatok fûzik össze, em jellemzõek a hierarchikus alá-föléredeltségi viszoyok. Az együttmûködés formalizálására jellemzõe akkor kerül csak sor, ha az pézmozgással is együtt jár, de a legtipikusabbak az eseti, alkalomszerû, szóbeli megállapodásoko alapuló kooperációk. Az együttmûködés leggyakoribb területei a közös redezvéyszervezés, ökétesek kérése, az iformáció-megosztás, közös kiadváyszerkesztés, a szakmai muka, programok összehagolása. Számos szervezet az irodáját is megosztja egymással. A szervezetek hálózataiba meghatározó a vezetõk személyes kapcsolati hálója, és eek a személyes bizalomak a bázisá megvalósuló együttmûködések redszere. Eek elõye az egyszerûség és a agyfokú rugalmasság. Ami ehézséget okoz, hogy a személyes kapcsolatok gyakra em válak szervezetivé, ha formalizálják is õket, az sokszor csak a külsõ szereplõkek szól. Jellemzõ, hogy ha a kapcsolatokkal redelkezõ kulcsember elhagyja a szervezetet, magával viszi a kapcsolatok jeletõs részét is. Eek következtébe az új vezetõek midet újra kell építei, a régi, haszos kooperációk a feledés homályába veszek, ezzel együtt elveszik a korábba befektetett eergia is. A személyes kapcsolatokak a személyes elleszev, elletétek képezik gátját. Kisebb településeke ez közvetleül érzékelhetõ, mert a szereplõk közvetleül ismerik egymást, a agyobb településeke az elõítéletek szerepe és a pártpolitika meté törtéõ szakadás hagsúlyosabba jeleik meg. (Budaié Nagy, 2002) Jellemzõk a személyi egybeesések a szervezetek között. Az egy irodába tevékeykedõ szervezetekek gyakra azoos a vezetõje. Mit a fetiekbõl kitûik, egyegy személyek is agy jeletõsége va a szervezetek sikeressége szempotjából, ezért a humáerõforrás fejlesztése, a motivációk megteremtése kulcskérdés a szektor fejlõdése szempotjából. A tartós kooperációk tekitetébe fotos a szervezeti kapacitás. A civil szférá belül viszot agyo sok szervezõdés azért, hogy elkerülje vagy szövetségébe magasabb szitre hárítsa az admiisztratív terheket, még be sem jegyezteti magát, az iformális keretek közötti mûködést választja. Ebbe a tekitetbe megoldást kíálhata a kis szervezetek admiisztratív terheiek csökketése. A társadalomba jele lévõ gátak, törésvoalak a civil szférába is megehezítik az együttmûködéseket. Érzõdek például a falusi városi, budapesti vidéki, gazdag és forráshiáyos szervezetek közötti elletétek, valamit a pártpolitikai szembeállások megjeleése is tette érhetõ, ami hátráltatja a szervezetek közös, egységes fellépését. A szakmai együttmûködések formálódása a civil szervezetek legújabb kori törtéetébe a kezdetektõl jele va, ez a hasoló tevékeységi területe mûködõ szervezetek között valósul meg. A kapcsolat jellemzõe agy távolságokat ível át, mert a tagszervezetek icseek azoos települése. Ebbe a tekitetbe hazai viszoylatba agyo aktívak a köryezet- és természetvédelmet, valamit a szociális ágazatot képviselõ szervezetek. CIVIL SZEMLE 2007/1 39

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 40 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Milye okokra vezethetõ vissza, hogy a mûködõ szervezetek agy része em épít kapcsolatokat? Vaak olya szervezetek, amelyek úgy látják, em érdemes kapcsolatokat építei. Közéjük tartozak egyrészt azok, amelyek csak saját tagságukat szolgálják ki a tevékeységükek, a céljukak megfelelõ területe, és em kíváak továbbfejlõdi; másrészt szité ebbe a csoportba sorolhatók azok az alapítváyok, amelyek szorosa kötõdek egy-egy itézméyhez, azt támogatják, gyakorlatilag pézgyûjtõ fukciójuk va; harmadrészt olya szervezetek is létezek, amelyek egy agyo speciális célra jöek létre, sokszor csak ideigleese, emiatt õk sem építeek kapcsolatredszert. (Tulok, 2002) Fejlesztési szempotból érdekesebbek azok a szervezetek, amelyek profitálhatáak az együttmûködésekbõl, mégsem építeek ki kapcsolatokat. A következõkbe eek legfõbb okait vesszük sorra. A humáerõforrások miõsége: A képzettségek, készségek hiáya a szervezet vezetésébe odáig is elvezethet, hogy a vezetõk gyakra em képesek felismeri, hogya profitálhatáak az együttmûködésbõl, vagy ha látják is a haszát, em tudják, hogya építsék ki, tartsák fe és mûködtessék a kapcsolatokat. A moder kommuikációs eszközökhöz szükséges ismeretek és yelvtudás hiáya szité sok helye szab gátat a kapcsolatépítések. Humá kapacitás: A humá oldal emcsak miõségileg tud gyege lei, haem meyiségileg is lehet szûk a feladatokhoz képest. A kapcsolatok kiépítése és fetartása jeletõs eergiát igéyel. A szervezetek többségébe ökétes alapo folyik a muka, ics álladó alkalmazott, fizetett mukatárs, aki a api ügyeket itézé. A legtöbb szervezetbe a vezetõre vagy a titkárra hárula a hosszú távra szóló, stratégiailag fotos kapcsolatok ápolásáak feladata is, amire azoba jellemzõe már em marad eergiájuk a legfotosabb api ügyek megoldása, a szervezet életbe tartása mellett, melyeket másodlagos tevékeységkét, ökétese vagy agyo alacsoy térítés elleébe végezek. Az admiisztratív api teedõket ehéz lelkes ökétesekre kiosztai. Egy számottevõ kapcsolatredszer kiépítéséhez, ápolásához és hosszú távú fetartásához fizetett alkalmazottra va szükség, erre a legtöbb szervezetek ics ayagi forrása. Az ayagi ifrastruktúra gyegesége: A humá mellett az ayagi ifrastruktúra fejletlesége szité kerékkötõje a kapcsolatépítések, a szervezetek jeletõs része em fér hozzá a moder telekommuikációs eszközökhöz, em csatlakozik a világhálóhoz, ics saját holapja. A szervezetek gyakori problémája az iformációhiáy, em tudják megtaláli és eléri azokat a szervezeteket, amelyekkel ekik érdemes lee együttmûködi. Fejlesztési szempotból agy kísértés az iformatikai háttér biztosítása, mert mérhetõ, látváyos eredméyeket produkál. Valóba szükséges is, 40 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 41 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mert az iteretes levelezés révé olcsóvá és hatékoyá válik a kapcsolatok kezelése, a jó holap láthatóvá, elérhetõvé teszi a szervezetet, és közvetíti az üzeetét. Ugyaakkor világosa láti kell, hogy messze em elegedõ az eszközök megléte, ha ics, aki merje, tudja és akarja haszáli, tehát a fejlesztésél a kívülrõl kevésbé látváyos emberi oldalt sem szabad elfelejtei. Mûködési költségek: A kapcsolatépítés ehézségei közt kell megemlíteük a mûködési költségek hiáyát is. Erre a célra agyo eheze lehet támogatást szerezi, így amellett, hogy ics fizetett alkalmazott, még ha meg is vaak a szükséges telekommuikációs eszközök, ehéz a rezsijüket kitermeli. Gyakra megesik, hogy a kapcsolattartás költségeit a kapcsolattartóak személyese kell viselie, ez egyfajta elleérdekeltséget teremt. Talá elsõ látásra ez em tûik agy költségek, de e feledjük, hogy az ökétesek korátsem csak a felsõ társadalmi rétegekbõl kerülek ki, agyo sok például a diákokkal és yugdíjasokkal dolgozó szervezet, akik élethelyzetükbõl adódóa jobba tudak áldozi az idejükbõl ökétes mukára, pézükbõl viszot kevésbé. Az ökormáyzatok szerepe az együttmûködésekbe A civil szervezetek térségi, települési megszervezõdését agyba segíti, ha létezik ehhez külsõ motiváció, ezt a legtöbb esetbe a helyi ökormáyzattal való együttmûködés problémaköre jeleti. Helyi szite az ökormáyzat a civil szervezetek legfotosabb támogatója, közös érdek a vele való jó kapcsolat kialakítása és ápolása. Ezt megehezíti a civil és az ökormáyzati szféra közötti általáos bizalmatlaság, ami leggyakrabba abból táplálkozik, hogy em ismerik egymás mûködési logikáját. A égyéves ciklusokba godolkodó merev, midet elleõrizi akaró ökormáyzati bürokrácia találkozik egy változékoy, rugalmas, ugyaakkor jellemzõe hosszú távlatokba godolkodó autoóm civil formációval. A kompatibilitás em természetes. A sikeres együttmûködéseket közöse kell megformáli, ebbe kulcsfotosságú szereplõ az ökormáyzati civil referes személye. Az ökormáyzatok legtöbbször az ökormáyzati szolgáltatások kiváltását, hatékoyabb megvalósítását remélik a civil szervezetektõl, ugyaakkor gyakra szembesülek azzal, hogy a civilek a feladat átvállalására icseek felkészülve. A feladatátvállalás megvalósításához aak haszát belátva közöse kell hozzáfogiuk, elõször a kölcsöös bizalom kiépítésével, majd a civil szervezet kapacitásépítésével. Ez a kostrukció viszot azt is jeleti, hogy a civil szervezet felfejleszti kapacitásait, de egybe mûködése jeletõs részbe az ökormáyzat támogatásától válik függõvé. Az ökormáyzati pézügyi problémák eek révé közvetleül hatak a civil szervezetekre. Nyilvávaló ehézség az ökormáyzati források szûkössége és lekötöttsége. Vaak azoba eél összetettebb hatások is, például a hosszú távú tervezés hiáya az ökormáyzati szektorba, ami a kiszolgáltatott civil szervezetekél is lehetetleé teszi, hogy hosszú távo tervezzék bevételeiket: ez CIVIL SZEMLE 2007/1 41

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 42 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM bizoytalaságot szül, akadálya a kötelezettségvállalásak, és végsõ soro visszahat a szolgáltatás miõségére. A feti fárasztó procedúrát elkerüledõ az ökormáyzatok számára yitva áll egy kéyelmesebb út, mégpedig hogy a szolgáltatások ellátására közalapítváyt hozzaak létre, melyet megfelelõe kotrollálhatak, mesterségese megteremtve ezáltal a civil szférával való együttmûködés látszatát, ezzel együtt természetese mellõzve a helyi civil szervezeteket a helyi szolgáltatás ellátásába. A közalapítváyokat az állami szektorhoz való szoros kötõdésük miatt soka em tartják a civil szektor részéek. A civil szektor többi szereplõje legtöbbször ugyaolya bizalmatla velük szembe, mit magával az ökormáyzattal vagy az állammal szembe, amely megalapítja õket. Az állami szektor szereplõi és a közalapítváyok között em a parterségi, haem az abszolút függõségi viszoy jellemzõ, az állam vagy az ökormáyzat rákéyszerítheti akaratát a közalapítváyra. Valójába csak a szervezeti formát haszálják, em pedig a szervezet civilségét (alulról jövõ kezdeméyezés, társadalmi beágyazottság, alkalmazkodóképesség stb.). A felvázolt kostrukcióak yilvávalóa vaak bizoyos elõyei az ökormáyzatok számára, de ezek agyo távol állak azoktól, amit egy helyi társadalomba ágyazott civil szervezettel való parterségtõl várhatáak mert egésze másról va szó! A pályázatok szerepe az együttmûködésekbe A magyar civil szektor túlyomó többsége ayagi ehézségekkel küzd, forráshiáyos, ezért sok midere hajladó aak érdekébe, hogy forrásokhoz jusso. Ez kiszolgáltatottá is teszi szervezeteit, de kissé iroikusa fogalmazva azt modhatjuk, hogy még arra is rá tudja vei õket, hogy együttmûködjeek. Soka választják partereiket a pézforrásokhoz. Számtala együttmûködések volt fotos állomása és egybe szakítópróbája a közös pályázat, amely megkövetelte a szervezetek és itézméyek közötti kooperációt, parterséget. Miutá itt gyakra jeletõs pézmozgásokról va szó, és külsõ elvárásokhoz is igazodi kell, ebbe az esetbe sokkal gyakrabba formalizálják a szervezetek együttmûködéseiket. Az európai uiós pályázatok egyre agyobb volumeével számolva, ahol a parterség általába alapkövetelméy, a formális kapcsolatok terjedését várhatjuk a jövõbe, legalábbis a redszerese pályázó szervezetek esetébe. A pályázás azoba emcsak összekapcsol, haem el is tud választai, mit az agyo is jellemzõ a magyar civil szférá belül. A szervezetek gyakra ugyaazoktól a pályáztató szervezetektõl és ugyaazokból a pályázatokból szeretéek forrásokat yeri, így verseytársaivá válak egymásak, és úgy látják, az az érdekük, hogy e legye több hasoló szervezet a piaco, ami kiszoríthatja õket. Ez a szembeállás aztá az eredméyhirdetés utá sokszor em is marad meg eze a szite, haem személyes érzelmekkel telítõdve megakadályoz mide késõbbi együttmûködést. Soka azért em kooperálak, mert a beadott szakmai pályázatokból yert pézekbõl kell fedeziük 42 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM a mûködési költségeiket is, és ha többe vaak egy pályázatba, többfelé kell elosztaiuk a forrást. Érdekes, hogy ebbe a kérdésbe mideki védi a maga pozícióját ahelyett, hogy közöse lépéek fel az elle a szokás elle, hogy a pályázatok dötõ háyada csak a cél szeriti szakmai programhoz biztosít költségeket, em ismeri el, hogy a szervezetekek két program megvalósítása között is életbe kell maradiuk. Persze a szervezetek külöbözõ utako kiyerik a pályázatokból a pézt, felültervezve a költségeket, számlákat gyûjtve, vagy a szakmai program rovására (és még sorolhaták a kéyszermegoldásokat), de ez elég méltatla helyzet, ami em szolgálja a pályázat kiírójáak érdekeit sem. A pályáztató szervezetekek is érdeke, hogy legye olya szervezet, amely a programjait szívoalasa megvalósítja, ehhez pedig az adott szervezetek két pályázat között is mûködie, sõt fejlõdie kell! E közös érdek széles körû felismerése agyba segítheté a pályázó és a pályáztató szervezetek közötti együttmûködések továbbfejlõdését. A szervezetek racioális együttmûködésével elérhetõ, hogy a másik szervezet sikerével magam is gazdagodjam. E tekitetbe sokat lehete tauli a for profit szervezetek, üzleti hálózatok piaci résekre törekvõ, piacfelosztó, közvetle verseyt elkerülõ techikáiból, melyekkel együttese több forrást tudak megszerezi, mit ameyit külö-külö képesek lettek vola. A civil szervezetek országos hálózati redszere és eek következméyei A szocialista redszerekbe a civil szervezetek csak agyo korlátozott keretek között mûködhettek. Az eek elleére is létezõ szervezetek sokkal ikább tartoztak a redszer megtûrt, mitsem preferált elemei közé. Ahogy a diktatórikus beredezkedésû államok általába, úgy a szocialista diktatúrák is igyekeztek akadályozi a civil társadalom spotá fejlõdését, kapcsolataiak kiépülését és megerõsödését. Ez óhatatlaul a társadalmi tõke leépüléséhez vezetett. A redszerváltozáshoz közeledve a társadalom lefojtott elemei egyre ikább a felszíre kívákoztak. A kelet-közép-európai térség országaiak viszoylatába Magyarországo gyorsa haladt elõre az átalakulási folyamat, hazák a oprofit szektor kiépítésébe is éle járt. A 90-es évek eleje a szektor robbaásszerû fejlõdését hozta magával. Ebbe az idõszakba az együttmûködések agyo kezdeti stádiumba voltak, országos kapcsolati hálóról még em beszélhetük. A agy eryõszervezetek megalakulása révé elõször a szakmai együttmûködések kezdtek el formálódi. A 90-es évek második felétõl a szervezetek számáak övekedése lelassult, egyfajta koszolidálódás idult be a szektoro belül. Az évtized végé kezdtek formálódi az elsõ számottevõ területi, települési alapo szervezõdõ együttmûködések. A szektor fejlõdése ma is tart, de már korátsem a szervezetszám változása a meghatározó jeleség, haem a belsõ átalakulás. A agy oprofit szövetségek kiépítették országos redszereiket. Az egész civil szférát átfogó területi együttmûködések CIVIL SZEMLE 2007/1 43

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 44 fejlõdése apjaikba éri el a regioális és országos szitet. Napirede lévõ kihívás az országos civil érdekképviseleti redszer létrehozása. A szervezetek jeletõs aráya izolálta mûködik ugya, de a oprofit szervezetek együttmûködési hálózata területileg ma már gyakorlatilag az egész országot lefedi. A oprofit szféra hálózati szerkezetéek akárcsak térszerkezetéek legfõbb jellemzõje a markás Budapest vidék kettõsség. A hálózat felépítésére jellemzõ, hogy legfõbb csomópotja a fõváros, amely a legtöbb országos és emzetközi hatókörrel és kapcsolatredszerrel redelkezõ szervezetet tömöríti, közpotba településük miatt a budapesti szervezetek sokkal kedvezõbb pozícióba vaak, mit a vidékiek. Itt a legfejlettebb az ifrastruktúra, itt vaak jele legagyobb aráyba a magasa képzettek, itt a legköyebb az iformációhoz jutás, legfejlettebb a gazdaság, és em utolsósorba a fõvárosba lehet a leghatékoyabba lobbitevékeységet folytati. Jellemzõe a megyeszékhelyek gyûjtik össze a megyei szitû hálózatokkal redelkezõ szervezetek közpotjait, majd a kisebb városok következek, a településhierarchia aljá található kistelepülések fõkét helyi szitû szervezetekkel, illetve agyobb szervezetek, szövetségek helyi szerveivel redelkezek. A bemutatott hálózati redszer ágazati szemléletû megközelítéséek és kezeléséek természetes területi következméye, hogy elsõsorba a fõvárosba, másodsorba a megyeszékhelyekre települt szervezetek kerülek elõybe. Az ágazati megközelítés egyik legjellemzõbb példája, hogy a pályázatok dötõ többségét országosa írják ki, területileg em differeciálva, általába véve a oprofit szervezetekek vagy például a kulturális ágazatba tevékeykedõ szervezetekek címezve. A területi és településhálózati pozíciójukat tekitve kedvezõbb helyzetbe lévõ szervezetek ezáltal elõybe kerülek, agyobb részt tudak megszerezi a forrásokból, amire alapozva professzioálisabb mûködést tudak felépítei, ami újabb elõyhöz juttatja õket. Így alakult ki, hogy az ország épességéek kevesebb mit egyötödét tömörítõ fõváros, amely a oprofit szervezetek számaráyát tekitve a épességi súlyhoz képest csak éháy százalékos többlettel redelkezik, a fõállású foglalkoztatottak aráyába már több mit kétszeres, a bevételek szempotjából pedig több mit háromszoros elõyel redelkezik a civil szektorba. Eek pedig természetes következméye, hogy a fõvárosi szervezetek szervezetileg is hatékoyabba mûködek, például számaráyukál jeletõse agyobb aráyba kötik meg a támogatásokat, szerzik meg a pályázati pézeket, termelek tevékeységükkel öálló bevételeket és gyûjteek tagokat. Megemlíthetjük, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatási redszeréek jeletõsége ebbõl a szempotból az, hogy a korábbi gyakorlattal szembe területi elemet is hozott a támogatási redszerbe a régiós szitû elosztás révé. (L/2003; 160/2003) Az NCA Taácsa viszot a területi szempotok érvéyesítését em vitte tovább alsóbb szitekre, támogatási elveibe tiltja a régióko belüli további területi a megfogalmazás szerit a megyei differeciálást. (A Nemzeti Civil Alapprogram Taácsáak 2006. évi támogatási elvei) A régióko belüli hálózati redszert alapul véve és a feti tapasztalatokból kiidulva várható, hogy az NCAKÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 44 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 45 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM támogatások regioális megvalósulásba hasoló eredméyre vezetek, mit ami országosa kialakult. Tehát a Közép-Magyarországo kívüli, hálózatilag gyakorlatilag három közpot köré szervezõdõ régiókba a közpoti szerepû megyeszékhelyek civil szervezeteiek megerõsödése vetíthetõ elõre e támogatási szisztémá belül. Természetese a közpotba lévõ szervezetek agyo fotos szerepet tölteek be a civil szféra voatkozásába, többlettámogatásuk bizoyos szempotból és bizoyos mértékig idokolt is. Ugyais az itt mûködõ országos, regioális és megyei hatókörû szervezetek településükél agyobb területet látak el, a források egy részébõl máshol valósítaak meg programokat, más szervezeteket támogatak; és azt is el kell ismeri, hogy a jelelegi helyzetbe összességébe valóba hatékoyabba is mûködek. A dilemmák területfejlesztési szempotból vetõdek fel. A oprofit szférá keresztül újraelosztott források közel kétharmada az ország amúgy is legfejlettebb területére érkezik. Kíváatos-e ez az aráy? Meyire élezi a Budapest vidék szembeállást? A redszerváltozást követõ idõszakba kialakultak területi és településtípusokéti külöbségek a civil szférá belül. Ez idokolá a szektor fejlesztési szempotból áryaltabb megközelítését. Azoko a területeke, ahol a civil szervezetek megerõsödtek, alapozi lehet a velük való együttmûködésre, bevohatók a dötésekbe, feladatok, szolgáltatások delegálhatók hozzájuk. Ugyaakkor a oprofit szféra szempotjából lemaradó térségekbe a civil szektor em tudja betöltei a fejlesztésbe elvárható fukcióit, em készült fel arra, hogy a dötés-elõkészítésbe, feladatátvállalásba partere legye az államak és az ökormáyzatokak. Ahhoz, hogy a civil szféra midehol betöltse szerepét, a régiókba, kistérségekbe, ökormáyzatokba parterkét lehesse rá számítai, agyo sok helye elõször még kapacitásépítésükre va szükség. Ez feltétleül megköveteli az ágazati kezelésbõl adódó a korábbiakba jellemzett szelekciós mechaizmus tompítását. Midezeket tekitetbe véve, az állam részérõl a oprofit szektor területi szempotokat is mérlegelõ kezelésére lee szükség; mideekelõtt területi kocepcióra, célokkal, prioritásokkal, amely megalapozza a tudatosságot és a szereplõk azoos iráyba törtéõ cselekvését a szféra fejlesztésével kapcsolatba. Összegzés Demokratikus beredezkedésû államokba a civil szervezetek a társadalmi fejlõdés fotos szereplõi. Amellett, hogy a for profit szervezetekhez és az államhoz hasolóa részt veszek a foglalkoztatásba és gazdasági értéktermelésbe, sajátosságaikból adódóa mással em pótolható társadalmi fukciókkal redelkezek, melyek számos fejlesztési következméyel is járak. A civil szervezetek megszervezõdése más-más alapoko yugodhat. Míg a szövetségi együttmûködések ikább egy szakterület megszervezõdéséek, addig a fórumszerû együttmûködések az érdekképviseleti fukció kialakításáak kedvezek. A hálózatépítés akár az elõbbi formákhoz kötõdõe, akár azoktól függetleül olya CIVIL SZEMLE 2007/1 45

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 46 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szervezeti elõyökhöz vezethet, amelyek révé a résztvevõk többletforrásokat érhetek el, és megövelhetik mûködési hatékoyságukat. A közös ormáko alapuló bizalomépítés és civil együttmûködési hálózat fejlesztése segíti a kedvezõ társadalmi viszoyokból eredõ fejlõdési poteciál, a társadalmi tõke felhalmozását. A civil szféra együttmûködéseit az iformális melléredelõ kapcsolatok jellemzik, melyek a szervezetek vezetõiek személyes kapcsolati hálózata meté formálódak. A kapcsolatok formalizálására általába csak a pézmozgással járó kooperációkkal, illetve a közös pályázatokkal összefüggésbe kerül sor. A civil szervezetek területi együttmûködéseiek megszervezõdéséhez gyakra az ökormáyzattal való kooperáció kialakítása jeleti a motivációt. A civil szervezetek mitegy kétharmada em vesz részt a civil szféra együttmûködéseibe. Eek okai egyes szervezetek jellegébe, emberi téyezõkbe, ifrastrukturális hiáyosságokba és a mûködési költségek hiáyába keresedõk. A civil szervezetek országos hálózati szerkezete Magyarországo erõse kötõdik a településhierarchiához. A oprofit szféra ágazati kezelése ebbe a redszerbe a közpotokba, elsõsorba a fõvárosba települõ szervezetekek kedvez. Mára a civil szférá belül kialakult területi és településtípusokéti külöbségek a szféra eek megfelelõ differeciált fejlesztési megközelítését teék szükségessé. Jegyzetek 1 A hivatkozott taulmáy magyarul elérhetõ a www.kozossegfejlesztes.hu holapo Varga Tamás fordításába. 2 A fórum kifejezést e taulmáyba az itt jellemzett értelembe haszáljuk, amely em azoos a területfejlesztési itézméyredszerhez kötõdõ civil egyeztetõ fórumok fogalmával. 3 Az erõforrások alatt emcsak a hagyomáyos erõforrásokat (tõke, techológiai ismeret, muka, természeti erõforrás) kell értei, haem az iformációt, ifrastruktúrát, humá erõforrásokat, kapcsolatokat is, amelyek lehetõvé teszik, hogy a szervezetek céljuk iráyába elõrelépjeek. Ne feledjük, oprofit szervezetekrõl va szó, a végsõ cél itt általába em a profit, mit a gazdasági szervezetekél! 4 A legjeletõsebb országos kutatás, amely a civil szervezetek együttmûködéseivel foglalkozott térségiterületi szempotok szerit, egy 2002 2003-ba készült felméréssorozat volt, amelybe a civil házak vizsgálták meg megyéjükbe a civil szervezetek együttmûködéséek helyzetét a Közösségi Részvétel és Együttmûködés (KÖRE) Programba, ami az ökétes polgári szervezetek hálózati együttmûködéseiek fejlesztését és ökormáyzati dötéshozatalba való bekapcsolásáak segítését tûzte ki célul. (Bárdos, 2001) A módszertai következetleségek elleére a beszámolók agyo sok új és figyelemre méltó megállapítást közölek. E beszámolók elérhetõk a www.hermesz.hu holapo. Irodalom Bárdos Ferec (2001): KÖRE program Közösségi Részvétel és Együttmûködés (Program az ökétes polgári szervezetek együttmûködési formáiak kialakulásáért és a települési ökormáyzatok dötési folyamataiba törtéõ részvételért). Jegyzet: www.oprofit.hu Bocz Jáos Nagy Reáta Sebestéy Istvá (2005): Noprofit szervezetek Magyarországo 2003. Budapest: KSH 46 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 47 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Budaié Nagy Katali (2002): Közösségi Részvétel és Együttmûködés (Program az ökétes polgári szervezetek együttmûködési formáiak kialakulásáért és a települési ökormáyzatok dötési folyamataiba törtéõ részvételért.) Bács-Kisku megyei tapasztalatok. Jegyzet a KÖRE programhoz: Noprofit Szolgáltató Közpot Kecskemét: www.hermesz.hu Csizmadia Zoltá (2002): Robert D. Putam: Bowlig Aloe. The Collapse ad Revival of America Commuity. Szociológiai Szemle, 12 (3): 183 193. Farkas Istvá (2005) A köryezet- és természetvédõ mozgalom együttmûködési redszere. Civil Szemle, 2 (3): 47 58. Kuti Éva (1998): Hívjuk talá oprofitak Budapest, Noprofit Kutatócsoport Putam, Robert D. (1993a): Makig Democracy Work: Civic Traditios i Moder Italy. Priceto N. J.: Priceto Uiversity Press Putam, Robert D. (1993b): The Prosperous Commuity: Social Capital ad Public Life. The America Prospect, 4 (13): 35 42. Tulok Imre (2002): A civil együttmûködés Tola megyébe (kutatási összefoglaló). Jegyzet a KÖRE programhoz: www.hermesz.hu Sz.. 2003. évi L. törvéy a Nemzeti Civil Alapprogramról A Kormáy 160/2003. (X. 7.) Korm. Redelete a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvéy végrehajtásáról A Nemzeti Civil Alapprogram Taácsáak 2006. évi támogatási elvei. www.ca.hu Hivatkozott holapok www.hermesz.hu Életfa Köryezetvédõ Szövetség portálja www.kozossegfejlesztes.hu Közösségfejlesztés magyarországi holapja www.ca.hu Nemzeti Civil Alapprogram holapja CIVIL SZEMLE 2007/1 47